Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-16 / 13. szám

1 wwv 4 9 PETŐFI NÉPE • 1991. január 16. MIT LÁTUNK 1991-BEN A MOZIKBAN? Diktál a piac • Selyemgubó (Középen Raquel Welch leánya: Tahnee Welch.) gadozó folytatását, majd az Ördögűző //-t és Mel Brooks Büdös az élet című vígjátékát. Nemcsak a francia csillag: Sophie Marceau tárja vi­szonylag hosszú jelenetekben zavartalanul közszemlére bá­jait, hanem Az ellenséggel aludva című, ugyancsak éjsza­kai darabban az ügyeletes amerikai üdvöske: Julia Ro­berts is. Ami az igényesen mo­zivászonra varázsolt erotikát illeti, Tinto Brass idén sem hagyja cserben a nézőket: Snackban című munkája is­mét sikerdarabnak ígérkezik. Csak keveset késik a nagy ta­valyi siker: a Pacific High; Michael Keaton munkája. Ar­nold Schwarzeneggerrel több­ször is találkozhatunk. Bizo­nyára sokaknak szerez megle­petést egy új szerepkörben; az Óvodai zsaru című vígjáték főszerepében. A közeljövő premierjei közé tartozik egy amerikai sci-fi vígjáték; a Se­lyemgubó, amelynek neveze­tessége, hogy főszereplője a Miss Daysy sofőrjében megis­mert, szimpatikus öreg hölgy: az Oscar-díjas Jessica Tandy. Partnere Raquel Welch leá­nya: Tahnee Welch. A John le Darré izgalmas regényének adaptációjából Sean Connery és Michele Pleiffert főszerep­lésével készült produkció: az Oroszország ház ugyancsak slágerdarabnak ígérkezik. A maga nemében figyelemre méltó vállalkozás az amerikai sztárrendező: Sidney Pollack Havanna című új munkája, amely Robert Redford közre­működésével az 1958-as esz­tendő Kubájába vezeti el a nézőt. Az 1991 nevezetes da­rabjai között előkelő helyen lesz jelen Francis Ford Coppo­la közismert szériájának utol­só darabja: a Keresztapa III. Károlyi Júlia Még a magasabb jegyárak ellenére is elég sokan vannak, akiknek a számára egyáltalán nem közömbös, mit láthat­nak 1991-ben a mozikban. (Tavaly a megye filmszínhá­zaiban összesen 81 millió 546 ezer 723 forintért vásároltak jegyet.) Az immár több mint tiz kisebb-nagyobb forgalma­zó közreműködésével megje­lenő, mintegy 250 produkció bemutatására nem, legfeljebb egy válogatásra vállalkozha­tunk. „Listánk” szereplői, ha esetleg más címmel is, de nagy valószínűséggel jelen lesznek a vetítőtermekben. Az elmúlt jó másfél eszten­dő, vagyis a piaci mozizás tendenciái, ha lehet, 1991-ben még zavartalanabban érvé­nyesülnek. Ami azt jelenti, hogy a mozidarabok megha­tározó többsége a nyugat­európai, kisebb hányada a vi­lágpremierrel egyidejűleg ont­ja el a hazai vásznakat. Nem lesz több idén sem a koráb­ban nem látott, de bemutatás­ra érdemes, értékes film. Várhatóan márciusban lát­hatják a gyerekek a Végtelen történet folytatását, majd a nem kifejezetten csak ennek a korosztálynak ajánlható Münchausen báró kalandjait, amely — remek színészekkel, látványos díszletekkel — a klasszikus mesetörténet újabb variációja. Előreláthatóan ugyancsak márciusi premier lesz a Nicsak, ki beszél? című 1990-es sikerdarab folytatása. Majdnem angyal címmel vo­nul be az ausztrál sztár: Paul Nogan sztorija, amelyben Krokodil Dundee egy hivatá­sos tolvajt alakít. (Természe­tesen, ismét Linda Koslowski társaságában.) Ha már az angyaloknál tar­tunk, nem hagyhatjuk említés nélkül Bud Spencer sztoriját, amelynek minden pillanatá­ban — a házába beköltözött — égiek felügyelete alatt áll. Találkozhatunk Gerard De­­pardieu-\a\ is a vásznon: a ha­zánkban tavaly forgatott Cy­rano de Bergerac főszerepé­ben. A másik neves francia sztár: Jean Paul Belmondo Claude Lelouch Egy elkényez­teti gyermek utazása című, ér­zelmes történetében lép kö­zönség elé. Percy Adlon világ­sikerű Rosalie bevásárolni megy című munkájában vi­szontláthatjuk a félnehézsú­lyú művésznőt: Marianne Sa­­gebrechtet (a többi között a Café Bagdad hősnőjét). A legújabb produkció kriti­kusai szerint körözi a koráb­biakat is. Európa talán legsi­keresebb vígjátékának tartot­ták a közelmúltban. A nehéz fajsúlyú színésznő után egy nehéz fajsúlyú rendező: Vol­ker Schlandorff, A bádogdob rendezője A szolgálólány című új sztorijához nem kisebb sztárokat nyert meg, mint Faye Dunaway-t és Robert Duvallt. Az európai produkci­ók között figyelemre méltó­nak Ígérkezik Az éjszakáim szebbek, mint a nappalok című francia munka, amelynek leg­főbb nevezetessége, hogy fő­szereplője a Házibuliban nép­szerűvé vált színésznő: Sophie Marceau. A művésznő jelene­teinek tanúsága szerint azóta nagykorú lett. Az olasz Dami­ano Damiani kosztümös pro­dukciója: a Nyomozás Krisz­tus holtteste után (a legutóbbi hetek mozis és televíziós Krisztus-sorozataihoz kap­csolódva) a tradicionális mozi kedvelőinek szolgál kellemes meglepetéssel. Főszerepében ugyancsak egy nagy név: Ke­ith Carradine. A kínálat a tavalyihoz ha­sonlóan bővelkedik újdonatúj amerikai produkciókban. Vi­lágpremierként láthatjuk Alán Parker Gyertek el a mennyországba című munká­ját, Schwarzeneggerrel a Ra­• Egy elké­nyeztetett gyermek utazása • Napolajo­zás közben. (Jean Rou­­geron fran­cia erotikus filmjéből.) • Julia Roberts (Pretty Woman) KÉPERNYŐ A sport ünnepnapjai Fölöslegesnek ítélte ritka jó humorú kollégám a sportri­porteri teljesítmények minősitését. „Ha győz a csapat, akkor tetszett a közvetítés, ha veszt, akkor pokolba kívánják a műsort és tartozékait." A magyar sport ritka ünnepnapjai cáfolják vélekedését. Hála néhány ember fanatizmusának, tehetségének, a vissza­húzó körülmények ellenére, Ausztráliában honi sporttörté­nelmünk egyik nagy diadalát könyvelhettük el. Örömünket a tévé sportosztálya lohasztotta időnként. Kíváncsian kap­csoltam be este hatkor a sporthíradóra a készüléket. Nyert-e valaki honfitársaink közül? Úgy véltem, ez a legfontosabb, a telesport számára is. Tévedtem. Az egyik nap verekedő hokisokat mutattak hosszan, azután .. ., másnap is sokat kellett várni az úszó-világbajnokság képeire. Azt sem értem, hogy Újvidékre miként jutottak el már a vízilabdatorna négyes körmérkőzéseiről a képek, ha Budapest és Perth között sehogysem sikeredett az összeköttetés. Végül is igazuk van a Telesportnál dolgozó kollégáknak. Nem kell néhány világbajnoki címből, meg rekordból nagy ügyet csinálni. Már szombaton tudtuk, hogy Darnyi vasárnap bár délelőtt kisebb kellemetlenségek szomorítják megnyeri a 200 vegyest. Bejelentette a sportrovat ifjú munkatársa. Honnan tudta? Megmondták neki a csillagok. Hiába dolgo­zott volna megfeszített erővel évekig Darnyi Tamás, hiába foglalkozott volna vele a zseniális Széchy Tamás, ha, mond­juk, egy-két héttel később került volna sor a nagy versenyre. Lehet, hogy még az uszodába sem tudott volna bejutni, nemhogy a döntőbe. Ha már így állunk, talán ki sem kellett volna utaztatni a távoli földrészre a sporttudósítót. Biztosabb információkat közvetíthetett volna valamelyik pesti csillagjóstól. Olcsóbban! A benzináremelés ellenére is olcsóbb a taxi, mint a repülőgép. * * * Szeretném feltételezni, hogy a szovjet államfő legszíveseb­ben rimánkodna a litván államfő bocsánatáért, könyörögve kérné, hogy ne kényszerítse vad erőszakra, önmaga szándé­kainak meghazudtolására, mint Juan Kross (kecskeméti lá­togatása után, lapunkban 1978-ban mutattam be a Madá­­chot is fordító, világhírű észt írót) csütörtökön este sugárzott tévéjátékának cárja ifjúkori barátjának?- Kevesen álltak annyira közel a szívéhez, mint a demokratikus eszméi miatt megfigyeltetni, bebörtönöztetni, üldöztetni kényszerült bal­tikumi nagybirtokos. Mintha Illyés sorainak „hol zsar­nokság van, / mindenki szem a láncban” bizonyítására irta volna a sztálini lágereket maga is megszenvedő tudós észt poéta A cár őrültjét. Aki nem Kelet-Európábán, különösképpen a Szovjet­unióban élte meg az elmúlt évtizedeket a valóságban elkép­zelhetetlennek, a józan ész megcsúfolásának vélhetné a fel­világosult észt nemes kálváriáját, rokonságának, környeze­tének magatartását. Mi tudjuk, hogy nincs olyan szörnyű­ség, amit nem múlt fölül a világtörténelem egyik leggono­szabb diktatúrája. Tudják-e a hajdani orosz birodalom utó­dállamának alattvalói? A világ e térségében kimaradt az emberi jogokat megalapozó reneszánsz, megteremtő polgá­rosodás korszaka, itt évszázadok óta a szolgaság volt a társadalom természetes állapota, a gondolat, a könyv a legnagyobb ellensége. Aligha sejtette Félix László rendező munkája kezdetén, hogy Kross történelmi példázatát, egy­szerre illúzióromboló és heroizáló tévéjátékát figyelmeztető segélykiáltássá súlyosbítja a napi politika, a sajnos még min­dig működő birodalmi szemlélet. Már felvonultak befűzött hevederekkel a védtelen embertársak iegyilkolására is bei­domított katonai egységek, amikor a magyar képernyőn megjelentek a cári tisztek a gondolkodó földbirtokos lefogá­sára. Molnár Miklós és Szalai András operatőröknek is kö­szönhető, hogy a bonyolult lélektani motívumokkal hitelesí­tett drámát élményes emlékeink közé soroljuk. Méltó fel­adatot méltón oldott meg Blaskó Péter, Kozák András, Bánsági Ildikó, Lukács Sándor, Végvári Tamás. H. N. * Az IRIS Osztrák—Magyar Kötöipari Kft. pályázatot hirdet általános igazgatóhelyettesi ir“Ts állás betöltésére. A kft. női felsőruházatra és szabad idő céljára alkalmas körkötött kelme előállításával foglalkozik. Éves árbevétele 350 millió Ft. Az általános igazgatóhelyettes feladata a kft. működésével kapcsolatos műszaki feladatok koordinálása. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai önéletrajzát (iskolai végzettségét, eddigi munkaköreit). Az állás betöltésének feltétele a felsőfokú műszaki végzettség. Ezen belül a kötőipari szakemberek előnyben részesülnek. A pályázat beküldésének határideje: ' 1991. jarjuár 31. A pályázatokat az alábbi címre kérjük: Jerkovits János közgazd. ov. 6500 Baja, Siska F. u. 3. Telefon: 79/24-81,1 /147-es mellék. vfxyisyiNyNZx/l'ünöix«^ Nem kukoricáztak! — vagy mégis? A múlt évi aszályra való tekin­tettel az ősszel a Földművelés­­ügyi Minisztérium nagyon rövid határidővel versenytárgyalást hirdetett import kukorica beho­zatalára. A néhány napos határ­idő ellenére több, gabonakeres­kedelemmel foglalkozó állami cég nyújtotta be igényét, de a ver­senytárgyalást szinte teljesen is­meretlen kft.-k nyerték el. Ezzel még aligha lett volna különösebb gond, ugyanis teljesen mindegy, hogy ki hozza be a takarmány­hoz elengedhetetlenül szükséges importkukoricát, ám egyáltalán nem volt közömbös, főként a fel­használóknak, hogy mennyiért és milyen feltételek mellett. A már említett szervezetek a kukoricát a határállomásokig tonnánként 140 dollárért hozták be, ahonnan a szállítás, terítés költségeit már a vásárlónak, a feldolgozónak, a viszonteladó­nak kellett állnia. Ha csupán hat­van forintot számolunk egy dol­lárért — akkor még nem volt meg a 15 százalékos forintleérté­kelés —, egy tonna kukorica 8400 forintba került. Sajnos, erre rárakódik a határtól való szállí­tás, terítés költsége, s ilyen mó­don kerül ma a kukorica tonnája tízezer forintba, de a termelő, a felhasználó a kukorica tonnájá­ért 12 ezer forintot fizet. Nem tennénk szóvá ezt a vala­kiknek nagyon jelentős hasznot hajtó üzletet, ha nem lenne tudo­másunk arról, hogy a gabonafel­vásárlással és -forgalmazással foglalkozó vállalatnak sikerült volna helybe szállítva, tonnán­ként 130 dollárért kukoricát vá­sárolnia — ennek eladási ára 10- 11 ezer forintba került volna —, de a minisztérium sem ezt, sem pedig a lisztért kukoricát barter üzletet nem engedélyezte. S ha már a kukoricánál tar­tunk, nem érdektelen arról a 7,5 millió dollár értékű kukorica­programról beszélni, amelyet az Egyesült Államok először segély­ként juttatott volna a magyar mezőgazdaságnak, amiről végül is kiderült, csupán kölcsön, azaz az áruért pénzt kell fizetni. A ku­korica fontos dolog, de az USA kikötései megkérdőjelezik a rendkívül fontos takarmány be­hozatalát. Ismerkedjünk csak meg a feltételekkel: a már meg­említett 7,5 millió dollárért kizá­rólag az USA-ból lehet vásárol­ni. Ezzel szemben Magyarország nem exportálhat takarmányga­bonát, s csakis amerikai hajókkal lehet szállítani. Feltehető, ami­korra a kukorica ideérne, lehet, hogy már nálunk is bőséges lesz a termés. Erre a két esetre mondhatja a parasztember: nem lehet az USA-val, de még a mezőgazda­­sági minisztériummal sem kuko­­ricázni. Gémes Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents