Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 5. V álaszúton az élelmiszer-gazdaság Az ember csak kapkodja a fejét. Egyik este azt halija a tévéhíradóban, hogy 1991-ben akár 30-40 százalékkal is emelkedhet a tej és tejtermékek, meg a hús ára. Másnap ugyanott azt mondja az előző napi minisztériumi nyilatkozó, hogy ő csak egy lehetőségről beszélt, meglehet, hogy nem is drágábbak, hanem éppenséggel olcsóbbak lesznek ezek az alapvető élelmiszerek. A kereskedők eközben — a vevőkkel együtt — azt állítják, hogy már most is elviselhetetlenül magasak az élelmiszerárak. A raktárak dugig vannak élelmiszerrel, a tej fogyasztása 10-15 százalékkal, a húsé még nagyobb arányban csökkent az elmúlt évben. Se Keletre, se Nyugatra Az árvita azonban csak a jéghegy csúcsa. Ha a magyar fogyasztók mind nagyobb hányada képtelen megfizetni az egyre dráguló élelmiszereket, a termelők még inkább az export felé fordulnak. Csakhogy a hazai élelmiszerexport épp ezekben a hónapokban jutott el a teljes reménytelenség állapotába. A világpiacon esnek az élelmiszerárak, ráadásul szinte mindenütt növekszik a protekcionizmus, az áhított Közös Piac egyre bevehetetlenebb várnak tűnik számunkra. A mágyar élelmiszerek minősége egyébként sem tart lépést a nyugat-európai követelményekkel, amelyek lassanként már olyan szigorúak, mintha gyógyszerekről lenne szó. A hazai exporttámogatás, a kivitel egyik fő ösztönzője éppen most szűnik meg. A legfrissebb rossz hír pedig úgy szól, hogy a szovjetek 1991-ben az államközi szerződés keretében lényegében semmilyen élelmiszert sem akarnak tőlünk venni. Csak az egyes köztársaságokkal vagy vállalatokkal kötött szerződések jelenthetnek némi reményt. De ilyen szerződések eddig még alig születtek, és kötésük olyan mérhetetlen komplikációkkal jár a kaotikus szovjet viszonyok között, hogy túl rózsás reményeink itt sem lehetnek. A földkérdés — időzített bomba A szakemberek szerint a hazai élelmiszer-gazdaságot az új esztendőben egyenesen nyugat-európai élelmiszerdömping fenyegeti. Egyes érdekvédelmi szervezetek máris a magyar piac és a hazai termékek szigorú védelmét követelik. És akkor még nem beszéltünk az agrárágazat időzített bombájáról, a földkérdésről. Az elmúlt hónapokban, sajnos, nem jutottunk közelebb a falusi tulajdonviszonyok tisztázásához, márpedig kétség nem fér hozzá, hogy ez bármiféle agrárpolitika kiindulópontja. Vagyis egyre inkább úgy látszik, hogy összecsapnak a hullámok a fejünk fölött. A lakosság nem tudja megfizetni a mind drágább élelmiszereket, az exportunk elé áthághatatlan akadályok tornyosulnak, a külföldi termékek a belföldi piacot is szűkítik, ráadásul teljes a bizonytalanság a földkérdésben. Az egyes állampolgár, a vevő vagy éppen a gazda, a téeszelnök meg a kereskedő mindezt tapasztalva kijelentheti, hogy káosz van az élelmiszer-gazdaságban, és ezért vélekedhet akár homlokegyenest eltérő módon ugyanazon tényről. Nem teheti azonban ugyanezt az ország kormánya, legfőképpen pedig.nerp cselek^dhetjZŰrzavarosan. '/. .'tesol M*ngA .uijoűi^v .aju'/uiüífifcynm Ami a kormányra tartozik SEBESTYÉN JÓZSEF TRAKTORJA ÁLL A géderlaki gazda még bízik Hat tehén a jászolnál. A szín alatt MTZ—80-as, „bevetésre” várakozik. Az udvar többi részén kiegészítő munkaeszközök az erőgéphez. A vadonatúj eke például még nem hasított barázdát. Sebestyén József géderlaki gazdát, farmert, vállalkozót portáján találom. Az idei esztendő második napján. Mindenkiben kétely, félelem, bizonytalan várakozás, ám benne még pislákol a remény. De ha továbbra sem tud kitörni a köréje font bürokrata akadályokból, tán maga is az elégedetlenkedők táborába sorol. Egyelőre még az sem szomorítja, hogy a kéznél levő rádió éppen az áremeléseket bömböli világgá. Tíz éve jöttem el a téesztől, azóta magam boldogulok kezdi a helyzetelemzést Sebestyén József. — Akkor, ugye, nagy lehetőségek előtt álltunk. Jól is jött az egész családnak, hogy magunk gazdái lettünk. Pedig csak egy hold saját földünk volt, a többit béreltük, meg bérmunkára jártam a korábbi traktorral. Az uszódi téesznek is dolgoztam, takarmányért cserébe. Húsz-harminc hektáros táblákat forgattam. Szóval, kivettem a munkából a részem, de meg is érte. Szépen gyarapodott az állatállomány, négy-öt tehenet fejtünk. Aztán jött a rendszerváltás, legalábbis politikailag. Sebestyén József gyorsan kombinált. Minden jel arra mutatott: földet kap a paraszt, visszaveheti az ősi jusst. Csak azzal nem számolt senki, hogy majd áll, mint a szamár a hegyen; nincs gép, amivel művelni lehetne. Belevágott hát a beruházásba. Új traktor után nézett, na persze, előbb a bank ajtaján is kopogtatott. — Hát most itt állok a géppel, csakhogy, ha nem tudok törleszteni' á bank'élárvttezi. 'Ná^Tmkó azért még sincs, inert. ha mégszáifilfj uk. nfärikm JezÚÚ a r'átóigön, azóta kétszer is megbukfencezett az ár, ma már milliót ér a gép. Remélem, lesz miből fizetni a részleteket, bár egyre szomorúbb jeleket látok. Hallani, hogy a mezőgazdasági termelőket nemigen támogatják. Pedig hát illene, így csinálják ezt mindenhol. Jó, jó, tudom, most nagy a túlkínálat húsból, miegymásból. De az az érzésem, a jövő kenyerét tesszük kockára, ha nem változik a helyzet. Ezzel a gilisztaüggyel is majdnem befürödtem. A tejért sem fizetnek eleget, pedig szépen termel a hat tehén. Ha az OTP nem hosszabbítja meg a gilisztahitelt, el kellett volna adni a jószágot és akkor tönkremegy a család. Volt egynéhány álmatlan éjszakánk. Hiába, ilyen a parasztélet. Sebestyénék vészhelyzetre is berendezkedtek. Ha minden húr szakad, áruba bocsátják a traktort. De hát nem ezért vették. Sokkal inkább földet művelne vele a gazda. Akár valamelyik téeszben is. Persze pénzért, olcsón. — Megyek én a szövetkezetekbe itt a környéken, hogy adjanak bérbe 15-20 hektárt, megművelem. Úgy, mint Hollandiában, Dániában. De egyelőre hallani sem akarnak róla. Pedig még mindig vannak szántatlan tábláik. De ha nem, hát nem, nem lehet őket kötelezni. Hogy mennyire minőségi munkát végzek, a nyáron láthatták. Négy falunak báláztam, mindenki megelégedésére. Most öt-hat hektárt tudnék felpörgetni naponta, tisztességes áron. így a közösben is minden el lenne végezve időben. Hiába mondják nekem, úgy is ez a jövő zenéje. Olcsó, gyors bérmunka. — Ahogy elhallgatom: kisgazdapárti szellemben gondolkodik. Gondolom, be is lépett, magához ez illene a legjobban. • .*-• A Torgyán József? Ugyan -níöáfri M,inden értelmes gondolatot támogatók, de most még nem tu• Sebestyén gazda lehetőségre vár. S bízik benne: az idő neki dolgozik. • A tizenkét éves Jácint tipikus farmergyerek: sokat segít a házimunkákban, az MTZ fülkéjében is otthonosan mozog; lesz, aki átvegye a stafétabotot. dók állást foglalni. De mindent összevetve, még mindig optimista vagyok. Reménykedem. Hogy valamelyik tsz-elnök azt mondja: öregem, itt van száz hektár, állj bele, csináld! És én azt mondom: csinálni fogom. Zs. K. I. A mezőgazdaság láthatóan a legnagyobb válságágazatunk lesz, nem halogatható tehát a mindenre kiterjedő helyzetfeltárás, az őszinte diagnózis és a határozott intézkedések sorozata. A legsürgetőbb feladat a földtulajdonnak a napi pártpolitikai és koalíciós érdekeken felülemelkedő, az ország stabilitását szem előtt tartó, határozott megoldása. Be kell továbbá nyilvánosan ismerni, hogy a magyar mezőgazdaság túl sokat, túl drágán, és nem a megfelelő minőségben termel. A költségvetés pedig nem vállalkozhat arra, hogy ezt a mind nehezebben — vagy egyáltalán nem — értékesíthető árut továbbra is ugyanúgy támogassa, mint az elmúlt évtizedekben. Természetesen a mezőgazdasági kapacitások ésszerű csökkentésénél egy sor szempontot figyelembe kell venni. Nem kerülhet veszélybe az ország élelmiszer-ellátása, azaz semmiképpen sem lehet a visszafejlesztés spontán, csak a piac által irányított folyamat. Hiszen egy ilyen mezőgazdasági fogyókúra esetén csaknem biztos, hogy az inga a másik irányba leng ki, azaz előbb-utóbb áruhiány lép fel. Számolni kell azzal is, hogy a mezőgazdaságból hirtelen felszabaduló munkaerő ma jószerivel csak a munkanélküliek számát gyarapítaná. Azaz nagyon nehéz helyzetben van és lesz az a kormány, amelyiknek programot kell készítenie a magyar mezőgazdaság jövőjére. De ezt a feladatot sem megkerülni, sem tovább halasztani nem lehet. Hiszen a kormánynál csak a mezőgazdaság van nehezebb helyzetben. Az pedig az országot is jelenti. Pusztai Éva HÍREK A VILÁGGAZDASÁGBÓL Kiemelkedő gazdasági eredményeket ért el 1990-ben Japán és az egykori Nyugat-Németország. Japanban 4,1 százalékos volt a bruttó/ nemzeti termék (GNP) éves szintű növekedése a harmadik negyedévben, ami arra bátorítja a szigetországi közgazdászokat, hogy az éves növekedést több mint 5 százalékra tegyék — ez pedig kétszerese lenne a fejlett országok többsége által produkált eredménynek. Nyugat-Németországban júliustól szeptemberig a tavalyi hasonló időszakhoz képest 5,5 százalékkal növekedett a GNP, amire 1976 óta nem volt példa. A kiemelkedő eredményt a német szövetségi statisztikai Hivatal az ex-NDK igen magas keresletének és a nyugatnémet beruházások részben ebből fakadó igen" erős emelkedésének tulajdonítja. (AFP) * Gyakorlatilag megbukott a szovjet hadiipar polgári termelésre való átállításának két evvel ezelőtt meghirdetett programja: a veszteségeken kívül csak azt eredményezte, hogy a szovjet gazdaság egyetlen egészséges szektora is megrokkant — állítja a Komszomolszkaja Pravda. A szovjet lap szerint a tervek szerint 400 hadiüzemnek kellett volna átallnia fogyasztási cikkek termelésére, de eddig mindössze 5-6 vállalatnak sikerült teljes profilt váltania. Mindössze 23 termék gyártását tudták megszervezni, s ezek műszaki színvonala messze elmarad a kívánatostól. A Komszomolszkaja Pravda a rossz példák között említi a korábban SS—20-as típusú, közepes hatótávolságú rakétákat gyártó votkinszki üzemet, amely most babakocsik és mosógépek előállításával próbálkozik. (MTI) * Az autók lég- és zajszennyező hatását, üzemanyag-fogyasztásának pazarló vagy nem pazarló voltát is figyelembe vevő bonyolult pontrendszer alapján kívánják megadóztatni a magánautósokat az NSZK-ban. Ez azt jelentheti, hogy egy nagyobb teljesítményű, de környezetét kevésbé szennyező és viszonylag takarékos üzemanyag-felhasználású autó után kevesebb gépjárműadót kell majd fizetni. (ADN) * Az Európai Közösségek Bizottsága jóváhagyta a termékek környezetbarát voltátjelző árucímke bevezetését a közösség területén. A Közös Piac ezzel is szeretné arra ösztönözni a fogyasztókat, hogy olyan termékeket vásároljanak, amelyek sem az előállításuk során, sem később nem ártanak környezetüknek. Szigorú minőségi kritériumokkal fogják elejét venni a visszaéléseknek. (Reuter) Gyümölcsszállító konténer A nyugat-európai országokban is nagy a kereslet a friss gyümölcsök és a gyümölcslevek iránt. A piaci versenyben egyre fontosabb tényező a romlandó áruk szállításának biztonságos megszervezése. Franciaországban olyan különleges acélból készített konténerek sorozatgyártását kezdték meg a közelmúltban, amelyek egyaránt alkalmasak a friss gyümölcs vagy gyümölcslé biztonságos vasúti, országúti és vízi szállítására. Az acéltartályt feltöltés előtt 115 C-fokos gőzkczclésscl sterilizálják nitrogéngáz segítségével. A konténer térfogatának 98 százalékát tölti ki a szállított gyümölcs vagy gyümölcslé, a maradék 2 százalékot nitrogéngáz tölti ki, amely az áru hűtésére is szolgál. A sterilizálás, a légmentesítés és a megfelelő hőmérséklet megakadályozza, hogy a szállítás alatt esetleg baktériumok vagy gombák megfertőzzék az árut. Az optimális viszonyokról a húszezer liter befogadóképességű konténer automatikus szabályozórendszere gondoskodik. Képünkön: a „Fruitainer" gyümölcsszállító konténertartály. (MTI-Press) TŐZSDESZÓTÁR A-tól Z-ig Kedves Olvasónk! Lapunk szeretné megkönnyíteni az Önök számára azoknak a tőzsdei (banki) szakkifejezéseknek az értelmezését, amelyek a lapokban, a tévé-, rádióműsorukban rendszeresen előfordulnak. A Tőzsde Kurír című szaklap közreműködésével készült folytatólagos tőzsdeszótárunk közreadásával elsősorban azokra gondolunk, akiket érdekel a tőzsde, de mélyebb ismereteik még nincsenek. KAMAT: kölcsönbe adott vagy letétbe helyezett pénzösszeg használatáért fizetett díj. KAMATFIZETÉSI HATÁRIDŐ: szerződésben rögzített időpont, amikor esedékessé válik a fix kamatozású értékpapírok kamatainak kifizetése. KAMATLÁB: 100 pénzegység után - egy évre járó kamat százalékban kifejezett mértéke. KÁMATLEVONÁS: egy jövőben esedékes pénzszolgáltatás csökkentése azzal a kamatösszeggel, amelyik a bejelentéstől a kifizetés időpontjáig járna. KAMATSZELVÉNY: ' ■ < okirat, amelynek ellenében a fix kamatozású értékpapírok esedékes kamatösszegét kifizetik. KARÁT: eredetileg így nevezték holland nyelven a szentjánoskenyér kiszáradt magját, amellyel Indiában a gyémántokat, Afrikában az aranyat mérték. Ma egyrészt a drágakövek súlyegységét jelenti (1 karát = 0,2 gramm), másrészt az aranyötvözetek nemesfémtartalmát jelzik vele. KÉSZPÉNZÉRTÉK: (kamatlevonás, hozamérték) valamilyen eredményforrásból várható átlagos nettó hozam kiszámított értéke, a szóban forgó időpontig. KÉSZPÉNZKIFIZETÉS: pénzkifizetés (osztalék, külön osztalék) egy rt. részvényesének, a tőkekamatadó levonásával. KÉSZPÉNZPIAC: olyan tőzsdei piac, ahol csak készpénzügyletekct bonyolítanak le. KÉSZPÉNZÜGYLET: tőzsdei ügylet, amelynél a megállapodásban foglaltakat azonnal teljesíteni kell (tehát azonnal kell szállítani és fizetni). KETTŐS ADÓZÁS: akkor áll elő, amikor egy adózó polgár valamely adóköteles jövedelmére vagy vagyonára különböző intézmények (pl. állam, szövetségi tartomány, község, idegen állam) egy időben azonos vagy hasonló adót vetnek ki. Az államok a kettős adózás elkerülésére gyakran különmegállapodást kötnek. KEZDŐ ÁRFOLYAM: a nap első árfolyama egy változó vagy folyamatos jegyzésű értékpapír esetén. KIBOCSÁTÁS: (másként emisszió) értékpapírok forgalomba hozatala. KIBOCSÁTÁSI ÁR: az az ár, amelyen a tőkebefektetési alapok részjegyei megvásárolhatók. KIBOCSÁTÁSI ÁRFOLYAM: az az árfolyam, amelyen egy új kibocsátású értékpapírt a tőkepiacon kínálnak. (Folytatjuk )
