Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-22 / 274. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 22. Mazsolázás magyar módra Milyen legyen a magyar kapitalizmus, melyet a gulyáskommunizmus romjain, annak egykori használt tégláiból kell felépíteni? Hogyan lehet átépíteni a valamikori „legvidámabb barakkot” úgy, hogy a tőke erős bástyájává váljon? Nos, ez dilemma a javából. Sőt mondhatnánk úgy is, hogy korunk meghatározó kérdése, i A barakktulajdonosok — ahogy ismert — tavasszal a kommunizmus ellen szavaztak, de csak azért, hogy a szocializmus mellett tegyék le a voksukat. A proletárdiktatúra nélküli svéd szocializmus lebegett nem kevesek szeme előtt. Bár az is lehet, hogy a legtöbb ember a burgenlandi életszínvonallal is kiegyezne ma már. Igaz, ez nem a skandináv szint, de hát közép- európaiak vagyunk s legyünk szerények. Olyanok, mint amilyenek voltunk a kommunizmus építése során, ahol is mindenkit magunk elé engedtünk a Lenin és Sztálin által kijelölt járatlan ösvényen. Nem kívánva elhódítani se a szovjetek, se a bolgárok, de még csak a románok deklarált sikereit sem. S milyen a sors?! Könnyen az utolsókból lesznek az elsők. A történelem hátra arcot vezényelt a kis csapatnak, s ezért mi vagyunk ma az úttörők. De ez az egyetlen erénye a dolognak, mivel a sötétség, amelyben tántorgunk, hatalmas. No, nem azért, mert már a vörös csillag sem világít, hanem mert a kommunizmusból még senkinek sem sikerült át-, vagy inkább visszanőnie a kapitalizmusba. Nincs is recept. Igaz, van egy marxi gondolat, melyet a kormány is felhasznál. Ez a megszüntetve megőrzés módszere. A kérdés csak az, hogy mit tartunk meg a régi rendszer pozitívumaiból — lehet, hogy ilyen is volt —, illetve mit dobunk ki a fejlődés érdekében a történelem szemétdombjára. Visszatekintve a régi rezsimre, miben is lőttek óriási bakot a kommunisták? Mindenekelőtt a sajátosan magyar logika alapján szövődő szociális háló volt mai szemmel nézve az egyik nagy hiba. Bár annak idején senki sem tiltakozott ellene, hisz mindenki élvezte e támogatásokat — legyen az ellenzéki, pártos, vagy akár csak egyszerű állampolgár. A megtévesztett lakosság nyakra-főre fogadta el az alacsony kamatozású lakáskölcsönöket. Sőt, mértéktelenül fogyasztotta a dotált élelmiszereket. Bűnös itt mindenki, ráadásul kollektiven. Még az újszülöttek is, hisz ők is élvezték a nedvszívó pelenkára, a gyermekruhákra jutó támogatást. S mára ennek a szociális hálónak a következménye fojtogatja az egész lakosságot, illetve a szegény pénzügyi tárcát, mely úton-útfélen kijelenti, hogy egy időzített bombán ülünk. Bezzeg, amikor a bombát összeszereltük, senki sem szólt arról, hogy esetleg veszélyes lesz majd. Vagy az is lehet, hogy akkor kevesen tudtak sokat. Megvallom: magam is ahhoz a többséghez tartoztam, aki lévén közgazdaságilag műveletlen, bűnös módon élveztem a dotációkat, bár közben — együtt milliós tömegekkel — kiegyeztem a kormányzattal. Vagyis mindennek a fejében lemondtam a piaci fizetésemről. Ma már ez a megegyezés nem létezik; valahol, azon a bizonyos szemétdombon fekszik. De akkor kerüljön oda a fizetésrendszerünk is. Ha lehet, akkor itt is legyünk következetesek csakúgy, mint amikor fejlődési utat választunk. A gazdag kapitalista országok egyik fele jóléti szociális, míg a másik fele a konzervatív irányítású. Az előbbiek példaállama Svédország, ahol a piaci fizetéseket óriási adóelvonás sújtja, de ez a szociális intézkedéseken keresztül visz- szajut a lakossághoz. Az utóbbi képviselője az USA, ahol a szociális háló kevésbé sűrű, de az adók a magyarországiénál is jóval alacsonyabbak. Nézzük, mi van idehaza! Szovjet fizetések, párosítva az amerikaihoz hasonló szociális hálóval, illetve svéd adórendszerrel. A hazai fejlődés egyre több következetlenséget mutat. Úgy tűnik, politikusaink mindenhonnan kimazso- lázgattak valamit, de mindig nekünk, az állampolgároknak a legrosszabbat. S ezekből próbálnak valamit összemesterkedni a haza és lakosság üdvére. Csakhogy ez nem olyan, mint a Lego játék. A rendszer nem áll össze, még akkor sem, ha a legjobb magyarázatot adják mellé útmutatóként. S nemcsak azért, mert az ideológia a legrosszabb ragasztóanyag, hanem mert az USA, Svédország és a Szovjetunió nem férnek meg egy ilyen szegény, helyét kereső kis országban. Barta Zsolt Varázsló gyógyítja az AIDS-et Josef Olushola Lambo, a Nigériai Természetgyógyászok Nemzeti Szövetségének elnöke semmi különöset nem lát abban, hogy tudja gyógyítani az AIDS-et. Saját bevallása sze- , rint már nagy on. sok embert gyógyított ki a gyilkos kórból.-Nigériában egyre többen állítják magukról, hogy képesek meggyógyítani az AIDS-es beteget. Egy hónappal ezelőtt Kano város természetgyógyászai is hasonló bejelentéssel lepték meg a világot. Lambo varázsló, Nigéria legismertebb természetgyógyásza azt állítja, hogy mindazok, akik a szörnyű betegség tüneteivel jelentkeztek nála, a kezelés után mosolyogva távoztak. A nigériai természetgyógyász állítja, hogy nincs a világon olyan betegség, amelyet ne lehetne meggyógyítani a homeopátia hagyományos módszerevei. Rég itt az ideje, hogy a hagyományos gyógymódok a modem gyógyító tevékenység részeivé váljanak. ÚJ KÖNYVEK: Tőke Péter: Télapóka puttonya (Rivalda Kft., 65 Ft): Désaknai Mária: Didó királynő szerelme (Magán, 103 Ft); Halász Zoltán: Királynők, királynék (Minerva, 130 Ft); Frank Júlia: Gyermekek szakácskönyve (Mezőgazdasági K., 108 Ft): Kosaras István: Grundwortschatz der deutschen Sprache (Tankőnyvk., 120 Ft); Lengyel Balázs: Visszatérés (Jelenkor, 88 Ft); Magyar nyelvkönyv. Szerk.: Erdős József. 3. kiad. (Tan- könyvk., 387 Ft); Móczár László: Rovarkalauz (Gondolat, 240 Ft); Palotás László: Mérnöki kézikönyv IV. (Műszaki K., 990 Ft). itJuM t1 sái if' í"" K v HÁROM ÉV — SZEMÉTKOSÁRBAN Meséket írnak az elsősök Kalocsán Bizony régen volt, amikor hatévesen az első kövér betűket rajzoltuk a füzetbe. Azóta központilag többször is „megreformálták” az írás-olvasás módszertanát. Nem is értjük (?) igazán, hogyan lehet, hogy a megsokszorozott követelményeket támasztó általános iskolák végzőseinek egy része nem tud rendesen olvasni, írni, beszélni. (Talán azokról van szó, akik otthon nem kaptak szülői segítséget az olvasás gyakorlásához, jobban mondva, hagyományos úton történő elsajátításához?) Kalocsán két tanítónő sajátos eszközöket és módszereket, differenciált olvasástanítást dolgozott ki s vezetett be az egyik elsős osztályban. Ennek három éve már, A kísérlet eredményei egyértelműen mutatják, az ötlet hatékony és követhető. Vagy legalábbis megfontolandó: f-— Valóban rosszul olvasnak a nyolcadikosok, de meglepő az is, milyen eltérő értelmi képességekkel érkeznek a gyerekek az iskolába — mondja Marosvásárhelyi Lászlóné, a kalocsai I. Sz. Általános Iskola nevelője. Ki korrekciós osztályból jött, ki másodikból kimaradva, mások óvodából, és különböző szociális és szellemi szinten élő családokból. Hogy mindenki a megfelelő módon kezdhesse az olvasás tanulását, az első osztályt három csoportra bontottuk. Ugyanazon az órán külön foglalkozunk a hátránnyal indulókkal, s külön az „ügyesebbekkel”. Ezek a közösségek persze nyitottak, átjárhatók. — A módszertanunkat két nagy egység alkotja — folytatja kollégája, Bogdánná Fekete Ágnes. — Az első a betűtanítás, a második az olvasmányfeldolgozás. A betűk tanításakor elhagyjuk a szóképes előprogramot, helyette gondot fordítunk a hangok tiszta kiejtésére, a beszédművelésre. Gyakoroljuk a szavak hangokra bontását, a szótagolást és a hangösszevonást. A betűtanulás idejére magunk állítjuk össze a szóanyagot, később „saját készítésű” történeteket dolgoztatunk fel, melyekben csupán az addig tanult betűk szerepelnek. Szinte észrevétlenül kezdjük meg a nyelvtani vizsgálódásokat. Megkülönböztetjük a magán- és a mássalhangzókat, felismerjük a toldalékokat, mellékneveket, az igét és főnevet, az ellentétes és rokon értelmű szavakat, persze definíciók nélkül... Munkánk során igyekeztünk változatos módszerekhez nyúlni, játszunk, rejtvényt fejtünk, bábozunk. Év végére a gyerekek már maguk is írnak meséket, önállóan, gazdag szókincsből színesen fogalmazva. Ekkorra már átlagon felül elsajátították az értő olvasást, s természetesen kifejezően és szöveghűen tudnak olvasni. Egy szó mint száz: az egységesen megalkotott felmérési anyagok szerint jóval előbb járnak, mint a hagyományos módszerekkel tanuló társaik. — Az önök módszere bármelyik általános iskolában, bármelyik osztályban követhető? — Tulajdonképpen igen, bár ehhez a délelőtti és a napközis tanár összehangolt munkája szükséges. Az elsős gyerekek az iskolaotthonos forma délutáni foglalkozásain ugyanolyan szisztéma alapján, ugyanazokban a csoportokban gyakorolják a feladatokat. Természetesen főként játékos formában, így egyáltalán nem érzik soknak az egész napos munkát. Sőt: élvezik. Természetesen mindig ügyelünk arra, hogy sikerélményeik legyenek, mert ez nagyon fontos a számukra. ÉsSl Hogyan fogadta a szakma az új módszer eredményeit? — Bár akadt néhány érdeklődő az iskolánkon kívül is, mégis nagyon kevesen tudnak rólunk. Pedig tapasztalatainkat és az elméleti anyagot összegyúrva részletes pályamunkát készítettünk, s ezt elküldtük a (régi) megyei tanácshoz, az oktatásfejlesztési alap kuratóriumához. Lelkesedésünk nyomán a tantestületben négytagú innovációs csoport alakult. Együtt várakoztunk, optimistán ... Elképedtünk, amikor hónapok múlva megérkezett a válasz: egy kétsoros fecni. Melyben tudatják velünk, hogy sajnos ... Sokáig gondolkoztunk, mi lehetett a goromba elutasítás oka. Nem értenek az illetékesek a pedagógiához? Vagy egyszerűen nem olvasták el az anyagot? Talán az utóbbi... — S ezek után ? — A kezdetektől fogva (s a hivatalos „elismerés” ellenére is) úgy gondoljuk, hogy egy ilyen anyag jó segítség lehet a szakma fiataljai és öreg rókái számára egyaránt. Bizonyára sokan lennének, akik szívesen kézbe vennék, ha másért nem, hát égy kicsit tallózgatni belőle. Három év eredményes munkáját nem lehet a szemeteskosárba dobni — ha nem oda való.' f. m. Irányüelző A téli üzem veszélyei Az úttestre felhordott sár és a vizes falevelek veszélye: párás, ködös őszi idő és az útra kerülő szennyeződések hatása a tapadási viszonyokra kedvezőtlen körülményeket teremt. Az úton lévő falevelek veszélyei miben állnak? A tapadás csökkenésében, illetve az úthibák eltakarásában. Az őszi viharok veszélyei (széllökések, felkavart por és fálevelek), a sárfelhordás veszélye, óvátos vezetés a földutak csatlakozásánál, a mezőgazdasági gépek okozta sárfelhordás, a közúti jelzések (útburkolati jelek, táblák) szeny- nyeződése, felismerhetősége. A gyalogosokkal szembeni fokozott figyelem szükségessége. A gyalogosokra is éppen úgy hatnak az időjárási frontok, mint a járművezetőkre. A gyalogosoknak fokozottabban kell alkalmazkodni a napi (pillanatnyi) meteorológiai tényezőkhöz (hideg $tb.). Az öltözet és egyéb tárgyak hatása a gyalogosok látóterének beszűkülésére (kábát, kalap, esernyő, esőkabát). Az őszi—téli ruhadarabok viselése és a hallás kapcsolata (magasabb ingerküszöb). A gyalogosok még nehezebben alkalmazkodnak a gépjárművek megváltozott mozgásdinamikai jellemzőihez, mint a gépjárművezetők. A gyalogosok mozgásának jellemzői, csúszós úttesten, járdán és nagy hóban. Amikor a közlekedésről beszélünk, igen gyakran a gépjárművek közlekedésére gondoluk. Pedig a közúti közlekedés meghatározó tényezői a gyalogosok is. Ősszel és télen a gyalogosok figyelmetlenebbek és kiszámíthatatlanabbak, mint nyáron. Ez érthető. A gépkocsivezetők kötelessége S- ezt tudva —, hogy rossz időben, sötétben sokkal jobban vigyázzanak rájuk. Az emberi tényezőkre is ügyelni kell! Az időjáráshoz — ugyanúgy, mint minden máshoz — nap mint nap folyamatosan kell alkalmazkodni. Az egymást követő időjárási frontok átvonulásakor kimutathatóan szaporodnak a balesetek. Jó, ha tudják a járművezetők, hogy a hideg- vagy a melegfront átvonulása okoz-e náluk kellemetlenebb pszichológiai hatást (bizonytalansági érzés, figyelmetlenség, szorongás, esetleg a feszültségérzés növekedése, agresszivitás stb.). Aki ismeri, hogy milyen frontra érzékeny, tudatosan készülhet a kedvezőtlen reakciók hatásának csökkentésére, kiküszöbölésére. Az orvosi meteorológia 24 órával a front átvonulása előtt közli, hogy az hideg- vagy melegfront lesz. A „látni és láttatni” felszólítás (követelmény) — ami minden gépjárművezetőnek szól — ősszel talán még aktuálisabb, mint más évszakokban. E követelmény szerinti köílekedés*£zükségés- sggjjt a járművezetők egvs&esen elismerik. Az egységes álláspontok ellene-^ re a járművek 30-40 százalékán rossz vagy rosszul működik a világítás, az elektromos jelzőberendezés egyik vagy másik része. Hasznos lenne a gépjárművezetők hanyag, /hibás, veszélyes magatartásának az okát, indokát'szociológiai módszerekkel felmérni. Az okok és indokok ismeretében talán más módszert is lehetne javasolni az előírás szerinti világítás használatára, mint az ellenőrzés és büntetés rendszerességének alkalmazását. A látás, a közlekedési látás technikád jának ismerete is a biztonságot szolgálja. A helyes látástechnika feltétele a tudatos, tanult és begyakorolt nézés, figyelés. A látástechnika fejlesztésére javasolható módszerek: nyílt útszakaszon minél messzebb nézzünk, így könnyebb az irány- és nyomtartás, kanyarban fussuk be előre'szemünkkel a követendő nyomot, szűk helyen szembejövőkkel való találkozáskor oda nézzünk, ahol elférünk. Ne a szembejövőre! Az időjárás változása (frontok) ha az csapadékot is hoz — nemcsak a gépjárművezetőkre hat, hanem jelentősen megváltoztatja az útfelület állapotát; a tapadási tényezőt. A tapadási tényező változásának, csökkenésének figyelmen kívül hagyása fékezéskor vagy hirtelen kormánymozdulatnál nehezen védhető, illetve védhetetlen megcsúszást okozhat. Az útfelületen tükröződő fény észlelése, az út állapotával összefüggő fénytörés különbözőségének ismerete teszi alkalmassá a gépkocsivezetőket, hogy a tapadási tényező megváltozásáról időben szerezzenek tudomást. * * Azoimralom a biztonságos közlekedés alapja. A biztonság pedig a közlekedés minőségének kifejezője. Az önuralom hatására fejlődő közlekedési készségünk külső megnyilvánulása a higgadt, megfontolt magatartásban jelentkezik. Az őszi időben, amikor a közlekedés feltételei aránylag gyorsan változnak, nagy szükség van a higgadt mérlegelésre. Azt mindenki tudja ’’-y legfeljebb kevesebbszer tapasztalta —, hogy az út és a kerék közötti tapadás csökkenése mikor és miért következik be. Ha valaki megfontolt, a tapadási tényező megváltozására utaló jel hatására lassabban halad, hogy módja, ideje legyen az esetleges megcsúszás, farolás parírozására. A gépjárműveknek sem mindegy A gépjármű felkészítése: motor (féltöltés fagyálló folyadékkal, megfelelő motorolaj alkalmazása), futóműátvizsgálás (beállítási értékek, lengés- csillapítók), megfelelő állapotú és mintázatú gumik, fékek, akkumulátor és a generátor vizsgálata (nagyobb áramfogyasztás, rövidebb töltési ciklusok), krómozott alkatrészek védelme (például színtelen lakkal), alváz- és üregvédelem, ablakmosó feltöltése fagyállóval, ablaktörlő lapátok ellenőrzése, fűtő- szellőző berendezések ellenőrzése, téli üzemeléshez szükséges felszerelések be-. szerzése (jégoldó spray, hólánc, lapátok, homok, keréktámasz stb.) A felsorolt gyakorlati tevékenységekkel kapcsolatban azt érdemes megjegyezni, hogy évenként kétszer, de legalább egyszer el kell végeztetni a gépjármű műszeres bemérését. A bemérési eredmények birtokában lehet a szükséges javításokat meghatározni és ezért a legolcsóbban megjavíttatni. A gépjármű esetleges leállításával kapcsolatos tennivalók: lehetőleg megfelelő tárolóhely biztosítása, a gumiabroncsok előírt nyomásértéken tartása, hosszabb idejű leállítás esetén a gépkocsi félbakolása és az abroncsnyomás csökkentése, gumik konzerválása, az akkumulátor kiszerelése, tárolás előtti mosás, tisztítás, illetve célszerű az esetleg szükséges javítások elvégeztetése, kenőanyagok utántöltése. JÓ TUDNI Az időjárás változásairól Minden harmadik ember vegetatív. ideg- rendszere érzékenyen reagál az időjárásifront- változásokra, a légnyomás, a nedvesség, valamint a hőmérséklet ugrásszerű változására, illetve annak közeledtére. A megfigyelések szerint már 60 órával a front átvonulása előtt növekedik a balesetek száma, s elvonulása után ugyanolyan ütemben csökken. A gépjárművezetők számoljanak az ilyenkor fellépő fáradékonysággal, dekoncentrációval! * Minél hirtelenebb az időjárás-változás, annál nagyobb hatást nyakorol az emberek többségére. A melegfront általában a szervezet erőit mozgósítja, többek között ingerlékenységet, türelmetlenséget okoz. A hidegfront a szervezet regenerálódásának, erői tartalékolásának irányába hat, többek között fáradékonyságot, bágyadtságot idéz elő. Ugyanaz az időjárási helyzet az érzékenyek egyik csoportjánál agresszivitást, fokozott fölényérzetet, másoknál depressziós hangulatot vált ki, fokozza a bizonytalanság érzését. Nyomott hangulat esetén a reakcióidő megnő. * Az időjárás bizonyos változásaira feltehetőleg mindenki érzékeny, de nem mindenki egyformán. Az emberek mintegy 30 százalékánál lépnek fel fokozottabb reakciók, a reagálók százalékos aránya azonban az egyes korcsoportokban eltérő: csecsemőknél 10, kisgyermekeknél 15, serdülökorbad 5, fiatal felnőttkorban 20, középkorúaknái és öregeknél 30- 50 százalék is lebet. A tünetek lehetnek pszichések (rossz hangulat, nyomottság, izgatottság, agresszivitás stb.), fiziológiaiak (indokolatlan verejtékezés, szívpanaszok, fejfájás stb.) és a patalógia hatássúrolók (reumatikus fájdalom, asztmás roham stb.) • Marosvásárhelyi Lászlóm • Bogdanne Fekete Agnes
