Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-03 / 2. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 3. Az Izsáki Állami Gazdaság harmincötféle pezsgőt készít. 1990- ben a tízmillió palack tank- és klasszikus pezsgőből nyolcvan százalék exportra került. Tavaly már alkoholmentes (Kölyök) pezsgőt is gyártottak, almából és meggyből. A második félévtől már a német és lengyel gyerekek is — utánozva a felnőtteket — koccinthatnak vele a születésnapi zsúrokon és az óévbúcsúztatók vagy újévköszöntők alkalmával. Szolgáltató üzemük május óta már nem csak a gazdaság jármüveit tartja karban, mert nyitott szervizzé alakították, így a községből és a környékbeli településekről nem kell Kecskemétre járni autót javíttatni és műszaki vizsgáztatni. Személy- és tehergépkocsik, haszonjárművek elővizsgás felkészítését és vizsgáztatását végzik a saját kivitelezésű műszerekkel jól felszerelt csarnokban. Novemberben Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a WIP Kft. bemutatóján felfigyeltek a gazdaság szakemberei egy fáradtolaj-elégető hőlégbefúvóra, amit december elején kipróbáltak, s azóta már ezzel fűtik a csarnokot (1 óra alatt felfüti a 700 légköbmétert). Ezzel a gazdaságban megoldódott évente 8 tonna fáradtolaj felhasználása is, s a készülékek ára egy év alatt megtérül. A mezőgazdasági nagyüzemnek van egy Thermál neVű, magyarausztrál kozmetikai kft.-je. Izsáki székhelyükön gyógykozmetiku... A székelyeknél még a 19. század elején is szokásban volt, hogy a más helységből hozott menyasszonynak a falu vegén lobogó tűzön kellett áthaladnia vagy vízzel locsolkodnia, hogy a korábbi közösség törvényeitől megtisztulva lépjen férje házába. Göcsejben, a Kerka patak mellékén a más faluból hozott menyasszony fogadalmat tett, hogy a régi szokásait elhagyja, és a férje falujában előírt szokásokat veszi fel. * . . . Számos előkelő római kurtizánhoz csak ajánlólevéllel lehetett bejutni. Olyan is akadt, aki csak előzetes jelentkezés, előjegyzés alapján fogadta látogatóit. Nagy templomi ünnepekre a ... A görög történetírás atyjának, Hérodotosznak a feljegyzése szerint a szkítáknál a nők is részt vettek a háborúkban. Állítása szerint a hajadon csak akkor mehetett férjhez, ha már egy ellenséget megölt. * ... Egy bizonyos C. G. Flittner nevű német orvos a múlt században azt állította, hogy egyszerű ránézéssel megállapítható, hogy lány-e még a lány. Akinek a pillantása szomorkás, arca foltos, étvágya csapnivaló, orra vékony, hangja rekedt, nyaka vastag, melle „lankadt” — azt a lányt nagy ívben el kell kerülni, mert már túl van mindenen. — kgym — Gyerekpezsgő, szerviz, gyógykozmetikumok mókát gyártanak harkányi, hajdúszoboszlói és bükfürdői gyógyvizek felhasználásával. NEM ÖTVEN, „CSAK” HARMINC Tej átvétel hitelben A megye északi részén, ahol a tej legnagyobb felvásárlója a Közép- Magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme, kósza hírek (is) terjedtek arról, hogy a vállalat a felét fizeti ki az átvételkor annak a tejnek, amit a nagyüzemektől és a gazdáktól felvásárol, a többit csak akkor, ha exportálja, és az ebből származó bevétele befolyt. Aradi Lászlótól, a kecskeméti vállalat igazgatójától a hír valódiságáról érdeklődve bosszús megjegyzést tett a hamis információ terjesztőire — noha a hírnek van alapja. Mint elmondta, már levélben és személyes beszélgetések során is tájékoztatták a tejtermelőket arról, hogy a piaci igények csökkenése miatt — s ennek következtében fellépő pénzügyi nehézségeik miatt — arra kényszerültek, hogy az ez évi tejátvételt szerződésben rögzítsék, s mintegy „fejkvótát” is meghatározzanak. Konkrétan arról van szó, hogy a kecskeméti üzem az eddigi partnereitől, a nagy- és kistermelőktől, az 1990- ben átadott mennyiség 70 százalékát veszi át és ezért az államilag meghatározott árat fizeti, de az efölött átadott tejmennyiségért csak akkor fizet, ha ezt külföldön értékesíteni tudja tejként vagy feldolgozott termékként. Aradi László szerint ezt megértéssel fogadták a tehéntartók .. . Az intézkedés indokairól és okairól részletesebben érdeklődve kitűnt, hogy az országban csökkent a kereslet a tej és tejtermékek iránt, s ez a tendencia 1991-ben várhatóan tovább folytatódik, ugyanis számítani kell a tej és tejtermékek áremelkedésére. (Megjegyzendő, hogy csupán a 2,8 zsírszázalékos tej államilag fix áras, a többi tej és tejtermék szabadáras.) Másrészt a külpiacon — ahol a hazai összes tej és tejterméknek évente átlagosan 2-5 százaléka értékesül — rendkívül alacsonyak az árak. Még 1989-ben egy tonna vajat 1600, az idén télen 850 dollárért, a tejport 1450 helyett 750 dollárért lehetett eladni. Az 1990-es évben a kecskeméti üzem exportvesztesége egy tonna sajton 30, vajon 150, tejporon 60 ezer forint! Készleteik pedig nagyok — 500 tonna vajat és ugyanennyi tejport tárolnak —, s a készletek finanszírozása hitelből, 30 százalék fölötti kamattal tovább növeli veszteségüket. Lehetne ugyan számon kérni az 1989-es exportnyereséget, az is forszírozható, hogy miért nem képeztek olyan alapot, hoztak létre olyan kasszát, nyitottak betétet, amely alkalmas a mostani pénzügyi gondok kivédésére, s ezáltal a termelés fenntartására. Csak hát figyelembe kell venni az állami elvonást és az egy év alatt bekövetkezett költségnövekedést, amit ugyancsak finanszírozni kellett valamilyen forrásból. Másrészt az eddigi szervezet, a tröszt, január elsejével megszűnik, s ettől az apparátustól már nem várható sem magyarázat, sem megoldás, sem javaslat. Az 1991-es esztendő még óriási áremelkedéseket tartogat, az energiahordozóktól (a feldolgozást és a szállítást drágítva) a különféle anyagköltségek árnövekedéséig, és számítani kell újabb adókra is. Például 1991-ben csaknem 70 százalékkal drágábban adja a Tiszai Vegyi Kombinát azt a fóliát, amibe a tej kerül: 110-ről 173 forintra emelte kilóját. Mindezt ki fogja megfizetni? Aki a tejet megissza, ha egyáltalán meg tudja venni. Akármennyire is megértik a korlátozást a tejtermelő gazdaságok, a tehenet tartó gazdák (nincs is mit tenniük, önálló feldolgozó és értékesítő szervezetük sincs, egyirányú utcában vannak), az intézkedés bizonyára minden tejtermelőt kedvezőtlenül érint. Különösen azokat, akik az elmúlt fél évben alakították ki tehenészetüket (a gazdasági stabilitás, a bizalom jegyében), s állataik még nem érték el a legnagyobb tejtermelést, illetve azért is, mert csak fél éve szállítanak a vállalatnak, és ennek az összes mennyiségnek csupán 70 százalékára vevő 1991-ben — negyedévi bontásban -— a tejipari vállalat. S ha még mindehhez hozzáteszszük, hogy az állattartók többsége nem tudja — legalább önköltségi áron — értékesíteni sertéseit, libáit, kacsáit és egyéb jószágait sem, nyilvánvaló, hogy az állattartás felszámolása mellett döntenek. S akkor vajon lesz-e az üzletekben hús, tej, tejtermék stb.? Csabai István • kn/ina András autószerelő a/ Ikarus 21 l-csböl engedi le az elhasználódott olajat. • Nagy Károly szervizvezető üzemelés közben tölti be a fáradtolajat a fűtőkészülékbe. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) • Az egészség, a természetgyógyászat jegyében rendezvénysorozat szolnoki kiállításán sikeresen mutatkoztak be gyógykozmetikumaikkal. Jegyezze meg a nőkről! • Az export kamionokba és hőszigetelt vasúti kocsikba kerül. . .. Nérónak, a híres és hírhedt római császárnak a felesége, Poppea, hogy bőre ráncosodását megakadályozza, mindennap szamártejben fürdött, s ha elhagyta Rómát, kíséretéhez ötszáz tejelő szamár is mindig hozzá tartozott. * ... Az osztrák Wilzhut községben 1400 körül alakult ki az a szokásjog, hogy ha a paraszt nem tudta megfizetni a földesúr által kirótt pénzbírságot, akkor váltságul át kellett engednie feleségét a földcsúrnak egyszeri alkalomra. Ha a földesúrnak nem kellett a nő, a jog átszállt a bíróra, majd a jogosultak sorában a bírósági írnok következett. A sorban utolsóként a törvényszolga állt. S akármilyen csúnya, fogyatékos szépségű volt a felkínált asszonyság, a törvényszolgának teljesítenie kellett kötelességét. * ... A századfordulóig, főleg Szeged környékén, divatban volt a lakodalmi mosdatás szokása. Az ünnepi vacsora után az új asszony vizes tálat vett a kezébe, majd minden férfi vendégnek megmosta az arcát és megfésülte. A férfiak a szolgáltatásért pénzt dobtak a vizes tálba. Az így keresett pénz az új asszony tulajdona lett. * . . . Skócia uralkodónője, Margaret királynő 1288-ban törvénybe iktatta: a nők is tehetnek házassági ajánlatot bármely, nekik tetsző férfiembernek, méghozzá minden szökőévben. A választott, ha még nem házas vagy eljegyzett vőlegény, köteles igent mondani. 1 la erre nem hajlandó, egy font kártérítést fizet. Az ősi törvénynek korunkban a szökőév többletnapjan, február 29-én igyekeznek érvényt szerezni a brit nők. * kurtizánok egész serege vonult fel akkora kísérettel, hogy alig lehetett megkülönböztetni, ki a kurtizán és ki a tisztességes asszony, úrinő. * ... A bolgár nők többsége napjainkban 20-24 éves korában megy férjhez. Arra a kérdésre, hogy anyagilag mit várnak a jövendőbelijüktől, a lányok 18-24 százaléka szerint „legyen lakása”, 6 százalék elvárja, hogy „sokat keressen”, 1 százaléknak az a vágya, hogy „villája, telke, tehetős vagyona legyen”. Á megkérdezettek 42 százaléka jelentette ki, hogy férjhezmenési döntését az anyagiak nem befolyásolták. * ... Elsőként 1860-ban, az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezték a nők főiskolai, egyetemi képzését. Európában Svájc nyitotta meg először egyetemeit a nők előtt. Svájci egyetemen végzett az első magyar orvosnő, Hugonnay Vilma is. * ... Indiában a nyitott partnercsere szokása elsősorban a társadalmi ranglétra alsó fokain álló kasztok körében terjedt el. A csere legismertebb módja, hogy a nő vízzel teli edénnyel a fején beállít a kiszemelt új férjhez, aki aztán a csöbröt a háza elé helyezi, s ezzel jelzi: a házasság megköttetett. Szociológusok szerint az újraházasodás terjedő szokása arra vezethető vissza, hogy a szóban forgó rétegeknél több a férfi, mint a nő. * ... Egy lengyel közmondás szerint az első asszonyt az Isten teremtette, a másodikat az ember, a harmadikat pedig az ördög. * IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG \ 9 Palackozzák a kölyök pezsgőt.
