Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-11 / 9. szám
jgy| jENFI kudarc visszhangja A DECEMBERIT VISSZAVONJA A KORMÁNY Közelebb a háborúhoz... Mindenkire kiterjed — 1949 után (Folytatás az 1. oldalról) az iraki vezetés végre talán megérti: ki kell vonulnia Kuvaitból. Ebből a szempontból fontosnak nevezte az ENSZ-főtitkár önkéntes iraki küldetését. Csütörtökön az MTI kérdésére azt mondták a külügyminisztériumban, hogy a brit kormány csupán az iraki—kuvaiti válság és az izraeli-palesztinkonfliktus egy csomagban való kezelését utasítja el. — A Bagdad követelte árukapcsolásra azért nincs lehetőség, mert Irakkal Kuvait ügyében nincs mit tárgyalni, a palesztinkérdés viszont nemzetközi értekezlet témája kell legyen, amint Irak kivonult Kuvaitból — közölték az MTI tudósítójával. Emlékeztettek rá, hogy a palesztin-üggyel foglalkozó közel-keleti nemzetközi békeértekezletet a Közös Piac, és azon belül Nagy-Britannia régóta szükségesnek tartja, és ezen nem változtatott az Öböl-válság sem. A német külügyminiszter szerint a genfi amerikaiiraki külügyminiszteri tárgyaláson ugyan nem tárták szélesebbre a békére nyiló ablakot, de nem is csapták be. Hans-Dietrich Genscher egy tévéinteijúban azt szorgalmazta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által Iraknak szabott ultimátum lejártáig maradt néhány napban ki kell aknázni a tárgyalásos rendezés minden lehetőségét. Roland Dumas francia külügyminiszter rendkívül csalódottan értékelte a genfi tanácskozást. — Bármerre nézünk, csak sötét felhőket látunk gyülekezni—mondta Dumas a találkozó eredménytelenségének ismertté válása után. Tovább erősítették Izraelben a hadsereg készültségét a szerdai amerikai—iraki külügyminiszteri találkozó kudarca nyomán a katonai vezetők, úgy ítélvén, hogy a háború esélyei megnövekedtek. A hadsereg—közölte a jeruzsálemi rádió — hamarosan tájékoztató hadjáratot indít, hogy tudassa a lakossággal, mit kell tennie egy esetleges vegyi vagy más támadás esetén. Mind David Levi külügyminiszter, mind Mose Arensz védelmi miniszter elégedetten nyugtázták a genfi tanácskozáson tanúsított amerikai magatartás szilárdságát, azt, hogy James Baker külügyminiszter elutasította az Öböl-válság összekötését a palesztin-üggyel. Levi, akit a rádió idézett, jelezte, hogy az elkövetkező napokban fokozott érintkezések lesznek az Egyesült Államok és Izrael között. Megismételte, hogy iraki támadás esetén Izrael keményen visszavág. MILYEN GAZDASÁGI KAROKAT OKOZHAT MAGYARORSZÁGNAK AZ ÖBÖL-HÁBORÚ? Bárki is győz, mi veszítünk Amennyiben az Öbölben kitör a háború, az rendkívül kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaságot — mondta az MTI érdeklődésére Martonyi János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára. Az olajárak minden bizonnyal ugrássze- _ rüen megnőnek, s; Magyarország számába minden I dollár barrel ár-.. változás" éves szinten 100 millió dolláros kihatást jelent. így például 10 dolláros emelkedés 1 milliárd dolláros többletkiadást okozna. Mindazonáltal biztató az a szakértői számításokon alapuló megállapítás, miszerint az olajár tartósan nem mehet 25 dollár fölé. Egyébként most jelentősek, legalább egy hónaposak a magyar olajtartalékok. Áz Öböl-háború következtében az arab piac felvevőképessége minden bizonnyal megroppanna, s így veszélybe kerülne ez az évi mintegy 200-300 millió dolláros exportpiac. Irak és Kuvait után a többi között Jordániába, Szíriába, Szaúd- Arábiába és talán az Izraelbe irányuló magyar szállítások is megtorpannának. Áz esetleges háború miatt kialakuló recesszió következtében várhatóan lelassulna a külföldi tőke bejövetele Magyarországra, s ez kedvezőtlenül hatna a privatizációra is. Amennyiben pedig a nemzetközi pénzpiac a kamatlábak emelésével reagálna a háborúra, akkor az ország külső pénzügyi egyensúlyában is zavarok keletkezhetnének. Martonyi János arról is szólt, hogy. az Öböl-háború a prognózisok szerint’'1 -2 százalékkal csökkenti a világkereskedelmet, ám a visszaesés ennél minden bizonnyal nagyobb mértékben érintené a keleti piacot. Az elmúlt évben 29 százalékkal részesedett ez a régió a magyar külkereskedelemben, az idén pedig a dollárelszámolásra való áttérés miatt már, csak mintegy 20 százalékkal számol a minisztérium. Ám a háború negatív gazdasági hatása a többi volt szocialista országot sem kerülheti el, s így még jobban zsugorodhat a kereskedelem a régiónál. A legkedvezőbb természetesen az lenne, ha az utolsó pillanatban politikai megoldás születne az Öbölben. Annál is inkább, mert akkor rövid időn belül 20 dollár/ barrel körül stabilizálódhatna a kőolaj világpiaci ára, ami jelentősen csökkentené az ország importterheit — mutatott rá az államtitkár. Emelkedik az átlaghőmérséklet a világon Fokozatos felmelegedés tapasztalható a világon. Az Amerikából és Nagy- Britanniából származó egybehangzó adatok szerint az 1990-es év volt az eddigi legmelegebb a 140 év óta vezetett feljegyzésekhez viszonyítva. A NASA adatai szerint 1990 volt az eddig előfordult legmelegebb időszak, a brit meteorológiai intézet jelentéséből pedig kiderül, hogy a földfelszíni hőmérséklet 0,30 Celsius fokkal haladta meg az 1951 és 1980 közötti átlaghőmérsékletet. Az angliai szakértők véleménye alapján a felmelegedési jelenség kialakulásában az üvegházhatásnak komoly szerepe lehet. 50 MILLIÓ MARKA SZÉNVÁSÁRLÁSRA Német pénzügyi segítség hazánknak Várhatóan még januárban megkapja a magyar kormány a német kormánytól azt az 50 millió márka segélyt, amelyet kizárólag lakossági felhasználású szén vásárlására fordíthat. Egyebek között erről állapodott meg Günter Dahlhoff.— aki a német külügyminisztérium képviseletében tett kétnapos látogatást Budapesten — és magyarországi partnere, Bogár László, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának politikai államtitkára. A megállapodás szerint a magyar vállalat a segély 10 százalékáért német cégektől vásárolt szenet, a többit szabadon használhatja fel, a világon bárhol vásárolhat fűtőanyagot. A szén eladásából befolyt pénzt a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kapja. A bevételt az energia gazdaságos felhasználását segítő vállalkozások támogatására fordíthatja az alapítvány. Emellett megállapodtak a tárgyaló felek arról is, hogy hazánk összesen 50 millió márka hitelt vehet fel bármely németországi banktól, és ezért a német kormány vállal garanciát. így a hitel kamata — a kormánygarancia miatt — lényegesen alacsonyabb a szokásosnál. A hitelt részben energiavásárlásra, részben energiatakarékossági célokat szolgáló eszközök és berendezések vásárlására lehet igénybe venni. Megbeszélések folytak arról is, hogy a német kormány miként tudná támogatni az új magyar kis- és középvállalkozások létrehozását. Erről még a hónap folyamán további tárgyalásokat tartanak. (MTI) A kormány a jövő héten több ponton módosítva, új változatban terjeszti a parlament elé kárpótlási törvényjavaslatát, amelynek eredeti változata a múlt év december elején már az Országgyűlés elé került — közölte az MTI, a rádió és a televízió munkatársaival László Balázs szóvivő a kormány csütörtöki ülésének szünetében. Mint ismeretes, az illetékes tárcák „szakértői változataként” decemberben beterjesztett kárpótlásjogszabály-tervezetet számos éles kritika érte, mindenekelőtt az egykori tulajdonosok érdekvédelmét felvállaló szervezetek részéről. Különösen heves bírálatot váltottak ki a tervezetnek a földtulajdon kárpótlására vonatkozó előírásai, s többen elfogadhatatlannak minősítették a kárpótlás előirányzott mértékeit is. A most előterjesztett változat — közölte a szóvivő — mindkét kifogás orvoslására vállalkozik. Ezt a kompromisszumos „felülvizsgálatot” a koalíciós pártok vezetőinek beható eszmecseréi tették lehetővé. A konzultációk nyomán — számos módosító javaslat beiktatásával — a kormánypártok vezetői lefektették a kárpótlási elképzelések alapelveit, s ezek eredményeként került a kormány csütörtöki ülése elé a megújított törvényváltozat. A kormányülésen is elhangzó észrevételeket beépítve, várhatóan hétfőre készül el a véglegesített törvényszöveg, amelyre a kormány egy rövid rendkívüli tanácskozáson adja áldását. A tervezetet kedden terjesztenék az Országgyűlés elé. Az új változat lényegében megtartja az eredeti elképzelés alaplogikáját, vagyis a kárpótlás mindazokra kiterjed, akiknek tulajdonát 1949. június 8-a, a diktatórikus alapokon szerveződött parlament összeülése után érte sérelem. A törvényjavaslat továbbra is tételesen felsorolja azokat az 1949 után megalkotott jogszabályokat, amelyek alkalmazása a tulajdoni sérelmek forrása lett. A sérelmét igazoló egykori tulajdonos számára kárpótlási jegyet állítanak ki a sávos degresszivitás elvére épülő rend alapján. Ezt a speciális értékpapírt használhatja majd fizetőeszközként tulajdonosa az állami tulajdon privatizációja során. Újdonság, hogy emelkedtek a kárpótlási értékek határai. így például százezer forint „kárértékig” 90 százalék a kárpótlás mértéke. Ötszázezer forint felett a kárpótlás értéke 270 ezer forint, plusz az efölötti összeg 10 százaléka. Az eredeti változatból továbbra is megmarad az a megszorítás, miszerint a kárpótlás mértékének felső határa személyenként ötmillió forint. Új szabályok lépnek életbe a földkárpótlás rendezésére. Eszerint nemcsak a tulajdoni sérelmet szenvedettek gyermekei, hanem egyenes ági leszármazottai is jogosultak a részleges kárpótlásra. Ugyanezt a jogot élvezhetik a házastársak is. Fontos változás továbbá, hogy a kárpótlási jegyet közvetlenül földtulajdonra válthatják mindazok, akik továbbra is az érintett településen laknak, to1 vábbá vállalják a föld termelési cé-Az a kooperációs egyezmény, amelynek keretében Magyarország timföldet szállított a Szovjetunióba, és onnan ellenértékként alumínium érkezett vissza, 1990. decemberében lejárt. Mivel a két ország között megszűnt a korábbi rubelelszámolás, és januártól a kereskedelemben már a dollár vált fizetőeszközzé, így ezt az együttműködést is meg kell újítani az átalakult feltételeknek megfelelően. Nem államközi egyezmény készül, hanem a Magyar Alumíniumipari Tröszt tárgyal a szovjet Raznoimport Külkereskedelmi Vállalat és a szovjet alumíniumipar képviselőivel. Az elképzelések szerint Magyarország évi 530 ezer tonna timföldet MI VAN AZ ÖNKÉNYES LAKÁSFOGLALÓKKAL? Kiköltöztek vagy haladékot kértek (Folytatás az I. oldalról) — Mi lett a sorsuk? — kérdeztem dr. Csölle Kálmántól, Kecskemét polgármesteri hivatala lakásgazdálkodási osztályának megbízott vezetőjétől. — Nagy többségük teljesen elesett, a periférián él, nem dolgozik; de bármilyen helyzetben legyen valaki, a törvény ellen nem cselekedhet. Intézkedni kellett. Az IKTV felszólítása után az elfoglalt lakásokban kikapcsoltattuk a közműszolgáltatásokat, a vizet, a villanyt, a fűtést azért, hogy komfort nélküli helyzetbe hozzuk őket. A határozott, erélyes figyelmeztetésre egy részük elköltözött, másik részük haladékot kért és kapott, e hónap végéig. — Ez humánus eljárás volt. Miért, hiszen kilakoltathatták volna őket...? — Valóban, erőszakkal vissza lehetett volna költöztetni őket előző lakhelyükre, vagy kirakni az utcára, de ezt éppen karácsony előtt semmiképpen nem akartuk megtenni, hiszen ez azzal is együtt járt volna, hogy kiskorú gyerekeiket azonnal állami gondozásba kellett volna venni. Egyébként tizenkét család kapott halasztást a kiköltözésre, január 31 -éig. Nyomatékosan felhívtuk a figyelmüket, hogy nincs további alku, akkor véglegesen lehúzzuk a redőnyt, s minden következményért csakis , saját magukat okolhatják majd. Ám van a dolognak egy másik — nehezebbik — oldala is. Az, hogy nem akarunk szétszakítani családokat. Ezért felmérjük: Kecskeméten hány lakást lehet még kiutalni szükséglakásként. — Ez érthető, hiszen ezeknek az embereknek is lakni kell(ene) valahol ... — Megértjük ezt, de hát Kecskeméten nagyon súlyosak a lakásgondok. Jelenleg csak állami bérlakásért ezerkétszázan állnak sorban. Épp ezért van szükség a legszigorúbb fellépésre azokkal szemben, akik nem tartják be a játékszabályokat, azok érdekében, akik hosszú évek óta várnak lakásra, jogosan. Kecskemét ezen a területen sem tudja felvállalni a vonzáskörzet problémáját, képtelen lakást adni olyanoknak, akik idecsöppennek, nem itteni lakosok, illetve akik nem állnak itt munkaviszonyban legalább három éve. Ugyanis sokan azt csinálják, hogy bejelentkeznek másokhoz, s két év múlva verik a tamtamdobot a lakáshivatalban, hogy márpedig nekik lakás kell. Ez nem megy. Kecskemétnek a saját gondjait kell megoldani... — Végül is eredményesnek mondható a lakásfoglalókkal szembeni fellépés? — Én elégedett vagyok, egyelőre, hiszen sikerült „kihozni” a lakásokból azokat, akiket akartunk. S nagyon fontosnak tartom, hogy a rendőrségnek nem kellett beavatkozni. Rapi Miklós lú hasznosítását, és öt évig nem idegenítik el földtulajdonukat. A kormány elfogadta a nemzetbiztonsági törvény javaslatát is. A most második olvasatban tárgyalt jogszabályjavaslatot az Országgyűlés elé terjeszti. A jogszabálycsomag lényege, hogy átfogóan, egységes szerkezetben, áttekinthetően tartalmazza mindazokat az előírásokat, amelyek a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tevékenységet szabályozzák. A rögzített alapelvek közé tartozik, hogy a nemzetbiztonságban érintett szerveknek, a két katonai és a két polgári titkosszolgálatnak egyaránt politikai irányultságtól mentesen kell végezniük munkájukat. Munkatársaik nem tartozhatnak egyetlen párthoz sem. A törvényjavaslat megteremti a nemzetbiztonsági szervezetek alkotmányos kontrolljának szabályait, kijelöli működésük pontos hatásköreit, egyben rendezi a különleges titkosszolgálati eszközök alkalmazásának lehetőségét is. Eszerint ilyen módszereket és eszközöket csak független bíróság engedélye alapján használhatnak a titkosszolgálatok. Mindazok az állampolgárok, akik úgy érzik, hogy ellenük jogtalan módon alkalmaztak titkosszolgálati eszközöket, jogorvoslati panasszal élhetnek. A jogszabálycsomag elfogadásával megszületik hazánk első nemzetbiztonsági törvénye. Kérdésekre válaszolva László Balázs elmondta, hogy a csütörtöki kormányülés nem foglalkozott személyi kérdésekkel. A Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter felmentésével kapcsolatos híreket ennélfogva a kormányszóvivő sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Timföld ki, alumínium be Tárgyalások a magyar—szovjet együttműködés folytatásáról Várhatóan nem szakad félbe, hanem tovább folytatódik a magyar —szovjet timföld—alumíniumszállítási együttműködés. Erről jelenleg folynak a tárgyalások, s várhatóan hamarosan létrejön a megállapodás is — tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát a Magyar Alumíniumipari Trösztnél. szállítana a Szovjetunióba és ezért — a mindenkori világpiaci árat figyelembe véve — megfelelő menynyiségű alumínium érkezne vissza. A magyar tárgyalópartnerek arra törekednek, hogy közvetlenül biztosítsák timföld ellenében az alumíniumszállítást, kiküszöbölve a dollárfizetést, mivel a szovjet vállalatok fizetőképessége az utóbbi hónapokban jelentősen romlott. Várhatóan két szerződés születik. Az első megállapodás alapján 1991- ben 310 ezer tonna timföldet szállít a tröszt a Szovjetunióba alumíniumért. A második szerződés rendelkezhet a fennmaradó 200 ezer tonnás timföldmennyiség Szovjetunióban történő idei feldolgozásáról. Várhatóan az első szerződés hamarosan megszületik, mivel a jelenlegi helyzet szerint mindkét fél érdeke az együttműködés fenntartása. Magyarország nem rendelkezik akkora kohókapacitással, hogy ilyen mennyiségű timföldből alumíniumot készítsen, viszont az együttműködés hiányában a Szovjetunióban a kohók egy része kihasználatlanná válna. A magyar kormány döntése értelmében a MAT még az idén átalakul. A központ vagyonkezelői feladatokat fog ellátni, és a tagvállalatok önálló gazdasági társaságokká válnak. Ez azonban nem érinti a megkötött szerződéseket, és nem befolyásolja a várhatóan tovább folytatódó magyar—szovjet kooperációt. Bűncselekmény volt-e a benzinlázadás? Bűncselekményt követtek el vagy csupán bűncselekmény gyanújával illethetők mindazok, akik az októberi blokádban tevőlegesen részt vettek? — ez volt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága csütörtöki ülésének egyik, több órás vitát igénylő témája, amellett az ugyancsak hosszan taglalt kérdés mellett, miszerint a blokáddal kapcsolatos közkegyelem kiterjedjen-e a sértettekre is. A kormánypárti képviselők soraiból többen is azzal érveltek: a blokád alatt egyértelműen bűncselekmény valósult meg, ha más nem is, de a személyi szabadság korlátozása mindenképpen. Hozzáfűzték: amennyiben csupán bűncselekmény gyanújáról lenne szó, abban az esetben nem lenne szükség a tervezett amnesztiára sem. A vitának végül is az vetett véget, hogy Dombach Alajos (SZDSZ) módosító indítványát — amely a bűncselekmény helyett a bűncselekmény gyanúja szövegrészt javasolta — elvetette a bizottság. A másik indítványról — Salamon Lászlóéról (MDF) — viszont nem sikerült dönteni, jóllehet számos érv és ellenérv hangzott el: bekerüljön-e a közkegyelemről szóló törvényjavaslatba a sértettekre vonatkozó amnesztia. Mind a köztársasági elnök megbízottja, mind a szabaddemokraták honatyái úgy látták: az amnesztia eleve nem választja külön a blokád különböző oldalán állókat, azaz vonatkozik mind az utat elzáró fuvarozókra, mind az ellenük fellépőkre. Bar az amnesztiatörvény tervezetéről megoszlott a képviselők véleménye, abban azért egyetértettek: szükséges a közkegyelem gyakorlása. Már csak azért is, mert ha ez elmarad, s minden egyes esetben következetesen sor kerül a büntetőjogi felelősségrevonásra, akkor — mint Kutrucz Katalin (MDF) megjegyezte - feltehetően új börtönöket kellene építeni országszerte. LAPZÁRTAKOR É R kKZEli A lottó nyerőszámai A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a lottó 2. heti nyerőszámai a következők: 22, 28, 40, 73, 85. Új kárpótlási törvényjavaslat
