Petőfi Népe, 1990. december (45. évfolyam, 282-305. szám)

1990-12-15 / 294. szám

1990. december 15. • PETŐFI NÉPE • 3 CIKKÜNK NYOMÁN — BEVÁSÁRLÓKÖZPONTTÁ FEJLESZTIK —A PESTIEKBEN KESERVESEN, A KISKUNMA JSAIAKBAN KELLEMESEN CSALÓDTAK —A MŰEMLÉKVÉDELEM SIKERE Egyedülálló „malom-ABC” Jászszentlászlón Nemcsak a könyveknek, a há­zaknak is megvan a maguk sorsa. A hajdani jászszentlászlói malomé regénybe illő. A századforduló táján épült őr­lőüzem még hasznosítható beren­dezéseit a gondatlanság pusztítot­ta el jó néhány évtizede. Telkét és az üresen álló terecskét ajánlotta föl a helyi tanács a kiskunfélegyhá­zi Integrál ÁFÉSZ-nek, amikor hosszas gondolkodás után igent mondtak a község ABC-t igénylő kérésére. Meghirdették a háromszintes, összességében mintegy 300 négy­zetméter alapterületű malom bon­tását, annak ellenére, hogy Jász- szentlászló példamutatónak tar­tott községrendezési tervében a megtartandó, agrártörténeti érté­kű epületek között szerepel. „Kár volna a jászszentlászlói malomért” címmel helytelenítet­tük 1987 februárjában a döntést. Javasoltuk, szerezzen érvényt a ta­nács saját korábbi határozatának és őrizze meg funkcióváltással a hajdani malmot. Cikkünket az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőseg is támo­gatta, megértéssel fogadta az In­tegrál ÁFÉSZ, noha nyilvánvaló volt, hogy új tervek készítése idő- veszteséggel jár, a szokványostól eltérő megoldás pedig többe kerül. Farkas Gábor, a Bácsterv igazga­tója szakmaetikai szempontokra hivatkozva fölajánlotta; külön dí­jazás nélkül elkészítik a malom­épület — az új ABC-vel összekap­csolt —hasznosítási tervét. A faluhoz és a népi műemlékvé­delemhez szívbélileg kötődő Vá­sárhelyi Dániel építésztervező ta­nulmányigényű műleírásban bizo­nyította be, hogy a malom elpusz­títása bűn volna nemzeti önismere­tünk ellen, másrészt a hagyomá­nyos szerkezetek fölhasználásával épülő áruház építési költségei nem haladják meg a könnyűszerkezetes építésmóddal készült üzletét. Ennyi felelős jóindulat ellenére megfenekleni látszott a malom­épületben és a csatlakozó új szárnyban kialakítandó, később bevásárlóközponttá fejleszthető új élelmiszerüzlet ügye. Balszeren­cséjükre egy szélhámos pesti kis­szövetkezetre bízták a kivitelezést. Ha jól értettem, máig lógnak két­millió forint előleggel. Az utánuk fölkért építővállalat sem tudott megbirkózni a szokatlan feladat­tal. Szerencsére a Kiskunmajsai Ta- nács Költségvetési Üzeme megfe­lelt az elolegzett bizalomnak. Huszka Sándornak, az Integrál ÁFÉSZ kereskedelmi főosztályve­zetőjének véleménye szerint a mai körülményekhez , viszonyítva gyorsan, megfelelő színvonalon dolgoztak, végülis a többször mó­dosított határidő előtt sikerült Lu­ca napján átadni a kicsit Luca- székekent készült üzletházat. A falun szokatlanul igényes, kí- vül-belül szép épület — mint, ezt Martus Gyula, az Integrál ÁFÉSZ elnöke elmondta, jóval többe ke­rült a tervezettnél, de bizik abban, hogy a napi üzleti érdekeiken túl­mutató vállalkozásukkal mégis­csak megtalálják számításukat. (Az első kivitelező szerződésszegé­sei miatt mintegy kétévnyi üzlet­forgalmi haszonnal károsultak.) Ä földszinti térben tegnaptól mintegy 3 és fél milliós árukészlet­tel várják a faluban élőket és a kör­nyékbelieket. A korábbi „maszek” tapasztalatait is hasznosítani óhaj­tó Majorosné Hegedűs Mária üz­letvezetőtől tudom, hogy az emele­ti szinten szolgáltatók, iparosok, butikosok bérelhetnek helyet. A későbbiekben saját üzletkörü­ket is bővítik. Úgy vélte Papp József polgár- mester, hogy ez a bevásárlóköz­pont is igazolja községfejlesztési stratégiájukat. Mindig is elvetet­ték a toldozást-foldozást. „Nincs sok pénze a lakosságnak, a közös­ségnek, ezért mindig is úgy építkez­tünk, fejlesztettünk, hogy azzal né­hány évtizedig ne legyen gondunk. Az idő minket igazolt. így leszünk ezzel az országban egyedülálló fa­lusi bevásárlóközponttal is.” Heltai Nándor A FÖLDHIVATAL MEGÉRTÉST ÉS TÜRELMET KÉR Kártalanításra csak az Országgyűlés döntése után lesz mód Ismeretes, hogy a kormányzati szervek és az Országgyűlés dolgozik a tulajdonuktól jogtalanul meg­fosztott állampolgárok kárpótlási igényének kielégítésén. A kárpótlás mindazokat érinti, akiknek az el­múlt négy évtizedben különböző jogsértő intézkedések következté­ben a föld, ingatlan és egyéb va­gyontárgyaikat elkobozták. A kár­pótlási eljárás egyik sarkalatos ele­me lesz majd, hogy milyen módon lehet az említett jogtalanul elvont tulajdont ma bizonyítani, igazolni. Az állampolgárok körében köz­tudott, hogy az előbb említett in­gatlanok tulajdonjogát akkor, köz­hitelesen a bíróságoknál vezetett te­lekkönyv igazolta. A telekkönyv helyébe lépő ingatlan nyilvántartást — és ma már ez is köztudott — a földhivatalok vezetik. A földhiva­tali szervezet keretében dolgozó szakemberek az állampolgárok jo­gos igényét elégítik ki akkor, ami­kor a mai ingatlanforgalomban be­következett változásokat a közhite­les ingatlan-nyilvántartáson veze­tik. Ugyanennek az apparátusnak lesz majd a feladata az' is, hogy se­gítséget nyújtson az állampolgárok­nak és a különböző kárpótlási, kár­talanítási eljárások keretében a tu­lajdonjogot igazoló okiratokat a kárpótlási eljárást lebonyolító szer­vek rendelkezésére bocsássa. A tör­vénysértő módon elvett és a volt tulajdonjogot igazoló okiratokat, telekkönyvi betéteket hosszú és fá­radságos munkával lehet csak olyan állapotba hózni, hogy az ténylegesen alkalmas légyen a ko­rábbi tulajdonjog igazolására, bizo­nyítására. Ahhoz, hogy ez a munka meg­nyugtató módon elkészüljön, a földhivataloknak időre és az állam­polgárok részéről türelemre van szüksége. Mind a lakosság, mind a hivatalok érdeke tehát, hogy a föld­hivatalok fel tudjanak készülni ezeknek az okiratoknak a kiszol­gáltatására. A korábbi politika tor­zulásaiból eredő sérelmek orvoslá­sára, a földvisszaadásra vagy a volt ingatlantulajdonosok másfajta kár­talanítására csak az Országgyűlés erre kötelező felhatalmazása alap­ján nyílik mód és lehetőség. Kérjük az állampolgárok megér­tését, szíves türelmét, hogy az átme­net nehéz időszakának zökkenő- mentességéhez körültekintőbb eljá­rásukkal járuljanak hozzá. Az egyelőre teljesíthetetlen kérel­mek megválaszolása a földhivata­lok és a minisztérium munkaterhét növeli, a földtulajdoni viszonyok reformjával kapcsolatos érdemi te­vékenységtől von el erőt és energiát. Különösen áll ez a megállapítás a Kecskeméti Körzeti Földhivatal­ra, ahol a tulajdon- és egyéb jogvál­tozásból adódó napi ügyintézés szinte meghaladja a hivatal teljesí­tőképességét. Ezért javasoljuk te­hát, hogy a korábbi tulajdonjogot igazoló telekkönyvi bététekről, tér­képről, okiratokról másolatot ne kérjenek a földhivataloktól, mert ez egyrészt a folyamatos munkát gá­tolja, másrészt az említett kérdése­ket szabályozó törvények meg­nyugtató módon fogják rendezni az okiratokkal összefüggő kérdéseket. Ehhez kérjük az állampolgárok megértését és szíves türelmét. Horváth József a megyei földhivatal vezetője Munkavállalók érdekképviselete A Baján és vonzáskörzetében működő érdekvédelmi és érdek- képviseleti szervezetek akciószö­vetséget hoztak létre, amely a munkavállalói oldalt képviseli a Bajai Érdekegyeztető Tanácsban. Az akciószövetség tagjaigl|||l 5 szervezet — alapító dokumentu­mot fogadtak el, melyet tegnap átadtak Eber Andrásnak, Baja pol­gármesterének. így a polgármes­ternek alkalma nyílt arra, hogy összehívja a városban működő munkaadókat és hogy közremű­ködjék az ÉT munkaadói oldalá­nak megszervezésében. A munka- vállalók akciószövetsége nyitott minden érdekvédelmi szervezet számára. Célja a helyi gazdasági, várospolitikai jellegű kérdésekben a munkavállalók érdekeinek közös képviselete az Érdekegyeztető Ta­nácsban, s az ott elfogadott határo­zatok végrehajtásának ellenőrzése. H. fi PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Bács-Kiskun Megye Közgyűlése a FŐJEGYZŐI állásra pályázatot hirdet. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazda képesítés; — államigazgatási szervnél legalább 5 évi államigazgatási gyakorlat; — erkölcsi bizonyítvány, — diplomamásolat benyújtása; — részletes szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajz. Bérezés jogszabály szerint. A pályázatot a Megyei Közgyűlés elnökéhez (Kecskemét, Május 1. tér 3.) 1991. január 15-éig lehet benyújtani. 622 MILYENNEK KÉPZELI A JÖVŐ ÉVET: A SZAKMUNKÁS fLesz-e békés öregkorunk?” MOTTÓ: a szegénység nem szégyen, csak kellemetlen, de mint a járvány, egyre jobban terjed. — Szabó Lászlóné vagyok, 51 éves konzervgyártó szakmunkás, s 1968 óta mindennap Tiszakürtről járok be dolgozni. Férjem a Kecskeméti Kon­zervgyár tiszakürti telepén portás, egy felnőtt lányom és egy unokám van. Tiszakürtön lakunk egy örökölt családi házban, amelyhez kétszáz négyszögöl veteményes tartozik. Én nettóban kilencezret, a féljem 6800 forintot hoz haza. — Milyennek képzelem a jövő évet? Nagyon nehéz válaszolni rá, mert a jelenlegi árak és a bejelentett drasztikus áremelések miatt nagyon elszomorítónak látom. Eddig, ha nem is főúri módon, de jól éltünk. A kereset kiegészítésére disznókat hizlaltunk, amiből a lányunknak la­kást vettünk, igaz, az OTP-kölcsönt most ők nyögik. Ebben az évben már nem volt érdemes sertéseket tartani, mert egyszerűen eladhatatlanok, ugyanakkor emelkedtek a megélheté­si kiadások. Havonta villanyra, gáz­olajra — ezzel fűtünk — vízre s egye­bekre háromezer forintot költünk. Élelemre is elmegy négy-ötezer forint, de emellett fizetjük a vízbevezetési hozzájárulást és a tehót. Az én fizeté­sem ezekre megy el. A féljem pénzé­ből kell egy-két ruhadarabot ma­gunkra, akasztani. ' — A kettőnk fizetéséből éppen hogy megélünk, de nem szeretnénk lesüllyedni, márpedig úgy látom, ez a poütika éppen erre megy ki. Elszegé­nyíteni az embereket, kiszolgáltatot­tá, bizonytalanná tenni őket. Ebben az évben egyetlen fillért sem tudtunk megtakarítani, nem bírtuk a gyereket támogatni, csupán a születés- és név­napokra vásárolhattam nekik valami apróságot. Jövőre már erre sem telik, főleg ha az energiát, az élelmet száz százalékkal drágítják, bevezetik a he­lyi adót, a munkanélküli-hozzájáru­lást. Mondja meg valaki — azok kö­zül, akik olyan okosan számolnak a parlamentben —, miből fogunk meg­élni, egyáltalán jut-e pénz arra, hogy együnk? Nézzük a tévét, olvassuk az újságot, s csupán egyetlen gondolat motoszkál bennünk: mindent velünk akarnak kifizettetni? — A féijemmel együtt harminc éve becsületesen dolgozunk, megéltünk, tudtunk tervezni, kiszámitottuk vala­melyest a jövőt. Ma már attól rette­günk, hogy holnap ennyi sem lesz, mért munka híján kezünkbe adhatják a munkakönyvét. Bevallom, egész eddigi életemben nem emlékszem ilyen létbizonytalanságra. Négy évem van hátra a nyugdíjig, néni tudom, lesz-e még akkor lehetőségünk a bé­kés, nyugodt öregkorra. Nem lehet ma Magyarországon képzelődni, a valóság a szegénység felé mutat. Alig van reményem arra, hogy az elmúlt éveknél jobban éljünk, mert a kor­mány ugyan mindig a dolgozók nevé­ben beszél, de nekem elegem van a szövegből, s az áremelésen, az újabb és újabb adók bevezetésén kívül a sok szó helyett tenni is kéne értünk vala­mit ... Gémes Gábor AJÁNDÉK BARÁTNAK, BARÁTNŐNEK, KEDVESNEK Kesztyű, kosztüm, kamélia A szűkebb családi és rokoni kö­rön belülieknek bizonyos prakti­kus szempontok alapján vásáro­lunk; amikor viszont a hozzánk érzelmileg közelállóknak válasz­tunk ajándékot, fantáziánkra bíz­zuk magunkat. Hajdan virágéne­kekben tehetett ajánlatot a dalos; ma egy-egy tárgy ér fel vallomás­sal. Ruhaneműt ajándékozni — kü­lönösen fehérneműt! |— egyértel­mű jelzés arra vonatkozóan, hogy „együvé tartozunk”. Nem így a kesztyű! Kesztyűt ajándékozni a kapcsolat kezdetén annyit jelent, hogy most csak ezt adom, de más­ról is lehet szó. A nők kedvelt ruhadarabját, a kosztümöt — mint Karinthytől tudjuk: általában a kosztpénz ma­radékából veszik meg a nők, azért érdemes ajándékozni, mert nagyon jól hordható ruhaféle, és bizonyá­ra bizsergeti az ajándékozó szívét, ha látja: ajándékában melegszik a kis édes ... A fehérnemű külön kategóriát képez. Ezt ugyanis látni is kivánja az ajándékozó a megajándékozot­ton. Nagyon szép csipkés-habos fehérnemű kapható a szaküzletek­ben és áruházakban, a szivárvány minden színében. Az újabban di­vatos kombidresszek is kikerültek a fehér és fekete dobozokból, lát­tam már ciklámenszínűt, kéket, pi­rosat, sőt, virágosat is. Mind szép. Az idei szezon nagy újdonsága a flitterrel, hímzéssel, sőt, apró dísz- tollal ékesített harisnya. Ha kedve­sünk lába nem egy anatómiai ta­nulmány, netán teltebb annál, kér­dezzük meg őt is a vásárlásnál, mert lehet, hogy megriad, és soha nem veszi majd fel. Nagyon szépek a zsabós-piés francia-batiszt férfiingek. És mi­lyen drágák! Árukból akár héhány „rendes” inget lehet venni. De nyil­ván meggondolja a befektetést az, aki megveszi. Ha megtérül — meg­éri! A kozmetikumok sorát nyilván a kölnikre, spray-kre, borotvasze­szekre kell náluk korlátozni. És persze, csak olyan terméket venni, ami számunkra is kellemes. Szép ajándék egy jó könyv — figyelni az érdeklődési körre! - egy művészeti album, egy hangle­mez vagy magnókazetta. Most jó a kínálat karácsonyi kazettákból; néhány év — évtized — múlva is jó lesz majd együtt végighallgatni egy induló kapcsolat zenei aláfestését. Öngyújtót, levélbontó kést, márkás cigarettát, italt, tollkészle- tet ajándékozni lehet, de tudni kell: ezek még semleges holmik. Újabban divatos lett a névjegy- kártya, tehát meggondolandó, hogy Í00 darab apró kartonlap, netán fényképes változatban, mi­ként tenné boldoggá a megajándé­kozottat. Ha igen, sürgősen meg lehet rendelni, az átfutási idő — például Kecskemét, Centrum Áru­ház — csak néhány nap. És végül a virág. Cserepes, vá­gott, szaraz — egyremegy, mind örömet jelent. Nagyon kedves a friss kaméliavirág, akár egy szál, minden nőnek. s. k. # Utolsó si­mítások a földszinti ré­szen. (Tóth Sándor fel­vételei) • Az ój ABC (bevásárlóköz­pont) a nyitás előtti napon.

Next

/
Thumbnails
Contents