Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-04 / 284. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 4. NÉMET VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK Előretörtek a polgári pártok A második világháború utáni első össznémet Bundestag-választásokról hétfőn, a hajnali órák­ban kiadott előzetes hivatalos végeredmény meg- erősitette, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Szabaddemokrata Párt (FDP), azaz a jelenlegi kormánykoalíció kényelmes, 54,8 százalékos többséggel rendelkezik az össznémet parlament­ben, amelyben a képviselői helyek száma 656-ról 662-re nőtt, mivel a CDU 6 pótmandátumot is szerzett. Ilyen akkor jár egy pártnak, ha több mandátumot szerez közvetlenül, mint amennyi közvetlen rtiandátum a szavazatok arányában jár­na neki. A CDÜ partnerével, a CSU-val együtt 43,8 százalékot ért el, míg a harmadik partner, az 1990-es választások nagy győztese, az FDP 11 százalékot. Ez 1,9 százalékkal jobb annál, mint amennyit 1987-ben csak Nyugat-Németországban kivivtak. A szociáldemokraták ezzel ellentétben 33,5 százalékukkal 1957 óta most könyvelték el a legrosszabb szereplést, de itt is természetesen csak a régebbi nyugatnémet választási eredménye­ket vehetik alapul. Németország egész területén 78 százalékos volt a részvételi arány, alacsonyabb az 1987-es nyugat­német választásokon mért 84 százaléknál. Az NSZK-ban 1949 óta a választók részvételi aránya 78 százaléknál mindig magasabb volt. Pont a vita végén: merre vezet az elkerülőút? •• Ülést tartott Kecskemét képnselő-testülete Honecker akkor nem volt szívbajos, amikor tűzparancsot adott Az NDK egykori államfőjét hét­főn reggel beszállították az átme­neti otthonául szolgáló szovjet ka­tonai kórház kardiológiai osztá­lyára — közölte a beelitzi létesít- ■ mény előtt várakozó újságírókkal egy szovjet tiszt. Állítása szerint az orvosok „nagyon komolynak” mi­nősitik Erich Honecker állapotát, aki ellen szombaton adott ki a ber­lini kerületi bíróság letartóztatási parancsot. A 13 hónappal ezelőtt megbu­kott pártfőtitkárt és államfőt a múlt héten előkerült dokumentu­mok alapján ázzál vádolják, hogy személyesen adott több Ízben is utasítást az NDK határőreinek fegyverhasználatra a német—né­met határon, illetve a berlini fal mentén. A Honecker által mindvé­gig cáfolt „tűzparancs” következ­tében 28 év alatt mintegy 200 me­nekülő vesztette életét a határo­kon. A letartóztatási parancs vég­rehajtásához arra vän szükség, hogy a szovjet nyugati hadsereg­csoport — amelynek kórházában Honecker jelenleg tartózkodik — beleegyezzen az expolitikus átszál­lításába a berlin-moabiti börtön­be. A hét végén kiszivárgott értesü­lések szerint azonban ebben a kér­désben csak Moszkva, föltehetően maga Gorbacsov elnök hozhat döntést. ■ Az USA igazságügy-minisztere hazánkban Richard Thornburgh, az Ameri­kai Egyesült Államok igazságügy­minisztere, aki delegáció élén tar­tózkodik háromnapos látogatáson Budapesten, hétfőn rendkívül gaz­dag programot bonyolított le. Dél­előtt megbeszéléseket kezdett dr. Boross 'Péter tárca nélküli minisz­terrel, majd Antall József fogadta hivatálában a vendégeket. Az MTI értesülése szerint dr. Bo­ross Péter tárca nélküli miniszternél folytatott tárgyalásokon jelen vol­tak: William S. Sessions, az FBI igazgatója, valamint a Magyar Köztársaság Információs Hivatalá­nak és Nemzetbiztonsági Hivatalá­nak megbízott főigazgatói is. A szakértők bevonásával — ked­den is folyó — tárgyalásokon az Egyesült' Államokat és Magyaror­szágot egyaránt érdeklő nemzetkö­zi terrorizmus és bűnözéyelleni kö­zös harc kérdéséi szerepeltek, illetve szerepelnek. Puccskísérlet Argentínában Katonai puccskísérlet kezdődött hétfőn Argentínában. A szélső- jobboldali, nacionalista tisztek öt­venfős csoportja hatalmába kerítet­te Buenos Airesben a hadsereg fő-, hadiszállását és egy gyalogosezred laktanyáját. Carlos Menem államfő rendkívüli állapotot hirdetett ki. A hadsereg Menemhez hű vezérkari főnökének közleménye szerint az ország többi részén nyugodt a hely­zet! Humberto Toledo elnöki szóvivő szerint Mohammed Ali Seineldin ezredes hívei szervezték az állam­csínyt. Az ezredes két évvel ezelőtt tett már egy puccskísérletét. Bünte­tése akkor mindössze annyi volt, hogy elbocsátották a hadsereg kö­telékéből. Seineldin és a köreihez tartozó szélsőséges, jobboldali tisz­tek erőszakos, demokráciaellenes fellépéseit főként az ösztönzi, hogy a demokratikusan választott kor­mányok újra meg újra felvetik: ki kell vizsgálni a katonai diktatúra éveiben elkövetett jogsértéseket, és meg kell büntetni a vétkes katona­tiszteket. A viszonylag fiatal argentin de­mokrácia, már három puccskísérle­tet vészelt át, mégpedig 19$7-ben és 1988-bán Raul Álfonsin elnöksége alatt. A július óta hivatalban lévő Menem-kormány azonban most szembesül először az argentin poli­tikai élet e rákfenéjével. (Folytatás az 1. oldalról)*, egy órakor kezdődő ülésén. Másfél órás érvcsatában „kristályosodott ki” a döntés, hogy milyen útvona­lon vigyen az M5-ös autópálya Kecskemétet elkerülő szakasza, il­letve a békéscsabai útra vivő kövesút. A pro és kontra, sőt, re- . kontrázó hozzászólások után vé­gül is az I-es számú alternatíva győzedelmeskedett, amely a követ­kezőképpen „fest”, papírra vetve: „Az autópálya ',0’ változatából kiindulva, a hobbikertek déli olda­lán, azoktól 200 méterre épülne ki a Halasi út új bevezető szakasza, mely a Halasi úti hobbik és az Alu- pigment 300 méteres védősávja kö­zötti területen egyrészt visszacsat­lakozna a régi Halasi útba, más­részt tovább vezetődne a békéscsa­bai útig, mint déli külső körút. Eb­ben az esetben a régi Halasi út szerviz- és kerékpárúiként, vala­mint parkolóként funkcionálna. A hobbikertek déli oldalán vissza­csatlakozna az új Halasi úti nyom­vonalhoz, ugyanakkor az átmenő forgalom yégig a hobbik előtti sza­kaszon ki lenne tiltva.” (Tenhésze- tesen az előterjesztésben alkalma­zott feltételes mód immár kijelentő móddá változtatandó ...) A szünet után a képviselő-testü­let jogi és ügyrendi bizottságának előterjesztésében az önkormányza­ti tisztségviselők költségtérítéséről, juttatásairól, a tanácsnokok tiszte­letdíjáról kezdtek volna vitatkoz­ni, ha a hozzászólók (dr. Bányai Endre, dr. Molnár Ilona, dr. Brú- szel László) nem tették vblna azonnal kétségessé a rendeletalko­tás időszerűségét. Végül a polgár- mester, Merász József indítvá­nyozta, hogy a kérdés megvitatá­sát csak a szervezeti és működési szabályzat megalkotása és elfoga­dása után tűzzék napirendre. Mint JUGOSZLÁ VIA NEM LESZ LIBANON Egy ország — egy hadsereg Veljko Kadijevics jugoszláv nemzetvédelmi mi­niszter keményen elutasította a külön köztársasá­gi haderők létesítésének tervét s hangoztatta, hogy a hadsereg kész erőszakkal fellépni azokkal szemben, akik erőszakot alkalmaznak. „Egyetlen országnak sincs több hadserege, Jugoszlávia nem lehet es nem is lesz Libanon” — szögezte le Kadi­jevics hadseregtábomok * interjújában, amelyből részleteket sugárzott a belgrádi televízió. Az inter­jút a hétfői jugoszláv sajtó közölte. Az önálló köztársasági hadseregekről szólva a nemzetvédelmi miniszter azt mondotta, hogy Ju­goszlávia függetlenségét és biztonságát épp az ilyen nemzeti hadseregek veszélyeztetik a legin­kább. Megbélyegezte egyúttal azt is, hogy „vissza­éléseket hajtanak végre a területvédelmi és a pol­gári védelmi alakulatokkal, a belügyi szervekkel, ’ s ezentúl önkéntes alakulatokat és csoportokat is szerveznek.' Kit szolgálnának ezek a hadseregek, kikkel szemben vetnek be őket? — tette fel a kér­dést Kadijevics, hangoztatva ezzel kapcsolatban, hogy az ilyen erők testvérgyilkos háborúba kerget­nék az országot. A hadsereg az alkotmány és a tör­vény alapján jár el — mondotta a miniszter. A legkritikusabb helyzetekben — fűzte hozzá — a fegyveres erők megelőző intézkedéseket tet­tek, de közvetlen akciót is végrehajtottak, hpgy megakadályozzák a nemzetek közötti tragikus vi­szályt. Jugoszláviát jelenleg nem fenyegeti külső táma­dás, de a helyzet már akár holnap megváltozhat— mondotta Veljko Kadijevics. A kedvezőtlen belpo­litikai irányzatok csorbítják Jugoszlávia tekinté­lyét és felidézik a külső beavatkozás veszélyét. Mindehhez hozzájárulnak egyes politikai pártok vezetői, akik külföldi segítséghez folyamodnak. Az MNB valuta (bankjegy és csekk)-árfolyamai Érvényben: 1990. december 4-étől 10-éig Pénznem vételi eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11 440,77 12148,45 Ausztrál dollár 4 585,16 4 868,78 Öelga frank 190,42 202,20 Dán korona 1 026,14 ‘ 1 089,62 Finn márka 1 641,23 1 742,75 Francia frank 1 165,23 1 237,31 Görög drachma (a), 38,26 40,62 Holland forint 3 490,48 3 706,38 ír font 10 496,16 11145,40 Japán yen (1000) 441,37 468,67 Kanadai dollár 5 085,44 5 400,00 Kuvaiti dinár Az árfolyamjegyzés szünetel Német márka 3 937,54 4181,10 Nprvég korona 1007,32 1 069,62 OÍa$z líra (1000) 52,39 55,63 Osztrák schilling 559,80 594,42 Portugál escudo 44,70 47,46 Spanyol peseta 61,94 65,78 Svájci frank 4 601,20 4 885,81 ' Svéd korona . 1 050,73 1 115,73 USA-dollár 5 924,03 6 290,47 ECU ‘(Közös Piac) 8 104,01 8605,29 (a) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmaz­ható. árfolyam: Görög drachma 39,40 39,48 Francia lap a román nacionalizmusról „Iliescu a román nacionalistákkal muto­gatja magát”—úja hétfői számában a Libéra- tion című francia lap, a román nemzeti ünnep, december elseje gyulafehérvári eseményeit kommentálva. —. „A kormány, amely a nem­zeti ünnepen az ultrákkal közös nagygyűlésen vett részt, ezzel idegengyűlölő hadjáratuk ré­szesévé vált.” Az éles hangú cikk szerint „a ro­mán rezsim a marosvásárhelyi összecsapások óta még nem részesítette ilyen fokú elismerés­ben a nacionalista eszméket”, mint amikor „az idegengyűlölő Vatra Romaneasca szerve­zettel együtt vett részt a nagy pompával meg­rendezett ünnepségen”. A lap elsősorban a Moldáviával és Bukovinával kapcsolatos megnyilatkozásokat emeli ki az ünnepi szó­noklatokból, megemlítve, hogy ugyanakkor a jelenlevők megzavarták Szőcs Géza, a Romá­niai Magyarok Demokratikus Szövetsége el­nökének beszédét. „Ezek a fejlemények igazolják Sütő And­rás aggodalmait” — írja a lap, amely az erdélyi magyar író párizsi tartózkodása so­rán interjút készített vele. Ebben Sütő And­rás egyebek között megállapítja: a román kormány hallgat, amikor a Vatra Roma­neasca az erdélyi magyarság élleni hajtóva­dászattal fenyegetőzik. Az író a lap szerint „rettenetest nehézségektől” tart a romániai magyar nemzetiség sorsát illetően. „A buka­resti rezsim a jelek szerint igazolja ezeket az aggodalmakat, amikor nyilvánosán együtt parádézik az ultranacionaÍistákkal”íjtr Ú)a a francia lap. Ideiglenes költségvetés is készül Amennyiben elhúzódna a költségvetési vita, s a kormány által beterjesztett tervezetet a parlament nem tartaná alkalmasnak elfogadásra, a Pénzügymi­nisztérium kész arra, hogy ideiglenes költségvetést terjesszen az Országgyűlés elé. Ezen már dolgoznak a pénzügyi kormányzat szakemberei. Naszvadi György főosztályvezétő a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának elmondta, hogy a provizó­rikus költségvetés lényegében az ez évi előirányzatok részbeni kiterjesztését jelentené a jövő esztendőre. Ebben az esetben ugyanis az államkassza 1990-hez képest változatlan bevételekkel és kiadással számpi­na, s.minden hónapra az idei előirányzat tizenketted részét tervezik. Amennyiben a parlamént nem fogad­ja el a költségvetést, úgy az adótörvények esetében is minden marad a régiben, vagyis nem változnak az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, va­lamint a vállalati nyereségadó szabályai. Az átmeneti költségvetés az elképzelés szerint addig működik, amíg a véglegest be nem cikkelyezik, s arra szolgál, hogy ebben a nehéz időszakban is szabályozza az ország gazdálkodását. * * * Az ideiglenes költségvetés kialakításának gondola­ta két dolog miatt vetődött fel. Egyrészt az érdekkép­viseleti szervek, a szakszervezetek, a vállalkozók vi­tatják a pénzügyi kormány által előterjesztett terveze­tet, amely a terheket lényegében teríti, a lakosságot és a vállalkozókat egyaránt rosszabb helyzetbe hozza a jövő esztendőben. Időközben — úgy tűnik — készül egy ellenjavaslat is, amely elsősorban a kormány- programra vonatkozik, ám a költségvetéssel is kap­csolatban van. Matolcsy György, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára és stábja radikálisabb lépéseket jávasol a 'tánjogatásleépítésben, az adórendszerek átalakításában, ■ elsősorban a vállalkozók érdekeit szem előtt tartva. Várhatóan a parlamentben is szá­mos ellenzője lesz a jelenleg beterjesztett költségvetési elképzeléseknek, s azt-sem lehet tudni, hogy az or­szággyűlési bizottságokban a héten kezdődő költség- vetési vitát mennyi idő alatt sikerül befejezni. így szükséges felkészülni arra az esetre is, hogy nem szü­letik meg á költségvetés, hiszen az országnak akkor is működőképesnek kell maradnia. Ezt a célt szolgál­ná a Pénzügyminisztérium ideiglenes költségvetése. Valószínű azonban, hogy ebben az esetben a Nemzet­közi Valutaalappal folyó,tárgyalások elhúzódnának. Az IMF-fel tervezett hároméves megállapodás — ami nagyon fontos az ország külső finanszírozása szem- pontjából — csak a végleges költségvetés elfogadása után fejeződhet be. (MTI) mondotta—a döntés előrehozását sürgető képviselőknek címezve —: az, hogy a javadalmazásuk kérdé­sében hogyan foglalnak állást, egy­ben a képviselő-testületet fogja mi­nősíteni! ... Ezt követően a jegyzői pályáza­tok elbírálásának ismertetésére ke­rült sor. A két beérkezett pályázat közül dr. Erdei Attiláét (a városi tanács jogi és szervezési osztályá­nak volt vezetőjéét) foganták el •— egyhangúlag! (Megható pilla­nat volt ez a kecskeméti önkor-, mányzat eddigi történetében.) Dr. Erdei Attila esküjét Merásá József előtt letette. A következő napirendi .pont vi­táját — amely az önkormányzati bizottságokba kívülről beválasz­tandó szakértők személyéről ké­szült dönteni — meglehetősen szo­katlan zajok zavarták meg oda- kintről. A városháza patinás épü­lete elő(t szabályosan bejelentett tüntetés kezdődött. (Erről is tudó­sítunk lápunk más helyén.) így az­tán a tegnapi ülésre már „behan- gosított” díszteremben — amely­nek akusztikája nemigen méltatja az építészt — szinte alig lehetett figyelemmel kísérni a hozzászólá­sokat. A polgármester nyugtató szavára folytatódott a tanácsko­zás, amely lapzártakor még javá­ban tartott. A taxisok demonstrá­ciójáról (főképpen a szorult hely­zetbe került város ellátásának megoldásáról), valamint a „beje­lentések” napirend tizenkettő al­pontjáról, amelyek között nem egy rázós kérdésről—mint a lakásgaz­dálkodás — esett szó. ||S|§| \. \U Törvény az adózás rendjéről (Folytatás az 1. oldalról) ­Ezek után fogadta el az Ország- gyűlés az ülésnap tárgysorozatát,' majd — első napirendi pontként — megkezdték a köztársasági meg­bízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényja­vaslat részletes vitáját. E vitában lényegében az írásban is közreadott bizottsági állásponto­kat ismertették a képviselők, időn­ként meglehetősen hosszasan. Az Országgyűlés végül is kisebb módosításokkal elfogadta a tör­vényjavaslatot. A leglényegesebb elem, hogy e törvény — és nem kormányrendelet mint alacsonyabb szintű jogszabály — rendelkezik a köztársasági megbízotti funkció el­látásához szükséges szakképesítés- ről. A képvislök ezután áttértek az adózási rendről szóló törvényjavas­lat megtárgyalására. Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár a már korábban megtartott általános és részletes vitát összefoglalva ki­emelte, hogy a törvényjavaslathoz , benyújtott csaknem hetven módosí­tó indítványból az előterjesztés koncepcióját lényegében egyetlen­egy sem vitatta. A pénzügyi tárca egyébként a módosítások közül nyolccal fenntartás nélkül egyetért, többet pedig kisebb igazításokkal' tart elfogadhatónak. Az indítványonként löt másod­percesre rövidített, mégis igen hosz- szadalmas szavazási procedúra után az Országgyűlés — módosítá­sokkal — megalkotta az adózási rendről szóló törvényt. Következő napirendként a kép­viselők nagy többséggel t— mind­össze egy ellenszavazattal elfo­gadták az építésügytől szóló, 1964. évi törvény módosítását, amelyet a környezetvédelmi bizottság önálló indítványaként Kádár Péter (SZDSZ) és Ráday Mihály (SZDSZ)-terjesztett be. rfr7T iíiszöbsí Miért volt sztrájk a GAMF-on? (Folytatás az 1. oldalról) a tanszékvezetőket pedig a fő­igazgató hívta egybe, értékelni a kialakult helyzetet. Ezalatt a diákok önkormányzatot ala­kítottak, ^melynek élére 9 tagú testületet választottak meg., Délután követeléseiket írás­ban adták át dr. Kulcsár Bélá­nak, ebben egyebek között ki­fejtik, hogy véleményük szerint a főiskola vezetése nem töreke­dett bevonni a hallgatókat az intézet újjászervezésébe, á napi oktatási ügyek intézésébe. El­utasítják azokat a módszereket is, amelyekkel a Berényi-ügy üggyé válhatott, s amelyről — mint állították — az okta­tók jó része nem is értesült. Végezetül felkérték az iskola vezetőjét egy újabb, a korábbi­nál tárgyilagosabb vizsgálat le­folytatására eltanácsolt társuk ügyében. A főiskola hallgatóiból álló, mintegy kétszáz fős demonstrá­ció résztvevői a kora esti órák­ban a kecskeméti városihaza előtt gyülekeztek. Szávalókőru-' suk a polgármestert hívatta, aki késznek mutatkozott a fiatalok petíciójának meghallgatására: Az önkormányzat képviselő­testülete elő tv fölolvasott köve­teléseket Merász József tudo­másul vette, viszont konkrét se­gítséget'— lévén, hogy a főisko­la a művelődési tárca kezelésé­ben van — nem ígérhetett. Á hallgatók mégsem távoztak eredménytelenül: Kecskemét polgármestere továbbítja a pe­tíciót a minisztériumba, egyben kéri majd az abban foglaltak érdemi kivizsgálását. Noszlopy 7C Fiilöpszálláson így folytatódik a „rendcsinálás”? (Folytatás az I. oldalról) hogy itt most nem bűnözők jártak, mert az értékes hólmik (video stb.) nem tűntek el, az eddig számba vett hiány (némi aprópénz) nem éri el a tízezer forintnyi értékhatárt. Itt csak rongálás történt. \ Dr. Loboda Jánosáétól, ^az iskola igazgatóhelyettesétől megtudtuk, hogy. a múlt hét péntekjére összehívott rend­kívüli helyhatósági ülésre a tanári tes­tület „készült”. Igazgatóhelyettes tár­sával fogalmaztak egy levelet, amely­ben kifejtették véleményüket. Ezt a tantestület előtt felolvasták, s bár volt, aki nem értett teljesen egyet a benne foglaltakkal, pár kivétellel aláírták. Ezt a petíciót Milkovics György, az iskola pedagógus-alapszervezetének titkára a községházán akarta átadni Cseh Sza­káll László polgármesternek, akivel a jegyző, Vízi Mátyás jelenlétében talál­kozott, az ülés kezdete előtt mintegy órával. — A levelet, amelyben az állásfogla­lásunkat szerettük volna a testület tag­jainak kifejteni, a polgármester úr nem vette át. Azt mondta, hogy'ez számára nem kötelező. Ha mindenképpen ezt el akarjuk érni, akkor adjuk fel nekik postán. — Eléggé feszült, a hangulat, min­denki hall valamit. Nem tudjuk, hogy ezzel a‘ „borogatással” ki mit. .akart elérni. Én még csak három éye tanítok ebben az iskolában, de ha jól számo­lom, éz az eset már a negyedik ... i Egyébként ! Szabó László fő­törzsőrmester is idézett hasonló kár­okozást az emlékeiből: pár évvel ezelőtt a tanácselnökváltáskor a községházán dúlták így fel az elnöki szobát. Nagy Mária'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents