Petőfi Népe, 1991. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-15 / 39. szám
1991. február 15. • PETŐFI NÉPE • 5 Bezdánból a Bezdáni utcába Azoknak az embereknek a száma elég nagyra tehető, akik inkább a tőlünk keletre lévő országokból jöttek Magyarországra szerencsét próbálni. Jugoszláviából hasonló szándékkal érkezőket azonban keveset hallani. Várongi Ede és családja tavaly nyáron jött át a bezdáni Bajai * utcából Nagybaracskára, a Bezdáni utcába. E szójátékot a véletlen szülte, de ők komolyan gondolják azt, hogy itt kívánnak élni, itt választottak új hazát maguknak. A családfővel ültem le beszélgetni, mert mint kiderül, az ő esetük egy kicsit más, mint a többi, hasonló cipőben járóké. — Miből gondolta, hogy jobb lesz nálunk ? — Nézze, az én szakmám autófényező és karosszérialakatos. Amíg autók futnak az utakon, addig a munkámra mindig szükség lesz. így van ez az egész világon. Dolgoztam az NSZK-ban, ahol ellestem a német precizitás mellett a technológiát is. Bezdánban szép házam, jól felszerelt műhelyem volt, a személy- gépkocsik mellett autóbuszok reparálására is vállalkoztam. Ezt mind felszámoltam, eladtam, és most ez a tőke, meg a hitem és tenni akarásom alapja az optimizmusomnak. — Baja felé haladva, az 51-es út mellett, közvetlenül a falu szélén épül az új háza. Sokat kellett kilincselnie, talpalnia, mire idáig eljutott? — Türelemre és jó idegekre volt szükség. Sokan már az első lépcsőnél feladták volna. A belgrádi konzulátustól kaptam egy listát, mely tízféle okirat beszerzését és hiteles magyar fordítását kérte. Ez volt az alapja annak, hogy megkaphassuk a letelepedési engedélyt, illetve a személyi igazolványt. A kálvária igazán csak ezután kezdődött. Négy hónapom ment rá, mire minden papírt megszereztem, telket vásárolhattam és hozzáfoghattam az építkezéshez. A különböző hivatalok a harmincnapos határidőkkel, ez a rettentő bürokrácia egy kicsit megviselt, de azért vannak jó tapasztalataim is. — Mikorra tervezi a házavatót? -,i ,rr: Ha minden az elgondolásaim szerint megy, akkor őszre beköltözhetünk; de az is lehet, hogy előbb a műhelyem készül el. — Egyelőre munkanélkülinek számít, mivel nincs állandó bevétele, munkahelye. Hogyan tudja eltartani a családját? — Ilyen életemben még nem fordult elő, hogy a feleségem fizetéséből kellett élnünk. Amikor ideköltöztünk, ő rögtön kapott munkát a téesz sertéstelepén. Sajnos, már ez sincs, mert januártól nem hosszabbították meg a szerződését. Nekem eddig nem is volt időm arra — az ügyintézések, anyagbeszerzés mellett —, hogy munkába álljak. A rezsi, az OTP-törlesztés, a megélhetés egyre többe kerül. Úgy béreljük a házat is, ahol most lakunk. Még szerencse, hogy van tartalék pénzem, így azt próbáljuk beosztani. Ha minden kötél szakad, legfeljebb eladom a kocsimat. — Sikerült beilleszkedniük a község életébe? — Azt hiszem, elfogadtak és befogadtak minket. Tavaly történt, amikor még jóformán meg sem melegedtünk, az egyik szomszéd meghívott bennünket a lakodalmába. Nagyon jólesett. A nagyobbik lányom szeptemberben kezdte az első osztályt, a kicsi még óvodás. Már nekik is van kialakult baráti körük. Szeretnek itt. — Ön egy a sok vállalkozó közül. Mégis mi az, amit más szemmel lát, amin javítani lehetne? Már néhány éve figyelemmel kísérem az itteni változásokat. Tavaly láttam elérkezettnek az időt, jött el a lehetősége annak, hogy változtassak eddigi életemen. Több tízezer márkát hoztam az országba, helyeztem betétbe, illetve befektettem. Ezernyi szabályzón, rendeletén kellett kiismernem magam, mire minden legálissá válhatott. Sokat szidják a magyarok az adózási rendszerüket, melyre én sem mondhatom, hogy tökéletes. Az adózás sehol sem tartozik a kellemes foglalatosságok közé, de higgye el nekem: a szomszédban — ahonnét én is jöttem — sokkal rosszabb a szisztéma. — Utoljára hadd kérdezzem meg: mi volt a legfőbb oka, a legnagyobb mozgatórugója áttelepülésüknek ? — Erre nagyon röviden tudok válaszolni. Magyarnak lenni igazán csak Magyarországon lehet. Somogyi Gábor Őshüllőnyomok a bányában A sokat túrázók bizonyára jól ismerik hazánk mediterrán „magaslatait”, a Mecseket. A hegység múltjának története a földtörténeti ókorban kezdődik. Ha 190 millió évet utazunk visszafelé az időben, a következő látvány tárul elénk: ha kelet felé nézünk a mai Misina helyéről, végeláthatatlan mocsarakban gyönyörködhetünk; buja páfrányokat, fenyőféléket láthatunk. A növényzettel sűrűn benőtt mocsaras területek, lápok között egy folyó szerte-szét szakadó ágai kanyarognak a nem is távoli tenger felé, keleti irányba. Mögöttünk, észak felé magas hegyek emelkednek, a bő vizű trópusi folyók sok törmeléket szállítanak a mocsárerdő felé. Eleinte tavak uralják e területet, később a folyó veszi át a döntő szerepet. Időnként — pár ezer évre — betör a tenger, s kis öbleiben dús vegetáció burjánzik. Az akkori lágy agyagból és iszapból agyagkő keletkezett, s az elpusztult, mocsár- fenéken felhalmozódott, rothadó növényekből pedig vastag kőszéntelepek képződtek. Ezt bányásszák ma Pécsbányán, a Karolina-völgyi külszénfejtésben, ahol százmillió évekkel ezelőtt élt őshüllők lábnyomaira bukkantak geológus egyetemi hallgatók. A lábnyomok mellett megkövesedett parti homokfodrok nyomait is megtalálták, melyben egykor dinoszauruszok tocsogtak. Szerencsés véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy nyomaik épségben fennmaradjanak, s az itatóhelyhez vagy más fontos találkozóhelyhez siető őshüllőket azonosítani lehessen. A pécsbányai lelet, amely 75 négyzetméteren több száz nyomot tartalmaz, a részletes feldolgozás után, remélhetően mielőbb, a Természettudományi Múzeumban tekinthető meg. Képünk: Dinoszaurusz-lábnyomos réteglap a mecseki kőszénben. HOL TARTJA SZEPTEMBERI ÉVNYITÓJÁT A BERKES? Irány a Homokbánya... Február negyediké éjszakáján a kecskeméti önkormányzat döntést hozott az egykori és majdani Ókollégium épületének sorsáról. A használati jogot a református egyházra mint régi tulajdonosra — ruházta, a jelenlegi lakónak, a Berkes-középiskolának pedig a 40 tantermes homokbányái szovjet iskolát adja cserébe . . . amint az a város tulajdonába kerül. Bozsó Ferenc a Berkes Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola igazgatója. Beszélgetésünk során kiderült: éppen ideje már, hogy az intézet nagyobb alapterületen folytathassa a munkáját. — Egy 1988-ban hozott tanácsi határozat a Berkes-szakközépiskolának feladatul adta a szakmunkásképzést is — iskolaközi profiltisztítás cimén — mondja Bozsó Ferenc. A bővítéshez ígért tantermek építése azonban a pénzügyi források hiányában elmaradt. Az iskola jelenlegi épülete, a jelenlegi körülmények a korszerű kereskedelmi képzés igényeit messze nem elégítik ki. A 89/90-es tanévet az oktatási igazgatóság néhány helyiségének bérbevételével tudtuk megkezdeni, tavaly szeptemberre pedig a kollégium tetőrerét kelleti beépítenünk. Ezek az átmeneti megoldások azonban nem oldották meg a gondjainkat, s az oktatás elemi feltételeit még ma sem tudjuk biztosítani. Pedagógusaink számára lassan elviselhetetlen lett, hogy két külön épületbejárnak tanítani. Az átgondolatlan profiltisztítás arra kényszerített bennünket, hogy szakközépiskolai és szakmunkásképzős csoportjaink számát, a két- és háromszoros túljelentkezés ellenére is, csökkentsük. — A megoldást bizonyára az jelentené, ha a két képzési típus egyetlen helyre, egy nagyobb épületbe kerülne ... — Igen, és erre éppen alkalmas lenne a szovjetek által használt homokbányái iskola. Ekkora alapterületen kialakíthatnánk a szaktantermeinket, írógéptermeinket, a pénztárgéptermeinket, a nyelvi labort, a számítástechnikai termet. Helyet kapna egy olvasóterem és egy klubszoba is. Az épület melletti kereskedelmi egységekben megoldhatnánk a tanulók gyakorlati foglalkoztatását. — Lesznek-e változások az oktatás szerkezetében? Ha átköltözünk a Homokbányára, végre megvalósíthatjuk a korszerű, kereskedelmi integrált képzést, amikor egységes szerkezetben működik a szakközépiskola és a szakmunkásképző. Ebben a formában minden diák elsajátíthat egy alapszakmát, s a jobb képességűek ezen továbblépve leérettségizhetnek, középvezetővé válhatnak, illetve elvégezhetik a technikumot. Emellett iskolánkban tovább folytathatjuk az elsorvadásra ítélt, de országosan elismert külkereskedelmi szakanyaggal bővített — idegen nyelvi oktatást is. A homokbányái épületek a felnőttoktatáshoz, az átképzések, tanfolyamok' szervezéséhez is lehetőséget nyújtanak .. . — Egy nagyobb alapterületen működő iskola bizonyára több diákot tud fogadni. Nagyobb alapterületen vissza tudjuk állítani tanulócsoportjaink három évvel korábbi számát, tehát nyolc elsős osztállyal indulunk. Jó néhány kecskeméti és a város szűkebb vonzáskörzetében lakó nyolcadikos továbbtanulási gondjait oldanánk meg ezzel. — Mekkora esélye van annak, hogy a Berkes szeptemberben a homokbányái iskolában kezdi az új tanévet? — kérdeztük Varga László református lelkészt, az ön- kormányzat illetékes bizottságának vezetőjét. — Ennek akkora esélye van, mint a szovjetek távozásának. A kecskeméti csapatok parancsnokával már megállapodást kötöttünk arról, hogy az épületeket épen, berendezve adják át. S mivel eddig minden egyezséget korrekten megtartottak, reméljük, hogy az április 19-ei átadásra is sor kerül majd. Abban sem kételkedünk, hogy ezután az államtól a város kapja meg az üres helyiségeket. Olyan állapotban, hogy a műanyag padlóburkolás elkészítésén és a meszelésen kívül semmiféle átalakítást nem kell végeznünk ahhoz, hogy az iskola' szeptemberre befogadásra készen várja a diákokat. — Az ingatlanokért azonban valószínűleg fizetni kell... — Mivel a szovjetek maguk építették őket, megeshet, hogy kártérítést kell nyújtanunk. Ez az összeg azonban nem lehet olyan nagy, hogy gondot okozzon. A kártérítést kifizetni olcsóbb, mint egy új iskolát építeni. — S mi lesz a Berkes-iskolával, ha a szovjetek mégsem vonulnak ki a Homokbányáról ? — Akkor, sajnos, ez lesz a legkisebb gondunk . . . Fejes Mária Félegyháza és a napóleoni háború A közelmúltban jelent meg a kiváló, történész felkészültségű, Bánki Horváth Mihályné levéltáros tollából A Jászkunság szerepe az 1809. évi napóleoni háborúban és az utolsó nemesi felkelésben című tanulmány. Az elmélyült kutatást igénylő, levéltári forrásokra épülő tudományos dolgozat a szolnoki Damjanich János Múzeum évkönyvében látott napvilágot. A tanulmány foglalkozik a jászok és a kunok katonai kötelezettségeivel, a nemesi felkelés történeti és jogi előzményeivel. Feltárja azokat a terheket, amelyeket a háború kirobbanása a lakosságnak okozott, ideértve a harcokban közvetlenül részt vevőket és a hátország polgári lakosságát egyaránt. Amint a tanulmányban olvasható: Félegyházáról 22 insur- gens közkatona és 3 kapitány: Gubtsi János, Mihálovits Pál és Endre László vett rész a harcokban. Közülük Endre László, aki a háborút megelőzően és utána is a város nótáriusa (jegyzője) volt, rendszeresen tudósította a város Nemes Tanácsát a félegyházi katonák sorsáról, a hadba vonultak mindennapi életéről, a harcok állásáról. Ezek a levelek megmaradtak a kiskunfélegyházi levéltárban. Bánki Horváth Mihályné kutatómunkájának eredményeként először jelentek meg a levelek nyomtatásban, tartalmukkal kiegészítik és a résztvevők szemszögéből mutatják be azokat a tényeket, amelyeket a tudományos kutatáson alapuló történeti tanulmány tár az olvasók elé. A kiadvány különlenyomat- ként hozzáférhető a Bács- Kiskun Megyei Levéltár kiskunfélegyházi részlegén (Kossuth Lajos u. 1. sz.), és a Petőfi Sándor Városi Könyvtárban. Urban Miklósné TUDOMÁNYOS KISHIREK Egy hónap a földi űrben A legutóbbi időkig, amíg az űrutazások szinte mindennapos eseménnyé nem váltak, úgy tekintettek az űrhajósokra, mint valóságos hősökre. Nagy gondot fordítottak fizikai kiképzésükre, ám vajmi keveset foglalkoztak a pszichés felkészítésükkel. Ezen kíván segíteni az Európai Űrhivatal, az ESA, amely a jövőben saját embereit szeretné a világűrbe küldeni. A nor- végiai Bergenben egy hónapon át végeztek pszichológiai kísérletet, amelyben hat személy részvételével űrbéli körülményeket szimuláltak, s az elvégzett vizsgálatokkal elsősorban a kísérleti alanyok lelkiállapotát, munkaképességét, ezek változásait próbálták kideríteni. Másfélszeres földfelszíni légnyomású, viszonylag szűk, űrkabinokra emlékeztető zárt térben töltötték az időt, csupán hang- és videoláncon érintkezve a külvilággal. A túlnyomásos kamra ajtaját például ugyanúgy csak néhány órás késleltetéssel lehetett kinyitni, mint amikor egy űrhajó kabinja vészhelyzetben tér vissza a Földre. Tanulmányozták, hogyan lehet helyben levő orvos nélkül diagnosztizálni betegségeket. Ezek a vizsgálatok nem csak az űrszemélyzet kiképzését segítik elő. A tengeri szénhidro- gén-kitermelő platformok munkásain is jól alkalmazhatók az itt szerzett tapasztalatok. Nap-zavarok okozták a kis jégkorszakot A 17. században Európa- szerte erős lehűlést, az átlagosnál sokkal hidegebb teleket éltek át, úgyhogy ezt az időszakot kis jégkorszakként is emlegetik. Mi lehetett az oka ennek a sokáig megmagyarázhatatlan lehűlésnek? Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a Nap mágneses aktivitása, s ezzel együtt a fényereje átmenetileg csökkent. A szóban forgó időszakban a Nap valóban sokkal nyugodtabb volt az átlagosnál. Felszinén legalább fél évszázadon át alig voltak napfoltok. Valószínű, hogy központi égitestünk felszíni hőkibocsátása 0,2-0,5 százalékkal csökkent a normálishoz képest. Ismeretes, hogy a napfoltciklusok átlagosan 11 évenként követik egymást, s ilyenkor a naptevékenység változása sosem nagyobb 0,1 százaléknál. A mágneses aktivitás rendellenes gyengülését egyébként más, a Naphoz hasonló csillagok esetében is kimutatták. Néhány klímakutató egyenesen azt feltételezi, hogy a földi éghajlat korunkban folyó gyors melegedése inkább a Nap hőkibocsátásának átmeneti növekedésével, s kevésbé az üvegházhatással magyarázható. Minotaurusz tetőtől talpig bika volt A mitológia szerint a Krétaszigeti Minotaurusz félig ember, félig bika volt. A nevezetes knosszoszi labirintus romjai közt olyan csontokat talált egy német régész, amelyek életre kelthetik a mitológia titokzatos állatát. A csontokból megállapítható, hogy egy, a háziasított szarvasmarhával rokon, azóta kihalt faj egyedének maradványai. Az ókori Krétán tenyésztették ezeket az állatokat, részben munkavégzésre, részben áldozati célokra. A „kozmikus parittya” látogatása December első harmadában földközelben járt az amerikai Galileö űrszonda, amelyet még 1989-ben indítottak útjára a Jupiter tanulmányozására. A kutatók úgy választották meg a szonda pályáját, hogy az elhaladjon a Vénusz közelében, felvételeket készítsen róla, s mielőtt folytatná útját a Jupiter felé, visszatérjen földközelbe, hogy bolygónk vonzerejétől felgyorsulva elegendő energiát gyűjtsön a távoli cél eléréséhez. Most 950 kilométer távolságban haladt el a Föld mellett, s leadta azokat az adatokat, amelyeket a Vénusz közelében elhaladva gyűjtött a szomszédos bolygóról. Olyan radarképeket továbbitott a kutatóknak, amelyek a Vénusz-felszín eddig sosem látott részleteit ábrázolják. A mérések azt mutatják, hogy a Vénusz légkörének felső szintjén mintegy 100 mé- ter/másodperc sebességű szelek tombolnak. Érdekes megfigyelés, hogy az egyenlítő és a sarkok közt kialakuló légkörzés hasonlít a földi légkör ilyenfajta mozgásaira. Egy tévhit áldozatai Amikor nemrégiben betörtek egy skóciai házba, egyetlen dolgot raboltak el: egy másfél méteres rinocéroszszarvat, amely a maga nemében a legnagyobb a világon. Ki tudja miért, néhány távol-keleti országban elpusz- títhatatlanul él az a hit, hogy az orrszarvú szarvából készült különféle porok gyógyhatásúak. A legnagyobb gyártónak Kína számít. Üzemeikben tízezer kilogrammot tárolnak az értékes anyagból, amely kereken 3500 rinocérosz kiirtása nyomán nyerhető. Jelenleg egyébként összesen ennyi fekete rinocérosz él Afrikában. Ha vadászatuk a jelenlegi szinten marad, tíz éven belül a kihalt állatok listájára kerülnek. Az állatok védelmére alakult szervezetek megpróbálják meggyőzni az érdekelt országokat arról, hogy az orrszarvúak éke helyett inkább a hasonló hatású vízibi- valyszarvat használják. A szakemberek szerint egyébként is teljesen mindegy. Az orrszarvú szarvának az égvilágon semmiféle gyógyhatása nincs, legalábbis nem több, mint ha az ujjúnkat szopogatnánk — mondja egyikük.
