Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-07 / 287. szám

1990. december 7. • PETŐFI NÉPE • 3 FELDOLGOZOK UTÁN A TERMELŐK I PEDAGÓGUSOK(K) Veszélyben a konzervipar Mi a véleményük az érintetteknek? A szerda reggeli rádióhírek között a konzervipari vállala­tok „pengeéltáncoló” helyzeté­ről hallhattunk. Az ok, amiért a feldolgozók szóba kerültek: a Nagyatádi Konzervgyár első számú vezetője lemondott tiszt­ségéről. Nem személyi problé­mák késztették erre, hanem gazdaságiak. A gyár termékei­nek jelentős része eddig a szov­jet piacon talált gazdára. Mi­után ez a piac enyhén szólva is kétséges, a gyár termelésének csökkentésére és 430 dolgozó­juk elküldésére kényszerül. A Kecskeméti Konzervgyár ve­zérigazgatójánál, Csongovai Tamásnál kerestem a választ a rádióhír nyomán felvetődő kér­désekre: — E pillanatban a Kecske­méti Konzervgyár kedvezőbb helyzetben van, hiszen árbevé­telének harmadát tőkés piaco­kon, harmadát belföldön és harmadát a kelet-európai pia­cokon érte el. Igaz, hogy törek­szünk az arányok változtatásá­ra, és meggyőződésem: nem le­het cél a szovjet piacról való lemondás, ugyanakkor ehhez megfelelő üzletpolitika is kell. Az idén 30 ezer tonna árut érté­kesítettünk ott. Ha erőteljes szűkülésre kell is számolni, el­képzelhetetlen, hogy ezt egyik évről a másikra meg lehessen tenni: Nem a feldolgozóvállala­tok miatt. Tudomásul kell ven­ni, hogy a szovjet ízlésnek meg­felelő termékek nem vihetők át a nyugati piacra, akár a sava­nyúságra, akár a gyümölcsök­ből készültekre gondolunk. Ezek alapanyagának megter­meléséből hány, de hány terme­lő él meg! — Ez a piaci helyzet, ha nem is volt kiszámítható, de félöen előrevetítette a gondokat. Fel le­hetett erre készülni? — Néhány dologra igen, de ennél sokkal több jött össze az idén. Év elején úgy gondoltuk, hogy nagyon feszes gazdálko­dással, az akkori szabályzókkal kalkulálva, hozni tudunk kö­rülbelül 30 millió forintos ered­ményt. Azután jött az aszály, nem termett elég nyersanyag, ami meg volt, lényegesen drá­gábban tudtuk megvenni. A szubvencióelvonás 50 milliós kiesést jelent. Legfontosabb termékeink, a paradicsom- készítmények ára csökkent a vi­lágpiacon. Ez a helyzet nem­csak az idei árbevétel-kiesést okozza, hanem nagyón megne­hezíti a következők kereskedel­mi munkáját is. Mindehhez a fizetésképtelenség rémével foly­tatott harc társul, a sorban ál­lás: a mi tartozunk, de nekünk is tartoznak. így, bár a fizetőké­pességünk megvan, a partnere­inknek igen nagy nehézségek árán és gyákraii, sajnos, kése­delmesen tudunk fizetni., — Ezek a hatások év közben érték a vállalatot. Mit lehetett menet közben tenni? — Sok apróbb-nagyobb szervezési módosítást végez­tünk,, például idényre. szerző­déssel vettünk fel embereket, így nem kellett a törzslétszámot csökkenteni. Perspektivikus üz­leti kapcsolatokat ■ építünk. Igyekszünk, hogy az NDK-ban eddig kedvelt termékeink beke­rülhessenek a mennyiségben és választékban bővített német szállítási palettába. Kanadától paradicsomporról kaptunk kedvező ajánlatot. Nagy kérdés a szovjet exporté, a dollárelszá­molásra való áttérés. Az ottani tagköztársaságokban termék- bemutatókat tartottunk; áréi-. képzeléseink megjelölésével. — Mit szól nagyatádi kollé­gája lépéséhez ?■ —Ismerem őt, személyes, lel­kiismereti problémaként élte jj meg azt, amit a körülmények okoztak. Sokkal veszélyesebb-, nek érzem azt a helyzetet, ami­ben most a konzervipar van. Fennáll a veszélyé annak, hogy a feldolgozóiparnak nem lesz szüksége ennyi alapanyagra, főleg a szovjet piac szűkülése miatt. Mi lesz akkor a terme- • lökkel? Mi lesz, mondjuk, a gyümölcsfákkal? Kivágják őket? Óriási pazarlás lenne! A növekvő inflációt, az alap- anyagárat nem lehet elfogad­tatni a termékek árában. A vál­lalatok nem kötelezhetők vesz­teséges termékek gyártására. Ezért kellene a mezőgazdasági termeléssel, nagyon körültekin­tően bánni az államnak. Az el­vonások emelése, amelyet a tá­mogatások csökkentése tetéz, rövid távon talán hozhat vala­micske eredményt. De nem annyit, mint amennyit hosszú távon veszít vele a népgazdaT ság! Ráadásul pazarló módon, értékeket tönkretéve! Gál Eszter Petőfíszállási Általános Iskola Zentai Gyula igazgatót telefonon kérdet­tük meg, hogyan fogadták a tervezett hétfői tüntetés hírét a tantestület tagjai: Náluiik'rend és nyugalom van. Nem akarunk tüntetni. Ha valóban maglesz a 30 százalékos béremelés, akkor a helyzetünkkel elégédettek leszünk. — Kaptak erről már hivatalos értesítést? — Nem. — És ha mégis ígéret marad a béremelés? — Ne haragudjon, de erre nem válaszolok a kollektíva nevében. Legfeljebb a magam Véleményét mondhatom el. Kérem, keressen fel, lenne mondanivalóm az önkormányzat munkájával kapcsolatban is. Januártól már. mi sem ÁMK-ként dolgozunk, hanem csak, általános iskolaként. 1 --j— Az eddig is köztudott volt, hogy a falun élő és dolgozó pedagógusok helyzete valamivel , előnyösebb volt Így van? — Igen, nem is, panaszkodtam önnek.: ''Egyébként a petőfíszállási pedagógusok sem sírnak, a környező településekhez képest is jó a fizetésünk. A területi pótlék már korábban beépült.az alapfizetésünkbe, így hát 400-500 forinttal efeve több vanaboritékban. Persze, az összehasónlitgatásokat jobb, ha elkerül­jük! — Mennyi.a kollégái fizetése? •— 18 és 15 ezer között ingadozik. A pá­lyakezdőké 9-10 ezer forint. Kömpöci Általános Iskola Takács Sándomé matematika—fizika sza­kos tanárral beszélgettünk. Elmondta, hogy' hétfős tantestületükben igen furcsa a helyzet. Egyetértenek a tüntetéssel, a követelésekkel,' de miután nincs szakszervezetük, nem kap­csolódnak a felhíváshoz. A könjpöci pedagó­gusok helyzete nem annyira siralmas — vélte Takácsné a telefon másik végén. Hosátette még, hogy drukkolnak a tüntető kollégáik­nak. A fő kérdésre, hogy mennyi a megkér­dezett fizetése, nem kaptunk választ. Egy napközis nevelő Kiskörösről — A Kiskőrösi Pedagógus Kamara eljut­tatta a Petőfi Népéhez az állásfoglalását, ha jól tudom. (írásaink között közöljük! — A szerk.) Egyértelmű a célunk, hogy hangot adjunk követeléseinknek és ennek következ­tében változzon a helyzetünk. Egyre élesebb a pedagógusok helyzete, hiszen könnyen elő-' fordul, hogy egy-két hónapon belül állások szűnnek meg. Kevés a pénz az oktatásra, nem kifejezetten a pedagógusbérekre kell gondolni, hanem az épületeket fenn is kell tartani, netán fűteni is szükséges télen. Mi, ÁLLÁSFOGLALÁS A Kiskőrösi Pedagógus Kamara a december 10-ére tervezett peda- gógusmegmozdulást á legteljesebb mértékben támogatásáról biztosít­ja. A magyar pedagógustársadalom hosszú évtizedeken keresztül viselte el a háttérbe szorítását, majdhogy másodosztályú állampolgárrá mi­nősítését. . Az „amennyiben marad, esetleg jut” elv alkalmazása egyre mé­lyebbre süllyesztette az oktatás­ügyet. A nagy propagandával beje­lentett úgynevezett pedagógus.bér- emeléssel sikerült a társadalom egy tekintélyes részét szembefordítani velünk. A béremelések egyedüli si­kerének azt tekinthetjük, hogy a kiskőrösiek részi veszünk a fővárosi tünteté­sen..A rövidített órák után busszal utazunk Pestre. Jó lenne, ha sok vidéki kolléga elmen­ne, hiszen most már nem maradt más hátra, mint ez a lépés. Csak a tömegnek lehet nyo­matéba. Vagy frázispufogtatással: a tetteken a sor. Azt is írja meg, nem akarunk taxislün- tetéshez hasonló megmozdulást. III. Béla Gimnázium, Baja Berger József matematika—fizika szakos tanár: — Nálunk nincs egységes tantestületi véle­mény, így csák a magam nevében pyilatkoz- hatom. Nem tartom jónak a demonstrációt. — Túl közeli még a taxispélda? I— Nem. Ros$z ni összehasonlítás. Az alulról jött kezdeményezés volt, de a mostani esetben ez nem mondható el. A bérkérdés mellett számos egyéb, oktatásügyi probléma van. Nem biztos, hogy ’egyféle dologra kell kihegyezni egy megmozdulást. A másik: a pedagógustársadalom szempontjából kerül elő megint a kérdés, holott az állami költség- vetésbe sok terület tartozik. — Megint csak azt mondják majd: már SEGÉLYKIÁLTÁS TÉNY: a történelemben eddig a pedagógusok soha nem vonul­tak az utcára. December 10-én Pesten—szimbolizálva az okta­tás helyzetét—a 0 kilométerkő­től indulnak tüntetésre. • ADALÉK: Harsányban az is­kolának 2 heti tüzelője van, a decemberi bért nem tudja kifi­zetni; Szigetváron 3 óvoda és 2 iskola jelentett csődöt, Nagyatá­don az óvodai helyeket kénytele­nek megszüntetni. ismét a pedagógusok! Ronthat ez az önök presztízsén? — így van. És hadd idézzem a közel­múltbeli bérkérdést, amikor a bírók fizé-, tése került szóba, azt mondták, annyit emel­nek, hogy meg tudjanak élni a fizetésükből. A pedagógusok esetében nem így fogalmaz­nak, hanem százalékok röpködnek a levegő­ben. ' — Mikor kap majd felemelt fizetést? i-— Nem tudom. Tavaly az év elejétől ígér­ték a magasabb bért, de szépen elhúzódott márciusig. Hogy most mi lesz ?,.. pedagógusok nem kerültek a létmi­nimum alatt élők közé. A rendszerváltás után ígéreteket kaptunk helyzetünk javitásárőL Most már tettekre várunk! Elégünk volt a be nem tartott ígéretekből!- A legfontosabb teendőknek azt tartjuk, hog/az oktatásügyre fordí­tandó eszközök aránya az állami költségvetésből jelentősen növe­kedjen. Számos . példa mutatja, hogy a nehéz helyzetben lévő orszá­gok közül azoknak sikerült gyorsan kilábalniuk, amelyek különösen nagy gondot fordítottak az .okta­tásügy fejlesztésére. A fentiek szellemében egyetér- • tünk azzal, hogy a pedagógusok a tervezett demonstráció-útján adja­nak hangot jogos követeléseiknek. B. T. KISKŐRÖSI PEDAGÓGUS KAMARA: A Kecskeméten és környékén jellemző bűnözésről, a bűnmegelőzés hatékonyságának növelésére tett intézkedésekről tájékoztatták a na­pokban szerkesztőségünket a kecskeméti rendőrkapitányságon. Dr. Molnár István alezredes, városi rendőrkapitány elmondta: soha nem tapasztalt mértéket öltött a bűníözés Kecskeméten és környékén is. Különösen elszaporodtak a vagyon elleni bűntettek. Az idei év első 9 hónapjában 2470 lopásról, betöréses lopásról, sikkasztásról, csalás­ról, rablásról szerzett tudomást a rendőrség. Ez 22,5 százalékkal több, mint ahány eset az előző év azonos időszakában történt. Az ilyen bűncselekményekkel okozott kár 28 millióval, 68 millió forintra nőtt. Egyaránt szaporodtak az üzlet- és magánlakás-betörések. A magán­lakásoknak jelenleg csak minimális részében van valamilyen védő­vagy biztonsági berendezés, ugyanakkor ajtói, ablakai gyengék, ki­sebb erőkifejtéssel betörhetők. A kecskeméti rendőrkapitányságot ez az áldatlan állapot arra indította, hogy minden eddiginél nagyobb figyelemmel foglalkozzon a bűnmegelőzéssel. Az egész várost és kör­nyékét érintő, átfogó intézkedések kimunkálása közben kínálkozott egy nagy lehetőség, mellyel élni kívánnak. Miről is van szó? Erről már Marozsi Imre, a betörésjelző készülékek telepitésével foglalkozó kecskeméti Védelem Kft. igazgatója és Oláh Gyula, a kft. biztonságtechnikai vezetőhelyettese adott tájékoztatást. Elmondták: miközben sokat törték a fejüket valamiféle korszerű megoldáson, jelentkezett az amerikai RIMI cég, melynek Budapesten már működik az úgynevezett 24 órás figyelőközpontja. A berendezés a legmodernebbek közé tartozik a világon. Ezt telepítik Kecskemétre, a megkötött szerződés szerint 1991 első negyedévében. Lényege a következő: a berendezés a város különböző pontjain elhelyezett hat antennával’, az új rendőrségi épületben .felszerelt két számítógépes, monitoros „agytröszttel”, két speciális gépkocsival és külön akciócsoporttal működik majd. Elsőként a város mintegy 300,. riasztóval ellátott objektumát kapcsolják rá a figyelőszolgájati rend­szerre. Az ügyeletet a rendőrség és a kft. szakemberei közösen látják el. A számítógép másodpercek alatt „kidobja” a bűntett megkísérlésének teljesen pontosan meghatározott színhelyét (épület, lépcsőház, lakás­szám), az akciócsoport pedig percek alatt a helyszínre érkezik. Ha elromlik az egyik számítógép, a másik automatikusan átveszi a mun­káját. S ha netán megpróbálják az antennák valamelyikét megrongál­ni, erre is riaszt a berendezés. Óriási előnye az egésznek, hogy telepi lakásokat is rá lehet kapcsolni. S nemcsak betörést, hanem tüzet, víz­vagy gázömlést is ugyanígy jelez a RIMI-rendszer. Az sem utolsó szempont, hogy egyelőre nem kell érte fizetni: a RIMI remittendában adja a berendezést az elsőként alkalmazó város­nak. Költségtörlesztés: majd a szolgáltatási díjak összegéből. Rapi Miklós KECSKEMÉTI PEDAGÓGUS KAMARA: A társadalom egészét érintő kérdés "'(Folytatás äZ 1. oldalrólpx A Kecskeméti Pedagógus Kamara intézőbizottságának tagját, dr. Horváth Ágnest a tagszervezet álláspontjáról kérdeztük.;-r- A kecskeméti szervezet intézőbi­zottsága a Népszabadság hétfői számá­ban megjelent cikkből értesült a Peda­gógusok Demokratikus Szervezetének kezdeményezéséről. Némi fenntartás­sal fogadta á .szakszervezeti "felhívást, és éppén ezért több ízben konzultált a Magyar Pedagógus Kamara elnöksé­gének tagjaival egy egységes álláspont kialakításáról- Fenntartásaink mögött égy kérdés húzódott meg. Az tudniillik, hogy időszerű-e-a jelen feszültségterhes időszakában egy. látványos pedagógus- megmozdulást szervezni, amelynek centrumában bérkövetelések, fogalma- zódnaktmeg.'A kamara nem elsősor­ban a gazdasági jellegű érdekvédelmet tekinti központi feladatának (hiszen ez a szakszervezetek ügye), sokkal inkább TÉNY: jövőre 10 százalékkal akarja növelni a dologi kiadá­sokat a költségvetés — az inflá­ciót hivatalosan több mint 40 -^százalékra becsülik. ADALÉK: a Pedagógusok Szakszervezete (nem feladata) fölfedezétt- kissé különös költ­ségvetési „tartalékokat”. A pá­pa látogatására kereken egymil- liárd (1 000 000 000) forintot kí­vánnak költeni. A jamburgi nagyberuházásra (az idei 7 mitli- árddai szemben) 12,5 milliárdot szánnak. a szakmai szempontok tágabb érvénye­sítését hangsúlyozza az oktatásügy jö­vőjével kapcsolatban. Konkrétan arról van szó, hogy a nyilvánosságra hozott inflációs szint, az 1991. évi költségvetés az oktatási intézmények dologi kiadá­saira vonatkozóan 10 százalékos, auto­matikus emelést ájlapít meg, ami az infláció mértékét egyáltalán nem köze­líti meg. Mindez az oktatási intézmé­nyek fenntartását és működését veszé­lyezteti, tehát a probléma messze túlnő a pedagógusok bérének kérdésén. Vagyis itt nem egy társadalmi réteg — a maga nemében jogos — követelé­sének megfogalmazásáról van csupán szó, hanem a társadalom egészét érintő kérdésről. Mert közvetve-kőzvetlenül az oktatásügy mint a szakemberképzés alapvető bázisa az ország egészét érinti. El kellene érni (a kamara célkitűzései­ben ez a kezdetektől központi feladat­ként fogalmazódott meg), hogy az ok­tatásügy a deklarált húzóágazat szint­jéről a tényleges működőképesség és fejlődés szintjére kerüljön. Ha az isko­lák fenntartását veszély fenyegeti, ez nem csupán a pedagógusok ügye, ha­nem az egész társadalom jövőjét fenye­gető probléma. Ebből az alapállásból került sor hét­fő este az érdekképviseleti szervezetek képviselőinek megbeszélésére, amely­nek eredményéről közlemény jelent meg (a Petőfi Népe december 5-ei szá­mának hasábjain is). A közlemény az iskolák működési feltételeinek jövő évi biztosítása érdekében úgy foglalt állást, hogy december 10-én 15.30 órakor nagygyűlést szervez Budapesten, az Al­kotmány utcában. Ehhez a felhívás­hoz, a Magyar Pedagógus Kamara tag- szervezeteként, a kecskeméti szervezet is csatlakozik, anélkül, hogy itt a vá­rosban külön akciót kezdeményezne. K. J. jeges hírek a téli tárlatról Botrány a képtárban ? (Folytatás az 1. oldalról) Nemrég arról kaptunk hírt, hogy kiélesedett a harc a művészek között Az alkotók közül többen is felhá­borítónak tartják a Jeli Tárlat zsűrijének ítéleteit. Három jeles művész — bár a katalógusban szerepelt a leadott alkotása — megtagadta a rendezőkkel való együttműködést. Elvitte képeit a kiállítás gyűjtőhelyé­ről, a Kecskeméti Képtárból... — Botrány a képtárban? — érdeklődtem dr. Bánsz- ky Pál művészettörténésztől, a tárlat rendezőjétől, aki a zsűrinek is tagja volt. w- Szerintem ez esetben nem beszélhetünk kultúr- botrányról! — kezdte válaszát — Talán sosem állított ki még együtt ennyi megyei alkotó. Száznál jóval több alkotás kerül majd a paravánokra. A kiváló grafikusi, festői teljesítmények mellett igen gazdag iparművészeti anyag is közönség elé kerül a december 21-én megnyíló bemutatón. — Kik tiltakoztak a zsűri ítéletei ellen; például úgy, hogy visszakérték leadott alkotásaikat?... I Például Bozsó János Munkácsy-díjas festőmű­vész,; aki három képet adott le, de csak kettőt fogadott el tőle a zsűri. Mint mondotta: „másutt is van kiállítá­sa, nem tud hagyni nálunk egyet sem.” Vinczellér Imre két munkával nevezett, de csak az egyik kiállítását vállaltuk. Ő is elvitte a képeit. Goór Imre egy grafikát, egy tűzzománc képet és egy olajképet hozott; és csak a grafikát fogadta el a zsűri. Goór Imre is lemondott a kiállításon való szereplésről. Mindhárom alkotó je­les művész; nagyon sajnáljuk, hogy nem tudnak kö­zösséget vállalni velünk. — Kik voltak a zsűri tagjai? — Kardos Éva iparművész, Bálványos Huba grafi­kusművész, Baranyai András festőművész, egyetemi tanár, Ligeti Erika szobrászművész és én. Nagyon bánt az említett alkotók sértődöttsége. De egy biztos: - a zsűri döntéseivel lehet, hogy nem ért egyet mindenki, de zsűri minden kiállításnál kell. Minden leadott képet nem tudnánk elhelyezni. Egy-egy kép kiemelése azért nem számított botránynak sosem a kiállítások történe­te során. Az alkalmat viszont megragadom, hogy a bemutatkozó alkotók és rendezők nevében meghívjak mindenkit a megyei alkotók (a műfajok pazar gazdag­ságát felvonultató) seregszemléjére... Farkas P. József 1 TÁJÉKOZTATÓ A KECSKEMÉTI RENDŐRKAPITÁNY SÁGON Jön a RM — jaj a betörőknek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents