Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
2 • PETŐFI NÉPE # 1991. január 15. Ketyeg az óra AZ ORSZÁGGYŰLÉS RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAKA (Folytatás az I. oldalról) A pilóták a gépekben ülve várják a további parancsokat — mondta egy biztonsági szakértő a Reuter brit hírügynökségnek, hozzátéve: az izraeli vezetés lehetségesnek tartja, hogy az irakiak még január 15., azaz a Kuvait kiürítésére megszabott ENSZ-határidő lejárta előtt rakétatámadást indítanak országuk ellen. Hétfőn délután megérkezett Szaúd-Arábiába az a 37 tagú magyar katonai egészségügyi alakulat, amely a magyar és a szaúdi kormány megállapodása alapján vesz részt az ottani gyógyítómunkában — jelentette be hétfőn a Honvédelmi Minisztériumban tartott sajtótájékoztatón Keleti György ezredes, a tárca szóvivője. A szóvivő elmondta, hogy a csoport tagjai — a korábbi hírekkel ellentétben — nem angol, hanem szaúdi parancsnokság alatt teljesítenek szolgálatot. így lehetővé vált, hogy a magyar orvosok viszonylagos biztonságban, a várható harcszíntértől mintegy 350 kilométerre fekvő kórházban dolgozhatnak. A szaúdi kormány örömmel vette a magyar csoport kiutazását, s az ott-tartózkodás minden költségét magára vállalta. Igaz, a kiutazók élet- és balesetbiztosítását a magyar kormányszervek kötötték meg az Állami Biztosítóval. A kiutazók névsorát saját és családjuk biztonsága érdekében nem hozzák nyilvánosságra. Keleti György azonban annyit elárult, hogy a csoport tagja egy parlamenti képviselő is, aki egyébként belgyógyász. A 37 szakembert 25 férfi, 12 nő — mintegy 150 önként jelentkező közül választották ki. Közülük 9-en civilek, ők tartalékos rangjukat viselik. A csoportnak 23 orvos, 11 egészségügyi dolgozó, két tolmács és egy adminisztratív dolgozó a tagja. Az orvosok tíz szakterületen dolgoznak majd, érdekesség, hogy szülésznő is van köztük. Ä szóvivő végül beszámolt arról is, hogy a csoportot vasárnap este zártkörű rendezvényen búcsúztatták. Ezen megjelent Antall József kormányfő is, aki egyebek közt hangsúlyozta: nemcsak katonai, hanerri humanitárius küldetést is teljesítenek a magyar csoport tagjai. Emlékeztetett arra, hogy kezdetben fegyveres kontingens kiküldése került szóba, de ezzel a javaslattal nem tudott azonosulni a kormány. Ezt követően került elő az a megoldás, hogy egészségügyi alakulat utazzon az Öböl térségébe, s így a magyar kontingens nemcsak a katonák, hanem a civilek gyógyításában is részt vehet. (MTI) Nyugdíjak, segélyek, családi pótlék Gorbacsov békét akar de milyet? (Folytatás az 1. oldalról) zethetnek. Felhívom a szovjet kormányt arra, hogy térjen vissza a békés tárgyalásokhoz, a párbeszédhez a balti államok törvényes kormányaival — mondotta Bush, utalva arra, hogy legutóbbi, pénteki telefonbeszélgetésükön ezt tolmácsolta Mihail Gorbacsovnak. A törvényhozás hétfő délelőtti, litvániai vitájában ezt megelőzően felszólalt Dmitrij Jazov védelmi miniszter, s beszédében elutasította azokat a vádakat, hogy a hadsereg a felelős a köztársaságban kialakult súlyos helyzetért. Borisz Pugo belügyminiszterhez hasonlóan a litvániai vezetést hibáztatta a szovjet alkotmánynak ellentmondó határozataiért, amelyek — okfejtése szerint — a jelenlegi válsághoz vezettek, hiszen „burzsoá mintájú diktatúrát készítettek elő”. Jazov védelmébe vette a vilniusi helyőrség parancsnokát, hangsúlyozva, hogy „a szolgálati szabályzatnak megfelelően járt el, amikor intézkedéseket hozott a rend helyreállítása érdekében”. Cáfolta emellett, hogy Vilniusban a páncélosok tüzet nyitottak volna lövegeikből. Jazov beszámolt arról, hogy parancsára jelenleg a páncélosokat visszavezényelték a laktanyákba, s a katonák nem vethetnek be fegyvert Vilniusban. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a másik félnek js- vannak fegyverei, és a litván parlamentet ötezer fegyveres őrzi. A vilniusi helyőrség parancsnokára hivatkozva arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a vilniusi halottasházakban jelenleg tíz holttest van, s köztük hat halottnak golyó ütötte sebei vannak. * Mihail Gorbacsov szovjet elnök hétfői parlamenti beszédében felszólította a Litvániában szembenálló feleket, hogy keressék a párbeszéd útját és találjanak politikai megoldást a felmerült kérdésekre. „Minden olyan tényezőt ki kell kapcsolni, ami destabilizálja és élezi a helyzetet” — hangsúlyozta. Gorbacsov tájékoztatta a képviselőket Vytautas Landsbergis litván elnökkel folytatott, hétfői telefonbeszélgetéséről, amit igencsak „terméketlennek” minősített, hozzáfűzve, hogy nagyon nehéz a párbeszéd útjait keresni, amikor a köztársaság élén „ilyen emberek” állnak. A Litvániában kialakult helyzet gyökerei, Gorbacsov szerint, a köztársasági parlament 1990. márciusi, függetlenségi határozatához nyúlnak vissza, amely hatálytalanította a szovjet alkotmányt Litvánia területén. „Ez egy igazi, éjszakai alkotmánypuccs volt" — mondotta a szovjet elnök, utalva arra, hogy a határozatot egy fél éjszaka ala/t hozták. Méltatva a népi küldöttek 3. kongresszusa határozatainak jelentőségét, amelyek érvénytelenítették a litván törvényhozók döntését, Gorbacsov kijelentette, hogy az elnök, a szovjet -kormány és egyéb állami szervek és intézmények ezt követő akciói, beleértve a hadsereget, „nem lehettek mások, mint amik lettek, vagyis nem keresztezhették a kongresszus határozatait". Rámutatva, hogy a litván vezetés „a konfrontáció útjára lépett", Gorbacsov közölte: egyelőre nem érzi, hogy Litvániában minden szembenálló erő tudatosította volna a politikai párbeszéd szükségességét a kialakult helyzetből kivezető út megtalálására. Merényletterv Jelcin ellen Borisz Jelcin ellen, állítólag, merényletet terveztek a Baltikumban, ezért vasárnap éjjel eredeti útiterve megváltoztatására kényszerült közölték az MTI-vel az oroszországi parlament elnökének környezetéből. Jelcint - és kísérőit , a tárgyalások befejezése után. még Tallinnban értesítette Moszkvából az orosz politikus KGB- től független biztonsági szolgálata, hogy értesüléseik szerint merényletet terveznek ellene. Ezután döntöttek úgy. a helyi vezetőkkel egyetértésben, hogy nem az eredeti terv szerint, vagyis közvetlenül az észt fővárosból, repülőgépen, tér vissza Jelcin Moszkvába, hanem kerülő úton. Az oroszországi parlament elnöke saját és az észt vezetés által mellé kirendelt biztonsági emberek társaságában, autón, Leningrádba utazott, s onnan menetrendszerű járattal repült vissza Moszkvába. Egyelőre nem ismeretes, hogy kik állnak a kísérlet hátterében. Jelcin hétfői, moszkvai sajtóértekezletén kitért a merényletre vonatkozó kérdések megválaszolása elől. (Folytatás az I. oldalról) kalmazását, az ártatlan emberek életét követelő katonai akciót, amelyek következményei a nemzetközi biztonságot és az együttműködést is veszélyeztetik. Követeli az erőszakos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erők egységeinek haladéktalan visszavonását. Kifejezi szolidaritását a litván néppel és támogatásáról biztosítja Litvánia törvényesen megválasztott államhatalmi testületéit. Napirend előtt szót kért Palotás János (MDF), a Budapest—Bécs világkiállítás megtartása mellett érvelt drámai hangú felszólalásában. Javasolta, hogy a parlament egy hónapon belül döntsön a világkiállítás megrendezéséről, mert minden késlekedés milliárdos nagyságrendű veszteségeket okoz az országnak. Az Országgyűlés hétfői tanácskozásán tragikus esemény is történt. Még az ülés kezdetekor roszszul lett és nem sokkal később meg is halt Demény Pál. A szocialista párti képviselő az idén lett volna 90 esztendős. Mindezek után foghatott hozzá a plénum megszokott munkájához. Szabad György bejelentette, hogy Kádár Iván (SZDSZ) egészségi állapota miatt, Szabó György (MSZP) pedig más választott, s az országgyűlési képviselői tiszttel összeférhetetlen funkciója miatt lemondott képviselői mandátumáról. Az Országgyűlés elfogadta a plenáris ülés napirendjét, majd megkezdte a társadalombiztosításról szóló törvény módosításának tárgyalását. Surján László népjóléti miniszter expozéjában a társadalombiztosítással kapcsolatos két törvénytervezet mellett kitért az ülésszak másik két, tárgyalásra váró témájára is, nevezetesen a nyugellátások emelésére, illetve a családi pótlékok rendezésére. A nyugellátásokról szólva a miniszter rámuta-Gorbacsov nem tudott a vilniusi vérengzésről Mihail Gorbacsov csak vasárnap reggel, már a vérontás után szerzett tudomást a Vilniusban történtekről. Ezt a szovjet államfő hétfőn, a parlamentben újságírókkal beszélgetve, közölte. Ami a katonai erő alkalmazását illeti, azt is elmondta, hogy erről és a vilniusi összecsapásokról a szövetségi ügyészség vizsgálatot kezdett. Két kérdésben sikerült egyezségre jutnia Gorbacsovnak és Vytautas Landsbergis litván parlamenti elnöknek hétfői telefonbeszélgetésük folyamán. Mint arról maga a litván vezető a parlamentben beszámolt, a szovjet államfő ígérete szerint utasítani fogja a katonákat, hogy ne akadályozzák a köztársaság egészségügyi miniszterét azoknak a helyeknek a meglátogatásában, amelyeket a katonák megszállva tartanak. A miniszteri látogatás célja ezen épületekben annak tisztázása, maradtak-e holtak vagy segítségre szoruló sebesültek. A másik megállapodás értelmében a szövetségi tanács Borisz Olejnyik vezette küldöttsége felhatalmazást kapott arra, hogy tagjai belátásuk szerint folytassák Litvániában a helyzet feltárását célzó látogatásukat. A parlamenti beszédben Landsbérgis az elmúlt napok eseményeit nem belpolitikai konfliktusnak nevezte, hanem a Litvánia és a Szovjetunió között 51 éve létező államközi/viszályról beszélt. A kárpótlási törvény javaslata Rendkívüli kormányülés A kormány rendkívüli ülést tartott hétfőn, amelynek részleteiről László Balázs szóvivő tájékoztatta az MTI-t. A kormány csaknem egyórás ülésén véglegesítette a kárpótlási törvényjavaslatot. Ez azt jelenti, hogy újabb módosításokkal egészítette ki a korábban már megtárgyalt változtatásokat. Már ezekkel a változtatásokkal kerül tehát a képviselőkhöz, a szakbizottságok elé, remélhetőleg a következő napokban, a tavaly decemberben már benyújtott törvényjavaslat. Mint ismeretes, az 1949. június 8-a óta elszenvedett különböző tulajdoni sérelmek kárpótlását tartalmazza a javaslat. A lehetséges kárpótlás maximális értéke esetenként 5 millió forint, s ez sávosan csökken. A mostani ülésen hagyta jóvá a kormány az ezzel összefüggő táblázatot. Ennek alapján például a 100 ezer forintig terjedő vagyoni sérelmek esetében 90 százalékos, attól fölfelé pedig százalékban csökkenő mértékű lenne a kárpótlás összege. A kárpótlást kárpótlási jegyekkel oldanák meg, s ezek a kvázi értékszelvények a privatizáció során használhatók majd fel állami tulajdon megvásárlására. Fontos, hogy a kárpótlásra jogosultaknak a törvény életbe lépése után egy hónapon belül, írásban kell benyújtaniuk az igényüket az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz. Arról is kell majd nyilatkozniuk, hogy ha eredetileg termőföldben szenvedték el a kárt — vagyis irreális áron vásárolták meg vagy más módon vették el tőlük a földet —, akkor kárpótlásul is termőföldet akarnak-e. Ez esetben kárpótlási jegyét az használhatja fel termőföld vásárlására, aki ma is ott lakik, ahol termőföldjét elvesztette. Újdonság a mostani változatban, hogy nem lenne már korlátozva az így kapott termőföld elidegenítése, azaz akár azonnal eladható a kárpótlásként kapott föld. Pontosabbra fogalmazza az új változat azt is, hogy az eredeti kárt szenvedettnek vagy károsultnak csak egyenesági leszármazottja jogosult a kárpótlásra. Ha az első leszármazó is elhalt, csak annak további közeli leszármazója jogosult a kárpótlásra. Ha neki sincs közvetlen örököse, a további öröklés lehetetlen. Az MTI tudósítójának kérdésére László Balázs elmondta, hogy a legmagasabb sávban, az 500 ezer forint fölött már csak 270 ezer forint a kárpótlás mértéke, plusz az 500 ezer forinton felüli rész 10 százaléka. Összesen egyébként öt sávot határoztak meg. László Balázs szólt arról is: a termőföldben való kárpótlás szabályozására a törvényjavaslat úgy intézkedik, hogy az elvett termőfölddel azonos művelési ágú és aranykorona-értékű legyen a visszaadandó terület. Ugyancsak szempont, hogy lehetőleg egy táblában jelöljék ki, a jogosultak lakóhelyéhez legközelebb eső területen. A hely kijelölésében egy háromtagú különbizottság dönt, amelynek tagja a jogosult, a termelőszövetkezet képviselője, valamint a mindkét fél bizalmát bíró, általuk választott személy. A bizottság döntése végleges. Szigorú biztonsági intézkedések a parlamentben A Parlament épületébe hétfőtől a/ eddigieknél szigorúbb ellenőrzés után juthatnak csak be az oda igyekvők, ugyanis az. MTI információi szerint - ezután más európai országok gyakorlatával megegyező biztonsági eljárásokat alkalmaznak. Ennek során részletesebb vizsgalatnak vetnek alá mindenkit, aki az ország házába igyekszik bejutni, legyen az képviselő, vagy akár újságíró. Az egyes és a hatos kapunál kialakított, a repülőtereken alkalmazott fémkapun áthaladva detektoros táska- és ruházatátvilágítást, s indokolt esetben személyi motozást is alkalmaznak az őrség tagjai. Mindezek az intézkedések azért váltak szükségessé, mivel a Belügyminisztérium szakértői szerint eddig Európában példátlan módon könnyű volt bejutni a Parlament épületébe, oda, ahol az ország első számú közjogi méltósága, a köztársasági elnök is a napi munkáját végzi. Ezzel egyidejűleg, ugyancsak biztonsági okok miatt, megszüntették az érdeklődők számára korábban rendszeresen tartott parlamenti sétákat is. Szigorodtak a Kossuth téren a parkolás lehetőségei is; a rendőrség ezután csak a parkolási engedéllyel rendelkezőket engedi be a térre. Lemondott Beke Kata tott: a tárca három variációt dolgozott ki: az elsőben a szociális szempontok döntőek, a másodikban a szolgálatban eltöltött évek száma határozza meg az emelés mértékét, míg á harmadik variánsban a két szempont együttesen érvényesül. A családi pótlékról szóló törvény módosításának szükségességét ismertetve kiemelte, hogy a javaslat csupán a gyermekek száma szerint differenciál. A társadalombiztosításról szóló törvény módosításának legfontosabb eleme, hogy elfogadása esetén életbe lép a résznyugdíj intézménye, amely a biztosítási elveknek megfelelően csökkentett összegű nyugdíj megállapítását teszi lehetővé mindazok számára, akik 10 évnél több, de 20 évnél kevesebb szolgálati időt tudhatnak maguk mögött. A negyedik, döntésre váró törvényjavaslatról elmondta: a társadalombiztosítási alap gazdálkodásának kiadási oldala nagyon feszített, s az állami költségvetéstől sem remélhető, hogy e terhek egy részét átvállalja — ezért szükséges a törvény módosítása. Jóllehet, ezek után a társadalombiztosításról szóló törvénymódosítás általános vitája volt napirenden, a felszólaló képviselők véleményezték a többi törvényjavaslatot is, és a nyugdíjemelésekkel kapcsolatban szinte valamennyi hozzászóló kifejtette álláspontját. Miután a képviselők lezárták a családi pótlékról szóló törvény módosításának általános vitáját, s a tervezetet részletes vitára bocsátották, este hét órakor befejeződött az Országgyűlés hétfői plenáris ülése. Ezt megelőzően a törvényhozás megtárgyalta a társadalombiztosítási alap ez évi költségvetését szabályozó törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját ugyancsak lezárták a hétfői munkanapon. A képviselők kedden délután két órakor folytatják a plenáris tanácskozást. A délelőtti bizottsági munka után várhatóan ekkor ke-A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény általános vitáját lezárva, a képviselők egyúttal döntöttek arról is: a nyugdíjemelésekre vonatkozó javaslatok közül a kombinált változatot tekintik további tárgyalási alapnak. E változat szerint január elsejétől havi 700 forinttal kell emelni a 6100 forintot meg nem haladó, havi 500 forinttal a 6101 és 9400 forint közötti, havi 300 forinttal a 9401 és 13 800 forint közötti, havi 200 forinttal a 13 801 és 26 000 közötti, ez év január elseje előtt megállapított nyugellátást, baleseti rokkantsági nyugdíjat, hozzátartozói nyugellátást és hozzátartozói baleseti nyugellátást, valamint az átmeneti járadékot. Az 1975. évi TB-törvény hatályba lépése előtt érvényben volt rendelkezések alapján megállapított nyugdíjhoz további 150 forint emelés jár. Az összegtől függő emelésen tűi, a szolgálati idő figyelembevételével — a javaslat szerint — emelni kell a nyugellátást, az alapnyugdíjat: 20—29 év szolgálati idő után 4,30—39 év után 7, 40 vagy ennél több év után 10 százalékkal. A rokkantsági, baleseti nyugdijat 4 százalékkal, ha az ellátásban részesülő a III. csoportba, 10 százalékkal, ha az I—II. csoportba tartozik. Ugyancsak január elsejétől 700 forinttal kellene emelni — így szól a javaslat — a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásokat. Havi 600 forinttal emelkedne — egyebek között — a gyeshez folyósított jövedelempótlék. A vitában hozzászólók e változat mellett kardoskodtak, ám ezt a változatot is több ponton módosítandőnak tartották. A módosítás lényegesen részletesebb és nagyobb összegekkel kalkulál. rülhet sor a törvénytervezetek részletes vitájára, valamint a nyugdíjemelések feletti döntésre. (MTI) Antall József fogadta Zbigniew Brzezinskit A kormány szóvivője közölte az MTI-vel: „Antall József miniszterelnök fogadta Zbigniew Brzezinskit, a korábbi amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadót. A megbeszélésen felelevenítették a kelet-közép-európai térség közös történelmi . örökségét. Megvitatták a Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon megindult demokratikus fejlődés és a legújabb baltikumi fejlemények összefüggéseit — azt: hogyan alakul a térség helyzete a szovjet hadsereg beavatkozása folytán. Érintették a Perzsa-öböl térségének problémáit, a magyar katonai egészségügyi csoport részvételét. Szóba kerültek a magyar kül- és belpolitika időszerű kérdései is. A találkozón amerikai részről jelen volt Charles Thomas nagykövet, magyar részről Kodolányi Gyula, a Miniszterelnöki Tanácsadó Testület vezetője.” (MTI) Készül a kecskeméti önkormányzat szervezeti és működési szabályzata (Folytatás az 1. oldalról) a teljes törvényre, s csak azután megalkotni a szervezeti és működési szabályzatot vagy létrehozni, s később, annak szellemében, „utánaigazítani”. Végül a többség akarata ez utóbbi módszert eredményezte. Brúszel László megjegyzése, hogy itt most nem Mózes kőtábláját készítik, s még ha tíz napig egyfolytában üléseznének, akkor sem tudnának tökéleteset alkotni, találó volt a helyzetre. Á további vita már annak a közmegegyezésnek a szellemében folyt, hogy a törvény megjelenése után felülvizsgálják a szervezeti és működési szabályzatot, s ha szükséges, módosítják. Lapzártakor, a 28. paragrafus feletti vita lezárásakor (összesen 37-et tartalmaz a tervezet), szünetet rendelt el a polgármester. N. M. IDE NEKEM ... ! Tegnap, a kora esti órákban lemondott Béke Kata kultuszminiszteriumi államtitkár, levelében döntését azzal Indokolta, hogy sem a tárca vezetőivel nem tud együttműködni, sem minisztériuma elképzeléseivel nem tud azonosulni — hangzott el a pályázati Tv-híradó tegnap esti adásában. Akik figyelemmel kísérik az önkormányzatok szervezeti felépítésének mikéntjét, azok tudják: tíz bizottság tevékenysége „fedi le" a helyhatóság feladatkörébe tartozó területeket. Eszerint van: egészségügyi, gazdasági és költségvetési, jogi és ügyrendi, kommunális és sport-, lakás- és ingatlangazdálkodási, oktatási, pénzügyi ellenőrző, szociális és családvédelmi, városrendezési és építészeti bizottság. Csakhogy időközben a rendőrség képviselője felkereste hivatalában a polgármestert, azt kérve, hogy az önkormányzat — tekintettel a kialakult közbiztonsági helyzetre, és nem is szólva a prognosztizált közbizonytalanságról — vegye a vagyonvédelmet és a bűnmegelőzést is a „szárnyai alá". A kérés meghallgatásra talált, csak az volt kérdéses, mely bizottság méltó kebelébe ölelni a feladatkört. A polgármester a környezetvédelmi bizottságra gondolta testálni (előzetes egyeztetés nélkül) a feladatot. Eme bizottság vezetője— tekintettel, hogy kicsiny testületére már úgyis átháramlolt a városrendezési bizottságtól jó néhány témakör, cserébe nekik dobta tovább a labdát. Sőt! Rác András szenátor felvetette, hogy a tűzvédelmet se volna szabad kifelejteni, s ezt a városrendezési bizottság kompetenciájába tartozónak ítélte. Öveges László, az ilyenképpen „bővítendő" bizottság vezetője nem éppen derűsen fogadta az ötletet, mert fölpattanva így szólt: — Rendben! De akkor kérem a légvédelmet is!.. . n. m.
