Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-26 / 48. szám

ÖBÖL-HÁBORÚ Mint kés a vajban? A Petőfi Népe hétfő esti összefoglalója: A szövetségesek győzelme kizárólag idő kérdése; a szűk­szavú jelentések szerint a szárazföldi hadműveletek oly jól haladnak, hogy Schwarz­kopf főparancsnok a gyorsí­tásra adott utasítást. Az egyesített erők — mint kés a vajban — 60—150 kilométerre hatoltak be az Irak által el­foglalt Kuvaitba, és a diktá­torhoz hű Köztársasági Gár­da bekerítésére készülődnek. Igazi nehézséget csupán az eddig ejtett 20 ezer hadifo­goly „kezelése" jelent (el­szállítani őket a hadiövezet­ből, élelmezni, szállásolni, gyógyítani stb.); a franciák példának okáért 500 fogoly helyett (amennyit terveztek) kereken ezret ejtettek (az összes francia veszteség ed­dig ogv könnyebb sebesülés). Természetesen a bagdadi rá­dió másképp állítja be a tör­ténteket: óránkénti fölhívás­ban arra szólítja föl a katoná­kat, hogy leckéztessék meg az agresszort. Egy jelentése szerint az iraki erők vissza­verték a szövetségesek tá­madását — ennek hitelessé­gét azonban erősen csökken­ti az, hogy sem a visszaverés ideje, sem a helye nem tűnik ki belőle. Délután a harcok színhelyéről az a hír jött, hogy a Köztársasági Gárda páncé­losai a szövetségesek ellen indultak volna. Ha ez igaz, csak a korábbi, a beásottnál jóval könnyebb célpontot nyújtanak olyan helikopte­reknek, amelyek a horizont mögül indíthatnak rakétákat, amelyeket műhold automati­kusan vezet célra. Az események fényében alighanem a világ minden tá­ján világossá vált: szuperha­talom immáron csupán egyetlen van. Amerika. Már­most, ez nyilván több állam­nak rosszulesik, ám a történ­tek láttán alighanem még ne­kik is okosabb tudomásul venni ezt. Arafat, Husszein és Fidel Castro el is ítélte „az imperialistákat", és a hétfői Pravda is úgy fogalmazott: a harc már nem Kuvait fölsza­badításáért, hanem Irak ka­tonai és gazdasági szétzúzá­sáért folyik. A függetlensége 30. évfordulóját ünneplő Ku­vait száműzött emírje odáig ment, hogy a végső győzelem után még a nőknek is szava­zati jogot ígért — ám a világ figyelme egyre inkább a kö­zelgő újjáépítésre irányul. Eleddig a hadicégek arattak pusztító gyártmányaikért (csupán egyetlen cirkálóra­kéta ára 3 millió dollár), ezen­túl alighanem az építési vál­lalkozók tollasodhatnak meg. Figyelmet keltett továbbá egy tekintélyes brit intézet vélekedése: a térség helyzete csak tovább zilálódna, ha Szaddám Huszeint és rend­szerét eltávolítanák — mond­ják —, minthogy a terror nyo­mán nincs árnyékvezetés a színen, következésképp a vi­lágnak az az érdeke, hogy — meggyöngítve és kordában tartva — a diktátort őrizze meg jobb napokra. Annyi bi­zonyos, hogy Izrael különvé­leményen van, s egyelőre úgy látszik, a szövetségesek is. Katonai szakértők mindazonáltal óvnak attól, hogy a háborút bárki is meg- vívottnak tekintse. Szaddám Húszéin még képes kellemet­len meglepetéseket okozni — még ha kellemes meglepe­tés lenne is, ha mégsem ... Benzinkútrablás Jánoshalmán, „mackós”-iskola Kecskeméten A jánoshalmi benzinkút kezelőnője előbb csak rosszízű viccnek vélte a támadást. Cseppet sem ijedt meg a kezelőfülkébe lépő magányos férfitől, aki a fején sildes, lehajtott szélű sapkával, a szája előtt körbetekert kockás sállal a bevételt követelte. A felszó- litásra: „Ide a pénzt!” is valami olyasmit válaszolt, hogy „na, mit hülyéskedik itt nekem!”, amit megtoldott még azzal: „Persze. Adom rögtön . ..!” Akkor sem érezte a veszélyt, amikor a támadó kezében megcsillant a festék a pisztolyon. Lehet, ettől még inkább viccre gondolt. Műanyagból készült kacat volt, amiért a nagyob­bacska fiúgyerekek nyaggatják az anyjukat a bazároknál. A környék csendes volt vasárnap kora este. A kezelőnő a hideg elől a fülkébe menekült, leült az asztal mellé és kuncsaftokat várt. De autósok helyett ez a gyalogos jött. A rabló. Fején a sapka, szája előtt a sál, és erőszakos módon követel. (Folytatás a 2. oldalon ) A teli talál atosok jutalma: ötven szelvény i. »uai Mi történt a megyei kórház urológiai sebészeti osztályán? Falugyűlés Imrehegyen 3. oldal 3. oldal Belépő Európába Polgárság nélkül nem megy 5. oldal PETŐFI NÉPE BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVL évf., 48. szám Ára: 5,80 Ft 1991. február 26., kedd­......:........................................................................................................................................................................................................................................................ A parlament napirendjén a kárpótlás Hétfőn délután a 80 éves Vörös Vince köszöntésével, valamint napirend előtti fel­szólalásokkal kezdődött az Országgyűlés so­ros plenáris ülése. Szabad György házelnök méltatta az Országgyűlés alelnöke, a Füg­getlen Kisgazdapárt tiszteletbeli elnökének életpályáját, azt kívánva neki: „legyen tanú­ja demokratikus, alkotmányos életszaka­szunk felívelésének”. A Tisztelt Ház, ezután egyetértett a kormány azon javaslatával, hogy a plé- num a Magyar Köztársaság állami ünne­péről szóló törvényjavaslatról sürgősség­gel tárgyaljon. A képviselőknek azt kell eldönteniük, hogy a nemzeti ünnepként tisztelt március 15., augusztus 20., vala­mint október 23. közül melyik jeles napot nyilvánítják állami ünneppé. Szintén a sürgős tárgyalás mellett voksolt az Or­szággyűlés a kormány által benyújtott — az ideiglenes vagyonpolitikai irány­elvekről szóló — országgyűlési határozat módosításának ügyében. A gazdasági bi­zottság önálló indítványt nyújtott be a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvény módosítására, amelyet a parlament kedden, sürgősséggel tűz napi­rendjére. A T. Ház elutasította Dénes János önálló indítványának napirendre tűzését a földtu­lajdonviszonyok rendezéséről. A független képviselő azt indítványozta, hogy az Or­szággyűlés kérje fel a kormányt: „haladékta­lanul terjesszen be törvényjavaslatot, amely az 1949. június 8-át követően mezőgazdasá­gi rendeltetésű földön fennálló, tulajdonjo­guktól megfosztott állampolgárok, illetve örököseik tulajdonjogát maradéktalanul helyreállítja, továbbá — a föld tulajdonjo­gától elkülönítetten — valamennyi tulajdoni tárgy tekintetében okozott károk részleges és fokozatos kárpótlásáról rendelkezik”. A képviselők ezután elfogadták a hétfői és keddi plenáris ülés napirendjét, amelyen 15 interpelláció és öt kérdés szerepel. Az Or­szággyűlés kedden tárgyal a T. Ház decem­ber 18-ai, zárt ülésével kapcsolatos intézke­déséről szóló határozati javaslatról. A képviselők ezután kezdtek hozzá az el­fogadott tárgysorozat szerinti munkához. Varsói Szerződés (1955—1991) Élt 36 évet Béke poraira! Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1991. február 25-én, Budapesten tartották meg a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté soron kívüli ülését a tagállamok külügy- és honvédelmi minisztereinek szintjén. Az ülésen részt vett: a Bolgár Köztársaság részéről Viktor Valkov, a Minisztertanács elnökhelyettese, kül­ügyminiszter, Jordan Mutafcsiev vezérezredes, honvédelmi miniszter; a Magyar Köztársaság részéről dr. Jeszenszky Géza külügyminiszter, dr. Für Lajos honvédelmi miniszter; a Lengyel Köztársaság részéről Krzysztof Skubiszewski külügyminiszter, Piotr Kolodziejczyk altenger- nagy, nemzetvédelmi miniszter; Románia részé­ről Adrian Nastase külügyminiszter, Victor Stanculescu vezérezredes, nemzetvédelmi mi­niszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter, Dmitrij Jazov, a Szovjetunió marsallja, honvédelmi miniszter a Cseh es Szlo­vák Szövetségi Köztársaság részéről Jirí Di­enstbier miniszterelnök-helyettes és külügymi­niszter, Lubos Dobrovsky, honvédelmi minisz­ter. Az ülés munkájában részt vett továbbá Zde- nek Matejka, a PTT főtitkára, Pjotr Lusev had­seregtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka és Vlagyimir Lubov hadseregtábornok, az Egyesí­tett Fegyveres Erők törzsfőnöke. Az ülésén egyhangúlag elfogadták és aláírták a Varsói Szerződés keretében kötött katonai megállapodások hatályának 1991. március 31- éveí történő megszüntetéséről és a szerződés katonai szerveinek és struktúráinak szintén 1991. március 31-ével való felszámolásáról ké­szült jegyzőkönyvet. Ugyancsak elfogadták a Varsói Szerződés tagállamainak nyilatkozatát. Az ülés résztvevői megbeszélést folytattak Antall Józseffel, a Magyar Köztársaság ipinisz- terelnökével, majd fogadta őket Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az ülés baráti, tárgyszerű légkörben zajlott le. (MTI) A VSZ tagállamainak nyilatkozatát lapunk 2. oldalán olvashatják. Szakszervezeti tusa Kiskőrösön ; „Nem tartozik illetékességi körébe...” „Tiltakozunk a független szakszervezet elleni rágalomhadjáratok, kicsinálási akciók ellen.” „Ón sztálinista módszerekkel próbálja a szabad szakszervezetet megsemmisíteni.” „Szaktársa- . im iránti aggódás és szolidaritás arra ösztönöz, hogy tiltakozzam a hatalommal való visszaélés bármely formája ellen.” „Ez... a független szakszervezeti mozgalom sárba taposása.” A tiltakozásokat, amelyekből idéztünk — | levélben vagy telexen — a Kiskőrösi Állami Gazdaság vezérigazgatója, Janik József kapta, < Különböző vállalatok független szakszervezetei g (például Bábolnáról, Budapestről, Gyékényes­ről, Csurgóról tiltakoztak az ellen, hogy a gaz­daságból, a cég átszervezése következtében, el- küldjék az ott alakult független szakszervezet egyik ideiglenes ügyvivőjét, Bodor Jenőt. A le­velek és telexek azonban, úgy tűnt, nem rendí­tették meg túlságosan a vezérigazgatót. (Folytatás a 3. oldalon) Az együttműködés nem csak lehetséges, szükséges is Egyházi vezetők és a megyei közgyűlés elnökének találkozója A kapcsolatfelvétel, az együttműködés megbeszélése, a feladatok egyeztetése okán kez­deményezte a megyei közgyűlés elnöke, Kőtörő Miklós a Bács- Kiskunban működő egyházak, felekezetek, vallási közösségek vezetőivel való találkozót, min­tegy folytatva a néhány éve kia­lakult gyakorlatot. A tegnap Kecskeméten meg­tartott tanácskozáson Kőtörő Miklós kijelentette: szükség van az ilyen találkozókra, hiszen az egyházak a hitéleti munkálko­dásuk mellett oktatási, nevelési, kulturális téren, és a szociális ellátásban, a közhangulat for­málásában, a nemzettudat ápo­lásában is fontos szerepet tölte­nek be. A közgyűlés elnöke áttekin­tette az elmúlt rövid három esz­tendő rendkívül felgyorsult fo­lyamatát, s ezekben a megye helyzetének változását. Támad­ták a politikaközvetítő és pénz­elosztó szerepe miatt a megyét, s jóllehet, mindkettő megszűnt már, mégis pártközi egyezteté­sek után alakult ki a feladatkö­rében megváltozott, korábbi funkcióinak mintegy 90 százalé­kát leadó szervezet, mint egy az önkormányzatok közül. Meg­maradt az intézményfenntartás, gazdálkodás, a település érdek- képviselete, szolgáltatás, koor­dinálás, s mindezen túl a meglé­vő vagyon megőrzésének, leg­jobb hasznosításának a követel­ménye. (Folytatás a 2. oldalon) KOMPOC—SOLT—BÁCSALMÁS Önkormányzatok kutyaszorítóban? Többek úgy vélik, hogy a keret megvan, csak ép­pen a feltételek hiányoz­nak a helyi önkormány­zatok müködéséhe?. S ez a hiányzó valami a pénz, ami mára nem csak a há­borúhoz elengedhetetlen. Ez derül ki három Bács- Kiskun megyei település polgármestereinek vála­szaiból. Arról kérdeztük őket ugyanis, hogy mire futja, s mire nem az idén, az önkormányzat költ­ségvetéséből. — Fejlesztésre egy va­sunk sincs —jelentette ki Túri Mihály, Kömpöc polgármestere. — Pénz még csak volna, de a vásárlóereje? A központi normatívák alapján 15 millió 200 ezer forintból gazdálkodhatunk. Helyi adó kivetése már azért is meggondolandó, mert falunk 908 lakosa közül négyszáz a gyerek és a nyugdíjas. Külterüle­tünkön 18 idős, hely­hez kötött ember él, aki- (Folytatás a 3. oldalon) A telién to^yJj télöl né/.n,:'9

Next

/
Thumbnails
Contents