Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-21 / 299. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. december 21. ÉV VÉGI HAJRÁ A PARLAMENTBEN Új ügyvezető elnökség az MFD élén Csengey véleménye a sajtóról A Magyar Demokrata Fórum újonnan választott elnöksége saját soraiból héttagú ügyvezető elnökséget alakított a napi teendők intézésére. A testület élén Horváth Balázs áll ügyvezető alelnökként. Az általános alelnök Furmann Imre lett. A három alelnök: Farkas Gabriella, Csengey Dénes és Szabó Tamás. A vezető tisztségviselők két évre kapták a megbízatást. Az ügyvezető elnökség további két tagja félévente változik. Most Csurka István és Szabó Iván kapott helyet a grémiumban, feladatuk azonban még nem tisztázott. Furmann Imre a sajtótájékoztatón kijelentette: az MDF- ben továbbra is a szervezkedés szabadsága érvényesül. Véleménye szerint, ahhoz, hogy az MDF megmutathassa, miben más, mint a többi párt, elengedhetetlen a mozgalmi élet feÖen- dítése. Csengey Dénes az MDF országos gyűlésén elfogadott politikai programnyilatkozatra utalva hangoztatta: nincs szükség az MDF politikai irányvonalának, stratégiájának megt változtatására. Elismerte ugyanakkor, hogy válaszolni kell a politikai filozófiáját érintő kérdésekre. Tisztázni szükséges a népi-nemzeti gondolat, a kereszténydemokrata politikai filozófia mai szellemi és politikai tartalmát, s meg kell mondani, mit ért nemzeti liberalizmus alatt. Amíg ezt nem teszi, ellentmondásos marad a magyar értelmiség viszonya az MDF-hez, pedig ennek alakulása alapvetően fontos. Csengey Dénes ugyanakkor figyelmeztetett: a milliós tömegeket nem ezek a kérdések foglalkoztatják. Az MDF-nek arra is tudnia kell a választ, hogyan tud talpon maradni az ország a szociális válságokkal terhes jövő esztendőben. Csengey Dénes több sajtóorgánumról is rosszallóan szólt. Véleménye szerint a Népszava meglehetősen ellenségesen ír az MDF-ről, igaz, nincs ok megsértődni, mert a lapnál általános pártellenesség tapasztalható. A Magyar Hírlapot azért marasztalta el, mert egy valóságos sorozatot szentelt az MDF válságának, s az úgynevezett válság tisztázásában olyanok kaptak hangot, akiknek az MDF-ben semmiféle szellemi, politikai befolyásuk nincs. A 168 óra című rádiós magazint hasonló ok miatt bírálta. Szerinte a műsor sorozatosan periférikus szereplőket szólaltatott meg, azt a látszatot keltve, mintha ők állnának a tisztázó folyamatok középpontjában. Csengey Dénes a sajtót hibáztatta azért is, hogy Kiss Gy. Csaba végül is nem vállalt tisztséget az elnökségben. Kiss Gy. Csabára, „mindannyiunk barátjára” a sajtó ráerőltette azt a szerepet, miszerint a nemzeti liberalizmus nevében válságot szít, jóllehet az ő törekvéseivel ez soha sem állt összhangban — mondta. A sajtótájékoztató végén Csengey Dénes bejelentette: több MDF-es képviselőtársával Nemzeti Alapítványt kíván létrehozni, s ahhoz felajánlják egyhavi képviselői illetményüket. Tervük: szociális, karitatív ügyek támogatása, fiatalok külhoni képzésének segítése. A NATO-ban meglepődtek Sevardnadze bejelentésén A NATO hivatalosan csak any- nyit közölt csütörtök délután, hogy a szövetség „továbbra is szoros figyelemmel követi” a szovjetunióbeli helyzetet Sevardnadze szovjet külügyminiszter lemondása nyomán. A NATO-ban, tájékozott források szerint, meglepetést keltett a miniszter váratlan lemondása és aggodalmat annak indoklása. A szovjet diplomata, mutatnak rá brüsszeli megfigyelők, a NATO- országok politikusainak legismertebb partnere volt az elmúlt időszak bonyolult tárgyalásaiban, amelyek Sevardnadze külügymi- niszterségének időszakában elvezettek a szembenállástól a partneri viszonyig. Tavaly decemberben Sevardnadze tett látogatást — elsőként a VSZ-országok külügyminiszterei közül — a NATO-ban. így a szovjet belső helyzet kiszámíthatatlan veszélyeinek dramati- zálása mellett Sevardnadze váratlan távozása a gorbacsovi külpolitika legfőbb megvalósítójától fosztja meg a szövetségeseket. Sevardnadze lemondása azonban a szovjet fejlődés irányát kérdőjelezi meg egy olyan pillanatban, amikor a nyugati politikai körökben és sajtóban egyre többen vetették fel a kérdést, helyesen te- szi-e a Nyugat, ha csak Gorbacso- vot tekinti az egyedüli lehetséges alternatívának. A NATO és a hivatalos kancelláriák azonban egészen mostanáig a hivatalos szovjet vezetést tekintették a legmegfelelőbb partnernek, azt, amelyet Gorbacsov személye testesített meg ||- oldalán új külpolitikai gondolkodásának legfőbb képviselőjével, Eduard Sevardnadzéval. Szovjetunió: figyelmeztetés vagy meghátrálás? A szovjet küldöttkongresszus reformszárnya a szélsőségesen konzervatívok támadásra való figyelmeztetésként értékeli Eduard Sevardnadze lemondását, miközben egy szovjet közvélemény-kutatás most közzétett adatai szerint a lakosság 70 százaléka támogatja a Gorbacsov által javasolt, a közlekedés, az energetika, valamint az élelmiszer-ellátás biztosítását célzó, szigorú intézkedési programját, valamint a hadsereg társadalmi szerepének erősítését. A reformer képviselőket tömörítő régióközi parlamenti csoport tagja, Jurij Rizsov akadémikus a készülő jobboldali fordulatra vonatkozó burkolt figyelmeztetést tartja a legfontosabbnak Sevardnadze felszólalásában. Jurij Medvegyev litvániai képviselő szerint a gorbacsovi vezetés reformerei égyedül maradtak a konzervatívokat tömörítő hadiipari komplexum képviselőivel szemben, s ez most egyenként tünteti el a reformer politikusokat, előbb Alekszandr Jakovlevet, Gorbacsov tanácsadóját, majd Va- gyim Bakatyin belügyminisztert, s most Sevardnadzét. Medvegyev szerint Sevardnadze lépése tudatos volt, s ezzel akarta figyelmeztetni a reformereket, hogy gondolkozzanak el az ország helyzetén, amely a diktatúra irányában halad. Ettől eltérő hangot ütött meg egy másik népi küldött, az Oroszországi Föderáció igazságügy-minisztere. Nyikolaj Fjod- rov szerint Sevardnadze lépése arról tanúskodik, hogy kisebbségben maradt, a helyzete reménytelen, mivel csak ilyen helyzetekben mondanak le a miniszterek. A képviselő ugyanakkor élesen bírálta Gorbacsovot, mivel a szovjet elnök határozatlansága miatt a „legreakciósabb, diktatúrát akaró politikusok uszályába került”. Gorbacsov a jelek szerint másokban bízik, mivel állandó ingadozása miatt nem sikerült megszerveznie a demokratikus erőket — vélekedett a képviselő. Hatályon kívül helyezték a lakiteleki önkormányzat törvénysértő határozatát (Folytatás az 1. oldalról) Az alperes képviselőjeként dr. Varga Győző először kifejtette, hogy elfogadjak legitimnek a köztársasági megbízott jogkörében eljáró vb-titkárt — erről egyébként törvény rendelkezik —, nem tartotta viszont elfogadhatónak a felperes peti- tumát, vagyis, hogy milyen intézkedést kér. Másreszt — mondta 3— az 1990. évi 83. törvény, amelyre a felperes hivatkozik, csak november 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben, így annak előírásait értelemszerűen nem is lehetett alkalmazni, miután az csak a kihirdetéstől fogva hatályos. Miután a bírónő megerősítette, hogy a bírósági felülvizsgálat maga a petitum, az alperes egyrészt azt a kérdést feszegette, vajon a köztársasági megbízott nevében eljáró vb-titkár hatásköre átruházható-e, mert ha nem, akkor az egész eljárás jogszerűtlen. Másrészt, a helyi bíróság csak a saját hatáskörébe tartozó kérdésekben illetékes döntésre, az pedig az önkormányzatnak a szakigazgatási szervet megszüntető határozata. Hogy a polgár- mesterrel együtt felmondtak a dolgozóknak, és utasították a lakiteleki vb-titkárt a pályázat kiírására, az munkajogi ügy. E kettőben, állította dr. Varga Győző, a kecskeméti bíróság nem illetékes, a harmadikban pedig csak az történt, hogy az önkormányzat — miután vezetője nem konzultált jogászokkal — olyan ügyben hozott határozatot, amiben már a törvény intézkedett. Tehát nincs mit felülvizsgálni, ezért kérte a kereset elutasítását. Az ügyész, Juhászáé dr. Ferenczi Erzsébet írásbeli észrevételt tett a keresethez. Ennek lényege: csak a szakigazgatási szerv megszüntetésére vonatkozó határozatot lehet felülvizsgálni, a munkajogi részeket nem. Egyúttal javasolta: a bíróság a határozatot helyezze hatályon kívül, de új eljárás lefolytatására ne utasítson. És o is idézett a már említett, 83-as számú törvényből, ami valóban a kihirdetés napján lép hatályba, de azt a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, Dr. Árvay Árpád is sajnálkozott, hogy elmaradt az előzetes jogi konzultáció. Mint mondta, ezt szolgálta az őt teljes jogkörben' helyettesítő osztályvezető jelzése. Keresete természetesen a szakigazgatási szerv megszüntetésében hozott határozat felülvizsgálatára irányul, az egyéb részleteket csak az ügy további vonzatai miatt foglalták össze. A vitatott időpontok kérdésében leszögezte: ha a közlöny november 22-én is jelent meg, akkor már mindenképpen hatályban volt, amikor a lakiteleki testület, november 26-án, korábbi döntését újból megerősítette. Keresetét tehát fenntartotta. Dr. Varga Győző, az alperes képviseletében ellenkérelem, illetőleg viszontkereset beadásával kívánt élni. (Mint az ügyésznő kifejtette, ezen eljárásban erre nincs mód.) Majd azt kérte, a bíróság azért helyezze a határozatot hatályon kívül, mert a szakigazgatási szervet már a törvény megszüntette. Olyan ítélet megszületését tartja fontosnak a rendszerváltás idején, amelyik a jogászokon kívül a jogi szakértelemmel nem rendelkező állampolgárokat is megnyugtatja, miután ez ügyben ellentmondásos, dilettáns, felületes nyilatkozat is megjelent. Az ügyésznő mindehhez hozzáfűzte: az alkotmány és a jogszabályok mindenkire vonatkoznak, s idézte a belügyi államtitkárt: a törvényeket a rendszerváltás szándékával sem lehet átlépni. Egyórás szünet után hirdette ki az ítéletet dr. Varga Miklósné, amely szerint a bíróság a lakiteleki önkormányzatnak a szakigazgatási szerv megszüntetését kimondó határozatát hatályon kívül helyezte. Indoklás szerint ugyanis a törvény előírja: a régi szakigazgatási szerv az ön- kormányzat hivatalaként működik tovább. Nem szűnt meg, annak feladatait e jogutód vette át. A helyi képviselő- testület csak a törvény keretéi között szabályozhatja a hivatal működését. Mivel ez esetben nem ez történt, a bíróság álláspontja szerint az intézkedés törvénysértő. Jogszerű volt, hogy a megyei vb-titkár akadályoztatása miatt, az ó nevében, de a helyettese írta alá a törvényességi észrevételt. Új eljárásra pedig azért nincs szükség, mert e határozat hatályon kívül helyezésével az eredeti állapot állt helyre. A bíróság ítélete ellen á kézbesítéstől számított IS napon belül fellebbezni lehet. A helyszínen a (laki teleki önkormányzat képviselői elmondták: élni:fognak ezen jogukkal. Az ügy viszont —- s ez már az újságíró megjegyzése — az egyértelmű bírósági ítélet ellenére tovább bonyolódik, hiszen a dolgozók ügye már a Munkaügyi Bíróságon van. V. T. Alkotmányos követelményt teljesített a zárt ülés (Folytatás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón bejelentették, hogy december 27-étől újabb három napon át tart a plenáris ülés. A feszített munkaprogram indokaként Soltész István, az Országgyűlés főtitkára elmondta: a rendkívüli ülésszakot azért iktatták be, hogy az adótörvényekről a januári hatályba lépés miatt határozni tudjanak a honatyák. Felhívta a figyelmet a Társadalombiztosítási Alappal összefüggő napirendi pontra, amely ugyan csupán átmeneti jellegű törvény lehet, azonban lényeges, hogy a nyugdíjak és egyéb kifizetések ne szenvedjenek sérelmet: Szóba került a tájékoztatón a legutóbbi ülésnapon elrendelt zárt ülés. Szabad György hosszasan taglalta az ezzel kapcsolatos jogszabályt, hangsúlyozva, hogy az Országgyűlés eleget tett a formai követelményeknek, s mint minden alkotmányos országé, hazánk jogrendszere is elismeri az államtitok fogalmát. Az adott esetben a kormány úgy ítélte meg, hogy olyan' kérdésben kéri a parlament állásfoglalását, amely az államtitok körébe sorolható. A képviselők pedig el-’ söprő többséggel indokoltnak tartották a zárt ülés elrendelését, majd alapos vitában véleményezték a kabinet előterjesztését. Szabad György emlékeztetett arra, hogy az ülést követően ismertette a nyilvánossággal a megszületett határozatot, amely lehetővé teszi a kormány számára,; hogy kizárólag önkéntesekből álló, jelképes létszámú egészségügyig katonai szolgálatot teljesítő személyeket küldjön az Öböl-válság fenyegette övezetbe. A házelnök ezt követően elzárkózott a további közlés elől. Azzal zárta mondandóját, hogy a magyar országgyűlés múltjában súlyos és végzetes sérelem érte az alkotmányos követelményeket. Utalt az 1968-as csehszlovákiai intervenció elrendelésére, illetve — a távolabbi, múltból — Magyarországnak a II. világháborúba váló belépése alkotmányos szempontból vitatható kö-1 rülményeire. Kijelentette: a parlament most teljesítette azt az előírást, amelyet 1848-ban fogalmaztak meg először alkotmányos követelményként. Dörnbach Alajos alelnök mint büntetőjogi gyakorlattal rendelkező jogász az elhangzottakhoz hoz-' záfűzte: a nyugati demokráciákban büntetőjogi követelményekkel jár az, ha sajtóorgánum államtitkot kiszivárogtat. Abszurdnak ítélte azt, hogyha.tömeg-1 kommunikációs eszközök találgatásokba bocsátkozzanak, vagy ékelődnek a zárt ülésen történtekkel* kapcsolatban. A házelnökkel azonos véleményt fogalmazva meg, többször is visszatérően visszautasította azt az újságírói magatartást, amely túllő a csipkelődésen, ledorongolja a képviselőket, éppen akkor, amikor azok „egy munkanapon két műszakot, vállalva, intellektuális es normális teljesítményt nyújtanak”. (MTI) Kedvező adótábla-javaslat a gazdasági bizottság előtt A parlament gazdasági bizottságának csütörtöki ülésén a képviselők elé került az a személyijövedelemadó-tábla, amelyet a Pénzügyminisztérium szakemberei a bizottság iránymutatása nyomán dolgoztak ki. Ennek lényege: a legszerényebb jövedelműeknek kedvez a tervezet, anélkül, hogy a 0-kulcsos adósávot 55 ezer forint fölé emelné. Ezt oly módon érték el a szakértők, hogy az alkalmazotti kedvezményt — a tervek szerint — nem az adóalapból, hanem egy alacsonyabb ösz- szeggel ugyan, ám az adóból lehetne levonni. Ennek eredményeként gyakorlatilag az 55 ezer forintos 0- kulcsos sáy megtartásával 83 ezer forintig nem kellene adót fizetni, mivel ez utóbbi jövedelem az alkalmazotti kedvezmény levonásával még nem adózna. A koncepciót úgy dolgozták kí, hogy egymillió forintos jövedelem fölött növekedne meg számottevően az adó progresz- szivitása, vagyis lényegében eddig a határig mindenki kisebb-nagyobb adókedvezményt élvezne. A prog- resszívebb adónövekedés is csak akkor jelentene tényleges többlet- elvonást, ha azt fogyasztásra használnák fel. Ám, ha az adózók élnek a befektetési kedvezménnyel, akkor a progreßszivebb adót nekik sem kellene befizetniük. A gazdasági bizottság a tervezetben körvonalazottakat mint elvet elfogadta, lévén ez mintegy 10 milliárd forintos valorizálási (kiegyenlítési) lehetőséget tartalmaz (akkora értékben módosítja az adótábla sávjait az infláció hatásának csökkentésére), de tudomásul vették, hogy az anyagi lehetőségek függvényében a tervezetet esetleg újból át kell dolgozni. A bizottság emellett részletesen tárgyalt még a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztéri- um, valamint a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma gazdálkodásával összefüggő pénzügyi, költségvetési kérdésekről. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT SPORT NB I B csoportos férfi kosárlabda-mérkőzés: Kecskeméti SC—Dunai Kőolaj 88—84 (43—48). Kecskemét, Városi sportcsarnok. Ezen a mérkőzésen ünnepélyesen is elbúcsúztatták az aktív játékot befejező Felföldi Kálmánt, aki pályafutása során végig kecskeméti színekben kosárlabdázott és számos alkalommal remek teljesítménnyel segítette győzelemre a csapatát. LOTTÓ A lottó 51. játékhetének nyerőszámai a következők: 3 , 14 36 38 42 KISKŐRÖS JEGYZŐJE DR. SZENTENDREI ISTVÁN Önkormányzati ülés Szerda délután tartotta a kiskőrösi önkormányzati testület soron következő ülését. A képviselők 14 napirendi pontot fogadtak el. Először megválasztották Kiskőrös jegyzőjét. A polgármesteri hivatalhoz három jegyzői pályázat érkezett: dr. Illés Ferenc, dr. Tőzsér Zsuzsanna és dr. Szentendrei István személyében. A 19 tagú képviselő-testület titkos szavazással választott a jelöltek közül. A szenátorok 17 szavazattal dr. Szentendrei Istvánnak szavaztak bizalmat. A város jegyzője 40 éves, 17 éve dolgozik a jelenlegi városházán. A bejelentés után a jegyző dr. Szenohradszki Béla polgármester előtt letette a hivatali esküt. Második napirendi pontként a képviselő-testület ele a Költségvetési Üzem átszervezése került. December 31-ével a Költségvetési Üzem három egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá alakult át. A következőkben az önkormányzathoz tartozó intézmények vezetői állásaival kapcsolatban határoztak a szenátorok. A következő döntést hozták: a határozatlan idejű munkaviszonnyal rendelkező intézményvezetők esetében a testület mond fel ez év december 31- ével. A szakmai képesítéssel nem rendelkezők esetében szintén a testület mond fel december 31-ével. Ezt követően lakáskiutalásokról döntött a testület. A továbbiakban az önkormányzat az IBUSZ-székház 211 négyzetméteres területét 3000 Ft/négy- zetméterben javasolja eladni az utazási irodának. A piaccsarnok beépítésének kérdésében a képviselők nem tudtak megegyezni, ezért parázs vita bontakozott ki. Az egyik testületi tag a város „Bős —Nagymarosáénak nevezte a kérdést. Felvetődött a piaccsarnok esetleges lebontásának kérdése is, azonban ezt elvetették, mert a vállalkozókat így jelentős anyagi hát-: rányok érnék. A képviselő-testületi következő ülésére újra felveszi a piaccsarnok ügyét, addig is az ipari és a kereskedelmi bizottság vizs-: gálja tovább, hogy mi lenne a; kompromisszumos javaslat. A ta-f nácsi bérlakások értékesítésévelj kapcsolatban — a következő napirendi pontként — a testület min-: den önkormányzati vagyon értéke-* sítését leállította. , Az utolsó napirendi pontként: Varga Endre képviselő javaslatára' az Árpád utca 1. sz. alatti^ házon található Ligeti Károly emléktábla eltávolításáról döntöttek. A Ligeti Károly Ifjúsági Központ ezentúl „csak Ifjúsági Központ”. A Petőfi téren lévő szovjet hősi emlékművet 1991. június 30-áig el kell távolítani. A három tavasz emlékmű a jelenlegi helyén marad. Matusik István a polgármesteri hivatal minden egyes munkahelyének megpályáztatását javasolta,: ezt azonban a testület nem fogadta el. Felkérte a jegyzőt, hogy a következő önkormányzati ülésre készítsen több javaslatot a polgár- mesteri hivatal átszervezésére. Ezután dr. Szenohradszki Béla polgármester zárt ülést rendelt el. A tanácskozásról és az ott hozott döntésről tájékoztattak bennünket. A testület több mint kétórás tárgyalás után a következő döntést hozta: — A rendelőintézet vezetője ellen (dr. Szántó Sándor) fegyelmi eljárást indít. Ezért fegyelmi bL zottságot hozott létre. Az önkormányzati testület dr. Szántó Sándort azonnali hatállyal felfüggeszr tette vezetői állásából. Brenner László
