Petőfi Népe, 1991. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-03 / 2. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1991. január 3. Az Izsáki Állami Gazdaság har­mincötféle pezsgőt készít. 1990- ben a tízmillió palack tank- és klasszikus pezsgőből nyolcvan szá­zalék exportra került. Tavaly már alkoholmentes (Kölyök) pezsgőt is gyártottak, almából és meggyből. A második félévtől már a német és lengyel gyerekek is — utánozva a felnőtteket — koccinthatnak vele a születésnapi zsúrokon és az óév­búcsúztatók vagy újévköszöntők alkalmával. Szolgáltató üzemük május óta már nem csak a gazdaság jármüve­it tartja karban, mert nyitott szer­vizzé alakították, így a községből és a környékbeli településekről nem kell Kecskemétre járni autót javíttatni és műszaki vizsgáztatni. Személy- és tehergépkocsik, ha­szonjárművek elővizsgás felkészí­tését és vizsgáztatását végzik a sa­ját kivitelezésű műszerekkel jól fel­szerelt csarnokban. Novemberben Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, a WIP Kft. bemutatóján felfigyel­tek a gazdaság szakemberei egy fáradtolaj-elégető hőlégbefúvóra, amit december elején kipróbáltak, s azóta már ezzel fűtik a csarnokot (1 óra alatt felfüti a 700 légköbmé­tert). Ezzel a gazdaságban megol­dódott évente 8 tonna fáradtolaj felhasználása is, s a készülékek ára egy év alatt megtérül. A mezőgazdasági nagyüzemnek van egy Thermál neVű, magyar­ausztrál kozmetikai kft.-je. Izsáki székhelyükön gyógykozmetiku­... A székelyeknél még a 19. század elején is szokásban volt, hogy a más helységből hozott menyasszonynak a falu vegén lobogó tűzön kellett átha­ladnia vagy vízzel locsolkodnia, hogy a korábbi közösség törvényeitől megtisz­tulva lépjen férje házába. Göcsejben, a Kerka patak mellékén a más faluból hozott menyasszony fogadalmat tett, hogy a régi szokásait elhagyja, és a férje falujában előírt szokásokat veszi fel. * . . . Számos előkelő római kurtizán­hoz csak ajánlólevéllel lehetett bejutni. Olyan is akadt, aki csak előzetes jelent­kezés, előjegyzés alapján fogadta láto­gatóit. Nagy templomi ünnepekre a ... A görög történetírás atyjának, Hérodotosznak a feljegyzése szerint a szkítáknál a nők is részt vettek a hábo­rúkban. Állítása szerint a hajadon csak akkor mehetett férjhez, ha már egy el­lenséget megölt. * ... Egy bizonyos C. G. Flittner nevű német orvos a múlt században azt állí­totta, hogy egyszerű ránézéssel megál­lapítható, hogy lány-e még a lány. Aki­nek a pillantása szomorkás, arca fol­tos, étvágya csapnivaló, orra vékony, hangja rekedt, nyaka vastag, melle „lankadt” — azt a lányt nagy ívben el kell kerülni, mert már túl van minde­nen. — kgym — Gyerekpezsgő, szerviz, gyógykozmetikumok mókát gyártanak harkányi, hajdú­­szoboszlói és bükfürdői gyógyvi­zek felhasználásával. NEM ÖTVEN, „CSAK” HARMINC Tej átvétel hitelben A megye északi részén, ahol a tej legnagyobb felvásárlója a Közép- Magyarországi Tejipari Vállalat kecskeméti üzeme, kósza hírek (is) terjedtek arról, hogy a vállalat a felét fizeti ki az átvételkor annak a tejnek, amit a nagyüzemektől és a gazdáktól felvásárol, a többit csak akkor, ha exportálja, és az ebből származó bevétele befolyt. Aradi Lászlótól, a kecskeméti vállalat igazgatójától a hír valódi­ságáról érdeklődve bosszús meg­jegyzést tett a hamis információ terjesztőire — noha a hírnek van alapja. Mint elmondta, már levél­ben és személyes beszélgetések so­rán is tájékoztatták a tejtermelőket arról, hogy a piaci igények csökke­nése miatt — s ennek következté­ben fellépő pénzügyi nehézségeik miatt — arra kényszerültek, hogy az ez évi tejátvételt szerződésben rögzítsék, s mintegy „fejkvótát” is meghatározzanak. Konkrétan ar­ról van szó, hogy a kecskeméti üzem az eddigi partnereitől, a nagy- és kistermelőktől, az 1990- ben átadott mennyiség 70 százalé­kát veszi át és ezért az államilag meghatározott árat fizeti, de az efölött átadott tejmennyiségért csak akkor fizet, ha ezt külföldön értékesíteni tudja tejként vagy fel­dolgozott termékként. Aradi Lász­ló szerint ezt megértéssel fogadták a tehéntartók .. . Az intézkedés indokairól és oka­iról részletesebben érdeklődve ki­tűnt, hogy az országban csökkent a kereslet a tej és tejtermékek iránt, s ez a tendencia 1991-ben várható­an tovább folytatódik, ugyanis számítani kell a tej és tejtermékek áremelkedésére. (Megjegyzendő, hogy csupán a 2,8 zsírszázalékos tej államilag fix áras, a többi tej és tejtermék szabadáras.) Másrészt a külpiacon — ahol a hazai összes tej és tejterméknek évente átlago­san 2-5 százaléka értékesül — rendkívül alacsonyak az árak. Még 1989-ben egy tonna vajat 1600, az idén télen 850 dollárért, a tejport 1450 helyett 750 dollárért lehetett eladni. Az 1990-es évben a kecskeméti üzem exportvesztesége egy tonna sajton 30, vajon 150, tejporon 60 ezer forint! Készleteik pedig nagyok — 500 tonna vajat és ugyanennyi tejport tárolnak —, s a készletek finanszírozása hitelből, 30 százalék fölötti kamattal to­vább növeli veszteségüket. Lehetne ugyan számon kérni az 1989-es exportnyereséget, az is for­szírozható, hogy miért nem képez­tek olyan alapot, hoztak létre olyan kasszát, nyitottak betétet, amely alkalmas a mostani pénz­ügyi gondok kivédésére, s ezáltal a termelés fenntartására. Csak hát figyelembe kell venni az állami el­vonást és az egy év alatt bekövet­kezett költségnövekedést, amit ugyancsak finanszírozni kellett va­lamilyen forrásból. Másrészt az eddigi szervezet, a tröszt, január elsejével megszűnik, s ettől az ap­parátustól már nem várható sem magyarázat, sem megoldás, sem javaslat. Az 1991-es esztendő még óriási áremelkedéseket tartogat, az ener­giahordozóktól (a feldolgozást és a szállítást drágítva) a különféle anyagköltségek árnövekedéséig, és számítani kell újabb adókra is. Pél­dául 1991-ben csaknem 70 száza­lékkal drágábban adja a Tiszai Ve­gyi Kombinát azt a fóliát, amibe a tej kerül: 110-ről 173 forintra emel­te kilóját. Mindezt ki fogja megfi­zetni? Aki a tejet megissza, ha egy­általán meg tudja venni. Akármennyire is megértik a kor­látozást a tejtermelő gazdaságok, a tehenet tartó gazdák (nincs is mit tenniük, önálló feldolgozó és érté­kesítő szervezetük sincs, egyirányú utcában vannak), az intézkedés bi­zonyára minden tejtermelőt kedve­zőtlenül érint. Különösen azokat, akik az elmúlt fél évben alakították ki tehenészetüket (a gazdasági sta­bilitás, a bizalom jegyében), s álla­taik még nem érték el a legnagyobb tejtermelést, illetve azért is, mert csak fél éve szállítanak a vállalat­nak, és ennek az összes mennyiség­nek csupán 70 százalékára vevő 1991-ben — negyedévi bontásban -— a tejipari vállalat. S ha még mindehhez hozzátesz­­szük, hogy az állattartók többsége nem tudja — legalább önköltségi áron — értékesíteni sertéseit, libá­it, kacsáit és egyéb jószágait sem, nyilvánvaló, hogy az állattartás felszámolása mellett döntenek. S akkor vajon lesz-e az üzletekben hús, tej, tejtermék stb.? Csabai István • kn/ina András autószerelő a/ Ikarus 21 l-csböl engedi le az elhasználódott olajat. • Nagy Károly szervizvezető üzemelés közben tölti be a fáradtolajat a fűtőkészülék­be. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) • Az egészség, a természetgyógyá­szat jegyében ren­dezvénysorozat szolnoki kiállítá­sán sikeresen mu­tatkoztak be gyógykozmetiku­­maikkal. Jegyezze meg a nőkről! • Az export ka­mionokba és hő­szigetelt vasúti kocsikba kerül. . .. Nérónak, a híres és hírhedt római császárnak a felesége, Poppea, hogy bő­re ráncosodását megakadályozza, min­dennap szamártejben fürdött, s ha el­hagyta Rómát, kíséretéhez ötszáz tejelő szamár is mindig hozzá tartozott. * ... Az osztrák Wilzhut községben 1400 körül alakult ki az a szokásjog, hogy ha a paraszt nem tudta megfizetni a föl­desúr által kirótt pénzbírságot, akkor váltságul át kellett engednie feleségét a földcsúrnak egyszeri alkalomra. Ha a föl­desúrnak nem kellett a nő, a jog átszállt a bíróra, majd a jogosultak sorában a bíró­sági írnok következett. A sorban utolsó­ként a törvényszolga állt. S akármilyen csúnya, fogyatékos szépségű volt a felkí­nált asszonyság, a törvényszolgának tel­jesítenie kellett kötelességét. * ... A századfordulóig, főleg Szeged környékén, divatban volt a lakodalmi mosdatás szokása. Az ünnepi vacsora után az új asszony vizes tálat vett a kezébe, majd minden férfi vendégnek megmosta az arcát és megfésülte. A férfiak a szolgáltatásért pénzt dobtak a vizes tálba. Az így keresett pénz az új asszony tulajdona lett. * . . . Skócia uralkodónője, Margaret királynő 1288-ban törvénybe iktatta: a nők is tehetnek házassági ajánlatot bármely, nekik tetsző férfiembernek, méghozzá minden szökőévben. A vá­lasztott, ha még nem házas vagy eljegy­zett vőlegény, köteles igent mondani. 1 la erre nem hajlandó, egy font kártérí­tést fizet. Az ősi törvénynek korunkban a szökőév többletnapjan, február 29-én igyekeznek érvényt szerezni a brit nők. * kurtizánok egész serege vonult fel ak­kora kísérettel, hogy alig lehetett meg­különböztetni, ki a kurtizán és ki a tisztességes asszony, úrinő. * ... A bolgár nők többsége napjaink­ban 20-24 éves korában megy férjhez. Arra a kérdésre, hogy anyagilag mit várnak a jövendőbelijüktől, a lányok 18-24 százaléka szerint „legyen lakása”, 6 százalék elvárja, hogy „sokat keres­sen”, 1 százaléknak az a vágya, hogy „villája, telke, tehetős vagyona legyen”. Á megkérdezettek 42 százaléka jelentet­te ki, hogy férjhezmenési döntését az anyagiak nem befolyásolták. * ... Elsőként 1860-ban, az Amerikai Egyesült Államokban engedélyezték a nők főiskolai, egyetemi képzését. Euró­pában Svájc nyitotta meg először egye­temeit a nők előtt. Svájci egyetemen végzett az első magyar orvosnő, Hu­­gonnay Vilma is. * ... Indiában a nyitott partnercsere szokása elsősorban a társadalmi rang­létra alsó fokain álló kasztok körében terjedt el. A csere legismertebb módja, hogy a nő vízzel teli edénnyel a fején beállít a kiszemelt új férjhez, aki aztán a csöbröt a háza elé helyezi, s ezzel jelzi: a házasság megköttetett. Szociológu­sok szerint az újraházasodás terjedő szokása arra vezethető vissza, hogy a szóban forgó rétegeknél több a férfi, mint a nő. * ... Egy lengyel közmondás szerint az első asszonyt az Isten teremtette, a másodikat az ember, a harmadikat pe­dig az ördög. * IZSÁKI ÁLLAMI GAZDASÁG \ 9 Palackozzák a kölyök pezsgőt.

Next

/
Thumbnails
Contents