Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-08 / 288. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 199«. december 8. ELEGENDŐ A KILÁBALÁSHOZ? Aszálykár-támogatás 17 százalékos kamattal IDEGEN NYELVI GÉP- ÉS GYORSÍRÓKAT IS KÉPEZNEK — MINDEN TIZEDIK DIÁKRA JUT EGY MODERN SZÁMÍTÓGÉP — VILÁGBAJNOK NÖVENDÉKÜK IS VOLT — KÖZÉPFOKON A LEGJOBBAK — KÖNYÖRGÉS KOLLÉGIUMÉRT Középiskola — közgazdászokkal Mindenki tudja, hogy a magyar mezőgazdaságot — túl azon, hogy a támogatások jelentősebb részét drasztikusan csökkentették, megvonták — ebben az esztendőben súlyos aszálykár is érte. A kiskunsági mezőgazdasági szövetség közgazdasági vezetőjével, Juhászné Ladányi Zsuzsával arról beszélgettünk, hogy a hozzájuk tartozó tagszövetkezetek milyen kárt szenvedtek, s hogyan alakult a kormány által ígért aszálykár-támogatás. — A területi szövetséghez tartozó taggazdaságoknál, a Földművelésügyi Minisztérium szisztémája szerint számolva, 765 millió forint hozamérték esett ki az aszály következtében. Ez átlagosan 31,8 százalékkal csökkentette a termelési értéket — változatlan területen és áron számolva—a tavalyihoz képest. Eltérő volt az aszálykár növényi kultúránként, a legnagyobb a kukoricánál (58,1) és a napraforgónál (30,5 százalékos). A szövetkezeteket rendkívül megviselte az aszály miatti árbevétel- és hozamkiesés, gazdaságilag és pénzügyileg is. — A kormányt egyáltalán nem lehet mezőgazdaságbarátnak nevezni, nem akarja elismerni, hogy ai ország termőfelülete nem azonos minőségű. Annak ellenére, hogy létezik a különbözeti földjáradék, amely gyakorlatilag különbséget tesz a föld termőképessége között. Ha a közös gazdaság alacsony aranykoronaértékű földön gazdálkodik, akkor eddig támogatást kapott, ha nem, fizetnie kellett. — Valóban így van, de a kormány meg akarja szüntetni ezt a különbözeti földjáradékot, amelynek első jele az volt, hogy július 15-étől az árkiegészítések mértékét jelentősen csökkentette. Ehhez még hozzáadódott az energiaáremelés. A hetven tagszövetkezet közül az aszály és az áremelések miatt 25 szövetkezet veszteséggel zárja az idei évet. A kormánynak váú olyáú ígéreté, hogy az aszály miatt veszteségessé vált közös gazdaságok hozamkiesését dotsP- cióból rendezi, azonban a jelenlegi információink szerint erre nincs forrás, s arról sincs tudomásunk, hogy a dotáció mértéke milyen lesz. — Ez csupán azokra a termelőszövetkezetekre vonatkozik, amelyek az aszály miatt váltak veszteségessé, de nem terjed ki azokra, amelyek fizetési nehézségekkel küzdenek. Az aszály miatt tönk szélére került szövetkezeteknek egyetlen segítség kínálkozik, a kedvezményes hitel? — Ez a hitel összesen tízszázalékos kedvezményt jelent. A bankok általában harminc, vagy azt meghaladó százalékban nyújtanak aszályhiteleket. A már említett kedvezményes hitelre 55 szövetkezet jogosult, a 15 .százalékon felüli aszálykár 75 százalékos mértékéig. E kedvezményes forgóeszközhiteire azonban öt szövetkezet a mai napig nem kapta meg a lehetőséget, mivel nem rendelkeznek banki, illetve állami garanciával. — Gyakorlatilag egy termelő- szövetkezet csupán akkor minősül aszálykárosnak, ha legalább 15 százalékos hozamkiesést okozott számára a szárazság. A megyei közös gazdaságok több mint fele „belefér” ebbe a kategóriába. Vajon mennyi kölcsönt folyósít számukra a bank? — A hozamkiesés 85 százalékának a 75 százalékát, mivel a hozamkiesés 15 százaléka alatt a téesz nem minősül aszály károsnak. Ezt egy példa még jobban megvilágosítja. A Szentkirályi Egyetértés Tsz-nek az aszály okozta haszonérték-csökkenése 35,3 millió forint. A 15 százalékon felüli kárértékki- esés 21,9 millió, ennek a 75 százalékára ad 16,4 milliót a bank kedvezményes hitelként. A téeszek valamennyien igénybe vették a kölcsönt, ami összesen 256 millió forint volt. Jelenleg még 46 millió sorsa kétséges, a már említett öt termelőszövetkezet miatt. — Nem tudni pontosan, hogy ez a kölcsön kinek jó üzlet. Vajon mennyi idő alatt kell ezeket a nem kevés pénzösszegeket visz- szafizetni, s mennyi lesz a kamat? — Elvileg két évre lehetett a kölcsönt igénybe venni, de a jelenlegi megállapodás úgy szól, hogy 1991 szeptemberében lejár a hitel, s csak bizonyos esetekben halasztják el a visszafizetést 1992- re. A bankok ugyanazt a kamatot számolják fél, mint ha egyéb hitelt nyújtottak volna, tehát 30-33 százalékot. A kedvezményt, a 10 százalékot a termelőszövetkezetek a dotációból, a költségvetésből fogják visszaigényelni, a 3 százalékkal együtt, amelyet a kormány forgóhitel-kedvezmériyként biztosít. A banknak tehát ez egy olyan üzlet, mintha nem aszálykárra adta Vötná'. r— A termelőszövetkezeteknek a költségvetéstől kéD visszaigényelniük e „kedvezményes” kölcsönöket, de fizethetik a 17 százalékos kamatot. Egyáltalán — figyelembe véve a 30-38 százalékosra prognosztizált idei inflációt — segítség volt-e ez a kölcsön a közös gazdaságoknak? — Ez az összeg az aszálykár rendezésére nagyon kevés, hiszen az alaptevékenységet sok minden sújtotta ebben az évben. Á tízszázalékos kedvezmény, ismétlem, nagyon kevés, az alaptevékenység nem búja el ezt a kamatszintet sem. Veszteségről van szó, amelyet hitellel kellene finanszírozni, mert a tée- szeknek nemcsak a kölcsöneit és kamatait, hanem a haszonkiesést is ki kell gazdálkodniuk — mondta a területi szövetség közgazdasági vezetője. Gémes Gábor A helyét kényszerűségből sűrűn változtató állami zeneiskola sem költözött olyan sokszor a megyeszékhelyen, mint a Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola. 1981-ben még reménykedhettek, hogy szinte a fejük felett felújított Üjkollégium épületében maradhatnak, amely valahára végleges, önálló helyük lehetett volna. A szép álom szertefoszlott: épületet kellett cserélniük az ének-zeneivel. Noha a nyolcvan esztendő alatt már megszokták az alkalmazkodást, az eszményinek sohasem mondható körülményeket, a lehetőségek, a kívánalmak és az adottságok feleselését, nagyon halkan, mégiscsak megjegyzi beszélgetésünk elején Tóth Imréné igazgató, hogy: „időnként” helyiséggondokkal küszködnek. ., Jelenlegi épületünk eredetileg 12 tantermes. Az elmúlt oktatási évben 17(1) osztályt tanítottunk. Már a Ko- dály-iskola tanárai is okkal panaszolták: nincs valamennyi diák befogadására alkalmas nagyterem. Mi is minden zugot kihasználunk. — Hányán tanulnak most — 1985 óta — a hajdani híres polgár- mester nevét viselő tanintézetben? ':i$r- A nappali tagozaton All diákunk van, a levelező tagozatunkra 197-en iratkoztak be. — Tudtommal, főként a vidékiek kedvelik ezt az iskolatípust. — A tanulók kétötöde helybéli. A kollégisták és a bejárók száma százötven és százhuszonhárom, ha a bejárók közé számítom a megyeszékhely külterületéről buszozókat is. — Akkor is ilyen sokan jelentkeznének ide, a Katona József tér 4-be, ha több diákot felvehetnének a helybéli gimnáziumok?... — Mondja csak ki nyugodtan: „a jobbak a Katonába, a. Bányaiba, újabban a piaristákhoz vagy.A WfftfA mátusokhoz mennek.” Valóban,* a városból viszonylag, jky vés jeles rfenidu választja ezt az iskolaformát. De 4,5- nél rosszabb bizonyítvánnyal legalább olyan nehéz bejutni, mint bármelyik gimnáziumba. Sok, egészen kiváló képességű gyerek jelentkezik ide, mert egyrészt érdekli őket a pénzügy, a közgazdaságtan, a számítás- technika, másrészt egyre több szülő látja inkább biztosítottnak gyermeke jövőjét a nálunk szerzett érettségivel. — Ezek szerint számítástechnikát középfokon itt oktatnak Kecskeméten a legmagasabb színvonalon? — Állíthatom, hogy az országban igen előkelő helyen vagyunk, mert diákjaink kitűnően szerepelnek a szakági versenyeken, végzett növendékeink sikerrel pályáznak felsőfokú tanintézetekbe, a vállalatok elégedettek az innen kikerült munkavállalóikkal. — Ideje arról szólnunk, hogy mit tanulnak a „Kadában”, ahogyan újabban emlegetik iskolájukat. — A júniusban érettségizettek közül tizenegyen számítástechnikaprogramozó, tizenhármán számítástechnika-folyamatszervező, tizenöten gép-gyorsíró-idegen nyelvi, tizennyolcán igazgatási-ügyviteli és har- mincketten pénzügyi szakon végeztek. A számvitel-gazdálkodási szak volt a legnépesebb: harmincnégyen érettségiztek. Közülük százhúszan bizonyították, hogy elsajátították a magyar, matematika, történelem és a különböző ágazatok szaktantárgyai — így könyvvitel, pénzügy, gépírás, gyorsírás, programozás, szervezés, rendszertechnika, idegen nyelv — érettségi követelményeit. — Mióta oktatnak számítástechnikát? — Hat esztendeje. — Nem lehetett könnyű a személyi és tárgyi feltételek megteremtése. — Bizony, nem. A környezetünkben lévő gazdálkodóegységek közül jó néhányan felmérték azt, milyen fontos számunkra az iskolánkban folyó képzés, és kisebb-nagyobb összegekkel segítségünkre siettek ... De, kérdésére válaszolva: 1987 októberére készült el számítástechnikai laboratóriumunk. Újabb beszerzésekkel, korszerűsítésekkel sikerült jó minőségű gépparkot kialakítani. Most négy tanteremben 42 darab IBM PC/XT típusú gépünk van. Sikerült jó szakembereket, tanárokat megnyerni az oktatáshoz. Az idegen nyelvi ágazat kivételével mindenhol számítástechnikai ismeretekkel, számítógép-kezeJgjy^idással végeznek, tanulóink. Tizenhét közgazdász, három program- .^tgjvező matematikus, egy programozó, egy villamosmérnök, két számítástechnika—matematika—fizika szakos tanár tanít iskolánkban. — A tanulóktól már alapításkor megkövetelték legalább egy nyugati nyelv alapfokú, német vagy francia levelezési készség elsajátítását. Most hány nyelvtanáruk van? — A nyelvoktatás általános gondjai iskolánkat is sújtják. Mégis úgy érzem, hogy erre a tanévre sikerült az igényeket kielégíteni németből, angolból és oroszból. Törzstagként vagy óraadóként igen képzett szakemberek tanítják növendékeinket. A kevés fizetés miatt nem könnyű ebből a szempontból egyik iskolában sem a helyzet. — Nyilván sorolhatná még a gondokat... —r Égető szükségünk volna számítógepeinket, nyelvi laboratóriumunkat karbantartó villamosmérnökre, oktatást segítő technológusra. Ehhez nincs bérfedezetünk. Nagyon kellene saját kollégium, ahol az iskola helyszűkéből adódó nevelési lehetőségeket pótolhatnánk... —- Kár volna említés nélkül hagyni eredményeiket. Mire büszke leginkább Tóth Imréné igazgató, az ötvenöt tagú tantestület és az iskola tizenkilenc adminisztratív és technikai dolgozója? — Az elmúlt években háromszor- négyszer annyi végzőst kerestek a vállalatok, mint ahányan munkába álltak az érettségi után. Elégedettek a tőlünk odakerült ifjú szakemberekkel. Gyors változásokra képes munkavállalókat nevelünk, hogy továbbra is minél jobban el tudjanak helyezkedni tanulóink. Az itt.,érettségizet-1 tek közül évente hatmincöt-negyven* tanuló megbirkózik a főiskolai, egyetemi felvételik követelményeivel. A speciális számítástechnikai osztályban végzettek közül eddig szinte mindenki továbbtanult. — Nemrégiben ismertetett évkönyvükben oldalakon át sorolták a tanulók sikereit. Említsen meg ezekből néhányat. — Sárai Szabó Irén, az 1988/89-es tanévben, gyorsírásból világbajnok lett. Az elmúlt két tanévben tizenhárom diákunk került az országos szaktárgyi tanulmányi versenyek 1—10. helyezettje közé.. — Terveik? — Hamarosan megalakul az öregdiákok iskolatámogató egyesülete. Heltai Nándor NEM KÖTELEZŐ, DE ELKERÜLHETETLEN ... Jönnek a helyi adók Pletykák és rémhírek keringenek a közvéleményben a helyi adókkal kapcsolatban. Sokan úgy vélik, ez az adónem tovább növeli majd a lakosság már-már elviselhetetlen terheit. Van, aki arról beszél, hogy a helyi adó kivetése éket verhet az újonnan megválasztott önkormányzatok és a települések lakossága közé. Nem lehet még tudni azt sem, hogy a kormányzat nem ezzel az adófajtával próbálja-e meg enyhíteni a költségvetés kötelezettségeit az önkormányzatok felé. Ezekben a napokban folynak a törvénytervezet vitái a parlamenti bizottságokban, melyeken szakértőként részt vesznek a Pénzügyminisztérium —- mint a javaslat előkészítője —munkatársai. Egyikükkel, dr. Kékesi László főosztályvezető-helyettessel beszélgettünk. — Mit kell tudni a helyi adóról? t— A helyi adó konstrukciója a hazai adózás gyakorlatában teljesen előzmény nélküli. Ma is vannak úgynevezett tanácsi adók, amelyek központi szabályozásúak, de a településeknek jelentenek bevételi forrást. Ezeket kívánja felváltani a hamarosan az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat. A helyiadó-törvény az elképzelések szerint kerettörvény lesz. Ez annyit jelent, hogy bizonyos adónemek közül az önkormányzati testület azt vezeti be, amelyiket a település gazdasági pozíciójának ismeretében szükségesnek tart. — Milyen adónemekről van szó pontosan? — Ezek a következők: építményadó, telekadó, kommunális adó, idegenforgalmi adó, és az úgynevezett iparűzési adó. A törvény korlátozza a bevezethető adók maximális mértékét, de rögzíti az alsó határt is, az adóminimumot is. A gazdálkodás komolysága és a tervezhetőség megkívánja, hogy ne fiktív, hanem tényleges adókat, reális mértékkel működtessenek az önkormányzatok. A törvény csak nagyon szűk körben állapít meg kötelező mentességeket, ez is mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak, hiszen a mentességek körét ezen túlmenően szabadon bővíthetik. Ha például a település lakosságának ellátása azt igényli, hogy fodrász, cipész, iparosok működjenek, ezt adó- kedvezményekkel segíthetik. Az iparűzési adó évi mértékének felső határa a tervezet szerint az adóalap 3 ezrelékéig terjedhet. — Nem világos, hogy a helyi adó az önkormányzatoknak csupán egy lehetőség a forrásbővítésre, avagy a kormány „kényszeríteni” is fogja őket, hogy kivessék ezt. Egyesek azt állítják, hogy a központi kalkulációk szerint a helyhatóságok bevételeinek mintegy negyedét — a személyi jövedelemadót is ide számítva — ebből a forrásból .kellene biztosítani. — Az önkormányzati törvényben megjelölt bevételi források között kétségtelenül szerepel a hely! adó, de nem ez a legfontosabb. Természetesen, bekalkulálja ezt a költségvetés is. Én úgy becsülöm, hogy az önkormányzatok gazdálkodásához biztosított források között a helyi adók 6-7 százalékot képviselnek. A költségvetésjelenlegi helyzetében és a források ismeretében, úgy vélem,* az Önkormányzat rákényszerülhet arra, hogy helyi adót alkalmazzon. Az egyértelmű válaszhoz azonban ismernünk kellene a központi adók egész rendszerét, és a jövő évi költségvetést. Mindenképpen számolni kell a helyi adóval is, ez egy eszköz az önkormányzat kezében, melyről az összes forrás ismeretében eldöntheti, kíván-e élni vele. —- Ha egy település egyáltalán nem vet ki helyi adót, előfordulhat-e, hogy nem lesz képes a kötelező alapfeladatait sem ellátni? —A kötelező feladatokhoz nyilván az állam biztosítja az anyagi forrásokat, de a helyi adó, természetesen, befolyásolja az állami támogatást. Az adóminimum pontosan azt a célt szolgálja, hogy legalább ezt kell működtetni ahhoz, hogy egy elmaradott település állami támogatás címen kiegészítő forrásokhoz juthasson. Amelyik település nem vet ki helyi adót, ott 1991. dep. 31-éig érvényben maradnak a régi tanácsi adók. Minden új adónem kivált egy neki tartalmilag közel megfelelő tanácsi adót. — Elég rossz tapasztalatok születtek a néhány éve bevezetett tehóval kapcsolatban. Mi történik, ha az állampolgárok nem hajlandóak fizetni majd az új adókat? — A helyi adó is tartalmaz „kényszerelemet”: ha nem fizetik be, akkor behajtás vagy végrehajtás útján szerezhetnek érvényt a törvénynek. — Mi a véleménye, nem okoz majd a helyi adó elviselhetetlen terheket a lakosság jelentős részének? — Az adómértékek maximumát nézve, valóban úgy tűnhet, hogy nagyon súlyos terhet jelent a helyi adó. Am azonnal hozzá kell tennem, hogy egyáltalán nem kötelező a maximumon működtetni a rendszert. Lakás és nem lakás céljára szolgáló épület után, a hozzá tartozó telekkel együtt, az adó értéke vagy a korrigált forgalmi érték 0,6—3 százaléka, vagy 60 —300 forint/négyzetméter. Az előkészítés során egyáltalán nem arra gondoltunk, hogy az indulás évében rögtön megcélozza a 300 forintot, hanem egy fokozatos bevezetéssel számoltunk. A fokozatosságon túl széles körben élhetnek az önkormányzatok a mentesítéssel is. A telekadó esetében az évi adó mértéke a forgalmi érték 0,2—1 százaléka, vagy 20—100 Ft/négyzetmé- ter. A kommunális adó épületre és a hozzá tartózó telekre évi 600—3000 Ft, míg a vállalkozóknak, alkalmazottaik számától függően, évi 400— 2000 Ft/alkalmazott. Az- idegenforgalmi adó épületre évi 60—300 Ft/ négyzetméter és 20—100 Ft/nap üdülő személyenként. — A parlamenti bizottsági vitákon támadja-e az ellenzék a törvénytervezetet? — A bizottsági viták még nem zárultak le, de annyi elmondható, hogy nem is annyira ellenzéki körökből támadják, hanem a kormánypárti honatyák tesznek jobbító észrevételeket, javaslatokat. Ezek többsége onnan ered, hogy mélységében ismeretlen előttük a konstrukció, illetve olyan dolgokat kérnek .a helyi adókon számon, amelyek nem tartoznak ide. Valóban szükség lenne a felelős döntéshez a teljes központi adózási konstrukció ismeretére is. — Alaptalannak érzi tehát a helyi adókkal kapcsolatos félelmeket? — A településgazdai szerepkör ellátása nemcsak pénzosztást jelent, hanem meg kell hozni a kényes döntéseket is, Ä helyi adó bevezetése teljesen más munkastílust igényel, mint eddig volt. Mostanáig a központokba jártak kérni, kilincselni, osztozkodni. Ma felelősen fel kell mérni a település gazdasági lehetőségeit, adottságait, a lakossága teherviselő képességét. Alapos előkészítés és helyi politikai munka után kerülhet csak sor a helyi adók bevezetésére. , L. J. • Zsúfoltan, szükségtanteremben ... •Az egyik, sziromablakos modern gépterem. (Méhes! Éva felvételei)
