Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-17 / 295. szám

2 • PETŐFI NÉPE «1990. december 17. A Fidesz konferenciája a diákönkormányzatokról A Fidesz színre lépésével Magyarországon alapvetően megvál­tozott a fiatalokról alkotott vélemény. Napjainkban már sokan úgy gondolkodnak, hogy csak a fiatalokban lehet bízni; sokan rokonszenveznek törekvéseikkel, várják, hogy a fiatalok hozzák rendbe ezt az országot. A Fidesz nem állhat olyan erők mellé, amelyek az ország megosztására törekednek. Magyarország csak egy van, és úgy kell tevékenykedni, hogy az egész ország szabad, egységes legyen — hangsúlyozta Orbán Viktor a Suli ’90 címmel tartott konferencián, amit a Fidesz középiskolás-szervezete rende­zett a diákönkormányzatokról és az oktatáspolitikáról szombaton Budapesten. A Fidesz frakcióvezetője megnyitó beszédében emlékeztetett rá, hogy a világtörténelemben nagyon sokszor voltak olyan idősza­kok, amikor az ifjúság képes volt rendszereket romba dönteni. Ezen történelmi pillanatok után azonban a fiatalokat hamar „leír­ták”. Magyarországon azonban ma egészen sajátos történelmi lehetőséget kapott a fiatalság. Ez óriási lehetőséget, egyben óriási felelősséget, kockázatot is jelent az ifjúság számára. .Ezt az orszá­got most újjá lehet építeni, de ha elhibázzuk, és most nem tudunk egy szabad országot, piacgazdaságot, parlamenti demokráciát te­remteni, akkor ez belátható időn belül nem fog sikerülni — han­goztatta. A konferencián délután Sasvári Szilárd, a Fidesz parlamenti képviselője ismertette a megjelent középiskolás diákok és tanárok előtt a párt elképzeléseit az oktatáspolitikáról, és ezzel kapcsolat­ban az önkormányzatok szerepéről. Mint elmondta, az elkövetke­zendő években az önkormányzatokra igen nagy felelősség hárul, mivel a magyar iskolák döntő többségének fenntartói ezután az önkormányzatok lesznek. Emellett az eddig működő tanácsok költségvetésének legnagyobb tételét is az iskolák jelentették. A Fi­desz oktatáspolitikai koncepciójának alapja: az iskolákban garan­tálni kell a tanulás és tanítás szabadságát, hogy minden értelemben autonóm személyiségek, szabad állampolgárok nőjenek fel. A Fidesz álláspontja szerint biztosítani kell, hogy intézményes garanciákkal védjék a tanszabadság elvét és a szabad iskolaalapí­tásjogát. A leendő piacgázdaságnak egy olyan iskolarendszer felel meg, amelyben á szülők szabadon választhatják meg gyermekük számára az iskolát, ha úgy gondolják, akkor magániskolába járat­ják gyermeküket. A Fidesz nem ért egyet azzal, hogy a következő éyi költségvetésben kevesebb állami támogatást nyújtanak a ma­gániskoláknak, illetve az alapítványok által létrehozott oktatási intézményeknek, mint az állami és egyházi iskoláknak. Sasvári Szilárd kifejtette, hogy az állami iskolákban is sokféle értékrendet, világnézetet kell megjeleníteni. Azaz nem szabad ki­zárni az oktatási intézmények falai közül a különböző világnézeti irányzatokat, és meg kell próbálni a tanulókat folyamatosan szem­besíteni az eltérő értékrendekkel. A konferencia résztvevői áttekintették a diákönkormányzatok helyzetét is. Megállapították, hogy a tanulók nem ismerik jogai­kat, elsősorban azért, mert az iskolarendszer hibái miatt a tanárok seip „érdekeltekEíhútározták,, Jajgy a, ,diák£nkpmiányza­tokról állásfoglalást juttatnak él a megfelelő kormányzati széniek­hez.- (MTI) *"■■■• fc&lXS v1* ^ Füstbe ment ebéd Nagy erőkkel vonultak ki a tűzoltók tegnap, kora délután Kecskeméten, a Lóverseny utcai tízemeletesekhez. Előzőleg ugyanis riasztást kaptak, hogy az egyik lakásból füst szivárog. Mivel itt több száz ember életé­ről lebet szó, így bárom szerko­csi indult a városi tűzoltóságról, s ezzel egyidejűleg a kiskunfél- egyháziak is riasztást kaptak. A helyszínre érkezve aztán meg­könnyebbülve sóhajtottak bele a füstbe a tűzoltók, és kivették a második emeleti lakás sütőjéből az immár elhamvadt ételmarad­ványt.. . (bencze) A Vállalkozók Pártjának rendkívüli kongresszusa Rendkívüli kongresszust tartot­tak szombaton Kecskeméten a Vállalkozók Pártjának küldöttei. Az országos elnökség a párt leg­magasabb szintű fórumát azért hívta össze, hogy az elmúlt hóna­pokban bekövetkezett és a jövő évben várható politikai, gazdasági változásokkal kapcsolatban meg­fogalmazza álláspontját. — A politikairendszer-változás- nak, a demokratikus átalakulás­nak az alapjai kerültek veszélybe a kormány válságkezelő programjá­nak hiánya miatt -— hangoztatta beszédében Rigó József, a párt or­szágos elnöke. Rámutatott, hogy az elkerülhetetlen gazdasági lépé­sek további halogatása vészhelyze­tet okozhat. A Vállalkozók Pártjá­nak mint — szerinte — a legna­gyobb parlamenten kívüli politikai erőnek, kötelessége hangsúlyosan figyelmeztetni erre a kormányt és az ország közvéleményét S mond­ta, és szakértő kormányt, vállalko­zásbarát gazdaságpolitikát sürge­tett. Vállalkozók Liberális Polgári Szövetsége végül e név mellett döntött a kongresszus. A tanács­kozáson megválasztották a párt új vezetőségét. Országos elnökké is­mét Rigó Józsefet választották. A kongresszus döntött arról is, hogy a szövetség országos ügyve­zető elnöksége a továbbiakban vállalatalapításra is jogot nyer. A küldöttek este a párt gazdasági programját vitatták meg. (MTI) A Magyar Demokrata Fórum IV. országos gyűlése (Folytatás az 1. oldalról) Megbízott jegyző Kiskunfélegyházán December 13-án tartotta az idei, utolsó előtti ülését a kiskunfélegyházi városi képviselő-testület. Az önkormányzat min­den képviselője jelen volt, és érdeklődő választópolgárok most is eljöttek az ön- kormányzat nyilvános fórumára. Ficsor József polgármester egyeztette a napirendet, melyben elsőként a decem­ber végén megüresedő városi jegyzői mun­kakör betöltésére meghirdetett pályázat eredményét vitatták meg. Többórás tárgyalás, majd szavazás után döntöttek az új, megbízott jegyző személyéről. A város egészségügyének át­szervezésével összefüggő előzetes tájékoz­tatót hallgatta meg ezután a képviselő- testület, végül kérdésekre, interpellációk­ra kaptak választ az Önkormányzati ta­gok. Döntöttek arról is, hogy legközelebb december 20-án lesz testületi ülés. Amint arról dr. Sulyok Miklós ügyren­di bizottsági elnök beszámolt, november 30-áig öten nyújtottak be pályázatot a meghirdetett jegyzői tisztségre. Később egy személy visszavonta, és az önkor­mányzati bizottság négy személy pályáza­tát bírálta el. Valamennyien megfeleltek a pályázati feltételeknek, de a bizottsági ülésen 5:2 arányú szavazattal úgy döntöt­tek, hogy egyetlen jelölt jelentkezését ter­jesztik a képviselő-testület elé. Többen felszólaltak e napirend tárgya­lása során, akik úgy vélekedtek, hogy a másik három jelentkezőnek is meg kell adni a lehetőséget az érvényesülésre. Ezért a vita után mind a négy jelentkező nevét felírták a szavazólapokra. Egyik pályázó sem kapott azonban elegendő voksot a titkos szavazáskor. Közben telt, múlt az idő. Mivel a jegyző kinevezéséhez minősített többségű egyező véleményre van szükség, a polgármester az ülést berekesztette, miközben javasol­ta, hogy a rövid szünet után megkezdődő, új ülésszakon annak a két jelöltnek a ne­vét vegyék fel az újabb szavazólapra, aki­nek a személyét a legtöbben találták al­kalmasnak az előző szavazáskor. Lezajlott az újabb titkos szavazás is, és dr. Sulyok Miklós kihirdette az ered­ményt. Mind a huszonhét képviselő szava­zott. Tizenheten dr. Fehérváriné dr. Csöl- le Ivettre, az elnöki iroda főelőadójára, tízen pedig dr. Albrecht Sándor osztályve­zetőre szavaztak. A legtöbb szavazatot elnyert dr. Febérváriné dr. Csölle Ivett a képviselő-testületi ülésen letette az esküt. 1991. márciusig megbízott jegyzőként töl­ti be a tisztséget, amíg eléri a végleges kinevezéshez a jogszabályban előírt szol­gálati időt. (k. a.) százaiban megfogalmazódott: a párt maradjon magyar, demokra­ta, s legyen fóruma az országépítő programoknak. Elmondta azt is, hogy a taxisblokád óta az eddigi szimpatizánsok közül százával lép­tek be, lettek tagjai a szervezetnek, s ez is bátorítást adhat. Az ügyvezető alelnök szavai után a küldöttek elfogadták az or­szágos gyűlés napirendjét, majd Antall József mondott politikai programadó beszédet. Az MDF eszmeiségének gyöke­reit feltárva Antall József hangsú­lyozta, hogy a lakitelki nyilatko­zatban a mozgalom, majd később a párt, vállalta az egykori Függet­len Kisgazdapárt eszmevilágát (ami nem azonos a ma működő kisgazdákéval), vállalta a Bibó Ist­ván nevével fémjelzett Nemzeti Pa- rasztpárt eszmeiségét, magáénak vallotta a kereszténydemokráciát, illetve a nemzeti liberalizmus leg­jobb hagyományait. Az MDF a népi-nemzeti gondolatot, és az eh­hez kapcsolódó szociális érzékeny­séget, a nemzeti liberalizmusban kifejeződő jogállamiságot és sza­bad piacgazdaságot, az értékek őrizetében a konzervativizmust, valamint a mai modern, nyugat­európai politikai programpártok eszmeiségében is fellelhető, egyete­mes kereszténység gondolatát kép­viseli. Az MDF maga ezeknek az eszméknek az egysége, nem pedig szétdarabolt irányzatok halmaza. Antall József beszédében reagált a kormányzati munkát ért táma­dásokra. Hangoztatta: még mint ellenzéki párt maguk sem gondol­tak arra, hogy ilyen gyorsan bekö­vetkezik az az idő, amikor vállalni kell a kormányzás felelősségét. Az MDF alapítói arra számítottak, hogy több év áll majd rendelkezé­sükre a belső szellemi, lelki építke­zésre, a politikai demokrácia újra­teremtésére, a nemzeti érzés újbóli tudatosítására. A nemzetközi kö­rülményekben, és az itthoni rend­szerváltásban bekövetkezett gyors változások miatt azonban erre nem jutott idő. Ugyanakkor min­dent elölről kellett kezdeni. Érthe­tő tehát, hogy — amint azt önkriti­kusan a pártelnök megfogalmazta — gyakorlatlanságból, amatőrség- ből bekövetkeztek a kormány munkájában hibák. Antall József külön értékelte az MDF-nek a parlamenti pártokhoz való viszonyát is. Hangoztatta, hogy az MDF ugyan szilárd több­séget kapott a parlamentben, de nem abszolút többséget. A párt azonban soha nem kötött paktu- mpt, hanem a politikai stratégia elvei alapján megalapoztak egy menetrendet. Az SZDSZ-szel kö­tendő politikai szövetség, a nagy- koalíció működésképtelenné tette volna a kormányzást és erre most sincs esély. Befejezésül a párt elnöke a párt szervezésének fontosságáról, a par­lamenttel, a kormánnyal való együttműködés módszerei, lehető­ségei kimunkálásának szükségessé­géről beszélt. Antall József, több mint másfél órás beszédének végén, a párt elnökségéhez hasonlóan fel­ajánlotta lemondását az elnöki tisztségről és kérte, hogy az új veze­tőség megválasztásakor rá is — mint elnökre és a kormány vezető­jére — szavazzanak, s ha úgy gon­dolják, erősítsék meg pozíciójában. Egyúttal bejelentette azt is: ha újra elnökké választanák, javasolni fog­ja, hogy a párt élére ügyvezető alel- nökként Horváth Balázst válasz­szák meg, aki a belügyminiszteri tisztségéről lemondva vállalta, hogy újjászervezi az MDF-et. Antall József beszéde után az elmúlt hetekben rendezett regioná­lis küldöttértekezletek állásfogla­lásait ismerhették meg a küldöttek. A régiók megbízottai egyöntetűen kinyilvánították, hogy az MDF-et továbbra is a politikai élet centru­mában képzelik el. Elvárják ugyanakkor, hogy a tanácskozás erősítse meg a fórum keresztényde­mokrata, népi-nemzeti, nemzeti­liberális irányvonalát. Az országos gyűlésnek talán még ennél is főbb hivatása, hogy visszaszerezze az MDF szavának hitelét a magyar nép gondolkodásában. Ha ez sike­rül, s az MDF igazi professzionális párttá válik, akkor újra a legnép­szerűbb párt lehet — fogalmazták meg. Szinte mindegyik régió meg­bízottja szorgalmazta országos na­pilap alapítását, mert mint elhang­zott: e nélkül nem lehetnek jelen a nép gondolkodásában. A régiók küldöttei kinyilvání­tották: Antall Józsefnek maradnia kell a párt és a kormány élén. Az egyértelmű támogatás mellett ugyanakkor többen is kritikusan szóltak a kormányzati munka hiá­nyosságairól, arról, hogy a kor­mány nem vitte végig következete­sen a rendszerváltást, s elmaradt, illetve késlekedett több ígéret telje­sítése is, amelyet a választások előtt fogalmazott meg az MDF. A küldöttek kritikus éllel szóltak a párt vezetése, a frakció és a kor­mány viszonyáról, mert megítélé­sük szerint nem alakult ki az az összhang, amely alapvetően szük­séges az ország sikeres vezetéséhez. Az MDF országos gyűlése vasár­nap az alapszabály megvitatásával folytatta munkáját, majd újjává­lasztotta a vezető testületeket. En­nek eredményeként az MDF elnöke ismét ANTALL JÓZSEF lett, aki a leadott 948 szavazatból 908 vok­sot kapott. A további 20 elnökségi tag között van: FÜR LAJOS, HORVÁTH BALÁZS, JE­SZENSZKY GÉZA, KÓNYA IMRE, LEZSÁK SÁNDOR, FURMANN IMRE, CSENGEY DÉNES, CSOÓRI SÁNDOR és CSURKA ISTVÁN. Megválasz­tották az etikai-fegyelmi bizottsá­got is. Hálaadő szentmise Soltvadkerten Ezüstvasárnapi körkép | (Folytatás az 1. oldalról) (Folytatás az 1. oldalról) Az ünneplésre jó okuk volt a résztvevőknek: a hívők adako­zásának köszönhetően ugyanis megújult a katolikus templom. Az erre a célra összegyűlt, hoz­závetőleg 4 millió forintból a templom tetejét és tornyát — végeredményt, azaz Oláh Sándor győzelmét. A nagyválasztmány öt alelnököt juttatott a vezetőségbe: Cseh Sándort, Dragon Pált, Kiss Gyulát, Kocsenda Antalt és Né­meth Bélát. A főtitkár helyettese ifjabb Bélafi Antal és Ómolnár Miklós, míg a párt főügyésze Bar- tal Ferenc lett. A mind ez idáig a főügyészi tisztet betöltő Torgyán Józsefet viszont egyetlen, párton belüli tisztségre sem választották meg a küldöttek. Az új vezetőség megválasztásá­val sem oldódott a tanácskozást végigkísérő feszültség, a nagyvá­lasztmány ugyanis nem hagyta jó­vá a leköszönő pártvezetés beszá­molóit. A küldöttek úgy látták: számos ponton hiányos az elszá­molás a pénzeszközökkel, s több felszólaló is annak a gyanújának adott hangot, hogy tetemes — egyesek szerint 50 millió forintnyi — hiány mutatkozik a pártkasszá­ban. A nagyválasztmány ezért úgy határozott: egyelőre nem fogadják el a pártvezetők felmentését, s ellenőrző bizottságot hoznak létre, amely 30 napon belül köteles jelen­tést tenni a párt tényleges gazdasá­gi helyzetéről. E jelentés alapján mentik fel a volt pártvezetőket, vagy — amennyiben szabálytalan­ságot, visszaélést tár fel a vizsgálat — indítják meg ellenük az eljárást. Tóth Lajos helyi ácsmester és Pálinkás István bajai bádogos­mester közreműködésével — .felújították és rézborítással lát­ták el. A templom egyébként 1808-ban épült, majd 1916 és 1927 között szinte teljesen át­építették. Ezekután indulatoktól koránt­sem mentes, különböző témájú fel­szólalásokkal folytatta munkáját a nagyválasztmány. Felszólalásaik­ban többen is megfogalmazták: a kisgazdák nem mondhatnak le a földtulajdon rendezéséről. Úgy tűnt: e kompromisszumkészség határai igencsak végesek. Többen egyenesen földfoglalásra buzdítot­ták tagtársaikat, s rajtuk keresztül a parasztságot, hangsúlyozva a tu­lajdonjog folytonosságát és örök- érvényűségét. Senki nem fog fele­lősséget vállalni azért, ha a nép feljön Budapestre, és a kasza ki­egyenesedik — hangoztatta kül- döttársai egyetértő tapsvihara kö­zepette egy másik szónok, miután többen is keserűen állapították meg: az MDF iránti lojalitásért cserébe semmit sem kapott a kis­gazdapárt. Minthogy megfogyatkoztak, a nagyválasztmány tagjai elfogadni már nem, csupán meghallgatni tudták a kisgazdapárt délután megfogalmazott határozati javas­latát. A nyilatkozattervezetben — amelynek végleges sorsáról az el­nökség dönt majd — kimondják: amennyiben tavaszig nem születik számukra elfogadható földtör­vény, 1991. március 31-éig vissza­hívják a földművelésügyi minisz­tert, az agrárpolitikáért való fele­lősséget pedig átadják a kormány- koalíció vezető pártjának. (MTI) technikai cikkek iránt, de a kazet­tákból sok fogyott. — Több mint másfél millió fo­rint forgalmat könyvelhettünk el a négyórás nyitva tartás alatt me­sélte Szikora Illésné, a kiskunfél­egyházi Centrum Áruház dolgozó­ja, — Több osztályon engedményt adtunk a termékek áraiból, s ez meg is hozta a várt sikert. Szépen fogytak a televíziók és a videomag­nók. Az utóbbiak annál is inkább, mert ezekhez egy-egy műsoros ka­zettát adtunk ajándékba. Igen nép­szerűek voltak a blézerek, a kabá­tok, a bőrzakók, a bundák, de vit­ték a pulóvereket, a férfiingeket és a harisnyákat is. Mint ilyenkor ál­talában, most is sok játékot és il­latszert vásároltak nálunk. Ami azt illeti, megfigyelhető, hogy egy­re többen már korábban megkez­dik az ajándékok beszerzését, s nem hagyják az utolsó hetekre, na­pokra. A kecskeméti Centrum Áruház­ból Kecskés Istvánné tájékoztatott bennünketHlipKörülbelül 10-12 ezer ember fordult meg áruhá­zunkban, s közülük 4650-en vásá­roltak. Négymillió forint az ezüst- vasárnapi forgalmunk. Mivel ta­gadhatatlanul elég drága minden, a vásárlók a jó minőségű árukat keresik. A ruhaneműknél előtérbe került, hogy ne csak szépek, diva­tosak legyenek, de minél tovább bírják a használatot is. Érthető, mert úgy vannak vele: nem min­dennap jut ilyesmire pénz. A megyeszékhelyen 12 óra után már igencsak megcsappant a járó­kelők száma, s a boltokban is ke­vesebben nézelődtek. Az Arany Já­nos utcai Ofotértban már csak az eladókkal találkoztam: — Eddig sem volt tömeg, — meséli az egyi­kük — de azért sokan tértek be hozzánk. A mikroszkópok és az optikai játékok fogytak a legin­kább, de szép számmal vitték a faliórákat is. Persze, volt, aki a szemüvegét hozta el javíttatni. A Pajtás Áruházban még néhá­nyan nézegették a ruhaneműket, de a forgalom már itt is megcsappant. Ettől függetlenül az eladók elége­dettek, mert míg tavaly 66 ezer, idén 100 ezer forint folyt be ezüstvasár­nap a kasszába. S minthogy itt leg­inkább a fiataloknak kínálják árui­kat, a divatos holmik voltak a leg­kelendőbbek. Slágernek számítot­tak most a pamutpólók. Ám sok fo­gyott a pizsamákból, a sálakból, az orkánkesztyűkből és a nadrágok­ból is. Amint azt az Arany János ut­cai hanglemezbolt eladójától meg­tudtam, ma is sokan kedveskednek karácsonykor lemezekkel, kazet­tákkal, bár mintha egy kicsit csök­kent volna a vásárlók érdeklődése tavalyihoz képest. Szép kezdeményezés volt a Kecskeméti Családsegítő Központ részéről az ajándékgyűjtési akció. A megyeszékhely főterén, a min­denki karácsonyfája alatt felállí­tott sátorban és mellette tették ki az adományokat.' Amikor ezt az akciót meghirdették, azt ígérték, minimális összegért adják tovább a felajánlott holmikat a rászoru­lóknak. Ezt is tették. Egy fiatal református lány, az egyik segítő így összegzi a tapasztalataikat: — Az emberek rendkívül segítőké­szek voltak és rengeteg jó állapot­ban lévő holmit hoztak. Csak az szomorít el bennünket, hogy több az ajándék, mint az érdeklődő. — Valóban rengeteg kabát lógott még az állványokon és a sátorban sem maradt sok hely a rengeteg árutól. — Ráadásul most hoztak a katolikus plébániáról is egy nagy halom ruhát. Valamennyi holmi jó állapotban van, s nézze csak meg a kabátokat! 100-150 forintért kí­náljuk őket. Ám aki ennyit sem tud fizetni, annak ingyen adjuk. A cipők között is több olyan akad, ami szinte teljesen új. Úgy látszik azonban, hogy a rászoruló embe­rek igen szerények, sőt, szégyenlő­sek. Mindenesetre igen jó érzés, hogy ennyi segítőkész ember él kö­zöttünk ... Bencze Andrea A Független Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülése (Folytatás az 1. oldalról) A I SZIKRAI 1 I BORÁSZATI I KFT. I 1 NYÁRLŐRINC 1 jg szakirányú felsőfokú * p végzettséggel, e téren S p gyakorlattal rendelkező p I MUNKATÁRSAT | keres X TECHNOLÓGUS! 1 MUNKAKÖRBE. P Fizetés megegyezés p szerint. p p Jelentkezés a fenti címen p p és helyen munkanapokon p 8—16 óráig. I Telefon: 76/43-133, |

Next

/
Thumbnails
Contents