Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-26 / 48. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1991. február 26. A parlament napirendjén a kárpótlás (Folytatás a: 1. oldalról) A képviselők folytatták a kárpótlásról szóló törvényjavaslat vitáját. Elsőként Torgyán József (FKgP) kért szót, aki tulajdonképpen viszontválasszal élt. Az elmúlt héten ugyanis Ader János (Fidesz) kifogásolta a sztálinista alkotmánnyal kapcsolatos megnyilatkozását. A kisgazdapárti frakcióvezető újólag leszögezte: tulajdont sokféleképpen lehet szerezni, de lopással és rablással nem. Ezt még a sztálinista alkotmány sem teszi lehetővé. Kállay Kristóf független képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a jelenlegi, tisztázatlan tulajdonviszonyok elbizonytalanítják a hazai és a külföldi vállalkozókat. A kárpótlás körét illetően úgy vélte, hogy tekintettel kell lenni az ország teherbíró képességére, s szerinte különben sem forintosíthatók az elveszett hónapok. Zsupos Lajos (MDF) a kisgazdapárt, a Fidesz és az SZDSZ nézetét vetette egybe. Az FKgP álláspontját igazságosnak nevezte, de azt nem tartotta kivitelezhetőnek, a Fidesz véleményét megvalósíthatónak, de nem igazságosnak ítélte, az SZDSZ indítványa pedig szerinte se nem igazságos, se nem kivitelezhető. Eörsi Mátyás (SZDSZ) a pártok nevében felszólalóktól becsületességet kért, annak kimondását, hogy milyen konzekvenciái vannak a pártelképzeléseknek az ország lakosságára nézve. A képviselő elismerte, hogy az SZDSZ részben megváltoztatta álláspontját 1989 tavasza óta, ezt azonban — mint mondta — kényszerből tette. Azért döntött így, mert lassan zajlik a privatizációs folyamat, s ezt nemcsak a hazai és külföldi szakértők vélik így, de Kupa Mihály pénzügyminiszter is ezen az állásponton van. Eörsi Mátyás felhívta a figyelmet arra is: a kormány előterjesztése sem zárja ki, hogy az országnak korábban kárt okozó személyek is kaphassanak kárpótlási jegyet, ha volt valamilyen tulajdonuk a szóban forgó időszakban. Mizsei Béla (FKgP) hangoztatta: minden olyan törekvés, amely arra irányul, hogy adják vissza a parasztságnak a földet, elsősorban a termelés érdekét szolgálja. A délutáni szünet után Daróczy Zoltán (MSZP), a Balsai István igazságügy-miniszter által beterjesztett adatok alapján néhány számtani műveletet végzett el, amely szerint egy hektár föld kárpótlására 10 ezer forint jutna, egy lakás, illetve üzlethelyiség kárpótlására 50 ezer forint, amíg egy ipari üzem után 2,5 millió forint. Omolnár Miklós (FKgP) azon felszólalásához kapcsolódva, hogy progresszív vagyonadót kellene kivetni a kárpótlás finanszírozására, közölte: ezzel sokan egyetértenének, ha kimondanák, hogy ebből az ország modernizációját és adósságállományának csökkentését finanszíroznák. Szájer József (Fidesz) szerint a közvélemény egy része pozitívan fogadta pártja javaslatát. A Fidesz szerint a tulajdoni bizonytalanságot csakis a parlamenti vita kelti, hiszen minden tulajdonnak megvan a gazdája. Visszautasította azokat az érveket, hogy a Fidesz-korosztály véleményének az az alapja, hogy még nem élt az igazságtalanságok elkövetésének idején. Ezzel a Fidesz morális alapját kérdőjelezik meg. Hosszan fejtegette, hogy a kárpótlás politikai kérdés, amely rendkívül sok gazdaságossági, igazságossági és jogszerűségi problémát vet fel. A tulajdonhoz való jog alanyi szabadságjog, és az állam nem rendelkezhet mások tulajdonával. A Fidesz ezért is vállalta a kárpótlási gondolat elvetését. Lehetetlennek nevezte, hogy a mai visszaigénylők visszamenőleg bizonyítsák: jogos tulajdonukat jogos módon szerezték meg. A tulajdonjog eszméje, megítélése szerint, rengeteg érvet ad az ellenzők kezébe is. Emiatt a Fidesz azt kéri, hogy a törvényjavaslatot ne bocsássák részletes vitára, és kifejtette, hogy abban a Fidesz nem kíván részt venni. Pálos Miklós (KDNP) szerint ez a törvény mint „az érzelmek és indulatok törvénye” kerül majd be a történelembe. 1945 az az időpont, amelynek tulajdoni állapotát — bizonyos felső határral — vissza kellene állítani. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a társadalom türelmetlenül várja a kárpótlási törvényt, ezért indokoltnak tartaná, ha rövidebb hozzászólások révén hamarabb döntésre jutna az Országgyűlés. A méltányosságot és a tisztességet ajánlotta Szentágothai János (MDF) a legjobb útmutatóként a kárpótlási törvény megvalósításához. Ennek alapján felvetette, hogy sem a cigányságot, sem a német nemzetiséget nem kellene kizárni a kárpótlásból. A késő délutáni órákban mindössze egyetlen ellenzéki képviselő szólt hozzá: Kertész Zoltán (SZDSZ) kilátásba helyezte, hogy pártja nevében az állampolgári jogon folyósítandó 20 ezer forintnyi kárpótláson kívül egyéb kárpótlási formákról is módosító javaslatot fog beterjeszteni. A kisgazdapárt nevében Kovács László a mezőgazdaság elsőrendű feladataként az ország ellátását jelölte meg, és sajnálkozását fejezte ki, hogy az ország szántóföldterülete 43 év alatt 910 ezer hektárral csökkent. Borz Miklós (FKgP) a városokba tömegesen elvándorolt állampolgárok visszatele- pedését várja a kárpótlási törvénytől, s ennek érdekében minden olyan megszorítás (helyben lakás, a visszaigénylés határideje és a degresszi vitás) elhagyását javasolja, amely ezt a folyamatot gátolná, vagy lelassítaná. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselői a nemzeti konszenzust, illetve a mihamarabbi törvényalkotást szorgalmazták. Lukács Tamás hangsúlyozta, hogy meg kell határozni a kárpótlásba bevont tulajdonok forgalmi értékét, mert csak ennek alapján jöhet létre egy új tulajdoni rendszer. Herczeg János nem tartotta szerencsésnek a kárpótlás és a földkérdés összekapcsolását, de úgy fogalmazott, hogy a vetés pár héten belüli aktualitása elengedhetetlenné teszi a kárpótlási törvény gyors megalkotását. A föld még sokáig a nehéz munka és az áldozatvállalás színtere lesz — fejtette ki Karsai Péter (MDF), aki szintén amellett érvelt, hogy minél hamarabb hozzájuthassanak a parasztok a földhöz. Fekete Pál szintén arról számolt be, hogy fogytán a türelem, de arról is, hogy a választók nem értik a kormány-előterjesztés „szűkmarkúságát”, azaz, hogy a jogszabály az elvett javaknak csak egytizedét akarja visszaadni. Szerinte meg kell emelni a szorzószámokat és a sávokat. Az Országgyűlés röviddel este 8 óra előtt befejezte hétfői ülésnapját. A képviselők kedden 10 órakor az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatják munkájukat. (MTI) A Foglalkoztatási Alapról tárgyalt az ÉT szakbizottsága — Szeptemberig legyen tartalékban a Foglalkoztatási Alap egy 2,5 milliárd forintnyi része —javasolta a Pénzügyminisztérium képviselője az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának hétfői ülésén. Erre azért lenne szükség, mert a szovjet export drasztikus csökkentése miatt jelentősen növekedhet a munkanélküliek száma. A javaslat ellenzői abból indultak ki, hogy a 12,6 milliárd forintos Foglalkoztatási Alapból 1,5 milliárd forintot a költségvetési munkaadók szolidaritási átutalásai, mintegy ötmilliárd forintot pedig a korábban kifizetett kamatmentes pálya- és újrakezdő kölcsönök kamatterhei már egyébként is elvisznek, így gyakorlatilag csak 6 milliárd forint használható fel az átképzésekre, munkahelyteremtésre és más, aktív foglalkoztatáspolitikai célokra. A Pénzügyminisztérium által javasolt, további 2,5 milliárd forintos csökkentéssel a megyei munkaügyi tanácsok, illetve a központi alap között elosztható, így már csak 3,5 milliárd forintos rész gyakorlatilag semmire sem elegendő — hangsúlyozták a munkavállalói érdekképviseletek szakértői. A szovjet export teljes ösz- szeomlása esetén a költségvetés más tételeinek átcsoportosítására lesz szükség, nem pedig a Foglalkoztatási Alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközeinek korlátozására — mondották. A Munkaügyi Minisztérium előterjesztése még a hatmilliárd forint elosztásával számolt; 60 százalékot — mintegy 3,5 milliárd forintot — javasoltak előre meghatározott szempontok szerint a megyék között elosztani, a fennmaradó 40 százalékból — azaz mintegy 2,5 milliárd forintból — 11 országos foglalkoztatási célprogram finanszírozását indítványozták, indokoltnak. A munkavállalók képviselői a decentralizálásra tervezett összeget rendkívül kevésnek tartották, hiszen így az egyes megyéknek alig jutna 100-200 millió forint, és ebből a pénzből gyakorlatilag nem fedezhető a munkahelyteremtés, az átképzés, valamint a vállalkozóvá válás, a közhasznú munkák támogatása. A munka- vállalók képviselői ezért a 60 százaléknál nagyobb rész decentralizálását szorgalmazták. A munkaadók képviselői szintén egyetértettek a nagyobb mértékű decentralizálásban, de idén még elfogadhatónak tartották a 60-40 százalékos megosztást. Hangoztatták viszont, hogy a 40 százalékos központi keretnél ne határozzanak meg végleges összegeket, lehetőséget adva az év közbeni átcsoportosításra, tartalékok képzésére. (MTI) A Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozata Európa országai megszabadulnak a múltnak, a konfrontáció és a kontinens megosztottsága korszakának örökségétől. A Párizsi Charta meghirdette a demokrácia, a béke és az egység új korszakát Európában. Az összeurópai folyamat résztvevő államai baráti kapcsolatokat építenek a helsinki záróokmány tíz elvének tiszteletben tartásával és a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok iránti közös elkötelezettség alapján. Az Európában lévő hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést aláíró 22 állam közös nyilatkozatban kijelentette, hogy többé nem tekintik egymást ellenfeleknek, új partneri és együttműködési kapcsolatokat építenek. Megerősítést nyert, hogy minden államnak joga van szövetségi szerződésben részt venni vagy részt nem venni. Európa megosztottságának megszűnése történelmi lehetőséget nyújt új minőség elérésére a biztonsági kapcsolatokban, teljes mértékben tiszteletben tartva az államok választási szabadságát. Tekintettel az Európában végbemenő mélyreható változásokra, és végrehajtva a PTT 1990. június 7-ei, moszkvai ülésének határozatát, a Varsói Szerződés tagállamai szuverén és egyenjogú államokként cselekedve eldöntötték, hogy 1991. március 31-éig felszámolják a szerződés katonai szerveit és struktúráit. Az ülés résztvevői megállapították, ez a döntés arra hivatott, hogy hozzájáruljon a katonai potenciálok további csökkentéséhez Európában, és a tömbökre épülő biztonsági struktúrákról az összeurópai struktúrákra való áttéréshez az EBEÉ párizsi csúcstalálkozóján elért megállapodások szellemében. Állást foglaltak amellett, hogy közös erőfeszítésekkel biztosítják a párizsi találkozó során kitűzött célok felé való következetes előrehaladást. Az új helyzetben az ülésen képviselt államok egymás közötti kapcsolataik fejlesztését következetesen kétoldalú alapokra helyezik át. Ez megfelel mind a konstruktív, baráti kapcsolatokban való kölcsönös érdekeltségnek, mind az új európai realitásoknak. Az ülés résztvevői kiemelték, hogy az Európában lévő hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés és a bizalom- erősítő intézkedésekről szóló bécsi dokumentum maradéktalan végrehajtása különösen fontos feltétele a földrész stabilitása és biztonsága erősítésének és a helsinki folyamat továbbfejlesztésének. (MTI) Az együttműködés nem csak lehetséges, szükséges is (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Balogh László, a közgyűlés alel- nöke a választások után kialakult helyzetet vázolta fel, s jelezte a készséget a települési önkormányzatok és az egyházak együttműködésének támogatására. Dankó László kalocsai érsek is hasznosnak ítélte a találkozót, s kifejtette: a magyar katolikus püspöki kar egy éve kinyilvánította: nem akarnak közvetlenül pártpolitikával foglalkozni, de a hívő emberek meggyőződésük szerint fejtsék ki tevékenységüket a pártokban, választott testületükben. Ám az egyház is jelen kíván lenni a társadalomban, sajátos eszközeivel, értékeivel segíteni szeretne a problémák megoldásában. Az elvett ingatlanok ügyében nem a mindent vissza elvet vallják, de a működőképességük megteremtéséhez szükséges támogatást határozottan kérik az államtól. A püspöki kar sohasem szólt kötelező hitoktatásról vagy a földről, ám öt célt Kalocsán is megjelöltek, amelyekhez szükség van ingatlanokra: a főiskola, a nővérek és a szerzetesek otthona és egyházközségi ház számára. A hívek véleményére alapozva alakítják ki álláspontjukat a katolikus iskolákról, s szervezetté akarják tenni karitatív tevékenységüket. Szabó Gábor református esperes a megértés hiányát említette az iskolaügyben. Dunavecsén önálló osztály indult, Kecskeméten viszont igen feszült a helyzet. A nyugodt munkához rendezni kellene a szovjet laktanyában lévő iskola és az Úttörő utcai ingatlan sorsát, mert csak így szabadulhat fel az Ókollégium, s lehet kialakítani interná- tust. Nem egyértelmű a szabályozás a református temetőket is érintő szolgáltatások kérdésében, azt mielőbb rendezni kell. Örömmel vette tudomásul Szabó Gábor a megye mint területi egység megmaradását, mert véleménye szerint az izolált, mozaikokra hulló közösségek magukra maradva tehetetlenek. S a járások szétzúzása után most egy újabb veszély fenyegetett. Hasznosnak ítélte a különböző megyei alapítványokat, amelyekből kulturális intézményeket is támogatnak. Murányi József adventista lelkész most is jónak, előremutatónak, fontosnak ítélte e találkozót, az egyházak és az önkormányzatok közötti párbeszédet. Stein Ernő kanonok, a váci katolikus egyházmegye képviseletében, főként az épületgondokról szólt, amelyek több városban is akadályai a keresztény iskolai oktatásnak. Megoldatlan a hajléktalanok, elesettek ügye is, akiknek például Félegyházán is kellene valamilyen szállás. Városi Ferenc a pünkösdisták képviselőjeként elmondta, 75 éves múltjukból következően számukra nem az ingatlanok jelentik a fő problémát, ők is drukkoltak a megye fennmaradásáért. Nem foglalkoznak iskolai hitoktatással, ám bibliakörük, s ezen túlmenően klubfoglalkozásaik népszerűek. Kece- len viszont a megértő támogatás helyett egyházi ellenlépéseket tapasztaltak, amit egyértelműen csak hitoktatói túlkapásnak minősítenek. Az elhangzottakra válaszként Kőtörő Miklós hangsúlyozta, hogy a felvetett ügyekben, közösen a helyi önkormányzatokkal, megkeresik a megoldást, s a találkozóról tájékoztatják Bács-Kiskun valamennyi településének vezetőjét. V. T. Elmarad a KGST budapesti ülése A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének résztvevői hétfő délután nemzetközi sajtókonferenciát tartottak a Duna Intercontinental Szállóban. A Varsói Szerződés lebontásához kapcsolódó kérdések mellett az újságírók érdeklődtek arról is, hogy mi indokolta a február 27—28-ára tervezett budapesti KGST-ülés elhalasztását. A magyar házigazda, Jeszenszky Géza külügyminiszter megerősítette a hírt. Közölte, hogy a KGST moszkvai titkárságán hétfőn született megállapodás a budapesti ülésszak és az ahhoz kapcsolódó kormányfői találkozó elhalasztásáról. A magyar diplomácia vezetőjének megfogalmazása szerint a halasztást az indokolja, hogy néhány kérdésben további egyeztetés szükséges a magas szintű találkozó sikeres lebonyolítása érdekében. Jeszenszky Géza egyébként „technikai jellegűnek” minősítette a halasztást. (MTI) Csapás a hurkasütőkre Ülésezett Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése Nem kevesebb mint húsz napirendi pontot tűzött ki a tegnap délután 1 órakor kezdődő ülésére. Fél óra elteltével aztán neki is láttak az érdemi munkához. Addig ugyanis megszavazták, hogy az utolsó, vagyis a huszadik pont legyen az első, aztán azt is, hogy ettől függetlenül ne hátulról kezdődjék a napirend tárgyalása, majd pedig azt, hogy este 7 órakor fejezzék be ülésüket. Mindezek után a 20. pontban a kecskeméti sportegyesületek hitel- támogatásáról döntöttek. Ezt követően a jogi és ügyrendi bizottság előterjesztését szavazták meg a közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatának módosításáról, így például a bizottságok külső tagjainak juttatandó 10 százalékos díjátalányról. Ezután a polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódása, létszáma és béralapja volt a téma. A legnagyobb vitát az váltotta ki a képviselők körében, hogy a polgármeser által javasolt 169 fős létszámot elfogadják-e. Ez annál is inkább kérdéses, mert az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény még nem készült el, így nem lehet tudni, hány emberre lesz szükség a hivatalokban. Végül úgy döntöttek, hogy az ajánlott több mint három és fél milliós béralapot elfogadják, de a létszámot nem rögzítik. így, a minél magasabb fizetések érdekében, nem lesz „túlnépesedés” az íróasztalok mögött. Dr. Sarkadi Zsolt, a lakás- és ingatlangazdálkodási bizottság elnöke egy átfogó koncepciót terjesztett be. Ez egyebek mellett részletesen tárgyalja a bérlakásgazdálkodással kapcsolatos főbb elképzeléseket. A sokak érdeklődésére számot tartó indítványt azonban nem bocsátotta szavazásra a közgyűlés, hanem további finomítások végett bizottságaira bízta. Majd csak a költségvetés megszavazását követő két héten belül döntenek e kérdésben a képviselők. Ezután hat volt lakásbérlőnek szavazták meg a többszörös lakáshasználatbavételi díját, mondván, hogy ügyük még tavaly december 17. előtt folyamatban volt, s csak az üres kassza miatt nem tudtak nekik fizetni. A képviselők egy része azonban hangot adott méltatlankodásának, amiért egyesek így, százezrekhez juthattak. Bizonyos esetekben százszorosára emelkedett tavalyhoz képest a közterület-foglalási díj. Erről is szavaztak a képviselők, s ennek eredménye várhatóan nem fogja földeríteni a sarki árusokat, a hurkasütőket és a maszek zöldségeseket sem, a többieket már nem is emlitve. Nem sokkal 7 óra előtt került sor annak a határozatjavaslatnak a megvitatására, amely visszautasítja dr. Szabó Győző, országom rendőrfőkapitány véleménykérését a Bács-Kiskun mógy'ehrértdőrfÓkíA pitány kinevezéséről. A közgyűlés ugyanis információ hiányában — amiről az ORFK elfelejtett gondoskodni — nem véleményezhet. Egyébként is úgy tűnik, mintha a véleménykérés csak egy üres gesztus akarna lenni. „ . • HATOSLOTTÓ-NYERŐSZÁMOK. A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a Pécsett megtartott hatoslottó-számhúzáson az alábbi lottószámokat húzták ki: 4, 11, 13, 26, 31, 35, a pótszám 5. (MTI) Benzinkútrablás Jánoshalmán, „mackós”-iskola Kecskeméten (Folytatás az 1. oldalról) Tartja a „pisztolyt”, s talán nem is fordulna komolyra a dolog, ha egy konyhakés nem esne ki a kabátja alól. Ez volt a fordulat a történetben, mert ha emberünk nem is kiáltott fel: „van másik!”, de ez bizony már fegyver volt. Égyszerre nyúltak a földre koppant szerszámért. A férfi volt a gyorsabb, de így sem kerülte el, hogy a nő ki ne tuszkolja a fülkéből. Ott dulakodtak tovább, egészen addig, amíg a kútkezelő ösztönszerűen nem nyúlt az éles pengéért. A bal kezén vágta meg magát. A seb erősen vérzett, s hogy szabaduljon a támadótól, a zsebéből odavetett neki 10 ezer forintot. Majd sikoltozva futott a közeli házak felé segítségért. Ezt használta ki a rabló és — ahogy jött, gyalogosan — kereket oldott a sötétben. A fülkében egyébként mintegy 200 ezer forintnyi bevétel volt akkor. A jánoshalmi benzinkút ellen vasárnap este hat órakor történt támadás elkövetője 165- 170 centiméter magas, sovány testalkatú, 45-50 esztendős. Ruházata: sildes, lehajtható szélű, kávébarna színű sapka (a sapka széle valószinűleg szőrme, mely piszkosfehér színű), a sál, amit a fején tekert körül piros-fekete-fehér kockás. Kabátja ballonszerű, közepes hosszúságú, világos, mig a nadrágja sötét színű volt. A rendőrség kéri, hogy aki a Jánoshalma szélén lévő benzinkút közelében, vasárnap este 6 óra tájban gyalogost, magára hagyott járművet (autót, motort, kerekpárt) vagy járműben várakozó személyt látott, jelentkezzen a kiskunhalasi rendőrkapitányságon vagy Jánoshalmán, a rendőrségen! * * * Kezdő „mackós” tette próbára a képességeit a hét végén Kecskeméten, a Széchenyiváros 6. számú postahivatalában. Hétfőn reggel, a hivatalos nyitás előtt takarítani szándékozó tisztviselőnő fedezte fel a páncélszekrény kinyitásának kísérletét, a falba épített iratszekrények felfeszítését, illetve a hivatalban szétszórt postai holmikat. A bűnöző — bár összevisz- sza fúrkálta a lemezt — végül is nem ért célt, dolgavégezetlenül távozott. A több ponton záródó, lebetonozott „mackó” győzött, de talán jobb is így, mert ha kinyílik az ajtó, akkor a verítékét hullató bűnözőt ott, helyben megüti a guta. Odabent tudniillik alig 16 ezer forint volt. Valamikor a „mackós” rang volt a bűnözők között. A legképzettebb, a legtechnikásabb, a legjobb szakemberek vállalkoztak csak a trezorok felbontására. Ehhez képest a széche- nyivárosi kísérletező „munkájáról” a nyomozás jelenlegi fázisában szűkszavúan nyilatkozó nyomozó csak ennyit közölt: „Az anyósom egészen biztosan különbül megcsinálta volna .. Noszlopy
