Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-16 / 269. szám

1990. november 16. • PETŐFI NÉPE • 3 CSÍKSZENTDOMOKOSI HÉTKÖZNAPOK, ÜNNEPEK (4) Az első szabad Báthori-búcsú Az utolsó napon, vasárnap nagy várakozással gyülekeztünk az 1798- ban kegyes adományokból épült templom előtt. Ugyanis tudtuk, hogy a nagyközség, sőt a környező falvak lakossága is nagy napra készül: az első szabad Báthori-búcsúra. A leg­öregebbek is magukra öltötték féltve őrzött népviseleti ruhájukat, s aki csak mozdulni tudott, már az ünnepi szentmisén ott volt. A gyülekezetét és a templomot csak csodálni lehetett. Székely Lajos és Kosa Imre székely­udvarhelyi faragók munkáit, Veres Márton festményeit, a fából faragott Szent Borbálát, a bányászok védő­szentjét, a kazettás oltár maradvá­nyait megvilágította a beszökő nap­fény. Ám sokan mindezt hely hiányá­ban nem láthatták, a templom'előtti tér is zsúfolásig megtelt. A körmenet után a kopjafaszentelés következett, majd elindult a menet.. „Egyikéhez közelítünk hazánk leg­nagyszerűbb és legemlékezetesebb tá­jainak, hol a természet dúsan helyezé el nemcsak anyagi áldásait, hanem józanul csoportosító szépségi kincseit is, s éppen ezért, mert e vidék páratla­nul nagyszerű, félve kezdem annak ismertetését...” — így írt Orbán Ba­lázs A Székelyföld leírása című művé­ben. A ma is megcáfolhatatlan sorok Pásztorbükknek, annak a történelmi helynek a jellemzői, ahol 1599 októ­ber 31-én a menekülő Báthori And­rás 33 éves kardinális fejedelmet a székelyek holdtöltekor megölték. Et­től kezdve — a monda szerint — a Székelyföldön hét évig csak csengő­kóró nőit ki a földből, a pápa pedig száz éves böjttel sújtá a falu lakóit. A véres események után „tizenhét és kétszáz esztendőkkel tétetett e ke­reszt”, majd Csíkszentdomokos hívei 1967-ben újra állították az emlékhe­lyet, ahová az elmúlt negyven eszten­dőben csak a legbátrabbak zarándo­koltak fel október utolsó vasárnap­ján. A decemberi forradalommal megszűnt a tiltott gyülekezés, felsza­badultak a magyarok lakta falvak népei, így ottjártunkkor szemtanúi lehettünk az első szabad Báthöri- búcsúnak. Üresek lettek a felcsíki, a gyergyói falvak házai. A megyeközpontból, Csíkszeredából az ifjúsági szerveze­tek, csoportok is bátran gyülekeztek, mert nem kellett már attól tartaniuk, hogy rákerülnek az akár egész életü­ket is megkeseríthető feketelistára. A búcsújáró zászlók mögött megfá­radt lábak rótták a kilométereket, a Csíkszentdomokostól is nyolc kilo­méterre lévő hegycsúcs felé, miköz­ben egyfolytában imádkoztak. A hétköznapi munkától megtisztított szekerek megteltek az apró emberek­kel, a fáradt, beteg öregekkel. Húzták a lovak a lassan forgó kerekeket, utat vágva, itt-ott havat söpörve. A ke­zekben pedig egymás után fogytak a gyöngyből, üvegből, vagy éppen erre az alkalomra fából faragott rózsafü­zérek szemei. „ ... ott fenn a hegyen • A sepsi­szentgyörgyi fiatalok egy­házi énekeket adtak eiö. (Fotó: Méhesi Éva) 9 Veronka néninek fia, Péter Mó­zes faragta az olvasót 9 Kedves Istvánná 82 évesen is elindult, s meg-megpihent, hogy részt vegyen az első szabad Bítho- ri-búcsún. 9 A legöre­gebbek is ün­neplőt öltöt­tek. .. 9 Ezrével za­rándokoltak a búcsúhelyre. van az a hely, ahol a szív békére lel..énekelték, siiitük felvezette őket a hegytetőre, mert mint Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános mondta: „A székely népnek nemcsak az arca, a lelke is egészséges.” A szekérrel érkezők lentebb kifog­ták a lovakat, az idősek, a gyerekek az emlékhely közelében pokrócokra te­lepedtek. Nem rohamozták meg a né­hány búcsúfiás asztalt, amelyen csak mézeskalács szívek, bárányok és vilá­gítóeszközök — így mondták a gyer­tyaárusok — voltak. Békés, nyugodt volt a tömeg, amíg az Isten szolgái ál­tal ültetett fenyves közepén elkészült az alkalmi oltár. Az egyszerű imahely­nél a Sepsiszentgyörgyről és Brassó­ból érkezett fiatalok Sebestyén Ottó tisztelendő vezetésével, gitárkísérettel egyházi énekeket adtak elő, majd Pénzes József Csíkszeredái káplán „kezdődik az ének, kezdődik a szent áldozat” szávai után Horváth Antal csíkszentdomokosi plébános áhítattal fogadott ünnepi szentmisét tartott — s egyként énekelt, imádkozott a több ezres tömeg. Látszott, hogy a hosszú idő óta első szabad búcsú is­mét összehozta az erdélyi népet, akik a hétköznapokon lelkűkben, szívük­ben örökkön egyek tudnak lenni. Sajnos — a hazautazás időpontjá­nak közeledte miatt — Pásztorbükk- től nekünk kellett elsőként elköszön­ni, s a székely és a magyar Himnusz együtténekelésével elbúcsúztunk ven­déglátóinktól is — a viszontlátás re­ményében. (Vége) Pulai Sára CSÖKKENNIE KELL A BAROMFITERMELÉSNEK Túl sok a jószág, túl kevés a haszon A Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetség székhazában tartott a követ­kező esztendőre szóló tájékoztatást szerdán a Baromfitermelők Választ­mánya kis- és nagytermelőknek. . A Földművelésügyi Minisztérium Kereskedelmi Főosztályáról Németh László érkezett, aki a baromfiágazat helyzetéről szóit. Elmondta, hogy a 80-as években dinamikusan fejlődő ágazat a kilencvenes évek elejére majdhogynem lehetetlen helyzetbe került. Az idei esztendő nagy tanulsá­gokkal szolgál, hiszen az időközben bekövetkezett struktúra-váltás piaci korlátáira figyelmeztet. 1991-bea erőteljesen csökkennie kell a baromfi- ágazat termelésének. Mégpedig úgy, hogy a külpiaci feltételek egy cseppet sem tesznek jobbak, sőt néhány —-i például állategészségügyi vonatkozá­; sú j§ szigorításra is számítani kell. Az FM álláspontja;az, |§j mondta az elő- adó —, hogy jövőre a baromfitermelés jövedelmezősége legalább az idei szin­tet eléije. A termelés csökkenését — amelyet a feldolgozó vállalatok adatai alapján kalkuláltak—reálisnak érzi az agrártárca, ehhez igyekszik kiszámít- hatóbb pénzügyi feltételrendszert ki­alakítani. A vázolt országos tervek igen éles véleménynyilvánításra sarkallták a ta* nácskozás résztvevőit. A kérdések ská­lája is széles volt az egyéni jövedelme­zőségi problémáktól a nagyobb rálá­tást igénylő szervezési, koordinálási gondokig. A magángazdálkodók köré­ből hangzott el például, hogyan szerez­nek majd érvényt a vázolt elképzelések-' nek már a termelési fázisok elején, hogy ne a „kész állatok” leadásának pillanatában derüljön ki, hogy nem is tett volna rájuk szükség. Többen — ki jobban, ki kevésbé ingerülten -ft kér­dezték, ki védi meg a termelőket? Ki vagy lak kapják meg osztják te az elő­irányzatban szereplő megtermelhető mennyiségeket? Szóba került, hogy ne á feldolgozók feladata legyen — hiszen ők éppen ellenérdekeltek ebben a kontingensek elosztása, hanem a törzs- állományok, a szülőpárok számát tartsák inkább kordában. Ezzel kap­csolatban igen erőteljesen hangzott el a genetikai, állategészségügyi hatósági ellenőrzés hiányosságaival kapcsolatos felvetés. Szintén a kistermelők kevered­ték parázs vitába az FM képviselőjével, mondván, őket nem túlzottan érdekli a ipgypolitika”, nekik a saját felada- termelésnél — kell Exkluzív interjú Lengyel- ország legfőbb ügyészével Néhány nappal ezelőtt a Lengyel Köztársaság ügyészi küldöttsége járt Magyarországon, majd a delegáció dr. Nyíri Sándor legfőbbügyész-helyettes kíséretében Bács- Kiskun megyében is látogatást tett. Aleksander Herzog, a Lengyel Köztársaság legfőbb ügyésze ebből az alkalom­ból exkluzív interjút adott a Petőfi Népének, rövid tájé­koztatójában elsősorban a bűnözés hazájában tapasztalt jelenségeit érintve. —Herzog úr! Ha össze kellene hasonlítani a tíz évvel ezelőtti és a mai közbiztonsági helyzetet Lengyel- országban, akkor milyen eredményre jutnánk? — Mindenekelőtt azt tapasztaljuk, hogy az utolsó időszakban, ezen belül is főként az elmúlt évtől igen lényeges változás következett be a bűnözés terén. Jelen­tősen növekedett az elkövetett bűncselekmények száma. Szinte robbanásszerű ez a magántulajdon sérelmére tör­tént ügyeknél. Ebben a körben az év első nyolc hónapját összevetve 1989 ugyanilyen időszakával, 170 százalékos emelkedést tapasztalunk. De bizonyos kategóriákban, így például a lopásoknál és a betöréseknél, a 200 százalé­kot is eléri ugyanez a mutató. A gazdasági rendszer változásával összefüggésben pedig korábban alig tapasz­talt, új jelenségeket is megfigyelhetünk. A különböző cégek, társaságok, bankok alapításával kapcsolatos csa­lásokat. Nemrégiben volt egy nagy visszhangot kiváltó ilyen ügyünk: valaki privát pénzváltót létesített, ahonnan csak tudott, pénzt szerzett, majd nyoma veszett. Egyre gyakoribbak a videokazettákkal történő visszaélések, és ma már nem ritka a szervezett bűnözés sem Lengyelor­szágban. Ezek a bandák aztán időnként látványos utcai lövöldözésekbe keverednek egymással, bombákat rob­bantanak, akár a nyugati játékfilmekben. Ez természete­sen erősen zavarja a lakosságot, főként a nagyvárosok­ban, ahol különösen rossz a helyzet. A fővárosban száz lakásbetörésből átlagosan mindössze hat ügy tettesét si­kerül a rendőrségnek elcsípnie. Ugyanakkor nemrégiben járt nálunk egy ENSZ-küldöttség, akik miután el­mondtuk nekik ezeket a mutatókat — nem tartották tragikusnak a helyzetet. Ettől persze a mi közérzetünk még nem javult. — Ont hallgatva, az embernek az az érzése, hogy a mi, meglehetősen gyatra közbiztonságunk valamivel talán jobb, mint a lengyel. — Én viszont nem látok drasztikus különbséget a két ország között. Tárgyalásaink során arra a következtetés­re jutottam, hogy a lengyel és a magyar helyzet, a bűnö­zés mértékének növekedésében, igencsak hasonló. Ez egy olyan jelenség, ami felüti a fejét minden országban, ahol a totalista rendszer szétesőben van. — Milyen kiutat lát a Lengyel Köztársaság közbiz­tonságának javítására? — Abból kell kiindulnunk, hogy nincsenek eszköze­ink, vagy ha vannak, akkor nem megfelelőek. A belügy­minisztérium a kormány elé teijesztett most egy progra­mot a rendőrség munkájának megjavítására, csakhát a program megvalósításához elsősorban is pénz kell. Mert a rendőrségünk technikai felszerelése meglehetősen gyen­ge. Akár a gépkocsiparkjuk, akár a híradástechnikai eszközeik. Paradoxon, hogy például még az elmúlt évben is hatalmas összegeket fordítottunk olyan felszerelések megvételére, amelyek teljesen más feladatot szolgáltak. Nem a bűnözők, hanem a szocializmus vélt, vagy valós ellenségei ellen vetették be ezeket így a lengyel rendőr­• Alek­sander Herzog: „Jelentő­sen növe­kedett az elkövetett bűncselek­mények száma”. (Straszer András fel­vétele) ségnek igen nagy mennyiségű gépfegyvere, könnygázgrá­nátja, vízágyúja van, de nincs egyetlen telefaxa sem, nincsenek modem híradástechnikai berendezései, gyors gépkocsijai. A rendőrség mind szervezeti, mind káder okok miatt gyenge. Tudomásom szerint a személyi állo­mány mintegy negyede nincs feltöltve. Ugyanúgy problé­ma ez az ügyészségeknél is. Varsóban-az ügyészi állások fele betöltetlen, országosan a negyede. — Említette, hogy feltűntek a szervezett bűnözőcso­portok Lengyelországban. Ezek rendelkeznek nemzet­közi kapcsolatokkal? — Igen. Elsősorban a Szovjetunió területén működő bandákkal dolgoznak együtt. — És magyar kapcsolat...? — Szerencsére ilyen jelzéseink még nincsenek. — Egyes források szerint a Nyugat-Európában ello­pott személyautók jelentős része az ön hazájába került Meg tudja ezt erősíteni? — Sajnos igen. Becslések vannak arról, hogy az Euró­pa nyugati felében ellopott 11 ezer kocsi nagy része Len­gyelországban van. A szervezett bandák közül nem egy kifejezetten erre a területre specializálódott. Ellopták nyugaton az autót és eladták nálunk. Megkönnyítette ezt, hogy volt egy olyan időszak, amikor a* jármüvek eladása, vétele nem igényelt különösebb adminisztrációt, és a vámosok sem igazán fordítottak figyelmet a hozzánk hozott autókra a határokon. Most a német és a skandi­náv rendőrséggel együttműködve, igen sok kocsit sikerült visszaszereznünk. Áz utóbbi időben pedig egy új jelenség­gel találkoztunk. A lopott és a Szovjetunióba szánt jár­műveket rajtunk keresztül viszik a rendeltetési helyre. A bűnözők gyorsan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez: célországból tranzit ország lettünk. —t— Egy területről nem esett még szó: a kábítószerről. Mekkora problémát okoz a narkó önöknek? — Éveken át — hasonlóan a többi szocialista országhoz — tabu téma volt nálunk. Úgy gondolták, ha nem beszé­lünk róla, akkor nincs is. Ugyanakkor már a hatvanas évek­től fellelhető volt Lengyelországban, igaz, kezdetben csak az ifjúság nem túlzottan jelentős csoportja élt vele. Aztán megjelentek az „üzletemberek”, akik termelték, terjesztet­ték a különböző narkotikúmokat, így bővült a fogyasztók köre is. Hiteles adatokat senki sem ismer, de mintegy 20 ezerre becsülik ma azoknak a számát, akik valamilyen for­mában függésben vannak a kábítószertől. Igen sok halál­eset fordul elő a túladagolástól, újabban pedig az AIDS- vírus is innét szedi elsősorban az áldozatait. Ennek ellenére az igazi társadalmi probléma most mégsem ez nálunk. Sok­kal inkább az alkoholizmus, amely nagyobb réteget érint és minden korosztályban előfordul. Noszlopy N. Miklós GYÓGYSZERTÁR a Pető- fivárosban. Ma délelőtt adják át Kecskemét egyik legna­gyobb városrészének első gyógyszertárát az Énekes utcá­ban. A 85 négyzetméter alapte­rületű magánpatikát — 800 ezer forint értékű áruval -A- be­téti társaságként két gyógysze­rész nyitotta. helyt állniuk. Az, hogy ehhez a felté­teleket megteremtsék, az ágazat irá­nyítóinak dolga. Aminek viszont -- így az FM-képviseiő — kikerülhetet­len akadálya a költségvetési hiány. A választmány elnöke, Tubánszky József, igen találó hasonlatokkal élt, amikora magyar baromfiágazat kül- ■ piaci helyzetét aposztrofálta: olyan ez — mondta —, mint a versenyfutás. Csakhogy a nyugati termelők edzet-' ten, vagyis támogatót tan lépnek pá­lyára, míg a hazaiak zsákban futnak. Kéréssel is fordult az FM munkatár­sához; tennének-e valamit, hiszen -— információik szerint — a novem­ber végére parlament elé terjesztendő agrárpiaci rendtartásban nem szere­pel a baromfi. A vita csitultával a résztvevők meghallgatták Csupor Lcyos kerek­egyházi gazdálkodó holland tanul- -' mányútjának tapasztalatait, I vala-f mint a Purina Hage Takarmányipari és Kereskedelmi ló legújabb híreket. „HA FELÉPÜL VÉGRE A HÁZUNK .. ” Döntött a halasi önkormányzat a Hatisz-lakásokról Erőltetett menetet diktált magának Halas önkormányzata. A megalakulás óta hetente ülésezik a testület. A sebté­ben megfogalmazott előteijesztések az­után nem mindig bizonyulnak döntésre érettnek. Ráadásul az idő. szorítása kö­vetkeztében ezek is csak az ülés kezdetén kerülnek a szenátorok elé. Két ilyen napirendre tűzött vitás kér­dést napolt el a polgármester hétfőn este, átutalva azokat az alakulóban lévő szak- bizottságok asztalára. Egyébként az elmúlt héten megneve­zett bizottságok, élükön a megválasztott elnökökkel, mostanra tagokkal is kiegé­szültek, sőt a lakosság bevonásával az albizottságok is létrejöttek. Mint azt Tóth Zoltán polgármester legutóbb el­mondta, ezen albizottságok életre hívá­sával céljuk a lakosság minél szélesebb bevonása az önkormányzati döntések előkészítésébe. Ily módon általában tíz- húsz bizottsági tag tevékenykedik majd egy-egy szakterületen. Ezt követően Vas Benő alpolgármes­ter tájékoztatta a testületet a szovjet lak­tanya, valamint a város piacainak sorsá­val kapcsolatos tervekről, elképzelések­ről. Eszerint vállalkozásokat elősegítő pályázatok kiírásával kíván gondoskod­ni az önkormányzat a város vagyonát képező ingatlanokról. Utolsó napirendi téma a Hatisz Lakás és Garázsépítő Szövetkezettel kötendő szerződés feltételeinek megvitatása volt. Mint ismeretes, egy héttel ezelőtt indula­tos viták után, a fiatalok számára meg­építendő lakások jövendő tulajdonosai s a telek szomszédságában lévő tömbház tiltakozó lakói nem tudtak egyezségre jutni a terület felhasználásáról. Ezért ak­kor elnapolta a döntést az önkormány­zat. Külön érdekegyeztető tárgyaláso­kon próbáltak a felek konszenzusra jut­ni. Az egyébként is vontatott ülés — a meghirdetett időpontnál 40 perccel ké­sőbb kezdődött ugyanis — tovább las­sult Egyórás szünet után ismertette a polgármester a délelőtt létrejött megálla­podást, amely azonban mégsem tűnt véglegesnek, mert közben a tiltakozó la­kók képviselője mást gondolt. Újabb hu­zavona kezdődött hát közben néhány képviselő elhagyta az üléstermet. Újabb szünet után a lakásépítő szö­vetkezet képviselői lemondtak az átter­vezés költségeinek kártérítéséről, így a kifárasztás után végre döntésre kerülhe­tett sor. Eszerint mégis marad a belváro­si telken az építkezés, csak jóval kisebb ház épül, 45 lakás helyett harminckettő. A szövetkezet eddigi költségeivel az ön- kormányzat csökkenti a telekárat, így hárítja el a döntés következményeit az egész ügyben vétlen, leendő tulajdono­sokról. u t t Mbunozes novek a fatalista rendszer bukását kísérő jelenség

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents