Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-06 / 286. szám
SZORGALMA: ERNYEDETLEN — PIARISTA DIÁK VOLT Kecskeméten is tanult Kodály édesapja A közhit szerint á' Kodály család nagyon rövid időt töltött a hírős városban. Valóban, másödik gyermekük, a kis ^m Zoltán megszületése után két hónappal Szobra költöztek. Jó ismerősként búcsúztathatták számosán a zenekedvelő, baráti kamara- együttesben muzsikáló Kó- dály Frigyest és feleségét, a népszerű Jaloveczky kocs- máros lányát. Eddig úgy véltük, hogy a zeneszerző vasutas édesapja legényemberként először 1871 márciusában jött Kecskemétre teherfuvarozási pénztárosként. Másfél év múltán Szegedre'helyezték. 1879 nyarán, a fiatalok házasságkötésekor, Budapesten élt Kodály Frigyes. Csak 1881. január 21-én sikerült visszaköltözniök Kecskemétre, az indóházba, feltehetően ekkor ürült meg egy szolgálati lakás. Huszonnyolc hónap múltán búcsúztak az alföldi metropolistól. A kecskeméti piarista gimnázium évkönyveit olvasgatva fedeztem föl, hogy az egyik Cegléden állomásozó vasas ezred számadó tisztjének, Kodály Ferdi- nándnak a fia 1864/65-ben a Tcegyesrendi gimnázium tanulója volt. Méghozzá nem is akármilyen, egyike a legjobbaknak. Szorgalma ernyedetlen, dicséretes, jeles és hasonló minősítések szerepelnek bizonyítványában. Jó eredményt ért el a francia nyelv tanulásában is. Kodály Ferdinándot 1866-ban Győrbe helyezték. Fia 1870-ben ott érettségizett. Németből kiváló, latin és görög nyelvből jő érdemjegyet kapott, a többi tárgyból jelest, illetve kiválót. További vizsgálódással tisztázható, hogy hol tanult 1861 őszétől 1864 szeptemberéig. Az érettségi bizonyítvány szerint Kecskeméten., De hol? Éppen ezekben az években szünetelt a kezdetben katolikus irányítású reáliskola. A református főgimnázium anyakönyveinek előkeresését karácsony utánra ígérték. Tudtommal Kodály sohasem említette édesapja kecskeméti diákoskodását, pedig számon tartotta a családját szülővárosához kapcsoló szálakat. A vasúti tiszt nem eihlítette volna fiának, amikor az érettségizett fiának bemutatta azt a várost, „ahol megláttam az édesanyádat”? Heltai Nándor A PETŐFI NÉPE AJÁNLATA I.F.MK7. Auróra ! Azt is megértük: a sokáig „tiltott” Auróra kiléphetett a reflektorfénybe. Az, hogy nagylemezük jelent meg, ráadásul a Hungaroton Favorit márkajelzésével, már magában rocktörténeti különlegesség. (Bizakodhat hát most már az URH is!) A Pólyák (dob), Vigi (ének, gitár, vokál) és Galacs (basszusgitár) alkotta Auróra zenekar első nagylemezének felvételei a Marquee stúdióban készültek Németországban. A korongra került dalok azonosak az Auróra saját kiadásában megjelentetett kiadvánnyal. A dalok szövegét Pusztai Zoltán írta. A címekből kiderül, miről is „tudósítanak” a fiúk: Viszlát, Iván, Mások a módszerek, Mire vársz, Egy kis anarchia, Másvilág, Helló, miszter, Rád szavazunk. És a Bella csao. A zene pedig — úgy látszik, szalonképessé vált az eddig rendíthetetlen lemezkiadók számára is? — élvezhető. Mint a borító. A ta- sak címoldalán Cicciolina kiskun- halasi „fellépésén” látható, a békegalambbal, a kivonuló szovjet tankok egyikével. Teli találat — Auró- ráéktól. Akik pedig kíváncsiak a lemez élő bemutatójára, elmehetnek szombaton este hétkor a kecskeméti Táncsics Mihály Művelődési Központba, ahol az Auróra koncertjére kerítenék alkalmat. (Képünkön az ötletes Auróra-Iemezbo- rító.) B. T. KÖNYV A Klán A Szabad Tér Kiadó gondozásában megjelent legújabb regény szerzője Munkácsi Miklós, aki száKapun kívül Szorongás fog el, amikor a munkanélküliek növekvő számáról vagy egy- egy állás nélkül maradó emberről hallok. Személyes emlékek jutnak ilyenkor az eszembe, melyeket nem szívesen idézek fel, de mégis mostanában — a rideg helyzetjelentéseket olvasva — egyre gyakrabban gondolok rájuk. Aki volt már valaha „kapun kívül”, az tudja, hogy milyen nehéz visszakapaszkodni, újra besorolni a munkával rendelkezők — meglehetősen zárt és védett — közösségébe. Eleinte az ember — különösen, ha fiatal —- nem is veszi ezt túlságosan komolyan. Bízik abban, hogy rövidesen el tud helyezkedni, hiszen hangoztatja -4 szeret dolgozni, és nem válogat. Amikor azonban már a sokadik helyen próbálkozik, rájön, hogy a lelkesedés, a bizakodás nem elég. Nagy adag szerencse, kitartás, ügyesség (ügyeskedés), néha erőszakos fellépés, s legtöbbször némi kapcsolat (protekció!) is kell a kapun való bejutáshoz. Kár lenne ezt tagadni, s bár még csak a kezdeteknél tartunk, a fevolt az idő tájt. Egy későbbi tanulmány szerint a helyzet azóta sem javult. A cikkíró kissé erőtlen javaslata így szól: „Széles párbeszédet kellene indítani arról a kérdésről, hogy eltűrhető-e a szegénység egy olyan gazdag országban, amelynek alkotmánya az emberi méltóságot állatja az állampolgárainak garantált alapvető jogok középpontjába.” Sokáig azzal áltattuk magunkat, hogy a munka- nélküliség réme majd elkerüli országunkat. Szintén az alkotmányra hivatkoztunk, amely biztosítja a munkához való jogot, s bíztunk abban is, hogy a tervgazdaság rendje, fegyelme megvéd majd bennünket a tőkés világra jellemző, nagyarányú munkanélküliségtől. Természetesen tudtuk, hogy a „teljes foglalkoztatottság” nem épült másra, mint a bérek alacsonyan tartására. Vagyis az általános „alulfizetettség” volt az ára annak, hogy — a statisztika szerint — szinte nem is létezett munkanélküliség hazánkban és a keleti tömb országaiban. 1990. december 6. • PETŐFI NÉPE • 5 Távol áll tőlem, hogy párhuzamot vonjak, s a közelmúltbeli nyugatnémetországi bérekről, netán a munkanélküli-segélyek összegéről példálózzak, ■[helyek illuzórikusak a számunkra. Az is vágyálom lenne, ha az úgynevezett „szociális piacgazdaság” ottani, négy évtizedes, valóban létező eredményeit és vívmányait ajánlanánk nagy hirtelen hazai megvalósításra. Csupán az a sürgető kérdés, hogy tudatában vagyunk-e tényleges helyzetünknek? Mert a veszély elhallgatása, lebecsülése egyenlő a védekezés elmulasztásával. Törvények, programok, költségvetési tervek készülnek mostanában. Keressük, várjuk az elszegénye- dőkre, a létbizonytalanságban élőkre, a fiatal családosokra, az inflációval többszörösen sújtott, kiszolgáltatott nyugdíjasokra, s a munka nélkül maradók felkarolására vonatkozó híradásokat. Azokat is, amelyek — talán még nem késő — a társadalom összefogását, szolidaritási készségét, az intézményesen is kibontakozó — napjainkban még széthullott állapotban vergődő -— érdekvédelem hathatós fellépését bizonyítják. F. Tóth Pál SZEMENSZEDETT IGAZSÁG Családfa . . ....., ..... ... „ ........ -..., |j... „Azokra a sajtópletykákra, miszerint a családunkban van egij. büntetett előéletű egyén, azt szoktam válaszolni, hogy az egész roapnsag körében nemhogy bűnözőket, de szenteket sem ismerek.” Margaret Thatcher, volt miniszterelnök Jobb későn, mint soha „Meg kell mondanom, hogy egy német szót nagyon jól meaanul- tam. Azt, hogy: reálpolitika.” Mihail GorbacsovJ elnök Ezermester „Hogy mit csináltam, amíg nem választottak meg miniszteri Inöknek? Varrtam, meszeltem a lakást, és megjavítottam a vécét, ami kormányfő koromban nem jól működött.” Burdtland, norvég kormányfő Program é | g „Németek! Szívjatok minél több cigarettát, mert ily módon is több adót fizettek, és ezáltal is támogatjátok az ország egyesítését;” A Német Dohányzók Társaságának elnöke Felismerés „Attól tartok, hogy a világ sokkal inkább felfigyelne arra, ha a televízió előtt levetkőznék, mint hogy mit mondok az éhezők problémáiról.” Edouard Saouma, a FAO főigazgatója mos regény (A fattyú, Kihívás), színmű (Mindhalálig, Beatles) és filmforgatókönyv (Dögkeselyű) szerzője. Az újabb regény nem más, mint egy családtörténet. „Az 1888. február 7-én, Aradon született idősebb Lenz Géza a századvég Kelet- Európa Párizsá-nak nevezett, pezsgővirágos Bukarestjében éh a hivatásos verekedő, hamiskártyás kalandorok életét. 1897-ben beleszeret az izgatóan szép, félörmény, félromán táncosnőbe, Getába, akivel rendőrségi és egyéb retorziók elől Marosvásárhelyre menekülnek.” A férfi bérkocsis lesz, családot alapít. A századfordulón megszületik első gyermeke, ifjabb Lenz Géza. Lenz újabb bonyodalmakba keveredik, féltékenységében nyomorékká ver egy> nemesi származású nagykereskedőt, amiért ismét menekülniük kell. Életük újább állomása Debrecen, ahol Lantosra magyarosítva nevét, szeszfőzdét nyit. Hamarosan még két fia születik. Az Elátkozottak nemzetsége című, „lehetetlenül” izgalmas regény a második Lenz-generáció és a később született „Lantos-klán” tagjainak sorsát követi nyomon 1956 novemberéig. A kötet kitűnő adalékokkal szolgál a huszadik század első felének brutális embertelenségéhez, miközben — körvonalazódik a magyarság tragikus német-, majd szovjetorientációjának korrajza is. „Egy elátkozott ország elátkozott nemzetségéé, a népé, amit a történelem közönyös malomkövei ottfelejtett szkíta totemként őröltek Európában.” Lilla és Czfci Ford I Fairlane j kalandjai { Az új amerikai produkció ián ja leggátlástalanabbul, a legelve emeltebb pimaszsággal képviseltetik magukat a modem tömegfilm kellékei: a popkultúra, a hatvanas évek rockzenéje és az elmaradhatatlan képregények. Dúsításként nem hiányoznak belőle a legfrissebb, a végletekig srófolt videoklipes őrületek sem. Amiből arra lehet következtetni, hogy a filmkészítők a mítoszok, stílusok és divatok vegyítésének változatlan szenvedéllyel hódolnak. A történet főhőse, Ford Fairlane az osztályon felüli rockdetektív, aki megánhekusként kívülállásáról, rockmániásként pedig szenvedélybetegségéről nevezetes. (Ez utóbbi minőségben őrizője Jimi Hendrix hírhedt balkezes munkaeszközének is.) Fairlane így aztán egyszerre van kívül és belül. Különösen nehéz mutatvány ez akkor, ha ebben a reflektorfényes világban különféle sötét erők is ármánykodnak. Kollégája: Amos hadnagy ugyancsak különc figura: diszkósztár múlttal állt be zsarunak. Fairlane, amikor éppen nem Sherlock Holmes, lankadatlan szorgalommal igyekszik kielégíteni a diszkóritmusban vonagló kis nőnemű rajongókat. Később felbukkan még a társaságban a gyilkos Smiley, aki nem más, mint a rossz arcú Freddy az Ebn utcából. Időről időre feltűnik még a társaságban Elvis (úgy is, hogy az egyik főszerepet maga Priscilla Presley asz- szony játssza). Mindezek ellenére a Ford Fairlane a műfaj legjobban sikerült darabjai közé tartozik. Nem kis részben a főszerepet alakító, kitűnő humorú Andrew Dice Cláy-nek köszönhetően, akivel minden bizonnyal találkozni fogunk még a mozivásznon. — károlyi — szűltség már érzékel tető. Sokan aggódva gond< Inak a közeli hetekre, hóm Dókra. Nemrég egyik isr (erősünk került a segé ybÓl élők listájára. Végül is sikerült elhelyezkednie. Ft | szabadult örömmel újsáj ölti, hogy végre helyreállta nyugalmuk a rettent bizonytalanság után. M :>stá- nában egyre többen é k át ezt a nyomasztó érzés :. Hallgatom a rádiót, ahol a minisztériumi állami i tkár és más szakemberek a ellátásokat latolgatják. jSzá- mok röpködnek a ^jegében, ijesztő számok. É 7 végére a munkanélkülié ; létszáma elérheti a szá ezer főt, s pár esztendő n úhja már félmillióra is növi ked- het. Vajon mi a helyze egy fejlett nyugati ország :>aij? Forgatom Az új sze ény- ség (Die neue Armu:) című, 1985-ben, Kölnbe i kiadott könyvet, abból »Ívásom. Az 'NSZK-ban (982 telén regisztráltak eliiször kétmillió feletti műnk anélkülit, de az úgynevezett „csendes tartalék” (be mein jegyzettek) száma a becslések szerint újabb egyr illijó Mostanság sorra „robbanta ” szét a zenekarok. A kettészakadt sapa- tok tovább dolgoznak, legtö jbszőr találnak új fazont, új nevet. M jg szerencse, hogy a Napoleon Bld.-b jl nem lett kettő, hasonló, vagy ugye házon nevű zenekar, mert akkor moí I ők äs járhatnának a bíróságra, mint | Neo- ton és a ZiZi Labor. Az igen né íszerü Napoleon két tagja: az éni kesrjő Vincze Lilla és a gitáros Czigl jn István most duót hozott létré. Máris megjelent lemezük, kazettájuk A fogadtatás igen kedvező! Persze, úszón. Vincze Lilla kitűnően éneke ; sek mindent tud. Mindehhez slág rgyii- nús szerzemények is születtek. Lilla és Czigj most az orszáj >t járja. Kecskemétre december 10-é i, hétfőn látogatnak el. Koncertjük íz Erdei Ferenc Művelődési Közpe ítban lesz, este hét órakor. I !' i 1