Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-08 / 288. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 8. Jugoszláv—magyar megbeszélések (Folytatás az I. oldalról) A szomszédos államok irányában Magyarország kiegyensúlyozott biztonságpolitikai szemléletet kíván érvényesíteni. Magyarországnak semmiképpen nem érdeke, hogy a közép- kelet-európai térség országai destabilizálódjanak. A jelenlegi történelmi léptékű átalakulások következtében a régió minden államában törékeny helyzet alakult ki. Éppen ezért Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy az átfogó, változások mindenütt békés úton menjenek végbe. Magyarország külpolitikai törekvéseinek továbbra is egyik Fontos alapelve marad az emberi, kisebbségi 'jogok biztosításának szorgalmazása.' Magyarország a kapcsolatokban a híd szerepét szánja a nemzeti kisebbségeknek, éppen ezért Magyarországon nincsenek kísérletek az itt élő nemzetiségek beolvasztására'. Gazdasági kérdéseket elemezve a két miniszterelnök megállapította: hasonló folyamatok mennek végbe Magyarországon és Jugoszláviában, aminek lényege a.’piacgazdaságra való áttérés. Jugoszlávia e folyamatban némileg előbbre tart, hiszen nem volt tagja a KGST-nek, s a liberalizációs törekvések megvalósításához is korábban kezdett hozzá. Antall József a hazai gazdasági fejlemények között megemlítette, hogy megszületett az úgynevezett kárpótlási törvényjavaslat, amelynek legfőbb tartalma, hogy Magyarország gazdasági átalakulásában a privatizáció és nem a reprivatizáció útját választotta. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat áttekintve elhangzott, hogy az idei kereskedelmi forgalom 700 millió dollár körül alakult, némi magyar többlettel. Szó esett arról is, hogy a két ország közösen építhetne ki energetikai rendszereket. Antall József új határátkelőhelyek megnyitását szorgalmazta, egyben javasolta, hogy a tervezett drávai vízlépcső környezetvédelmi hatásairól végezzenek közös vizsgálatokat. Ante Markovics javasolta a kishatárforgalom bővítését a kis- és közepes vállalatok bevonásával. A kormányfők szorgalmazták, hogy mielőbb jöjjön létre az új kereskedelmi egyezmény Magyarország és Jugoszlávia között." A jövő évi árucsere megalapozására egyébként mára jövő héten összeül Budapesten a magyar—jugoszláv áruforgalmi vegyes munkacsoport. Ante Markovics a kormányfővel folytatott megbeszélések után a parlamenti pártok frakcióvezetőivel találkozott a Parlamentben. Szabad György, az Országgyűlés elnöke délután a Parlamentben találkozott a jugoszláv kormányfővel. A házelnökkel folytatott’eszmecsere után Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hivatalában fogadta Ante Markovicsot. A baráti, szívélyes légkörű eszmecserén az államfő a többi között szólt arról, hogy aggódó figyelemmel kísérjük a déli szomszédoknál végbemenő eseményeket. I Nemzetiségi kérdéseket érintve Göncz Árpád rámutatott: Magyarország érdekelt egy nemzetiségi charta létrehozásában, amely rögzíti a jogokat és a kötelességeket. Ugyanakkor bárki részéről ellenőrizhető, számon kérhető. Ante Markovics a sajtótájékoztató után a Magyarországon élő délszlávok képviselőivel találkozott. Ante Markovics, magyarországi munkalátogatásának befejeztével, este elutazott Budapestről. (MTI) Vita a nyugdíjakról 26 000, 23 000 vagy 13 800 forint legyen az a nyugdíjplafon, amely felett jövőre már nem jár kiegészítés - többek között erről kezdődött vita az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén. A 13 800 forintos összeggel, különvéleményként, csak a Munkástanácsok Országos Szövetsége értett egyet, a 26 000 forintot Palotás János, a VOSZ elnöke javasolta. Hangsúlyozta továbbá: a nyugdíjplafon bevezetését csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha a nyugdíj-járulék fizetésénél .is meghatároznak maximumot. E korlátoknak egyébként főként csak jelképes ereje van — mutatott rá a kormány részéről Sutján László népjóléti miniszter —; a nyugdíjasok ezrelékét érinti a 26 000, illetve 23 OQO forintos, és mintegy egy százalékát a 13 800 forintos plafon. Elég nagy szégyene a társadalomnak, hogy a nyugdíjasok 95 százaléka 10 000 forint alatti, s több mint másfél millió ember 6600 forint alatti ellátást kap. A nyugdíjak kiegészítésére egyébként két változatot terjeszt, a kormány a parlament elé. A Munkástanácsok Országos Szövetsége támogatja azt a formát, miszerint konkrét kiegészítési összegeket adjanak: 6100 forint nyugdíjig 1000; 6100—9400 forint között 800; 9400—13 800 között 500 forintot. A másik változat szerint a szolgálati idő alapján járna kiegészítés, bizonyos százalékban. A legalacsonyabb kategória a 10-19 év szolgálati időnél alig több, mint 10 százalékot, 40 év felett viszont már 18 százalék kiegészítést adna. A kiegészítés nem lehetne 600 forintnál kevesebb és 2000 forintnál több. A vita során a Munkástanácsok Országos Szövetsége fenntartotta különvéleményét, és a munkaadói oldal is hangsúlyozta, hogy konszenzust csak annak rögzítésével tud elfogadni, miszerint az egész társadalombiztosítási rendszert kell megreformálni, s ez a nyugdíj-kiegészítési forma csak pillanatnyi megoldás. A Munkástanácsok Országos Szövetsége különvéleményével és a munkaadói oldal megjegyzésével végül konszenzusra jutottak: ezek szerint nem konkrét összegben, hanem a minimálnyugdíjak ötszörösében meghatározott plafonig adható jövőre a nyugdíj-kiegészítés. Hiányzó törvények, gazdasági feltételek (Folytatás az 1. oldalról) szívesen teszi kockára pénzét az ipari jellegű vállalkozásoknál, hát még ha az alacsony jövedelmezőségű alaptevékenységről van szó. Ez szükségszerű velejárója az átmeneti időszaknak, annál is inkább, mert a vállalkozások, döntések «—és azok következményei — csak akkor lehetnek megalapozottak, ha a velük járó kockázat is felmérhető. Ehhez kellene mihamarabb megadni az útmutatást. A Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, Sárossy László így kezdte mondandóját: Az Önök által megfogalmazottakból kiderül, és ezzel mi isegyetértünk, hogy kiala^ kuló agrárvilágunk sokszínű lesz. Megnyugtató, hogy ett- ben a politikailag viharos időszakban gondoskodnak a folyamatos munkáról, az ágazatban dolgozó és élő emberekről. Majd a legfrissebb—előző napi kormányülés—információival szolgált. A kormány által jóváhagyott szövetkezeti törvénytervezet tézisei közül — mondta — legfontosabb, hogy alkotmányos védelmet kap a szövetkezeti tulajdon mint sajátos magántulajdoni forma. Amíg az új szövetkezeti törvény életbe nem lép—hatálytalanítva az előzőt és a hozzá csatlakozó végrehajtási utasítások sokaságát —az átmeneti időszak is szabályozásra szorul. Szót ejtett az államtitkár az agrárpiaci rendtartásról, melyet a tervek szerint január 1-jétől életbe léptetnek, bár megvalósulásához legkevesebb 2-3 évet jósolnak. A hozzászólók, köztük dr. Bálint Csaba, a MOSZ titkára, az átalakulások kampánynélküliségének fontosságára, a kedvezőtlen adottságú, illetve elmaradott térségek helyzetének javítására, az érdekképviselet keményebb fellépésére intettek. Beszéltek arról, hogy ha a feltételek nincsenek meg, bármilyen is a gazdálkodási forma — legyen az „nagy vagy kicsi” szövetkezés vagy magángazdálkodás —, egyaránt a lehetetlenülés határára kerül. A küldöttgyűlés elfogadta azt az állásfoglalást, melyet híradásunk után olvashatnak lapunkban. Majd negyed- százados elnöki ténykedése alkalmából köszöntötte Seres Imrét, a Tiszaalpári Búzakalász Tsz vezetőjét. A személyi kérdések között került sor Forcek Andrásnak, a szövetség elnökének lemondására tisztségéről — lévén ő már részvéhytársasági igazgatótanácsi elnök paj és Horváth Gáborné dr. elnöki megbízatására. Gál Eszter A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség küldöttgyűlése követendőnek tartja azon szövetkezetek törekvéseit, amelyek felismerték, hogy az eddigi belső vállalkozási formák tapasztalatait hasznosítva, igazodniuk kell a megváltozott gazdasági körülményekhez. Az eddigi szövetkezeti kereteken, szervezeti rendszeren folyamatosan kell változtatni úgy, hogy a kialakuló vállalkozói formák segítsék élő a szövetkezet működőképességének megmaradását, egyúttal készítsék elő az új típur sú szövetkezetek létrejöttét. Szövetkezeteink többségében ezt az előkészítő munkát megkezdték. A küldöttgyűlés ugyanakkor megállapítja, hogy a jövő új típusú szövetkezete a jelenleg hatályos termelőszövetkezeti törvény alapján nem jöhet létre. A társasági és az átalakulási törvények által biztosított jogi lehetőségek egyrészt az alaptevékenységben nehezen alkalmazhatók, másrészt a szövetkezeti jellegtől eltávolodást jelenthetnek. Az átalakulás eddigi tapasztalatai is azt mutatják, hogy a változtatáshoz szükséges törvényi garanciák és feltételek hiányoznak. Ezért a szövetkezetek nagy részé elbizonytalanodott. A tagság nem látja: hogyan alakulhat a saját sorsa és szövetkezetének jövője. A küldöttgyűlés ezért határozottan sürgeti a változtatásokhoz nélkülözhetetlen feltételrendszer kidolgozását: 1. Az átalakulás kulcskérdése, hogy a földtulajdonviszonyok tisztázódjanak, a tulajdonosokat azonosítsák, megtörténjen a privatizáció, és a vagyonnevesítés. A valódi tulajdonosok a státusnak megfelelő önrendelkezési joggal, belső önkormányzattal és személyes felelősséggel hozhassák meg az átalakulásra, a jövőre vonatkozó döntésüket. Csak így várható, hogy a meglévő termelő struktúra nem politikai, nem érzelmi, hanem.racionális, tulajdonosi kockázati alapon kerüljön megváltoztatásra. a) A tulajdonosi és munkavállalói jogállást törvényben kell szétválasztani. A befektetésről, működtetésről és az elosztásról kizárólag a tulajdonosok dönthessenek, tulajdoni részarányuk függvényében. b) Az átalakulás szükségszerű eleme a vagyonnevesítés. Ennek arányát — akár 100 százalékos mértékig —, továbbá a módját a szövetkezeti tagság maga határozhassa meg. c) A fold tulajdonbavételére és az önálló gazdálkodás folytatására a volt és a leendő tulajdonosokat fel kell készíteni. A nagyüzemi eszközhasználat ehhez igazodó módszereit ki kell alakítani. d) Az agrárpolitika meghatározása, az agrárpiaci rendtartás életbe lépése alapvető feltétele a tulajdonosi kockázatot tartalmazó döntések meghozatalának. e) Az új körülményeknek megfelelően kell a gazdálkodás banki garanciáit kialakítani. f) Piacgazdasági környezetbe kell beépíteni a foglalkozáspolitika, a munka- nélküliség kezelésének eszköztárát. Szükség van államilag garantált szociális védőhálóra. Sürgető egy széles körű, biztosítási alapokon működő társadalombiztosítási rendszer bevezetése. Létjogosultságuk folytán támogatást igényelnek az e területek kiegészítő méltányossági, alapítványi, karitatív rendszerek. 2. A küldöttgyűlés szükségesnek tartja egységes, új szövetkezeti törvény megalkotását, amely nem a társasági törvény részeként, hanem önállóan, keretjelleggel szabályozza a szövetkezetek működését. E törvény mindenkinek biztosítson mozgásteret és garantálja a szövetkezeti önkormányzatok önrendelkezési jogát. 3. A szövetkezeti modell megváltoztatásához szükséges más jogszabályok megalkotása, illetve módosítása is. így mindenekelőtt a földtörvény, a privatizációs törvény, továbbá — a teljesség igénye nélkül — a társadalombiztosításra, a számvitelre, az adózásra vonatkozó jogszabályok módosítása. A küldöttgyűlés kéri, hogy a jogszabályok alkotásánál a szövetkezeti tagság véleményét vegyék figyelembe. 4. Az új típusú szövetkezetek kialakulásának és az ahhoz vezető átmenetnek fontos eleme a szakvezetés felkészültsége és kezdeményezőkészsége. Több lehetőséget figyelembe véve kell konkrét javaslatokat, változatokat a tagság elé tárni, hogy mindenki kiválaszthassa a maga számára a legmegfelelőbb életformát, felmérve az ezzel járó felelősséget is. Mindez feltételezi az egyén és a szövetkezet együttműködő, konstruktív magatartását, a konszenzus kialakításához az érdekképviselet jelenlétét. 5. Az agrárpolitikai koncepció, a privatizációt és az új típusú szövetkezést lehetővé tevő törvények, továbbá az agrárpiaci rendtartás hiánya az agrárágazat válságát mélyíti, a működőképességét veszélyezteti. Ezért sürgető, hogy a kormány és a parlament foglalkozzon az agrárágazatot érintő stratégiai kérdésekkel. Ehhez nélkülözhetetlen az agráregyeztető fórum létrehozása és abban az érdekképviseletek részvétele. A küldöttgyűlés egyetért az MOSZ elnökségének azzal az' állásfoglalásával, miszerint a jelenlegi helyzetben válságkezelő fórumot kell létrehozni, amely széles körű összefogással, közös felelősséggel, a tagok egymást partner nek tekintve keresik az eredményes megoldásokat. 6. A küldöttgyűlés megbízza a szövetség tisztségviselőit, hogy ezen állás- foglalást juttassák el a Földművelés- ügyi Minisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium illetékeseihez mint törvény-előkészítőkhöz, illetve a megye országgyűlési képviselőihez és a megyében működő parlamenti pártokhoz. Kéri a címzetteket, hogy az állásfoglalásban foglaltakat munkájuk során érdemben vegyék figyelembe. Kecskemét, 1990. december 7, Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetség küldöttgyűlése (x) Szociálpolitika, műsorszórás (Folytatás az I. oldalról) jutó fiatal házasok 150 ezer forintos állami támogatása, részükre az ön- kormányzatok nyújtanak támogatást. A költségvetés az e célra eddig rendelkezésre álló összeget az ön- kormányzatok állami támogatásába beépítette. A tájékoztatón Juhász Judit, a Népjóléti Minisztérium szóvivője közölte, hogy minisztere javaslatára a kormány elfogadta: szociálpolitikai kedvezményt kaphat az a család is, amely lakása bővítésére vállalkozik. László Balázs beszámolt arról, hogy a kormány döntött a nukleáris biztonsággal kapcsolatos hatósági szerepkörök átrendezéséről. A jövőben az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyett az atomenergia-bizottság felel e kérdésért. A tájékoztatón jelen lévő Vajda György, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese elmondta: az energetikai elképzelések formálása alapvetően az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium feladata marad, az atomenergia-bizottság tanácsadó, értékelő szerepet tölt be. Véleménye szerint hazánkban az erőforrásokat és a lehetőségeket figyelembe véve atomenergia hasznosítása nélkül nem oldhatók meg az enérgiaproblémák. Juhász Judit a tájékoztatón részletesebben szólt a szociális érdekegyeztető tanács létrehozásának szándékáról, amelyet a kormány a növekvő szociális feszültségek miatt tart szükségesnek felállítani. E tanács munkáját az érdekelt minisztériumok bevonásával, a Népjóléti Minisztérium államtitkára fogja irányítani. A testület, valamennyi társadalmi szervezettel felveszi a kapcsolatot december közepéig, s a tanács várhatóan ez év végéig megalakul. László Balázs bejelentette: a kormány felhatalmazta Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, hogy aláirja a magyar—albán, a magyar— mongol és a magyar—lengyel egyezményt az új kereskedelmi és fizetési rendszerre való áttérésről, a transzferábilis elszámolások lezárásáról. Ez azt jelenti, hogy ezen országokkal január 1-jétől áttérünk a konvertibilis valutában történő elszámolásra. A szóvivő megerősítette, hogy a kormány elfogadta a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatos téziseket. Az átfogó, keret jellegű törvény kimondja: a szövetkezeti tulajdon Magántulajdon, megilletik tehát az e státussal járó jogi lehetőségek. Fontos változás az is, hogy a javaslat szerint a jövőben a Szövetkezeteknek nemcsak természetes, hanem jogi személyek is tagjai lehetnek. A kormány határozott arról is, hogy az év végéig megszünteti a Tejipari Vállalatok Trösztjét. A privatizáció kidolgozásával a földművelésügyi minisztert és az Állami Vagyonügynökséget bízták meg. László Balázs végezetül a műsorszórás lehetőségeiről szólt. Mint mondta: a frekvenciamoratórium addig marad érvényben, amíg az ezzel kapcsolatos új törvény njeg nem születik. A kormány a törvényjavaslat megalkotására tárcaközi bizottságot hozott létre Siklós Csaba közlekédési, hírközlési és vízügyi miniszter vezetésével. A szóvivő emlékeztetett arra a közismert tényre, hogy Magyarországon a .rádió- és televízióadás lehetőségei még nincsenek kihasználva, s a jelenlegi pénzügyi helyzetben és keretek között e médiák erre nem is képesek. Ezzel összefüggésben arra is rámutatott: nem cél, hogy a monopolisztikus állami rádiózás és televíziózás rendszere 100 százalékosan megmaradjon. A kiaknázatlan lehetőségeket a kormány nem a két meglévő állami, illetve közszolgálati adó révén tervezi kihasználni, s a „terepet” meg kívánja nyitni a vállalkozók előtt. Ami a televíziózást illeti: öt, televízióműsor sugárzására alkalmas csatorna létesítésére van lehetőség, de csak műholdas műsorszórással. Miért büntet az élet? PÁRTOSKODÁS NÉLKÜL Jegyzőválasztás Kalocsán Meglehetősen izgalmas értekezést sejtetett a kalocsai önkormányzat csütörtök esti ülése: fő napirendi pontként a jegyzőválasztást jelölték meg a meghívóban. A korábban közzétett pályázatokra hárman jelentkeztek. Bíró Zoltán, a képviselő-testület operatív bizottságának elnöke ismertette ajelöltek önéletrajzát, majd a képviselők kérdéseket intézhettek a pályázókhoz. Nos, az érdeklődésben nem volt hiány. Főleg a leendő önkormányzati struktúra felépítésére voltak kíváncsiak'á jelenlevők. Egyébként mindhárom jelölt rendkívül részletes programmal jelentkezett, valamennyien a polgármesteri hivatal apparátusának létszámleépítése mellett tették le a voksot. Dr. Bálint József, a Kalocsai Városi Tanács igazgatási osztályvezetője, Konderné dr. Szögi Ilona, a Dunaszentbenedeki Új Hajnal Tsz jogtanácsosa és dr. Szabó István, a városi tanács vb-titkára pályázták meg a jegyzői állást. Titkos szavazással, zart ülésen döntöttek a jelentkezők sorsáról. Dr. Bálint József 14, dr. Szögi Ilona 2, dr. Szabó István 2 szavazatot kapott. így dr. Bálint József, a városi tanács 39 éves igazgatási osztályvezetője lett Kalocsa város jegyzője. Mint köszönőbeszédében elmondotta: rendkívül sok és szerteágazó munka vár az apparátusra, ugyanakkor megnyugtató, hogy a pártoskodás jelei nem mutatkoznak az önkormányzati üléseken, ami biztató és nyugodt légkört biztosít munkájukhoz. Zs. K. I. (Folytatás az 1. oldalról) — Egy külföldi barátomtól kaptam régebben, van már fél éve. — Tudott róla az élettársa is? — Megmondtam neki, de nem hitte el. — Megfenyegette? — Csak mondtam neki, hogy itt van a fegyver a házban, de nem hitte el. Azt mondják, meg akartam ölni azzal a karambollal. Nem igaz, hiszen még kértem is előtte, hogy vezessen Kelebiáig, de nem akart. Pedig szeretett vezetni. Tudja, vevőt találtam a házra. jjäiääiAkkor, a baleset után maga elvitette magát, majd félútról visszafordult és magához vett valamit a kocsijából. Mi volt az? A forgalmi engedély. Az olyan fekete tokban volt. Nézze meg, milyen sérülésem lett abból a balesetből — félrehúzza a takarót, hogy a térdén lévő operációs nyomokat megmutassa. — Akkor béjött hozzám a kórházba, kedves volt, adott kétezer forintot, hogy Pesten gyó- gyíttassam magam. Aztán, mire hazamentem, elhurcolkodott. Mindent elvitt: a bútorokat, a pénzt. Engem meg le akartak csukatni, azért mondták, hogy szándékosan karamboloztam. Mondta is Kati, hogy ha lecsuknak, akkor legalább nem kell félni tőlem. — Azért kérte a pisztolyt, hogy bosszút álljon? — Igen, mert akkor már kitudódott köztünk minden. Tudom, most mindenki elitéi, de ha átélte volna, amit én, más már korábban megtette volna. Kaptam névtelen leveleket, hogy fel vagyok szarvaiz- va. Mikor megmutattam neki, azt mondta: hazugság. Még írásszakértőhöz is felvitte: Pestre. Próbáltam én sokfélét. Elmentem a munkahelyére, megtudtam, hogy oda jár hozzá ez a rendőr, a Sebők. — A munkatársai mondták el? — Még azt is megmondták, mikor szokott oda járni. Én akkor elmentem, és ott is találtam őket. Kértem, hogy ne hagyjon el.» Jól megvoltunk mi előtte. — Szerdán reggel honnan tudta meg, hogy a polgármesteri hivatalba ment az asszonyka? —Azt nem tudtam. AJegjobb barátom eljött hozzám és mondta, hogy a lányánál van a Kati. Akkor kértem meg, hogy vigyen oda, mert kaptam azOTP-től egy levelet, hogy zálogosítják a házat, meg zároltatja avagyont. Már nem találtuk ott, aztán mentünk tovább, és az utcán megláttam a kocsiját. Ott vártam rá. ■«-— A pisztolyt-mikor vette maga- - hoz?:. — A levéllel együtt, mikor eljöt-T tem otthonról. — Mit beszéltek ott, az utcán? — Vitatkoztunk. Kérdeztem tőle, hogy én miből fogok megélni. Azt mondtá, majd a szegedi ügyvédje megoldja. Mert volt árra is pénze, hogy ügyvédet fogadjon. — Miért indult el a felesége a hivatal felé? — Mert rálőttem szemből Aztán a fejemhez fordítottam a pisztolyt, de valahogy elment a golyó másfelé. Gondolom, ahogy remegett a kezem az idegtől. — Aztán elesett az asszony. — Gondolom, a fájdalomtól. Akkor odamentem és halántékon lőttem. Nagyon nehéz volt, de azt mondtam magamnak: aki miatt teszem, az ugyanolyan bűnös, mint én." Nem volt értelme az életemnek. Most már az életem se kellett volna, de hát nem tudtam meghalni. A szívemet kerestem én a pisztollyal, de nem találtam. Gondolom, a kezem is remegett. Azt mondják, a tüdőmet találtam el. Miért büntet az élet, hogy nekem nem sikerült? . — Nem fárasztóm tovább.- Maradjon még, beszélgessünk! Szeretnék meghalni közben -. • Hajós Terézia AK HATÉKONY 1 TAKARMÁNYOZÁS ALL A11 AH l OK, VÁLLALKOZÓK ÉS KISTERMELŐK, FIGYELEM! AKARNAK ÖNÖK REÁLIS ÁRON, VILÁGSZÍNVONALON TAKARMÁNYOZNI? Ez a tervük valóra válik, amennyiben állataik takarmányát magyar— amerikai részvénytársaságunknál, gyártóinknál, illetve azok boltjaiban vásárolják. Világszínvonalú receptúrával készült tápjaink nyereséges vágóállat-termelést biztosítanak. Szemes terménnyel rendelkező vásárlóinknak koncentrátumokkal állunk rendelkezésére, melynek előnyei: — költségtakarékos keveréktakarrnány-előállítás, — a felhasználás helyén történő bekeverés, — minimális szállítási költség. AZ ÖN ÜGYE A MI ÜGYÜNK, LEGYEN A PARTNERÜNK! A megyében keresse az emblémánkkal ellátott tápboltokat, illetve a területileg illetékes kirendeltségünket: AGROKOMPLEX CENTRAL SOYA Rt. IV. Sz. Kirendeltség 6000 Kecskemét, Bocskai u. 4. (Pf. 264) Telefon: 76/22-210. Telex: 26-753. 237 AK AGROKOÍIIPIEX mnm CEATRAI ÍOVA RT.
