Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-17 / 244. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. Október 17. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) Nemes­nádudvaron is Nett A bajai Nett Konfekció- ipari Vállalat hat éve létesí­tett varrodát Nemesnádud­varon, a helyi termelőszö­vetkezettől bérelt épület- együttesben» Jelenleg több mint harminc nőnek ad munkát a Nett, s tanulókat is foglalkoztat. Készítenek itt női blúzokat, férfiingeket, gyermekblúzokat és -inge­ket. Munkájukat dicséri, hogy főleg exportra dolgoz­nak — most éppen Hollan­diába és a Szovjetunióba —, de magyar boltokba is kerül a szép ruhaneműből. Mo­dern gépekkel termelnek, gőzvasalóik is a legkorsze­rűbbek. , TRAGIKUS HŐSKÖLTEMÉNY A családfenntartás felelősségét vállal­ni kényszerülő asszonyok hősiességét csak elhivatott író érzékeltethetné mél­tóan. A történelmi kor egyik napról a másikra az üldözöttek, a gyanúsak, a jobb falatra érdemtelenek közé nyomo­rította őket. A családi emlékek megmentője Könnyebb volt közülük a gyermek­teleneknek? Magukra maradtak kínja­ikkal. Egyikük-másikuk akkor mon­dott le végleg az annyira várt kisfiúról-, kislányról. (Jóval több magyar élne ho­nunkban, ha a szovjetek nem lágérez- nek a békekötés után évekig több tíz­ezernyi magyart.) Dr. Hobzsnyai Ambrus és felesége életéből is a legszebb éveket rabolta el a hadifogság, a börtön. A volt vezető ügyész otthonába egy ávós tisztét köl­töztettek. Szerencse, hogy az utolsó pil­lanatban rokonoknál, szomszédoknál sikerült néhány berendezési tárgyat el­rejtenie. Még ma is végigfut a hideg Holozsnyainén, ha F.-nére, a hintón közlekedő tanácsi „ügyintézőre” gon­dol. O foglalta le a bútorokat. Ráför­medt, amikor az egyik széket meg akar­ta menteni. „Egyedül él, minek magá­nak két ülőhely, elvisszük a fölösleget”. Hetekig futkosott állás után. A Be- retvás üzletvezetője könyörült meg raj­ta. Boldog volt, hogy éjszakai mosoga­tó lehetett. Jószándékú ismerős vitte át innen a gyógypedagógiai intézet kony­hájába. Dr. Főző Endréné ismerte-föl: nem oda való a sorsát csendesen tűrő asszony. Csak akkor háborgott, ami­kor beteg férje fogvatartási költségeit is vele akarták megfizettetni, mert az idős ember nem tudta börtönben megkeres­ni az ebédre valót. Taxizást vállalt Ma is élne Éva asszony, dr. Bakkay Tiborné, Kecskemét kulturális életének kimagasló személyisége, ha férje bör­tönévei nem gyötrik meg szervezetét. A szakmai körökben országosan szá­mon tartott pedagógus fájdalmát ma­gába fojtva, nemes méltósággal viselte el a megpróbáltatásokat. Jómódban nőtt fel dr. Rákossy Ar­pádné. Megtanulta az autóvezetést is. Ennek a tudományának köszönhette kenyérkereső foglalkozását.,Az akkor még Tefu vállalat segítőkész igazgató­ja, Sohajda József alkalmazta. Dolgo­zott a raktárban, különböző beosztá­sokban, évekig a főnök gépkocsiveze- tőjeként kereste kenyerét. Innen kerté magát taxisnak. Volt, aki apácának, volt, aki egészen másnak nézte, mivel­hogy akkoriban több női munkaválla­ló került a közlekedési vállalatokhoz ezekből a rétegekből. Aki néhány szót váltott vele, azonnal tudta, hogy ezt a gondjait magányosan cipelő asszonyt két gyermeke tisztessé­ges felnevelése foglalkoztatja. Minde­gyiket kitanittatta. ­A szűkös (Kisfaludy utcai lakásba tért vissza a börtönévek letöltése után férje, merj a Nagykőrösi utcai otthonu­kat elvették. Dr. Rákossy Árpádnak — hiába értett sok mindenhez, hiába szerzett felsőfokú képzettséget — csak takarmánykeverői állást találtak. Be­csülettel dolgozott. Később előléptet­ték a Mezőkernél, adminisztrátor lehe­tett. O sem élhette meg a család sorsá­nak jobbra fordulását, elvitte a tüdő­rák. Öt embert tartott el Koplaltak, nyomorogtak Gorzóék. Még a családi pótlékot is megvonták tQlük. Az asszony kegynek tekinthette: segédmunkás lehetett a Platter Kon­zervgyárban. Könnyekig meghatódva vette át 1951 karácsonya előtt a vele együtt dolgozó cigányasszonyok aján­dékcsomagját. „A gyerekeknek, adtuk össze”, mondták indoklásként. Tudta, persze hogy tudta, innen-onnan csen­ték el az édességet. Mi azonban az ő jóindulatú vétkük az intézményesített országos gazemberséghez? Közben be- vasaltak rajta rabtartásért több mint négyszáz forintot. Hancsch igazgató jóvoltából került a Moziüzemi Válla­lathoz. Innen ment nyugdíjba, szűkös nyugdíjához itt keres némi mellékest. Szabadulása után férje sokfelé há­nyódott. Végül az Asztalos Javító Szö­vetkezetnél dolgozott főkönyvelőként. Régi önmagát Sohasem találta meg. Ha meglátott egy rendőrt, átment az út túlsó oldalára. Megrokkant szervezeté­0 Holozsnyainé csak engedélyezés után vihette be ezt a fotót férjének. 0 Felszólítás rabtartás megfizetésére \vel könnyen bírt a második szívinfark­tus. Élt 56 évet. Ez áll fejfáján. Ebből tízet szinte kirekesztve a társadalom­ból. A gyerekek boldogulásáért Csakazértis-emberekké formálta édesapjuk példája a három Gorzó gye­reket. Hazájuknak akarták,megmutat­ni: igenis hasznára lesznek népüknek. Még akkor is, ha ez nem tetszik Elekes igazgató úrnak. Már Szó volt a legidő­sebb gyerekről, aki most állami díjas biokémikus, orvosegyetemi tanár a kö­zépső fiú, az Agrobank kecskeméti iro­dájának vezetője az egy szem lány. Dr. Nagyék lánya és fia is megtalálta helyét az eleiben. Úgyszintén a két Rá­kossy gyerek is, pedig a fiút eltanácsol­ták a Katonából. A piaristáknál érett-, ségizhetett, de akkor, ennyi hátránnyal mar nem sikerülhetett az egyetem. Heltai Nándor Irányüelző Ősz a közlekedésben Beköszöntött az ősz. A közutakon ez az időszak a legnehezebb. Lassú a köz­lekedés ritmusa, csökken az utak átbo­csátóképessége, de ezzel együtt növek­szik a járművezetőkben a mielőbbi cél­hoz érés türelmetlensége, feszültsége. Nedvesek, csúszósak a burkolatok, a szélvédő üvegre felcsapódik a földútról felhordott híg sár, az elszórt termény, A volán mögött ülőkre rátelepszik az egyhangúan kopogó eső okozta álmos­ság. • Mindez önmagában is veszélyeket hordoz, hiszen a nyomott hangulat, az állandó szürke égbolt, a lassú, oszlop­ban történő haladás oíykor meggondo­latlanságra csábít. Vannak azonban ennél is súlyosabb, állandóan visszaté­rő gondok. Kivilágítatlan lovas kocsik, kerékpárok, amelyek észrevétlenül be­levesznek a homályba, s csak a jó sze­rencse vagy a gépkocsivezető lélekje­lenléte menti meg életüket, testi épségü­ket. A felsorolás-ezzel még nem ért véget, hiszen az ősz a szüret ideje. Gép­kocsivezetők, utasok egy-egy közeli vagy éppen távoli útról hazatérve fel­háborodottan mondják el az esetek so­kaságát a murcitól ittasan csellengő gyalogosokról, kerékpárjukkal „beta­karózó”, az úttesten alvó részegekről, esetleg a személygépkocsival száguldo­zó, merész előzéseket végrehajtó, felte­hetőleg előzőleg italozó fiatalemberek­ről. A közúti baleseti statisztika bizo­nyítja, hogy ősszel ugrásszerűen emel­kedik a kerékpárosok és segédmotor­kerékpárosok okozta balesetek száma, több lesz az árokba csúszás. S ezzel együtt: emberek halnak meg, szenved­nek maradandó vagy súlyos sérülést, okoznak önmaguknak, családjuknak és másoknak gondot, bánatot. Mit lehet és kell is tenni, hogy az őszi-téli közlekedésben kevesebb le­gyen a baleset, a tragédia? Néhány alapvető tennivalóra hívnánk fel a köz­lekedők figyelmét. Az őszi utakon való haladás új vezetési technikát kíváp, hi­szen a nedves burkolaton a blokkoló fékezés egyértelműen a gépkocsi csú­szását eredményezi. Nagyobb gondot kell fordítani a sebesség megválasztásá­ra, ugyanis bonyolultabbá válik a for­galom, rosszabbodnak a látási és útvi­szonyok, hosszabb lesz a féktávolság. A jogszabály is előírja, hogy a járművet — legyen az kerékpár, lovas kocsi vagy gépi meghajtású jármű — ki kell világí­tani, még nappal is, ha a látást köd, sűrű eső nehezíti. Külön és nyomatékosan kell szól­nunk az italozásról. A tapasztalatok szerint a megyében az utóbbi időben egyre gyakoribb az ittas járművezetés, a balesetek több mint egyharmadát ré­szeg kerékpárosok, segédmotorosok, lovaskocsi-hajtók és gépjárművezetők okozzák. Egy-egy pohár bor elfogyasz­tása önmagában még nem bűn, de tra­gédiához vezet, ha valaki ilyen állapot­ban ül a volán mögé vagy a kétkerekű nyergébe. Nem a rendőri ellenőrzéstől, az utána kiszabható büntetéstől kelí rettegniök az ittasan közlekedőknek, * hanem attól, hogy saját bőrüket viszik a vásárra vagy okoznak másoknak ha­lálos szerencsétlenséget. Gondoljon mindenki arra, amikor közlekedik: várja az otthon, a család, a munkahely. Kár kockáztatni néhány pohár borért a szabadságot, az életet! Miért hibás egy döntés? A kezdő gépjárművezetők azért dön­tenek többnyire hibásan, mert az adott forgalmi szituációból nem biztos, hogy a meghatározó momentumokat veszik észre, nincs tapasztalatuk — megfelelő mennyiségű emlékképük —, hogy az adott szituációban mi történne, ha pél­dául lassítana, vészfékezne, elrántaná a kormányt, lassítva kitérne stb. A nagy gyakorlatú, balesetmentesen közleke­dők azért döntenek majdnem mindig jól, mert a látható forgalmi helyzetből ők folyamatosan a következő pillana­tokban létrejövő szituációt látják és a cselekvésük is arra irányul. A szemük szinte az izmok mozgását (például fék­pedál benyomása) irányító idegekkel van „összekötve” a gyakrabban előfor­duló szituációs helyzetekben. Ahhoz, hogy valaki gyakorlott vezetővé vál­hasson, több éven keresztül tudatosan nagy figyelemmel és önfegyelemmel kell vezetnie a járművét — sohasem száguldozva, bravúroskodva —, mert különben balesetet okoz, illetve baleset áldozatává válik. A kockázatvállalási készség és a koc­kázat egyéni értékelésének.szerepe, az önismeret, mint az önuralom egyik té­nyezője, a közlekedési partnerekkel va­ló találkozás jellemzői: egy-egy part­nerrel csak viszonylag rövid ideig talál­kozunk, ez az idő nem elegendő arra, hogy neveljük partnereinket (az ilyen igyekezet inkább káros). Fogadjuk el őket olyannak, amilyenek és próbál­junk alkalmazkodni. Van, akinek az önfegyelem felnőtt korára már a „vérévé” vált, de sokak úgy gondolják, hogy az önfegyelem is a személyi szabadság korlátozása. Az önfegyelem a közlekedésben szükséges együttműködés feltétele. A közúti köz­lekedés igen sok veszélyt rejtő „tevé­kenység”, ahol fegyelmezett vezetés közben is számolni kell akár önma­gunk, akár mások tévedésével. Együtt­működéssel háríthatjuk el az esetleges tragédiát. A biztonságos közlekedés, a jármű feletti uralom is megtanulható A közúti járművek kezelésének, a velük való közlekedésnek a tanulása már kisgyermekkorban, a kerékpározással kezdődik és valamikor — meghatározatlan életkorban —, valamilyen gépi meghajtású jármű kezelésének megtanulásával ér véget. A közúti gépjárműveket azok vezethetik, akik a tanfolyam elvégzése után sikeres — hatósági — vizsgát tettek és megfelelnek az egyéb elvárásoknak is. A jelentkezők igen nagy háayada képes arra, hogy a vezetői engedélyt megszerez­ze. Van aki — általában a fiatalok — a kötelezően előírt gyakorlati óra levezetése után azonnal, de a jelöltek többsége pótgyakorlóórákkal szerzi meg azokat az ismereteket, amelyek alapján a vizsgabiztos alkalmasnak minősítheti az önálló vezetésre. Arra, hogy képes lesz fegyelmezetten, tudatosan — önmaga es mások veszélyeztetése nélkül — úgy vezetni, hogy a szükséges automatizmusokkal, a közlekedési érzéke és a közlekedési karaktere kialakulhasson. A tanfolyam elvégzése, a vizsga csak alap. Jó, ha a kezdő vezető — mielőtt európai körútra indulna — a tankönyvében előírtak szerint mindazt gyakorolja, amire a tanfolyamon — esetleg — nem volt lehetősége. Ezek: az országúti, az autópályái, szürkületbeni és éjszakai, hegyi, esőbeni, szélbeni, havas útoni, ködbe- ni, belvárosi stb. vezetés. ­JŐ TUDNI Az ittas és a nem ittas járművezetők által okozott balesetek sebességelemzé­se azt mutatja, hogy amig az 50 kilomé- ter/óra alatti sebességtartományban a nem ittasok szerepe a nagyobb, addig az ennél magasabb sebességtartomány­ban az ittas járművezetők játsszák a. jelentősebb szerepet. Ebből már követ­kezik az is, hogy — miként a statiszti­kai adatok mutatják — a gépjárműve­zetők által ittasan előidézett balesetek körében magasabb a halálos és a súlyos kimenetelű bálesetek aránya. * Az ittas balesetek körében a 0,8 szá­zalék feletti alkoholos befolyásoltság mértéke rendkívül magas. A járműve­zetők 80,8 százaléka, a gyalogosok 67,6 százaléka az említett véralkohol- koncenlráció felett idézte élő a balese­tet. Különösen a lakott területen kívüli baleseteknél játszik a jelentősebb alko­holos befolyásoltság nagy szerepet. En­nek nem mond ellent az, hogy egyrészt az ittas balesetek nagyobb része lakott területen belül következik be; másrészt hogy lakott területen kívül az ittas ba­lesetek részaránya magasabb. Az alkoholfogyasztást követő lebom­lási idő letelte után csak akkor szabad nyomban újból járművet vezetni, ha a megivott alkohol mennyisége nem ha­ladta meg az 50 grammot. Ennél na­gyobb alkoholmennyiség esetén már je­lentkeznek a posztalkoholos állapot tü­netei. Túl a szédüléses állapoton a legna­gyobb veszélyt a reakcióidő jelentős megnövekedése jelenti. Tévhit, hogy a sör alkoholtartalma kicsi! Fél liter sör­ben kb. ugyanannyi alkohol van, mint fél deci pálinkában. Ilyen mennyiségű alko­hol lebontásához körülbelül 3 óra szük­séges. * A legtöbb ittas baleset novemberben, éjszaka, rossz látásai viszonyok között következik be. A nem ittas balesetektől jellemző eltérések: az ittas balesetek kö­zött több következik be útkanyarban, kevesebb a főútvonalon, gyakoribb a szi­lárd tárgynak ütközés, a farolás, a pálya elhagyása; ritkább a gyalogos elütése; sokkal gyakoribb a még egyeves vezetési gyakorlattal sem rendelkező személyek részvétele; jellemző, hogy a baleset a ve­zetés egy-két órájában következik be. Sokkal magasabb a vezetői engedéllyel nem rendelkezők száma; lakott területen különösen sokkal több a gyorshajtó. É t 0 , _A_ X • ’ , Í-. ÜfcyiV.I ftfVt i Csodalatos asszonyok

Next

/
Thumbnails
Contents