Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-26 / 22. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 26. Jó érzés Zsanára jönni. A városi zajra és füstre gyógyszer a tiszta levegő. Az emberek békések, nem hallani civódásról. Párturalom vagy viszálykodás nem osztja meg őket. Az önkormányzat mind a nyolc tagja független képviselő. Mint Nacsa István polgármester mondja: — Mi a falu bizalmából vagyunk itt, ennek az ezerötven lelkes településnek tartozunk felelősséggel elszámolni. Nehéz munkával hozták létre a zsanaiak annak az alapját, hogy 1991-ben is rendes kerékvágásban haladhatunk. S ezután... ? Hetvenöt iskolás ebédje — Jöjjenek, nézzenek körül nálunk! — hív bennünket ezután dr. Bor Norbert jegyző. Nem sokkal ezelőtt a polgármester úrral a Magyar Közlöny december végi számát tanulmányozták. Ebben a helyi adókról szóló jogszabályokat nézték meg. Milyen adókat fizet a lakosság? Erről majd a februári önkormányzati ülésen döntenek. Tavaly 13 millió forintból gazdálkodhattak. Az idén többre lesz szükségük, néhány millióval legalábbis, hogy benne maradhassanak abban a bizonyos kerékvágásban. Az általános iskolában Fekete Péter igazgató nem mondhatná egyáltalán az oda járó hetvenöt tanulóról, hogy ínségesen telnek el napjaik. A gyerekek egészségesek, vidámak. Giri Zoli első osztályos. A tanyaiak közül ő az első, aki reggel fél 7-kor már itt van. Édesanyja a kiskunhalasi malomba jár dolgozni. Kellemes meleg fogadja őt és társait, s amikor eljön az ebédelés ideje, terített asztalhoz ülnek mindnyájan. Ma gyümölcslevest, rántott csirkét, köretként rizst és savanyú uborkát esznek. Napközidíjuk 35 forint, míg a kisebbeké, az óvodásoké 28. — Segítség a gyerekek ellátásában -— szól Paplógó Ferencné élelmezésvezető —, hogy ismerem a helyi beszerzési lehetőségeket. Tudom, hogy melyik kistermelőtől mit lehet venni. • Jó étvágyat, gyerekek! • (ía/.dag károly: — Nyolc hí/.ott sertésem az ólban. Nem veszi át az. Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. • A jegyző és a polgármester adókról. SS*Ha tíz kilogramm sertéscomb kell a konyhára, mindig akad olyan rendes ember, aki elhozza Kiskunhalasról. „Megjött” a gáz százharmincnyolc családnak Valkai Elek Kossuth utcai házában tárva-nyitva az összes ajtó. Betörők jártak volna nála? Nem, bár Zsana égy rendőréhez kellene még egy — a körzeti megbízottat gyakran rendelik be Kiskunhalasra szolgálatra —, hogy az emberek biztonságban legyenek. Mert mint a termelőszövetkezetben dolgozó házigazdánál látjuk: lakása értékesebb lesz a gáz bevezetésével. A vagyont pedig óvni kell. Azért nyitották ki tehát az ajtókat, hogy Bogyós János haZsanán is szeretnének megélni az emberek ,Reggel azzal ment el, hogy munkát keres” egyes ember a folyton növekvő kiadásokat? —' érdeklődünk ezután. — Állami támogatásra csak akkor számíthatunk — feleli a polgármester —, ha a képviselők megszavazzák a helyi adókat. — Miből fizessen adót az, akinek nincs vagy nem lesz munkája? — fordul hozzánk most Gazdag Károly kovács. — Az Egyetértés Tsz-ben, ahol, dolgozom, felszámolják a munkahelyünket, hogy azután kiadják kisvállalkozóknak. Velem mi lesz? Eddig még, amibe belefogtam, be tudtam fejezni. Most. ..? Nyolc hízott sertésem az ólban. Nem veszi át az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat.. Házaspár, munka nélkül Zsigó Ferencnének már nem rémkép — valóság a munkanélküliség. Harmincévesen nem a legjobb állapot kenyérkereset nélkül maradni. Decemberben sokat betegeskedett az egyik gyermeke. Itthon kellett vele maradnia. S ezt nem nézték jó szemmel ott, ahol dolgozott. Ő legalábbis ezzel magyarázza, hogy elbocsátották. Persze, lehettek ennek más okai is. — Eddig olyan jól megvoltunk, nem. nélkülöztünk! — kezdi az asszony az előszobában, ahol hellyel kínál bennünket. — Megszabadultunk az ezer forintos albérletből. Nem kímélve magunkat, 600 ezer forintért megépítettük ezt a házat. A tetőt a férjemmel együtt készítettük el. A függönyök, a térítők és még sok minden — mint a konyhában az a lámpaernyő is — az én munkám. Ám most bajban vagyunk. A férjem is munkanélküli lett. A tsz-ben dolgozott. Reggel azzal ment el, hogy munkát keres valahol. Az 5000forintos munkanélkülisegélyemből hogyan fizessek ki minden hónapban 6 ezer forint OTP-részletet? S a megélhetés? A 4 és 6 éves gyermekem napközidíja ... ? Kérdések, amelyekre Zsanán — s még az országban igen sok helyen — választ várnak az emberek. Kohl Antal a Magyar Közlönnyel. Februárban döntenek az lasi központifütés- és gázszerelő könnyebben mozoghasson a lakásban. Még a megyei tanács 3 millió forintos támogatásával a közelmúltban 138 család háza elé vezette el a gázt az Észak Bács- Kiskun Megyei Vízmű Vállalat. Az ígért határidőt megtartották. így ezen a hétfőn már átadhatták a 16 kilométeres vezetéket. Az utcai vezetéképítés költségéhez egy-egy háztulajdonos 34 ezer forinttal járult hozzá. Valkaiék ezenkívül — anyag- és munkadíjjal együtt — még 105 ezer forintot fizetnek a belső szerelésért, mivel nyolc helyen ég majd náluk a gáz. Hat konvektorban, egy vízmelegítőben és egy fali fűtőkészülékben. „Velem mi lesz?” Bírja-e fedezni a falu és az Akadémikus, felhős gondolatokkal • Halasi kisiparos Zsanán. (Bögyös János központifütés-és gázszerelő.) • Z.sigóné állástalan. Férje úton van, hogy valahol munkát kapjon. (Méhesi Éva felvételei) Nevét „szent növényével”, a gombával együtt emlegetik. No meg a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalattal. Meg a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem tanszékvezetésével. Legújabban —-nem is olyan régóta —, úgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia tagja, dr. Balázs Sándor. — A legfrissebb hír Önről, hogy akadémikus lett. Milyen érzés? — Felemás. Természetes, hogy tudományos Munkásságomnak ez a legmagasabb fokú hazai elismerése örömöt okoz. Ez azonban nem felhőtlen. Az intézet sorsa miatti aggodalom kissé megkeseríti a jó érzést. — Beszéljünk előbb a jó oldaláról, az akadémiai székfoglalóról.-— Erről, látja, szívesen. A székfoglaló maga csak része a hagyományos tagválasztásnak. Én nyolc évig levelező tag voltam, most került sor az újabb rendes tagok megválasztására, akiknek a neve közé az enyém is bekerült. Ezek után következett a székfoglaló előadás, amelynek — ez viszont természetes — „Újabb eredmények a hazai gombatermesztésben” címet adtam. Szót ejthettem benne arról, hogy a csiperkét hogyan sikerült a szalmán termeszteni, és ezt az anyagot milyen módon tudtuk táptalajjá alakítani. Nem kis büszkeség egyébként, hogy a nemzetközi gyakorlatban ezt mi oldottuk meg először. Ez a régebbi eredményeink egyike, de az újak közül is elmondhattam néhányat. Például azt, hogy olyan eljárást dolgoztunk ki, amelyikkel századrészére rövidül a táptalaj hőkezelése, ami természetesen jelentős energiamegta karítással jár. — Hogyan fogadták az előadás hallgatói ezt a szakmai értekezést? — A gomba mint termesztett növény nem hasonlítható semmi máshoz. Sokaknak szinte csak a fazékból vagy az üzletekből ismerős. Az előadást hallgatók között is voltak ilyenek. Nekik, mondhatom, szenzációként hatott jó néhány részlete az előadásnak.-r Ezek után átadták az akadémia elnökségének oklevelét, amelyben az MTA rendes tagjává nyilvánítják. Es most gondoljunk az intézetre! Jobbak letteke az esélyei azzal, hogy a főigazgatója akadémikus? — Talán és remélhetően igen. Azért van ennek a dolognak erkölcsi súlya .. . — Azaz, van már valami konkrét elképzelés? — Hivatalosan még semmit nem tudunk a szervezési változásokról. Annyit, szóban, közöltek, hogy az állami megrendelésünk valószínűleg „élni fog”. Ez mintegy 17 millió forintot jelent. Nem nagy összeg, de ha nincs, a kutatásból, termelésből kell kivonni, az pedig ... Még így is rákényszerülünk a létszámcsökkentésre. Bár azt akarjuk, hogy akik e körbe kerülnek, ne munkanélkülivé váljanak. Ez magyarul annyit tesz, hogy önálló elszámolású egységeket, illetve kft.ket hozunk létre. Ilyen már létezik, például a gombával. A Christian Kft. a gomba terme.lését, termeltetését, forgalmazását viszi. Egyébként az intézet egyik igazgatóhelyettese — kettő volt — most ott lett ügyvezető. Én úgy gondolom, nem kell erőltetni a kft.-k létrehozását — bár van szó erről a paradicsom, az uborka és a fűszerpaprika vonalán —, inkább az önálló elszámolás a serkentő. — Arról már többször volt Szó, hogy az intézet a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetemhez csatlakozik. Mit szól majd ez az intézmény, ha úgy kapja meg a ZKl-t. hogy a „nagyágyú”-kát, a fő növényeket kft.-ben termelik, termeltetik? — Az egyetemen nem szólhatnak semmit. Egyébként is, nekik a pénz másodlagos. Ha odakerülünk, a presztízsük nőne. A későbbiekben pedig majd az élet kényszeríthet ki apróbb változtatásokat. — Persze, még az sem eldöntött, valóban az egyetem fennhatósága alá keriilnek-e. — Van rá esély, hogy menni fog a dolog. Intézeten belül megoszlanak a vélemények, jó lesz-e ez nekünk. Én úgy gondolom, igen. Az intézet kutató jellege fenntartható, és ez a legfontósabb. A ZKI önálló jogi személy maradna, sem működésébe, sem gazdálkodásába nem szólna bele az egyetem. — Van rá példa a megyében, hogy az ilyen társulás, mit mondjak, néhány dologban nem éppen szerencsés. — Azt hiszem, a társuló erejétől is függ, mennyi gond adódik. Végső soron arról van szó, hogy a nagy kutató intézetek, a zöldség, a gyümölcs- és dísznövény- és a szőlészeti-borászati kutatók mind az egyetem részei lesznek. Márpedig ha így történik, a három intézet együttesen nagy erőt képviselhet. — Térjünk vissza az akadémiai tagsághoz. Szokás hasonló jeles alkalmakkor megkérdezni az interjú alanyát, mik a jövőre vonatkozó tervei? — Nézze, ezek a bonyodalmas állapotok nagyon megviselik az embert. Hatvanöt éves vagyok, az akadémiai tagság 70 évre teszi a nyugdíjkorhatárt. Nekem 1993 júniusáig szól a főigazgatói megbízatásom. Hogy akkor hogyan dönthetek, nem tudom. Azt viszont igen, hogy ebben az időszakban az a legnagyobb feladat, hogy az intézet túljusson a válságon. Úgy, hogy mint mondtam, megmaradjon a kutató jellege. Ha ez sikerül, már elégedett lehetek, Gál Eszter
