Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-06 / 286. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 6. SZÖVETSÉGBEN A HAZA SZERETETEERT TERMELÉSI TANÁCSADÓ — INFORMÁCIÓ Új úton a honismereti mozgalom Az idén, kibontakozásának 30. évében, országos szövetséggé alakult a honismereti mozgalom, megújulási törekvésekkel, s azzal a céllal, hogy összehangolja, segítse a honismereti-helytörténeti egyesületek és más közösségek munkáját. Az Országos Honismereti Szövetség választmányának tagja lett Bács- Kiskun megyéből Galambos I Sándor kun- szentmiklósi nyugdíjas iskolaigazgató, dr. Mándics Mihály csávolyi nyugalmazott iskolaigazgató és Romsics Imre, a kalocsai múzeum munkatársa. Egyikőjükkel, dr. Mándics Mihállyal beszélgettünk a megújulásról, a megváltozott szervezeti keretekről, s főként ezek Bács- Kiskun megyebeli vonatkozásairól. — Ön szerint mi ösztönözte elsősorban a mozgalom aktivistáit a szövetség megalakítására? — Az a meggyőződés, hogy a nemzeti kibontakozás nem nélkülözheti a honismereti- helytörténeti mozgalmat, mégpedig azért, hogy a politikai kezdeményezések, az önkormányzatok ne válhassanak gyökértelenné, hogy a demokrácia minél mélyebbre engedje gyökereit a magyar múltba, a jelen valóságába. A nemzeti újjászületéshez a honismereti mozgalom önkéntes és jól felkészült gárdájára is szüksége lesz a hazának. — Mi a helyzet most Bács-Kiskunban, ahol — köztudott — kezdettől élénk ez a mozgalom, mélyet mindig a helyi, egyéni vagy kisközösségi kezdeményezések éltettek, igyekezvén minél jobban megismertetni, elsősorban a fiatalságot, a lakóhely, a szülőföld, végső soron a nemzet múltjával? — A mi megyénkben is új útra kell terelni a mozgalmat, melyre sok feladat vár. Tevékenységének nyitottnak, pártoktól teljesen függetlennek kell lennie, ami természetesen nem zárja ki, hogy a pártok tagjai együtt munkálkodjanak a pártonkívüliekkel a mozgalom nagyszerű céljaiért. Ez csak szövetségben képzelhető el. Ezt felismerve, a közelmúltban egy ad hoc bizottság kezdeményezésére összejövetelt tartottunk, melyen a szép számmal megjelent aktivisták — élénk vita után — alapszabályt fogadtak el és egyhangúlag kimondták a Bács- Kiskun Megyei Honismereti Egyesület megalakulását, egyidejűleg kérve annak felvételét az Országos Honismereti Szövetségbe. A megyei egyesület elnöki teendőinek ellátásával — egy evre — engem bíztak meg. Az alakuló közgyűlés csatlakozási szándékát nyilvánította a Társadalmi Egyesülések Bács-Kiskun Megyei Szövetségéhez (TESZ) is, mely egyébként otthont adott a megújuló mozgalomnak. — Mit próbálnak tenni, milyen segítségre számítanak ? Hiszen minden mozgalomnak, így ennek is, szüksége van valamilyen „táptalajra", beleértve az anyagiakat is. — Nagyon számítunk az önkormányzatok, a közgyűjtemények, intézmények, személyek és mindazok támogatására, alak, illetve amelyek erkölcsi és anyagi biztosítékot tudnak adni hagyományfeltáró és -Őrző, nemzetféltő mozgalmunk számára. Nem kívánunk lemondani országosan is elismert folyóiratunkról, a Honismereti Közlemények-ről, melynek szakmai gondozását a megyei múzeum igazgatója vállalta magára. Kérjük a Petőfi Népe segítségét is, hogy a már megalakult helyi közösségek hírt adhassanak magukról. Ez alkalommal is kérem mindazokat, akik eddig is közreműködtek a mozgalomban, legyenek aktív munkásai egyesületünknek. Számítunk új segítőkre is. Különösen a fiatalokat várjuk sorainkba. A csatlakozni szándékozók nyilatkozatait írásban kérjük, címük pontos megadásával. (Címünk: Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület, a Társadalmi Egyesülések Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Irodája által, Kecskemét, Katona József tér 8. Pf. 324.) Erre azért van szükség, hogy a legszélesebb körből hívhassuk Össze a közgyűlés résztvevőit Ez a fórum jelöli majd ki a megyei választmányt' annak elnökségét és a tisztségviselőket, s kidolgozza az egyesület programját is. < Rapi Miklós yÁLTOZÁS A SZEGEDI VASÚTIGAZGATÓSÁG ÉLÉN A » •• rr JOVO a kereskedelmi vasút (Tudósítónktól) Alig egy hónapja, hogy Csárádi János, a MÁV vezérigazgatója Szegeden, a vasútigazgatóság nagyobb szolgálati helyeinek vezetőit tájékoztatta a vasút helyzetéről és a soron lévő feladatokról. Csütörtökön ismét Szegedre látogatott, s ismertette a vasútigazgatóságok vezetői részére kiírt pályázatok eredményét. A MÁV Szegedi Igazgátóság vezetőjének 1990. december 1-jétől Tóth Imrét nevezték ki, aki korábban üzemviteli igazgatóhelyettesként dolgozott. Csárádi János meleg szavakkal méltatta a most nyugállományba vonult Lovász Lázár vasútigazgató közel 14 éves munkáját. A tanácskozás befejeztével arra kértük Tóth Imre igazgatót, hogy mutatkozzon be lapunk olvasóinak. — ötvenegy éves vagyok, 1963- ban végeztem a Budapesti Műszaki Egyetemen. A MAV-val 1960- ban kötöttem társadalmi ösztöndíjat, s az egyetem elvégzése után Szegedén kezdtem mérnöki gyakorlatomat, itt szereztem meg szakvizsgáimat. — Milyen elképzelésekkel, tervekkel indul, mit tekint legfontosabb feladatának? — Amire munkám során főleg támaszkodhatom, az a több mint tizenkétezer vasutas becsületes munkája. Ezért is szeretném őket megnyerni elképzeléseim megvalósításához. — Egy biztos, fontos feladatunk a szemléletváltás, a másként gondolkodás, ezt sugallja vállalati célunk is, amely a piacorientált kereskedelmi vasút megteremtését vette célba. Hogy mit is jelent ez a működési és irányítási rendszerünkben? Először is a MÁV és az állam viszonyának rendezését követeli meg a megrendelő, illetve a tulajdonos oldaláról. Másodszor, szakterületeinket a piachoz kell igazitanunk, meg kell hogy jelenjen területünkön, szervezeteinkben, a mindennapi életünkben olyan fogalom, mint az értékesítés, a termelés. Meg kell honosítani olyan tevékenységeket, mint a piackutatás, korszerűsíteni kell információs rendszerünket. Lehetőségeink ehhez részben adottak. Egyértelmű, hogy a piacnyitás felé új szolgáltatásokat kell vállalnunk, gondolok .itt elsősorban a kombinált, illetve a komplex szállítási, szállítmányozási módra. — Ez érinti-e majd Bács-Kiskun megyét? — Egyértelműen érinti e rendszernek a szekrényszállítási oldala, melyre a kezdeti lépéseink megvannak, a piackutatást végezzük. Szintén szolgáltatást javító elképzelésünk a háztól házig való fuvarozás bővítése. Meg kell barátkoznunk a privatizáció gondolatával is, erre lehetőség kínálkozik akár az utaskiszolgálásban, akár az idegenforgalomban, sőt, talán még a piacinformációban is. — Mi várható a személyszállításnál? — Gyökeres változtatást kell elérnünk mind a nemzetközi, mind a belföldi forgalomban. Szeretnénk egy stabil menetrendszerkezetet kialakítani, mert pár perces módosítás miatt évente nem szükséges új menetrendet kiadni. Hasonlóan foglalkozunk alternatív menetrendek kialakításával. Előbbre kívánunk ' lépni kiszolgálószemélyzetünk tevékenységénél is, tőlük azt várjuk, hogy szolgáltatásainkat megfelelően „adják el” és megfelelően képviseljék a vasutat. — Milyen vezetői módszert tart elfogadhatónak? —-Úgy érzem, csak az a vezetői módszer lehet eredményes, amely az emberségre és a kölcsönös bizalom elvére támaszkodik. , if G. J. UJ KÖNYVEK T6ke Péter: Télapóka puttonya. (Rivalda Kft., 65 Ft) — Brigitte Hamann: . Rudolf, a trónörökös és a lázadó. (Európa —Árkádia, 160 Ft) — Milan Knndera: Búcsúkeringő. (Európa, 110 Ft) — Michael Z. Lewin: A néma ügynök. (Zrínyi K., 95 Ft) — Ez az ön horoszkópja az 1991. esztendő, 365 napjára. Oroszlán. (Láng, 69 Ft) — Gráf Zoltán: A városi kutya. (Mezőgazdasági K., 98 Ft) -i- George Orwell: Az irodalom fölszámolása. (Európa, 120 Ft) — Pénzes Bethen: Az akvárium növényei. (Állatbarát) (Mezőgazdasági K., 108 Ft) — Szili István: A csiperke és más gombák háztáji termesztése. 2. átdolg. kiad. (Házunk tája) (Mezőgazdasági K., 99 Ft) Isten bizony, legyen igaz! Milyen jó szlogen is volt az, hogy az információ érték. Hajtott is érte mindenki, kereste, kutatta azokat, akik kis. éá nagy, fél- vagy éppen félre- információval szolgálhattak. Megfordult a helyzet, az információ immáron áru. Forgalmazására egyre többen vállalkoznak, például a Foma Bt., melynek működéséről, terveiről ha érdeklődünk, jó néhány egyedi vonást is felfedezhetünk. 5N- A betéti társaság mind az öt tagja amolyan állandóan jövő-menő ember^— kezdi Szondi Tamás. ‘—L Evek óta járjuk a mezőgazdasági termelőket. Óhatatlan, hogy ne „ragadjon ránk” ilyen esetekben közvetlen vagy közvetett információ. Persze, adott pillanatban elmondtuk ezeket ott, ahol éppen szükség volt rájuk. De ezek a kapcsok nagyon esetlegesek voltak. ifgjg Lehetne ezt égy kicsit konkrétabban ? — Például veszi át a szót Geredi Péter —, amikor a határt jártuk, mondjuk, egy üzem szakvezetőjével, nagy valószínűséggel elhangzott egy ehhez hasonló mondat: nem tudsz valakit, akinek kellene ... Aztán lehetséges, hogy két hét múlva, száz kilométerrel odébb, a kérdés úgy szólt: nem tudsz valakit, akinek ván .:: A dolog rendeződhetett, hiszen az információ eljutott a felekhez. De ennek valószínűsége meglehetősen csekély volt. IIflS Alakítottak hát egy betéti társaságot. Az információ vételének és adásának vannak technikai feltételei ... — Kerestünk egy üres szobát, kibéreltük — sorcája Szondi Tamás. Van saját számítógépünk nagy kapacitású adattárral, amit már bővítenünk kellett. Használunk telefont, telefaxot, telexet. E pillanatban ügyeleti rendszerben működünk. Kapcsolatot kerestünk és találtunk hírláncokkal is. • , — Magyarul, hasonló módon működnek, mint bármely más információ- forgalmazó? — A mód természetesen hasonló, hiszen a technika is az — helyesel Geredi Péter. — Mi viszont azon gondolkodtunk, hogyan lehetne „isten bizony” biztos az,-amivel dolgozunk. Hiszen rettentően kínos, ha egy kiadott adat nem felel meg a valóságnak és nekünk kell mások helyett magyarázkodni. Éppen ezért csak olyan adatot viszünk a rendszerbe, amiről ellenőriztük, hogy létezik az, amit fed. I —- Ez megint benyolult- nak tűnik! — A gyakorlat azt mutatja, hogy vannak, akik spekulációs céllal ^óhpjtanak bizonyos adatokhoz hozzájutni — magyarázza Szondi Tamás. '—j Például, 'ttiégttiüní,'1' Hogy ' a szomszéd mit is ígér egy áruért. Ezek után, aki spekulál, könnyen fölényes helyzetbe kerülhet a vásárlásnál. Ez pedig nem jó. Ugyanezt a spekulációt akarjuk kiküszöbölni azzal, hogy sajátságos ügymenetet alakítottunk ki. Megbízási szerződést kötünk azzal, aki érdeklődik egy-egy adatunk után. Mi végigzon- gorázzuk a lehetséges megoldásokat, de ez a költség terheli a megrendelőinket. Ha az üzlet megköttetett, akkor jelentkezünk, jutalékért. A kockázat, hogy hiába „fut-, juk a köröket”: a miénk. Ezek szerint bonyolítanak is? — Nem — tiltakozik Geredi Péter—©fezt nem vállalhatjuk fel, de ajánlani, természetesen, tudunk erre alkalmas szervezőteket. Mi afféle tanácsadó információt szeretnénk megvalósítani. Úgy gondoljuk, akinek erre szüksége van, keressen meg bennünket, mondja el, mi a gondja, és mi megpróbálunk segíteni. Ötletekkel is, ami a mostanában induló vállalkozásoknak nem megvetendő. Éppen van olyan megbízásunk, amelynek a feladója bértermelőket keres. — Ezt viszont nem lehet beszorítani területi hátárok közé. il’f;, 1 lg Hill — Nem is lehet — erősíti meg Szondi Tamás —, de nem is kell. Ugyanis kiépülőben a regionális kapcsolat. Somogy megyével már élő az együttműködés. Úgy gondoljuk, hogy ha többen leszünk — csak a legszembetűnőbbet említve •J~, a megbízó csak annak fizeti majd a jutalékot, aki az utolsó a láncban. A jutalék összege pedig ugyanannyi, mintha csak ezzel az eggyel tartott volna kapcsolatot. ( \ -xrr. Mi a biztosíték. az adatok átadásánál, hogy maguk nem maradnak jutalék nélkül?- Adatot kiadunk — neveti el magát Geredi Péter —, de a hozzá tartozó cím már az üzlet része, ennek megkötésekor viszont mi is ott vagyunk. Gál Eszter Pincerendszer Hejcén 9 Hejce, az ezeréves múltra visz- szatekintő zempléni kisközség egyik érdekessége a falut behálózó pincerendszer. Minden valamirevaló háza alatt többszintes pince található, amelyben zöldséget, burgonyát, bort tárolnak. A pincék kedvező klímája lehetővé teszi, hogy akár több évig is tárolhassák a különböző termékeket. (MTI-fotó) • Lévai Csaba háza alatt is kiterjedt pincerendszer húzódik, mely a legendák szerint összeköttetésben van a falu ég. a környék többi pincéivel.'
