Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-30 / 305. szám

2 • PETŐFI NÉPE jS 1990. december 30. Ma szavaznak a költségvetésről (Folytatás az I. oldalról) Hiányzás után ezt végre Fogják hajtani, én leszek az első, aki fejet hajtok Önök előtt” —jelentette ki. Békési László hozzászólását Rajkai Zsolt (FKgP) boncolgatta, mondván: a Németh- kormánynak olcsó népszerűségre törekvő in­tézkedései voltak. A politikai vita második pontja Tölgyessy Péter (SZDSZ) csütörtöki felszólalásából fa­kadt. Botos Katalin tárca nélküli miniszter hatásvadászó, szenvedélyes hozzászólásában úgy ítélte meg, hogy az ellenzéki politikus csúsztatott, amikor az általa felsorolt, a la­kosságot érő hét csapást a jelenlegi kormány tevékenységének eredményeként mutatta be. Tölgyessy Péter nem kívánt vitába szállni a miniszter asszonnyal, csupán felidézte két nappal ezelőtti állításait, amelyek cáfolták Botos Katalin mondandóját. A jövő évi költségvetési törvényjavaslat feletti vita lezárását követően Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott fel­vetésekre. Az új pénzügyminiszter ezt az al­kalmat felhasználta arra is, hogy a képvise­lők előtt röviden ismertesse átfogó gazdaság- politikai programját. Elmondotta, hogy az MSZP, az SZDSZ, valamint a Fidesz képviselői által benyújtott módosítási javaslatok egy része túlzottan op­timistán Ítéli meg a költségvetés helyzetét. Kupa Mihály hangsúlyozta: jövőre nagyon sok a bizonytalansági tényező, igen nehéz tervezni. A költségvetés elfogadása alapvető az orr szág működőképességének fenntartása szempontjából — hangoztatta Kupa Mi­hály. A pénzügyminiszter elmondotta, hogy számos ok miatt bizakodó a jövőt illetően. Bármennyire is ellentmondásos volt az idei esztendő, jelentősen javult az ország pénz­ügyi egyensúlya, megkezdődött a várt gazda­sági átalakulás. Tény, hogy a jélentős adósságállomány nyomasztólag hat az or­szágra, ám arra nincs lehetőség, hogy átüte­mezéssel próbáljanak könnyíteni a helyze­ten. Bejelentette, hogy február végére komp­lex gazdaságpolitikai programot terjeszt a parlament elé. * A képviselők a délutáni órákban nagy többséggel — 274 egyetértő, három ellensza­vazattal, 32 tartózkodással — elfogadták a szakképzési hozzájárulásról és alapról szóló törvény módosítását. A plénum ezzel lehető­vé tette a szakképzési rendszer fenntartását és további működését. A kormány támogat­ta azokat a módosító javaslatokat, amelyek a döntési mechanizmus nyitottá tételét szor­galmazták. Az Országgyűlés szombaton este fél 6-kor — rövid vita után — elfogadta a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvény módositását. A képviselők úgy határoztak, hogy az alapból 1991-ben — átmeneti jelleg­gel — a törvényben meghatározott célokon túl és a felhasználási jogcímeken kívül az Országos Tudományos Kütatási Alap részé­re 1,8 milliárd, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap számára 1 milliárd, az állami költségve­tésnek pedig 1,3 milliárd forintot csoportosí­tanak át. * Nem sokkal háromnegyed 6 előtt befeje­ződött az Országgyűlés szombati munka­napja: a képviselők előzőleg még döntöttek arról, hogy két hónappal meghosszabbítják az ez évi ideiglenes vagyonpolitikai irányel­vek hatályát, mivel a jövő évre szánt irányel­vek vitájára nem jutott idő. Határoztak arról is, hogy a Budapest fő­polgármesterévé választott Demszky Gábor helyét a Külügyi Bizottságban Rockenbauer Zoltán (Fidesz) tölti be. i Vasárnap reggel 9 órától a költségvetési törvényjavaslatról döntenek a képviselők. (MTI) KÖZTÁRSASÁGI MEGBÍZOTTAK KINEVEZÉSE Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára, az Országgyűlés illetékes bizottságai előtti meghall­gatás figyelembe vételével 1991. január 1-jei hatállyal köztársasá­gi megbízottá kinevezte: dr. Szentgyörgyvölgyi Pétert Budapest főváros, dr. Skultéty Sándort Jász—Nagykun—Szolnok, Pest, Nógrád megye, dr. Virágh Pált Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár —Bereg megye, dr. Gyulai Gábort Borsod-Abaúj-Zemplén, He­ves megye, DR. FARKAS LÁSZLÓT Bács-Kiskun, Békés, Csongrad megye, dr. Bőgner Miklóst Baranya, Somogy, Tolna megye, dr. Hegedűs Tamást Fejér, Veszprém, Zala megye, dr. Horváth Józsefet Győr—Moson—Sopron, Komárom—Eszter­gom, Vas megye működési területtel. (MTI) Rabló­gyilkosság Vas megyében Brutális gyilkosság áldozata lett a Vas megyei Lukácsházán a 86 éves Horváth Józsefné. Az asszonyt pénteken reggel vérbe fagyva találta a lánya la­kása kamrájában, s a körzeti or­vosi vizsgálat alapján feltételez­hető volt, hogy gyilkosság áldo­zata lett. A rendőrség forró nyomon azonnal megkezdte a nyomo­zást, és a lakosság segítségével már péntek este el is fogták a 26 éves Horváth Zsolt Szombat­hely, Stromfeld-lakótelep 33. szám alatti lakost, aki alaposan gyanúsítható azzal, hogy megöl­te az idős asszonyt, és elrabolta mintegy 48 ezer forintját; bizo­nyítékok hatására beismerte tet­tét. Mint kiderült, az áldozatot már csütörtök éjszakától figyel­te, s pénteken reggel, mikor az kinyitotta lakásának ajtaját, ököllel támadt rá. Ütései nyo­mán a szerencsétlen asszony arccsontja, állkapocscsontja és tíz bordája tört el, s e sérüléseibe belehalt. (MTI) A leváltott környezetvédelmi államtitkár­helyettes sajtótájékoztatója Lobbykkal találta szemben magát s ezek az érdekcsoportok is tevőlegesen hozzájárultak fel­mentéséhez — mondta Illés, Zoltán, a leváltott államtitkát-, helyettes, tájékoztatva az újsá­gírókat a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium­ban szombaton. Az ellene fel­hozott kifogásokkal összefüg­gésben elmondta, hogy megíté­lése szerint új színt vitt áz álla­migazgatási munkába kiállásá­val, becsületességével, a kör­nyezetvédelem ügye iránti elkö­telezettségével. A környezetvédelmet kívánja szolgálni a jövőben is — han­goztatta —, de még nem dön­tött arról, hogy milyen módon. Arra is kész, hogy egy más hely­zetben állást vállaljon a minisz­tériumban. Szerinte sokkal ha­tékonyabbá kellene tenni e tár­cát. Jelenleg — véleménye sze­rint —^ ez a minisztérium nem vállalja az ütközéseket a kör­nyezet védelme érdekében, el­zárkózik a nyilvánosságtól, a sajtótól és a zöld mozgalmak­tól. (MTI) • A KGST vége Miért nem elfogadható a költségvetés? Az SZDSZ-frakció sajtótájékoztatója A Szabad Demokraták Szövetsége a jövő évi költségvetésről szóló tör­vénytervezetet nem tartja elfogadha­tónak, az SZDSZ-frakció nem ad- Jiatja a nevét egy olyan költségvetés­hez, amelynek végrehajtásába nincs beleszólása. Az-SZDSZ ennek ellené­re mindent megtett azért, hogy a kor­mánypártok — a parlamenti rend lo­gikája szerint — vasárnap elfogad­hassák a költségvetést. A parlamenti többség feltehetőleg elfogadja a ja­vaslatot, a közvéleménynek azonban tudnia kell, hogy kik voksoltak mel­lette, s kik szavaztak ellene. Pető Iván, a szabaddemokrata frakció ve­zetője ezt a szombati parlamenti ülés­nap ebédszünetében közölte a sajtó képviselőivel, vüágossá téve, miért nem elfogadható a költségvetés a párt számára. A legfontosabb okként említette, hogy a költségvetés úgy növeli a la­kosság terheit, hogy közben a jelenle­gi viszonyokat konzerválja. Pető Iván megítélése szerint a központi és helyi államigazgatási apparátusok fenntartására fordított nagy pénzesz­közök helyett az önkormányzatokat kellene segíteni. Az SZDSZ 44 milliárd forintos költségvetési megtakarításra lát lehe­tőséget, ennek érdekében több mint száz módosító indítványt terjesztett a plénum elé — mondta a frakcióveze­tő. Gaál Gyula, az SZDSZ gazdasági szakértője hozzátette: a párt képvise­lői csak olyan konstruktív javaslato­kat terjesztették elő, amelyek nem rontanak a kormány által vállalt költségvetési hiányon. A megtakarí­tást egyebek között az államigazga­tási szervezet növekedésének korlá­tozásával, a fegyveres testületek, civü és katonai biztonsági szervek igényei­nek mérséklésével lehetne elérni. A 44 milliárd forintnak több mint a felét a személyijövedelemadó-tábla valorizálására kellene fordítani, hogy -az állampolgárok adóterhei ne növe­kedjenek. Fontos kiadás lenne az ön- kormányzatok támogatása. Kóródi Mária e gondolathoz kapcsolódva annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés egyáltalán nem önkormányzatbarát, s emiatt nehéz helyzetbe kerülnek az önkormányza­tok. Kifogásolta, hogy a céltámoga­tás rendszere változatlanul fennma­rad, ám az elvek nem tisztázottak, s emiatt szembe kerülhetnek egymás­sal az önkormányzatok. Pető Iván egy kérdésre válaszolva kijelentette: ha az Országgyűlés ném fogadja el a költségvetést, az egyben azt jelenti, hogy a parlamenti többség „elolvadt”, ebből a miniszterelnök­nek le kell vonnia a megfelelő követ­keztetést. A frakcióvezető megítélése szerint a kormánypárti képviselők­nek kötelessége az elfogadás mellett szavazni, ha nem így cselekednek, át kell ülniük az ellenzék, vagy a függet­lenek soraiba. Pető Iván egy másik kérdésre reagálva elmondta: olyan Szakértői értekeléssel még nem talál­kozott, amely azt jósolta volna, hogy a költségvetés túléli az első negyed­évet. Valószínű, hogy három hónap múlva újra kell majd tárgyalni róla. (MTI) A kelet-európai országok kö­zötti kereskedelem világpiaci árakra és dollárelszámolásra tör­ténő áttérése január elsejétől egyúttal a KGST végét is jelenti. Azt jelenti, hogy a dollár a transzferábilis rubel helyébe lép. A Szovjetunió kelet-európai part­nerei eddig a világpiaci árnál ol­csóbban szerezték be a szovjet nyersanyagokat, s drágábban ad­ták el neki a nyugati színvonalnál alacsonyabb minőségű feldolgo­zott termékeiket. A dollárelszámolásra való átté­rés a Szovjetunió számára azt je­lenti, hogy keményvaluta-bevéte- lei — főleg a nyersolaj, a földgáz, az elektromos áram és más nyers­anyagok exportjának köszönhe­tően —- növekedni fognak. A ke­let-európai országok esetében vi­szont az áttérés „becsült számlá­ja” az első időkben évi 6-7 milli­árd dollárra rúghat. Később per­sze ezen országok átorientálhat­ják kereskedelmüket a nyugati országok felé, ezáltal pedig több­letbevételre tehetnek szert ke­ményvalutában. A kelét-európai országok kétoldalú kereskedelmében több konkrét döntés is született már. Magyarország bejelentette, hogy január elsejétől 16 százalékos vá­mot vet ki az egykori KGST- országokból érkező importáruk­ra. (Mostanáig ez a kereskedelem vámmentes'volt.) A volt KGST« országok közötti kétoldalú csere külkereskedelmük egészén belül 45-80 százalékot tett ki, s az arány — legalábbis az első idők­ben — várhatóan nem fog jelen­Kárpótlás az „elveszett nemzedéknek” Az európai szilveszter kezd ugyan felnőni a Holdújév mellé, de az évvége-várás ilyenkor még nem hatja át az életet Kínában. Bármi más lekötheti az emberek figyelmét, az idén például a tévés társkereső műsor, a „ma este megismerkedünk”. Ritkán talál­kozó ismerősök közt is mindjárt fesztelen beszélgetés kezdődik, buszon, villamoson, utcán, ha így hangzik az első kérdés: „lát­tad a társkeresőt?”. Százmilliók csemegéznek rajta, de szereplésre csak kevesen szánják rá- magu­kat, eddig összesen 30-an vállal­ták az élve boncolást, közülük a legfiatalabb 25, a legidősebb 68 esztendős volt, a kéthetenként egyszer jelentkező 15 perces mű­sorban a legkülönbözőbb foglal­kozású, társadalmi helyzetű em­berek láthatók, amint olvasnak, főznek, munkahelyükön ügy­ködnek, szaladnak a busz után, vagy éppenséggel nyaralás köz­ben mondjuk a tó vizét paskol- ják, a műsorvezető közben be­mutatja a jellemvonásaikat, vesszőparipáikat, előéletűket, beleértve az esetleges válásokat is. A szereplésre jelentkezőnek először is munkáltatói vagy ut­cabizottsági igazolást kell hoz­nia arról,, hogy egyedülálló, nincs hites házastársa, ezenkí­vül vállalniuk kell, hogy tisztes­séges Öltözékben jelennek meg és befizetnek 60 jüant (mintegy kétheti átlagfizetés). A program készítői „szolgál­ni és nevelni” szeretnék az em­bereket, miközben társat keres­nek a vállalkozószellemű keve­seknek, a-házassághoz való he­lyes viszonyulásra próbálják ne­velni a nézőket. Egy 12 szobás házban lakó nyugdíjas munkás bemutatása közben például a . műsorvezető felhívta a figyel­met: ne az anyagiak, hanem az emberi tulajdonságok alapján ítéljenek. Egy fiatal nő kerek pe­rec megmondta a felvétel előtt, hogy külföldi férjet akar fogni magának, ami a rendezőnek se­hogy se tetszett. „Nem helyén­való ilyen célt kitűzni, az azon­ban, egészen más, ha a videofel­vétel láttán történetesen egy külföldi szeret bele” — véleked­tek a tévések, a meg nem neve­zett ifjú hölgy — mint a sájtó megírta — végül a rendezővel való nézeteltéresek miatt végleg*, letett a szereplésről. Olyan jelentkező is akadt, aki a felvett műsor vetítése előtt egy héttel mondta' le a szereplést — éspedig a környezete nyomá­sára. Jelenleg 500-an vannak váró­listán. Közülük sokan az „elve­szett nemzedék” tagjai, akik a kulturális forradalom idején po­litikai megfontolásokból kötöt­tek házasságot, s most magá­nyosan tengődnek. A gátláso­sak — pontosabban az ismerő­seik rosszallásától joggal tartók — számára már két nem nyilvá­nos táncestélyt rendezett a tele­vízió. A kínai társkereső műsor egé­szen más, mint amerikai vagy japán megfelelőik. Ami ott szó­rakozás, az itt halálosan ko­moly dolog — állítják a kínai tévések;. Farkas Géza (Peking) MTI-Panoráma tős mértékben változni. Ezen or­szágok külön-külöa kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötöttek a Szovjetunióval, amely a kereskedelem egy részét, kor­mányszinten szabályozza. Ezzel párhuzamosan Csehszlo­vákia, Magyarország és Lengyel- ország kétoldalú kereskedelmi szerződéseket kötött egymással: áttérnek a dollárelszámolásra, s a kereskedelem közvetlenül válla­lati szinten zajlik majd, szemben a korábbi gyakorlattal, amikor az állami szervek bonyolították. Románia és Bulgária nem kötött hasonló megállapodásokat, s a piacgazdaság bevezetését illetően is lemaradtak a három közép­európai ország mögött. Az 1991-ben induló új kereske­delmi rendszer elfogadható mű­ködése érdekében rendkívül fon­tos, hogy a kelet-európai orszá­gok fokozatosan összehangolják a piacgazdaságra történő átállás feltételeit. Nincs megegyezés a környezeti károk felmérésében (Folytatás az 1. oldalról) szág területét — tájékoztatta az MTI-t szombaton Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A csapat- és anyagvonatok szá­ma ugyan nem éri el a szállítási ütemtervben meghatározottakat, ez azonban csak a szovjet fél terve­zési hibájával magyarázható, ala­kulataikat ugyanis a számítottnál kevesebb vonattal tudták kivonni. A Honvédelmi Minisztérium nyil­vántartása szerint a szerelvények eddig összesen több mint 55 ezer szovjet állampolgárt — katonákat, polgári alkalmazottakat és család­tagjaikat —, közel 16 500 techni­kai eszközt, ebből 13 326 kerekes, 804 lánctalpas járművet, továbbá 708 harckocsit, 1030 egyéb harci járművet, illetve mintegy 234 ezer tonna anyagot szállítottak el a Szovjetunióba. A szovjet csapatkivonás, kérdé­seivel foglalkozó magyar—szovjet szakértői tárgyalásokon az esetleg létrehozandó vegyes vállalatok ügyében; a megürülő létesítmé­nyek műszaki átadása és átvétele módszereinek egyeztetésében, to­vábbá a nem hasznosítható ingat­lanok dolgában közeledett a felek álláspontja. Ugyanakkor több he­tes tárgyalás után sem sikerült megegyezni a környezeti károk fel­mérésének módszereiben. A szov­jet fél csak az olajszármazékok ál­tal okozott károkról kíván tárgyal­ni, a magyar álláspont szerint vi­szont a szovjet csapatok — itt- tartózkodásuk alatt — a termé­szetben, az erdőkben, a vizekben, a talajban különböző szennyező anyagok által jelentős károkat okoztak. Ezek vizsgálatát és felmé­rését tovább folytatják. (MTI) Izrael cáfolja a csapat- összevonások hírét (Folytatás az 1. oldalról) összevonásokra vonatkozó amma- ni jelentéseket. Ugyanakkor elképzelhetőnek tartotta, hogy Irak figyelmeztetés nélkül rakétatámadást hajt végre Izrael ellen. A vezérőrnagy ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy országának egy ilyen akció csak korlátozott károkat okozhat, de az izraeli válasz „nagyon kemény” lesz. A mozdonyvezetők az utolsó pillanatig készek a megegyezésre (Folytatás az 1. oldalról) 31-én éjfélig nem tudnak meg­egyezni, akkor 1991. jánuár 2-án reggel 5 órától kétórás figyelmezte­tő sztrájkot tartanak — mondta Németh László, a Mozdonyveze­tők Szakszervezetének alelnöke a szombaton tartott budapesti sajtó- tájékoztatón. Véleményük szerint 1991-ben jelentősen csökkenni fog a mozdonyvezetők túlóráinak szá­ma, emiatt a vezérigazgatóság által ajánlott 25 százalékos emelés való­jában csak 20 százalékkal növelné meg havi keresetüket. Ezért a túló­racsökkenés ellensúlyozására ké­rik a 29 százalékos alapbéremelést. A szakszervezet vezetői úgy gon­dolják, hogy a MÁV a csökkenő jövő évi túlórakeret terhére tudná teljesíteni a 29 százalékos alapbér követelést. Az előzményekről Németh László elmondta: október közepén a. szakszervezet elkészített és eljut­tatott egy tárgyalási javaslatot a vezérigazgatóságra. Ebben megfo­galmazták a béremelési követelé­süket, garanciát kértek arra, hogy 1991-ben mozdonyvezetőket nem bocsát el a MÁV, valamint egy új kollektív szerződés megkötésere is javaslatot tettek. Többszöri sürge­tés és levélváltás után november végén ült tárgyalóasztalhoz a két fél. Ennek eredményeképpen rész­ben a foglalkoztatás, részben az új kollektív szerződés kérdésében megegyezés született. A “MÁV a következő évben —- az alelnök isr meretei szerint — 12 ezer főt kíván elbocsátani, ami nem érinti a moz-. donyvezetőket. Új kollektív szer­ződés megkötésére pedig — az égyeztető tárgyalások után — ja­nuár végén kerül sor. (MTI) A Magyarország és a Szovjet­unió közötti kormányközi megál­lapodás jövőre 3,8 milliárd dollár értékű kereskedelmet irányoz elő. Budapest 2,1 milliárd dollárért vásárol árut a Szovjetunióból, míg Moszkva 1,7 milliárd dollá­rért vesz Magyarországtól főleg gépipari és vegyipari termékeket. A magyar nyersolajimport egy­millió tonna körül alakul, s ezt Magyarország további 2-3 millió tonnával egészítheti ki a köztár­saságokból származó közvetlen vásárlásokkal. 'A még hiányzó 2,5-3,5 millió tonna olajszükség­letet máshonnan, esetleg szabad­piacokon kell megvennie. Hasonló elvek alapján kötöt­ték meg a Szovjetunió és Cseh­szlovákia, illetve a Szovjetunió és Lengyelország közötti szerződé­seket is, Jövőre Moszkva 4,5 mil­lió tonna nyersolajat szállít Var­sónak, szemben az idei 13 millió tonnával. A lengyelek ezért rész­ben konvertibilis devizával, rész­ben pedig gépekkel és hajókkal fizetnek. Lengyelország — akár­csak Magyarország — közvetlen tárgyalásokat folytathat a tag- köztársaságokkal további olaj- és gázszállításokról, amelyekért konvertibilis devizával vagy áru­val fizethet. Lengyelország már be is jelentette, hogy az egész idei kereskedelmi többletét — mint­egy 4 milliárd dollárt — a jövő évi olajvásárlásokra fogja fordí­tani. Csehszlovákia jövőre csak 7,5 millió tonna nyersolajat kap a Szovjetuniótól, szemben az el­múlt időszakkal, amikor évente 16,5 millió tonna olajat szerzett be onnan. Prága a számlát ke­ményvalutával és olajipari beren­dezésekkel egyenlítheti ki. A máshonnan — például Iránból vagy Nigériából -— származó kő­olaj szállítása és finomítása gon­dot okoz Csehszlovákiának, mi­vel az összes finomítót a Szovjet­unióból érkező nyersolajra épí­tették ki.

Next

/
Thumbnails
Contents