Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

1991. január 3. • PETŐFI NÉPE • 3

BETÖRŐKET FOGOTT HALASON AZ INFRAZÁR

Újévkor ne törj borsot a rendőr orra alá!

Kiskunhalason is bűnügyi csúcsforgalom zajlott az évtized fordulóján. Naponta jutott négy betörés, az egyéb „eseményeket” nem is számítva. Az alábbi történet a sikeresek közé számított, legalábbis a rendőrség részéről.

Újév hajnalán megszólalt a betörésjelző készülék a rendőrkapitányságon. Az áfész Szabadkai úti boltjában az utóbbi hónapokban már többször próbálkoztak betörők, de a portált borító rács szilárdan állta az ostromot. Talán éppen a kitüntetett figyelemnek köszönhető, hogy a vagyonvédelmi alapítvány infrazáras jelzőkészülékei közül ide is felszereltek egyet.

A két húszéves fiatalember, alkalmi ismerősök, ez idáig büntetlen előéletűek, szintén hiába próbálkoztak a főbejáraton. Egyikük azonban, a halasi Miklós István ismerte a terepet, s a szomszéd ház kerítésén át a raktárakat közelítette meg, hátha ott több szerencsével járnak. Talált is egy furnérlemez borítású ajtót, amin keresztül már könynyedén bejutottak a boltba. Ide

már a kelebiai Szűcs Sándor is követte bűntársát. Előbb a pénztár kifosztását tervezték, de abban bizony csak filléreket találtak. Ha már így pórul jártak, vigaszképpen összecsomagoltak némi útravalót. Dolguk végeztével maradt arra is idejük, hogy némi „borsot törjenek" a rendőrök orra alá, azaz inkább a nyomkövető kutyáknak szánták azt a csomag őrölt borsot, amivel távozás előtt felhintették az üzletet. Nem sejtették, hogy eközben a figyelőcsoport már körbejárta az épületet, s a betört ajtó mögött várakozik.

A hangos felszólítás derült égből villámcsapásként érte őket. Bár előbb vonakodva, ám — a helyzet felmérése után — mégis jobb belátásra tértek, s a hivó szóra előjöttek. Az 1991. esztendő első reggele így a rendőrségi fogdában érte őket.

Minthogy az utóbbi hetedben már a sokadik betörőt „csípte fülön” az infrazár, az áfész elnöke bejelentette, hogy 250 ezer forintra emeli az alapítvány támogatására szánt összeget.

H. 1.

KÉPERNYŐ

Jobbat érdemelt volna 1990

A tekintélyes politikatudós szerint 1990-et nagy sorsfordító éveink között tartja majd számon a történelem. A köztársaság elnöke nemzeti büszkeségünkre méltó időszakokhoz sorolta az elmúlt esztendőt. Végre egyenrangú félként kaptunk helyet az európai népek családjában, megkezdődött a több mint négy évtizede ideiglenesen itt tartózkodó csapatok kivonulása. Bármennyire is keserves napok várnak még ránk, a most lezárult év új kapukat nyitott. (A török kiűzése után nyomorúságosabb viszonyok között éltek eleink, mint megszállás alatt. Olykor kicsinyesnek látszó vitákba keveredtek ma méltán tisztelt utcaneves nagyjaink az első szabad országgyűlésen.)

Érzékelt volna-e valamit a változásokból az a világtól az utóbbi években elzárt, az év utolsó napján bemutatott tévéműsorokból tájékozódó hazánkfia? Kaptunk-e gondűző jókedvet a lehetséges éghajlatváltozásra a borús időjárás ellenére is utaló biztatást?

4= H« *

Ezúttal (is) az egyes volt az alkalomhoz illőbb. Már a sokadszor ismételt délelőtti mesejáték jókedvre hangolt kicsiket, nagyokat. Igaz emberségű, költői mű is szórakoztathat! Remekelt Dajka Margit Nemes Nagy Ágnes Bors nénijeként.

Elgondolkozott-e a délutáni Rekontrára meghívott társaság, hogy öt-tíz éve összejöhettek volna-e ilyen nyilvános fórumra? A most látott-hallott politikusok közül csak egyet tartott számon a protokoll, őt sem az elsőrendű tisztségűek között. Ilyen nyílt, ámbár alacsony színvonalú pengecsatát ő sem vállalhatott volna. „Elvtársam, hol marad az éberség?” Megnézhette volna a szubkontrát. A sajtót képviselők már régebben is a bennfentesek közé számítottak egy-két kivétellel. Egyikük-másikuk fogyatkozó szellemességgel, felelősséggel, de növekvő cinizmussal és ellenszenvvel nyilatkozik mindenről, ami más, mint a már-már megszokott, sokaknak kényelmes évtizedekben. (Árkus másnapi — volt jobb Szuperbolájában legalább 10 másodpercet „áldozott" a televízióban bemutatott gazdag német családéhoz jóindulattal sem hasonlítható örökségünknek, tízszer enynyit az elfuserált országot barkácsolók vélt vagy valós balgaságaira.)

* * *

Majd az év végén megmondjuk: jól tették-e az illetékesek, hogy nem vették át a végeérhetetlen amerikai sorozatot, a nézőrekordot teremtő Dallast, vagy a késői megvásárlóknak hálálkodnak az efféle mulatságot kedvelők.

Mi köze volt a kétszáz éves magyar színészethez az évforduló ürügyén bemutatott összeállításnak Tolnai Klári bevezetőjén és a suta, körmendis elmarasztalásnak

szántam a jelzőt keretjátékon kívül. Jobb kedvvel méltattam volna enélkül némely színész ezúttal is hangulatosan előadott produkcióját. Törőcsik Mari és néhány pályatársa énekszámát, ha nem piszkál folytonosan a kétség: ennyi volna két évszázad magyar színészete?

Szilveszterkor képtelen vagyok szótlanul bámulni egy filmet, ezért kapcsoltam váltogatva a kettesre és külföldi adókra. Az egyik dúsgazdag „csatornán” szinte szó sem esett a pénzről, mégis kitünően mulatott résztvevő és néző, mégis rengeteg boldog fiatalt láttam. Az amerikai főiskolák közötti hagyományos év végi vetélkedőjének jó hangulata még a korban, térben hozzám hasonlóan távoli nézőt is magával ragadott. A franciák ez évi nemzeti sikereikkel büszkélkedtek ízléses, kellemes műsorkörnyezetben.

Mi? Terceltünk! A pesties tájszólású táncdalénekesnő elszomorodott ha egy-két percnyi közreműködéséért és a néhány elemis színvonalat feltételező feladat megoldásáért valaki csak egy-két ezer forinttal gazdagodott. így szoktuk meg a fölfordult értékviszonyokat tovább borogató magyar televízióban. Valaki szellemi jó hírét kockáztatva egy éves műsorfolyamatban ámította műveltségével, előadókészségével a Szó, zene, kép hallgatóságát. Győztesként kapott negyvenezer forintot. Most percek alatt összedominózhatta szerencsés szilveszterező a felét.

* * *

Ha az éjfél előtti évzáróval az volt a pályázók és a műsorba iktatók célja, hogy a látott iszapbirkózó hölgyekhez hasonlóan — mindenkit besározzanak, akkor sikeresnek minősíthetik vállalkozásukat. Sikerült szeplözni a jó ízlést, bizonyítani: nemcsak a papír bír el mindent, hanem a képernyő is. Egészen kivételesen hadd csatlakozzak a Népszabadság véleményéhez: „akármilyen is volt az 1990, ennél jobbat érdemelt volna. Hogy magunkról már ne is beszéljek”.

* * *

Jó cserkészként — a cserkész, ahol tud segít! mégiscsak jó tanáccsal zárom első idei tévékrónikámat. Hankiss Elemérnek szeretnék segíteni. Ha már mégis kevesebb pénzt kapnak a vártnál, költöztessék az egyik müsorszerkesztőséget a Himalájára, a másikat a Fokföldre, a harmadikat is valahová, jó messze. Olcsóbban kijönnének, mint a Szabadság téri műsorgyártással. Nézem a közeli hivatalban készült ötperces dokumentum stáblistáját. Húszan-harmincan ügyködtek két ember beszélgetését rögzítő interjúért. Kintről pedig negyven-ötven perces kitűnő filmeket hoznak három-négy tagú stábok! Ha elfogadják ötletemet, egy gyufásdobozba gyömöszölöm részletesebb kidolgozását és átadom

mondjuk — 499 üres dobozzal együtt valamelyik főnöknek. Ha megtalálja, viheti.

Ilcltai Nándor

POLGÁRMESTEREKET KÉRDEZTÜNK:

Összeállításunkban megyénk néhány településének polgármesterét kerestük meg. Arra voltunk kíváncsiak: mi várható az adott térségben élők számára az űj évben.

Mit vár 1991-től?

BAJA:

ÉBER ANDRÁS- Az év elején az a legfontosabb: megteremtsük a költségvetés bevételi és kiadási oldalának egyensúlyát. Most a város 1700 millióból gazdálkodik, de ebből az összegből 300 millió forintnak nincs meg a fedezete, jóllehet a működési költségeken és a régebben tett kötelezettségvállalásokon kívül új fejlesztéseket nem is terveztünk.

Remélem, hogy a polgármesteri hivatal az 1. negyedév zártával végleges formában, hatékonyan működik. Az igényesebb munkáért azonban feltétlenül javítani kell munkatársaim illetményét is. Bízom benne, hogy az idén önálló gazdálkodással, új módon működik a város, ha az önkormányzat vagyonáról szóló törvény megszületik. A közigazgatási határokon belül fekvő, állami tulajdonú területek gazdái a város polgárai lesznek.

Sajnos, a vállalatok többsége gazdasági nehézségekkel küszködik. Ebből származnak a foglalkoztatási gondok: jelenleg több száz munkanélküli van Baján. Részben vállalkozásokba kell, hogy kezdjenek, részben olyan munkákat kell elvállalniok, melyekben munkaerőhiány volt, például a közlekedési vállalatnál vagy a rendőrségnél. Könynyen előfordulhat, hog? újra be kell hoznunk a közmunka intézményét. Ennek feltétele azonban, hogy a költségvetésben pénzt tudjunk biztosítani erre a célra. A temetők, parkok, utcák rendbetétele igényelné még a dolgos kezeket .. .

Hamarosan újjáalakul a rendőrség. A jövőben egyes feladatokat az önkormányzat is meghatározhat majd a számára. Ezzel módot kapunk, hogy a speciális közbiztonsági teendőkre felhívjuk a testület figyelmét: vigyázzanak többen a közlekedés rendjére, akadályozzák meg a növekvő erőszakot és a terjedő gazdasági bűnözést.

TISZAKÉCSKE:

SZIJJ LÁSZLÓ

Kétségtelen, hogy súlyos gondok előtt állunk, én azonban alapvetően optimista vagyok, ezért mindenképpen ezen a „szemüvegen” keresztül vizsgálnám meg a kérdést. Tiszakécske lehetőségei az idegenforgalom fejlesztésében nagyon jók. De nemcsak ezen a téren, hanem a vállalkozások ösztönzésével is tudunk sikereket elérni, új munkalehetőségeket teremteni a városban. Folyamatban van egy ipartelep jellegű terület

kijelölése, és biztató az is, hogy nemcsak itteni, hanem német testvérvárosunkbeli vállalkozók, tőkebefektetők érdeklődésére is számíthatunk. Nyilvánvaló, hogy az önkormányzatnak, a meglévő vagyoni eszközeivel, szintén vállalkoznia kell, erre építve szeretnénk például erősíteni a helyi feldolgozóipart. Az idegenforgalomban pedig még nem mondtunk le véglegesen az úgynevezett Euro-skanzenről, amelyben egy-egy ország jellegzetes népi építészetéből adnánk ízelítőt az idelátogatóknak. Tervezzük a Béke tér déli oldalának beépítését egy épülettömbbel, aminek a funkciója — üzletek, esetleg egy szálloda kerül oda — még nem dőlt el. A pénzügyi eszközeink az évindításhoz megfelelőek, elsősorban a költségeket kell csökkentenünk, a bevételeknél viszont a továbbiakban a vállalkozásokra számítanánk és maximálisan szeretnénk elkerülni a lakossági terhek növelését.

SZABADSZÁLLÁS:

DR. BAK ISTVÁN

— Az a célkitűzésem, hogy a községben a munkanélküliség a lehető legkisebb legyen. Tárgyalásokat folytatunk különböző cégekkel ezért, úgy tűnik: sikerrel. Ez már önmagában nagyon biztató, hiszen az embereket elsősorban megélhetésük foglalkoztatja. Több létesítmény építését még tavaly beindítottuk; épül egy újabb ABC — magánvállalkozásként —, készül a kenyérgyár és tervezzük a központ rendebehozatalát, valamint néhány új út elkészítését is. Az utóbbiaknak, persze, a pénzügyi forrásait csak a következő időszakban tudjuk megteremteni. Erősen függ a helyi adóktól. Most végezzük a számításokat, de szeretnénk á lakosságot a lehetséges legkisebb módon terhelni csak. Inkább a saját berkeinkben, intézményeinknél szűkítjük a költségvetést, ebből gondoljuk jó pár százezer forint megtakarítását. Bevételünk lesz majd azokból a vállalkozásokból is, amelyeket már az új önkormányzati testület kezdeményez.

KISKUNFÉLEGYHÁZA: FICSÓR JÓZSEF

—- Azt szeretném, hogy az a nagy változás, ami a helyi igazgatásban elkezdődött, békés körülmények között folytatódjon az új esztendőben Kiskunfélegyházán, a megyében, az országban. Meggyőződésem: ha ez így lesz, meg tudjuk valósítani elgondolásainkat a lakosság javára. Ugyanakkor számolni kell ma még nem látható gondokkal, bajokkal, de meggyőződésem: legyenek azok bármifélék, meg fogja oldani az önkormányzat, ha békés lesz az új esztendő. Őszinte, tiszta hittel munkálkodunk azon, hogy mindazt, amit felvállaltunk, véghez vigyük, hogy minél rövidebb legyen az átmeneti időszak.

KUNSZENTMIKLÓS: DR. BÓRÁK ÁKOS

— Mint mindenütt, városunkban is sok probléma vár megoldásra. Én hiszek abban, hogy erre képes lesz az önkormányzat a lakosság megértő támogatásával. Arra számítok, hogy bíznak bennünk, lojálisak lesznek a kunszentmiklósiak, s így a lehető legkevesebb összeütközésre kerül sor a választópolgárok és az önkormányzat között. Megértik majd a testület helyi adózással kapcsolatos döntéseit is. Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy Kunszentmiklós megfeleljen városi státusának.

SZENTKIRÁLY:

SZABÓ GELLÉRT- Nagyon röviden: türelmet, békességet, biztonságot várok 1991-ben. Azt, hogy megtaláljuk egymás megsegítésének a módját. Ha ez sikerül, akkor nem egymás ellen feszülnek a váltak, s akkor egymást megértve, vállvetve dolgozhatunk és kisebbnek érezzük majd a gondokat.

KISKUNHALAS:

TÓTH ZOLTÁN

— Minden meglévő és egyfe nyilvánvalóbbá váló nehézség ellenére azt mondom: alapvetően nem vagyok pesszimista. Tény, hogy ez a kormány nem önkormányzatbarát. Kétségbe ejtett például a helyi adókba beépített zsarolás, miszerint csak az kaphat központi céltámogatásokat, aki helyi adókat vet ki. Én egyértelműen erkölcstelennek tartom a helyi adóztatást akkor, ha ez nem jár együtt a központi adóterhek csökkentésével. De nem csak erkölcstelennek, lehetetlennek is tartom. Adókat kivetni lehet, de ki fogja azokat behajtani? Én továbbra is ahhoz az állásponthoz tartom magam, hogy a lakosság eddigi adóterheit nem kívánom növelni.

Felháborít az is, hogy a kormány többszörösére duzzasztotta az államapparátusát. Az ily módon felduzzasztott közigazgatási és honvédelmi kiadások jó néhány Halas nagyságú város működését tudnák finanszírozni.

Ennek ellenére hangsúlyozom, hogy a mi feladatunk továbbra is az, hogy megoldást találjunk. Erre egyik lehetőség az önkormányzati érdekvédelmi szövetségben való részvétel, amelyen keresztül a kormánnyal, a különböző monopóliumokkal szemben kemény ellenállást fogunk kifejteni.

Ami konkrétan a város helyzetét illeti: 180 milliós adósság mellett a költségvetésünknek várhatóan 100-150 milliós hiánya lesz, s ebben hozzávetőlegesen 40 százalékos infláció nincs is benne. A mi feladatunk ezt a hiányt a minimálisra szorítani vállalkozásokkal, offenzív gazdasági kapcsolatteremtéssel bel- és külföldi partnerekkel egyaránt. Állítom, hogy sok tartalékunk van, csak fel kell tárni. Egy biza- ) lomra épülő várospolitikával plusz erőforrásokra is szert lehet tenni. Kidolgoztunk három alapítványt, amely a napokban kerül a közvélemény elé. Az egyik a halasi polgárok külföldi gyógyszerkezelését kívánja segíteni, fenntartva a véleményünket, hogy szégyen az 53 százalékos TB-járulék mellett erre adományokat kérni. A másik a kezdő vállalkozókat segítené. Egyszerűen nevetségesnek tartom, hogy a megye háromszorosát fizesse ki munkanélkülisegélyre annak, amit vállalkozást segítő kölcsönként adhatna például egy húszfős kollektívának, akik konkrét példáját személyesen ismerem.

A harmadik lesz, ezzel reméljük megszerezni azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek a költségvetésből hiányoznak.

Én ettől az évtől azt várom, hogy mind a magánszemélyek, mind a különböző vállalkozások saját érdekükben segíteni fogják ezt a várost.

Terveink vannak. Át kell alakítanunk a veszteséges kommunális költségvetési üzemet önkormányzati vállalattá, amely nyereséget termel. Lépni akarunk az idegenforgalom terén, öszszefogva a jelenleg elszigetelten működő gyógyturizmust egy termállánccá, s ebben a déli autópálya megépülése nagy segítséget jelent majd. Továbbra sem adtuk fel, hogy a városháza épületével vállalkozásba fogjunk, hogy a szovjet laktanyák épületeit megszerezzük és üzleti szempontokkal hasznosítsuk. Kérdés, hogy mit tudunk elérni a HM-mel szemben, aki 220 millió forintot akar érte kérni.

A mi feladatunk tehát, még egyszer mondom, hogy minden nehézség ellenére megkeressük a tartalékokat, biztosítsuk a lakosság ellátását, a közrendet. Ha ez sikerül, akkor már győztünk.

N. N. M.—R. M.—H. T.

NEM LESZ ÁRVASZÉK, DE ÁTSZERVEZIK A KÖJÁLOKAT

Törvényekre várnak az önkormányzatok

Immár három hónapja működnek hazánkban az új önkormányzatok. Munkatársunk dr. Szabó Lajost, a BM önkormányzati főosztályának vezetőjét kérte, hogy beszéljen az eddigi tapasztalatokról.

Milyen a Belügyminisztérium és az önkormányzatok kapcsolata?

— A BM nem felettese az önkormányzatoknak, arra van csupán jogosítványa, hogy a jogalkotáson keresztül gyakoroljon hatást. Emellett vannak olyan feladatok, mint például a törvényességi ellenőrzés vagy a képzés és továbbképzés, amelyeken keresztül kapcsolatban állunk velük. Ma már nem létezik jelentési kötelezettség. de sok információhoz jutottunk például a nemrégiben befejeződött polgármesterképző tanfolyamokon, ahol mintegy 3000 ember vett részt. Egyébként a kormány tervei között szerepel egy települési, államháztartási és közigazgatási informatikai szolgálat felállítása, amely a megyékben működne. Ezekkel nyilván majd mi is kapcsolatban állunk.

Igazából nem is annyira mi keressük az önkormányzatokat, ez inkább fordítva történik. Naponta 30-40 telefont és 10-20 levelet kapunk, amelyekben különböző ügyekben kérik állásfoglalásunkat.

Milyen tapasztalataik vannak a képviselő-testületek eddigi működéséről?

Sokkal jobb és pezsgőbb az önkormányzati munka, min; ahogy azt a közvélemény feltételezi. Korábban háromhavonta ülésezett a. tanács és havonta a vb. Az új képviseiő-testliléteknek a törvény szerint legilább hatszor kell ülést tartaniuk évente, ezzel szemben országosan általános gyakorlattá vált a heti megbeszélés.

Helyi pártcsatározásokról mi is tudunk. Amikor a polgármesteri lemondások okait vizsgáltuk, azt tapasztaltuk, hogy az egyik indok éppen ez volt. Előfordult az is, hogy a polgármester egészen más gondolkodású, más pártállású volt, mint a testület zöme, így hamar kiderült, nem tudnak együtt dolgozni. Többen viszont amiatt mondtak le, mert a képviselők nem szavazták meg számukra a főállású polgármesterséget.

Egyébként a vidéki képviselő-testületek mintegy 70 százalékban egyáltalán nem meghatározóak a pártok szerinti különbségek, ez inkább a nagyobb települések problémája.

Olyan híreket hallani, hogy nagy a bizonytalanság a polgármesteri hivatalok apparátusában. Az itt dolgozók szakszervezete petíciót is intézett a parlamenthez, hogy mielőbb szülessen meg a viszonyaikat rendező törvény. Tényleg ennyire rossz az apparátus helyzete?

Közel 32 ezer ember dolgozott a közelmúltig a magyar közigazgatásban. Az eltelt egy évben az igazán jó szakemberek nem kis része — közgazdászok, mérnökök, jogászok úgy vélte, nem várja ki a bizonytalan időszak végét, inkább elmentek jobban fizető gazdasági területre.

A labilitás érzetét az keltheti a dolgozókban, hogy mindeddig nem készült cl a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény. A tiltakozások hatására egy napig foglalkozott ugyan a parlament a törvénytervezettel, azonban az ennél is fontosabb jogszabályok mellett ez ismét hátrább sorolódott.

Tömeges leépítések nincsekek, sőt, inkább a szakemberhiány a jellemző. A jegyzői állásokra kiírt pályázatok nagy részét a volt vb-titkárok nyerték el, de akadtak olyan esetek is, amikor közülük értékes, jó szakembereket nem neveztek ki. Énnek gyakran az volt az oka, hogy elterjedt egy nézet, mely szerint a polgármesterétől eltérő pártállású jegyzőt kell választani az „egyensúly” kedvéért. Pedig a két tisztség között nem állhat fenn ilyen kapcsolat, hiszen a jegyző nem is tagja a testületnek.

A városokban nem volt jegyzőhiány, akadt hely Balatonalmádi —, ahol 21-en jelentkeztek. A hiány inkább a községekben és a körjegyzőségekben jellemző. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre, mert a pályázati határidő még nem telt le mindenütt, de még körülbelül a jegyzői helyek egynegyede betöltetlen.

Sikerült kialakítani a polgármesteri hivatalok új belső szervezetét?

December 3-án nyújtotta be a kormány a parlamentnek a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízott és a dekonccntrált szervek feladat- és hatásköréről szóló törvényjavaslatot. Bár a parlament még nem döntött mindegyik kérdésben, már sejteni lehet, milyen feladatok maradnak a települési önkormányzatoknál, amelyek alapján ki lehet alakítani a belső munkamegoszlást.

Nem igazolódtak azok a félelmek,

hogy lényeges hatásköröket vonnak el az önkormányzatoktól. Egyrészt azok kerülnek el, amelyek eddig sem tartoztak igazán a tanácsi szervezetbe, amelyek kifejezetten szakmaiszakfelügyeleti jellegűek voltak. A foglalkozáspolitikai feladatok megoldására munkaerő-piaci központokat hoznak majd létre a megyékben, ezeknek hivatalaik azonban csak azokban a városokban lesznek, amelyek e szempontból válságövezetnek számítanak. Ezenkívül a népegészségügyi és tisztiorvosi hivatalhoz kerül az eddigi köjál, és a fogyasztói érdekvédelem is megválik a megyei tanácsoktól. Minden előzetes híresztelés ellenére az önkormányzatoknál marad az építésügyi igazgatás, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. Nem alakulnak árvaszékek sem, továbbra is a polgármesteri hivataloknál lesznek a gyámügyek.

..A legtöbb polgármester arról panaszkodik, hogy törvények hiányában képtelenek lépni, vállalkozásokba kezdeni. Milyen törvények hiányoznak még?

Legjobban az önkormányzati tulajdon körét tisztázó törvény hiányzik. Ahhoz, hogy az önkormányzatok Halják, mi az övék, kell egy törvény akincstári vagyonról, szükség van földtörvényre, valamint a koncesszióról és a privatizációról szóló törvényre. Amíg ezek nincsenek meg, esetleg előszerződéseket lehet kötni. Egyelőre azonban nem lehet megmondani, mikor alkotja meg ezeket a törvényeket a parlament.

L. László János

%I

¥