Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-19 / 297. szám

1990. december 19. • PETŐFI NÉPE • 3 KAPITÁNYSÁG A „VÁROSKAPUBAN” — SPÓROLTÁK ________________________ A Z IRODÁKKAL — AZ „UTOLSÓ PILLANATBAN” ENGEDÉLYEZTÉK — FOGDÁK A MAGASBAN — INFRAÉRZÉKELÖS VÉDEKEZÉS Zöld az ablaka, mégsem cifra Miért rendőrkapitányságot építenek a kecskeméti vá­rosközpontban, miért nem iskolát vagy lakásokat, , vagy könyvtárat? —- kérdezték méltatlankodva jó néhány'an két- három esztendeje. Erre is szükség van. Aligha vi­tatja megállapításomat, aki útle­vélért, igazolványért, vagy más ügyben járt a városi kapitánysá­gon. Láthatta, hogy milyen szűk helyen szoronganak az ügyinté­zők, a várakozók. Hiába toldoz- ták-foldották drága pénzen a vá­rosi kapitányságot (a második vi­lágháborúban súlyosan megsé­rült volt katolikus bérházat), hasztalan alakítgatták a megyeit (az 1927-bén épített városi berhá- zat): nehéz a horgosból egyenest, az alkalmatlanból alkalmast csi­nálni. Előszobából, konyhából, lefalazott folyosóból kialakított helyiségben zsúfolódtak sokan, mások kényelmetlen hodályban tették dolgukat. Az'említett há­rom szervezet összeköltözésével csökkennek a fenntartási és a mű­ködési. költségek, gyorsulhat az ügyintézés. Máris sokan pályáz­nak a felszabaduló városközpoh- ti épületekre. Bárhogy csűrjük- csavarjuk: az Általános építési Tervező Vállalat műhelyében, Kató Tibor által tervezett hét­szintes épülettel gyarapodott a megye épületvagyona. Eltűnt egy fogmj. Egy gonddal kevesebbet örökölt az önkormányzat; előbb- utóbb gondoskodni kellett volna a rendőrség jobb elhelyezéséről. Hs * Akkor sem épülhetett volna más intézmény a Belügyminiszté­rium több mint félmilliárdjából, ha, mondjuk, a kecskeméti fő­rendőrök is halaszthatatlanhak vélték volna például kollégiumok vagy szociális otthonok építését, mert máig érvényes költségvetési rendszerünkben a tárcák, a főha­tóságok csak működési körükben használhatják fel a számukra biz­tosított pénzt. Tehát a kecskemé­ti rendőrkapitányságból nem le­hetett volna kórház vagy garázs- ,ház, legfeljebb másutt felépíten­dő rendőrségi létesítmény. A tet­szik; nem tetszik, de létező köz­ponti nagykalaprendszerben jogos igényeket, indokolt helyi érdeke­ket is csak jól érvelő, befolyásos, rámenős vezetők érvényesíthet­tek. Túlkapásaikat, politikai té­velygéseiket nem mentve, ki kell mondani, hogy jó néhány telepü­lés — különösen Bács-Kiskun- ban — a mostaninál is hátrányo­sabb feltételekkel küszködne, számos gondokkal. Az állami bevételek tárcák sze­rinti elosztásának arányairól ter­mészetesen eltérhetnek a nézetek. A rendszerváltásnak köszönhe­tően ettől az évtől remélhetően nyílt vitákban dől el, hogy a ke­vésből mennyi jut a különböző főhatóságoknak. Feltehetően • igyekeznek igényeik támogatásá­ra megnyerni a közvéleményt, megindokolják, hogy mire, mennyi kellene. Ne kergessünk ábráiidképeket: egyetlen minisz­térium sem fog lemondani a ki­utalt, megszerzett pénzből más tárca javára. Mind kevésbé menthető azon­ban a pazarlás, az ésszerűtlenség. A Batthyány utca és a Dobó körút találkozásánál felmagasló több száz ablakos épületre tekintve el­ső pillanatban túlméretezettnek éreztem a Kató Tibor tervei sze­rint készült székházat. Megle­pődve hallottam dr. Tóth Antal megyei főkapitánytól: az irodák, tárgyalók, tehát a munkához szükséges helyiségek 6500 négy­zetméternyi alapterülete valami-, vei kisebb, mint a jövő év‘elején ' megürülő«épületek hasonló. célú helyiségeinek alapterülete. Maga a főkapitány is a mostaninál ki-< sebb, 20-25 négyzetméteres iro­dába költözik. Áz általában két tisztviselőre méretezett helyisé­gekben a szigorú norma szerinti tér jut egy-egy dolgozóra. Hí H: * A tágas folyosók, előterek, ki­szolgálóhelyiségek (kazánház, raktár stb.), garázsok, a hatodik emeleti fogdák, tanácstermek, porták, műhelyek és a már emlí­tett irodák összalapterülete 13 500 négyzetméter. Végigjárva (Tóth Sándor felvétele) II IP a ii llllimilMiiunnaimii az épületet, tanúsíthatom, csak a, legszükségesebbeket tervezték. Az alsóbb szinteken mészkőla­pokkal burkolták a várótereket, a közlekedőfolyosókat, másutt műanyag borítást alkalmaztak. Rácsos védelmet a földszinti he­lyiségek kapnak. Még eldöntet­len, hogy zárt televíziós rendszer­rel vagy érzékelő infrastruktúrá­val gondoskodnak a 3 utcára né­ző epület biztonságáról. (Való­színűleg az utóbbit választják.) A lakosság túlnyomó része remélhetően — a Batthyány ut­cai oldalbejáraton át ismerkedhet az épülettel. Onnan nyílnak az úgynevezett ügyfélszolgálati iro­dák. Itt lesz a büfé, innen közelít­hetők meg a kriminalisztikai fel­adatokat is ellátó orvosi rende­lők, laboratóriumok. A hátsó bejáraton kerülnek az épületbe azok, akik nem önszán­tukból veszik igénybe áz intéz­mény szolgáltatásait. Feltűnés nélkül, külön felvonó röpíti őket a magaslati cellákba. Lakossági érdekeket is szolgál ez az elkülö­nítés. A világ legjobb rendőrsége sem tudja mindig pontosan meg­ítélni egy-egy gyanúsított vesze- lyességenek, bűntettének . vagy vétségének súlyát. Előfordulhat, hogy az őrizetbe vétel után kide­rül: ártatlan, vagy olyan jelenték­telen a bűne, hogy indokolatlan az előzetes fogva tartás. A sza­badlábra helyezettnek nem kell számtalan szemtanúnak megma­gyarázni: tévedésből vitték be. A kapitányságokon dolgozók, a hivatali ügyintézők, a beidézet­tek a főbejáraton léphetnek az épületbe. Mikor? A tervezettnél valami­vel később, de a jelenlegi magyar körülmények között viszonylag (!) gyorsan készült el négyzetmé­terenként majd’ félszázezer forin­tért a rendőrkapitányság. Előre­láthatóan a jövő év első heteiben kezdik meg és február végén feje­zik be a költözködést. * * H: Az épület külleméről erősen megoszlanak a vélemények. (Az illetékes engedélyező építészeti hatóságok szívesen vettek volna némi módosításoldat, de „fent- ről” leintették az aggályoskodó- kat. Attól féltek, hogy a romló gazdasági helyzet miatt bármely pillanatban visszavonhatják az engedélyt. Bárhogy csűijük-csavarjuk, megint elszalasztottuk azt az al­kalmat, hogy egy középülettel részt vegyünk az új honi építő­művészet formálásában — mint Lestár és Kada idején —, mércét állítva „földobjuk” a környeze­tet, több és szebb legyen általa a megyeszékhely. Igaz, az épület városkapu jellege, az átellenest la­kóháztömege és szintszáma rész­ben meghatározta a méreteket, szűkítette a tervező lehetőségeit. Sehogyan sem tudok megbékélni az épület behemótságát látszólag növelő felső mellvéddel. Elfogad­hatatlan a lakossági bejárat és a szomszédos ház közötti foghíj, mert zártsoros beépítésű a Bat­thyány utca. Tűzfal felkiáltójel fogadja a Leninváros felől a vá­rosközpontba igyekvőket. Tet­szetősebb a főbejárat, a Horváth Döme utcai lelépcsőzés, kelleme­sen hatnak a zöld keretes ablak­sorok. Erről az épületről azonban aligha terem népdal, mert igen­csak spórolósra sikeredett. Mindennek mondható, csak cif­rának nem. Heltai Nándor Az anyák nevében fesztelennek, derűsnek induló beszélgetésem a minap enyhén szólva kudarcba fulladt. Egy há­romgyermekes anyukától érdeklődtem, hogy a téli szünetben járnak-e, óvodába csemetéi? — Biztosan nem -- felelte szomorúan.- ~2-Szabadságon vagy?—érdeklődtem gyanútla­nul. Sajnos, nem, volt a válasz. A munkahelyemen leépítés lesz, s ejőre megmondták, hogy a nyugdíja­sokat és a többgyermekes anyukákat fogják, első­sorban elküldeni. Megdermedten álltam. Az előbbit értem ugyan, de az utóbbin nem tudtam napirendre térni. Miért éppen a többgyermekes szülők következnek utá­na? Miféle embertelen szabály oz? Erre már fátyolos, rekedt hangon kaptam meg, a választ: | >— Mi gyakrabban hiányzunk a gyerekek beteg­sége miatt. Én tudom, megértem, hogy szükség van a vesz­teséges részlegek felszámolására, átszervezésére. Azt is megértem* felfogom, hogy ennek átképzés, „átmeneti” munkanélküliség a velejárója. A legel- szomorítóbb, hogy ez nem egyedi eset. A gyesről, gyedről munkába visszatérni szándékozó anyu­káknak a legelső, s egyben utolsó kérdés: „Hány gyereke Van, s mennyi idősek?” Tisztelt Munkaadók, Vezetők! Önök is voltak gyerekek, betegek. Önöket is ápolni kellett (min­den bizonnyal meg is tették ezt szüleik). Tovább­megyek. Önöknek is van gyerekük, feltehetőleg azoknak is lesznek. Mit szólnáhak ahhoz, ha nem előidézője, hanem szenvedő alanyai lennének az effajta modellváltásnak? Á nőknek az anyaság a legszebb, legnemesebb, legnagyszerűbb, legcsodá­latosabb, legszentebb hivatása. Ez így volt évezre­deken át, s reméljük: így is lesz. A dolog abszurditása, hogy közben a kormá­nyunk különböző eszközökkel, differenciált szoci­álpolitikai kedvezményekkel, családi pótlékkal, abortusztörvény meghozásával kívánja népessé­günk csökkenő tendenciáját megállítani. Mint tud­juk; ezek az intézkedések nem elég hatékonyak. Nem is lehet, ha a mindennapi életben éppen emi­att szorulunk hátrányba, mert anyák vagyunk. Nagybetűs Anyák. Úgy gondolom, amíg nem elis­merést, hanem hátrányt tapasztalunk, amíg nem fogadja el mindenhol mindenki, hogy az anyaság a fő hivatás a nők életében, addig az efféle kor­mányintézkedések nem lehetnek hatékonyak, ösz­tönzők. Véleményen szerint ez a gond sokkal súlyosabb, mint első percben tűnhet. Társadalmi ügyről van szó. Hiszen ha így „haladunk”, nem lesz jövő gene­ráció. Remélem: senki sem kíván újabb Ratkó- korszakot. Hiszen az anyaságot akarni, szeretni kell, erőltetni nem szabad. Megoldás csak a szü­lők, a társadalom szemléletváltozásával várható. Lehetőséget kell adni az anyáknak, hogy anyák maradhassanak, főhivatású anyák. Választhassa­nak, hogy dolgoznak-e, vagy inkább a család biz­tos hátterét alkotják (amelyre talán még soha nem volt ilyen égető szükség). Ugyanis a XIX. század végén kibontakozó nő­mozgalom (feminizmus) majdhogynem visszájára fordult. Az oly sokat emlegetett emancipáció, a nők egyenjogúsága akaratlanul is szétzüllesztette, szétverte a családokat: Sehol sem tudunk igazából helytállni. Idegesek, ingerültek vagyunk a roppant terhektől. Otthon a munkahely, munkahelyünkön az otthonunk foglalkoztat. Gyerekeink bébiételei, mirelittel a gyomrukban, kulccsal a nyakukban, videón élik meg gyermekkorukat. Férjeink, ha még nem váltunk el, jelentős számban a kocsmában ülnek, mértéktelenül isznak. Fájdalmas dolog len­ne szembenéznünk a valósággal, hogy valójában mi is készteti őket erre az ön- és társadalompusztí­tó tevékenységre. Meggyőződésem, hogy meghatározó szerepe van a válások, az alkohoíizmus, a sok problémás,- neveletlen gyermekek számának szaporodásában az anya, a család összetartójá hiányának. Ezért gondolom úgy, hogy halaszthatatlan lenne ez ügy­ben egy új koncepció kidolgozása, amely lehetővé tenné az anyák számára, hogy kívánságuk, gyer­mekük számát figyelembe véve főhivatású anya­ként „dolgozhassanak”. Joggal merülhet fel a kér­dés sokakban, hogy honnan, miből? Mindnyájan tisztában vagyunk anyagi helyzetünkkel. Túl egyszerűlenne azzal félretenni ezt az egyet­len, megoldási lehetőséget, hogy a kormánynak nincs meg az anyagi lehetősége. Meg kell teremte­nünk! Egyébként az ilyen költségek jelentős része nem plusz kiadásként jelentkezne, hanem külön­böző területekről át lehetne csoportosítani. Gon­dolok itt az alkoholizmus gyógyítására szánt ösz- szegre, a munkanélküli-segélyek megszűnésére, hi­szen számos munkahely így megüresedne. Az ifjú­sági és gyermekvédő intézetek számára biztosított pénzösszegből is feltehetően jelentős összeg felsza­badulna, minden bizonnyal sokkal kevesebb lenne a munkájuk. A táppénzekre, gyógykezelésekre ki­adott összegről nem is beszélve. Minden kétséget kizáróan itt nem elég helyi ön­kormányzati szinten gondolkodnunk, a megoldást csak a törvényhozás jelentheti. Á páriament egy új társadalom felépítésén fára­dozik. Mindnyájan jól tudjuk, hogy a társadalom alapja a család. Áz egészséges társadalomé az egészséges család. Ilyen reformintézkedések után minden bizonnyal többen és több gyermekét mer­nénk vállalni, arról nem is beszélve, hogy megol­dódhatna'a munkaadók, vállalatok, vezetők és az anyák közötti antagonizmus. Fábián Judit Nyugdíjasok szorításban A nyugdíjak minimális ösz- szegét 1991-ben 8750 Ft-ra kellene emelni ahhoz, hogy az idősebb korosztály a beígért áremelések után is meg tudjon élni — mondta Michaletzky Vilmos, a Nyugdíjasok Párt­jának elnöke kedden tartott sajtótájékoztatón, Budapes­ten. Számításaik szerint a lét- fenntartás legkisebb összege az emelkedő élelmiszerárak, a lakbérek, a rezsi, valamint az egyéb kiadások — karbantar­tási munkák, ruházkodás —- költségeinek növekedése mi­att meghaladja majd a 7600 Ft-ot. Ez a teher elsősorban a 70 év feletti, munkát vállalni már nem tudó, kisnyugdíjas réteget sújtja. A kormány fele­lőssége, hogy ezekről az embe­rekről gondoskodjon. VADNYUGATI JELENETEK MISKEN Golyóval testeben nyilatkozik a betörő Mint kitudódott: a hívatla­nul érkezők a férfi WC külső rácsát feszítették fel, és innen jutottak az üzlethelyiségbe. A riasztó azonnal érzékelt, s ezek után gyorsan pörögtek az események. A helyszínre érke­zők közül , az üzletvezető kinyi­totta a főbejáratot, majd fel­kapcsolták a villanyokat. Első látásra nem észleltek semmit, azonban az öltözőből gyanús zaj szűrődött ki. Mivel a helyi­ség többi része teljes sötétségbe borult, a jelenlévők hirtelenjé­ben nőm tudtak eligazodni. A miskei körzeti rendőr több­szöri felszólítására, hogy a tör- ' vény nevében adják meg magu­kat az elkövetők, nem érkezett válasz, illetve a bűnözők nem jöttek ki, eldördült a figyelmez­tetésnek szánt pisztolylövés. Teljesen a véletlennek köszön­hető, hogy az egyik elkövető combjába fúródott a lövedék. Ezek után a kalocsai mentők szállították a kórházba. Közvetlenül az esemény után, még iriűtét előtt, a kalo­csai kórház sebészeti osztályán érdeklődtünk az operációra vá­ró tettestől, hogy mondjon va­lamit a történtekről. A vála­szok ugyan sovány vigaszt je­lentenek ■— az illető csak ügy­véd jelenlétében volt hajlandó bővebb felvilágosításra —, mégis adnak valami támpontot. Dobó Sándor kiskunhalasi la­kos a kórházi ágyon a követke­zőket mondja: — Csak az ügyvéd jelenlété­ben hajlandó 'nyilatkozni?^ — Hiába mondok bármit. Maga szerint nem így van? — Szerintem nem. — Én akármit mondok, attól még nem biztos, hogy nekem hisznek. Látja, ide vannak állít­va a rendőrök az ágy végéhez. — Az ötágú csillagokat, meg a többit hol tetoválta a kezére? — Mert amikor az orvossal is bent voltunk a kezelőben, itt is olyan jelentést adtak, hogy én márva megtalálásom után let­tem meglőve. Nem igaz, mert meglőttek a legelső pillanatban és utána elbújtam. Amikor megtaláltak, már nem is tud­tam volna menekülni. Mert ak­kor már szétlőtték a combo­mat. i — Hányszor lőttek magára? SljpEgyszer. .— Megengedi, hogy lefotóz­zam? — Nem. Fölösleges, ki lenne rám kiváncsi? Három elkövető jutott be a miskei presszóba ezen a boron- gós decemberi éjszakán. Nyer- lucz János hajósi lakost mene­külés közben elfogták, Dobó Sándort meglőtték. Kolompár István, szintén kiskunhalasi la­kos, még szökésben van. Egye­lőre ennyit tudtunk meg a mis­kei betörésről. A rendőrség to­vább folytatja a vizsgálatot. Zs. Kovács István Kiskunhalas jegyzője dr. Vilonya Balázs ÜLÉSEZETT A HALASI ÖNKORMÁNYZAT Hétfőn délután zárt ülésen döntött Kiskunhalas önkormányzati tes­tületé a város jegyzőjének személyéről. A novemberben meghirdetett pályázatra öt pályamunka érkezett, az elbírálás során egy jelentkező visszalépett. A maradék négy pályázó többszöri szóbeli meghallgatása után titkos szavazással döntöttek a képviselők dr. Vilonya Balázs személye mellett. A jelenlegi jegyző ebben az évben került vb-titkárként a tanácsi apparátus élére, am korábban hosszú éveket töltött a közigazgatásban. Megállapították a szenátorok a mindenkori jegyzői fizetést is, amely az esetleges pótlékokkal együtt a mindenkori alpolgármesteri-fizetéssel lesz azonos. Ezen döntéseket követően vált nyilvánossá az ülés, amelyen a beje­lentést követően a város jegyzője Tóth Zoltán polgármesternek letette az esküt. Az ülés második napirendi pontjaként határoztak á városatyák a kommunális költségvetési üzem sorsáról, amennyiben december 31- ével kimondták megszűnését, s ezzel egyidejűleg megalakítják jogutód­ját. A vállalat átszervezésének végrehajtására a következő testületi ülé­sen kívánnak úgynevezett önkormányzati biztost, igazgatói hatáskör­rel, kinevezni. Az ülés bejelentésekkel folytatódott, és a késő esti órákban fejeződött be. H.T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents