Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-22 / 18. szám

ätüi Kizsebelik a vásárlókat 1991-ben is! (3. old.) ■■HMM • A B—52-es légierődök ... OBOL-HÁBORU T úszpajzs hadi­foglyokból ? A Petőfi Népe hétfő esti összefoglalója: Kimondottan hadi szem­pontból afféle rutinnap volt a hétfői az Öböl-háborúban. A szövetségesek a rossz idő ellenére is folytatták bombá­zásaikat. Eddig 8100 beve­tést hajtottak végre — az eredményről igazából majd csak a szárazföldi hadműve­letek megindulása után lehet képünk. A szaúdi célpontok ellen még tegnapra virradóra kilőtt Scud rakétákat ameri­kai Patriot rakétákkal sike­rült leszedni — ezt a rakéta­elhárító rakétát még Reagan elnöksége idején, az akkor oly szívesen ostorozott csil­lagháborús terv keretében fejlesztették ki. Amerikában most nagyon dicsérik miatta az akkor szidott elnököt. Egyébiránt Irak két lépése volt még'téma. Az egyik: állí­tólag aláaknázta az összes iraki olajkutat, ha ezek ki­gyulladnak, egy évig is szeny­­nyezbetik a légkört, ami mi­att károsodhat a mezőgazda­ság. A másik: az állítólagos hadifoglyokat (azért csak ál­lítólagosak, mert eleddig egyikőjüket sem azonosítot­ták saját csapataik, család­tagjaik), akiket egyébként meglehetősen megalázó mó­don mutogattak a tévében, Irak élő pajzsként kíván föl-» használni fontos létesítmé­nyek köré telepítve őket. A szövetségesek minderre azt ,.. precíz munkát végeznek. I válaszolták: semmiféle zsa­rolásnak nem engednek, a háború tehát folytatódik. Az idő múltával — és ez amilyen érthető, annyira fur­csa is — az Öböl-konfliktus kezd egyre megszokottabbá válni. Mindennaposak a bombariadókról beszámoló hírek éppen úgy, mint a béke­tüntetések. Az izraeli rádió — több nyelven — 24 órában sugároz jótanácsot és figyel­meztetést. Amerikában há­rom órával korábban ki kell menni a nemzetközi repülőjá­ratokhoz, mert ma már ennyi idő kell a csomag- és sze­mélyvizsgálathoz. Újabb or­szág — ezúttal Hollandia — utasított ki iraki diploma­tát. Magyarország szokás sze­rint pechszériában van. A most olcsó (kb. 19 dollár körüli árú) olajból azért nem tudunk venni, mert a tárolók teli vannak a 30 és még több dollárért vett olajjal. Eddig hasznunk csak abból a félmil­lió gázálarcból van, amit Szaúd-Arábiának adtunk el, összesen 24 millió dollárért. Ezek szerint egy gázálarc 48 dollárba kerül. (B.) (Az Öböl-háború részletes hírei a 2. oldalon) \ Kik, honnan menekültek Magyar­­országra ? 4. oldal HOLNAP: Kettőből négyütemű ... (Munkatársunk a gyöngyösi Trabant-doktornál járt. Elmondjuk, hogyan fogadja a „betegeket”.) Bajai hajléktalanok között TILTOTT SZERENCSEJÁTÉK BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLVI. ívf„ 18. szám Ára: 5,80 Ft 1991, január 22., kedd Halálos áldozatok Rigában Aránylag nyugodt volt a helyzet hét­főn Rigában, miután az éjszakai inci­densnek négy halottja, egy eltűntje és számos sebesültje van, köztük több új­ságíró, így a betiltott „Vzgljad” című tévéműsor egyik kommentátora. A balti köztársaságok televíziói haj­nali három óráig adtak egyenes közve­títést Rigából, beszámolva a szovjet rendőrség rohamosztagainak (OMON) akciójáról, annak következményeiről. A tudósítások szerint Vilniusszal ellen­tétben nem páncélozott harci jármüve­ken, liánéin fekete Volgákon érkeztek a feketesapkások a tett színhelyére, s foglalták cl a köztársasági belügymi­(Folytatás a 2. oldalon) TORGYÁN-DRÁMA A FÖLDKÉRDÉSRŐL tymmm Koalíciós Villongás a Ház előtt 4 ............................... „ . A. kormány megtartja az alkotmányos rendet Az Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén még a napirend előtt rendkívüli ügyben kért szót Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője. A vezérszónok drámai szavakkal ecsetelte a vidéki la­kosság körében szerzett tapasztalatait, hangsúlyozva: a parasztok nem tudnak tovább várni a földfoglalásokkal. Az egykori földtulajdonosok igényére és. követeléseire hi­vatkozva Torgyán József elhibázottnak ítélte a kormány által beterjesztett kárpótlási törvényt, s kijelentette:, repri­vatizációs alapon kell rendezni a volt tulajdonosok kár­talanítását. A frakcióvezető annak a véleményének adott hangot: amennyiben ez nem így történik és a kormány nem vonja vissza törvénytervezetét, annak súlyos következményei le­hetnek. GÖNCZ ÁRPÁD: A Magyar Kultúra Napjára Hányszor álltunk már föl együtt, némán, ünnepi pillanatainkban, hogy aztán, mintegy láthatatlan karmester pálcájának suhintására, felhangozzék ajkúnkról a Himnusz. „Isten, áldd meg a magyart..." És hányszor, de hányszor tüntettünk némaságunkkal, amikor, nem is igen értve, miért, zendítettek-zendítettünk rá a Himnuszra, holott csak a hivatal hozta — Babits szavaival — „süket koszorúit". Ma már történelem, hogy mikor énekeltük teli torokból, felszabadultan — s mikor hallgattuk restelkedve, szívszorongva. A Himnuszt, amit születésünktől nemzeti jelképünknek tudtunk. Százhatvannyolc évvel ezelőtt, 1823. január 22-én, mintegy a reformkor küszöbén vetette papírra sorait Kölcsey Ferenc a magyar nép zivataros századairól. Nem véletlen, ha ezekre a sorokra emlékezünk most, újabb kori reformkorunk napjaiban, amikor körülöttünk mindenfelől viharfelhők tornyosulnak — és mi tudjuk, meg kell őriznünk értékeinket, hagyományainkat: a kultúránkat, ha meg akarunk maradni önmagunknak. ' Erre gondoljunk ma, január 22-én, a magyar kultúrának szentelt napon. Illés Istvánt választotta színidirektorrá Kecskemét önkormányzati képviselő-testtilete __________. (Folytdtás a 2. oldalon)____________________ ■ tmmmMammmmmmBammmmmmmmmmmmmmmtmmmmmKmmmmmmmmuMmm Nagy vihart kavart Torgyán József napirend előtti felszó­lalása. Orbán Viktor, a Fidesz vezérszónoka alkotmányelle­nesnek minősítette a Torgyán József által előadottakat, hangsúlyozva: a kisgazdapárti politikusok által támogatott földfoglalások miatt fokozott felelősség terheli az FKgP-t, annál is inkább, mert a földművelésügyi tárca élén a párt minisztere -áll. Hasonló véleményen volt Szűrös Mátyás (MSZP), aki főként azt tartotta furcsának, hogy éppen egy kormánypárt sérti meg a törvényes utat, amikor egyes politi­kusai földfoglalásokra bujtogatnak. A szabaddemokraták frakcióvezetője, Pető Irán Torgyán József beszédére utal­va — ugyanakkor azt hangsúlyozta: e‘szavaknak minden­képpen politikai következményekkel kell járniuk. (Folytatás a 2. oldaton) FÖLDINDULÁS ÁTADTUK LAPUNK VÁNDORSERLEGEIT Bács-Kiskun legeredményesebb sportolói Cl. Régi hagyomány már, hogy a magunk szerény lehetőségei szerint díjazzuk, elismerjük a megye legeredményesebb sportolóinak teljesít­ményét. Eddig karácsony küszöbén tettünk eleget ennek a megyei sporthivatallal közösen vállalt önkéntes kötelezettségünknek, ám az elmúlt évi versenyidőszak az esztendő utolsó napjaiig elhúzódott, ezért tegnap adtuk át a Petőfi Népe vándorserlegeit. Ezúttal vendéglátóink jóvoltából a kalocsai városháza dísztermé­ben találkozhattunk a sportolókkal, sportvezetőkkel, ahol dr. Bálint József jegyző, a Kalocsai SE társadalmi elnöke köszöntötte a megje­lenteket. A múlt évi sportbelí teljesítmények szakmai értékelése után pedig dr. Gál Sándor, lapunk főszerkesztője adta át a Petőfi Népe­­vándorserlege/ket, illetve azok kicsinyített mását Volentér László Euró­­pa-bajnok motorcsónak-versenyzőnek, megyénk legeredményesebb felnőtt sportolójának, Hamzók József junior Európa-bajnoki negye­dik helyezett birkózónak és a Kiskunsági Erdész Lövész Egylet orszá­gos bajnokságot nyert női lövészcsapatának. Fekete László, a megyei sporthivatal vezetője gratulált a díjazottak­nak a kiváló tel jesítményekhez és edzőiknek a sokoldalú szakmai mun­kájukhoz, a sportvezetőknek pedig azért, mert az egyre nehezedő kö­rülmények között is megteremtették a zavartalan felkészülés feltételeit. Ezt követően pénz- és tárgyjutalmat adott át a sportolóknak. A megye legjobbjainak elismeréséhez csatlakozva ezúttal már nyol­cadik alkalommal került sor a Szakszervezetek ^legyei Tanácsa által 1983-ban alapított Kiváló Nevelőmunkáért díj átadására, amelyet ezúttal Sinkó Lajos, a Kecskeméti BMX Klub menedzser edzője vehe­tett át, aki példamutató sportszeretettel, anyagi áldozatvállalással se­gítetté fiát a világbajnoki ezüstéremhez, a magyar és az osztrák bajnoki címhez, a klub csapatát pedig az országos elsőséghez. (Az 1990-es év legeredményesebb Bács-Kiskun megyei sportolóinak teljesítményéről lapunk 7. oldalán közlünk részletes szakmai értékelést.) • Balról jobbra: Szakonyi Gerda, Hamzók József, Sinkó Lajos, Bor­bély Ágnes, Volentér László, Kul­csár Mariann. • Földfoglalás. Egyre többször — mindig kiemelten — szólnak róla a híradások. Alsónémedi­­ben Szarka Balázs és két gazda­társának önkényes földfoglalá­sát az akkori — természetesen kisgazdapárti — földművelés­­ügyi miniszter jó előre bejelen­tette. A múlt szombaton négy hajdú-bihari településen, Vá­­mospércsen, Nyírmártonfalván, Nyíracsádon és Derecskén ver­ték le a karókat a földfoglalók. Kisérte őket a fotósok hada — köztük, mint egy hírből kiderül, volt még holland is — és a kis­gazdapárt megyei vezetői, akik közül egyik országos alelnöke is a pártnak. És másnap olvashat­tuk a tudósításokat. Az egyik­ben azt erősíti írója, hogy a gaz­dák e cselekedete törvénytelen, a másikban, hogy bizony nagyon jól tették, amit tettek.' Van, aki jó poént látott abban, hogy elő­kerültek a pálinkásüvegek, míg mások azt emelték ki, hogy így — mármint a reprivatizációval — több és olcsóbb kenyér kerül­het a fogyasztók asztalára. Egy másik — á mezőgazdaság szak­lapjában kommentár nélkül megjelent — kis írás viszont sze­melvény az 1927-es Gyakorlati Gazdalexikonból, a Gazdasági cselédkönyv (!). Természetesen mindenkinek szíve joga, hogyan reagál dol­gokra, hogyan fogadja egy párt vagy a szakmai logika diktálta érzelmi vagy észérveket. Tulaj­donképpen mindez velejárója an­nak, amit most megélünk. Min­denki elmondhatja a véleményét, teheti (?), amit szíve vágya meg­tenni. Jelen esetben főidet fog-' laihat. Önkényesen és epillanat­ban még törvénytelenül. Már­mint úgy törvénytelenül, hogy a törvényalkotó koalíció egyik tagja szentesíti, mi több, előre bejelenti a földfoglalást. Minderről nekem mégis más jut eszembe : a téli fényben har­­sosóan zöld gabona. azt már elvetették. De ki fogja a tavalyi és idei langyos télben jócskán felszaporodott kárte­vőktől megvédem? Ki fogja le­aratni? Ki fogja elvetni a tava­sziakat ? Es azokat gondozni, be­takarítani? A nagyüzemek sorra-rendre próbálkoztak az átalakulások­kal. Saját tagjaikat igyekeztek — ki jól, ki rosszul — valódi tulajdonossá, a gazdálkodásban érdekeltté tenni. Vajon ők arat­nak majd? Vagy azok, akik volt tulajdonukat ismét magukénak mondják majd? Január van. A határban — nem is olyan soká— megindul, megpezsdül az élet. A természet rendje szerint. Tekintet nélkül arra, hogy az íróasztal mellett vagy a parlamenti padsorokban ülők hogyan döntenek. Hogy mikor ? Elkésve, nagyon elkésve. A döntés előtti kötélhúzás ideje döbbenetes eseményeket szült.. Paraszt teszi tönkre a másik pa­raszt munkáját. Szomszédok ugranak egymásnak ugyanazért a földdarabért. Apa és fiú száll szembe egymással. Ez a megosztottság, nem átal­lom leírni: gyűlölet, elfeledteti az emberekkel azt, hogy hasas ko­cák kerülnek vágóra, kisebb a gabonaterület, csökkenteni kel­lett a tej átvételét. Másodrendű­­ek lettek azok a nagyon lényegi kérdések: megéri-e Jermelni? Megéri-e feldolgozni ? Esfőleg: el tudjuk-e adni a termékeket? Pe­dig a természet rendjébe ezekkel a kérdésekkel lehet bevatkozni. A mai állapotok egyértelmű vá­laszt adnak rájuk. Nem ok nélkül gyötör tehát egy rémkép: a repri­vatizáció és a privatizáció mellett kardoskodók zászlóikat egy­aránt meghajtva, barátion ölelik meg egymást az üres, beomlott istálló, á he nem vetett föld és az odahagyott gépek mellett. És mi mindannyian, üres hassal, tehe­tetlenül nézzük őket... ________________Gál Eszter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents