Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-10 / 264. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 10. REFORM ELŐTT A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁS I. Alternatív szabadságvesztés, ágyas beszélő Bár az utóbbi néhány évben sok változás történt a hazai börtönökben, az igazi nagy változások csak ezután következnek. Horváth Tibor professzornak, a miskolci jogi egyetem kriminológiai tanszékvezetőjének irányításával új büntetés- végrehajtási törvény kidolgozásán munkálkodik egy kodifiká- ciós bizottság. Az elméleti szakemberek a törvényalkotás előtt kikérték a börtönparancsnokok véleményét is. Csapó Józsefömagytól, a kecskeméti börtön parancsnokától — aki ugyancsak kiveszi részét ebből az előkészítő munkából — először arra kértünk választ, mi tette szükségessé ezeket a változásokat?- Az Európa Tanács egyik fontos elvárása Magyarországgal szemben, hogy egész igazságszolgáltatási rendszerünk, s ezen belül a büntetés-végrehajtás (bv) intézményeit a polgári demokratikus mintát követve alakitsa át. A mi esetünkben ez például azt jelenti, hogy amikor a bűnelkövetőt szabadságvesztésre ítélik, nem veszítheti el egyéb emberi jogait. Vagyis nem szabad korlátoznunk a művelődését, a kultu- rálódását, vallásának szabad gyakorlását. Végezetül: büntetése letöltése után olyan feltételeket kell teremtenünk, hogy nehézségek nélkül ismét elfoglalhassa helyét a társadalomban. A bv átalakítása egyébként szervezetünknél belső igényként is megfogalmazódott már néhány éve. Bebizonyosodott ugyanis, hogy irreális volt az az elvárás, amely — a szovjet mintának megfelelően — célul tűzte ki intézményeinknek az elítéltek megjavítását, át- nevelését. Erre a börtön, sehol a világon, nem képes. Nem csoda hát, ha a börtönök dolgozói, igen gyakran, sikertelennek érezték munkájukat, hiszen megvalósíthatatlan feladatok elé állította őket a jogszabály. — Mi hát akkor a börtön feladata? — Tömören megfogalmazva: az ítéletben meghatározott szabadságvesztés . emberközpontú végrehajtása. — Ennek mikéntjére tettek javaslatokat a kodiükációs bizottságnak. Beavatna a részletekbe? — Számos javaslatot tettünk. El tudjuk például képzelni a jövő igazságszolgáltatásában az úgynevezett alternatív börtönbüntetést. Alkalmazhatnánk olyan büntetéseket is, amelyek nem járnának a szabadság korlátozásával. Ha pedig mégis sor kerülne erre, akkor úgy kell megoldani, hogy az illetőt lehetőleg ne sza• Csapó József őrnagy, a kecskeméti börtön parancsnoka kiveszi részét a reform előkészítéséből. kítsuk el a családjától, a munkahelyétől. — Hogyan tudják ezt megvalósítani? — A büntetést le lehetne tölteni éjszakánként, vagy hét végén is. A hosszú időre elítélteknél pedig elképzelhetőnek tartanánk az úgynevezett „ágyas beszélőt”. — ?!? — Ez azt jelenti, hogy az elítélt az élete párjával meghatározott időközönként — akár havonként — találkozna a börtönben egy olyan helyen, ahol lehetőségük nyílna az intim együttlétre. Mindezeken túl felmerült, hogy a fogva tartottaknak megadnánk a jogot, hogy válasszák meg: akar-e dolgozni a börtönüzemben vagy nem. Van erre ma nyugaton példa. Ahol az illető úgy dönt, hogy nem vállal munkát, ott fizeti a fogva tartás költségeit. Ha viszont dolgozik, akkor teljesítménye arányában polgári bért kap. — A javasolt változtatások mind enyhítik a büntetést. A közelmúltban bevezetett módosítások ugyancsak ebbe az irányba mutattak. Ugyanakkor hazánkban egyre nő a bűnesetek száma. Hogy fog így érvényesülni a börtön visszatartó ereje? Nem lát itt ellentmondást? — A bűncselekmények számának alakulása soha nem függött össze a börtönrezsim szigorával. Magyarországon az elmúlt három évtizedben évente 8-10 embert végeztek ki köztörvényes bűncselekményekért. Ennek dacára nem csökkent az emberölések száma. Tehát a halálbüntetés sem érte el a célját. Soha nem volt visszatartó ereje. A diktatóriku- sabb börtön nem javít a helyzeten, legfeljebb nagyobb ellenállást szül. — Az előbbiekben röviden már érintettük az elítéltek munkáltatását. Ezzel kapcsolatos a következő kérdés. Ma Magyarországon egyre nő a munkanélküliek • »Újra kell szabályozni az elítéltek egész foglalkoztatási rendszerét.” száma. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a szabadunknak még az átlagnál is nehezebb elhelyezkedniük. Ráadásul a börtönben eltöltött idő nem számít munkaviszonynak, amelynek következtében a börtönkapun kilépő munkanélküli-segélyt sem kaphat. Ez már csak azért is különös, mert sok elítélt termelőmunkát végez a börtönüzemekben. — Az elítéltek egész munkálta- tási rendszerét át kell tekinteni és újra kell szabályozni. A fogva tartottak jelentős része jelenleg is termelőmunkát végez a börtönvállalatoknál. Az ágyneműknek például, ami hazánkban forgalomba kerül, több mint fele a mi üzemeinkben készül. Az egészségügyben nélkülözhetetlen kötszereket Sopronkőhidán az elítéltek készítik. De komoly konfekció-, cipő- és bútorgyáraink is vannak. A fogva tartottak tehát a társadalom számára hasznos munkát végeznek. Éppen ezért a bérüket is rendezni kellene már. Azaz a polgári életben hasonló munkakört betöltőkéhez hasonló bért kellene kapniuk. Nyilvánvaló, hogy a tartási költségeikhez hozzá kell járulniuk. A másik lényeges kérdés: a munkaviszony elismerése. A börtönből kiszabaduló embert ugyanúgy kell kezelni, mint egy szabad polgárt, aki- . nek valamilyen oknál fogva megszűnt a munkaviszonya. Vagyis, ha nem képes elhelyezkedni, igenis kapjon munkanélkülisegélyt. — Egy-egy büntetés akár több évig is eltarthat. Nem könnyű ezután a beilleszkedés. Mégis, kiként tudnának a mostaninál jobban segíteni ezeken az embereken? — Az első gondoskodást a társadalomnak kell vállalnia, hiszen a börtön ebben csak annyit tehet, hogy kinyitja a kapuit azok előtt, .akik segíteni akarnak. így például nemrégiben megnyitottuk a kapuinkat az egyházak előtt. De szeretnénk megerősíteni, átalakítani a pártfogói rendszert is. Jó lenne a pártfogóknak már hónapokkal korábban megismerkedniük a szabadulókkal. Hat hónap alatt például megfelelően elő tudnánk készíteni az elítélt szabadulását. Azt, hogy legyen munkahelye, vagy kapjon munkanélküli-segélyt. És ha végre letelik a büntetése, és kilép a kapun, legyen hova lehajtani a fejét... Gaál Béla TUDOMÁNYOS KISHÍREK A megbízható postagalamb A postagalamb kiváló tájékozódóképessége alapján ősidők óta „légiposta-szolgálatot” teljesít. A testére szerelt diszkrét üzenetet hegyek-völgyek felett átrepülve, direkt módon, gyorsan és pontosan a kívánt célpontba viszi. A komputerek és korszerű adatfeldolgozók és -továbbítók korában van olyan nyugat-európai hadsereg, amely ma is alkalmazza ezt a hagyományos hírközlő módszert. Fő indokuk: ezt a hírközlést nem lehet lehallgatni, s abban az esetben, ha a rádiókapcsolat megszakad vagy a megfigyelőhelyek túl messze esnek egymástól, akkor a postagalamb a hírközlés utolsó biztos tartalékául szolgál. Teljesítményük nem lebecsülendő: a testükre szerelt kisebb, hirt közlő dobozkával a betanított és tréningben tartott postagalamb naponta sok-sok kilométer megtételére képes, és eközben átlagsebessége óránként elérheti a 100 kilométert is. A postagalamb akár 1000 kilométer távolságból is visszatalál, míg katonai berendezésekkel 50 kilométernél messzebbre ritkán lehet a hírt tartalmazó tárgyat eljuttatni. Forró púder Hamarosan megvalósítható lesz a villamosmérnökök álma, a hajlítható szupravezető drót, ami elengedhetetlen feltétele a szupravezető elektromotorok készítésének. Az ilyen drótok gyártása eddig lassú folyamat volt. A magas hőmérsékletű szupravezetők gyártásánál ittriumot, báriumot és rezet kell alacsony nyomáson felhordani, és ennek során mindhárom anyag hőmérsékletét, nyomását és áramlási sebességét egymástól függetlenül és egyszerre kell szabályozni. így óránként 1 mikron vastagságú réteg jön létre. Ezek a nehézségek okozták, hogy a kutatók egyszerűbb és hatékonyabb módszert kerestek. A három anyagot púderfinomságúra őrlik, meghatározott arányban összekeverik, és argonnal egy kamrába fújják. A kamrát felmelegítve a por elgőzölög és lecsapódikia vivőanyagra: így óránként 200 mikrométer vastag réteg keletkezik. Vízáteresztő aszfalt Francia útépítők néhány éve új, vízáteresztő útburkolattal látják el az autóuta- kat, autópályákat, megakadályozva ezzel jelentős felületek kizárását a vízfelvételből. A 10 százaléknál nagyobb hézagtartalmú útburkoló anyag a vízáteresztő képessége mellett a visszavert reflektorfény és a vízfüggöny zavaró hatását is jelentősen csökkenti. A vízáteresztő kopóréteg alkalmazásával az aszfaltfelület nem gyűrődik fel, és egyben kiválónak bizonyult a forgalom okozta zaj csökkentésében is. Ez a tulajdonsága fő oka lehet a városokban való elterjedésüknek. Kedvező forgalombiztonsági és kényelmi tulajdonságai alapján a vízáteresztő aszfalt a 90-es években nagy fejlődést eredményezhet. Fagyhalál — megrendelésre Egy agydaganatban szenvedő amerikai matematikus jogi úton szeretné azt elérni, hogy a hatóságok engedélyezzék fejének testétől való eltávolítását és hiber- nálását, még halálának beállta előtt. A gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kutató agya a kór elhatalmasodásával fokoztosan tönkremenne, ezért szeretné, hogy fejét folyékony nitrogénbe helyezve konzerválják. Ha a törvényes nehézségek elhárulnak, és megszületik a törvény a fagyhalál engedélyezéséről, akkor a halálos beteg matematikust szív-tüdő gépre kapcsolják, mialatt testének hőmérsékletét csökkentik. Vérét fagyálló vegyületekkel helyettesítik, amelyek meggátolják a sejtek közötti jégkristályok képződését. Végül fejét leválasztják testéről, belehelyezik egy védőkonténerbe, és -195 °C-on tárolják ... Embriókutatás és a náci rémtettek árnyéka A náci rémtettek ki nem törölhető emlékei szakadékot áshatnak az NSZK és a többi nyugat-európai ország közé abban a kérdésben, hogy lehet-e emberi embriókat kutatási célra használni. Az egyházak tiltakozása ellenére az egyes országok hajlanak arra, hogy legfeljebb 14 napos korú embriókon lehetővé tegyék ezt. Az N§ZK törvényei azonban az ilyenfajta kísérleteket bűntettnek minősítik. Az EGK mindenesetre elengedhetetlennek tartja, hogy egységes, minden ország számára elfogadható állásfoglalás szülessen a kérdésben. Elnöki ígéretek és remények Sokan, gyakran egymásnak ellentmondva, latolgatják mostanság a november 25-ei lengyel köztársaságielnök-választás jelöltjeinek esélyeit. A következő áttekintést tárgyilagos poznani testvérlapunk, a Glos Wielko- polski adta a jelenlegi helyzetről. Az elnöki ambícióját kinyilvánító tíz-egynéhány jelölt közül hatan maradtak. Két kiemelkedő, akik joggal pályázhatnak a legmagasabb állami tisztségre, és további négy, akik a harmadik helyért versenyezhetnek. Mert az is nagy dolog, ha valaki á „szoüdaritás”-jelöltek mögött első. A jelöltségre pályázóknak százezer aláírást kellett összegyűjteni és benyújtani a választási bizottsághoz. Bizonyos csalódást keltett, hogy csütörtök éjfélig3—a határidő lejártáig — nem sikerült ennyi támogatót szereznie a kereszténydemokrata Wladislaw Sila Nowícki- nak, valamint a Reálpolitikai Unió képviselőjének, Janusz Korwin Mikkének. A lengyel politikai körökben egyébként jól ismert politikusok pártja még nem elég erős a támogatáshoz. Az erősebb és jobban kiépült csoportosulásoknak, melyek más jelöltet támogattak, nem okozott gondot a megkívánt létszám elérése. A legnagyobb meglepetés, hogy Stanislaw Tyminskí sikerrel yette az első akadályt. 21 évvel ezelőtt emigrált, s Kanadában gyorsan vagyont szerzett, de nem pihen babérjain. Peruban fekteti be pénzét, ott akar virágzó várost teremteni, ahol legelmaradottabb a vidék. Kétségkívül sikerember, a sikerben másokkal is osztozni kíván. Pár nap elég volt neki a választási kampányhoz, és most lesz ideje meggyőzni a választókat. Hihetőleg lendület és pénz nem Hibádzik nála., Kíváncsiak vagyunk, milyen társadalmi rétegeket s^jtídá’péghyemie programjtüszá- UjjEi, ainit többek' között. áfáját i'rIIMafcúS;*,íSzent kútyák’^SaíÉ' könyvében fejtett ki. Tyminski kívül áll minden társadalmi összefonódáson. És talán ez az ő előnye. Meg főleg az, hogy az üzleti világot képviseli, s a többi trónkövetelő is,ebbe az irányba kívánja vezetni a nemzetgazdaságot, persze, leginkább szavakkal. Ő azáltal került fölénybe, hogy mindezt máf gyakorlatban kivitelezte. A harmadik helyért vetélkedő másik három — Bartoszce, Cimosze- wicz és Moczulski — a népi, illetve a baloldali irányzathoz tartozik. E csoportosulások politikai széthullása és bizonyos kampányszervezési bizonytalanságok gyengítik pozícióikat. Nyilvánvaló, • hogy győztes csak Tadeusz Mazowiecki vagy Lech Walesa lehet. A kampány eddigi menete, meg a közvélemény-kutatás alapján egyikük sem veheti biztosra a győzelmet. Lehet, hogy második forduló hoz csak döntést? Jóllehet köréjük csoportosulnak a fő politikai erők, azt nehéz egyelőre megmondani, miben különböznek egymástól. Mindkettőjük programja még csak most van kidolgozás alatt, de máris látható, hogy az irányzatok nagyon közelítenek egymáshoz. Ezzel szemben ellentét mutatkozik a két várományos hatalmi nézeteiben. Walesa szerint a köztársaság elnökének aktívan részt kell vennie az átalakulás folyamatában. — A változások Lengyelországban, Európában, szomszédainknál — mondja Walesa — oly gyorsan következnek be, hogy az elnök, ha lépést akar tartani velük, gyorsan és határozottan kell cselekedjék. Ezért nem akarja'' ő megkötni kezét konkrét programokkal és elképzelésekkel. Ellenére van, hogy bárkinek ígéretet tegyen. Persze, a különböző pártok és politikai tényezők támogatását elfogadja, de mint állítja, cserébe nem tesz ígéreteket. Mint elnök, meg kívánja őrizni függetlenségét, hogy valóban elfogulatlanul cselekedhessen, egyedül ebben lát lehetőséget az emberek megnyerésére, bekapcsolásukra a piacgazdaság megteremtésébe. Tervezett tevékenységének részletei, egyelőre, nem világo-'. sak. A privatizált vállalatok százmilliós részvénykibocsátását úgy kell tekinteni, mint a társadalom érdeklődését élénkítő, felvetést. Nem akar mást csinálni, mint a jelenlegi kormány, neki az a fontos, hogy az emberek másként fogadják, hogy jobban átérezzék a bekövetkező változások pozitívumait. Hogy ezt elérje, akár látványos gesztusokhoz is folyamodik. A társadalom energiáinak megmozgatása érdekében sok mindent összebeszél. A poén kedvéért esztelenséget mond, de abban biztosak lehetünk, hogy nem tesz ilyet. Mindenesetre Walesa eddig nem csinált butaságot, bár néhány tanácsadó, saját tudására támaszkodva, adott ilyen tanácsot neki. Mazowiecki filozófiája ezzel szemben a stabilizáción, a mindennemű változások szigorú rendjén alapul. A kommunista rendszer lassú leépítésének a kerékasztal- tárgyalásokon előrevetített drama- turgiéja üyen fellépéssel jelesre vizsgázott. Most viszont, mikor felgyorsultak körülöttünk az események, felszínre kerülnek fogyatékosságai. A legkülönfélébb erők közréműködésével kidolgozott határozatok és döntések fe-s sokak véleménye szerint —- nem szolgálják a haladást. Tetejében megkésettek és a végrehajtás során elerőtlenednek. Épp a végrehajtásbeli eredménytelenséget lehet a kormány hibájaként felróni. Arra is gondolni kell, hogy az új önkormányzat csak most alakul igazán. Mazowiecki hajlandó bizonyos gyorsításra. A kormány most számos vállalkozást igyekszik dinamikusabbá tenni. Csak azt nem lehet tudni, mekkora része van ebben a miniszterelnöknek és minisztereinek, mekkora az elnökségra-pályázó vetélytárs érveinek. A két esélyes jelölt felfogásbeli különbsége bizonyosan rányomja majd bélyegét a hatalom gyakorlására. Úgy tűnik, Mazowiecki mint elnök biztosabb és veszélytelenebb lesz, Walesa pedig érdekesebb és — mint néhányan remélik — talán gyorsabb, jobb. Fordította: dr. Tomcsányi Ernőné ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ . ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ BAROMFITERMELŐK! A Baromfitermelők Választmánya 1990. november 14-én (szerdán), 9—12 órakor ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 191 ♦ ♦ ;• $ g ^ ' ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ beszámol, vitát nyit, állást foglal, határozatot hoz: — AZ 1990. ÉVI FELTÁSÁRLÁSRÓL — AZ 1991. ÉVI SZERZŐDÉS FELTÉTELEIRŐL — A KORMÁNY PIACSZABÁLYOZÁSI TERVEIRŐL — A KŐBORLIBA-KÉRDÉS MEGOLDÁSÁRÓL Meghívott vendégeink meggyőződnek szándékainkról és lehetőséget adnak kérdéseink megvitatására. Várunk a Szövetkezetek Házába (Kecskemét, Szövetség tér 1.) Baromfi Választmány / h
