Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-30 / 254. szám
I 4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 30. \ 1 SVÉD PARTNERREL A SZOVJET PIACRA < AUTÓK, KIÁLLÍTVA Ha emelik az energiaköltségeket, növekszik a hús ára is — Tenni kellett valamit, hogy megfeleljünk a nyugati piac előírásainak — kezdte a beszélgetést Su- hajda István, a Kunsághús igazgatója. — Ezért üzembe helyeztünk egy világszínvonalat képviselő, a holland Stark cég által készített sertésvágó, -tisztító vonalat. Ennek óránkénti teljesítménye 180 sertés levágása és hófehérre való, tisztítása, amelyhez mindössze nyolc ember kell a korábbi harminc helyett. Maga a berendezés nyolcvan, az épület harmincmillió forintba került. Mint említettem, ez kötelező lépés volt ahhoz, hogy az igényesebb, a minőséget valóban számonkérő piacra betörhessünk. Mindezt tíz hónap alatt hoztuk létre, s rövidesen megtörténik a nemzetközi higiéniai vizsgálat. A Kunsághústól eddig is küldtek Lengyelországba, Romániába és a Szovjetunióba húst, akkor a minőségre sem az átvevők, sem az eladók nem helyeztek túl nagy súlyt. Ebből az igénytelenségből, s természetesen a pénztelenségből fakadt az európai ..minőségtől való elmaradás. . Vz, úgy véljük, nem kíván magyarázatot, miért csökken a belföld érdeklődése a hús iránt. Alapvető oka a fizetőképes kereslet csökkenése, a magas árak. Ezt a húsipar is érzi, mert a hazai fogyasztás visszaesése mellett 1989-ben a vágósertésnél hatvan, a marhánál ötvenöt, a fél és darabolt sertésnél hetvenöt százalékkal kevesebb az exportszubvenció, amelyet ez év ben tovább csökkentettek, a sertésnél húsz, a marhánál harmincöt szá- zalékk al. S ezcsupán a dologegyik oldala. A dollár világpiaci árfolyamár nak változása szintén felér egy szub- venciómcgvonással. — Az export jelenleg áll, s nem kevesebb, mint nyolcszáz tonna fél sertés és marha; emellett négyszáz tonna zsír van a raktárakban. Ezek fagyasztott .áruk, tehát belföldön nem értékesíthetők. A jelentős készletek miatt szükségszerűen csökkent a vágások száma, a tavalyihoz képest mintegy tíz százalékkal, de az év vége felé ez az arány tovább emelkedik. Annak ellenére, hogy minden évben vágtunk teheneket, üszőket, az idén ezek száma növekedett. A tejipar — tudomásunk szerint — az idei tejmennyiségnek csupán nyolcvan százalékát vásárolja meg, s ezért arra számíthatunk, hogy a tehenek és az üszők kivágása tovább növekszik. Ez semmiképpen sem jó dolog. A Kunsághús húskészítményeinek mennyisége ez évben mintegy 15 százalékkal növekedett — főként az alacsonyabb árucikkeket keresik —, de ki kellett lépniük a hagyományos kereskedelmi körből, s eljutni az ország minden részébe. Ez ugyan növelte a költségeket — kevesebb lesz a nyereség —, de csökkentette a készletek mennyiségét. Vajon jövőre miképpen biztosítja a vállalat az alapanyagot a leendő exporthoz, a belföldi tőkehúsellátáshoz, illetve a húskészítínények előállításához? — Tavaly, de az idén sem volt jellemző a szerződéskötés, legalábbis sertés esetében. A megyében, felmérésünk szerint, még kilencszázezer sertés van, tehát kisebb állomány ellenére még lesz annyi vágósertés, amelyre a vállalatnak szüksége lesz. Januárban az élő sertés átvételi árát 66,50 forintban állapították meg. Mi éves átlagban hetven forintot fizettünk kilónként, tehát bőven van deficitünk, amelyhez hozzájött az áremelés. A belföldi fogyasztás 20-25 százalékkal tovább csökken majd, hiszen a drágább táp- és abraktakarmány, a növekvő energiaköltségek, a fűszerek, mosószerek árának további emelése magával hozza a hús árának emelését is. A Kunsághús, de úgy tűnik, más húsipari vállalatok sem tudnák versenyre kelni a nyugati termelőkkel, előállítókkal. Ennek egyik — talán alapvető — oka, hogy a Közös Piac országaiban a hústermelést 40 százalékkal dotálják. Van azonban más hiba is, túlságosan zsírosak a sertések. Az „eszményi” száztíz kilós sertésben — leszámítva az öt kiló vágási, a ll,5 kiló párolgási és hűlési veszteséget — 42 kiló zsír és szalonna van. A 105'kilós sertésért a vállalat 7350 forintot fizetett — a zsírért, a szalonnáért is hetven forintot —, s eladta 9275 forintért, ebben nincs benne a költség. A fennmaradó 1925 forintból kell fedezni a már említett veszteségeket, az energiát, a szállítási költséget, s természetesen a munkabért, amely kilónként 44 fillér. — Felmértük alaposan a helyzetünket, s rájöttünk, a megélhetéshez, a továbbfejlődéshez egyetlen kiút vezet, a külföldi tőke bevonása. Egy svéd magáncéggel tárgyalunk, amely szeretné befektetni a pénzét a vállalat korszerűsítésébe, ezért még ebben az évben létrehozzuk a részvénytársaságot, amelyből a svéd cég 51 százalékkal részesülne. A cél nyilvánvalóan az export, de nem a skari^ dináv országokba, hanem a Szovjetunióba ... Gémes Gábor Kunszentmiklóson KÖRÜLTEKINTŐ RENDEZÉST nem tülekednek a fóldért A kormánykoalíció pártjainak képviselői nemrégiben egye/te tő megbeszélést tartottak, amelynek központi témája a földkérdés rendezése — tekintettel az Alkotmánybíróság állásfoglalására, amely lényegében elvetette a kisgazdapárt által szorgalmazott megoldást. Jóllehet azóta már az egyeztető tárgyalásokról kiadott közlemény megfogalmazásait is másként értelmezik a részt vevő felek, nem érdektelen meghallgatni a „vidék” véleményét is. Hiszen'— akármi is lesz a végeredmény — földet semmiképpen nem a fővárosban osztanak, hacsak nem fővárosiaknak __ Ku nszentmiklóson az Egyetértés Tsz több mint 14 ezer hektár földterületen gazdálkodik. Eddig a pártoknál 370 hektárt igényeltek vissza a korábbi tulajdonosok — mondja dr. Kovács László helybéli ügyvéd, aki — a szövetkezet és az érdekelt állampolgárok megkeresései nyomán a földügyietek jogi rendezésével is foglalkozik.' ■ Ezek azonban nem rendezett ügyek, gyakorlatilag az igénybejelentés történt meg. — De azért adtak már ki Tőidet? — Természetesen. Én csak azzal vállaltam a megbízatást, hogy korrekt módon intézzük az ügyeket. Ha tehát az állampolgár igénye jogos, akkor a földet ki kell adni részére. Ez eddig így történt, sőt, volt eset, hogy még a hagyatéki ügy lezárása előtt — miután az öröklés biztos volt — kiadták a földet. — Az ön által említett számokat összevetve nem túl nagy a tülekedés. Vagy más a tapasztalata? — Volt olyan ügyfelem, aki elmondta, van tíz hold földje, ebből kettőt szeretne majd kivenni, hogy a két gyerekének legyen egy-egy hold, afféle „háztájiként”. Nem igaz tehát, hogy ebben a pillanatban mindenki ki akarja vinni a földjét. Más kérdés, hogy olyan földtörvény kellene, amelyik szabaddá teszi a földforgalmat. Hogy aki most nem is tudja kivenni, az két év múlva megtehesse és akkor jól gazdálkodik majd rajta. Akad persze olyan idős ember is, aki már traktort is vásárolt... — Az Alkotmánybíróság döntése után a tsz-ben dolgozók megnyugodtak, vagy tovább tart a bizonytalanság? — Jó néhányukkal beszéltem, s valóban megnyugvás tapasztalható. De falun senki nem azt mondja, hogy a földet nem kell visszaadni. Csak ennek a mikéntjét kell alaposan meggondolni. Itt, Kunszentmiklóson mindenki elismeri, hogy a tsz-re szükség van, mert egyszerűen nincsen olyan erő, amelyik a szövetkezetét helyettesíteni tudná magángazdaként. Hogy öt-tíz év múlva kialakul-e, azt ma nem lehet tudni. Mert itt a földvisszaigénylők elsősorban idős emberek. Igaz mások, ugyancsak korosabb gazdák, meg bent akarják hagyni a földjüket. Egyelőre legalábbis. Később esetleg eladják, ha lesz erre lehetőség, vagy a család gazdálkodik « majd rajta. Ezek alapján mondhatom, Kunszentmilóson nem olyan nyugtalan a nép emiatt. — Akkor inkább a reprivatizációt sürgető követelések okoztak bizonytalanságot? — Nézze, Kunszentmiklóson 380-an dolgoznak a termelőszövetkezetben. Egyéni gazda, valamint más üzemben foglalkoztatott mezőgazdasági munkás összesen lehet talán százötven. De még egyszer mondom: a földkérdés rendezését mindenki fontosnak tartja.'Ám azt körültekintően kell csinálni! Mert azzal sem lehetett volna egyetérteni, hogy csak az kapja vissza a földet, aki azonnal gondoskodni tud a hasznosításáról. Viszont az is elfogadhatatlan, hogy, a korábban föld nélküli tsz-dolgozó csak l-2 hektárt kaphasson. Amikor az állami vállalatok privatizációja során ennél lényegesen nagyobb arány is lehetséges lesz. | — Akkor hát vegyen földet pénzért? — Igen, nagyobb területet téri-, tésért, de hosszabb törlesztéssel. Mert az kizárt, hogy az érdekeltek többsége azonnal tudna nagyobb összeget fizetni a földért és a szükséges felszerelésért. Váczi Tamás 0 A Renault 5-ös méltó utódja a Clio — első keleti bemutatkozása volt ennek az idei típusnak. 0 A tűzvörös Ferrari, mintegy megvalósult álom, senkit sem hagyott közömbösen. Madzag is, méz is... A BNV területére, október 20- ától, három napon keresztül tódult a nép automobil-nézőbe. Megtekinthető volt az európai, amerikai és néhány japán autócég új és legújabb terméke, s az összes elképzelhető hasznos és haszontalan kiegészítő tartozék, dísz és kütyü- bütyü. Néhányan árultak is, új és használt személyi és haszonjármű- vet. Csillogás és ígéret korlátlanul — akárcsak az árak. Azért mindenki bizakodott — de egy-két pesszimista már megvette az idei Mercedesét, Citroen XM-jét, Vol- vóját, esetleg Porschéját. 0 Ez az a Taiga, amivel nem a hobbikertbe járunk. 0 Csendes és tiszta szerénység — Hódgép-Evig villanyautó. 0 A francia Trabant: Citroen AX. Kilencvenes tempónál elég 3,9 liter benzin. 0 Négyötéves gyermekek, felnőttek bemutatója egy-két keréken. (Kép és szöveg: Straszer András)
