Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. decepber 19. A megfogyott parlament (Folytatás az 1..oldalról) mm kozzék az állami vállalatok azon részével is, amelyeket nem érint a privatizáció. Ezzel összefüggésben fontosnak ítélte annak tisztázását: mit tesz a kormány az állami válla­latok tönkremenetele ellen. A. pri- | yatizáció célját nem lehet csupán az állami bevételek növelésének te­kinteni.—mondta. —.Ennél fon­tosabb a termelési szerkezet átala­kítása, s az, hogy ^ a hatékonyság * növeléséreminél gyorsabban , meginduljon é folyamat. .. A vitában a volt egyházi ingatla­nok visszaadása is szóba került. A felvetésre reagálva Pálos Mik­lós államtitkár leszögezte: a volt egyházi ingatlanok ügye nem te- . kiüthető reprivatizációnak. Az egy­házak kártalánítást kapnak a tőlük jogtalanul elvett ingatlanokért. A vagyonpolitikai irányelvekről folytatott vita felfüggesztése után álképviselők hozzáláttak a jövő évi általános forgalmi adó törvényter­vezetének részletes tárgyalásához. Palotás János (MDF) több ja­vaslatot is tett a törvénytervezettel kapcsolatban. Kifogásolta, hogy Magyarországon olyan az adó­rendszer, amely a világon egyedül csak a túlbürokratizált Olaszor­szágban működik. A vállalkozók­nak öt évre visszamenőleg meg kell őrizniük a bizonylatokat, mert, az adóhatóság bármikor kérheti. így csupán Olaszországból tudnak vá­sárolni megfelelő pénztárgépekét, s más számviteli berendezéseket. Nyugat-Európa többi országában ilyen különleges igényekre nem ké­szültek fel a gyártók. A képviselő szerint Magyarországod teljesen felesleges ez a túlzott, szigorúság, ettől még nem javul az állampolgá­rok adófizető képessége. Felhívta a parlament figyelmét arra: a kor­mány továbbra sem tett le arról a szándékáról, hogy jelentős mérték­ben megadóztassa az üzemanya­gokat, a benzint és a gázolajat.-Az ezzel kapcsolatos vita tovább fo­lyik, s a kormány legújabb elkép­zelése az, hogy a benzin árában felszámolt fogyasztási adót - amennyiben azt nem tu'djá temelni — kiegészíti 25 százalékos áfával. Ráadásül ezt az áfát á vállalkozók sem igényelhetik vissza. így lénye­gében az általános forgalmi adó fogyasztási adóként működne. Vé­gezetül Palotás János sérelmezte, hogy a szakmai törvénymódosító javaslatokat nemcsak a parlament szakbizottságai véleményezik, ha­nem azzal foglalkozik például az alkotmányügyi, törvény-előkészítő A tegnapi ülésen a hadtudományok is szóba kerültek és igazságügyi bizottság .is.: Ebben a ■testületben azonban elsősorban jogászok foglalnak helyet. Mind­ennek-csupán egy lehet a célja: be­folyásolni a kevésbé hozzáértő képviselőket a szavazásnál." Ha ugyanis az alkotmányügyi bizott­ság valamely javaslat ellen Voksol, az meghatározó lehet azok Számá­ra, akik nem. szakemberek. Az adótörvények sorában ez­után a magánszemélyek jövede­lemadójával foglalkozott a plá­nunk- A. vitában hozzászólók — saját módosító indítványuk mellett érvelve — főként a lakosság túl­nyomó többségét érdeklő éS érintő adótáblázat megváltoztatására^ nevezetesen az adóterhek csökken­tésére tettek javaslatot. Török Gá­bor (MDF) például úgy vélte, hogy a megállapított minimymbért, az 5800 forintot nem szabad meg­adóztatni, így az adózó jövedel­mek alsó határát 77 ezer forintban kellene megállapítani. Ez mindösz- sze 8,6 milliárd forintos adóbevé­tel-csökkenést eredményezne. Mindemellett a képviselő szeretné elérni azt is, hogy a nyugdíjasok javadalmazásának adózásánál ne 108 ezer, hanem 130 ezer fórint légyen áz álső határ. Békési László (MSZP) adótáb- lázai-módosító javaslata ennél is drasztikusabb, nettó 25 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelente­ne. Ennek pótlására a költségve­tésben indítványoz majd más megr oldást. Elképzelése szerint a 90 ezer forintos éves jövedelem eseté­ben 1750, a 300 ezer forintos jöve­delem esetében 14 ezer forinttal csökkenne az' éves adóteher, 450 ezer forint felett viszont megszün­tetne minden eddig élvezett ked­vezményt. A vita -T7 amelyben az elnöklő Szűrös Mátyás megjegyzése szerint még képviselők sokasága vár fel-' szólalási lehetőségre — az ebéd­szünettel szákadt félbe. Az interpellációk és a kérdések tárgyalásához csak harmadszori nekirugaszkodásra sikerült hozzá­kezdeni, mert akkorra vált határo­zatképessé a testület. A honatyák „szabaddemokratá napot” tartot­tak: az SZDSZ képviselői ugyanis’ az elhangzott hat interpellációból csak egyet engedtek át, azt is közö­sen terjesztették elő a Fidesz, illet­ve az FKgP képviselőivel. Nagy András azt vetette fel, hogy a hatályos távbeszélő­szabályzat nem követi a politikai, gazdasági változásokat. Tudomá­sa szerint a közületi előfizető ma­gánszemély részére nem mondhat le a készülékről, s ez nehezíti a privatizációt. Siklós Csaba közle­kedési, hírközlési és vízügyi mi­niszter a válaszában ezt az infor­mációt cáfolta. A távbeszélő­szabályzat ugyanis megengedi, hogy a közületi előfizető, h'á az épületből kiköltözik, a fő- vagy ikerállomást átadja, a beköltöző­nek a beruházási hozzájárulást kell megfizetnie. Az interpellációk-és a kérdések után a képviselők á személyijöve- delemadótörvény-tervezet részle­tes vitájával folytatták á munkát. Számos javaslat hangzott el; leg­többen azzal foglalkoztak, miként lehetne a legszegényebb, illetve a középrétegek adóterheit csökken­teni. A kormány által benyújtott törvényjavaslat ugyanis főleg a la­kosságnak ezt a rétegét érinti ked­vezőtlenül. Többek szorgalmazták a személyijövedelemadó-tábla va­lorizálását, vagyis azt, hogy az adómértékeket hozzáigazítsák a jövő évben várható inflációhoz. ' Botos Katalin pénzügyminiszté­riumi államtitkár szükségét érezte annak, hogy a költségvetési és az adó vitában elhangzott javaslatok­ra reagáljon. Válaszolt Palotás Já­nosnak (MDF) a kormány szakér­telmét kétségbe vonó megállapító- ' saira is. A képviselő azt sérelmezte, hogy az államadósság finanszíro­zása miatt kevés hitel marad a gaz­dálkodóknak. A költségvetésnek. pénzpiaci kamatot kellene fizetni az államadóssághoz igénybe vett hitelek után. Botos Katalin szerint itt is arról van szó, hogy az öröksé­get vállalni kell. Amennyiben, meg­növelnék az adósság finanszírozá­sát szolgáló MNB-hitelek kamata-' it, a költségvetés hiánya- elérhetné a 150 milliárd forintot. Lehet, hogy ebben az esetben' több hitel maradna a vállalkozóknak, ám a pénzügyi kormányzat arra kény­szerülne, hogy a kamatok kifizeté-. sére megnövelje a vállalati nyere­ségadót. Ez éppúgy hátrányosan érintené a vállalkozókat. . Ugyancsak kedvezőtlen hatással járna a kétkulcsos általánosforgal-. miadó-rendszer kialakítása. Ebben az esetben ugyanis a- fogyasztási cikkek jelentős részének áz adóter­he megemelkedne, A többletadó elsősorban a legszegényebb rétege­ket érintené hátrányosan, s a la­kosság már elérkezett tűrőképessé­ge végső határához. • • • ZÁRT ÜLÉS A személyi jövedelemadó tör­vénytervezetéről folytatott vita le­zárását követően az elnöklő Dörn­bach Alajos bejelentette, hogy az Országgyűlés zárt ülésen folytatja munkáját. Az azonban nem derült kí, hogy mi szerepel a napirend­iben.. Az afelnpk..annyit,,közölt: a téma jellege kívánja meg a nyilvá­nosság kizárását, nehogy államtit­kok kerüljenek napvilágra. • A plenáris ülés várhatóan a késő esti órákban folytatódik, ugyanis hétfőn úgy határoztak a képvise­lők, hogy kedden, mindenképpen befejezik a jövő éyi költségvetési tervezet általános vitáját. Tiszakécske jegyzője dr. Kovács Huba FELLÉPHET-E A NATO BAGDAD ELLEN? A szövetség évzáró gyűlése Brüsszelben ; Az Öböl-válság mellett a. Szovjet­unióval és a közép-kelet-európái orszá­gokkal kialakuló új viszony, illetve szö­vetség szükségessé váló, belső átalaku­lása ' állt a NATÖ-külügymiriiszterek kedden véget ért évzáró brüsszeli érte­kezletének középpontjában.. Az. Öböhyálságról hétfőn kiadott, közleményben a NATO és Baker ame­rikai külügyminiszter, valamint. Wör- ■ ner NATO-főtitkár keddi sajtöértekezr léteikén egyértelműen .elutasítottak mindenfajta kísérletet Lrak részéről az ENSZ-határözatok teljes végrehajtásá­nak megkerülésére. Bár Bakert, kérdé- 'sekkel .bombázták arra vonatkozólag, ■hogy részleges iraki'vjsszávonulás ese­tén is támadást inditana-e az,Egyesült Államok a jánüár 1-5-ei ÉNSZ-határ- idő elmúltával, az amerikai diplomácia .vezetője,: anélkül hogy közvetlenül vá­laszolt volna a faggatózásra, ismételten Jeszögezte, hogy csak a teljes visszavo­nulás az elfogadható. ’A NATO tulajdonképpeni-területén . kívüli fellépés lehetősége ismételten fel- vetődöttazOböl-válság kapcsán. Wör-, ner főtitkár .és Baker egyaránt azt emel­ték ki, hogy kielégítő az alapokmány ama passzusára vonatkozó utálás, amely szerint a szövetség á tagállamai-, nak biztonságát fenyegető bármely ve- széllyél szemben nyújt garanciát. Ezzel kapcsolatban viszont mind a záróköz­leményben, mind a két sajtóértekezle­ten új elemként jelent meg a. nukleáris •prolíferádó veszélyével járó fenyegetés, ami szintén utalást jelenthet egyebek között a Szaddám Húszéin rezsimje ál­tal támasztott távlati veszélyre is,, .A Szovjetunióra és a közép-kelet- európai országokra vonatkozó mégál- lapításokat a londoni csúcsértekezlet szellemében felajánlott együttműködés és támogatás hangsúlyozása jellemezte, a Varsói Szerződésre még utalás sem történt (helyette. ,’,a Szovjetunió és a közép-kelet.-európai országok”- kifeje- . zés szerepelt a ■ záróközleinény.ben): A jövendő európai biztonság három pilléreként a' NATÓ-t, az .Európai Kö­zösséget és-az EBEÉ-t jelölték meg. . A bécsi megállapodással kapcsolat­ban ugyanakkor a‘szövetség a ratifiká­lás előfeltételének nevezte a szerződés­ben szereplő adatokkal és annak értei-' intézésévé! kapcsolatos szovjet maga­tartás megváltoztatását —j ezt a maga­tartást, amint az Baker külügyminisz­ter sajtóértekezletéből kitűnt, nem fel­tétlenül tekintik a szovjet politikai ve­zetés tudatos lépésének, hanem inkább egyes szovjet katonai vezetők manőve­reként értékelik és számítanak tisztázá­sára. ... ’ A NATO-közlemény ismertetia szö­vetség további tárgyalási naptárát, j amelyen szerepel a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverekkel kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások előké­szítése (várhatólag a jövő év első felé­re), újabb leszerelési javaslatok benyúj­tása a hagyományos fegyverzet és csa­patlétszám csökkentésére, a stratégiai rakétafegyverzet Csökkentéséről szóló szovjet—ámerikai START-tárgyalá- sok sikerre . vitele és 1992 után. egy új, ■ további leszerelési javaslat.kifejtése. A szövetség belső problémái közül a középpontban az európai közösség, új,' biztonsági dimenziójának megteremté­sére irányuló törekvés állt, -amelyet a tizénkettek szombati római’köziemé-. • nye tartalmaz. Baker külügyminiszter elvben egyétértett a szövetség európai pillérének erősítésével, de világosan ér- i'zékeltette, hogy az csak kiegészítheti a' ■ NÁTÖ ’ meglévő integrált katonai struktúráját, és politikai együttműkö­dését. Wáshington nyilvánvalóan ab­ban látja a nagyobb európai szerepvál­lalás előnyeit, hogy ez csökkentené a rá háruló katonai-pénzügyi- terheket a szövetségben. IDŐPONT-HUZAVONA Másról tárgyalna Irak, másról az USA George Bush amerikai elnök kedden — a katonai fenyegetés után— meg­erősítette tárgyalási szándékát Irakkal. Az elnök fogadta annak a huszon­nyolc Országnak a nagykövetét, ame­lyek részesei az Irpk elleni katonai és gazdasági erőfeszítéseknek. Közölte, hogy változatlanul hajlandó tárgyalni Irakkal, amennyiben sikerül megálla­podni kölcsönösen elfogadható idő­pontban.' Washington e hét elejére javasolta Tárik Aziz iraki külügyminiszter láto­gatását. Nyilvánvalóvá tette azt -is, hogy James Baker, az amerikai diplo­mácia vezetője január 3-áig-bármikor hajlandó Bagdadba utazni. Szaddám Húszéin iraki elnök azonban a január 12-ét javasolta időpontként, ami az- amerikai álláspont szerint elfogadha­tatlan, mert túl közel van az ENSZ- ultimátumhoz: a Biztonsági Tanács ha­tározata előírja, hogy Iraknak január 15-éig ki kell vonulnia Kuvaitból. Mohamed al-Mashat, Irak washing­toni nagykövete keddi tévényilatkoza­tában felidézte (ami igaz), hogy az amerikai kormány eredetileg úgy nyi­latkozott: január 15-éig bármikor kész tárgyalni.- Az iraki diplomata szerint- egyébként az amerikai lépések mögött „összeesküvés” húzódik meg. A cél sze­rinte az, hogy „az izraeli terjeszkedés' érdekében- elpusztítsák- Irakot”. A nagykövet ismét kifejtette azt az ira- .ki álláspontot, miszerint az amerikai­akkal a Közel-Kelet egymással össze­függő problémáiról, kívánnak tárgyal­ni. ;;Atj te'A ;V:í;r ff: A washingtoni álláspont szerint azonban érdemi tárgyalásról szó sem lehet, A cél csak az, hogy világosan megértessék az iraki vezetéssel: ki kell vonulnia Kuvaitból, különben háború következik. AGRÁRSZÖVETSÉGI AZ AGRÁRSZÖVETSÉG BÁCS-KISKUN MEGYEI SZERVEZETE MEGYÉI GYŰLÉSÉNEK 'ÁLLÁSFOGLALÁSA v tf5n»rtpt?.nq Az országban végbemenő rendszerváltás keleti és nyugati piacok ellehetetlenítésével, a szükséges támogatások megvo­násával, áz agrárgazdaság poli­tikai eszközzé silányításával a mezőgazdaság és élelmiszeripar számára súlyos válságot ered-, ményezett. Fokozottan érvé- . nyesül ez az ország legnagyobb agrármegyéjében,: Bács­Kiskúnban. A mezőgazdasági. kistermelők, magánvállalkozók éppen úgy érzékelik a kataszt­rófahelyzetet — a jelen állapo­tok és a jövőbeni kilátások bi- zonytalánsága miatt—, hunt az állami gazdaságok dolgozói és a termelőszövetkezetek tagjai. Elviselhetetlen viszonyok uralkodnak az egész mezőgaz­daságban, eladhatatlan a meg­termelt termékek nagy része. A termeléshez szükséges gépek, ipari anyagok, eszközök árai, a banki hitelkamatok, így a ter­melés költségei mértéktelenül megnövekedtek. A magyar me­zőgazdaságban dolgozók "közül több mint 100 ezer ember meg­élhetése, tényleges jövedelme az elviselhetetlenseg határán van. Valós veszéllyé vált'a mező- gazdasági munkanélküliség.. Mindezt fokozta az évszázad aszályának á megyében mint­egy hárommilliárd forintot el­érő kártétele. ­Mindezeket figyelembe véve az Agrárszövetség megyei gyű­lése: 1. Egyetért az országban fo- . lyó változások szükségességé­vel, a privatizálással, az állaim intézkedései által kárt szenve­dettek kárpótlásával, de nem a jelenlegi törvénytervezetben el­képzelt, a termelőszövetkezete­ket egyoldalúan és önkényesen sújtó megoldásával. Az agrár­gazdaságban a kárpótlási tör­vény miatt nem válhat földön-* futóvá, nincstelenné több tíz­ezer, esetleg százezer ember. 2. Szükséges a mezőgazda­ságban a sarkalatos törvények mielőbbi megalkotása a szö­1 vetkezeti törvény, a földtörvény r, hogy a jelenlegi mezőgazda- sági szövetkezetek átalakulhas­sanak az önkéntesség, a vagyon és a föld egyéni tulajdona alak­ján ^ megújuló szövetkezetekké. A tulajdonlás lehetőségé adaS- : sék meg az állami gazdaságok dolgozóinak is. ^3. Á ’mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban amennyiben még erre az ágazatra szükség van —és erről a kormánynak nyilat­koznia kell—legalább középtá­vú programot kell meghatároz­ni, melyben az illetékesek ponto­san jelöljék meg a jövő céljait és a megvalósítás eszközeit. Mi­előbb agrárpiaci rendtartásra, európai piacszabályozásra és egyidejűleg a támogatási rend­szer kialakítására, az agrárgaz­daság résztvevőinek, vállalko­zóinak legalább a megélhetés biztonságát hordozó feltételek meghirdetésére van szükség. 4. Szükséges külön figyelmet fordítani a faluban élők, az idő­sek megélhetési viszonyainak jobbítására és az életkezdő fiata­lok jövőképének formálására. Ezért fontos, hogy amíg a‘kor­mány nem teremti meg mind­ezen rétegek szociális ellátásá­nak biztonságát, addig az erre vállalkozó szövetkezetek és álla­mi gazdaságok az állam iránti kötelezettségeik teljesítésénél kedvezményben részesüljenek. Az Agrárszövetség meggyő- ződéssekvallja, hogy a jövő élel­miszer-ellátása, a gazdaságos éxport, a vállalkozási és foglal­koztatási viszonyok feszül tség- mentesebb megteremtése, á vi­dék, a mezőgazdaság politikai játékszerré való változtatásá­nak elkerülése, az ősi sérelmek lehetőség szerinti, de feltétlen or­voslása es az ország egyensúlya érdekében elkerülhetetlen a kü- : lönböző érdekeltek képviselői és a kormány közötti folytonos párbeszéd, az egyeztetés és a megoldás keresése., A megyei gyűlés egyetért az Agrárszövetség Országos Vá­lasztmánya által kezdeménye­zett „Nemzeti Agrárkerekasz- tal” mint érdekegyeztető fórum­tárgyalásainak minden érdekelt fél részvételévé! történő újrain­dításával. A kormánytól elvár­ja, hogy Bács-Kiskun megye . népességének jelentős mezőgaz­dasági es élelmiszer-ipari érde­keltsége miatt a fentiek szelle­mében tisztességes és gyors in­tézkedéseket tesz a jelenlegi vál- ’ság elmélyülésének megakadá­lyozására a katasztrófa elhárí­tására.. ; ’; ’ r ; Az Agrárszövetség megyei gyűlése (X) Sérelmi politika . Nagyot lélegezhettek a szer­vezők a minap Mélykútón, a . művelődési házban, hiszen .az Agrárszövetség Bács-Kískun .megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűléséről alig maradt távol meghívott. A megyei szervezet megala-.-' kulása óta eltelt 1! hónapra te­kintett vissza Miskolczi János elnök. Elmondta, hogy a jó- / részt az agrárértelmiséget' tö- inon to szervezet sok támadást, kapott* Főképp amikof bekap­csolódott a választási küzdel­mekbe.. Azi hogy a vidék, áz. agrárágazat gondjait fölvállal­va Budapesten képviselőjelöltet sem indított az Agrárszövetség — bebizonyosodott-ír nagy té- 'vedés volt. A helyhatósági vá-- laSztásokomazönbah már jóval eredményesebb . szereplést mondhattak magukénak, hi­szen; a szervezet támogatásával igen sok testületi tag,"illetve polgármester került az önkor­mányzatokba; Mindeközben, . természetesen, ahol szó eshetett az agrárágazatról megjelentek ä. szakemberek" és vitatkoztak, ér- , vekkel,, tényékkel alátámasztva mondandójukat. A viták azon-/ ban inkább sikertelennek, mint sikeresnek mondhatók-, ami le­mérhető például a szövetség tagjai- számának ;csökkenésén" is. Mégsem .adhatják fel a har­cot, hiszen- á magyar mezőgaz- • dasággal kapcsolatban álló mintegy négymillió ember sor- sáért igenis felelősséget kell vál­lalni. A hozzászólók között lépett mikrofon elé Bánáti Ferenc, az Agrárszövetség országos ügy­vezetője. Nem kis vehemenciá­val beszélt arról, hogy a szövet­ség fennállása óta, mindig „sé­relmi” politikára kényszerült, ami végül is egyet jelent az ag­rárágazat sérelmei'glleni harc- col Éppen áz utóbbi idő törté- . nései -7^ á GATT-tárgyalásók eredménytelensége, a kárpótlá­si törvény tervezete késztetik arra a szakembereket, hogy új­ragondolják,mit tehet a szerve-, Izet az ágazatért. Az Ágrárszö-, .vétségnek kiutat kell találnia V- mondta az ügyvezető hi­szen a kormány semmi jelét nem mutatja, akarja-é egyálta­lán. az agrárágazat helyzetét helyrebillenteni; Ha a szakem-/ berek tehát’helybén úem tesz­nek .valamit, végképp, tönkre­megy az ágazat. •Az ' A.gfárszövétség , megyei .küldöttgyűlésének feladatai kö-. zött szerepelt á lemondott vá­lasztmány tagjainak, vezetőjé­nek megválasztása is; All 4gu 1 megyei választmány élére Bo­kor Józsefet választották meg, aki azt kérte, hogy a közeljövő­ben megrendezendő országos kongresszusig ügyvezetőként , tevékenykedhessen. 1 G. E. Tegnap délután az Arany János Művelődési Házba hívta össze Tiszakécske Város Polgármeste­ri Hivatala a soron következő ülését. A hat napi­rendi pont közül a jegyzőválasztás szerepelt az első helyen, melynek kapcsán Szijj László polgármester elmondta, hogy hat pályázó közül végül is Puskás Sándor és dr. Kovács Huba került fel a listára. A titkos szávazást követően ismertették az ered­ményt: f2: 8 arányban dr. Kovács Huba lett a város jegyzője, aki 43 éves, a Mészöv volt osztály- vezetője.: Ezt követően az új jegyző letette á hivata­li esküt. V. K. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents