Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-30 / 25. szám
2 • PETŐFI NÉPE #1991. január 30. Az Országgyűlés keddi plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról) viselők többsége jogi szempontból teljességgel elhibázottnak tartja a törvényjavaslat szövegét. Salamon László (MDF), az alkotmányügyi bizottság elnöke, ugyanakkor sietett hozzátenni, hogy a bizottság álláspontja nem a kormánykoalíció véleményét tükrözi. Erre a kijelentésre reflektálva Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője visszautasította, hogy pártpolitikai hovatartozás alapján magyarázzanak egy bizottsági döntést a plénum előtt. A vitának — hogy tárgyalható-e egyáltalán érdemben a törvényjasvaslat — végül is Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter bejelentése vetett véget, miszerint visszavonják a tervezetet. A miniszter — hangsúlyozva, hogy szerinte csupán apróbb, formai módosításokra van szükség - arra kérte a törvényhozást: a szöveg átdolgozása után sürgősséggel tárgyalják . majd a tervezetet. Az Országgyűlés még a délelőtti órákban határozatot hpzott arról, hogy a magyar parlament elfogadja az Észak-atlanti Közgyűlés legutóbbi, londoni értekezletén felajánlott társult tagi státust. Ennek megfelelően a magyar törvényhozás delegációja a jövőben részt vesz a NATO-parlaipent tanácskozásain, a plenáris üléseken csakúgy, mint a bizottsági munkában. A plénum,az ebédszünet előtt lezárta az országgyűlési képviselők választásáról szóló, 1989. évi XXXIV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat általános vitáját. Az Országgyűlés délután interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját. Kádár Péter (SZDSZ) és Pásztor Gyula (FKgP) 13 Békés megyei képviselőtársa nevében az állattenyésztés ellehetetlenülése ügyében fordult a földművelésügyi, a pénzügyi és a külgazdasági tárca vezetőjéhez. Az interpelláló képviselők érdeklődtek: milyen gazdaságdiplomáciái lépések történtek Magyarország keleteurópai piacainak biztosítása érdekében; elképzelhető-e védővámok átmeneti bevezetése; van-é intervenciós alap az átmeneti nehézségek áthidalására; miként kívánják segíteni a mezőgazdaság kényszerű profilváltását — egyáltalán van-e még szükség a gazdaságokra. Gergátz Elemér földművelésügyi miniszter elismerte, hogy belföldön és külföldön egyaránt jelentős értékesítési gondokkal küszködik a mezőgazdaság. Belföldön a lakossági fogyasztás nagyarányú csökkenése, illetve a termelési költségek dinamikus növekedése fogja ollóba a- termelőket. Kedvezőtlen tendenciák tapasztalhatók a külpiacokon is; egyelőre nem működik a változó piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás intézményes rendszere. A miniszter szerint is sürgető feladat az új agrárpolitika kialakítása. Ez irányba tett lépés, hogy megkezdi tevékenységét az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság.'Emellett tárgyalások folynak a Szovjetunióval, illetve Nyugat-Európával a magyar mezőgazdasági áruk fogadásáról. Részletesebb választ a miniszter 30 napon belül, írásban ad az interpellációra. Kuncze Gábor (SZDSZ) a lakáscélú kölcsönök kamatainak ügyében interpellált a pénzügyminiszterhez. Emlékeztetett arra, hogy az OTP a közműfejlesztési hozzájárulás kedvezményes kamatozású kölcsöneire is kiteijesztette az intézkedést. A képviselő megkérdezte: tud-e erről a Pénzügyminisztérium, és jogosnak tartja-e ezt az értelmezést? Szabó Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár közölte: természetszerűleg tudomása van erről az intézkedésről, amely teljes összhangban áll a jogi normákkal. A hátteret megvilágítva az államtitkár idézte a költségvetési törvényt: a kamatemelés azokra a lakásépítési, lakásvásárlási és egyéb, építési munkák céljára nyújtott kölcsönökre vonatkozik, amelyeket a pénzintézetek 1988. december 31. előtt hatályos jogszabályok alapján folyósítottak. Az egyéb építési kölcsönöket egy 1982-ben kelt rendelet részletezte. Eszerint a kedvezményes kölcsönök körébe tartozott a felújítás, a korszerűsítés, a közművesítés, a bővítés és több más egyéb munka finanszírozása. Ennek alapján vitán felül áll, hogy a költségvetési törvényben meghatározott intézkedés ezekre az esetekre is vonatkozik. Az államtitkár szerint egyébként a parlament gondoskodott a nehéz helyzetbe kerülő emberekről, amikor jóváhagyott egy kétmilliárd . forintos — fejenként 200 forint összegű — summát az önkormányzatok támogatási kerete számára. A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont jóváhagyta Szabó Tamás válaszát. Bálázsi Tibor, Miklós Árpád, valamint Tóth István MDF-párti képviselők a hatósági áras fehér kenyér ártámogatásáról kérdezték a földművelésügyi minisztert. Felhívták a figyelmet arra, hogy egy idei tárcarendelet 20 forint 40 fillérben maximálta a fehér kenyér fogyasztói árát. A költségvetési törvényben viszont a fogyasztóiárkiegészítésben részesülő termékek között nem szerepel a fehér kenyér. A sütőipari vállalatokat ezért semmi nem ösztönzi e hatósági áras termék előállítására. Gergátz Elemér emlékeztetett arra, hogy a tavaly elfogadott ártörvény szerint csak két alapvető élelmiszer, a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej és a normál fehér kenyér került hatósági árformába. A költségvetési törvény viszont csak a tej esetében irányzott elő ártámogatást. A tárcának ezért törvénymódosítás nélkül nincs lehetősége arra, hogy ártámogatást adjon a normál fehér kenyérre. A keddi ülésnap utolsó momentumaként a képviselők elfogadták azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely öt társadalmi szervezetnek — a Magyar Vöröskeresztnek, a hallássérültek, a mozgáskorlátozottak, valamint a vakok és gyengénlátók országos szövetségeinek és a Magyarok Világszövetségének — adja meg a folyamatos tevékenységükhöz szükséges összeg első részletét. Mindezt az tette szükségessé, hogy a támogatások végleges elosztásáról még nem készítette el javaslatát az illetékes parlamenti ad hoc bizottság, ám képviselőik úgy ítélték: több szervezet számára is elengedhetetlen az átmeneti finanszírozás. Mint Horváth József (MDF), a társadalmi szervezetek költségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök elosztását előkészítő ideiglenes bizottság elnöke elmondta: az idei költségvetésből 400 millió forintos alapot különítettek el a társadalmi szervezetek támogatására. Hozzátette: a január elején kiírt pályázatra azonban 650 szervezet, egyesület jelentkezett, mégpedig a keretösszeget nagyságrendekkel meghaladó pályázati kérelemmel, azaz 3,2 milliárdos igénnyel. Az ideiglenes bizottság elnöke — ezek sorából kiemelve a fenti öt szervezetet — azt is elmondta: a teljes keretösszeg felosztására vonatkozó javaslatot várhatóan február végére terjesztik be a plénum elé. Az országgyűlési határozat meghozatalávalszokatlanul korai időpontban — röviddel három óra után befejeződött a keddi plenáris ülés. PARLAMENTI FOLYOSÓ — PN-INTERJL Tölgyessy Péter — háttérben (Folytatás az 1. oldalról) hiszek abban, hogy ez a nemzet ki tudja hozni az országot ebből a válságból, ugyanakkor látni kell, hogy ez nagyon sok erőfeszítésbe fog kerülni. Kevesebb lesz a mosoly, mint tavalyelőtt, mikor politikai sikereket értünk el. Méghozzá olyan sikereket, amelyekre négy-öt évvel ezelőtt senki sem gondolt. Kivonul egy nagyhatalom, melynek szinte örökkévalóságnak tűnt az itt-tartózkodása. Örökkévalóságnak tűnt, hogy nincs sajtószabadság, s az embernek magában. kell tartania a véleményét. Megtörtént áz átalakulás, szóval volt minek örülni. Most azonban a gazdasági gondokkal sokkal nehezebb szembenézni. — Ön azonban, személy szerint, még inkább kiábrándultnak hat. — Az SZDSZ-en belül volt egy politikai vita. Lényege, hogy akadtak olyanok, akik arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ma politikai apály van, s nemigen lehet mit tenni, mint apró léptekkel előbbre haladni. Én ezzel szemben úgy láttam, hogy az SZDSZ-nek most határozott programmal, határozott arccal kellene megjelennie. Választ kellene tudnunk adni minden kérdésre, legyen az infláció, íjrunkanélküliség vagy a nyugdíjasok helyzete, s ráadásul úgy, hogy az kivezető utat mutasson. Ezt az átfogó programcsomagot személyeknek kellene hitelesítenie. Az én véleményem alulmaradt, s a másik álláspont győzedelmeskedett. Hát ami azt illeti, nem okozott túl nagy örömet nekem. ■— Már a frakcióvezetői tisztségre való jelölését is úgy vállalta el Pakson, ha a kétharmados többséget a szavazás első fordulójában megkapja. Ez valamiféle belső bizonytalanságra is enged következtetni. — Én nem személyes ambíciók miatt vállaltam volna a frakció vezetését. Higgye el, ritka kellemetlen munka ez, a sok feladattól az ütközésekig a kormánypártok vezetőivel. Ez nem igazán kedvező szerep. Akkor vállaltam volna ezt a tisztséget, ha azok a politikai elképzelések és az a politikai irány — tehát a jelenleginél aktívabb — jut érvényre. Úgy érzem, a mai SZDSZ kissé arctalanabb, szürkébb a régihez képest. Tehát ennek az új iránynak a vitelét akkor lehetett volna vállalni, ha a frakció nagy többsége támogat. Ez azonban nem következett be. — Ezért is döntött úgy, hogy az utolsó sorba vonul? — Igen. Helyes, ha ez nyilvánvaló mindenki előtt. Magyarán: hogy én nem tartozom az SZDSZ politikájának meghatározói közé. Bencze Andrea A fogyasztói érdekvédelemről a MUOSZ-ban Tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetségében fogyasztói érdekvédelmi konzultációt tartott a szövetség levelezési szakosztálya. A meghívottak — köztük Mátrai Lajos, az Országos Kereskedelmi és Piacfőfelügyelőség vezetője és Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke — ismertették a vásárlók kiszolgáltatott helyzetéről szóló tapasztalatokat. A szakemberek és a meghívott önkormányzati képviselők sürgették az új fogyasztóvédelmi törvény mielőbbi megalkotását. A rossz piaci körülmények azoknak kedveznek, akik úgy látják, eljött a szabad rablás ideje. A rendszerváltás óta, az eltelt csaknem egy esztendőben 23 milliárd forinttal csapták be Magyarországon, különböző módon, a fogyasztókat. A konzultáción elhangzott hozzászólásokat holnapi számunkban részletesen ismertetjük. k—1 Megtartják a tejdemonstrációt (Folytatás az I. oldalról) a tanácskozás, előbb az agrárpiaci rendtartást koordináló bizottság keretén belül, majd az érintett minisztériumok és termelők képviselői között, délután pedig a Tejdemonstrációt Előkészítő Bizottság ülésezett. Ezt követően kértünk tájékoztatást Tóth Istvántól, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosától. —- Sajnos, semmiféle megegyezés nem született, mivel a kormányzati szerveknek nem volt elegendő az elmúlt ket-három hét ahhoz, hogy a tejüggyel megfelelő módon foglalkozzanak, és elfogadható javaslatokat hozzanak hangzott Tóth István lakonikus értékelése. Az előkészítő bizottságnak azt az észrevételét is közölte, hogy szerintük a tejkrízissel összefüggő helyzetet és a megoldási lehetőségeket istenigazából a kormány elé be sem terjesztették a minisztériumok. Csupán tárca szintű „erőlködés” folyt, amelynek hatékonysága elenyészőnek mondható. Az egész napos tárgyalás során két, alig kézzelfogható javaslát hangzott el. Az egyik: ha a termelő vállalja, hogy 15 százalékkal csökkenti a tejtermelést, úgy minden, saját tehenének kivágása után (a húsipartól kapott áron felül) központi pénzből tízezer forintot tehetne még zsebre. Ezt az előkészítő bizottság és a termelők képviselői nem fogadták el, csupán 10 százalékos tejtermelés-csökkenésbe és a 10 ezer forint „kárpótlási” pénzbe egyeznének bele. Elhangzott még kétmilliárd forint hitel ígérete is, amit a tejipari vállalatok vehetnének föl, csakhogy erre (és olcsó kamatára) semmi garancia sincs, ugyanis a kereskedelmi bankok üzleti alapon adnak hitelt... Szóval semmi kedvező hír, és a láthatáron sem tűnik föl elfogadható megoldás. A tejtermelők jövedelmezőségi válsága viszont már olyan szintű, hogy magukra hagyva nem képesek előteremteni ennek áthidalásához szükséges anyagiakat. Fogytán a termelők türelme és pénze is, így hát az előkészítő bizottság a január 31-ei demonstráció megtartása mellett döntött. Az Országház előtt csütörtökön, 11 órakor kezdődik az akció. Petíciót adnak át a parlament elnökének és a kormány elnökének, amelyben megfogalmazzák gondjaikat és követeléseiket. Nyomatékkai hangsúlyozva, hogy a kormányzat mostani döntése 5-6 évre meghatározza a tehénállomány, a szarvasmarha-ágazat sorsát és a tejellátás hazai színvonalát is. Az előkészítő bizottság felhívja a gazdák figyelmét a kulturált, békés demonstrációra. Abban is döntés szüle, tett, hogy a lakosság ellenszenvét kiváltó tejkiöntés nem lesz, hanem tejosztással (-kiméréssel) hívják föl a városokban és a községekben a lakosság figyelmét az immár elviselhetetlen helyzetükre. Csabai István Álarcos támadó Bugacon Bugacon hétfőn egy álarcos férfi bement egy rokkantnyugdíjas lakásába és az idős embert, vasrúddal megfenyegetvén, 16 ezer forintjának átadására kényszerítette. A kiskunfélegyházi rendőrkapitányság nyomozást indított a támadó ellen. Ideiglenes megoldások az átmeneti helyzetben (Folytatás az 1, oldalról) A napirend elfogadása után dr. Balogh László, a közgyűlés alelnöke ismertette a főjegyzői tisztségre kiirt pályázat értékelését. Az e célra alakult bizottság — amelynek feladata a javaslattétel — úgy döntött, hogy nem él ezen jogával. A négy pályázat ugyanis — objektív okok, vagyis a szükséges törvények és rendeletek hiánya miatt — nem tartalmazott a munkakör betöltésével összefüggő szakmai koncepciót. Ezért a bírálóbizottság azt indítványozta, hogy a pályázat határidejét 1991. március 1- jéig hosszabbítsák meg. Ez idő alatt az eddigi jelentkezők kiegészíthetik anyagaikat, és új pályázatokat is elfogadnak. A testület a javaslatot jóváhagyta, majd rátért a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatának megvitatására. Az előterjesztő, dr. Balogh László hangsúlyozta: az SZMSZ- szel szemben jogos követelmény, hogy stabil jogszabályi háttere legyen, s ugyanakkor kellően rugalmas ahhoz, hogy a tapasztalatok alapján formálhassák. Ám a megyei önkormányzat feladat- és hatásköre nincs pontosan meghatározva, számos jogszabály — köztük több törvény is — hiányzik, így az összeállított SZMSZ törvényszerűen ideiglenes, ám elfogadása mégis szükséges, hiszen a megyei önkormányzatnak az átmeneti időszakban is működnie kell. A vitában is ez az álláspont kapott többséget, a közgyűlés elfogadta az ideiglenes szabályzatot azzal, hogy amint a szükséges jogszabályok megszületnek, elkészítik a végleges SZMSZ-t, s azt újra megtárgyalja a testület. Ugyancsak ideiglenes jelleggel alakította ki a közgyűlés az önkormányzati hivatal szervezetét. Amint Kőtörő Miklós kifejtette: az új jogszabályok elkészültéig, s az új hivatalok megszervezéséig azon feladatokat is ennek az apparátusnak kell elvégeznie, amelyek később elkerülnek majd innen. Végül a közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést s azt, hogy az önkormányzati hivatal tervezett létszáma 62 fő. Ezután került sor a hét bizottság megalakítására és a bizottsági tagok megválasztására. A többségi álláspont szerint a bizottságnak a közgyűlési tagok mellett külső, szakértő tagjai is lesznek. A bizottsági elnököket, akik egyben megyei tanácsnokok, már a szünetben ülésező bizottságok javaslata után választotta meg a közgyűlés. Ezt követően terjesztette elő Kőtörő Miklós közgyűlési elnök a megyei önkormányzat 1991. évi költségvetési koncepcióját. Azért koncepciót, mondta bevezetőjében, mert valós költségvetést leghamarabb a következő közgyűlésre lehet készíteni. Ugyanis a jelenleg ellátott feladatok 70-80 százaléka elkerül az önkormányzattól, ám azokat most még végezni kell. Nem tudni viszont, hogy ezzel 20, 50 vagy 80 millió forintos többletkiadást kell vállalni. Ám az intézmények (könyvtár, múzeum, kórház, gyermek- és ifjúsági otthonok, szociális otthonok) folyamatos működését is garantálni kell, s ezen belül mielőbb biztosítani az ott dolgozók fizetésrendezését. A megyei önkormányzat várhatóan 2 milliárd 382 millió forint bevételre számithat idén, saját bevételekből, állami hozzájárulásból, valamint címzett és céltámogatásból. Jelentős összeget fordítanak a kistérségi vízhálózat fejlesztésére, szociális célokra, új határátkelő építésére és a bajai német nevelési központ kollégiumának építésére. Több tízmillió forintos szabad pénzmaradványból vállalkozásokat menedzselnek, s hitelt is nyújtanak a rászoruló településeknek. Az országos céltámogatás igénybevételével meg akarják duplázni a forrásokat. A közgyűlés elfogadta a költségvetési koncepciót azzal, hogy február 23-áig ki kell dolgozni a végleges költségvetést. Bács-Kiskun — a közgyűlés döntése értelmében — belép az Autópálya Kft.-be, amelynek feladata kialakítani a dél- és délkeletmagyarországi autópálya tervezetét. Az új út, a megyén keresztülhaladva, Olaszországot kötné öszsze a Szovjetunióval. Személyi ügyekkel zárult a tanácskozás. Kérésére felmentették Kovács Zoltánt, a Pusztatourist vezetőjét, s az állásra pályázatot írtak ki. Ugyancsak felmentették beosztásából dr. Bukovics István megyei tűzoltóparancsnokot, aki Budapestre került, s a tisztségre kinevezték Wlacsil Tibort. Véleményezni kellett volna a megyei közgyűlésnek az országos rendőr-főkapitányság döntését, amely szerint dr. Kocsis Attila rendőr őrnagyot tervezi kinevezni megyei rendőrfőkapitánynak. A közgyűlés korábban delegált egy tagot abba a bizottságba, amely véleményezte a benyújtott jeligés pályázatokat, majd a jelöltekkel folytatott személyes beszélgetés alapján javaslatot tett a főkapitányi tisztségre. Amint az ülésen elhangzott tájékoztatóból kiderült: a Belügyminisztérium, az ORFK, egy tudományos fórum (ez esetben a Rendőrtiszti Főiskola), a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés és a megyei rendőri állomány egy-egy képviselőjéből álló öttagú bizottság egybehangzóan dr. Tóth Antal jelenlegi főkapitány pályázatát tartotta legjobbnak a három jelölt (dr. Kocsis Attila, dr. Lovas József és dr. Tóth Antal) közül. Mindezek ismeretében a megyei közgyűlés —• amelynek véleményezési joga van — egyhangúlag úgy döntött, hogy részletes szakmai indoklást kér dr. Szabó Győző országos rendőrfőkapitánytól, mindaddig nem foglal állást a tervezett kinevezéssel kapcsolatban. V. T. Növekszik a távolsági buszok viteldíja (Folytatás az 1. oldalról) szerint közlekedő autóbuszokon. A viteldíjak átlagosan 55 százalékkal emelkednek. A díjszintnövekedés oka a közlekedést érintő, általa nem befolyásolható külső áremelések részbeni ellensúlyozása, valamint az állami támogatások csökkenése. A kiadott jogszabály értelmében a helyközi járatokra megállapított új díjtételeket a vonal teljes hosszában — a helyi járatokkal közös szakaszokon is — alkalmazni kell. A januárra már megváltott havi, illetve második félhavi bérletjegyek eredeti érvénytartamuk lejártáig: február 5-én 24 óráig érvényesek utazásra. Február 1-jéig az új értékű menet- és bérletjegyek nyomdai kapacitás hiánya miatt nem készülhetnek el, tehát a régi jegyek — az átszámítási táblázat segítségével — már új áron kerülnek kiadásra. A gépi jegy kiadásnál az átszámítási táblázat nem alkalmazható, ugyanis azon már az új árat tüntetik fel. Olvasóink számára a viteldíjemelést néhány példával illusztráljuk. Kecskemet—Budapest között az autóbusz-utazás régi ára 116, az új ár pedig 180 forint lesz. Ugyanilyen mértékben növekszik a Kecskemét—Szeged közötti viteldíj is. Kecskemét—Izsák közötti utazás a régi 44 forint helyett 68, a Kecskemét—Kerekegyháza közötti közlekedés pedig 32 helyett 50 forintba kerül. A bérletek ára a következőképpen alakul: Kecskemét —Izsák viszonylatban a régi 2040 forint helyett 3000, Kecskemét— Kerekegyháza között pedig a régi 1430 forint 2200 forint. Nézzünk néhány — főként a bejáró dolgozókat érintő példát. A 15—20 kilométer távolságra számított viteldíj régi ára 24, új ára 38 forint. Az 50 százalékos kedvezményű menetdíj ajelenlegi 12 helyett 19 forint. A 75 százalékos menetdíj 6 helyett 10 forint, míg a 90 százalékos 2 helyett 4 forint. A tanulók havi bérletjegye 130-ról 200-ra, a havi bérletjegy pedig 1080-ról 1670-re emelkedik. A vállalatok az előbbi kilométer-távolság megtétele esetén váltott havi bérletjegy árából a következőket térítheti meg: A havi bérletjegy esetében a dolgozó 334, a munkáltató 1336 forintot, félhavi bérletjegy esetében a dolgozók 167, a munkáltató 668 forintot téríthet. Az útipoggyász szállítási díja is hasonló mértekben növekszik G. G.
