Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-24 / 276. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 199«. november 24. A HÁBORÚS FORGATÓ^feV SjZERINT: 200 ezer fős veszteségbe, 50 milliárd dollárba kerül a háború A washingtoni védelmi tájékoz­tató központ szerint egy Irak elleni amerikai háború. három hónapig fartana, 10 000 amerikai halottat és 35 000 sebesültet követelne. Az iraki hadsereg veszteségei ennek többszörösét tennék ki, emellett a légitámadásoknak százezer polgári áldozata lenne. t ■ A központ (liberális beállítottsá­gú, volt magas yangú katonatisz­tek kutatóintézete) a Fehér Ház7* hói és a nemzetközi sajtóhoz eljut­tatott tanulmányában szakszerűen felvázolta a lehetséges Öböl-hábo­rú menetrendjét. Eszerint öt nap­pal a,támadás előtt Törökország és Szíria hadgyakorlatokat kezdene; hogy elterelje Irak figyelmét. A tá­madás napja előtt az amerikai kor­mány újólag hangsúlyozná,: hogy a ihelyzet békés rendezésének híve, d e a csapatok addigra rtiár elfog­lalnák kiinduló állásaikat. II támadást nagyszabású légi- bonibázás vezetné be iraki katonai célpontok, kíöztük a vegyi és atom- fegyv erüzemek, valamint a hidak, kikötök, országutak ellen. Párhu­zamosan különleges egységek Irak északi területén kezdenének akció­ba, hogy a kormány ellen harcra ösztönözzék és abban támogassák a (Bagdad által üldözött) kurdo- kat. Másnap a szárazföldi csapa­tok benyomulnának Irakba, egy­idejűleg Kuvaitban 'tengerészgya­logos-egységek szállnának partra. A tanulmány szerint az amerikai erők, amelyek szárnyait a brit, a francia és az arab erők biztosíta­nák, 45—90 nap alatt érnék és fog­lalnák el Bagdadot. Becslések szerint az amerikai veszteség 45 000 fő lenne, ebből 10 000 halott, míg az iraki hadse­reg 35 000 halottat és 115 000 sebe­sültet veszítene. A légitámadások százezer polgári áldozátot követel­nének. : A háború összköltségét, az elő­készületektől számítvaés beleértve Irak egyéves megszállását is, 50 milliárd dollárra becsülik. A köz­pont szakemberei szerint a háború a veszteségek mellett messzemenő politikai következményekkel jár­na. Irán ismét a térség meghatáro­zó hatalma lenne, és nagyobb sze­rephez jutna a nemzetközi terroriz­must támogató Szíria. A moszkvai rendőrségnek . valószíi íű'ieg sikerült elfognia a főváros lakóit régóla rettegés­ben tarU 5, szexuális bűncselek­ményekei I elkövető, férfit, akit az újságír‘ók moszkvai Hasfel- emetszőnek' neveztek .el. Július 13. és au gusztus 19., között í nyolc alkai 'ómmal követtek ,el, erőszakos s zexuális bűncselek­ményt a szol zjet fővárosban. Az áldozatok Í| őzül négyet meg­gyilkoltak-. A. Bugajev,\ a moszkvai rend-. őr-főkapitány^ ág helyettes ve­zetője elmondó tta, hogy az el­követés módja és a gyilkosság eszköze arra engedett következ­tetni, hogy az elkövető szadista hajlamú, szexuálisan aberrált személy. Legutolsó áldozata csak azért menekült meg, mert váratlanul a/helyszínre érkezett barátja; s így á gyilkos elmene­kült. A kapott személyleírás alapján, forró nyomón elindul­va, a rendőrség letartóztatta á gyanúsítottat, akit eddig már hat alkalommal büntettek erő­szakos cselekményekért, s aki­ről joggal feltételezhető, hogy« a moszkvai Hasfelmétsző. * AN Az érték 1500 milliárd lehet Felmérik a kincstári vagyont Az MTI információi sz érint á kormány csütörtöki ülésén Szilvágy. Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal helyéittes államtitkárát azzal bízták meg, hogy koordi­nálja a „kincstári vagyon’ 1 kezelésével kapcsolatos kormányzati teendőket. (E körbe tartóznak a nem ten nelő icélú állami vagyontárgyak, ingatlanok.) Becslések szerint e vágyó n több mint 1500 milliárd forint értékű. Nagy részét a közigazgatási, illetve társa dalim szervek által használt ingatlanok teszik ki, de a. kivonuló szovjet hadsereg után maradó épületek, telkek értéke is tetemes. A helyettes államtitkár feladata íjász, hogy pontos becslést készíttessen é kincstári javakról, s megszervezze azok folyamatos nyilvántartását. Az elképzelések szerint összeállítják a központi költsé gvejtési szervek vagyonkataszterét. SzóVan arról is, hogy módosítják aZ.állhmi vagyon kezelői jogával, illetve az irodagazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat. , | Iliescu találkozni akar Göncz Árlpáddal (Folytatás az 1. oldalról,') a kérdésről nem volt tárgyalás”, (Antall József miniszterelnök j lári- Zsi sajtókonferenciáján azt köa ölte: a két küldöttség között semmj féle tárgyalás, kapcsolatfelvétel i tem történt a francia fővárosban.) i A román államfő szerint egy eb­ként a magyar nemzetiség jjjöt lé- mája „kényes kérdés a két ország között, amelyet kissé eltorzítarf ak és felnagyítanak”, gj A, nemzetiségi kérdés mind ig a- nehéz pillanatokban kerül a fe l­színre. A| történelem során se k probléma halmozódott fel a romi t- nok és a magyarok között, de d< :- mokratikus keretek között megtt i- láljuk a megoldást || mondotté 1 A román elnök ugyanakkor, kije­lentette, hogy Románja részének tdj - kinti nemcsak Moldvát, hanem a jelenleg Ukrajna részét; képező Besszarábiát is.;*í Realistáknak kell lennünk, ez a probléma általá-i nos Európának ebben ás részében.: A történelem adja majd meg a vá-; laszt mondta, arra a kérdésié- válaszolva,. hogy visszatérnék-e ezek a területek Romániához, Ion Iliescu egyébként cáfolta, hogy kapcsolatban állna a Román Szocia­lista Munkáspárttal, amelyet balol­daliak és a volt kommunista párt tag­jai alakítottak meg. Kijelentette, hogy a párt csupán egy a száznyolc ro­mán politikai szervezet közül. Az ország helyzetéről szólva el­mondta: Románia nehéz időszakot él át, súlyos örökséget kell felszá­molnia, és a múlt bajait tetézi a szárazság és az Öböl-válság számos gazdasági következménye. Megértést kért Románia számá­ra, kifogásolva, hogy - a román bányászok emlékezetes bukaresti fellépése után, amelyet egyébként az interjúban ismét védelmébe vett — politikai okokból, gazdasági piegkülönböztetéseket alkalmaz­nak az országgal szemben. - Njm értjük, miért akadályozzák meg a bankokat abban, hogy hitelekét fo­lyósítsanak a számunkra — jelen­tette ki . ■ 1H | „ I , r 11 A kormányprogram hibás Ülésezett az Érdekegyeztető Tanács Amennyiben a munkaadók és munkavállalók . 19^1-re 40 százalékos nominálbér-növelés mellett foglalnak állást,'ez 60 százalékos inflációt jelent. A kormány 20 százalékos nominálbér-növelést java­sol, s ez mintegy 30 százalékos inflációval számolva 10 százalékos reálbércsökkenés — mondotta az Érdeke­gyeztető Tanács pénteki, a Munkaügyi Minisztérium­ban megtartott — ülésén Kovács Álmos, a Pénzügy­minisztérium helyettes államtitkára. A mintegy 30 százalékos infláció jelentős részét, I körülbelül 10 szá­zalékot az energiaárak világpiaci szintre igazítása te­szi ki. Körülbelül 5 százalékot jelent az, hogy rubel helyett dollárban kell majd jizethi az energiáért. Az érdekegyeztető fórum napirendjén eredetileg a kormány hároméves gazdasági programjának meg­vitatása szerepelt, de a munkaadók s a munkaválla­lók részéről többen lehetetlennek tartották az anyag egyes pontjainak tételes bírálatát, ennek alapján pe­dig a javított változat elfogadását. Az ülésen elnöklő Ficza Sándor, a Vállalkozók Országos Szövetségé­nek elnökségi tagja a munkaadói oldal részéről pél­dául kifejtette: ai előterjesztést koncepcionálisan tartja hibásnak, hiszen az a korábbi kormányprogra­mok folytatása, lényegében a gazdaság visszafogását jelenti. Csak a célok kinyilvánításában vállalkozás- barát a program, a gyakorlati intézkedéseket tekint­ve viszont megnehezíti a magánvállalkozók tevé­kenységét —mondotta. A munkaadók az adók csök­kentését, a gazdaság dinamizálásának szándékát hiá­nyolták. A munkavállalói oldal részéről Dávid János,- a liga képviselője ugyancsak utalt a vállalkozásélénkítés fontosságáról. Rámutatott: az ország gazdasági hely­zetét tekintve örülhetünk, ha jövőre csak110 százalé­kos lesz a, reálbércsökkenés. A magánvállalkozások komoly segítséget adhatnak a kedvezőtlen termelési struktúra átalakításához, munkahelyeket, jövedel­met, egzisztenciát biztosíthatnak-az embereknek, s hozzájárulhatnák a gazdaság teljesítőképességének növejéséhez. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke szintén a mun­kavállalói oldalról kifogásolta: a kormány nem vizs­gálta meg eléggé alaposan, hogy a gazdaság mely területein lehetne élénkíteni a teljesítőképességet. A szakszervezetek nem érthetnek egyet a terhek elosztási szisztémájával, a 10 százalékos reálbércsök­kenéssel. A költségvetés és a munkaadói oldal arányi talaflul kevesebbet vállal magára a kétségtelenül ne­héz helyzet terheiből. Nagysándor követelményként nevezte meg a jövő évi bérliberalizációt, valamint azt, hogy az alacsony és középjövedelmű rétegeknél valorizálják az adó­táblát. A munkavállalói részről Gidai Erzsébet, a Szak- szervezetek Gazdaság- és Társadalomkutató Intéze­tének igazgatója az MSZOSZ képviseletében el­mondta, hogy amennyiben a magánbefektetőknél nem lehet átütemezést kérni, legalább a kormány- szintű hiteleknél kezdeményezhetné - Magyarország ezt a könnyítést. Az évi 3,5 milliárd dolláros adósság- szolgálat miatt nincs reális lehetőség a dolgozókra háruló terhek csökkentésére, illetve alvállalkozások nagyobb arányú ösztönzésére. A kormány képviseletében Kovács Álmos rámuta­tott, hogy alapban megvizsgálták Lengyelország és Bulgária átütemezését, mint példát. Az ilyen megol­dás nagyságrendileg nagyobb terhet jelentene az or­szágnak, mint amilyenekkel a hároméves gazdasági program számol: Ezért a kormány nem fogadhatjá el ezt a javaslatot. A gazdasági diplomácia eszközei­vel viszont arra törekednek, hogy az ország könnyí­téseket érjen el adósságszolgálat kötelezettségei telje­sítésénél. A teherelosztás aránytalanságáról szólva rámuta­tott: alapos elemzés után döntöttek úgy, hogy az' isihertetett mértékű. reálbércsökkenést javasolják. A kormány nem könnyen határozott így, de ha a vállalkozói körre rónak több terhét', akkor végképp lehetetlenné válik kijutni a jelenlegi nehéz helyzetből. E körtől ugyanis sokat várnak a termékszerkezet­váltás, a versenyképesség javítása, az exportnövelés terén, A hosszas vita során nem sikerült egységes állás­pontot kialakítani. A munkaadók és a munkaválla­lók azt is kifogásolták, hogy az Érdekegyeztető Ta­nács ülését a Munkaügyi Minisztériumban, és nem rangjának njegfelelően, aj. Parlamentben rendezik meg. A napirenden szereplő témában végül a munka­adók és a munkavállalók !i| .főként az 1991-es évet vizsgáivá, s a szóbeli kiegészítéseket is figyelembe vévéS- nem fogadták el a kormány gazdasági prog­ramját. (MTI) r A NATO baráti jobbot nyújt hazánknak (Folytatás az 1. oldalról) ban nem pusztán ezen országok úbelügye”; hanem olyan glo­bális probléma, amelynék megoldásában a-NATO-nak Is sze­repe lehet. Az észak-atlanti szervezet ugyanis arra törekszik, hogy egyik tartópillérévé váljon-az új globális biztonsági rendszernek. ^ A magyar kormányfő Wörner véleményéhez kapcsolódva kifejtette: Ülve az atlanti gondolatnak, s ezen alapállásból el­utasítja azokat a véleményeket, amelyek szembeállítják egy­mással az európai egység ügyét ,és az atlanti kapcsolatot. Az atlanti közösség mindmáig a fejlődés; a biztonság garanciája volt Európában, A jövőben is egy stabil atlanti szövetség sza­vatolhatja, hogy a térség országai megbirkózhassanak az őket érő kihívásokkal. A jelenlegi, bizonytalansági tényezőkkel terhelt átalakulási folyamatban Magyarország azt szeretőé, ha az érintettek nyilatkozatban rögzítenék a biztonság garan­ciáit. , A kormányfővel folytatott megbeszélés után Manfred Wörner Für, Lajossal; a honvédelmi tárcá vehetőjévé! találko­zott a Honvédelmi Minisztériumban. A NATO-főtitkár elöl­járóban hangsúlyozta: ami a VSZ sorsát illeti, a NATO hem kíván beavatkozni, tanácsokat osztogatni a VSZ-tagok szá­mára. Az sem célja, hogy megossza és egymás ellen kijátssza a Varsói Szerződés tagjait- A NATO .doktrínájának lényege nem a konfrontáció, hanem a biztonság szavatolása a szabad­ságra gs önállóságra törekvő országok számára. Manfred Wörner kérdésére Für Lajos összegezte azokat a yészelvförrásokat, amelyek fenyegethetik a térség biztonsá­gát! Első helyre sorolta a régió etnikai „kevertségéből”, illetve az abból,adódó feszültségeket, hogy az etnikai és a politikai határok hem esnek egybe. Veszélyforrás lehet a régió országa­inak súlyos gazdasági-szociális helyzete is, ami p’eldául a n)é- nekülthullám fülduzzadása révén növelheti a feszültséget, / Göncz Árpád a délutáni órákban, az Országházban fogad­ta Manfred Wörnert. A megbeszélésen a köztársasági elnök kifejtette meggyőződését, amely szerint Magyarorszag jövő­jét az garantálja, ha megszűnlkta földrész polaritása. Nagy felelősség hárul a NATO-ra a közös Európa biztonsága terü­letén. Magyarország abban segíthet, hogy, KeletiEurópa ne „váljon válságövezetté—szögé^tele az elnök, hozzátéve, hogy ennek veszélyé jelenleg mégván, . Manfred Wörner elismeréssel nyugtázta a köztársasági el­nök szavait. Annak a véleményének adott hangot, hogy a ke­let-európai országok előtt álló két-három esztendő nagyon fontos Sí legalább annyira, mint az utóbbi egy év—a demok­rácia és a gazdasági stabilitás útján. A NÁTO főtitkára szombaton a Dunakanyar nevezetessé­géivel ismerkedik. MIRE ADOTT PARANCSOT LIGACSOV? Az áldozatok maradványát elégették, a hamut a folyóba szórták Az 'úgynevezett- Kolpasevo- botrány, egy tíz évvel ezelőtti, ke­gyeletsértési ügy kapcsán tanúként bíróság elé idézték Jegor Ligacso- vot, aki az SZKP KB egykori'Tlt- káraként a szovjet konzervatívok vezéralakja Volt. A nyári pártkongresszuson az SZKP vezetéséből nyugdíjba kül­dött Ligacsovot két órán keresztül faggatta kedden egy moszkvai bí­róság, hogy mit tud arról a botrá­nyos esetről, amely 1979-ben tör­tént a szibériai Tomszk közelében fekvő Kolpasevóban. Az Ob folyó partján lévő telepü­lésen leszakadt a folyó magas part­ja, és a földcsuszamlás következté­ben felszínre kerültek az NKVD, a hírhedt sztálini belügyi megtorló­gépezet áldozatainak maradvá­nyai. A helyi hatóságok — lévén annak idején tabutéma a sztálini terrof— azt terjesztették, hogy de- zertőrök maradványai kerültek elő. ■- A bomba két hete robbant, ami­kor a Lityeráturnajá Gazeta című lapban Kolpasevo egykori párttit­kára azzal vádolta Jegor Ligacso­vot, hogy tomszki párttitkárként utasítást adott a maradványok el­tüntetésére. A párttitkár azt állítja, hogy LigaCsov utasítására eléget­ték a sztálini áldozatok maradvá­nyait és a hamut az Ob folyóba szórták. Csökkenti az USA Lengyelország tartozásait? Tadeusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök csütörtökön —Ti­nóim vita után — tájékoztatta országa parlamentjét a törté­nelmi jelentőségű páriZsi csúcs- értekezletről. | (Előzőleg Marék Dziubek képviselő javasolta a beszámo­ló elhalasztását, mondván, hogy a miniszterelnök beszéde — tekintettel ,a közelgő elnök- választásra—TÜampánya részét képézheti. A színfalak mögött több órán, át folyó frakcióülé­sek nyomán a képviselő vissza­vonta indítványát.) A miniszterelnök többek kö­zött azzal a rendkívül fontos in- ftírmációval szolgált, hogy ör- yendetes változás következett be a . vezető nyugati országok Lengyelország tartozását illető véleményében: Közölte, hogy néhány nappal ezelőtt levelet kapott George Bush amerikai ; elnöktől. Abban az áll, hogy az Egyesült Államok kész komoly támogatást nyújtani a lengyel gazdasági reform végrehajtásá­hoz, és kifejezésre juttatta kész­ségét, hogy egy megfelelő több­oldalú megállapodás kereteiben Washington hajlandó csökken­teni a lengyel adósságokat. < Alighogy elhangzott a mi­niszterelnök beszéde, az Egyet­értés Centrumnak, vagyis Lech Walesa pártjának szóvivője be­jelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok varsói nagykövete már november 10-én tájékoztatta őket George Bushnak erről az állásfoglalásáról, és ezt csak azért nem hozták nyilvánosság­ra, mert szerették volna elkerül-, ni annak látszatát, hogy e fon­tos kérdést Lech Walesa kam­pánycéljaira próbálják felhasz­nálni. A lengyel miniszterelnök tár­gyalásairól beszámolva elisme­réssel szólt arról, hogy Antall József magyar miniszterelnök határozott támogatásáról, biz­tosította Lengyelország csatla­kozási szándékát a Pentagona- lé-csöporthoz. 4 Mint mondta, a Magyaror­szágon rövidesen sorrakerülő magyar—lengyel—cseh csúcs- találkozón nemcsak közös megállapodást szeretnének alá­írni, hanem céljuk az is, hogy kidolgözzák a kétoldalú szer­ződések e három országot szo­rosan összekapcsoló rendsze­rét. Patthelyzet a kertészetin (Folytatás az 1. oldalról) nyének. -Több ’dolog .azonban biztos. Az egyik: néhány nap­pal a kari tanács ülése előtt egy névtelen levélben a kari tanács tagjai megkaptak egy olyan fénymásolt írást, ami á szeméj lyem ellen szólt. A másik: a vég­zett munkáról szóló beszámo­lómhoz nem fűztek kérdést. A harmadik: a szavazás titkos volt, tehát személytelen. A ne­gyedik:, énnek a szavazásnak nincsenek munkajogi konzek­venciái, tehát amíg a kérdés jog­államhoz illő módon nem rende­ződik, a főiskola főigazgatója én vagyok. Még egy biztos: ennek az eseménynek a főiskola műkö­désére nem lehet hatása, nem-le- het zavar, fennakadás. A kari tanács égyik tagja, dr. Kovács András főiskolai do­cens más szemszögből világítja meg a dolgokat: A főiskola hosszú és ke­mény út előtt áll. A hazai viszo­nyok alakulásával párhuzamo­san itt is van igény a változásfa, lásd a kari tánács újjáalakulá­sát. Ez a szavazás egy adott pil­lanatot tükröz. Mégpedig azt, amikor az egyetem másik há­rom kaíán történtek itt is ha­tottak. Mindhárom helyen' le­mondott 'a vezetés.--Ez is ger­jesztette az emberek- türelmet­lenségét. Szentül meg vagyok győződve róla, ha .a főigazgató' két héttel ezelőtt lemond, egy pályázatot nagy szótöbbséggel ő nyert volna meg. Persze, hogy sok vita zajlik mostanában, de' .nincsenek alapvető nézétbeli el­térések a dolgozók között. Elté­rések'a, megoldások módjában és idejében vannak, dé‘ ezek., tnind Vitaalapok. . 1 - Ä főiskőlan kialakult 'égy' patthelyzet , —’Hetek óta ígérik, hogy a fel­sőoktatási intézményekről szó­ló állásfoglalás megszületik. Ez három minisztérium: az FM, a művelődésügyi és népjóléti tár­ca egyezkedése. Ha*ez megvan, akkor ennek szellemében újra" kell gondolni a dolgainkat. Ad­dig viszont.a világ legtermésze­tesebb dolga, hogy mindenki teszi a kötelességét. Az oktató oktát, a hallgató tanul, a fő­igazgató igazgat. Gál Észter Javaslat a családi pótlék növelésére . (Folytatás az 1. oldalról A kormány elfogadta az im­portliberalizációval foglalkozói rendelettervezetet. A rendelet gj az 1988. évi forgalom alap­ján számolva — az import 87 százalékánál szünteti meg az engedélyezési kötelezettseget, amely a jövő évi várható forga­lomnak ffláf a 93 százalékát érintheti, "az ipar több mint 60 százalékát hozva versenyhely- zetbe. Az élelmiszer-gazdasági termékeken* a távközlési beren­dezéseken és a kész gyógyszere­ken kívül gyakorlatilag csak a fogyasztásicikk-impórt kisebb része marad engedélyköteles. Az exportban az 199fcben még: engedélyhez kötött termékek, köre mindenekelőtt azokra az energiahordozókra, alapanya­gokra és a lakossági ellátás szempontjából, fontos mező* gazdasági termékekre korláto­zódik, amelyek stratégiai jelen-, 'tőségnek. • A szóvivő közölte: vasárnap . hazánkba érkezik a Nemzetközi Valutaalap újabb szakértőkül­döttsége, hogy folytassa a tár­gyalásokat a kormány képvise­lőivel; a jövő évi hitelnyújtásról. A kormánynak ahhoz, hogy a vállalt határidőre, december 1- jéig az Országgyűlés elé terjeszt­hesse a jövő évi.költségvetési ja­vaslatot, vasárnap újabb ülést kell tartania. Ugyancsak.a va­sárnapi ülés témája lesz a há­roméves gazdaságpolitika fő vonalainak megvitatása. László Balázs elmondta» azt is, hogy a; kófmány az 1992-es Sevillái vi­lágkiállítás 'magyar kormány­biztosává Kátfár Bélát, a nem­zetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét nevezte ki, -megha­tározva feladatait iá. Á sevillai világkiállításra a kormány 500 millió forintot különít el a költ­ségvetésből. ' Elfogták a moszkvai Has felmetszőt?

Next

/
Thumbnails
Contents