Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-30 / 254. szám

1990. október 30. I PETŐFI NÉPE • 3 Ötmillió forintnál több a tartalék ... Tanácselnökből lett polgármester Szabadszálláson Szabadszállás is azon települések közé tartozik, ahol a korábbi tanács­elnököt választották meg polgármesterré. Mégpedig 1567 szavazattal, míg két vetélytársa együttesen kapott 703 voksot. Dr. Bak István tehát a választások előtt tanácselnökként ment haza, majd azt követően már polgármesterként nyitott be korábbi irodájába. — Hogyan élte meg? — Úgy érzem, az eddigi mun­kám megbecsülését jelenti a válasz­tók döntése. Ezúton is köszönöm a bizalmat, s folytatom azon ter­vek megvalósítását, amelyek alap­ján eddig is a községért dolgoztam. — Hallhatnánk néhány konkré­tumot is? — Egyik legfontosabb feladat a munkahelyteremtés -ír új üzem le­telepítésével vagy a régiek bővíté­sével. A gáz, viz rendben van, de szükséges az utak, járdák korsze­rűsítése és a közellátás javítása. Olyan feltételeket kell teremteni, .hogy a magánvállalkozók, iparo­sok mind jövedelmezőbben tudja­nak működni, mert ezáltal is gya­rapszik a község. S az adott pénz­ügyi keretekén belül fejleszteni Jcell minden ágazatot. — Milyenek azok az „adott pénzügyi keretek”? — A legutóbbi önkormányzati ülésen számoltunk be a nagyköz­ség pénzügyi helyzetéről, s .azt kell mondani: az a vártnál kedvezőbb. Az már most is biztos', hogy 5 mil­lió forintnál több lesz a képződő tartalék. — Ebből jó néhány dologra fut­hatja majd... — Későbbi felhasználásáról a képviselő-testület dönt majd, ám amíg nem dől el, miként alakul a helyi önkormányzatok gazdálko­dása, addig a pénzt tartalékoljuk. Ennek a kéthavi kamata is több százezer forint. De az önkormány­zat további vállalkozásokba is sze­retne belépni. Résztulajdonosai vagyunk a helyi édesipari gyáregy­ségnek, s az infrastrukturális beru­házások vállalásával részvényesek akarunk lenni a következő üzem­ben is. — Mit tud a jövő évi lehetőségek­ről? — Keveset, mert késnek a törvé­nyek. Nem ismert a fejkvóta, nem tudni, mi lesz a személyi jövede­lemadóból befolyó pénzekkel. Pe­dig már ma kellene tervezni az 1991-es esztendőt, novemberre pe­dig a pénzügyi kereteket is látni kellene. Enélkül nehezen tudják el­készíteni a saját terveiket az önál­lóan gazdálkodó intézmények. — A központi források mellett egyre többször kerülnek szóba adie- lyi adók, mint amelyek megoldást jelenthetnek... — A helyi adó nem jq megoldás, á lakosság a jelenlegi adózási ter­hek mellett nem tudja elviselni. Itt, Szabadszálláson sem, ahol pedig szinte mindenkinek van a főállá­sán kívül valami egyéb jövedelme — mezőgazdaságból, vállalkozás­ból. Fel kellene végre ismerni: ha nem vágják agyon az embereket — főként a vállalkozókat, gazdál­kodókat, iparosokat —, akkor azok többet tudnak segíteni. — A, közhivatalban minden ma­rad a régiben? — Amíg nincs meg a közszolgá­lati tevékenység kereteit meghatá­rozó új törvény, addig a régiek sze­rint végzi munkáját az apparátus. Amint megszületik, hozzáigazítjuk az új feladatokhoz, jogszabályok­hoz. ; Vaczi Tamas VITÁK KERESZTTÜZÉBEN Lesz-e, s mikor Kecskeméten alpolgármester? Tegnap délután 3 órakor a Kecskemé­ti Önkormányzati Képviselő-testület má­sodik ülésére került sor. Dr. Bányai End­re polgármester még az ülés napirendjé­nek meghatározása előtt elmondta, hogy a nem kis töprengés után elvállalt polgár- mesteri jelölése, megválasztása előtt tisz­tázta azt a kérdést, hogy a képviselő- testület szuverenitása garantált. Ennek tudatában ő abban gondolkodott, hogy alpolgármesterként Katona Lászlóval képzeli el együttműködését, Hangsúlyoz­ta, hogy a vállalt polgármesteri tisztet nem pártpolitikai, hanem várospolitikai vetületében képzelte él. A napirend elfogadása előtt dr. Sarka- di Zsolt javasolta, hogy elsőként a bizott­ságok felállítását tárgyalják meg, ezt az indítványt támogatta Öveges László is, hogy a polgármesteri hivatal működőké­pes legyen. \ A polgármester ismét az adott szavá­nak szentségére hivatkozott, majd a tes­tület 19 igen, 13 nem, 3 tartózkodás mel­lett az eredeti napirendi sorrend mellett döntött. A vita ezután részint akörül a szerveze­ti-jogi kérdés körül zajlott, hogy kéthar­mados egyetértés kell-e az alpolgármeste­rek számának meghatározásához, illetve, hogy termen kívüli megállapodások irá­nyíthatják-e a testületet. Dr. Bányai Endre ragaszkodott ah­hoz, hogy a problémát ne söpörjék sző­nyeg alá. Lapzártakor a kecskeméti ön- kormányzati képviselő-testület ülése még tartott. N. M. Kiskőrös első számú vezetője: dr. Szenohradszki Béla Tegnap délután' 3 órakor kez­dődött meg a Kiskőrösi Önkor­mányzati Képviselő-testület ülé­se, amelyen dr. Rónaszéki Aladár korelnök köszöntötte & megje- leníeket. Az ülés legfontosabb napirendi pontja a polgármes­ter-választás volt, három jelöltre adták le a titkos szavazás során voksukat a testület tagjai. Máraz első fordulóban megszületett az eredmény, TI szavazattal dr. Szenohradszki Béla (SZDSZ) lett a város polgármestere. Ezt követően ideiglenes ügy­rendi bizottságot választottak, | amely a szervezési-működési szabályzat előkészítésével, va­lamint a tanácsi rendeletek fe­lülvizsgálatával foglalkozik. Megválasztották még a pénz­ügyi ellenőrző bizottság elnö­két is, Lasztovicza Jenő (FKgP) személyében. így látja a külföld sajtója (Folytatás az 1. oldalról) nélkül álló társadalmi válságot él át. így kommentálja a francia Li- bération cimű lap a „taxissztrájk” okait és következményeit. A Libération jelentése azt írja,, hogy a benzinárak emelése nyo­mán kirobbant konfliktus „hólavi­naszerű gyorsasággal terjedt to­vább, valódi bizalmi válsággá fej­lődött át a konzervatív kormány ellen”. A lap tudósítója úgy látja, hogy „a magyar lakosság tömege­sen állt ki a sztrájkolok mellett”, s Egy hét — és vaiti főtitkára, Abdullah Jakub Bisara szerint még legfeljebb egy hét van dip­lomáciai próbálkozásokra, utána elke­rülhetetlenül kitör a háború. \ tanács soros elnöki tisztét betöltő Omán kül­ügyi államminisztere, Juszef el-Alavi tőt, amelyet 1941-ben orvul megtá­madtak a japánok. A világ drágán fizetett azért, hogy engedmények­kel próbálta megfékezni az agresz- szort, utalt Bush a harmincas évek­re, hangsúlyozva, hogy még egyszer nem szabad elkövetni ezt a hibát. ■ A kérdést, hogy háború vagy bé­a barikádok, a budapesti hidak ezekben a napokban „valóságos politikai fórumokká alakultak át”. „A lakosság felháborodása mö­gött az a meggyőződés áll, hogy az üzemanyagárak ilyen növekedése minden alapvető fontosságú cikk árára kihat majd. A magyarok az év kpzdete óta már három na­gyobb áremelést éltek át, amelyek együttesen több mint 35 százalékot jelentenek, s mindenekelőtt az élel­miszerárakra és a közlekedésre ter­jednek ki” — hangoztatja a lap. kitör a háború Abdullah ellenben úgy ..vélekedett, hogy még csak most kezdődik az érdemi dip­lomáciai munka a Öböl-válság ügyé­ben. A külügyminiszter ugyanakkor az értekezleten kifejtette: a rendezés csak akkor képzelhető el, ha Irak feltételek nélkül kivonja csapatait Kuvaitból, s ott helyreállítják a törvényes hatalmat. ke lesz, nem Washingtonban, ha­nem Bagdadban döntik el, mon­dotta az hmerikai elnök, utalva az ENSZ meghozott, illetve készülő határozataira, amelyek szerint Szaddám Hussein elnököt, Irakot felelősségre fogják vonni a kuvaiti agresszióért, mint a háború után, Nürnbergben Németországot, s Irak kártérítéssel is tartozik majd. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Ficsór Józsefé a bizalom Tegnap megtartotta polgár­mester-választó ülését a kis­kunfélegyházi képviselő-testü­let. Czakó József korelnök - 1956 októberében a város pol­gármestere — elnökletével in­dult a testület első tanácskozá­sa, amelyen hárman kerültek a szavazólapra: dr. AlbrechtjSán- dor (az MDF—Kisgazdapárt —Vállalkozók Pártja koalíció támogatását élvezte), Ficsór József (SZDSZ) és dr. Kardos András (független) jelölt. A huszonhét tagú testület szavazataiból az első forduló­ban dr. Albrecht 8-at, Ficsór 7-et, dr. Kardos 11 -et kapott meg, tehát a tisztség elnyerésé­hez egyikükre sem voksoltak elegendő számban. A délutáni második forduló már ered­ménnyel járt, ugyanis dr. Alb­recht Sándor visszalépett Fi­csór József javára, így az a megismételt szavazáskor 16 szavazatot kapott, míg dr. Kardos Andrásnak jutott 11. Tehát Kiskunfélegyháza pol­gármestere a Lenin Tsz (volt) elnökhelyettese lett, aki egyben a 13. számú választókerület képviselője az önkormányzat­ban. Délután egy újabb ülésen al­polgármestert is választottak Kiskunfélegyházán. Két jelölt volt: dr. Albrecht és dr. Kar­dos. Az alpolgármesteri tisztsé­get dr. Kardos András* a város volt tanácselnöke tölti be a képviselők szavazatai alapján. (Folytatás az 1. oldalról) Bush beszéde Hawaiiban (Folytatás az 1. oldalról) BLOKÁD-MAGYARORSZÁG, 1990 OKTÓBER A demokrácia győzelme „KÖSZÖNJÜK, TAXII" A csupa nagybetűs felirat pár perccel a megálla­podás megszületése után jelent meg egy piros kecs­keméti Dacián — a taxisok érzékelhető elégedett­séggel számoltak be róla CB-rádión a kollégáik­nak. Az éter különben is boldogságtól volt hangos, a blokád hadijelentései után Kossuthon és Danubiu­son egyszerre szólt a TV 1-gyel a lábadozó miniszterelnök, akinek a kormánya az elmúlt 34 év legsúlyosabb politikai válságát élte át — az ország népével együtt. Ha van miért örülnünk, az nem is feltétlenül az, hogy „csak” 50 forint körül lett megállapítva a benzinár, hiszen nagyon-nagyon sok embernek (kivéve talán az MDF tüntetőit) már ez is megfizethetetlen, hanem hogy — az utolsó pillanatban — politikai megoldás született s hétfőn nem polgárháború kezdődött, hanem alkotó mun­ka. Mondhatnánk úgy is, hogy a vasárnap este aláírt megállapodás a demokrácia győzelme; a jó­zan belátásé a tekintélyelv és a presztízsvédelem fölött. Az ügy politikai tanulságai hetekre való munkát adnak elemzőknek. A legelső konzekvenciát mégis a kormánynak kell levonnia: a jövőben — hiába hivatkozhat biztos parlamenti többségre — nem hozhat döntéseket az érdekegyeztetés hivatalos fó­rumait megkerülve, a társadalom háta mögött. A tiltakozása kirobbanásának primér oka ugyanis éppen az volt, hogy a hivatalos nyilatkozatok elle­nére, miután közölték, hogy a benzináremelés nem szerepel a kormányülés napirendjén (ami persze azt is jelenthette, hogy a döntés már korábban megszületett), nagy hirtelen mégiscsak bejelentet­ték a példátlan emelést, ami ráadásul fele részben kizárólag a költségvetés adóbevételeinek növelését szolgálta. Az a körülmény, hogy az ország vezeté­sét ellátó kormánynak fogalma sem volt arról, hogy a döntés ekkora társadalmi elégedetlenséghez vezet, nagyon szomorú bizonyítvány, hiszen a je­len helyzetben ezt gimnazisták is megjósolták. Az újságok eldugott hírekben jelezték, hogy éppen Magyarországra érkezett az IMF küldöttsége — ebből utólag azt a következtetést is levonhatjuk, hogy talán a Valutaalap delegációja várt el, az ország pillanatnyi gazdasági helyzetének megisme­rése után, azonnali intézkedést — de akkor ezt kell bevallani és nem szabad homályos értelmű, a leg­több ember számára követhetetlen „szakmai” ma­gyarázatokba bonyolódni (Bőd Péter Ákos, Rabár Ferenc), különösen nem, ha ezeket a „szakmai” kommentárokat könnyűszerrel meg lehet cáfolni. A kormány rossz döntést hozott és a válság emiatt robbant ki — ebben a véleményben itt és most a legtöbben egyetértenek. Szociológiai rejtélynek látszik, hogy miért éppen a taxisok válhattak Blokád-Magyarország hét végi főszereplőivé — holott ebben semmi titok nincs. Az igaz, hogy őket nyilvánvalóan az átlagosnál jobban érinti az áremelés, de az is igaz, hogy ez a nagyságrend mindenki mást is sújt, hiszen inflációs hatása már-már kiszámíthatatlanul nagy. (Ez volt a második ok, ami miatt azonnal társadalmi vál­sággá mélyült a konfliktus, hiszen a következmé­nyeket azonnal beláthatta a háziasszony is, aki csütörtökön 4, pénteken azonban már csak 8 fo­rintért tudott egy tojást megvenni a kecskeméti piacon). A benzinár mindannyiunk ügye. Ám a lé­nyeg: ebben az országban a taxisok jól szervezett, figyelembe veendő erőt jelentenek. Irányításuk, egymás közötti kapcsolattartásuk a CB-rádiókkal abszolút megbízható (irigylik is őket némelykor a rendőrök), ismerik a várost, mint a tenyerüket, s mert különleges munkát végeznek, nem mindig veszélytelen körülmények között, olyan mérhetet­len az egymás iránti szolidaritásuk (gondoljunk csak arra, hány ezer taxis zarándokoltál legutóbb is egy meggyilkolt társuk temetésére), hogy igazi közösséget alkotnak, ahol a kollégák félszavakból értik egymást. Ezért voltak — mert ezért lehettek — a taxisok a főszereplők. Ugyanakkor a nép nélkül semmire sem mentek volna, és a nép — még ha a Híradó („a kormány hadállása” — ahogyan a külügyminiszter nevezte volt) más helyzetképet mutatott-is — általában szimpatizált velük. Lakótelepiek teát főztek az éj­szakai hidegben is kitartóknak, más fölajánlotta, hogy az ő saját kontójára ehetnek valahol — a példák vég nélkül sorolhatók. Az idő, persze, meg fogja szépíteni és szelídíteni az emlékeket. Soha nem szabad azonban elfelejte­ni, hogy voltak a válságnak szikrázó pillanatai is: minden helyszínen. A híradásokból például leszűr­hető, hogy a kormány karhatalomhoz kívánt vol­na nyúlni, ám ezt a köztársasági elnök megakadá­lyozta. Szerencsénk, hogy Göncz Árpád az elnök. Ám meleg helyzet ezenkívül is adódott, szinte min­den blokádnál: a kecskeméti Shell-kút körül né­mely külföldi, aki a várakozást szesztartalmú ita­lok nyakalásával töltötte, bizony fenyegetőzött az­zal, hogy robbant, és másutt is elkelt az erély a felháborodott indulatok megfékezésére, bár talán nem jobban, mint egy focimeccsen. Külön csatát vívtak a sajtó emberei is. A pártat­lanság — tehát a pontosság és a hitelesség — kritériumának legkevésbé a legnézettebb Híradó felelt meg, azzal pedig, hogy szombaton este ellen­őrizetlenül röpítette föl a megállapodás hírét, szak­mailag soha jóvá nem tehető hibát vétett. A rádió­ban érdekes volt a stábok értesülésükért folyó csa­táját figyelni a Danubius és a nem kereskedelmi adók között — döntetlen eredmény született. (A tévében azért ki nem maradhat a kettes csatorna visszafogottabb, hitelesebb programja. És persze a helyi, kecskeméti televízió, amely e válságban jó kétszázezer embernek tudott azonnali információ­val szolgálni). A válság elmúlt. Nyilvános kezelése azt a re­ményt élteti mindenkiben, hogy köztársaságban nem feltétlenül rendőrökkel való fenyegetéssel, ha­nem az érdekelt felekkel egyitt tartott, az ő érde­keiket is figyelembe vevő, a demokratikus játék- szabályoknak megfelelő tárgyalásokkal lehet a konfliktusokat — nem megoldani, hanem: meg­előzni. Ez — lenne — nemzeti érdekünk. Ballai József RÁDIÓJEGYZET Virrasztók A jegyzetíró zavarban van. Az elmúlt hét közepén még azt gondolta, hogy időszerű lehet az 1956-os eseményekre emlé­kező műsorokról készült reflexiója. A hét végére azonban egészen más kötötte le az ország lakosságának a figyelmét. A rádiót is betöltötte a közlekedést megbénító „engedetlen­ségi” mozgalom — a benzin árának emelése miatti tiltakozás — visszhangja, a tájékoztatási kötelezettségből fakadó hír­adások elsöprő hulláma. A rádió ebben a helyzetben — mint már nem egyszer a magyar újkori történelemben — akaratán kívül is előlépett, átalakult egyfajta országos közvetítő szer­vezetté. Habár ezt most már egyre inkább megoszthatta fiatalabb testvérével, .a televízió hatásos, láttató — bár idő­ben nyilván korlátozottabb — eszközeivel. . Attól kezdve, hogy pénteken hajnalban Kondor Katalin hírt adott az utakat lezáró taxisok és fuvarozók követelései­ről, szinte valamennyi közérdekű műsor bekapcsolódott az események figyelésébe. A délelőtti Napközben közlekedési tudósításai már a teljes blokádról adtak jelentést. A Ráadás aznap esti különkiadásában a szakértők mondták el vélemé­nyüket. De ez uralta nagyrészt a szombati 168 óra, sőt a hajnali Házibuli műsorát is. (Ez utóbbi szerkesztői vasárnap reggel hat óra tájban a zárlat enyhülésének hírével köszöntek el hallgatóiktól.) Mint kiderült, a rádió munkatársai — áldozatkészségük­ről is bizonyságot téve — kiválóan megfeleltek ennek a rendkívüli feladatnak. A hallgató szorongva, reménykedve várta a kibontakozást jelző híradásokat. Talán sokunk nevé­ben mondhatom: köszönet a munkájukat becsülettel végző rádiósoknak, az érettünk is virrasztóknak! 200 éves Szívet melengető műsorokkal emlékezett meg a rádió szer­kesztősége a magyar színjátszás kezdeteiről. A kétszáz év előtti esemény nem csak színháztörténeti szempontból érde­kes az utókor számára. A magyar nyelv védelme, megőrzése, a reformtörekvések kibontakozásában el sem képzelhető a szellemi „szálláscsináló” lelkes színjátszók nélkül. Kelemen Lászlónak, az első magyar hivatásos színtár­sulat kecskeméti születésű igazgatójának alakját idézte fel a csütörtöki Hajszálgyökerek című műsor. A magyar színészet hőskoráról Magyar Fruzsina írt dokumentumjá­tékot, melyet Thália szekerén címmel vasárnap délután a Kossuth rádió tűzött műsorára. Feljegyezte a krónika, hogy Kelemenék a Hamlet előadására készültek, de idő híján egy németből magyarított vígjátékot, az Igazházi, egy kegyes jó atya című darabot adták elő. Ezt most a késő éjszakai órákban hallhatták a kuriózumot kedvelő rádióhallgatók. Lényegében ehhez kapcsolódott az elmúlt hét elején az a műsor is, amely a Rádiójáték-szín régi magyar drámai bemutatóinak részleteit elevenítette fel ki­váló művészek közreműködésével. A magyar színjátszás hőskorát idézték ezek az adások. Talán a színjátszók mai buzgalmára és helytállására is gon­dolt közben a szerkesztő és a hallgatóság. Ha kedve támad ... Az élet nem áll meg, s hinni szeretném, hogy az emberek­nek majd kedvük támad, és tán idejük is lesz egy kis kikap­csolódásra. Ha előbb nem, vasárnap, mondjuk délelőtt, akár főzés, takarítás közben is hallgathatják a rádiót. A Petőfin tíztől tizenegyig Bulla Emma szól régi ismerőseihez a hangar­chívum segítségével. Délután háromkor Déry Tibor: G. A. úr X-ben című regényének első részletét — 3 részlet! 3 vasárnap — kezdi el a Kossuth rádió. Este a Petőfin A nemzet napszá- mbsai címmel 15 részes sorozat kezdődik a régi színészélet mosolyra késztető vagy szívet markoló történeteit, emlékeit felelevenítve. Késő este — nem tudom, miért ilyenkor — a Bartók rádióban emlékműsor lesz Száraz György születésé­nek 60. évfordulója alkalmából. Sokan voltak, voltunk tisz­telői az igazmondó, bátor .író-történésznek. A rádió most visszahozza közénk egy kis időre. F. Tóth Pál fi \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents