Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-05 / 234. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 5. Káosz — rendteremtés után A Népszabadság szeptember 27-ei számában jelent meg ez a cikk, amely folytatása a lapban szeptember 5-én napvilágot látott Igazgatós iskolapélda című írásnak. Mivel annak idején az első írást átvettük az országos lapból, kötelességünknek tartjuk, hogy annak „következményével" is megismertessük olvasóinkat. * Nagy visszhangot váltott ki lapunk szeptember 5-ei számában megjelent igazgatós iskolapélda című írás, amely egy Duna-parti kisközség, Tass indulatokat felkorbácsoló igazgatóválasztási his­tóriáját tárta a nyilvánosság elé. A lavinát néhány bejelentés nyomán a megyei művelődési osztálynak az egész iskolára kiterjedő vizsgálata indította meg, pontosabban az ennek' nyomán született' rendkívül negatív ösz- szégzés, amelyet — egy vb-(iatározat nyomán — a helybeliek is olvashattak. Az igazgató leváltását csak a saját kérésére történt idő előtti nyugdíjazása akadályozta meg. A tantestületet azonban nem lehetett leváltani, így csupán az történt, hogy nélkülük dön­töttek róluk: „rendet teremteni” kívülről hoztak vezetőt az isko­lába. A törvényben előírt pályázati eljárás megkerülésével, úgy­mond ideiglenesen, egy szakmailag hozzá nem értő bizottság segítségével. Ennek a sajátos rendteremtésnek lett a következmé­nye egyebek között, hogy a nyáron két hónap léforgása alatt három megbízott vehetője is volt az iskolának. Meg a már kiala­kult abszurd helyzet is: a megbízott igazgató a tanév első napjai­ban lemondott a tantestület előtt, amit á tanácstestület csak azért nem hagyott jóvá, mert az utolsó ülésre össze sem jöttek a tanács­tagok. A megoldás felelőssége így a ' leendő önkormányzatra hárul. Több reagálás is érkezett az írásra, köztük az alábbi levél, amelyet ezúton közreadunk. A tanács jogosan járt el Töprengtem, reagáljak-e arra a cikkre, melynek írója a „másik felet" arra sem méltatta, hogy megkérdezze. Az -újságírónő azt gondolja, hogy a végnapjait élő tanácsrendszer képviselőivel már tárgyalni sem érdemes. Gyarmati Szabó Éva miért.nem kérdezett meg akkor egy helyi tanácstagot, szülőt vagy pedagógust, hogy . Valós képet kapva írjon a tassi „Igazgatós iskolapéldáról”? A tényekre szorítkozom; amelyek könnyűszerrel bizonyítha­tók. Néhány szülő és pedagógus 1989 őszén bejelentést tett az iskola igazgatójának irányító- és több pedagógus nevelő-oktató inunkája, munkafegyelme ellen mind a helyi, mind-a megyei tanácsnál. Az 1989-ben jelzettek nem új keletűek. A szakma, igenis megállapította, hogy az igazgató irányítómunkája ala­csony színvonalú, és a pedagógusok egy részének munkájával is gond van. Mindezek után valóban kérdezhetik, hogy akkor miért maradt négy ciklusban is igazgató Réti István. A válasz egyszerű: megvédte a tantestület, de a pártállam is segítette funkcióban maradását, mivel egyben községi párttitkár is volt. Gyarmati Szabó Éva cikke dr. Szilágyi Rózsa vb-titkárt úgy tünteti fel, mint az igazság bajnokát, a pedagógusok védelmező­jét. Az április 9-ei rendkívüli tanácsülésen — amelyben ő volt a jegyzőkönyvvezető — a jegyzőkönyv csak sürgetésemre készült el. A benne írtakat és a hozott határozatokat hivatalos úton kifogásoltam, hiszen a jegyzőkönyv nem tükrözte a hozzászólá­sok lényegét, ps a hozott határozatok is jogszabálysértően és hiányosan voltak megfogalmazva. Az áprilisi tanácsülésen az 1990/91. tanév általános iskolai vezetésének a, problémája az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően oldódott meg, á "27/1986. (VII. 31.) .Mit sz. rendelet 18. § (1), (2) bekezdése alapján. Nem szeretném az újságolvasót jogszabályi magyaráza­tokkal untatni, ezért csak annyit, hogy jskolát vezetni lehet pályá­zati eljárással, amelyhez vitathatatlanul szükséges a tantestület egyetértése, de átmenetileg pályázati eljárásokon kívül is, amihez csak a tantestület véleményének kikérése szükséges, amit a taná­csi bizottság ki is kért. Ezen a tanácsülésen tjsztázódDtt, hogy Farkas Istvánná igazga­tóhelyettes azért nem vállalja tovább az iskola vezetését, mert június IS-ével nyugdíjazását kéri. Annak sem volt akadálya, hogy Szabóné Kanász Zsófiát átkérje a tantestületbe. Mindezek tisztá­zása tette teljesen törvényessé Szabóné Kanász Zsófia előzetes vezetői megbízását. Az más kérdés, hogy Farkas Istvánná — feltehetően külső befolyásra — nem kérte Szabóné áthelyezését. Véleményem szerint a korrekt az lett volna, ha itt a tanácsülésen kijelenti, hogy ebben pz esetben nem kíván élni munkáltatói jogával. Az április 9-ei tanácsülés'tehát Szabóné Kanász Zsófiát abban a hiszemben bízta meg június 16-ától intézményvezető-' helyettesi feladatokkal, hogy akkorra már tantestületi tag lesz: A tanácsi választás során Józan Györgyné, aki kétségtelenül élvezte a tantestület többségének bizalmát, alulmaradj. A válasz­tás eredményét ott a helyszínen ismertették a pedagógusokkal, - akik azt tudomásül vették. A szaktanácsadók közreműködésével lezajlott vizsgálat bebi­zonyította, hogy a bejelentők panasza jogos volt. Szeretném hangsúlyozni, hogy a „gyenge színvonalú nevelő-oktató munka” véletlenül sem vonatkozik minden pedagógusra. Azt elfogadom * kritikának, hogy a vizsgálódás elsősorban a hibákra, hiányossá­gokra mutatott rá. Nem tartom szerencsésnek, hogy vizsgálatunk összegezését elküldték a tanácstagoknak. Ugyanakkor fontosnak ' ______________ ta rtom megjegyezni, hogy egy helybeli testületi döntést sem mpst, sem a jövőben nem lehet „törvénytelenné” nyilvánítani, ha nem az. Egyébként is, a helyi körülméiíyeket ők mindannyiunknál jobban ismerik. Dicséretére legyen mondva a tassi tanács tagjai­nak, hogy szakmái kérdésekkel nem is foglalkoztak. Farkas Istvánné igazgatóhelyettest Bálint Sándor nem küldte „korkedvezménnyel” nyugdíjba, hanem nyugdíjazta, mivel elérte a nyugdíjkorhatárt. őszintén remélem és kívánom is, hogy a helyi önkormányzat aikeresen oldja meg az iskola vezetésének gondját. Mind munkatársaim, mind a magam nevében visszautasítom, hogy kiszolgálói voltunk a helyi hatalomnak, figyelmen kívül hagytunk jogszabályokat. Az érvényben levő jogszabályokat nem mi hoztuk, azok hiányosságait, ellentmondásait ne rajtunk kérjék számon. Tassi beavatkozásainkkal mi az iskola és a tanu­lók érdekeit képviseltük, olykor egyes pedagógusok érdekeivel szemben is. Abban Gyarmati Szabó Éva újságírónak igaza van,-hogy Tas­son elszabadultak az indulatok — amit sajnálok —, de azt ne gondolja, hogy .azok szításához az ő egyoldalú írása nem járult hozzá. Még csak annyit, hogy Szabóné Kanász Zsófia becsülettel előkészítette a tanévet, szeptember 1-jétől áthelyezését kérte Szalkszentmártonba. Ezt a'döntését a Pedagógusok Szakszerve­zete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete munkatár­sai kétségtelenül elősegítették. A tanév kezdetén olyan helyzetet teremtettek, hogy vannak az iskolának tanulói,- tantestülete, de vezetője nincseh, aki például a munkáltatói jogosítványokat gya­korolhatná.. Véletlenül sem szeretném, ha félreértenének, de a tassiak segítségért még ma is hozzánk fordulnak, ami elől nem zárkózhatunk el.' Csekei Sándor a Bács-Kiskun Megyei Tanács/ V.B. Művelődési Osztály megbízott osztályvezetője r~r\•• r- i z »in Törvényén kívül / Csekei Sándorral egyetértésben nekem is az a véleményem, messzire nyúlnak a tassi iskolaügy gyökerei, amelyeket természet­szerűen csak közvetve ismerhettem meg. Arról viszont közvetlen tapasztalatot szereztem, hogy az iskola nevelőtestületét lejárat­ták, megalázták a falu előtt. Nem tudom megítélni, hogy a korábbi igazgató alkalmas volt- e vagy sem a feladatára, és arról sem tudok véleményt mondani, jól vagy rosszul tanítanak-e Tasson a pedagógusok. De nem is erről írtam, hanem egy eljárást tettem szóvá kétségeim és számos ellentmondás felsorakoztatásával. Egy eljárást, amely tele volt szabálytalansággal, a törvény „helyi adaptálásával”, amelyekért aligha csak a vb-titkár okolható, aki kiállt a törvényesség mellett. Még ha — a következményéktől megriadva — sokan most egye­dül őt igyekeznek is a történtekért felelőssé tenni, bűnbaknak kikiáltani az ellene indított fegyelmi eljárással. Az osztályvezető szerint a tanácsi szervek az iskola körüli rendteremtésben törvényesen jártak el, hiszen — miként utal rá —jelenleg kétféle módon lehet iskolát vezetni: pályázattal és — átmenetileg — pályázat nélkül. Csakhogy ez így sehol, semmi­lyen törvényben nem olvasható. Ugyanis ma Magyarországon csak egyféle módon, pályázati úton lehet betölteni a megüresedett iskolaigázgatói széket. Ha az tanév közepén üresedik meg, akkor átmenetileg — amíg szabályosan merghirdethető a pályázat, illet­ve annak útján megtalálják az alkalmas személyt —, az igazgató- helyettest kell megbízni a vezetői teendőkkel. Ez az átmenetiség azonban semmiképpen sem jelenthet helyileg tetszőleges hosszú­ságúvá növesztett időt, miként azt Tasson és Kecskeméten értel­mezik. Az adott esetben legkésőbb áprilisban kellett volna meg­hirdetni a pályázatot — amit azért „találtak ki”, hogy a szakmai­lag legrátermettebb vezető kerülhessen az iskola élére mindenütt —, hogy az új tanév már nyugodtan, normális körülmények között az új igazgatóval kezdődhessen meg. A józan megfontolás is emellett szólt, a tanács mégis a hatalmi döntést választotta. Ilyenfajta rendteremtésből pedig törvényszerűen csak káosz szü­lethetett. V % < Ami a tassi ügyben a legjobban fájó: a döntéshozók közül alighanem túl kevesen mérték fel, hogy az igazi vesztesek ebben az indulatokat korbácsoló (hatalmi?) harcban a gyerekek. Vége­zetül néhány adat: a cikk írásakor eleve a „másik fél”, a megyei művelődési osztály félre nem érthető szakmai véleményéből in­dultam ki, emellett több mint félszáz oldalnyi dokumentumot tanulmányoztam át — ebből 45 oldal fénymásolatban a birto­komban van —, továbbá a községben jártamkor az iskolaügyről — bizonyíthatóan — huszonnégy emberrel beszéltem. Nem tudom, hogyan nyugodhatnának meg Tasson mielőbb a kedélyek. Erőszak vagy külső beavatkozás bizonyosan nem hoz­hat eredményt. Azt viszont hiszem, hogy ha ag. ügy rendezésében legjobban érdekeltek, a pedagógusok és a szülők sérelmeiket a gyerekek érdekében képesek félretenni, képesek összefogni, van reméűy. És még valami: ha egy törvényt többféleképpen is lehet értelmezni, akkor azzal a törvénnyel bajok vannak, s legkeve­sebb, hogy javításra, pontosításra szorul. Minél hamarabb, hogy ne okozhasson még egy, a tassihoz hasonló zűrzavart. Mert túl sok áldozattal jár. Gyarmati Szabó Éva DUNAEGYHÁZA, ANNO 1990 Zöldellő határ, kilósra nőtt krumpli, békés hétköznapok takarították be, teherautók térültek - fordultak rakományukkal. A váloga­tóüzemben folyó munkának a látványa is érdekes. Hatalmas csarnokban csak­nem kilométer hosszúságú munkasza­lag kígyózik, gépeken, berendezéseken keresztülhaladva. A krumplit óriási tartályba öntik a teherkocsiról, innen indul végtelen hosszú^tíára^Amúte^ megteszi, több Soron valdgajjak, tisz­títják géppel :é|Éézzél'é£yáTant!' A ’fü-1 tószalagnak vannak olyan szakaszát, ahol szinte szemenként ellenőrzik a ter­mést. E körülmények láttán már ma­gam is hajlottam arra a véleményre, hogy néhány zsákba véletlenül került Most, hogy kevés a krumpli és drá­ga, különösen nagy sikere volt a közel-' múltban az egyik kecskeméti cég (mindeddig egyedüli) akciójának: ta- karmánykrumpli-vásárt szervezett, 5,50-ért adta a termék kilóját. Vitték is, mint a cukrot. Egy óra leforgása alatt elfogyott 100 mázsa. Csakhogy a, vásárlók közül négyen még aznap elpanaszolták szerkesztősé­günkben: túl sok göröngyöt találtak a zsákokban. A burgonya termelpje, cso- magolója a Dunaegyházi Haladás Tsz. Szabados Lajos elnök értetlenül fogad­ta a panaszok alapján írt cikkünket. Miért? Kérdésemre szavak nélkül is megkapom a választ — állította —, ha elmegyek és szétnézek náluk, a szövet­kezetben. Elébe vágok a dolgoknak: arról ugyan nem győződtem meg a helyszínen sem, hogy (az egymástól függetlenül ugyanazt állító) panaszosa­inknak nem yolt igazuk,' a tsz-ben azonban valóban szokatlan dolgokat tapasztaltam. Az ezerötszáznál alig több lakost számláló községben a Lőrinci Textil­ipari Vállalát itteni telepén dolgoznak a helybéliek közül negyvenen, a tsz-ben pedig százötvenen. Nincs más, na­gyobb létszámú munkahely a faluban. (Egyetlen termelő cég lévén, a helyi közintézményeknek, közművesítésnek is egyedüli támogatója.) A szövetke­zetnek egyébként 270 embert kéll „el­tartania” (atfól persze szó sincs, hogy elég lenne a megélhetéshez, amit fizetni tudnak), mivel 120 nyugdíjasuk, jára­dékosuk is van. Most már csend és béke honol % közös gazdaságban, ami­óta elvál(hat)tak a szomszédos falu tée- szétől. Korábban felülről erőltették a fúziójukat,' amiből csak békétlenség származott. Amióta ismét a maguk urai, megint úgy szervezik munkáju­kat, mint régen. Szorgalmasan dolgoz­nak. — Ahogyan a parasztcsaládokban tették mindig is — mondta az elnök —, mindenki azt csinálja, aminek ép­pen a szezonja van. Most a krumplit szedi, válogatja, csomagolja a kollektí­va, az irodisták is, nemcsak a más ága­zatokban dolgozók. Összefogás nélkül nem bírnánk el ezzel a hatalmas fel­adattal sem: több mint hétezer tonna burgonyát kell betakarítani s feldol­gozni. Sok év óta ez a leggazdaságosabb termék a szövetkezetben. Százhatvan hektáron termelték az idén is, szántóte­rületük 12 százalékában (felerészben vetőburgonyát),'az ebből Származó be­vétel és nyereség azonban csak 50 szá­zaléka a szövetkezeti összesnek! — Négyszázötven mázsát szedtünk fel hektáronként — folytatta az elnök —, semmivel sem kevesebbet, mint máskor. Mivelhogy öntöztünk. Ottjártamkor már a krumpli utolját 9 Az öntözés révén nagyra nőttek a krumplik. 9 Az idén is nagyra nőtt cs-jó termést hozott a kukorica Dunacgyházán. Szabados, Lajos elnök (képünkön) elégedett. 9 Szedik a burgonyát. sok göröngy. Egyébként olyan nagy­szemű krumplit, mint ebben a szövet-“ kezeiben, addig még nem láttam. A| elnök kiválasztott a kupacból négy szel met: együtt közel négy kilót nyomtak. Nos, ez a magyarázata, hogy a locsolás ellenére sem fizettek rá a termelésre: így ugyanis egységnyi területen több jeiS j mett.-,Qntözték a;kukoric^t is (300 hek* tart), azért volt itt natálmás csövekéi névelő1,' üdezöld 'á:jtbrtg;en.' Efóöjáterülei tűk felét, á szőlőből 40, búzából, árpái ból 300 hektárt öntöztek-. Egymillió 200 ezer köbméter vizet használtak el az idén, (máskor 700-800 ezer köbmé-s tér is elég volt), ami IQ millió forintba került. Sok pénz, az, de kevesebb, mint amennyit az aszály miatt veszítettek volna1. A négy öntözőfürtöt még'a hetvenes évek végén építettük ki — állami támoí gatással -é-, azóta csak korszerűsítették és fejlesztették, de még soha ilyen jó hasznát nem vették, mint ebben az eszi lendőben. Ám, mint az elnök mondta) nemcsak az aszály, hanem a kormány* . zati intézkedések is súlyositerheket ró­nak rájuk; milliókat veszítenek ezek miatt. Túlélik azért, veszteségtől nem kell tartaniok. — A jövőnket pedig — tette hozzá — együtt tudjuk elképzelni. Senki seni akarja á földet kivenni a közösből) Ugyanakkor gépeket vásároltunk, vá­sárolunk; amelyekkel a holnapi közöl munkát segítjük. Politikai csatározásoktól hangos az ország, aszálytól szenved a vidék. Eb­ben a nyugtalanító, lehangoló helyzet^ ben, környezetben úgy tűnik, Duna-; egyháza üdítő kivétel. ; , . „ , Almást Marta ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepna­pokon reggel 8 órától folyama­tosan a következő hétköznap.reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (t.: 20-488), központi tömb, di­agnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5., C pavilon, földszinti ambulancia (t.: 22-822). A fogászati készenléti ügyelet §|| sürgőssé­gi esetben — hétköznap este 20 órától más­nap reggel 7 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5\ (félemelet), fogászati ambulancia (t.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá­rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­teti két épületében látják el. Orgoványr Orgovány', központi rendelő (t.: 25); Szabadszállás, Füíöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (t.: 53-324); Kunszentmiklós: központi ren­delő (t.: 51-222); Dunavecse, Szalkszentmár- ton, Ápostag: Dunavecse, központi rendelő (t.: 75); Lajosmizse, Felsőíajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (t.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Berényi A. (Kerekegyháza, Lenin tér 14., t.: 7J-2?4); Lakitelek: dr. Debreczeni J. (Lakite­lek, Széchenyi krt 72., t.: 42-005); Izsák: dr. Pap Gy. (Izsák, Bercsényi u. 13., t.: 74-844); Tiszaalpár: dr. Szántó Á, (Tiszaalpár, Dózsa u. 76., 1 44-066). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- 222-es telefonszámon, naponta 18 órától másnap reggel 6, óráig hívható. KESZENLETBEN A HÉT VÉGÉN Dunavecse, Apostag: dr. Magyar k. (Duna­vecse, Bajcsy-Zs. u. 17/A); Solt, Újsolt, Du- naegyháza, Állampusztai Célgazdaság sólti BAJA: az ügyelétet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látjáloel (Pokomy u., t.: 12- 149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bács- borsódi, bácsszentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, fel- szőszentiváni, garai, hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szeremlei, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, fnátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (t.:‘l 1-922), Fogászati ügyelet a város és^ környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi reúdelőintézetben, Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel* Imrehegy: Kecel, központi rendelő (t.; 21-575); Soltvadkert: központi rendelő H 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunféleghyáza, Fadrusz J. u. 4., t.: 62-36Q. Ellátják a kiskun­félegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. ■TISZAKÉCSKE:« rendelőintézetben a ti* szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (t.: 41-011). KALOCSA:1« rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser- tő-Csoma, Szakmar, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (t.: 10, 122, 234, az éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta. Dunapataj, Dunaszentbenedek. Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Űjsolt, Dunaegyháza: Solt, központi, rendelő (Vépsey tér 1„ t.: 167); Dunapataj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapataj, Baross u. 6.. ti: 84). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (t.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (t.: 31-211); Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Jár noshalma, központi rendelő (t.: 88); Kelebia, Tompa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79., t.: 17); Szánk, Jászszentlászló: dr. H. Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5., I 31-628). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek' esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer­tárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Batthyány u. 12.,Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsalmás: Hősök tere 4., Izsák: Rákóczi u. 2., Jánoshalma: Béke tér 1/A, Kalocsa: Szé- chenyi-lakótelep, Kossuth u. 57/B, Kiskőrös: Luther tér 5., Kiskunfélegyháza: Attila ú. 1., Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19., Kunszentmiklós: Kálvin tér 7„ Lajosmizse: Szabadság tér 7., Solt: Béke tér 6., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tisza- kécske: Béke tér 5. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű- ködík. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KE­RÜLET: Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.); Ne­mesnádudvar,Éükösd, Érsekcsanád: dr. La­katos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84., t.: 13); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tá­las L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A); Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28., t.: 14); Báct borsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.); Hercegszántó, Dá- vod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Gyenis J. (Hercegszántó, Bem J. u. 44/A). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalk'szentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dó­zsa Gy. u. 31.; S Kunszentmiklós, 51-348); kerülete: dr. Varjú 'S. (Solt, Nagymajor); Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Csiba E. (Harta, Gallé T. u. (>4., t.: 219), Dunapa­taj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna^zentbe- nedek: dr. Mészáros L. (Dunapataj, Malom U. 20., t.: 45); Szakmár, Öregcsertő, Homok­mégy: dr. Farkas A.'(Homokmégy, Dózsa u. 14., 8); Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1., t.: 41-219); Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Öusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG: ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényégy- háza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. IV/59., t.: 24-168); Kecskemét, Bal­lószög, Helvécia: dr. Fáy J. (Kecskemet, Ju­har u. 4/B, t.: 46-791); Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u, 26., t.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1., t'.: 45-012); Lajosmizse: dr. Cseré- nyi P. (Lajosmizse, Véreb u. 2/A, t.: 56-448k Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Ke­rekdomb 99.); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladányben^, Piac­tér u. 12., t.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Hajdú Ä. (Kiskő­rös, Bacsó B. u. 16., t.: 11-653), Ágasegyhá­za, Fülöpháza;' Izsák:- dr. Faragó B. (Izsák, Radnóti u. 16., t.: 74-551); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Tóth S.v (Kun­szentmiklós, Petőfi-ltp.j B ép.,, t.: 51-618); Szabadszállás, Füíöpszállás: dr. Bálint Gy. (Füíöpszállás, Bajcsy-Zs. u. 18.); Soltvad­kert, Bocsa,,Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Solti vadkert, Bocskai u, 29., t.: 31-325); Akasztó,' Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszehtimre, Kas-1: kantyú: dr. Bozi R. (Ákasztó, Ságvári u. 2i( t.: 51-336), Kecel, Imrehegy: dr. Sőréghy A, (Kecel, Nádas u. 10., t.: 21-184). j KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATÉ EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: KjskunfélC egyháza: dr. Kiss L. (Kiskunfélegyháza, Baj-j csy-Zs. u. 2., t.: 62-292); Gátér, Pálmonostoi ra, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfi-; szállás, Árpád u. 28., t.: 79-064); Tiszaalpárjj Lakjtelek; dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Adyt IH 89., t.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc^ Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa^ Tanácsköztársaság d. 66., t.: -31-828); Jász­szentlászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent-; lászló, Dózsa u, 5., t.: 31-036); Bugac, Kun-j szállás: dr. Csőké A. (Kunszállás, Kossuth uí •7, t, 78-045).. KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: drí Gasztonyi Gy. '(Kiskunhalas, Somogyi B. u? 13., t.: 22-290); Zsaiia, Harkakötöny. Balo- taszállás, Kunfehéftó: dr. Tóth M. (Kiskun-j halas, Gimnázium u: .6., t.: 22-533); János*; halma: .dr. Gsépányi N. (Jánoshalma, Ma-;, gyár L. u.. 20., t.: 223); Borota, Rém: dr., Boldizsár!. (Rém, Petőfi u. 24., t.: 20); Mély* kút, Kisszállás: dr. JIolló A. (Kisszállás, l| kér. 1/C, t.: 19); Tompa, Kelébia: dr. Varga' L. (Tompa,-Szabadság tér !•> t.: 35); Bácsal­más, Csikéria, Bácsszölös, Kunbaja: dr. Ko- letics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8., t.: 936)) Tataháza, Bácsalmás, Mátéjelke;. dr. Har­mat S. (Tataháza, Kossuth u. 44., t.: 7Í2).

Next

/
Thumbnails
Contents