Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-11 / 290. szám
JANUÁRTÓL NYOLC RÉGIÓBAN A köztársasági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényt december 3-án fogadta el az Ország- gyűlés. A megbízottak megyék • feletti működési területét augusztusban határozta meg a Parlament. A határozat nyolc régiót alakított ki az önálló főváros mellett: Győr, Miskolc, Debré- cen, Szeged, Pécs, Veszprém és Budapest székhellyel. A köztársasági megbízott és hivatala az említett városokban székel majd, és a régión belül megyénként területi hivatalt hoz létre. A parlamenti ellenzék által vitatott területi hivatalt a törvény indoklása a racionalitással, az igazgatási tevékenység gyorsabb és eredményesebb ellátásával, az állampolgár ahhoz való közelséggel magyarázza. A köztársasági megbízott -ti bár őt az államfő,nevezi ki s a jelölteket az Országgyűlés bizottsága is meghallgatja előzetesen — valójában a kormány bizalmi embere, szervezetileg a kormány „meghosszabbított karja”. A köztársasági megbízottat a miniszterelnök javaslatára lehet kinevezni és idő előtt felmenteni, felette a fegyelmi jogkört a miniszterelnök, az egyéb munkáltatói jogokat á belügyminiszter gyakorolja. A köztársasági megbízott hivatala tehát afféle „kor- mánykirendeltség”, félemelet az önkormányzatok és a központi kormányzat között. . A köztársasági megbízottnak, aki címzetes államtitkári rangot visel, határozott politikai profilja van azáltal, hogy kinevezése — eltérően általában az államtitkároktól — a köztársasági elnök megbízatásának időtartamára szól. A köztársasági megbízottat t akadályoztatása esetén a belügyminiszterrel egyetértésben hatá- | rozatlanidőrekinevezett hivatal- vezető helyettesíti. , •A köztársasági megbízott másrészt állami hivatalnok, szakember is, akire szigorú összefér- hétetlenségi szabályok vonatkoznak (pl. pártban tisztséget nem viselhet, nem lehet parlamenti és helyi önkormányzati képviselő, s ., \ akit csak képesítési előírások (ált lám- é§ jogtudományi egyetemi végzettség) alapján lehet kinevezni. Áz önkormányzati törvény garantálja a helyi önkormányzatok teljes szervezeti és hatásköri önállóságát: döntéseiket csak az Alkotmánybíróság, illetve — kizárólag jogszabálysértés esetén — bíróság bírálhatja felül. A központi állami-kormányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkormányzatokat. Ezek a rendezőelvek .megszabják a köztársasági megbízott intézményét is, amely már nem a régi járásokra, megyékre emlékeztető, felülről irányító szerv, hanem az önkormányzati önál-' lóságöt tiszteletben tartó — más törvényességi feladatot ellátó szervekhez is kapcsolódó —, a törvényesség képviseletére hivatott szerv. A köztársasági megbízottnak az önkormányzati törvény szerint lényegében két fő feladatköre van: egyrészt ellátja a helyi Önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, másrészt első és másodfokú hatósági jogkört gyakorol. Harmadrészt ellát egyéb államigazgatási és koordinációs feladatokat is, pl. a központi államigazgatási szervek számára. A köztársasági megbízott köz- jogilag legfőbb jogköre a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az ellenőrás során a megbízott azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, működése, belső szabályzatai, réndeletei, határozatai összhangban vannak-e a jogszabályokkal és a belső szabályzatokkal. Törvénysértés észlelésekor a köztársasági megbízott határidő kitűzésével felhívja a helyi képviselőtestületet a „hiba” megszüntetésére. A helyi önkormányzat Köteles a megadott határidőn belül a törvényesség tükrébe nézni. Ha ezt elmulasztja, a köztársasági megbízott kezdeményezheti például a törvénysértő önkormányzati rendelet megsemmisítését- az Alkotmánybíróság előtt. A köztársasági megbízott perre viheti az ügyet, kezdeményezheti ä törvénysértő határozat bírósági felülvizsgálatát. Kezdeményez- hetf tö'vábbá ’a képviselőtestület összehívását a törvénysértés megszüntetésére ‘ s a tisztségviselő felelősségének megállapítását is. >' A köztársasági megbízottak várható, 1991. január 1-jei belépéséig átmeneti szabályok érvényesek: feladataikat, hatáskörüket, hatósági jogkörüket a főjegyző látja el. A működésüket megkezdő önkormányzatok a rendszerváltás meglehetősen bizonytalan közjogi viszonyai között dolgoznak. Ebben a jogipolitikai környezetben törvény- sértő határozatok is születhetnek. Jelzi ezt a nagy port kavaró törvénysértő lakitelki önkormányzati határozat is. Lesz tehát dolga a jogállam védelmére rendelt, modernizált „legfőbb ispánoknak”. Kukorelli István Jönnek az oroszok? Menekül táradat fenyegeti Kelet-Európát Mintha egy másik múltban lett volna, olyan messzinek tűnik az idő, amikor a nyugati emberi jogi mozgalmak egyik fő követelése az volt, hogy engedjék utazni a szocialista országok, mindenekelőtt a Szovjetunió polgárait. A leggazdagabb országok ma már azért aggódnak, mi lesz, ha tényleg megindulnak az oroszok, és a felbomló birodalom tucatnyi más nemzetiségű népei. A veszély nagyon is valóságos. Ha januártól bevezetik a szovjet világútlevelet, egyes becslések szerint mintegy hat-hét millióan indulnak neki a Nyugatnak. Abban mar megoszlanak a vélemények, hogy közülük mennyien maradnak kint; de á szerényebb számítás is félmillióba borúlátóbb pedig akár kétmillió illegális bevándorlóval számol. A menekültáradat első célpontjai a kommunista uralom alól éppen csak' kiszabadult országok lentiének — írja a Neue Zürcher Zeitung. Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország gyenge gazdasági és . politikai alapjai aligha bírnák ki ezt a megrázkódtatást iPrfvéli az újság. Természetesen a svájci újság a gazdag országok jóletét (is) fél- ' ti, amikor aggódva szól, a várható me- ^ nekükáradatról. Nem nehéz ugyanis megjósolni, hogy egy több százezres menekülthullámot ezek a gyenge lábakon álló/kelet-európai országok nem csak eltartani, de megállítani sem tudnának. Márpedig az éhezés, a káosz, a hetven év csődje elől futó szovjetek bizonyára nem állnak meg Magyarországon. Ha. módjuk van rá, továbbmennek Ausztriába, vágy még inkább a menekültek Mekkájának számító Németországba. Csakhogy az osztrákok méreteik, a németek pedig saját egyesülni gondjaik miatt képtelenek lennének befogadni ennyi menekültet. Szinte elkerülhetetlen, hogy a határokat lezáiják előttük. Ha a volt szocialista országok ezt nem tudják megtenni, akkor megteszik a gazdag nyugat-európaiak. Ez új „vas- • függönyt” jelentene, amit a nyugat- . európai közvélemény ma még határozottan elítél. Mint a The'Economist írja' ezzel kapcsolatban: „A nyugati kormányok évtizedeken át azt prédikálták a Szovjetuniónak, hogy engedje ki 'az embereket, most viszont mégsem kérnek belőlük, habár arra kellene törekedniük, hogy legalább a legérdemesebbek közül minél többet szívesen fogadjanak. Ez megköveteli a terhek megosztását az Európái Közösségen belül.” Mindez .persze meglehetősen általános megfogalmazás. A nyugat-európai közvélemény ma még csak borzong annak a veszélynek a hallatán, amit az összeomló keleti birodalom számukra jelenthet. Mi sajnos már most a bőrünkön érezzük a kiszáradó olajvezetékek,- a széthulló kereskedelmi kapcsolatok pusztító hatását. Lehet, hogy hamarosan újabb csapás éri ezt a régiót? Ahogy a The Economist cikkének címe fogalmaz, immár nem is kérdőjellel, hanem kijelentésként: Jönnek az oroszok. P. É. Ki turkál a nyugdíjasok zsebében? Szégyenletes dolgok derülnek ki folyamatosan a társadalombiztosítás elmúlt évtizedeiről. A parlament legutóbbi vitáiból megtudhattuk, hogy az államosítások óta mintegy 600 milliárd forintot egyszerűen'elvett a költségvetés a társadalombiztosítás befizetéseiből. Tehette ezt évtizedeken át büntetlenül, és észrevétlenül, hiszen a társadalombiztosítás csupán egyetlen kiadási rubrika volt a költségvetésben. Ha a nyugdíjasok panaszkodtak kis járandóságuk miatt, s kaptak némi emelést, senki sem azt számolta, hogy járna-e nekik több a rendelkezésre álló alapból, hanem az állam nagylelkűségére hivatkoztak a politikusok, a szakszervezetek, sőt az újságírók is. Amikor még a Németh-kormány alatt jogilag önállósították,a társadalombiztosítást, egy utolsó „dobásként” törvényt hozott a parlament arról, hogy á járadékokból befolyó társadalombiztosítási alap egy igen jelentős —, az idén csaknem húszmilliárd forintos — összeget kvázi kölcsönad az államnak az úgynevezett lakáskötvényekre. Ennek áZ alacsony kamatozású kényszetkölcsönnek a mai napig ható következménye, hogy a kifizetésekhez — a nyugdíjakhoz, táppénzhez, gyes- • hez:— szükséges pénz egy részét a legdrágább napi bankkamattal kell kölcsönvennie -a társadalombiztosításnak. Az előző kormányok ily módon sorozatban súlyosan megsértették a nyugdíjasok érdekeit, hátrányos helyzetbe hozták a táppénzeseket, a családi pótlékban, gyesben, gyedben részesülőket. Ilyen-olyan trükkökkel megakadályozták, hogy azok megkapják az e célra befolyt teljes összeget. Egyébként ha ez az elvonási rendszer nem működött volna, akkor tavaly és az idén- is annyi nyugdíjat lehetett volna fizetni a két és fél millió nyugdíjasnak, ami járadékuk értékállóságát biztosította volna! A fent leírt hazai gyakorlatot egyébként az Állami Számvevőszék épp a közelmúltban minősítette törvénysértőnek. Ezek után a polgár joggal várta, hogy a rendszerváltás a társadalombiztosításban is új korszakot nyit. Sajnos, ez egyáltalán nincs így. Semmi jel néni mutat arra, hogy a kabinet az előző kormányok gyakorlatával szakítva — mondjuk — soron kívül visszaadná a nyugdíjasokat meg a táppénzeseket illető kényszerkölcsönt. Semmi jel sem mutat arra, hogy a papíron önállósított társadalombiztosítás valóban a befolyt pénzekből gazdálkodhatna. Nemrégiben a parlamentben elhangzott egy olyan szakértői számítás, amely szerint a nyugdíjasoknak ezekben a napokban folyósított egyszeri segély akár a duplája is lehetne, hiszen ha nem vonják el más célra, van rá pénze a társadalom- biztosításnak. A javaslat megmaradt javaslatnak. Megmaradt mindeddig tervnek az a határozat is, amely szerint vagyont juttatnak kárpótlásul a társadalombiztosításnak az állami vagyonból, hogy a jövőben valóban gazdálkodni tudjon. Ennek a már korábban meghozott döntésnek a megvalósítására eddig még csak határidőt sem szabott az új kormány. És legfőképpen sehol sincs 'nyoma sem az új nyugdíjtörvény valamelyest is komoly tervezetének. Márpedig a két és fél millió nyugdíjas járandóságának immár több évtizede tartó módszeres „fosztogatása” az előző kormányok egyik súlyos bűne volt, még ha ezt egyébként vitathatatlan költségvetési kényszerhelyzetben tették is. Ha ez így folytatódik, márpedig a jelek ezf mutatják, akkor a lakosság egynegyedét kitevő nyugdíjasok legalább azt elvárnák, hogy a kormány világosan mondja meg: igenis kénytelen hozzányúlni a társadalombiztosítás pénzéhez. Ettől nem lesz több húszadikán a havi járandóság, de a megfáradt nemzedékek azt éreznék, hogy legalább a stílusban rendszerváltás van-. Ha már azt nem kapják meg, ami feketén fehéren jár nekik. P. É. 1990. december 11. • PETŐFI NÉPE © 5 ÖNPUSZTÍTÓK (I. rész) Ópium, marihuána, és a magyar „drog”: A RAGASZTÓ Kábítószer, kábítószer-kereskedelem, kábítószer- függőség. Megannyi olyan fogalom, amelyet hosszú éveken'keresztül még saját magunk elől is titkoltunk. Mintha attól, hogy nem beszéltünk róla, már nem léteznének. Legalábbis nálunk. Mert ez ugyan probléma volt az Egyesült Államokban, Nyugat- Európában, a Távol-Keleten, de nem volt az a szocialista tábor országaiban, ahol a hivatalos politika ha megszüntetni nem is tudta, de tagadta. így aztán a kábítószer-fogyasztás mértékét, az ezzel összefüggő valódi tényeket nagyon sokáig nem sikerült összefüggéseiben megismernünk Magyarországon sem. Hasonlóképpen nem kaphattak megfelelő nyilvánosságot azok az erőfeszítések, amelyeket a rendőrök, vámosok tettek a kábítószerek elleni küzdelemben. Ez a sorozat részben ezt, részben a felvilágosítást kísérli meg. Az önpusztítókért, az önpusztítók ellen — Bács-Kiskunbóí vett példákkal. A tévéképernyőn az utolsó jelenetek peregnek. A film sírhantokat mutat egészen közelről. A fejfákon nevek, évszámok: 15-18 évesen elhunyt fiúké, lányoké, akiknél egyetlen az, ami közös. Az ok, amely, a halálukhoz vezetett. Szerves oldószer végzett velük. Magyarországon 1981 és 88 között a szipózás közben beálltfulladás 57 esetben okozott tragédiát. Csak a fulladás ... Mert a kábítószerek — mint látni fogjuk — másként is öl-. nek. Tudnunk kell, hogy hogyan, de tudnia kell azoknak a fiataloknak is, akiknek a felvilágosításért októberben a megyei rendőr-főkapitányság megelőzési és értékelő alosztálya akcióba kezdett. Nekik készült a videofilm, annak a rend- ’ őröknek szánt oktatóanyagnak . a rövidített változataként, amelyből a hazai „kábítószerüldözők” tanulnak. Az összeállítás címe: Önpusztítók. Mákból, lenből, kokéból A mákfőzet fájdalomcsillapító és nyugtató hatását már az ókori görögök is ismerték, de az éretlen mákfejből nyert ópium élvezete kórossá csak a 16 —18. századi Kínában és Indiában vált. Nagy-Britannia és Kína között az ópium miatt 1839- ben négy évig tartó háború tört ki, mert a kínai kormányv^ felismerve a kábítószer kártékony hatását — megtiltotta a behozatalát. Nyert Anglia, így az egyik jövedelmi forrását jelentő ópiumkereskedelem szabad utat kapott a térségben. A kedélyjavító bódulatot előidéző ópiumgyanta egyes távolkeleti országokban még ma is fizetőeszköz. De az ősi fájdalomcsillapító és altató — később kábítószer — nem az egyetlen, amelytől tartanunk kell. Az indiai kender virágzatából nyert marihuána és finomított változata, a' hasis jóval könnyebben beszerezhető a „drogpiacon”. Megrágása vagy füstjének cigarettából, pipából történő beszívása okoz sajátos részegséget, illetve hallucinációt, míg a koka- cserjéből előállított kokainpor lenyelve, orron át szippantva vagy a nyálkahártyába dörzsölve fejti ki a' hatását. Napjainkban már a gyógyszer- ipar termékeit is felhasználják a kábulat rabjai, akik felismerték, hogy több száz vegyi anyag képes a szervezetbe jutva felvillanyozó bódulatot, eufóriát kelteni. Ilyen* hatást idéznek elő még a tudományos kutatások céljaira előállított LSD és az ahhoz hasonjó hallucinogén készítmények is. fzék — hasonlóan a természetes alapanyagú kábítószerekhez — csempész- útón juthatnak csak hazánkba. A Btk. szerint: áki engedély nélkül kábítószert az országban forgalom-, ba hoz, behoz, kivisz, vagy Magyar- országon átvisz, az bűntettet követ el. De ugyanígy azok is, akik kábítószert készítenek, megszereznek és tartanak, valamint azok, akik 18. életévüket be nem töltött személyeknek kábító hatású anyag élvezetéhez segítséget tiyújtanak, arra rábírnak. Halálos szipózás Ma már többé-kevésbé ismert, hogy a világot behálózó kábitó- szer-kereskedelem egyik tranzitútvonala Magyarországon át vezet. Ezért, no meg a növekvő turista- forgalom miatt, a külföldről származó drogok felbukkanása ezen a piacon sem kizárt. Példa —j most még ugyan kevés — de van már rá. Az igazi problémát azonban sem napjainkban, sem korábban valójában nem ezek jelentették. Hanem a magyar „drog”; a szerves oldószer. Amire még találó kifejezés is született: a szipó. Bár a szerves oldószerek, ragasztók nem minősülnek kábítószernek, mégis igen nagy szerepük van a fiatalok narkomániájának kialakulásában. Az illékony vegyszereket orron, szájon át. szívják magukba, aminek hatása az ér- zékcsálódás, hallucináció, színes, izgató képzetek, „boldogító” víziók. Ezek közé tartozhat a repülni tudás vagy a mindent legyűrő testi erő, ami a narkó- sokat halálos repülésre késztetheti az emeleti ablakból, de olyan eset is előfordult már, amikor a kamiont akarta kezének erejével megállítani a sztrádán az érzékcsalódásba került szipós fiatal. A hazai kábítószeresek nemcsak ezeket a vegyszereket, hanem különféle orvosságokat is felhasználnak a bódulat eléréséhez. Közismert, hogy a központi idegrendszert befolyásoló gyógyszerek normális adagja — természetesen valamilyen betegség esetén — napi 3-4 tabletta. A szenvedély rabjai, akik fokozatosan leküzdhetetlen vágyat éreznek a bódult állapot után, egy, másfél év alatt eljuthatnak a napi 50-60 tabletta beszedéséig is. A narkománia tünetei egyértelműek | A kábítószeressé vált fiatalok környezete, szülei, tanárai, barátai észlelhetik, felismerhetik a narkománia jeleit. Ilyen a normálistól eltérő, szűk vagy tág pupilla, a fakószürke arcszín, az erős fénytől való viszolygás. A csillapíthatatlan bőrviszketés, a remegő kezek, a tűszúrástól számlázó hegek, továbbá a kelések és a sebek, mind a felső, mind az alsó végtagokon. Gyakori az erős könnyezés, a szűnni nem akaró orrfolyás és a köhögési inger, ami egészen a hányásig fokozódhat. Jellemző még a részeghez hasonló viselkedés is — hiszen a felsorolt tünetek egyébként is kísértetiesen hasonlítanak az alkoholistákéhoz. Noszlopy Nagy Miklós (Folytatjuk) (A sorozat második részében a kábítószerek hatásmechaniz-: musáról és a felvilágosítás > szükségességéről lesz szó.) Szenny és pazarlás Keleten? — Nem lenne helyes, hogy jelentős nyugati segélyek érkezzenek Kelet- és Közép-Európa országaiba a környezetvédelem támogatására addig, amíg a központi tervezésről nem állnak át a piacira a t.érség országaiban — állapítja meg a Világbank egy friss jelentése. A jelentés legfőbb összegzése: nem annyira finanszírozási, mint inkább politikai és intézményi jellegűek a környezetvédelmi gondok, illetve azok orvoslásának nehézségei. A világbanki szakértők mindazonáltal megállapítják, hogy természetesen hatalmas összegek kellenének a nyugati környezetvédelmi normák keleteurópai meghonosításához, betartásához. Csúpán a volt NDK területének, „megtisztítása” több miht 100 milliárd dollárt emésztene fel a következő másfél évtizedben, az egész térségé pedig ennek a többszörösét. A Világbank szerint Nyugatról várhatóan a szükséges 'összegnek nem több mint egy Százaléka érkezik majd Kelet-Európába. A legfőbb teendő az anyag- és energiapazarlás megszüntetése a termelésben, ami 5—15 százalékkal javíthatná a térség nemzeti össztermék mutatóját, s természetesen egyúttal a környezetbe is jóval kevesebb szennyeződés kerülne. Kelet-Európa. jelenleg kétszer annyi energiával termel ugyanannyi értéket, mint a nyugati világ, ráadásul Keleten, a szén amely a leginkább környezetszennyező — jóval nagyobb'szerepet játszik az energiatermelésben, mint Nyugaton. Az energiapazarlás megszüntetése végett á Világbank szerint a kelet-európai energiaárat világpiaci szintre kellene felemelni, ezzel megszűnne az állami támogatás is. Természetesen a megdrágult energia tovább súlyosbítaná a térség lakosságának hétköznapjait — így a Világbank. (AP—DJ) \ Mi a dolga a köztársasági megbízottnak?
