Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 2. ASZÁLY UTÁN Mit tesz a korm ány a termelőkért? Az eddigi ismeretek szerint az idei aszály miatt mintegy 35 milli­árd forintnyi hozamveszteséggel kell számolni a mezőgazdasági ter­melők körében. A kár végleges és pontos nagyságát természetesen csak később, valamennyi betakarí­tási munka befejeztével lehet majd felmérni, de annyi már bizonyos, hogy a növénytermesztés egészét te­kintve legalább 25 százalékos a veszteség. Ez pedig olyan mérvű kár, hogy túlzás nélkül nevezhető természeti csapásnak. Mit tett a gazdálkodók kárának enyhítéséért, a következő esztendő előkészítésé­nek segítésére a tárca vezetése, mi­lyen kormányzati és egyéb intézke­dések születtek, s melyek várhatóak még? Ezekkel a kérdésekkel keres­tük meg dr. Szőllősi Endrét, a Föld­művelésügyi Minisztérium közgaz­dasági főosztályának vezetőjét. — Az aszály súlyos károkat okozott elsősorban a kukoricát termesztő nagyüzemekben, de nem kímélte a háztáji és kisüzemeket sem. Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a legnagyobb a kár, de Pest, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú- Bihar megyében, a Dunántúlon pedig Győr-Sopron, Komárom és Fejér megyében is sok gazdaság került bajba. Központi segítség nélkül ezek a gazdaságok lehetet­len helyzetbe kerülnének. Szep­tember 6-án kormányülésen fog­lalkoztak a kérdéssel, lényeges in­tézkedéseket és döntéseket is hoz­va — foglalta össze az előzménye­ket a főosztályvezető. Ezek egy része— információink szerint — szakmai, többségük vi­szont pénzügyi jellegű. ' — A szakmai jellegű döntések egyszerűen azt célozzák, hogy biz­tosítható legyen a mezőgazdasági termelés folyamatossága, a jövő évre" váló felkészülés',' val'amlnf hogy pótolják az aszály miatt kieso- takarmánymennyiséget. így' mar most mintegy 600 ezer tonnányi gabona — kétharmadrészben ku­korica — importjáról, valamint a búzaexport erőteljes visszafogásá­ról született kormánydöntés. Csak az államközi kötelezettségek telje- sítésérek szolgáló búzamennyiség hagyhatja el az országot. Valószí­nűleg szükség lesz vetőmagvak, el­sősorban a hibridkukorica szapo­rítóanyagának importjára is. , Ami a pénzügyi intézkedéseket illeti, ezek alapja egy felmérés, amely most folyik. , Ugyanis olyan döntés született, hogy azok az üzemek, illetve a vál­lalkozói nyereségadó hatálya alá tartozó kistermelők tarthatnak igényt a rendkívüli segítségre, ahol ebben az évben a növénytermesz­tés hozamértéke az aszály miatt az előző három év átlagától legalább 15 százalékkal elmarad. Egységes felmérőlapokat bocsátottunk ki, ezeket minden érintett gazdálkodó kitölti. Kialakítottuk az összeha­sonlító árakat is, ami fontos felté­tele a számítások elvégzésének. E felmérés alapján áll össze majd az a lista, amelyet a későbbiekben minden fórumon használni lehet. — A kisüzemek, háztáji gazdasá­gok kimaradnak a segítségnyújtás­ból? — A vállalkozási nyereségadó hatálya alá nem tartozók, tehát többségükben a nagyüzemek által integrált kisüzemekre csak a föld- használati adó elengedését tudjuk kiteijeszteni. A súlyos kár egyéb­ként főleg a nagyüzemeket érte, hiszen a leginkább károsodott ku­korica és egyéb szántóföldi növé­nyek termelése itt folyik. Az erőket tehát oda kellett összpontosítani. De mindez nem jelenti a kisüzemek kirekesztését: az ő elbírálásuk alapja mindenütt az, hogy a föld­rajzi környezetükben lévő nagy­üzemeknél milyen aszálykárt álla­pított meg a felmérés. Ugyanis a kistermelők nem vezetnek nyilván­tartást, így a segítségnyújtás alap­ját képező kárösszeg is csak közve­tett módon becsülhető. : Milyen konkrét pénzügyi tá­mogatás vehető igénybe? — Szóba jöhet például az ebben az évben még esedékes földadó­befizetések fölfüggesztése, teljes •vagyrészleges elengedése.'Az erre' irányuló kéréssel a már érnlíteft' iegalább '15 százalékos Mértékben károsult gazdaságok, kis- és nagy­üzemek a Pénzügyminisztérium il­letékeséhez, illetve a helyi köz- igazgatáshoz (tanácshoz) fordul­hatnak. A másik jelentős pénzügyi segít­ség lehet a társadalombiztosítási járulék késedelmes befizetése miat­ti büntetőkamat elengedése. A gyenge terméseredmények ugyanis likviditási gondokat okoz­nak sok gazdaságban. Ne sújtsa tehát őket még a késedelmi kamat" is — ez volt az alapgondolat, amelyhez azonban a Társadalom- biztosítási' Főigazgatóságot kell megnyerni a tárca vezetésének, hi- ,szen erre a kormány nem hozhat döntést. A következő lehetőség a kereseti adóval “kapcsolatos. Azok a gazdálkodók, amelyek­nél legföljebb 16 százalékkal növe­kedett idén a nominálbér, mente­sülhetnek a bérnövekmény körül­ményeinek kivizsgálása és adózta­tása alól. Ezt az ügyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak kell a kormányhoz beterjeszteni, mert az intézkedésnek csak kormányren­delettel lehet érvényt szerezni. — A Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintos célhitelkeretet adott a mezőgazdasági szférában érdekelt kereskedelmi bankoknak. Mire lehet ezt igénybe venni? — A gazdaságok a hozamki­eséssel járó bevételcsökkenést hi­telfelvétellel csak akkor próbálhat­ják meg egyensúlyozni, ha elfogad­ható kamatra kaphatnak pénzt. A kormány 10 milliárdfól szóló döntése azt jelenti, hogy az átla­gosnál jóval alacsonyabb kamato­zású hitelre (netán két-három éves lejáratúra is) számíthatnak a 15 százaléknál nagyobb hozamkiesést elszenvedett gazdálkodók. Meg kell azonban mondanom, hogy ez egyéni és kistermelők részére alig­ha lesz járható út. Az ő pénzügyi gondjaikon ilyen megoldással nem tudunk segíteni, nekik még a mér­sékelt kamatozású célhitel is igen nagy terhet jelent, támogatásra pe­dig a kormánynak sajnos nem áll rendelkezésére központi forrás, így a magántermelőknek a legtöbb pénzügyi segítséget a földhasznála­ti adó befizetése alóli mentesség jelenti. ígéretet kaptunk a kor­mánytól arra is, hogy — lehetősé­-.geihe^mértejQy^ központi segítsé­get' nyújt a kifejezetten az-aszály miatt veszteségessé váló gazdálko­dók pénzügyi hiányának rendezé­sére. De szeretném előre bocsátani, hogy erre is igen korlátozott forrá­sok állnak rendelkezésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelzett pénzügyi segítségek csupán mérsékük az igen súlyos aszálykáro­kat és döntően a jövő évi termelés megalapozását szolgálják. De a gaz­daság és a költségvetés mai állapotá­ban a kormány egyszerűen nem tud ennél nagyobb áldozatot vállalni. (MTI-Press). g j LENGYELEK, CSEHEK, MAGYAROK Esélyeink a válság leküzdésére Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak a lehető legszélesebbre kell tárni­uk „gazdasági kapuikat” a külföldi közvetlen tőke- befektetések előtt. Csak így vehetik fel a versenyt a Nyugattal — állapítják meg a Central European Investments (Közép-európai Befektetések) nevű ta­nácsadó cég egyik legújabb tanulmányának szerzői. Ez az első olyan összeállítás, amelyik szisztematiku­san veti egybe a bárom közép-európai ország gazda­sági stratégiáját, és a gazdasági hatékonyság szem­pontjából rangsorolja őket. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy ma Kelet—Közép-Európában a nyugatnémet tőke dominanciája érvényesül. Magyarországon az ösz- szes külföldi befektetések 30 százaléka német tőke. A további sorrend: Ausztria (28 százalék), Svájc (14 százalék), majd az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Svédország kivetkezik, jóval kisebb részesedéssel. Lengyelországban a német tőke aránya 35 szá­zalék, ezt Svédország követi mintegy 9 Százalék­kal, Ausztria és az USA 6,5 százalékkal, végül Franciaország és Nagy-Britannia zárja a sort vala­mivel több mint 4 százalékkal. Magyarországon a legtöbb közvetlen beruházás az agráripari és az elektronikai szektorba irányúi, míg Lengyelországban ja nehéziparba. Ä külföldi beruházásokkal ellentétben á hazaiak elenyésző tőkét és másodrangú technológiát von­zottak, keveset javítva a termelés hatékonyságán. A tanulmány komplex módon elemzi a három gazdaság erős és gyönge pontjait. A szerzők szerint Magyarország jár legelöl a nyugati nyitás és a gazdasági reform céljainak megvalósításában. Itt részben'már megszülettek a külföldi befektetéseket szabályozó törvényék, erőteljes a kereskedelmi banki tevékenység, nagyobb tér nyílik a vállalko­zások számára, és határozott lépések történnek az állami cégek privatizálása felé. A legnagyobb pia­cot Lengyelország kínálja, amely létfontosságú „folyosóvá” válhat Németország és a Szovjetunió (vagy Oroszország) között: az infrastruktúra Csehszlovákiában a legfejlettebb, itt a legmaga­sabb az életszínvonal, a legképzettebb a munka­erő. A lengyel infrastruktúra elavult — különösen a telekommunikáció —, Csehszlovákia pedig lema­radt a gazdasági reformokhoz kapcsolódó törvé­nyek meghozatalában. Az említett okok miatt a két országba eddig meglehetősen kevés külföldi tőke áramlott be. Magyarországnak kelet-európai sorstársaihoz képest kevesebb gyönge pontja van (a kis terület, a csekély népesség, a szárazföldi jelleg)—mondják a szerzők. Mindazonáltal az úgynevezett alapvető erősségek vonatkozásában Lengyelország és Csehszlovákia Magyarországnál magasabb osz­tályzatot kapott. A jelentés szerint északi szomszé­dunknál a hatékonyabb külföldi tőkebevonás fő akadálya az ország politikai, szabályozási és admi­nisztratív szerkezete, ám ha ezt sikerül megváltoz­tatni, akkor Csehszlovákia könnyen meghaladhat­ja az eddig elért magyar és lengyel fejlődési színvo­nalat, s erős ipari bázissal, exportorientált gazda­sággal rendelkező országgá válhat. Magyarországon és Lengyelországban a magán- vállalkozásoknak az állami vállalatokhoz mért aránya 15 százalék körüli, míg Csehszlovákiában ugyanez a mutató alig; több három százaléknál (ez a világon az egyik legalacsonyabb, s „vetekszik” a Szovjetunió mutatószámával). Csehszlovákia hagyoniányos ereje az iparban rejlik, ebből származik exportbevételeinek számot­tevő része. Mégis mind Lengyelország, mind Ma­gyarország fejlett országokba irányuló kivitele (összexportjuk mintegy 40 százaléka) meghaladja a csehszlovák szintet, amelyik az 1980-as 20 száza­lékról tavalyra iúár 16 százalékra esett vissza. CSÁKÁNY HELYETT LAPÁJ! Bérmunkások Edelényből Megyéjükben, Borsod-Abaúj-Zemplénben munka nélkül maradt idősebb bányászok, volt ózdi és diósgyőri Vasmunká­sok dolgoznak az országban többfelé. Vállaltak bérmunkát Lábatlanban meg Dunaújvárosban, egy csoport pedig me­gyénkben, Lakiteleken próbál szerencsét egy kecskeméti kft. alkalmazásában. Tíz órára 560 forintot kap egy-egy dolgozó. Képünkön a volt edelényi bányászokat látjuk, amint csapa­dékvíz-elvezető medret készítenek és tereprendezést végeznek a Bács-Kiskun megyei község határában. (Tóth Sándor felvétele) ELSŐ UTÁN A TÖBBI? Jobb lehetőségekre várnak a külföldi befektetők Mindig érdekelt, hogy mi inspirálja magyarországi tőkebefektetésre azokat, akik valamikor elhagyták szülőföldjüket és külhonban vitték valamire. A napokban, amikor a Car és Color Kft. festőüzemének átadásán találkoztam Horváth Gyulával, azzal a magyar származású svájci üzletem­berrel, aki a 20 milliós vállalkozáshoz töbh mint 8 milliót adott, elsősorban erre voltam kíváncsi. !Na‘és'lSi'káfr‘iértörténétre is, mivel megiudtárii, hogy Horváth Gyula ötvenhatos kivándorlóként '.ment Svájcba, 'és'ott nem az autóiméiból szérézte vagyonát. Elmesélte, hogy textiltechnikusként dolgozott a budai Goldbergerben, s mivel a Sztálin halála okán a gyárban rendezett röpgyűlésre nem ment be, — éppen egy 4 órás textilfestési kísérlet közepén tartott —, rövid úton elbocsátották. Ezután a szakmájában már nem tudott elhelyezkedni, s 56 októberében a távozást választotta. Kint is nehéz volt felfelé jutnia. Előbb textilgyárban dolgozott, de úgy látta, be kell kapcsolódnia a kereskedelembe ahhoz, hogy tőkéhez jusson. Bútorügynökként kereste a frankokat. A Svájcban letelepedett magyaroknak szerezte be, amire szükségük volt, majd Luzern város szélén üzletet nyitott. Nem ment jól a bolt, már 200 ezer frank tartozása volt, amikor felesége ötletére gondolt egy merészet és a város központjában nyitott üzletet. A kereskedés nyugati módijával felvértezve, megfelelő áruválasztékkal gyorsan fölfelé ívelt csillaga, egy éven belül nemcsak kifizette adósságát, hanem már félre is tudott tenni. Ez éppen 20 évvel ezelőtt történt, s nemrég a 60. életévén túl, tőkeerős kereskedőként próbálkozott az autóüzletben magyar partnerre találni. Előbb régi gyártá­sú, márkás autók restaurálásához lelt jó szakemberekre, de az autók festésével, újrafényezésével nem volt megelégedve. — Az autóhoz régi szerelem fűz, s mindig figyeltem miként kapcsolódhatnék ebbe az üzletágba — mondta Horváth úr, s természetesnek tartja, hogy ma Magyarországon sokan elmondhatnák ugyanezt, de a piacon itt is egyre nagyobb tumultus van. — Hamar rájöttem mi hiányzik itthon, de a megvalósításra csak most nyílt lehetőség, noha még mindig sok vesződség, időpazarló admi­nisztráció után tudtuk nyélbe ütni az európai színvonalú festőüzemünket. —; Mi hajtotta, hogy létre­hozzon egy svájci—magyar ve­gyes vállalatot? Vagy ha még egyszer kezdhetné, nem vágna bele?» — Nem bántam meg, végül is ez egy próbatétel számomra, amely sok tanulsággal is járt, no és bizonyítani akartam a svájci környezetemnek, hogy lehet itt üzletet kötni, Vegyes vállalatot létrehozni. — Svájci környezete kételke­dett ebben? Szóval nincs bátor­ság, megfelelő érdeklődés a kül­földi üzletemberek körében az új magyar lehetőségek iránt? — Érdeklődés van, de még sok akadályt látok. Az itteni rengeteg szabályozó, a kerék­kötő törvények, az őrületesen magas társadalombiztosítási já­rulék stb. miatt még nem eléggé vonzó ez az ország a tőkebefek­tetők számára. Amit hallok, ha valóság is lesz, nevezetesen, hogy oldódnak a kötöttségek, javulnak a feltételek, ákkor ide zúdulni fog a tőke. Ez biztos. Csak gyorsabban kellene ennek érdekében cselekedni, mert az idő pénz, a befektető gyorsan meg akarja valósítani ötletét, amihez mozgástérre van szük­ségé. Engedni kell, hogy a pénz dolgozhasson, több pénzt „ter­melhessen”, mért csak a több pénzből részesedhetnek többen és élhetnek jobban. — Tapasztalatai közül mit sorol az első lielyre? — Nagyon fontos, hogy me­nedzsertípusú, üzleti szellemű, gyors, mozgékony vezető irá­nyítson egy vegyes vállalatot. A Car és Color Kft.-nél ezzel gond van, a beruházás is elhú­zódott. Nemrég pályázatot ír­tunk ki az ügyvezetői állásra, s remélem, egy hónapon belül ez a probléma is megoldódik. — És akkor elégedett lesz vagy újabb lehetőségek után ku­tat? Az üzleti életben nincs megállás, nyugvópont, mindig figyelni kell, s megragadni a le­hetőségeket. Egy autójavító­nak, nyugati felfogás szerint, szinte kötelessége autókereske­déssel is foglalkoznia, amit mi ugyancsak elkezdtünk. Tár­gyalásokba kezdtem a Merce­des gyárral. Elképzelhető, hogy egy komplex Mercedes szerviz­bázist alakítunk ki ezen a tele­pen. A személygépkocsiktól a kamionokig valamennyi kate­góriában a motor- és karosszé­riajavításokat szeretnénk elvé­gezni. Az eddigi tárgyalások re- ménykeltőek, valószínű, hogy a Mercedes szerszámait, beren­dezéseit, technológiáját adja az új vállalkozáshoz. Csabai István

Next

/
Thumbnails
Contents