Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-02 / 231. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 2. ASZÁLY UTÁN Mit tesz a korm ány a termelőkért? Az eddigi ismeretek szerint az idei aszály miatt mintegy 35 milliárd forintnyi hozamveszteséggel kell számolni a mezőgazdasági termelők körében. A kár végleges és pontos nagyságát természetesen csak később, valamennyi betakarítási munka befejeztével lehet majd felmérni, de annyi már bizonyos, hogy a növénytermesztés egészét tekintve legalább 25 százalékos a veszteség. Ez pedig olyan mérvű kár, hogy túlzás nélkül nevezhető természeti csapásnak. Mit tett a gazdálkodók kárának enyhítéséért, a következő esztendő előkészítésének segítésére a tárca vezetése, milyen kormányzati és egyéb intézkedések születtek, s melyek várhatóak még? Ezekkel a kérdésekkel kerestük meg dr. Szőllősi Endrét, a Földművelésügyi Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetőjét. — Az aszály súlyos károkat okozott elsősorban a kukoricát termesztő nagyüzemekben, de nem kímélte a háztáji és kisüzemeket sem. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb a kár, de Pest, Bács-Kiskun, Békés, Hajdú- Bihar megyében, a Dunántúlon pedig Győr-Sopron, Komárom és Fejér megyében is sok gazdaság került bajba. Központi segítség nélkül ezek a gazdaságok lehetetlen helyzetbe kerülnének. Szeptember 6-án kormányülésen foglalkoztak a kérdéssel, lényeges intézkedéseket és döntéseket is hozva — foglalta össze az előzményeket a főosztályvezető. Ezek egy része— információink szerint — szakmai, többségük viszont pénzügyi jellegű. ' — A szakmai jellegű döntések egyszerűen azt célozzák, hogy biztosítható legyen a mezőgazdasági termelés folyamatossága, a jövő évre" váló felkészülés',' val'amlnf hogy pótolják az aszály miatt kieso- takarmánymennyiséget. így' mar most mintegy 600 ezer tonnányi gabona — kétharmadrészben kukorica — importjáról, valamint a búzaexport erőteljes visszafogásáról született kormánydöntés. Csak az államközi kötelezettségek telje- sítésérek szolgáló búzamennyiség hagyhatja el az országot. Valószínűleg szükség lesz vetőmagvak, elsősorban a hibridkukorica szaporítóanyagának importjára is. , Ami a pénzügyi intézkedéseket illeti, ezek alapja egy felmérés, amely most folyik. , Ugyanis olyan döntés született, hogy azok az üzemek, illetve a vállalkozói nyereségadó hatálya alá tartozó kistermelők tarthatnak igényt a rendkívüli segítségre, ahol ebben az évben a növénytermesztés hozamértéke az aszály miatt az előző három év átlagától legalább 15 százalékkal elmarad. Egységes felmérőlapokat bocsátottunk ki, ezeket minden érintett gazdálkodó kitölti. Kialakítottuk az összehasonlító árakat is, ami fontos feltétele a számítások elvégzésének. E felmérés alapján áll össze majd az a lista, amelyet a későbbiekben minden fórumon használni lehet. — A kisüzemek, háztáji gazdaságok kimaradnak a segítségnyújtásból? — A vállalkozási nyereségadó hatálya alá nem tartozók, tehát többségükben a nagyüzemek által integrált kisüzemekre csak a föld- használati adó elengedését tudjuk kiteijeszteni. A súlyos kár egyébként főleg a nagyüzemeket érte, hiszen a leginkább károsodott kukorica és egyéb szántóföldi növények termelése itt folyik. Az erőket tehát oda kellett összpontosítani. De mindez nem jelenti a kisüzemek kirekesztését: az ő elbírálásuk alapja mindenütt az, hogy a földrajzi környezetükben lévő nagyüzemeknél milyen aszálykárt állapított meg a felmérés. Ugyanis a kistermelők nem vezetnek nyilvántartást, így a segítségnyújtás alapját képező kárösszeg is csak közvetett módon becsülhető. : Milyen konkrét pénzügyi támogatás vehető igénybe? — Szóba jöhet például az ebben az évben még esedékes földadóbefizetések fölfüggesztése, teljes •vagyrészleges elengedése.'Az erre' irányuló kéréssel a már érnlíteft' iegalább '15 százalékos Mértékben károsult gazdaságok, kis- és nagyüzemek a Pénzügyminisztérium illetékeséhez, illetve a helyi köz- igazgatáshoz (tanácshoz) fordulhatnak. A másik jelentős pénzügyi segítség lehet a társadalombiztosítási járulék késedelmes befizetése miatti büntetőkamat elengedése. A gyenge terméseredmények ugyanis likviditási gondokat okoznak sok gazdaságban. Ne sújtsa tehát őket még a késedelmi kamat" is — ez volt az alapgondolat, amelyhez azonban a Társadalom- biztosítási' Főigazgatóságot kell megnyerni a tárca vezetésének, hi- ,szen erre a kormány nem hozhat döntést. A következő lehetőség a kereseti adóval “kapcsolatos. Azok a gazdálkodók, amelyeknél legföljebb 16 százalékkal növekedett idén a nominálbér, mentesülhetnek a bérnövekmény körülményeinek kivizsgálása és adóztatása alól. Ezt az ügyet az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak kell a kormányhoz beterjeszteni, mert az intézkedésnek csak kormányrendelettel lehet érvényt szerezni. — A Magyar Nemzeti Bank 10 milliárd forintos célhitelkeretet adott a mezőgazdasági szférában érdekelt kereskedelmi bankoknak. Mire lehet ezt igénybe venni? — A gazdaságok a hozamkieséssel járó bevételcsökkenést hitelfelvétellel csak akkor próbálhatják meg egyensúlyozni, ha elfogadható kamatra kaphatnak pénzt. A kormány 10 milliárdfól szóló döntése azt jelenti, hogy az átlagosnál jóval alacsonyabb kamatozású hitelre (netán két-három éves lejáratúra is) számíthatnak a 15 százaléknál nagyobb hozamkiesést elszenvedett gazdálkodók. Meg kell azonban mondanom, hogy ez egyéni és kistermelők részére aligha lesz járható út. Az ő pénzügyi gondjaikon ilyen megoldással nem tudunk segíteni, nekik még a mérsékelt kamatozású célhitel is igen nagy terhet jelent, támogatásra pedig a kormánynak sajnos nem áll rendelkezésére központi forrás, így a magántermelőknek a legtöbb pénzügyi segítséget a földhasználati adó befizetése alóli mentesség jelenti. ígéretet kaptunk a kormánytól arra is, hogy — lehetősé-.geihe^mértejQy^ központi segítséget' nyújt a kifejezetten az-aszály miatt veszteségessé váló gazdálkodók pénzügyi hiányának rendezésére. De szeretném előre bocsátani, hogy erre is igen korlátozott források állnak rendelkezésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jelzett pénzügyi segítségek csupán mérsékük az igen súlyos aszálykárokat és döntően a jövő évi termelés megalapozását szolgálják. De a gazdaság és a költségvetés mai állapotában a kormány egyszerűen nem tud ennél nagyobb áldozatot vállalni. (MTI-Press). g j LENGYELEK, CSEHEK, MAGYAROK Esélyeink a válság leküzdésére Csehszlovákiának, Magyarországnak és Lengyelországnak a lehető legszélesebbre kell tárniuk „gazdasági kapuikat” a külföldi közvetlen tőke- befektetések előtt. Csak így vehetik fel a versenyt a Nyugattal — állapítják meg a Central European Investments (Közép-európai Befektetések) nevű tanácsadó cég egyik legújabb tanulmányának szerzői. Ez az első olyan összeállítás, amelyik szisztematikusan veti egybe a bárom közép-európai ország gazdasági stratégiáját, és a gazdasági hatékonyság szempontjából rangsorolja őket. A tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy ma Kelet—Közép-Európában a nyugatnémet tőke dominanciája érvényesül. Magyarországon az ösz- szes külföldi befektetések 30 százaléka német tőke. A további sorrend: Ausztria (28 százalék), Svájc (14 százalék), majd az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Svédország kivetkezik, jóval kisebb részesedéssel. Lengyelországban a német tőke aránya 35 százalék, ezt Svédország követi mintegy 9 Százalékkal, Ausztria és az USA 6,5 százalékkal, végül Franciaország és Nagy-Britannia zárja a sort valamivel több mint 4 százalékkal. Magyarországon a legtöbb közvetlen beruházás az agráripari és az elektronikai szektorba irányúi, míg Lengyelországban ja nehéziparba. Ä külföldi beruházásokkal ellentétben á hazaiak elenyésző tőkét és másodrangú technológiát vonzottak, keveset javítva a termelés hatékonyságán. A tanulmány komplex módon elemzi a három gazdaság erős és gyönge pontjait. A szerzők szerint Magyarország jár legelöl a nyugati nyitás és a gazdasági reform céljainak megvalósításában. Itt részben'már megszülettek a külföldi befektetéseket szabályozó törvényék, erőteljes a kereskedelmi banki tevékenység, nagyobb tér nyílik a vállalkozások számára, és határozott lépések történnek az állami cégek privatizálása felé. A legnagyobb piacot Lengyelország kínálja, amely létfontosságú „folyosóvá” válhat Németország és a Szovjetunió (vagy Oroszország) között: az infrastruktúra Csehszlovákiában a legfejlettebb, itt a legmagasabb az életszínvonal, a legképzettebb a munkaerő. A lengyel infrastruktúra elavult — különösen a telekommunikáció —, Csehszlovákia pedig lemaradt a gazdasági reformokhoz kapcsolódó törvények meghozatalában. Az említett okok miatt a két országba eddig meglehetősen kevés külföldi tőke áramlott be. Magyarországnak kelet-európai sorstársaihoz képest kevesebb gyönge pontja van (a kis terület, a csekély népesség, a szárazföldi jelleg)—mondják a szerzők. Mindazonáltal az úgynevezett alapvető erősségek vonatkozásában Lengyelország és Csehszlovákia Magyarországnál magasabb osztályzatot kapott. A jelentés szerint északi szomszédunknál a hatékonyabb külföldi tőkebevonás fő akadálya az ország politikai, szabályozási és adminisztratív szerkezete, ám ha ezt sikerül megváltoztatni, akkor Csehszlovákia könnyen meghaladhatja az eddig elért magyar és lengyel fejlődési színvonalat, s erős ipari bázissal, exportorientált gazdasággal rendelkező országgá válhat. Magyarországon és Lengyelországban a magán- vállalkozásoknak az állami vállalatokhoz mért aránya 15 százalék körüli, míg Csehszlovákiában ugyanez a mutató alig; több három százaléknál (ez a világon az egyik legalacsonyabb, s „vetekszik” a Szovjetunió mutatószámával). Csehszlovákia hagyoniányos ereje az iparban rejlik, ebből származik exportbevételeinek számottevő része. Mégis mind Lengyelország, mind Magyarország fejlett országokba irányuló kivitele (összexportjuk mintegy 40 százaléka) meghaladja a csehszlovák szintet, amelyik az 1980-as 20 százalékról tavalyra iúár 16 százalékra esett vissza. CSÁKÁNY HELYETT LAPÁJ! Bérmunkások Edelényből Megyéjükben, Borsod-Abaúj-Zemplénben munka nélkül maradt idősebb bányászok, volt ózdi és diósgyőri Vasmunkások dolgoznak az országban többfelé. Vállaltak bérmunkát Lábatlanban meg Dunaújvárosban, egy csoport pedig megyénkben, Lakiteleken próbál szerencsét egy kecskeméti kft. alkalmazásában. Tíz órára 560 forintot kap egy-egy dolgozó. Képünkön a volt edelényi bányászokat látjuk, amint csapadékvíz-elvezető medret készítenek és tereprendezést végeznek a Bács-Kiskun megyei község határában. (Tóth Sándor felvétele) ELSŐ UTÁN A TÖBBI? Jobb lehetőségekre várnak a külföldi befektetők Mindig érdekelt, hogy mi inspirálja magyarországi tőkebefektetésre azokat, akik valamikor elhagyták szülőföldjüket és külhonban vitték valamire. A napokban, amikor a Car és Color Kft. festőüzemének átadásán találkoztam Horváth Gyulával, azzal a magyar származású svájci üzletemberrel, aki a 20 milliós vállalkozáshoz töbh mint 8 milliót adott, elsősorban erre voltam kíváncsi. !Na‘és'lSi'káfr‘iértörténétre is, mivel megiudtárii, hogy Horváth Gyula ötvenhatos kivándorlóként '.ment Svájcba, 'és'ott nem az autóiméiból szérézte vagyonát. Elmesélte, hogy textiltechnikusként dolgozott a budai Goldbergerben, s mivel a Sztálin halála okán a gyárban rendezett röpgyűlésre nem ment be, — éppen egy 4 órás textilfestési kísérlet közepén tartott —, rövid úton elbocsátották. Ezután a szakmájában már nem tudott elhelyezkedni, s 56 októberében a távozást választotta. Kint is nehéz volt felfelé jutnia. Előbb textilgyárban dolgozott, de úgy látta, be kell kapcsolódnia a kereskedelembe ahhoz, hogy tőkéhez jusson. Bútorügynökként kereste a frankokat. A Svájcban letelepedett magyaroknak szerezte be, amire szükségük volt, majd Luzern város szélén üzletet nyitott. Nem ment jól a bolt, már 200 ezer frank tartozása volt, amikor felesége ötletére gondolt egy merészet és a város központjában nyitott üzletet. A kereskedés nyugati módijával felvértezve, megfelelő áruválasztékkal gyorsan fölfelé ívelt csillaga, egy éven belül nemcsak kifizette adósságát, hanem már félre is tudott tenni. Ez éppen 20 évvel ezelőtt történt, s nemrég a 60. életévén túl, tőkeerős kereskedőként próbálkozott az autóüzletben magyar partnerre találni. Előbb régi gyártású, márkás autók restaurálásához lelt jó szakemberekre, de az autók festésével, újrafényezésével nem volt megelégedve. — Az autóhoz régi szerelem fűz, s mindig figyeltem miként kapcsolódhatnék ebbe az üzletágba — mondta Horváth úr, s természetesnek tartja, hogy ma Magyarországon sokan elmondhatnák ugyanezt, de a piacon itt is egyre nagyobb tumultus van. — Hamar rájöttem mi hiányzik itthon, de a megvalósításra csak most nyílt lehetőség, noha még mindig sok vesződség, időpazarló adminisztráció után tudtuk nyélbe ütni az európai színvonalú festőüzemünket. —; Mi hajtotta, hogy létrehozzon egy svájci—magyar vegyes vállalatot? Vagy ha még egyszer kezdhetné, nem vágna bele?» — Nem bántam meg, végül is ez egy próbatétel számomra, amely sok tanulsággal is járt, no és bizonyítani akartam a svájci környezetemnek, hogy lehet itt üzletet kötni, Vegyes vállalatot létrehozni. — Svájci környezete kételkedett ebben? Szóval nincs bátorság, megfelelő érdeklődés a külföldi üzletemberek körében az új magyar lehetőségek iránt? — Érdeklődés van, de még sok akadályt látok. Az itteni rengeteg szabályozó, a kerékkötő törvények, az őrületesen magas társadalombiztosítási járulék stb. miatt még nem eléggé vonzó ez az ország a tőkebefektetők számára. Amit hallok, ha valóság is lesz, nevezetesen, hogy oldódnak a kötöttségek, javulnak a feltételek, ákkor ide zúdulni fog a tőke. Ez biztos. Csak gyorsabban kellene ennek érdekében cselekedni, mert az idő pénz, a befektető gyorsan meg akarja valósítani ötletét, amihez mozgástérre van szükségé. Engedni kell, hogy a pénz dolgozhasson, több pénzt „termelhessen”, mért csak a több pénzből részesedhetnek többen és élhetnek jobban. — Tapasztalatai közül mit sorol az első lielyre? — Nagyon fontos, hogy menedzsertípusú, üzleti szellemű, gyors, mozgékony vezető irányítson egy vegyes vállalatot. A Car és Color Kft.-nél ezzel gond van, a beruházás is elhúzódott. Nemrég pályázatot írtunk ki az ügyvezetői állásra, s remélem, egy hónapon belül ez a probléma is megoldódik. — És akkor elégedett lesz vagy újabb lehetőségek után kutat? Az üzleti életben nincs megállás, nyugvópont, mindig figyelni kell, s megragadni a lehetőségeket. Egy autójavítónak, nyugati felfogás szerint, szinte kötelessége autókereskedéssel is foglalkoznia, amit mi ugyancsak elkezdtünk. Tárgyalásokba kezdtem a Mercedes gyárral. Elképzelhető, hogy egy komplex Mercedes szervizbázist alakítunk ki ezen a telepen. A személygépkocsiktól a kamionokig valamennyi kategóriában a motor- és karosszériajavításokat szeretnénk elvégezni. Az eddigi tárgyalások re- ménykeltőek, valószínű, hogy a Mercedes szerszámait, berendezéseit, technológiáját adja az új vállalkozáshoz. Csabai István
