Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-06 / 235. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 6. Magyar különvélemény a VSZ-ülésen Antall József Washingtonba utazik A Fehér Ház pénteken hivatalosan bejelentette Antall József miniszterelnök egyesült államokbeli látogatását. Mariin Fitzwa- ter elnöki szóvivő közölte, hogy a magyar kormányfő október­ben George Bush elnök meghívására tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban. Antall Józsefet október 18-án fogadja aá elnök a Fehér Házban, és aznap díszvacsorát ad tiszteletére. A magyar miniszterelnök útja során ellátogat New Yorkba és Los Angelesbe is — közölte a szóvivő, és jelezte: a Fehér Ház — a szokásoknak megfelelően — előzetes tájékoztatást ad majd a sajtónak a látogatásról, az amerikai—magyar kapcsolatokról, és külön tájékoztat majd a fehér házi találkozót követően George Bush és Antall József tárgyalásairól. A hordó-ügyben nyomoznak a szakemberek A legfőbb ügyész vizsgálatát követően az Országgyűlés elnöke is megnyilatkozik majd a közbekiáltásos hordó-üggyel kapcsolatban, de csak a vizsgálat eredményeinek ismereté­ben — mondotta Szabad György szokásos pénteki sajtótájékoztatóján a Parlamentben. A Ház elnöke tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a vizsgálatot átadta az illetéke­seknek, és most már a szakemberektől vár­ják a tények feltárását, azaz ki kell deríteni­ük, melyik felvétel az igazi, és valójában mi hangzott el. Az Országgyűlés ugyanis tör­vényalkotó testület, s nem nyomozó hatóság. Megerősítette: a magyar országgyűlés nem­csak elhatárolja magát az esettől, hanem szembefordul minden alkotmányellenés lé­péssel, törekvéssel. Tőle telhetőén mindig út­ját állja annak, hogy fórumát másra, mint amire hivatott, bárki felhasználja. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az el­múlt héten az országgyűlési képviselőktől nem érkezett hozzá az üggyel kapcsolatban semmiféle bejelentés. Szó volt a tájékoztatón arról is, hogy Dörnbach Alajos, az Országgyűlés alelnöké- nek vezetésével bizottság alakult október 23. méltó megünneplésére. Az előzetes progra­ÖBÖL-VÁLSÁG Bush hadműveletekről tanácskozik jj Pénteki amerikai sajtójelerUések szó, rint bizonyos arab országok Irak elleni hadműveleteket sürgetnek Washing­tonban, ahol George Bush elnök a le­hetséges katonai lépésekről tanácsko­zik a törvényhozókkal. A The Wall Street Journal szerint a kuvaitiak mellett Hoszni Mubarak egyiptomi elnök és egyes, meg nem ne­vezett szaúdi vezetők sürgetik az ame- rikái kormányt mielőbbi katonai akció megtételére. A lap szerint egyébként a gazdasági embargó hatékony, a keres­kedelem megbénulása következtében Irak devizatartalékai már kétmilliárd dollárt tesznek ki. George Bush elnök előzetes, nem hi­vatalos megbeszéléseket folytat tör­vényhozási vezetőkkel, hogy ne ütköz­zenek törvényhozási ellenállásba az Irak elleni esetleges hadműveletek — értesült a The Washington Post. Már több, nyilvánosságra nem hozott talál­kozóra került sor, amelyeken Bush ki­fejtette a törvényhozóknak a különbö­ző katonai lehetőségeket, köztük az amerikai légierő és arab szárazföldi csapatok bevetését Kuvait felszabadí­tásara. A törvényhozás — tekintettel a no­vemberi időközi választásokra — a ter­vek szerint október 19-én lezárja ülés­szakát, és csak 1991 januárjában ül össze ismét. Jóllehet az amerikai elnöknek, mint a haderők főparancsnokának, joga van hadműveleteket indítani, de a vietnami háború óta tájékoztatni kell a törvény- hozást, és annak hatvan napon belül jóvá kell hagynia a kormány lépéseit. mokból már biztos, hogy október 23-án ün­nepi ülést tart a parlament, majd a köztársa­ság vezetői és a képviselők a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában koszorúznak. Az ünnepi ülésen a Ház elnöke mond beszé­det, s várhatóan Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök is. Szabad György beszámolt arról is, hogy elkészült egyfajta összegzés az Országgyűlés alakuló ülése óta elfogadott törvényekről és országgyűlési határozatokról. Eszerint az alakulás óta a parlament 47 törvényt és 32 országgyűlési határózatot fogadott el. A 47 törvényből 16 új volt, míg 31 törvénymódo­sítás. A kormány 34, országgyűlési bizottság 8, képviselő pedig 5 alkalommal volt a tör­vényjavaslatok előterjesztője. Erről a felfo­kozott törvényalkotói munkáról valamennyi ide látogató külföldi delegáció elismeréssel nyilatkozott. A tájékoztatón elhangzott az is, hogy fo­lyamatosan dolgoznak a Házszabály kimun­kálásán és elkészült a parlament működését szabályozó alapokmánynak egy 89 oldalas nyers változata. Szeretnék, ha az év végéig megalkotnák az új Házszabályt —mondotta Szabad György. A román—magyar kapcsola­tokról kaptak hivatalos külügymi- nisztériumi tájékoztatást csütörtö­kön a román képviselőház tagjai- Egy képviselő korábbi interpelláci­ójára, amely az állítólagos magyar revizionista törekvésekkel össze­függésben firtatta a Magyaror­szággal fennálló kapcsolatok ügyét, a külügyminisztérium kép­viselője, Ion M. Anghel tanácsos ismertette a két ország között meg­lévő viszony jelenlegi állapotát és elsősorban — egyoldalúan — a ro­mán kormány törekvéseit. Kifejtette: a román kormány ar­ra törekszik, hogy normalizálja kapcsolatait Magyarországgal. Kijelentette, hogy a külügyminisz­térium ebből a célból az egyenlő és szuverén államok pozíciójának szellemében párbeszédet kezdemé­nyezett a magyar féllel konkrét kérdésekről. A román tisztségvise­lő szerint a román kormány több alkalommal visszautasította a ma­gyar állam és kopnány vezetőinek állítólagos revizionista politikáját, azt á gyakorlatot, hogy =j| szerinte — a magyar állam képviselői nyi­latkozataikban felvetik a határok módosításának gondolatát. Kitért a Göncz Árpád fordításá­Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország különvéleményé­nek adott hangot a Varsói Szerző­dés Egyesített Fegyveres Erőinek legutóbbi katonai tanácsülésén, amelyet október 2. és 4. között Bu­karestben rendeztek ■— immár az NDK nélkül. Bíró József vezérőr­nagy, a Magyar Honvédség vezér­kari főnökének első helyettese pén­teken a Honvédelmi Minisztérium­ban arról számolt be, hogy az emlí­tett országok nem értettek egyet azzal a román, szovjet és VSZ- parancsnoki véleménnyel, misze­rint a katonák felkészítéséhez a jö­vőben is szükség van a közös had­gyakorlatokra. A Katonai Tanácsnak ugyan csak javaslattevő joga van, ame­lyet a tagállamok nemzeti érdekei­ket figyelembe véve alkalmaznak, de az önkéntesség elve igazán csak az elmúlt 1-2 évben érvényesült. Bíró József azt is elmondta: az ülé­sen ismételten hangot adott annak a magyar álláspontnak, hogy ha­zánk 1991 végéig kilép a VSZ ka­tonai szervezetéből. A mostani ülé­sen magyar részről semmiféle köte­lezettséget nem vállalt a magyar delegáció — hazánk egyébként a többi küldöttségnél alacsonyabb szinten képviseltette magát mert a VSZ Politikai Tanácskozó Testület novemberi budapesti ülé­se lesz az a fórum, amely hivatott dönteni a katonai szervezet jövőjé­ről. * A vezérkari főnök első helyette­se azt is elmondta, hogy a tanács­kozáson érződött: nagyon bizony­talan a katonai szervezet jövője, s várható a megszűnése. (MTI) ban megjelent Bajcsy-Zsilinszky- könyvre és a maga megközelítésé­ben utalt Jeszenszky Géza külügy­miniszter Trianonnal kapcsolatos nyilatkozataira. Kifejtette: a ro­mán külügyminiszter közölte Je- szenszkyvel, hogy a román fél fi­gyelemmel követi a magyar emig­ráció Kanadában, az Egyesült Ál­lamokban és más országokban ki­fejtett tevékenységét, amellyel — mondotta — Erdélyt követelik. Véleménye szerint ezekből az akci­ókból, valamint azokból a Magyarországon mindennapossá vált hivatalos nyilatkozatokból, hogy Romániában elnyomják a magyar kisebbséget, arra lehet kö­vetkeztetni, hogy egész gépezet dolgozik Románia befeketítésén. Állítása szerint „a revizionista kampányban” Romániában röp­cédulákon terjesztik azt a gondola­tot, miszerint az országnak konfö­derációvá kell átalakulnia, i— Ez egybevág a magyar külügyminisz­ter legutóbbi nyilatkozataival — hangoztatta Ion M. Anghel —, amelyekben Romániát soknemze­tiségű államnak nevezte. A román kormány sohasem fogadja el a nemzetközi jogelvek ilyesfajta ki- forgatását. A ROMÁN KÜLÜGYMINISZTER SZERINT: Revizionisták dolgoznak országa egysége ellen A jugoszláv hadsereg akciója Ljubljanában Gorbacsov üzenete Szaddám Huszeinnek A jugoszláv hadsereg egységei pén­tekre virradóra elfoglalták a szlovén vé­delmi parancsnokság ljubljanai köz­pontját — jelentette a ljubljanai rádió. A védelmi parancsnokság épületének elfoglalására utaló egyetlen külső jel szlovén szemtanúk szerint az, hogy az épületet katonai járművek vették körül. A belgrádi rádió is hírt adott Szlové­niáról. Bulletinje szerint a szlovén' fő­város más stratégiai épületeit a szlovén 'rendőrség őrzi. A jugoszláv hadsereg egységeinek bevetese előtt Szlovénia bejelentette, hogy nem hajlandó védelmi erőit á ju­goszláv hadsereg parancsnoksága alá helyezni. Szlovénia júliusban kinyilvánította szuverenitását. Nem volt hajlandó had­seregét a központi jugoszláv katonai parancsnokságnak alárendelni. A ju­goszláv hadsereg — amelynek parancs­noka tagja a jugoszláv szövetségi el-, nökségnek — meg akarja akadályozni, hogy a katonai erők kettőssége alakul­jon ki Jugoszlávia bármely területén. Mihail Gorbacsovtól származó írásos üzenetet vett át pénteken Bagdadban Szaddám Húszéin iraki elnök a szóyjét államfő politi­kai tanácsadójától, Jevgenyij Primakovtól — jelentette az iraki hírügynökség az üzenet tartalmának felfedése nélkül. Az INA jelentése szerint a találkozón, amelyen jelen volt Taha Jaszin Ramadan Irak első számú miniszt,erelnök-helyéttese és Té­rik Aziz külügyminiszter, Szaddám Húszéin és Primakov „áttekin­tették a térséget érintő kérdéseket, és kifejezték a két fél törekvését az országaik közötti baráti kapcsolatok fenntartására^ illetve óha­jukat a béke elérésére”.\ ­Sevardnadze szovjet külügyminiszter korábbi közlése szerint Gorbacsov tanácsadójának fő küldetése Bagdadban, hogy elérje az Irakban visszatartott szovjet állampolgárok (több mint 5 ezer ember) elengedését, egy ammani szovjet diplomata azonban a héten jelezte, hogy Primakóv valószínűleg megismétli Moszkva Bagdadhoz címzett figyelmeztetését, miszerint ha a diplomáciai és gazdasági szankciók eredménytelennek bizonyulnak, katonai lépé­sek is következhetnek az iraki csapatok kuvaiti távozásának ki­kényszerítésére. 4 G A PARTIZÁNOK JÁRANDÓSÁGA MARAD Családsegítő lépésekről döntött a kormány Egyszeri 2400 forint a nyugdíjasoknak (Folytatás az A oldalról) A családi pótlék folyósításának módosításaként határozat született arra, hogy a javítóintézeti, a jogerős szabadságvesztést töltő gyermekék után is jár családi pótlék, felvételére az intézet vezetője, illetve annak megbízottja jogosult. Ugyancsak fo­lyósítható az összeg a továbbtanuló fiatal után, annak 20 éves koráig akkor is, ha bizonyos kereseti forrással rendelkezik, ez azonban nem haladhatja meg a minimálnyugdíjak értékét. Tárgyalt a kormány a kiemelt nyugdíjak, vala­mint a nyugdíjkedvezmények somsáról. A volt álla­mi vezetők, a magas politikai tisztséget betöltők nyugdíját ugyanis az általános nyugdíjszabályoktól eltérő módon állapították meg. Ezt áz 54/88-as minisztertanácsi rendeletet most hatályon kívül he­lyezi a kormány; ezt követően az állami vezetőkre is a mindenkor érvényes nyugdíjelőírások vonat­koznak. A< kormány felülvizsgálja az egykori állam­párt vezetőinek kiemelt nyugdíjazásával és a kor­kedvezményes nyugdíjazással kapcsolatos gyakor­latot. A szociálpolitikai .intézkedésekkel összefüggő kérdésekre adott válaszok között elhangzott: a volt partizánok járandóságát a kormány nem szándéko­zik megvonni. A 2400 forintos nyugdíjkiegészítésre vonatkozó döntést a parlament hozza majd meg — a kormány előterjesztésé alapján. Az összeg — amelynek folyósítása a társadalombiztosítási alap terhére történik — egy hónapra vetített részét, 200 forintot a következő esztendőben beépítik a nyug­díjba. A kormány a szénbányászat helyzetének rende­zésével kapcsolatos intézkedéscsomagot fogadott el. Ennek részleteiről, az iparág helyzetéről Aut Henrik államtitkár és Pulai Gyula helyettes állam­titkár számolt be. Emlékeztetett arra, hogy egy hónappal ezelőtt már határozott a kormány a gaz­dasági keretfeltételeket rögzítő intézkedésekről, amelyek megfelelő mozgásteret biztosítanak a szén­bányászat számára. Létrehozta a szénbányászati szerkezetátalakítási központot. A felszámolási jo­gosítványokkal rendelkező szervezet feladata a nem gazdaságos aknák besorolása a gazdasági peremfel­tételek alapján. Utaltak'arra is, hogy a kormány már régóta dolgozik a szociálpolitikai humáncso­magon, s döntése nem a mostani sztrájkfenyegetett­ség hatására született. Elismerték: a lépéssel késés­ben van a kormányzat, ugyanakkor hangsúlyozták, hogy szem előtt-tartották^a bányájt visszafejleszté­sében, felszámolásában érintettek szociális bizton­ságát, , , I Megállapították: nincs fedezete annak a bányá­szati követelésnek, amely szerint 25 év szolgálati idő után teljes fizetéssel menjen nyugdíjba a bá­nyász. Ugyanakkor elfogadta a bányaszoknak azt a követelését, hogy a föld alatt dolgozó műszakiak­ra is vonatkozzon a fizikai munkások nyugdíjszá­mítási kedvezménye. Számos kérdésben vagy to­vábbi vizsgálatot rendelt el a kormány, vagy nem tudta adott fortnájában elfogadni a bányászok ké- Téseit. A továbbiakban László Balázs szóvivő ismertette a kormányülés egyéb határozatait, törvényjavaslatait. Foglalkozott a kormány a rádió- és televízióstú- ' diók alapításának korlátozásával. A frekvenciamo­ratórium addig marad érvényben, amíg el nem ké­szül a rádiózásról, televíziózásról szóló törvény — várhatóan jövő tavaszig. A most parlament elé terjesztendő törvényjavaslat a mai teljes moratóriu­mot javasolja megerősíteni, megtiltja az olyan or­szágos körzeti vagy helyi rádió- vagy tv-műsort készítő stúdiók alapítását, amelyek műsorukat rá­dióhullámokon, illetve országosan vagy regionáli­san kábeleken terjesztik. Egyúttal megtiltja a ma használt frekvenciák, hullámsávok használatba vagy bérbe adását, meghagyva egyúttal a már léte­ző bérbe adásokat, mint a Calypso és a Danubius rádió, illetve a Nap Tv működését. Ifjúságpolitikai kabinet létrehozásáról is döntött a kormány, vezetésével Kiss Gyula tárca nélküli minisztert bízva meg. A kormány megvitatta a Suzuki személygépkocsi gyártása magyarországi megvalósításának feltétel- rendszerét. Ä Suzuki Swift típus összeszerelése 1992-ben kezdődik, előreláthatóan 50 ezer darabos szériával. A foglalkoztatási feszültségek enyhítése érdeké­ben 100 millió forinttal hozzájárul a kormány a vegyes vállalatnál létesülő új munkahelyek teremté­séhez. Ennek figyelembevételével a mintegy 10 mil­liárd yen alaptőkével, 60 százalékos külföldi több­séggel létrejövő vegyes vállalat alapítására az illeté­kes minisztérium az alapítási engedélyt a tárgyalá­sok lezárását követően haladéktalanul kiadja. A kormány megbízta a pénzügyminisztert és a Nemzeti Bank elnökét, hogy a jövő évi költségve­téssel együtt készítsenek törvényjavaslatot az ál­lamháztartás és a jegybank kapcsolatának teljes körű rendezésére. A kormányzat egyetértett azzal, hogy a fennálló államadósság után a költségvetés ez év végén a jegybanki alapkamat 40 százalékát, de minimálisan 9 százalékot fizet, 1991-től pedig a jegybanki alapkamatot. Ha a nemzetgazdaság kül­földi forrásai csökkennek,-akkor a Pénzügyminisz­térium hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásá­val és a költségvetési pozíciójavításával fogja leköt­ni a fölösleges pénzmennyiségeket. A szóvivő bejelentette: a kormány nevében októ­ber 6-án Katona Tamás-külügyminisztériumi poli­tikai államtitkár koszorúzza meg az aradi vértanúk obeliszkjét, Knézics Károly tábornok déd­unokájának és Dessewffy Arisztid legközelebbi ro­konának társaságában. Az ünnepség részét képezi egy ökumenikus istentisztelet, amelyen katolikus, protestáns, valamint román és szerb ortodox papok celebrálnak. A kormány kéri azokat, akik Magyar- országról utaznak a gyászünnepségre, hogy az ün­nephez méltóan vegyenek részt a megemlékezésen. (MTI) Sérthetetlenek-e a bírák? (Folytatás az 1. oldalról) A bírák személyének sérthetet­lensége is á sarkalatos kérdések között szerepelt. Védelmükre a mi­niszter nem tudott más megoldást . ajánlani, mint a rendőrség és az ügyészség igénybevételét, már ami a napi munka során jelentkező ve­szélyeket illeti. Ám mint mondot­ta, a bírói szervezetet sem kíméli az az államellenes és az állam minden intézménye ellen tapasztalható hangulat, amelyet egyebek mellett, a sajtó szít. Ezt kritikának nem mondaná, inkább zabolátlan, szankcionálatlan hozzáállásnak minősítheti. Ettől sajnos senkit sem lehet megvédeni. Példa erre nem egy hivatalos személy, sőt mi­niszter esete is. Ezzel szemben, a bizonyítható esetekben; amikor a bírákat személy szerint sértik meg, fel kell dolgozni az ügyet, nem sza­bad büntetlenül hagyni. Talán ez az egyetlen módja annak, hogy a dolgokat a helyükre tegyék. A későbbiekben felelősségre vonható-e az a bíró, aki a minden­kori alkotmányos jogszabályok szerint ítélkezik? y— kérdezték a mi­nisztertől. Nemmel válaszolt. Hoz­zátette: persze az más1, ha a bíró a lelkiismeretével összeférhetetlen módon dönt, s nincs meggyőződve a vádlott bűnösségéről. Ä résztve- . vők érdeklődésére elmondta, hogy személyi változásokat nem tervez­nek. Annál is inkább, mert áz ál­lamnak nincs másik bírói kara. Egyébként a bírák politikai megíté­lésével kapcsolatban semmi kifo­gása sem lehet, hiszen többségük az utóbbi 15 évben került a pályára. Dr. Balsai István kijelentette, nin­csenek aggályai afelől, hogy a de- politizált bírói kar önnállóan, füg­getlenül végzi munkáját. A népi ülnökök megválasztásá­ról pedig elmondta: törvényjavas­latot nyújtanak be, hogy a megala­kuló Önkormányzatok dönthesse- • nek e kérdésben. B. A. 3 A PRA VDA ÁLLÍTJA: Nagy Imre szovjet titkosügynök volt Magyarország nyert a kétoldalú együttműködésen (Folytatás az 1. oldalról) A Pravda pénteken majdnem fél újságoldalt betöltő hosszú cikkben szóvá tette a Magyarországon tapasztalható szovjetellenességet. A jelen­séget ismertető és elemző budapesti tudósítás végkicsengésében a kölcsö­nös tiszteletre és a józan észre alapuló, kiegyensúlyozott szovjet—magyar kapcsolatok építése mellett foglalt állást. A lap bevezetőjében megemlíti egyebek között a debreceni tanácsköz­társasági emlékmű és a Lenin-szobor ellen tavasszal elkövetett barbár akciókat és azt, amit a Hajdú-bihari Napló szovjetellenes kirohanásainak minősít. Úgy látja, hogy manapság a Népszavában „elfogult, rágalmazó” cikkek olvashatók Magyarországnak „a szovjet hadsereg általi megszál­lásáról, foglyok ejtéséről, rablásról és erőszakról”. — Most mindent eltakarítanak, aminek köze volt a felszabadításhoz, a tömegek forradal­mi lendületéhez, a magyar kommunisták és szociáldemokraták tevékeny­ségéhez, valamint a kenyérben, üzemanyagban, gépekben, a jóvátétel elhalasztásában, az „arany”-hitelekben megtestesülő szovjet segítséghez — írja a Pravda, A lap egy helyütt szól arról is, hogy ma „egyes politikai pártok”* a félfasiszta Horthy-rezsim rehabilitálására, tisztára mosására törekszenek Magyaroíszágon. A szovjet pártújság sürgeti, hogy a szovjet történészek is vegyék elő a Magyarország felszabadításával kapcsolatos dokumentumokat. Ha­sonlóképpen szükségesnek tartja az 1956-os szovjet—magyar kapcsola­tok egészének történészi elemzését, a Nagy Imrére vonatkozó dokumen­tumok nyilvánosságra hozását. Nagy Imre kapcsán egyébként a Pravda azt állítja, hogy a magyar államférfi Vologya álnéven 1930 szeptemberé­től a szovjet titkosszolgálat ügynöke volt, s hogy az ő jelentései alapján végézték ki a Szovjetunióban magyar, német és lengyel emigránsok tucatjait. Az írás külön kitér a gazdasági kapcsolatokra, illetve az ezzel összefüg­gő megnyilatkozásokra, amelyek lényegében a szovjet félre hárítják a felelősséget a magyar gázdaság nehéz helyzetéért. Ezzel szemben a Prav­da hangoztatja, hogy Magyarország dollármilliárdokat nyert a Szovjet­unióval való együttműködésen. — Az elfogultság, a pletykák, a valótlan információ, a nyíltan provo­katív elgondolások időről időre jócskán felerősödtek korábban is, de még nagyobb erővel ma, hátráltatva az előrelépést, a két ország kapcso­latainak fejlesztéséi — véli a vezető szovjet napilap. V,- $ff-■ ... 1 | műm

Next

/
Thumbnails
Contents