Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-11 / 290. szám
s 'Öt11 NÉPE ® Í990. december 11. „AMI ITT VAN NÁLUNK, AZ NYOMOR” (II.) Szabadszálláson v| éhbérért dolgoznak — nyugati exportra — Nyomor, ami itt van nálunk!— mondja indulatosan i Halasi Jánosné, akit megválasztott a kiválást intéző bizottság élére a Háziipari Export Szövetkezet (HEXI)' szabadszállási üzemének kollektívája. — Egyszerűen nyomor. Nem tudok másképpen fogalmazni. Egy hét alatt hatszaz blúz elkészítését követeli tőlünk a központ, pedig csökkent a létszámunk. Kevesebb emberrel1, kevesebb bérért több munka. Mindezt persze jó minőségben, hisz a nyugati part- . ner nem vési át akármilyen vackot! A száz százalékot teljesíteni lehetetlen, mert szüntelenül „fa- ■ rágják” a műveleti időket. Otthon már el sem hiszik, hogy 20- 30 fillérekért végzünk műveletedet. . aaff • Az asszonyok, akik most 3-4 ezer forintos fizetésekért varrnak exportra női blúzokat. Ä feneketlen kút V Tény, hogy nyomasztóan alacsonyak az itteni keresetek: az asszonyok a szalag mellett három- négyezer forintokat keresnek. A két takarítónő — mivel fix fizetést kap a minimálbérek 5 800 forintra emelésével, itt jól keresőnek számít! A várroiiábán, a- szabászatban és a vasalóban pedig ögyre többször morognak a dolgozók: „nyolctíz márkáért vállal a HEXI egy blúzt, s ebből jó', ha egy-két márkányi marad nekünk. A többit elnyeli a feneketlen.kút, a központ”. Azt is mondják: •,,Sok mindent nem értünk, de azt látjuk, hogy itt . valami nagyon nememmel, mert a múnkánkból •lilém .tudunk megélni”, • ,v Jó héjiány. kérdés összegyűlt. Ezért igazán örültem, amikor megtudtam, hogy október 22-én.Szabadszállásra érkezik Nagy Zoltánná, a HEXI elnöke, hogy tárgyaljon az üzem jövőjéről dr. Bak Istvánnal, a nagyközség polgármesterével. A tárgyalás után kértem interjút Nagy Zoltán- - nétól, aki nagyon nehezen állt kötélnek —mondván: ö nem készültjei a beszélgetésre, s égyébkéút sem a sajtó dol^ megoldani1 a HEXI problémáit. Éppen,ezért nem titkolta: nagyon helytelen dolognak (tartja, hogy a szabadszállásiak lápunkhoz fordultak, miközben az ő ajtaja minden dolgozó előtt ' nyitva áll. | A /bruttósítás a hibás? lómagam nem. máradtam adós a válasszal. Ki-v fejtettem: a sajtónak valóban nem tiszte intézkedni a HEXI ügyében, de azt sem tehetjük meg, hogy hallgassunk egy olyan problémáról, ami máf jóval túllépett az tizem kerítésén. Ám, ha úgy gondolja, ne nyilatkozzon, de én aztis kénytelen leszek megírni. Végiil mégis yálíálta a beszélgetést. íme: — Véleménye szerint miért alakult, ki ekkora ellentét Szabadszállás és a központ között?J—kérdeztem először. A ...gómiok ,a bérbruttósítással kezdődtek. Azáltal, hogy most már nem progresszív nyugdíj-: járulékot vonnak le a varrónőktől, hanem egységesen tíz százalékot, még. kevesebb lett a‘pénzük. Ha’> úgy kérés, még a; jövedelemadót is levonják. A problémák kiéleződéséhez nagyban hozzájárultak a; helyi vezetők, akik ahelyett, hogy a munka során ndódó kisebb nehézségeket saját hatáskörükben elhárították volna, inkább „feltupírozták” a gondokat, , — A dolgozók állítása szerint nemegyszer előfordult, hogy csökkentették a korábban már megállapított műveleti költségeket. — Mit jelent á béremelés? Azt, hogy a normaka- tegória-órabért megemeljük. Ezek a dolgozók'az idén kétszer kaptak 15t--15 százalékos normakateí gória emelést. — Igen, de ők azt mondják, ebből nem éreznek semmit, sőt még vékonyabb lett a borítékjuk, mint korábban. ‘- Mert kisebb lett a teljesítményük. A műveleti költséggel kapcsolatos kérdéséhez visszatérve pe-; dig csak anpyit mondhatok, hogy az>ilyesféle általános felvetésekkel nem. tudunk mit kezdeni. Amikor megvizsgáltuk az olyan eseteket, amelyeket ők «megreklamáltak, mindig kiderült, hogy tévedett az illető dolgozó. Nekünk nem áll szándékúnkban senkit megrövidíteni. S — Mégis minek tulajdonítja, hogy csökkent a szabadszállásiak teljesítménye? Korábban nem volt velük ilyen probléma. Elfelejtettek varrni?.. — Mint mondtam, a helyi vezetőkön rendkívül sok múlik."Másrészt úgy gondolom, a visszaesés részben azzal az elhatározásukkal is összefügg, hogy önállósulni akarnak. Emiatt megváltozott a kollektíva hozzáállása. — Az önállósulás egyik mozgatórugója, hogy az, üzem dolgozói.elveszítették a bizalmukat a központtal szemben. Állításaik szerint nem kaptak érdemi válaszokat felvetéseikre. Sőt, válasz helyett nemegyszer letorkolták őket, —Egy ilyen, ülésen voltam jelen, mint főkönyvelő, de elmondhatom: ilyesmi nem történt. —• Sérelmezték a szabadszállásiak azt is, hogy a tavalyi 26 milliós nyereségből nekik csak 150 ezer jutott. Miért? Mert így határozott a vezetőség! De tegyük hozzá: előtte mindenki kapott két heti bérének megfelelő összeget. A 26 millió laikus számára tényleg soknak tűnhet, csakhogy tudni kell: ennek a fele adóba ment. Négymilliót pedig a HEXE?^'. éppen a nehéz gazdasági helyzet miatt —‘ el tett tartalékba. A szabadszállásiak erősen szorgalmazzák kiválásukat, s azt állítják, önök késleltetik ezt. Ön szerint végülis hogyan, és főleg mikor kerülhet erre sor? — Ezek az emberek úgy fogalmazták meg szándékukat, hogy ki akarnak válni, és önálló szövetkezetét kívánnak alapítani. Ugyanakkor semmiféle részletes elképzelést nem dolgoztak ki — egészen októberig — azzal kapcsolatban, mikén), akarják mindezt megtenni. Enélkül pedig nem terjeszthettük az ügyet a közgyűlés elé. Fontos dolgokról van itt szó: egy egységnek a vagyonával, kell kiválnia, amit még lehet oldani békés úton.is,\de másként-is • # • — Mégis mikorra várható az a bizonyos közgyűlés? — Szeretnénk decemberben összehívni. A végleges döntést aszerint hózzuk meg, ahogy ott döntenek, Egy órai munka egy liter tej áráért Az elnökasszonnyal készített interjút követően természetesen dr. Bak István polgármester véleményére is kíváncsiak voltunk. — A HEXI itteni dolgozói nagyon alulfizetették, olyannyira', hogy képtelenek megélni a keresetükből — szögezte le elöljáróban Bak István, majd így folytatta: — Tűrhetetlen állapotnak tartom, hogy az asz- szonyairik egy liter tej áráért dolgozzanak egy óra ' hosszat! Úgy érzem—■ és ez nem csupán a HEXI esetében igaz —/a budapesti központú cégek többségénél másodlagos személyeknek tekintik a vidéki dolgozókat. , ^ , Mindenképpen változtatni kell ezen a tarthatat-' lan helyzeten. Egyébként az üzem épülete, valamint a telek állami tulajdon, azaz a nagyközségé. Nyilvánvaló: ezt valamilyen módon hasznosítani . akarjuk. A bérekről, s a létesítmény hasznosításán nak módjáról tárgyaltunk most a HEXI vezetésé-, vei. Az elnöknő azt ígérte, hogy az üzemet vagy kft.-be„vagy valamilyen más vállalkozási formába át fogják alakítani. Reméljük? ezt követően a dolgozók is jobban járnak majd. Én, mint a helyi önkormányzat vezetője nem szólhatok bele a szövetkezet belügyeibe, de megpróbálom siettetni a döntést. A megoldást most már nem lehet elodázni, mert itt a dolgozók megélhetéséről, boldogulásáról van szó. Kérfem a,vezetőket, atárgyalás után menjenek az üzembe, beszéljenek az emberekkel. Nem változott semmi Hiába kérte a HEXI vezetőit a polgármester. Erről már níagam győződhettem meg, mert visszatértem az üzembe. —»Nem kiváncsiak ezek ránk!/— fakad ki mérgesen Lőrinci Jánosné meós, amikor az elnöknőj után érdeklődőin. — Szóba sem állnak velünk. így volt áz korábban'is. N^m változott semmi! ‘ — Egyszerűen nem értem őket! — mondja Bak István, másnap reggel némi döbbent csend után a telefonba. — Külön kértem őket, hogy menjenek át. Nem mindennap jár,ú szövetkezet három vezetője Szabadszálláson. És most tényleg lett volna miről beszélniük az emberekkel... kém mentek be az üzembe, hanem elvihaijzottak Pest felé. De eljöttek két nap múlva ellenőrizni... Úgy tűnik, a központ nem a békés válás mellett döntött. Félő, hogy ha harc lesz, annák/á szabad- szállási ásszopyok lesznek a legfőbb szenvedői. s ,,, Gaál Béla ÉRTELMISÉGI TÖBBSÉG A VÁROSI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉKBÉfr Kiknek szavaztunk bizalmat? A vártnál több orvos, kevesebb ügyvéd ' Bács-Kiskun megye. 12 városában 288 képviselő-testületi tag kapott bizalmat. A megye- székhelyt irányítja a legnagyobb létszámú testület (37), Kunszentmiklós (13) a legki- . sebb. A legidősebb helyi képviselő a 76 nyarat látott lajosmi- zséi dr. Magyar Károly, a legfi-1 atalabb(a 19 éves kiskunhalasi Juhász György szociális gondozó. Élettapasztalat vagy fiatalos energia? A légkorosabb átlagú képviselő-testület \ kiskunhalasi. Noha csak három hatván éven felüli képviselő ül testületi ülé- , seken a pádsorokban, 48 év az átlagéletkor. A kiskőrösi helyi parlament a legfiatalabb, 38 év átlagú. ;Tizehkílencük. közül* nyolcán negyvenen aluliak. A politikai pártok, alkalmi csoportosulások közül a Független Kisgazdapárt jelölt viszonylag sok hatvan év körüli helyi politikust. < ' Meglepően kevés nő kapott bizalmat, A 23 lány, asszony, képviselő-testületi tag közül mindössze öten, keresik kenyerüket pedagógusként. Az értelmiségi foglalkozásokat egy-egy könyvtáros, jogász, kertész, orvos, muzeológus, közgazdász, mezőgazdász képviseli. ’ Férfi képviselőtársaik többsége felsőfokú képzettséget igénylő munkakörben dolgozik. A pillanatnyilag rendelke■ zésemre álló kimutatások több ■ <kép viselőnétvagy'Csák a beosz- tásti’ vágy jaf képzettségét tűnte- \ ||ppl|! ézerVáaátáím csák megközelíthető pontosságnak, de mindenképpen tükrözik az arányokat, ä jellegzetességeket. A beteg társadalmat is orvosolják? A lapunkban is közölt kimu-, tatás szerint is meglepően .sok (23) orvos jutott be a helyi irá- , nyitó testületekbe. Baján például 4, Kecskeméten, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason 3—3. Jánoshalmán' egy körzeti ápolónő képviseli közvetlenül is az egészségügy érdekéit. • A helyi képviselők több mint 10 százaléka szerzett tanári diplomát. Hatan iskolaigazgatóként, tizennyolcán -tanárként keresik kenyerüket. Baján 3 mérnök tanár oktat a főiskolád kon. Sokan tudják: egy ideig /gyakorló pedagógus volt a kecskeméti festőművész és a kiskunmajsai országgyűlési képviselő, A közművelődés tekintélyének vagy.kiváló egyéni teljesítményeknek tulajdonítható, hogy a közművelődéi 2 —2 muzeológussal; könyvtá- . rossal, 3 népművelővel van je- len, a döntéshozatali, fórumokon? , , • Hol bíznak a mérnökökben? A műszaki értelmiség Baján szólhat bele legközvetlenebbül M várospolitikába. A már említett mérnök tanárokon kívül 5 mérnök, egy üzemmérnök és 2 termelésirányító vesz részt a testületi üléseken. A megyében egyébként összesen 7 üzemmérnök és 18 mérnök neve olvasható a városokban megválasztottak listáján. Mintha a jogi végzettségűek aránya kisebb lenne a városi önkormányzati testületekben, mint a parlamentben. Ketten jogtanácsosnak, hárman jogásznak tüntettékfol magukat, az ügyvédek számaS 8. Minden mezőgazdasági termelési formából találunk a me-. Rkg®wiseIő-fUj (4), szakszövetkezeti elnök, (I), • < több tsz-középvezető, állami gazdasági vezető. A névsorban kertésznek, üzemgazdásznak egy-egy, agronómusnak négy képviselő.jegyeztette be mágát. Három állatorvos, egy-egy erdőmérnök és biológus is hivat- , kozhat árrá, hogy tagja a szabadon választott városi testületnek. Menedzserek kerestetnek? Négy lelkészt, egy geológust, két matematikust, három építészt, háf közgazdászt találunk a diplomás városi képviselők között. A vállalkozók remélhetően mind erőteljesebb és befolyásosabb rétegeit 20 .kisiparos és 13 vállalkozó képviseli. Viszonylag kevés felsőfokú végzettségű pénzügyi szakember került az önkormányzatokba. A már a tanácsoknál közigazgatási gyakorlatot szerzett, a lakosság Vágy a pártok bizalma folytán képviselő-testületi tagként tapasztalataikat a jövőben is hasznosító közigazgatási szakemberek is inkább szervezési, kommunális irányítói ismerem tekkel rendelkeznek. Iparunk helyzetét, a közhan-. gulatót egyaránt kifejezi a nagyüzemi vezetők, főként az igázgatók háttérbe szorulása. -Még egy-két éve,is elképzelhetetlen volt, hogy több ezres nagyüzemeknek ne legyen „emberük” á döntési fórumokon. A változások örvendetes jele: egyetlen képviselő neve mellett találtam a gyárigazgató megjelölést. „Hely szűkében cáak felsorolásszerűen említhetem most, hogy a városi önkormányzatokban 8 gazdálkodó, 5 kereskedelmi vezető, illetve munka- ’ társ, 5 szakmunkás, egy-egy statisztikus, művész is találhatóösszeszámoltam: összesén 18 igazgató került a testületekbe. A legtöbb Baján és Halason (négy-négy). Egyetlen igazgatója sincs a kalocsai, a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi, a kis-1 kunmajsai és a lajosmizsei ön- kormányzatoknak. Alkalmat keresünk .a,íposíi: ni képviselő-testületek és a ko- j rábbjj.tanácstestülatck .összeha-, . sonlítására. Régebben ugyanis előre kicentizték, hogy milyen f összetételű helyi parlament fejezi ki az ideológiai elveket, a hirdetett agitációs programokat. így jcerülhqttek teljesen alkalmatlan emberek a helyi képviseletbe, mert — például - ‘mindenképpen szükség volt egy tanyai pártonkívüli lányra vag'y egy nyugdíjas veterán kereskedelmi dolgozóra, ha találtak olyat, aki megfelelt e ^követelményeknek”, ha nem. Heltai Nándor KÖNYVESPOLC Amjkor a magyarok a kereszténységgel és ezen belül a.szerzetességgel először találkoztak, azok már majdnem évezredes múltra tekintettek vissza. A szerzetesség lényege Krisztus tanításából fakad: ,;Menj, add el mindenedet, árát oszd szét a szegények között és kövess engem” (Márk evangéliuma). A szerzetesrendek tagjai közös életre kötelezik magúkat és hármas fogadalmat tesznek: vállalják a szegénységet, a tisztaságot (szüzességet) és az engedelmességet. Évszázadokkal később a szerzetesek .hármas fogadalmához csatlakozott még a betegápolás, a tanítás stb. fogadalma is. A renden belüli kormányzat szigorú hierarchia és belső önkormányzat szerint történik. A kolostorok rendtartomány okba. (provincia) egyesülnek, élükön a tartományfőnök (provinciális) áll. A rendek többsége kiváltságokkal bírt. , Egyiptomban Krisztus születése után a II. századtól indult a szerzetesi mozgalom, majd átterjedt a Római Birodalom valamennyi tartományára, így Pannóniára (mai Dunántúl, Erdély) is. A középkor kezdetén Európában a rendek sora jött létre, közülük többen a Kárpátmedence felé indultak hittérítőnek. Uralkodóink közűi elsőként Taksony Rómából kért a pápától hittérítőket, hasonló kéréssel Géza, később fia, István fordult a római pápához, ill. nyugati szomszédainkhoz. Sorrá építették uralkodóink a monostorokat, majd a kolostorokat, s pár száz év alatt a római katolikus szerzetesrendek sora telepedett meg hazánkban. Az első jelentős rend a Benedek- rend volt (élén a pannonhalmi főapát), később a ciszterciek, majd a remeterendek (Ágo?ton-rendiek, a pálosok, a kartauziak, a akmeliták), a Domonkosok, a kolduló Ferenc-rendiek, az újkori alapítású jezsuiták, piaristák, a női ágak (Klarisszák stb.) sora jött létre. Ä rendek többségét 1-949—50-ben megszüntették, majd 1989 óta újjáalakulásukat és működésűket nem korlátozzák. Hogyan jöttek létre ezek a rendek? Kik alapították, hol, túeddig működtek? Mivel járultak hozzá az egyházi élet szolgálatán túl az ország, a nemzet életéhez? Milyen művelődéstörténeti érdemeik vannak, milyen művészi emlékekért lehet hálás nekik az utókor? Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon című könyvében igyekszik a hazánkban megtelepedett rendek tudnivalóit közreadni. A tudományos alapossággal, olvasmányosán megírt, remek fotóanyaggal illusztrált könyv a panoráma Kiadó gondozásában jelent meg; sokaknak örömet szerezve vele. S mert ára sajnos 260 Ft, karácsonyi ajándéknak is ajánlhatjuk olvasóinknak. (k. m.) \ II
