Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 22. Halálos áldozatok Rigában (Folytatás az I. oldalról) nisztérium épületének több emeletét. A szovjet rendőrség különleges alaku­latai hétfőre virradóra már kiürítették az épületet. A TASZSZ hírügynökség jelentésé­ben az orosz ajkú lakosság rádiójára hivatkozva a következőképpen szá­mol be az incidens előzményeiről. Esze­rint vasárnap délután ismeretlen sze­mélyek elrabolták és megerőszakolták az egyik „feketesapkás” feleségét, majd telefonon azzal fenyegetőztek, hogy mindaddig folytatják ezeket az’akció­kat, amíg ki nem szabadítják a sajtó­háznál lezajlott lövöldözés kapcsán őrizetbe vett személyedet. Az OMÖN ezt követően meg akarta erősíteni a lett ügyészség épületének őrzését, de a ki­küldött járőröket „ismeretlen szemé­lyek tűz alá vették a belügyminisztéri­um épületének irányából. A feketesap­kások kénytelenek voltak viszonozni a tüzet és elfoglalták a belügyminisztéri­um épületét”. Az épületet csak azután hagyták el, hogy Ivars Godmanis lett kormányfő telefonon tárgyalt a köztár­sasági OMON-egységek parancsnoká­val. Litvániában egyelőre nyugodt a helyzet, összecsapásokról nem érkeztek jelentések, Észtországban viszont az éj­szaka két pokolgépes merényletet is el­követtek. A tallinni robbantások cél­pontjai — akárcsak a rigai merényletek esetében az orosz ajkú, szövetség­párti lakosság szervezetei és épületei voltak, de csak jelentős'anyagi károk keletkeztek, senki sem sebesült meg. Arnold Rüüteh észt parlamenti elnök egyébként Moszkvába utazott, hogy Mihail Gorbacsov államfővel folytas­son megbeszéléseket. JELCIN: Reakciós fordulat A helyzet kritikus, de „a reakciós fordulat még nem érte el azt a sza­kaszt, amikor az már visszafordít-­­hatatlanná válik” — jelentette ki az oroszországi parlament hétfői ülé­sén őFországban ef űBáTtikumbán kialakult helyzetet elemezve Borisz Jelcin. Az oroszországi parlament elnö­ke úgy fogalmazott, hogy „a balti parlamentek egyes mulasztásának ürügyén gyakorlatilag megkezdő­dött ezen alkotmányosan választott szervek megdöntése, és az úgyneve­zett megmentési bizottságokkal akarják helyettesíteni azokat”. Jel­cin véleménye szerint a központi vezetés az alkotmányellenes szerve­zeteket támogatja, s az események azt igazolják, hogy fordulat követ­kezett be a szövetségi politikában is. i Az „Egyenjogúság”, a lettországi orosz ajkú lakosságot képviselő ri­gai parlamenti frakció nyilatkoza­tában „alaposan kitervelt provoká­ciónak” minősítette a vasárnap esti rigai incidenst, hangsúlyozva; an­nak célja a különleges rendőri egy­ségek erkölcsi lejáratása, fizikai megsemmisítése volt. E nyilatkoza­tot Viktor Alksnis közismerten konzervatív képviselő - a szövet­ségi parlament „Szojuz” frakciójá­nak tagja, s egyben a lett parlament képviselője — ismertette a szovjet hírügynökséggel, kifejtve/hogy a rendőrjárörök „csak viszonozták a tüzet, amikor orvtámadás érte őket”. A lett parlament hétfő dél­előtti .ülésén ugyanakkor határoza­tot hozott arról, hogy „különleges önvédelmi egységeket” állítanak fel a lett állam védelmére. A NATO figyelmeztet A NATO-tagállamok nagyköve­teiből álló Atlanti Tanács hétfőn Tcggel Brüsszelben megvitatta a lett­országi eseményeket, és ismét figyel­meztette a Szovjetuniót azokra a ne­gatív következményekre, amelyeket a balti köztársaságban végbemenő események az enyhülésre és a NA­­TO-országoknak a Szovjetunióval fenntartott kapcsolataira gyakorol­nak. Hasonló módon foglalt állást a NATO a múlt heti litvániai fejlemé­nyek nyomán is. A szovjet belügyminisztérium kommandósainak akciója „növelte a szövetségesek nyugtalandgát”—je­lentette ki most egy NATO-szóvivö. William Taft, az Egyesült Álla­mok NATO-nagykövetc azt sürget­te, hogy a szövetségesek „összehan­golt diplomáciai eszközökkel” gya­koroljanak nyomást a szovjet kor­mányra. A szövetségesek jelenleg tanulmá­nyozzák, milyen módon léphetnének fel az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet által szolgálta­tott keretek között, annak mecha­nizmusát alkalmazva. Magyar—cseh—lengyel külügyminiszteri tárgyalás Budapesten Koalíciós villongás a Ház előtt Nem sikerült megállapodni­uk a budapesti magyar, lengyel, cseh-szlovák külügyminiszteri találkozó resztvevőinek az el­halasztott visegrádi hármas csúcstalálkozó új időpontjáról, így csak remélhető, hogy az eredetileg január 21 -éré, hétfőre kitűzött Antall—Walesa—Ha­vel találkozó létrejöhet a jövő hónap közepére. Ugyanakkor a hármas csúcs elhalasztása nem jelenti azt, hogy a három kö­zép-európai állam között nézet­­eltérések hátráltatnák a magas szintű kapcsolatteremtést. A többi között erről tájékoztat­ta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit Jeszenszky Géza magyar, Krzysztof Skubi­­szewski lengyel és Jiri Dienst­bier cseh-szlovák k ülügyminisz­­ter a hétfőn megtartott három­oldalú diplomáciai tárgyaláso­kat követően. Megbeszéléseik tartalmát összefoglalva a külügyminiszte­rek egyöntetűen hangoztatták a magyar, a lengyel, c,seh-sziovák együttműködés jelentőségét, s országaik érdekeltségét a kap­csolatok szálainak szorosabbra fűzésében. Jeszenszky Géza. megfogalmazása szerint a talál­kozóval azt kívánták demonst­rálni, hogy a szabad választá­sok útján hivatalba került kö­zép-európai államok egysége­sek az együttműködés fontos­ságának megítélésében. Skubi­­szewskí külügyminiszter állás­pontja: Leágyelország nagyon fontosnak tartja a hármas együttműködést, s úgy véli, új regionalizmus születik Európa keleti felén. Olyan regionális kooperáció, amely nem oppo­nálja, éppen ellenkezőleg, tá­mogatja a kontinens egységesü­lésének folyamatát. Jiri Dienst­bier abban látja a hármas koo­peráció feladatát, hogy Ma­gyarország« Lengyelország és Cseh-Szlovákia egymást segítve tegyen meg mindent az Európá­hoz való közeledés érdekében. Ezenközben nem szükséges ver­sengeni az elsőbbségért. A külügyminiszterek kérdé­sekre válaszolva szóltak a Var­sói Szerződés jövőjét illető ál­láspontjukról is. Hangoztatták: érdekeltek abban, hogy a Szov­jetunióval folytatott tárgyalá­sok alapján, a dolgok természe­tes alakulásához igazodva épít­sék le a Varsói Szerződést. Eb­ben a folyamatban fontos lánc­szem lehet a Politikai Tanács­kozó Testület ülése. Dienstbier vélekedése szerint február vé­gén, március elején kellene pó­tolni az elhalasztott PTT-ülést. Am ha ez elmarad, a közép- < európai államok a meghirdetett év közepi határidőre akkor is lezárják a paktum katonai ré­szét. Végezetül a külügyminisz­­lerek cáfolták, hogy a tanács­kozáson bármilyen formában összekapcsolták volna a balti­kumi tragikus fejlemények megítélését és a paktum jövőjét illető állásfoglalásukat. Rakéták Rijadra Az iraki haderő vasárnap összesen 18 Scud típusú rakétát próbált Szaúd-Arábia területére eljuttatni, de az amerikai légvédelem Patriot típusú rakétái valamennyit megsemmisítették. Ezt Raymund Galenas tábornok, a francia hadsereg tájékoztató szolgálatának vezetője közölte hétfői sajtókonferenciáján. A tábornok Jean-Pi-, crreChevenement védelmi miniszterrel a hét végén szemleúton járt a térségben állomásozó francia erőknél. Galenos közlése szerint három rakétát lőttek ki Dharhan városára, ahol a legfontosabb amerikai légitámaszpont van, 15 rakétát pedig a szaúdi fővárosra, Rijadra irányoztak. A rakéták hagyományos robbanófejjel voltak felszerelve. A tábornok nem adott magyarázatot arra, mi okozott kárt Rijadban: iraki rakéta vagy egy visszahulló Patriot. A francia televíziók hétfőn reggel több képet is sugároztak egy megrongálódott épületről. A katonai cenzúra nem engedélyezi a pontos helymeghatározást, inert az hasznos adat lehet az iraki jakétairányzók számára. BAGDADI HELYZETKÉP: Nincs víz, áram és benzin „A szövetségesek légitámadásai nagy károkat okoztak az iraki főváros infrastruktúrájában, nincs víz, áram és benzin. A lakosság a bőrén érzi, hogy ez a háború más. mint az Irán elleni volt.” E szavakkal számolt be Bagdad­ban szerzett személyes tapasztalatairól Brent Sadler, a brit ITH televízió ripor­tere, aki egészen a múlt hét végéig az iraki fővárosban tartózkodott. Vasár­nap azonban elhagyta Irakot, és a jor­­dániai fővárosban, Ammanban tájé­koztatta kollégáit. Sadler beszámolója szerint Bagdad lakossága napjai nagyobb részét a lég­oltalmi pincékben tölti. Egyelőre azon­ban, úgy tűnik, a nehézségek ellenére is Szaddám Húszéin mellett van a köz­hangulat, a brit tudósító legalábbis ezt szűrte le személyes beszélgetéseiből. Jichak Samir kormányfő „nagyon fájdalmas csapást” ígért „Izrael keményen, de ésszel fogja megvédelmezni magát” — mondta Jichak Samir kormányfő vasárnap esti tv-beszédében Irak két múlt heti, Izrael elleír indított rakétacsapására utalva. Samir, aki ezúttal először fordult az ország lakosságához az Öböl-háború kitörése óta, „nagyon fájdalmas csapást” ígért Iraknak, de hozzátette: „Ez nem pingpongmeccs, ahol minden ütést vissza kell adni”. Izrael Irak korábbi fenyegeté­seire súlyos viszontcsapást helyezett kilátásba, és a fenyegetések bagdadi beváltása nyomán a kormány több tagja közölte, hogy az ellentámadás nem fog elmaradni. Washington hathatós lebeszélésére — azzal egyidejűleg, hogy a hétvégén Patriot típusú légvédelmi rakétákat telepítettek és helyeztek harcrakész állapotba az ország területén vegyes amerikai -izraeli személyzettel a kormány elállt az azonnali megtorlás szándékától. / (Folytatás az 1. oldalról) Miután az ismét szót kapott Torgyán József cáfolta, hogy a kisgazdapárt földfoglalásokra buzdítaná a vidék lakossá­gát. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője kijelentette: nem szerencsés koalíciós vitákat a Ház plénuma előtt tisztázni. Hozzáfűzte: a beterjesztett kárpótlási törvénytervezet mint kiindulópont az első lépés lehet a végleges rendezés felé, s a z törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokkal a kisgazdapárt is közelíthet az eredeti koncepciójához. A pártfrakciók és Torgyán József közötti szócsatában röviden szólalt fel Antall József miniszterelnök. Kijelentette: az alkotmányos rendet a kormány minden körülmények között meg kívánja tartani,, s ez valamennyi pártra nézve kötelező. Reményét fejezte ki, hogy a Független Kisgazda­­párt is az alkotmány betartására törekszik. Rámutatott arra is: Torgyán József nem az egész párt és frakciója nevében beszélt, saját véleményét mondta el, amelyet számos kisgaz­da képviselő is oszt. Az Országgyűlés hétfőn több mint egyórás napirend előtti vita után fogadta el munkaprogramját. Eszerint a plénum hétfőn és kedden megkezdi a foglalkoz­tatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló, továbbá a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló, illetve'a fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló három törvényjavaslat tárgyalását. A tervek szerint befejezik a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal létesítéséről és egyes hatáskört meg­állapító jogszabályi rendelkezések módosításáról szóló, to­vábbá az állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálatról szóló, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény­javaslatok általános vitáját. Ezt követően a képviselők négy interpellációt és három kérdést hallgatnak meg. A munkanélküliség kezelését, illetve enyhítését szolgáló törvényjavaslat ismertetése során Kiss Gyula munkaügyi miniszter kiemelte: hatásos foglalkoztatáspolitika nem képzelhető el olyan általános gazdaságpolitika nélkül, amely a növekedést, ezen belül a foglalkoztatás bővítését célozza. A javasolt szabályozás új vonásai között meg­említette: az állam nem a teljes foglalkoztatásért, hanem azért vállal felelősséget, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel^ elősegíti a munkát vállalni kívánók foglalkoz­tatását. Újszerű az is, hogy a kormányzat nem egyedül, hanem a munkaadók és a munkavállalók érdekképvisele­ti szerveivel, valamint az önkormányzatok képviselőivel közösen kíván dönteni a különböző foglalkoztatáspoliti­kai eszközök felhasználásáról. A javasolt szabályozás harmadik lényeges eleme a megosztott finanszírozás. Eszerint a következő időszakban már nem az állami költségvetés lenne az egyedüli teherviselő, hanem — kö­telező járulékbefizetés formájában — csatlakoznának hozzá a munkaadók és a munkavállalók is. A kormány tervei szerint a munkavállalók és a munkaadók összesen 2 százalékos járulékot fizetnének július 1-jétől kezdődően a munkanélküliek szolidaritási alapjába. A 2 százalék há­romnegyed része a munkáltatókra, egynegyed része pedig — személyijövedelemadó-mentesen — a munkavállalókra hárulna. Az általános vitában felszólalók szükségesnek, sőt eu­rópainak tartották a törvényt, bár egyetértettek abban, hogy önmagában nem oldhatja meg a munkanélküliség valamennyi problémáját. Kósáné Kovács Magda (MSZP) ezzel kapcsolatosan kiemelte: a jogi szabályozáson túl komplex válságkezelő programra van szükség. Frajna Im­re (Fidesz) pedig rámutatott, hogy a tervezet két csapdát is rejt: „egyrészt a hosszú távú muúkanélküliséget, más­részt nem foglalkozik kellően a fiatalokkal”. Illés Istvánt választotta színidirektorrá Kecskemét önkormányzati képviselőtestülete (Folytatás az 1. oldalról) A Városháza dísztermében Kecs­kemét megyei jogú város önkor­mányzati képviselő-testülete a köz­gyűlés bizottságainak feladat- és hatáskörének meghatározásával kezdte munkáját hétfőn délután egy órakor. Ezt a sok, aprólékos kiegészítéssel járó feladatot elvé­gezvén került sor a Kecskeméti Ka­tona József Színház igazgatójának kinevezésére tett előterjesztés meg­szavazására. Hideg Antal alpolgár­mester volt a napirendi pont elő­adója, aki szóbeli kiegészítést nem tett az írásos előterjesztéshez. A ha­tározati javaslatban a két pályázó közül már csak Illés István neve szerepelt, a szavazás eredménye­ként (22 igen. 5 tartózkodás, 4 el­lenszavazat) őt emelték a színidi­rektori székbe. Ezt követően egyes bizottságok létszámának kibővítéséről döntöt­tek: az egészségügyi bizottságba dr. Bányai Endre képviselőt, dr. Koval­­esik István gyermekgyógyász körze­ti orvost; a környezetvédelmi bi­zottságba Végvári Andrásáét; a szo­ciális és családvédelmi bizottságba Bari Istvánt, a helyi kisebbség szó­szólóját választották be. A következő napirendi pont a város területén telepítendő magyar —amerikai urológiai-sebészeti kli­nika létesítéséhez szükséges elvi jó­váhagyással foglalkozott. A sok nyitott kérdés mellett a testület fel­hatalmazást adott a további tár­gyalások folytatásához azzal, hogy a szükséges területet a város ap­portként adja a vállalkozásba. Lapzártakor az ülés még tartott: az extraszenszek (természetgyógyá­szok) vállalkozói engedélyeinek szi­gorításáról; a mozgáskorlátozottak részére adott üzemanyag-hozzájá­rulás mikéntjéről; a lakásügyi jog­szabályok módosításáról; a lakás­igénylők szociális helyzetét felmérő munkabizottság létrehozásáról; va­lamint a megyeszékhely patkány­mentesítési munkájának fenntartá­sáról tanácskoztak. N. M., Hadifoglyok Bagdadban Irak a genfi egyezmények értelmében bá­nik a hadifoglyokkal, de csak azokat tekinti hadifoglyoknak, akiknek elvesztését az ellen­ség elismeri, mondta hétfőn a BBC tévének adott nyilatkozatában Irak párizsi nagykö­vete, az Európában szolgáló iraki diploma­ták doyenje. Kijelentette, hogy Irak ezentúl is nyilvá­nosságra hozza a elfogottak nevét, de akinek személyazonosságát az ellenség nem igazolja’ vissza — ezzel elismerve, hogy fogságba es­tek , azok nem számíthatnak a nemzetközi jog oltalmára. Előzőleg a bagdadi tévében bemutatak hát elfogott szövetséges pilótát, köztük egy bri­tet. A foglyok elítélték az Irak elleni táma­dást. A BBC ezzel kapcsolatban azt hangsú­lyozta: nem lehet tudni, milyen kényszer ha­tására tették nyilatkozatukat. A brit védelmi minisztérium vasárnap még nem ismerte el hivatalosan a bemutatott brit pilóta személyazonosságát, hanem a Nem­zetközi Vöröskereszt közbenjárását kérte a helyzet tisztázására. Iraki fegyvercsempészet Budapesten át? Amerikai leleplezések Tavaly júniusban Budapesten veti át egy amerikai útlevéllel rendelkező irakitól titkos, haditechnikai jellegű küldeményt, amelyet azután Bclgrádon át továbbított Bagdadba, állította Szaddám Húszéin egyik volt biztonsági embe­re. A magát „Karim kapitánynak" nevező férfi Párizsban nyilatkozott áz amerikai CBS tv-nck s elmondta: Szaddám. aki mellett évekig dolgozott, 1989-ben saját sógora, a hadsereg főparancsnoka ellen rendelt cl merényletet. A tábornok helikopterét felrobbantották. 7 ember halt meg. A CBS műsorában megszólaltatta Szarkiz Szaganeljant. a világ egyik legna­gyobb, Miamiban élő fegyverkereskedőjét, aki arról beszélt, milyen korszerű amerikai, fruncia és (Ausztrián át exportált) dél-afrikai fegyverzettel rendelke­zik az iraki hadsereg, amely harcedz.ett és igénytelen, szemben az amerikaiak­kal. A nagy iraki hadi üzletben szerepe volt Richard Nixon volt elnöknek s egykori alelnökének, Spiro Agnewnak is: közvetítésükkel 450 00<) egyenruhát szállítottak Amerikából az iraki hadseregnek. Szaganeljan egyébként a riport szerint évtizedek óta az amerikai hírszerzésnek is dolgozott. Tájékoztató a nyugdíjemelésekről A parlamenti döntés ’alapján a nyugdíjfolyósító igazgatóságokon már dolgoznak a nyugdíjemelések végrehajtásán. Ezzel kapcsolatban dr. Futó Gábor, az Országos Társa­dalombiztosítási ’ Főigazgatóság jogügyi főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta: a fő­­igazgatóságon vagy a nyugdíjfolyó­sító igazgatóságokon nem kell kü­lön jelezni, hogy a nyugdíjasok me­lyik variációt választják. Mindig az egyéneknek leginkább kedvező megoldás szerint számítják ki a nyugdíjemelések összegét. Az emelés az 1991. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakra vo­natkozik, mégpedig 26 ezer forintos nyugdíjig (illetve ennél az emeléssel sem lehet magasabb a nyugdíj), s átlagosan havonként 1500 forintot (23 százalékot) jelent január 1-jétől, visszamenőleges hatállyal. A saját jogú nyugdíjnál az emelés minimu­ma 1000 forint, maximuma 3000 forint lehet. Az emelésre az eredeti­leg tervezett 30 milliárd forint he­lyett 47 milliárdot használnak fel. Az új összegeket több szempont figyelembevételével számítják ki. A számítás alapja egyrészt, a nyug­díjba vonulás időpontja. így az 5 évnél nem régebbi nyugdíjazásnál 8, az 5—15 év közöttinél 9, a 15 év felettinél 11 százalékos emelést szá­mítanak. A szolgálati idő szerint ehhez még 10—19 évnél 13,20—29 évnél 14,30 —39 évnél 16,40 évnél és 40 év felett 18 százalék járul többletként. Az I—III. fokozatú rokkantsági nyugdíjasok nyugdíjemelését kétfé­leképpen is kiszámítják és az emelést a kedvezőbb összeg szerint állapít­ják meg. Egyrészt, akinél a szolgálati idő csak jóval alacsonyabb emelést tenne lehetővé az I—II. fokozatú rokkantság esetében 18, a III. foko­zatú rokkantságnál pedig 14 száza­lékot számítanak hozzá a nyugdíjba vonulás időpontja szerint kiszámí­tott emelési százalékokhoz. Más­részt, akiknél a szolgálati idő szerinti forma a kedvezőbb, a fenti módon az öregségi nyugdíjra vonatkozó emelési szabályok szerint állapítják meg az emelés összegét. Ennek alapján az I—II. fokozatú rokkantnyugdíjasok esetében nem lehet kevesebb az emelés 26 száza­léknál, illetve 1000 forintnál, a III. fokozatú rokkantak nyugdíjemelé­se a 22 százaléknál, de . legalább 1000 forintnál. Az özvegyi, szülői nyugellátás, továbbá az árvaellátás 21 százalék­kal, minimum 900 forinttal, a me­zőgazdaságijáradék és a nyugdíjfo­lyósító által számított rendszeres szociális ellátás szintén 900 forinttal emelkedik. Kilencszáz forinttal egé­szítik ki a házastársi pótlékot és a gyermekgondozási segélyhez folyó­sított jövedelempótlékot. A gyer­mekgondozási díj ugyancsak legke­vesebb 900 forinttal emelkedik. A megemelt ellátási összegeket —januártól visszamenőleg — min­den érintett februárban kapja kéz­hez. » ELŐSZÖR VIDÉKÉN A SZERENCSEJATEK RT. Hat nyerőszám Kecskemétről Új módon szervezte meg a hatos lot­tó számsorsolását az OTP-ből 1991. január elsejével kivált és önállósult Sze­rencsejáték Rt. Amint azt tegnap Kecs­keméten dr. Tisza László elnök vezér­­igazgató a rendezvény előtt megtartott tájékoztatójában elmondta, folytatni akarják az OTP égisze alatt kialakult jó hagyományokat, ám az új részvénytár­saság korszerűsíteni is szeretné a játék­formákat és a technikai feltételeket, va­lamint bővíteni a hálózatot. Ma az ezerfős cég 250 lottózót tart fenn, két nagy bizományos partnerrel: az OTP-vel és a Postával, valamint több ezer megbízottal dolgozik. A totó és a háromféle lottójáték mellett a bon­gó és a borítékos sorsjegy jelenti a kü­lönböző üzletágakat. A cél az, hogy a magyar piacon is megjelent konkuren­cia mellett a Szerencsejáték Rt. nyere­ményjátékai továbbra is sikeresek, nép­szerűek legyenek. Érdekesebbé akarják tenni az eddigi formákat, növelik a nyerési esélyeket, s mód nyílik majd egészen kiemelkedő nyeremények kitű­zésére is. Ez — mint a példák bizonyít­ják fokozza a játékkedvet. A Szerencsejáték Rt. a piaci viszo­nyokhoz való alkalmazkodással ezt dolgába a cég önállóvá válása is — igyekszik minél nagyobb bevételt elérni úgy, hogy eközben növekedjék iránta a bizalom, amely a játékok tisztességes szervezésével, a biztonsággal, megbíz­hatósággal, valamint a fogadók számá­ra kialakított egyértelmű garanciákkal mérhető. Nem félnek a versenytársak­tól, s az Ausztria Lottóban sem látnak konkurenciát. Sőt, mondta dr. Tisza László, szó van arról, hogy a vagyon­megosztás során 25 százalékban az új részvénytársaság is részese lesz a vállal­kozásnak. A kecskeméti hatoslottó-sorsolásra — amelyet először tartottak vidéken igazán illendő környezetben került sor tegnap este. A Szórakaténusz játék­múzeum nagytermében egy kártyakiál­lítás szolgáltatta a díszletet. A vendég­látásról a Piroska Tours, a szórakozta­tó műsorról a Szféra kisszövetkezet gondoskodott , A vendégeket köszöntötte Merász József, a város polgármestere, aki azonban nemcsak házigazda volt, ha­nem átvette azt a 100 ezer forintos utal­ványt is, amelyet a Szerencsejáték Rt. ajánlott fel Kecskemétnek. Stílszerűen sorsolással döntöttek a felhasználásá­ról, három lehetőség közül. Ennek ér­telmében a művelődési központ hango­­sítóberendezését újítják fel. A hatos lottó húzásán — amelyet a televízió is közvetített — a követ­kező nyerőszámokat sorsolták ki: 22, 28, 29, 36, 37, 41, pótszám: 10. • AUSZTRIA LOTTÓ. A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 3. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos 6 darab, nyereményük egyenként 15 millió 997 ezer 577 schil­ling, 5 plusz i találatos 45 darab, nyereményük egyenként 308 254 schil­ling. Öttalálatos 1751 darab, nyereményük egyenként 11 883 schilling. Négytalálatos 86 731 darab, nyereményük egyenként 320 schilling. Há­­romtalálatos 1 millió 320 ezer 919 darab, nyereményük egyenként 26 schilling. A dzsókerszámra fizetett nyeremények: 1 millió 367 ezer 073 schilling.

Next

/
Thumbnails
Contents