Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-08 / 288. szám

1990. december 8. • PETŐFI NÉPE • 3

Traktortól a „bársonyszékig”

Tiszakécske polgármestere

A több mint másfél éve felelős vezető nélküli tanács élére a történelmi, mondhatnánk, forradalmi változások fordulópontjáig senki sem került az elnöki székbe. No, nem mintha nem lett volna rá vállalkozó, mert azt nem mondhatnánk: hiszen ha társadalmi megbízásként is, mégis akadt, aki önzetlen akaraterővel, kitartással próbálta összetartani az apparátust. Mint .tudjuk, ez nem sikerült. Ezért a város lakossága a helyhatósági választásoktól várta a végleges megoldást, mely változó vélemények közepette ugyan, de meghozta az eredményt:

Szili László 32 éves vízgazdálkodási mérnök, magán- gazdálkodó lett Tiszakécske \ „

polgármestere.

— Miért éppen Önre esett a választás? Hiszen korábban semmilyen politikai és közéleti tevékenységet nem folytatott.

— Talán azért, mert helybeli vagyok, és a helyi SZDSZ és a kisgazdapárt támogatott.-— Első tennivalók a városházán?-— Bár tudom, hogy városszerte elsősorban a személycserét szorgalmaznák, de ezt higgadtan kell megoldani. így elsődlegesen a privatizáció kapcsán egy önkormányzati érdekeltségű részvénytársaság létrehozását tartanám célszerűnek. To-, vábbá, a Holt-Tisza korábbi terveiről, a munkanélküliség csökkentéséről és az új munkahelyek kialakításáról sem szeretnék megfeledkezni. Mindezeken túl, meg kellene szüntetni a városházán az „állóvíznek” tűnő állapotokat. így meg kell válni a nem oda való dolgozóktól. Ám a jó munkaerőkre továbbra is szükség van. De ebben a kényes kérdésben a helyi önkormányzat bevonásával kívánok dönteni a későbbiek során.

— És a jegyzői állás?

Sándor Lajos)

— Mint azt a hivatali eskütétel után az önkormányzat egyhangúlag megszavazta, a helyi, megyei és országos lapokban pályázatot írtunk ki az erre legalkalmasabb személy kiválasztására. A státus betöltéséig dr. Simon Jenő, a volt vb- titkár látja el a jogi teendőket.

— A szó átvitt értelmében, nem lesz szokatlan a traktor nyergéből átülni a hosszú ideje üresen álló tanácselnöki, újabb nevén a polgár- mesteri székbe?

— Annyiból szokatlan, hogy az a „vállalkozás” már jóval nagyobb. Nem beszélve a tétről, hiszen az örökségként átvett, zűrzavaros múltat, elintézetlen és félig intézett jogvitás ügyeket is beleértve, továbbra is a város jövőjét és érvényesülését kell szem előtt tartani. Ehhez, természetesen, számítok a helyi önkormányzat szakmai, erkölcsi támogatására, beleértve a régi apparátus segítségét is, mert nélkülük „félkarú óriásnak” érezném magam a város élén.

V. Kerekes Ferenc

Negyvenéves a Kodály-iskola

Ünnepi koncertsorozat és emléktábla-avatás

Kodály Zoltán születésnapjának hetében, alapításának negyvenedik évfordulóját több koncerttel is ünnepli a kecskeméti Kodály-iskola. A jubileumi rendezvénysorozat hétfőn, délután öt órakor Nemesz- szeghy Lajosné Szentkirályi Márta (az iskola első emeletének falán elhelyezett) emléktáblájának avatásával kezdődik.

Az iskola dísztermében, este hat órakor, Merász József polgármester köszöntőjével kezdődik az első ünnepi koncert. A műsor első felében, Révész László orgonaművész tolmácsolásában, J. S. Bach: Fdúr toccatája szólal meg. Mendelssohn: Hear ma prayer című művét a Kodály Zoltán Enek- Zenei Szakközépiskola vegyes kara adja elő. A továbbiakban De- vienne: g-moll trióját hallhatja a közönség Dratsay Ákos (fuvola), Berényi Beáta (fuvola) és Arnóth Balázs (fagott) tolmácsolásában. Az est második részében, a többi között, Kodály: Szép könyörgés című művét szólaltatja meg a közelmúltban az athéni kórusfesztiválon aranyérmet nyert szakközépiskolai kórus, Kiss Katalin vezényletével.

Babák,

bohócok,

blúzok

Mit kínálnak gyermekeinknek karácsonyra?

Két hét és libben az angyal szárnya: itt az esztendő legnagyobb ünnepe, a fenyőillatú karácsony. Az üzletek, áruházak, alkalmi árusok már feltöltötték a polcokat minden földi jóval, pénztárcalapító árucikkel.

Mit találtam az elmúlt napokban? Kezdeni'a legkisebbekkel.

Aprócska műanyag fürdetőbabát — természetesen műanyagból — 65 forintért. A babák sorában ez egyébként a legolcsóbb! Kerestem a legkisebbek részére való, puha rongybabát, „akiknek” arca textilbe fogott, egyévi használat után pedig kidobható, mert a komoly igénybevétel okozta hatások miatt mosni sem érdemes. Ilyen lencsisze- mű baba egész Kecskeméten nem kapható. Van viszont modem utóda — küllemre nagyon hasonlít a keresetthez! —, a zenélő bohóc. Ára 620 forint.

A babákat felsorolni is lehetetlen, az áruházakban olyan nagy a választék. Ízelítőül: a legkeresettebbek a Barbie-k

— immár Barbie-fiúk, sőt családok. A Martinék, a Bettyk. Valamennyi karcsú, elegáns és öltöztethető. A ruhatáruk folyamatosan bővithető — babakonfekcióból. Aruk? Alig nagyobbak egy felnőtt arasznál, és kémek érte 980 —1700 forintot. Megkapják! A szülők, vevőként, semmi pénzt nem sajnálnak értük. Van hagyományos baba is. Ezek 80-110 centiméteresek, alvósak, fésül- hetők, 900 forintért. Sikerük mérsékelt.

Örvendetesen sok a színes, puha mackó, egérke, kutya, mókus. A legkisebb maci — világoskék! — 80 forint. A kicsit ^nagyobbak 300—700 forintot érnek. Érdekes, hogy hagyományos, fehér-barna mackót nem is láttam.

A Centrum Áruházban (Kecskeméten) sötétrózsaszín, öntött műanyag korcsolyacipőt kínálnak, korcsolyával egybeépítve, 3880,— forintért, kislányoknak. Ugyan hogyan simul lábukra? Itt láttam a fumériemezből készült „hintakutyát” — nyilván a hintaló utóda — 660,— forintért, és szövött ülésű szánkót is — még ezer forinton belül. Jó ötletnek tartom, hogy árusítanak suba kézimunkát, 260,^- forintért. Akkora, hogy mire befejezi a munkát a gyermjjcj^^r „WPAt

gyakorolja a tube való. füzest. Es ez már nyereség,.

Nagyorri sok á társasjáték! Ái istfíél1- tek mellett sók újdonság is kapható, például a Krisztus helytartója játék

— egészen új. Sok a puzzle — már 80 forinttól! —• türelemre tanítja a kicsiket. Sok a matchbox, esetenként egész készletek együtt, és örülni lehet, hogy csak itt-ott láttam műanyag puskát, vagy más fegyvereket.

Kiváló játék az áruházakban látott Wigwam, az indián sátor, benne olvasni a Nagy indián könyvet — biztosan a Vadnyugaton érzi magát birtoklója.

Láttam nagyon sok szép, ízléses ruhát, blúzt. Az Alföld Áruházban [=1 Kecskeméten — egy álomszép selyemblúz néhány piével 1920,— forintba kerül, bakfisméretben. És láttam rózsaszín szőrmepapucskát 390 forintért, gyermekesernyöt — mennyire szeretik!

— 390,— forintért. Ebben a műfajban legjobban a gyermekruhavarrást ismertető könyv tetszett! Ára: 300,— forint. Megéri.

S. K.

> A BAJAI ÖNKORMÁNYZAT NEMET MONDOTT

Privatizáció vagy lakossági érdek?

Dicséretes határozottsággal mondott nemet a képviselő-testület egy igen kényes — és minden valószínűség szerint más településeken is napirendre kerülő—kérdésben.

Nézzük, miről folyik a vita a Konzum Kereskedelmi Vállalat és az önkormányzat között! Előrebocsátom,' hogy az egyik olyan lakótelepi házban lakom, melyben még — legalábbis a mai napig — nem árulnak tévét, videót, autóra való bizgentyűt stb., tehát személyes tapasztalataim nincsenek a kérdésben. Csak annyit tudok, hogy az említett cikkeket könnyebb forgalmazni, mint például a krumplit vagy a Türr István ásványvizet, nem romlanak meg, mint a tej, és nem száradnak meg, mint például a kenyér. És talán többet is lehet a bizgentyűkkel keresni...

Nos, egy biztos: évek óta csökken — különösen Baja peremkerületeiben — az élelmiszer- és zöldségboltok száma. Jogos tehát az aggodalom, hogy az a 16 üzlet — leginkább élelmiszerboltokról van szó —, melytől a Konzum meg akar válni, rövidesen egész mást fog árulni, mint ainire eddig vállalkozott. A lakosság pedig újabb gyalogolnivalóhoz jut, ha fél kiló kenyérért is a városközpontba kell menni.

Talán nem érdektelen, ha felsorolom, hogy mely üzletek eladásáról van szó: Somogyi Béla u. 55., Martos Flóra u. 6., Nagy István u. 10., Vásárhelyi Pál u. 2., Vöröskereszt téri ABC, Mártonszállási úti ABC, Szabadság u. 6., Szabadság u. 45., Tanácsköztársaság tér 6., Ganz Villamosságiban, a Szegedi úti laktanyában és a kórházban levő bolt, Szegedi u. 55., Eötvös u. 3., Bartók Béla u. 5. alatt levő egységek.

Az 1990. évi LXXIV. számú törvény 3. paragrafusa szerint az önkormányzat nyilatkozhat arról, hogy hozzájárul-e a boltok üzletkörének öt éven belüli megváltoztatásához.

— A gyermek- és munkahelyi étkeztetést ellátó vendéglátó üzlet, a jellemzően élelmiszert árusító üzlet és a könyvesbolt, a települési önkormányzat hozzájárulásával, annak a vállalkozónak értékesíthető, aki az üzlet értékesítésére, hasznosítására kötött szerződésben vállalja, hogy az üzlet üzletkörét meghatározott ideig, de legfeljebb öt évig csak a települési önkormányzat hozzájárulásával változtatja meg — mondja ki az említett rendelkezés.

A dolog pikantériáját növeli, hogy a privatizációval magántulajdonba kerülnek olyan üzletek is, melyekhez a régi városi tanács telekkel, pénzzel vagy valamilyen kedvezménnyel — éppen a lakossági alapellátás javítása végett — hozzájárult. Például a Mártonszállási úti ABC felépítéséhez 1 millió 256 ezer forintot, a Vöröskereszt téri ABC-hez kedvezményes földterületet adott.

A játék most két kapura folyik. Az első gólt a Konzum rúgta, amikor a privatizációhoz az előirt önkormányzati hozzájárulást nem kérte meg. A másodikat tegnapelőtt a képviselő-testület, amikor a privatizációhoz nem járult hozzá, és kezdeményezte a városi hozzájárulás visszatérítését. Továbbá azt, hogy az illetékes minisztérium értelmezze á vitatott paragrafust: — Mi történjen, ha a privatizáció sérti a lakosság érdekeit?

Gál Zoltán

AZ SZDSZ ÜGYVIVŐJE A GAZDASÁG VÁLSÁGÁRÓL

A benzinsokk csak a kezdet volt

A magyar gazdaság válsága jövőre tovább mélyül, és egyelőre nincs jele annak, hogy a kormány kézben tudná tartani az egyre romló folyamatokat. A legjelentősebb ellenzéki párt a Szabad Demokraták Szövetsége ezzel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére Soós Károly Attilát, az SZDSZ egyik gazdasági szakértőjét kértük fel. Milyen javaslatai lesznek pártjának az elkövetkező hetek parlamenti vitáiban, és hogyan látja a mára kialakult kormányzati elbizonytalanodást a gazdaság szempontjából? - kérdeztük az SZDSZ ügyvivőjétől.

— Ellenzéki helyzetben vagyunk, méghozzá egy olyan kormánnyal szemben, amelyikkel nagyon nehéz együttműködni. Titkolóznak a különféle tervezetek előkészítésekor, meglehetősen tehetetlenek és működésük zilált. Ilyen körülmények között nagyon nehéz segíteni. A jelenlegi helyzetünkben átfogó átalakításokat — kormányapparátus nélkül Tonern tudunk kezdeményezni, csak apró „tökéletesítésekre” gondolhatunk. Most a költség- vetés van a parlament napirendjén. A törvénytervezetet csak a napokban kaptuk kézhez, és megkísérelünk „megkeresni” benne körülbelül tízmil- liárd forintot, amelyet szociális célokra lehetne szétosztani.

— Mit tenne az SZDSZ a gazdaságban, ha hatalomra kerülne?

•• — Ha ez megtörténne, akkor programunk szellemének megfelelően széles körű átalakításokat hajtanánk végre. Mi soha nem titkoltuk, hogy a következő évek nagyon nehezek lesznek, és áldozatokra van szükség ahhoz, hogy hosszabb távon megalapozzuk a gazdasági növekedést- Á, jelen. helyzetből. kiindulva*niár a jövő évi költségvetés működéséhez is felül kellene vizsgálni a kiadásokat, széles körben szükség lenne a támogatások leépítésére. Meg lehetne fontolni a honvédelmi kiadások csökkentését annak érdekében, hogy az egészségügy és az iskolák egyáltalán működni tudjanak. A társadalom- biztosítás területén is nagyon alapos megfontolásokra lenne szükség.

áÉÉÍÍ Mi a szabaddemokraták álláspontja a privatizációval kapcsolatban?

— A kormány nagyon lassan halad ebben az ügyben. Ami a spontán privatizációt illeti, szerintünk most már túlzott ellenőrzést vezettek be, hiszen ugyanazt a privatizációs ügyletet több lépcsőben vizsgálja felül a vagyonügynökség. Ezt mi feltétlenül egyszerűsítenénk, persze vigyázva, hogy a korrupciót elkerüljük. Fontos lenne mihamarabb tulajdoni biztonságot teremteni a földtörvény elfogadásával, ez nagyban növelné a külföldieknek a magyar

stabilitásba vetett bizalmát és így beruházási kedvüket is.

— Ön szerint mi az oka a kormány késedelmes döntéseinek? Lehet, hogy a legutóbbi időkig nem is rendelkezett programmal?

— Ez így nem igaz. A kormányon belül voltak karakterisztikus elképzelések, például Rabár Ferenc kiinduló koncepciója — amelyet augusztusra készített el a Pénzügyminisztérium — gyorsított áttérést tartalmazott a piacgazdaságra. A támogatások radikális leépítésével számoltak, az árak liberalizálását tervezték, és á privatizációt is fel akarták gyorsítani. Az igaz, hogy mindezek az MDF programjának gyökeresen ellentmondtak. Mi alapjában véve szimpatikusnak találtuk az elképzelést, csak sok szempontból nem dolgozták ki jól, és a hozzá kapcsolódó szociális kompenzálást sem munkálták ki megfelelően. A kormány más tagjai viszont ragaszkodtak valamiféle fokozatos átmenethez, ami azonban csak feleslegesen elnyújt bizonyos alkalmazkodási folyamatokat. Éppen most, amikor külső okok miatt amúgy is jelentős megrázkódtatás éri a gazdaságot a volt szocialista piacon, amihez gyorsan kellene alkalmazkodni. Az értelmetlen viták elhúzták az időt, és mára eljutottunk odáig, hogy a kormány feladott bárminemű lényeges változtatást. Ez augusztusban még lehetséges volt, bár a terv megvalósításához, például, az adórendszert ekkor is alaposan át kellett volna alakítani. Igaza van á pénzügyminiszternek, hogy erre már nincs idő január elsejéig.

— Nem lehet abból baj, hogy ennyire előkészítetlenül kezdjük a jövő évet?

— Valóban rendkívül aggasztó a helyzet. A társadalomra igen jelentős megrázkódtatások várnak, sokkal nagyobbak, mint a benzinár-emelkedéskor. Hogy mást ne mondjak, be akarják vezetni ismét a kamatadót, de négyszeresére emelt összegben. Az MDF annak idején az eltörlés kezdeményezői között volt, így most nagyon nehéz lesz ezt elfogadtatnia a társadalommal.

A minden irányba tovagyűrűző energiaár-emeléseknek is súlyos következményei lesznek. A szovjet exportban ugyancsak zavarok várhatók, egyrészt mert a dollárelszámolásra való áttérés technikáját nem dolgozták ki, másrészt pedig a szovjet társadalom válsága miatt egyébként is csökkenni fog a kereskedelmünk» Ez viszont nálunk jelentős munkanélküliséget okoz majd.

Mindezt egy bénult kormánnyal — amelyikben a benzináremelés óta a társadalom nem nagyon hisz — rendkívül nehéz lesz végigcsinálni. Ugyanakkor nem akarjuk megbuktatni a kabinetet; reméljük, úrrá tud lenni a helyzeten, hiszen ez a Magyar Köztársaság első, szabadon választott kormánya. De sokkal hamarabb kellett volna elkezdeni a bajok beismerését. Erre a legjobb idő május vége lett volna. Ha akkor őszintén feltárják a gondokat és meghozzák a szükséges szigorú intézkedéseket, amelyeket most terveznek, minden könnyebb lenne. Azt hiszem, abban reménykedtek, hogy a Nyugat nagyobb mértékben fog segíteni majd, emellett a helyi választásokat is szerették volna megnyerni. Ám az időhúzás visszafelé sült el.

— Az utóbbi időben többen abban látják a megoldást, hogy a kormánynak minden lépését körültekintően egyeztetnie kellene az érdekképviseletekkel.

— Ez akkor működhetne jól, ha olyan szakszervezetek lennének nálunk, amelyek korábban évtizedekig sikerrel harcoltak az érdekeinkért és most, egy nehéz helyzetben mondhatnák azt: húzzuk össze egy kicsit magunkat. De tudjuk jól, hogy ilyen szakszervezetek nincsenek, ennek a kritériumnak másmás okokból sem a régiek, sem az újak nem felelnek meg. Ám az egyeztetésekre ettől függetlenül feltétlenül szükség van, az összeomlás elkerülésében ennek is fontos'szerepe lehet! De' ez nagyon nehéz folyamat lesz. A benzinválság idején megfigyelhető volt, hogy a taxisok addig nem engedelmeskedtek választott vezetőiknek sem, amíg azok nem mutattak fel eredményeket. Az elkövetkező tárgyalások nagy része azonban olyan lesz, amelyeken szinte nem lesz mit elérni, hiszen hiányoznak a források. A most alakuló érdekképviseleteknek tehát úgy kell megszerezniük legitimitásukat, hogy engedmények sorozatára kényszerülnek majd a tárgyalásokon.

— Ha a — reméljük, elkerülhető —legrosszabbat is megpróbáljuk végiggondolni, mit jelenthet konkrétan az ország gazdaságának összeomlása?

— Igen jelentős életszínvonal-csökkenéssel mindenképpen számolni kell. Áz én értelmezésemben az összeomlás akkor következik be, ha ennek politikai konzekvenciái is vannak, és egyfajta láncreakció indul be a társadalomban.

L. László János

Elkészült a koncessziós törvényjavaslat

Amennyiben az Országgyűlés megalkotja a koncessziós törvényt, mód lesz arra, hogy számos, korábban kizárólagosan állami tulajdonban lévő eszközt vállalkozók működtessenek, illetőleg olyan tevékenységet végezzenek, amelyet mind ez ideig az állam saját monopóliumként kezelt. Hatályos jogrendszerünkben a gazdasági élet e területére vonatkozó jogszabály nincs, ugyanakkor a piacgazdaság kiépítéséhez a koncessziós törvény léte elengedhetetlen,.

A koncessziós törvény alapján lehetővé válik az országos közutak, a vasutak, valamint a közforgalmú repülőterek, kikötők koncessziós rendszerben történő működtetése. Ugyancsak mód lesz a távközlési alaphálózat, a távközlésre felhasználható frekvenciák, a közcélú villamosművek, a villamos energia szolgáltatásához és szállításához szükséges országos vezetékhálózatok, valamint az önkormányzati vagyon részét képező helyi közutak és közmüvek vállalkozásban történő működtetésére. A törvényjavaslat rendelkezik a bányászati kutatás és kitermelés, a csővezetékes termékszállítás, a hasadó- és sugárzóanyagok előállítása és forgalmazása, a szerencsejátékok szervezése, a postai alapszolgáltatás, a távközlési szolgáltatás, avasúti személyszállítás és árufuvarozás, valamint a menetrend alapján végzett közúti személyszállítás koncessziós szerződés keretében történő átengedésének alapvető szabályairól is. Ezzel, a nemzetközi gyakorlatban széleskörűen alkalmazott jogintézménnyel lehetővé válik, hogy a gazdasági verseny korlátozására csak feltétlenül indokolt, szűk körben kerüljön sor.

A korábban állami monopóliumként végzett tevékenységet koncessziós szerződés alapján — a törvényjavaslat szerint — a kül- és belföldi természetes és jogi személyek egyaránt végezhetik.