Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-13 / 241. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. október 13. AMERIKAI ÉRDEK: Demokratikus, stabil Magyarország ' „Magyarország vezető szerepet játszik a gazdasági és a politikai reformokban. Az ország a működő demokrácia kísérleti műhelye, ezért alapvető amerikai érdek is a demokratikus, pluralista társadalom sikere” — ezt hangsúlyozta Antall József washingtoni látogatása előtt az amerikai külügyminisztérium egy vezető munkatársa az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában. A diplomata, aki nevének mellőzését kérte, rámutatott: — A magyar kísérlet növeli az ország földrajzi, stratégiai helyzetéből adódó jelentőségét, ezért a magyar kormányfő jövő heti, washingtoni útjára nagy figyelem irányul Washingtonban, az Öbölválság es a költségvetési viták előtérbe kerülése ellenére. — Geprge Bush elnök és James Baker külügyminiszter egyaránt rendkívüli mértékben érdeklődik a magyarországi folyamatok iránt. Az elnök jól emlékszik tavaly szeptemberi budapesti látogatására, és fel kívánja használni az alkalmat, hogy ismét Magyarország különleges helyzetével és problémáival foglalkozzék, s hogy személyes kapcsolatot alakítson ki a miniszterelnökkel. A tárgyalásokon minden valószínűség szerint lényegében ugyanazok 'a kérdések foglalkoztatják majd mindkét felet: a gazdasági problémák kerülnek majd előtérbe. Természetesen szó lesz általában a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és az európai politika kérdéseiről is — mondotta az illetékes. Mint a nyilatkozatból kitűnt, az amerikai kormány, nehéz költségvetési helyzetére hivatkozva, nemigen lát módot arra, hogy a korábbi elképzeléseket meghaladó mértékben nyújtson pénzügyi támogatást Magyar- országnak. Várható, hogy a törvényhozás — későbbi időpontban — jóváhagyja az újabb közép-kelet-európai segélyprogramot. -Napirenden lesz most a George Bush elnök által tavaly létrehozott magyar beruházási alap (amely esetleg némi további forrásokat is kap működéséhez) és á műszaki együttműködés, az amerikai gazdasági tanácsadás. . — Nagyon is tudatában vagyunk annak, hogy az Irak elleni- rendszabályokhoz való csatlakozás különösen súlyosan érinti Magyarországot, s ehhez járul a csökkenő szovjet energiaszállításokból eredő kár is. Az utóbbi kérdést Bush elnök Helsinkiben felvetette, s azt a választ kapta Mihail Gorba- csovtól, hogy nem politikai, hanem termelési kérdésről van szó. Amerika, amely kétszázezres hadseregével a válság fő terheit viseli, úgy látja, hogy a kárt szenvedett országokat multilaterális alapon kell támogatni, a Nemzetközi Valutaalap, a hu- szonnégyek csoportja, a nemzetközi energiaügynökség keretében. Bizonyos országok, amelyek nem küldtek csapatokat, többet tehetnek gazdasági területen — mondta a nyilatkozó, arra célozva, hogy Washington elsősorban Bonn, Tokió és mások szerepvállalását várja. A magyar aszálykárokkal kapcsolatban kért amerikai támogatásról a nyilatkozó azt mondta, hogy tanulmányoznak bizónyos lehetőségeket, mivel Magyarország további hitelekben nem érdekelt. Washington fokozott jelentőséget tulajdonít az Európai Biztonsági es Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) folyamata jövőjének, ebben is érdeklődéssel várják a magyar elgondolásokat. Az amerikai vélemény szerint szükség van a katonai bizalom- építő intézkedések kiterjesztésere, de korainak tartják az olyan, Közép-Európában is felmerült javaslatokat, hogy az EBEÉ á háborúkat megakadályozó biztonsági szervezetté fejlődjön. — Nézetünk szerint, 1947 óta a NATO biztosítja az európai stabilitást, egyben keretet ad az amerikai csapatok európaijelenlétéhez, amit Budapest, Varsó és Prága is érdekének nevez most ||r hangoztatta a külügyi illetékes. — Nyilvánvaló, hogy a térség országai új biztonsági kereteket keresnek, hiszen még a Szovjetunió is úgy látja, hogy a VSZ-nek radikálisan meg kell változnia, vagy belátható időn belül el kell tűnnie. Egy sor európai ország persze ki tudja elégíteni biztonsági igényeit NATO-tagság nélkül is: aícársemlegesként, akár a Nyugathoz igen közel álló pozícióból. Ugyanakkor regionális csoportosulások is alkalmasak lehetnek a biztonság szempontjából. Szerintünk a NATO elsőrendű, de hozzájárulhatnak a stabilitáshoz és a biztonsághoz olyan, tisztán európai intézmények is, mint az Európa Tanács vagy az Európai Közösségek. |r|p Washington semmi akadályát nem látja, hogy Magyar- ország majd csatlakozzon az Európai Közösségekhez, mint ahogy pozitívan ítéli meg akár a magyar—lengyel—csehszlovák együttműködésre, akár a Pentagonale-kooperációra vonatkozó elgondolásokat, illetve a skandináv országok bevonásával kapcsolatos regionális terveket is— mondta. Azzal kapcsolatban, hogy mit szólna Washington egy feltételezett magyar közeledéshez a NATO-hoz, a vezető diplomata kijelentette: — Ez potenciális nehézségekkel járna, hiszen a NATO biztonsági ernyőjét a Szovjetunió határához közelítené, ami talán nem lenne elfogadható Moszkva számára. A kérdés felvetése mindenképpen korai még, előbb meg kell Szoknunk az új európai szerkezeteket. Arra a kérdésre, hogy mit várhat Magyarország az amerikai kormánytól a magyar kisebbségek jogainak megvédésében, az amerikai külügyminisztérium vezető munkatársa hangoztatta: Az Egyesült Államok a helsinki alapokmány szellemében mindig is, síkra- szállt a kisebbségekért. így számos alkalommal > felvetettük Romániának: ez az egyik terület, ahol igen szorosan figyelemmel kísérjük, hogy kiterjed- e demokrácia iránt hangoztatott elkötelezettségük a nemzetiségi jogok biztosítására is. Ismerjük a magyar kormány álláspontját, hogy nem területi kérdésről van szó, hanem arról, hogy miként bánnak a magyarokkal. Érdeklődéssel várjuk Antall József véleményét, számíthat rokonszen vünkre ,’5 támogatásunkra, hiszen a kérdés állandó tényezője az amerikai külpolitikának. Nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a román kormány mindent megtesz, amit mond: figyeljük, megfelelnek-e a tettek az ígéretek-, nek. Merénylet áldozata lett az egyiptomi parlament elnöke Kairó belvárosában péntek délelőtt meggyilkolták az egyiptomi parlament elnökét. A 64 éves Rifaat Mahgub elleni merényletet néhány órával azelőtt követték el ismeretlen tettesek, hogy az ofszág elnöke, az előző napi népszavazás eredményére támaszkodva, bejelentette az előrehozott választások időpontját. Az egyiptomi belügyminisztérium délután kiadott közleménye szerint délelőtt 10 óra 45 perckor lőttek rá Mahgub autójára a Nílus partján álló Szemirámisz Szálloda előtt, amikor a törvényhozás elnöke a kairói látogatáson levő szíriai kollégájával való találkozó helyszínére sietett. Tűzpárbaj zajlott le az ismeretlen fegyveresek és a Mahgub autóját követő gépkocsiban utazó testőrök között. Mahgubon kívül, akit több lövés is ért a fején, meghalt három testőr, közöttük a parancsnok — egy vezérezredes —, a sofőr pedig megsebesült. A kairói rádió által ismertetett belügyminisztériumi közlemény szerint a támadók egy motorkerékpáron és egy autón elszöktek. A helyszínen, száz méterrel odébb, a Ramszesz Hilton Szállodánál újabb lövésváltás volt. A tisztek j— hangzott a közleményben —megsebesültek, a tetteseknek pedig nyoma veszett. A merénylet színhelyén — mondja a közlemény — két csomagot találtak, bennük időzített pokolgéppel és kézigránáttal. A tettesek utáni kutatást Abdel-Halim Musza belügyminiszter személyes irányításával kezdték meg a történtek után nyomban lezárt környéken. Az ügyben a vizsgálatot a legfelső állambiztonsági ügyészség indította meg. Pénteken estig senki nem vállalta magára a merényletet. Kairói vélekedések szerint a nyomozás két irányban zajlik: az iszlám szélsőségesek körében, illetve az Öböl menti válsággal kapcsolatban tanúsított egyiptomi magatartás ellenzői között. A kairói hatóságok korábbi közlése szerint Irak terroristákat — irakiakat és palesztinokat — küldött Egyiptomba, hogy politikai gyilkosságokkal és szabotázsakciókkal megingassa az ország belső biztonságát. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a nap folyamán, dekrétummal, azonnali hatállyal feloszlatta az 1987- ben megválasztott népgyűlést, miután nyilvánosságra hozták a kérdésről előző nap rendezett népszavazás eredményeit. A szovjet csapatok 1994 végéig elhagyják az egykori NDK területét Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter és Vlagyimir Tyerehov, a Szovjetunió bonni nagykövete pénteken aláírta a szovjet csapatok idiglenes németországi állomásozásáról, «majd kivonásáról, mindezek feltételeiről és módozatairól szóló szerződést. Mint már korábban közölték, az utolsó szovjet katona legkésőbb 1994. december 31-én elhagyja Kelet-Németország területét. Számuk jelenleg 380 ezer, a kisegítő személyzettel, családtagokkal együtt összesen 600 ezer ember, valamint a hadi- technika visszatelepítéséről kell gondoskodni. Gertscher a bonni aláíráskor a szerződés biza-, lomerősítő jellegét húzta alá, illetve a német- szovjet kapcsolatok minőségileg új szintjéről beszélt. Mint mondotta, október 3-a, Németország egyesítésének napja óta a szovjet állampolgárok az ország keleti felében „számukra még messzemenően idegen gazdasági és jogrenddel szembesülnek”, az átállás nem könnyű. A németek remélik, mondta Genscher, hogy a szovjet polgárok jó emlékekkel hagyják majd el a német területet. Németország 12 milliárd márkávál járul hozzá a szovjet katonaság fenntartási, kivonási, hazai beilleszkedési és átképzési költségeihez. Egymilli- árd márkát szán Bonn hozzájárulásként kimondottan a katonák elszállítására, hárommilliárdot ad a fenntartási és kivonási költségekhez — az összeg megállapításakor figyelembe vették a nyugatnémet márka bevezetéséből következő pénzügyi hátrányokat is. 200 millió jutna átképzési tanfolyamokra, 7,8 milliárd márka pedig lakásépítési programra: az összegből az Uraitól nyugatra 36 ezer, átlagosan hatvan négyzetméter alapterületű lakás épülhet meg hazatérő tiszti családoknak. Mindezen felül Bonn öt évre szóló kamatmentes hitelt is nyújt Moszkvának, hárommilliárd márka értékben. A tervek szerint Genscher, szovjet partnerével, Eduard Sevardnadzéval együtt még ebben az évben szovjet és német csapategységeket látogat meg az egykori NDK területén. Szabad György sajtótájékoztatója Szabad György, az Országgyűlés elnöke, pénteken, a Parlamentben rendezett szokásos sajtótájékoztatóján arról tájékoztatta a tudósítókat, hogy a hétfői plenáris ülés, a módosított időbeosztásnak megfelelően, csak délután három órakor kezdődik. Várhatóan megtárgyalják a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról skóló törvényjavaslatot, amelyről azonban ezen az ülésen nem születik határozat. Várhatóan befejezik viszont a honvédelemről szóló törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat vitáját. Megtárgyalják az 1990. évi ideiglenes vagyonpolitikai irányelvek érvényességi idejének meghosszabbításáról szóló ország- gyűlési határozatot. Ezt azért kérték sürgősségi tárgyalásra, mert a jelenleg hatályos határozatot még az előző Országgyűlés fogadta el ideiglenes jelleggel és érvényessége lejár. Az új>irányelveket a költségvetési vitával együtt tárgyalják majd. Föltehetően szó lesz még a politikai felelősséget vizsgáló bizottság létrehozásáról, az Országgyűlés házszabályainak módosításáról és mentelmi ügyekről is. A nagyszámú interpellációi (17) és kérdés (17) is szükségessé tette, hogy időben korlátozzák a felvetések és az ezekre adott válaszok időtartamát. Döntenek arról is, hogy napirendre tűzik-e Szokolay Zoltán (MDF) önálló indítványát — a polgári törvénykönyvnek a sajtóról szóló törvényének módosítását —, amely szerint a sajtó miatt károsult személy az őt ért nem vagyoni kárért is megfelelő pénzbeli kárpótlást követelhetne a károkozótól. Kérdésekre válaszolva Dörnbach A lajos elmondta: valószínűleg nem teljesíthetőj a Kisgazdapártnak a földtörvénnyel kapcsolatos alkotmanymódosító indítványa, a földtörvény elfogadására a jelenlegi alkotmányos keretek között kell megoldást találni. Az MTI tudósítójának kérdésére Dornbách Alajos ismertette az október 23-ai ünnepi ülés programját. Hangoztatta, hogy puritán, egyszerű megemlékezésre készülnek: a házelnök megnyitóját követően a köztársaság elnöke és a miniszterelnök mond beszédet. Ezután a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában az ország vezetői és képviselői megkoszorúzzák az 1956-os mártírok-sírját. Este az Operaházban ünnepi hangverseny lösz, de mint elmondták, ezt nem az Országgyűlés kezdeményezte és szervezi, hanem az Operaház társulatá és vezetői. A MAGYAR NEMZETI BANK KÖZLEMÉNYE A jegybanki kamatlábak változása A Magyar Nemzeti Bank, az 1990. évi pénz- és hitelpolitikai irányelvekben meghirdetett elveknek megfelelően, 1990. október 15-étől a jegybanki alapkámatlábat 1 százalékponttal, évi 21 százalékról 22 százalékra, a rövid lejáratú likviditási refinanszírozási hitelek kamatlábát pedig 2 százalékponttal, évi 26 százalékról 28 százalékra emeli. Ennek megfelelően változik valamennyi, az alapkamatláb mozgását követő refinanszírozási kölcsön kamatlába is, A jegybanknál saját elhatározás alapján'elhelyezett forintbetétek után térített kamatok 3 százalékponttal, a lejárattól függően 22, illetve 28 százalékra emelkednek. Hí ifc sj: A Magyar Nemzeti Bank 1990. október 15-étől érvénybe lépő jegybanki hitel- és betéti kamatlábai. I. Jegybanki (refinanszírozási) kölcsönök kamatlába: A jegybanki alapkamat mértéke 22 százalék. 1. Alapkamatozású, illetve az alapkamat mozgását követő refinanszírozási hitelek évi kamatláb — A'központi költségvetést finanszírozó hiteleknél a bevételekét megelőző likviditási hitelek után a (beVé-';~ telekT’3 Százalékáig) 22,0 százalék A társadalombiztosítási alap folyószámlahitele 22,0 százalék — A pénzintézetek 1 évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei 22,0 százalék Váltók viszontleszámítolása esetén, ha a viszontle- számítolás és az esedékesség közötti idő — 60 napnál rövidebb 20,0 százalék * 60—90 nap között 21,0 százalék — 90—-180 nap között ,22,0 százalék —s 180 napnál hosszabb 23,0 százalék — Magán- és kisvállalkozók hitelezése céljából nyújtott refinanszírozási hitel 22,0 százalék — Állami Fejlesztési Intézet részére nyújtott hiteleknél: — az állami alapjuttatást refinanszírozó hitelek után 19,5 százalék |§1| bős-nagymarosi vízlépcsőalapot finanszírozó hitelek után 19,5 százalék 2. Rövid lejáratú likviditási refinanszírozási hitelek. i ~n A központi költségvetés által a hiány finanszírozására, felvett rövid lejáratú hitel után 28,0 százalék — Költségvetési intézmények részére nyújtott rövid lejáratú hitelek , 28,0 százalék A pénzintézetek 1 évnél rövidebb lejáratú likviditási refinanszírozási hitelei 7 28,0 százalék II. Jegybanknál saját elhatározás alapján elhelyezett betétek után térített kamatok 3 hónapos lekötés esetén 6 hónapos lekötés esetén 9 hónapos lekötés esetén 1 -éves lekötés esetén 2 éves lekötés esetén 22.0 százalék 23.0 százalék 24.0 százalék 26.0 százalék 28.0 százalék Volt katonák rehabilitációja A Magyar Honvédség az 1956-os forradalom évfordulóján központi ünnepséget tart, | ezen a rehabilitált katonák közül 108-at — ebből 25 személyt halálát követően —"'rendfokozatban előléptetnek —jelentette be Für Lajos miniszter, a Honvédelmi Minisztériumban pénteken tartott sajtótájékoztatón. A miniszter utalt arra, hogy a második világháborút követő időben, a Rákosi-korszakban és az 1956-os nemzeti tragédia után elkövetett törvénytelenségek — B-listázások, bebörtönzések, kivégzések, internálások — a hadsereg tagjait is érintették. Az elmúlt évtizedek bűneinek jóvátétele érdekében a törvények adta lehetőségekre és a honvédelmi tárca saját hatáskörére figyelemmel a minisztériumban mintegy 1500 rehabilitációs kérelmet vizsgáltak meg. Ebből 809 esetben a kérelmezőt erkölcsi-katonai becsületében rehabilitálták, á közigazgatási úton jogtalanul lefokozottak közül pedig a miniszter parancsára 524-en kapták vissza a rendfokozatukat. .A sajtótájékoztatón nagy hangsúlyt kapott, hogy a minisztérium rehabilitációs bizottsága munkáját jogszerűen, nagy körültekintéssel, nyilvánosan és kötetlen'bizonyítási eljárás keretében — bármilyen hiteles forrást elfogadva — végzi. Döntéseinek meghozatalakor figyelembe veszi a különböző levéltári anyagokat, és rendszeresen kikéri a Történelmi Igazságtétel Bizottságának és a Politikai Foglyok Országos Szövetségének véleményét is. Néhány esetben előfordult, hogy a kérelmezők megtévesztő adatok közlésével, jogtalanul igyekeztek kihasználni a rehabilitációs lehetőségeket. A miniszter utasításában intézkedett arról, hogy novembertől egy külön osztály foglalkozzon az újabb rehabilitációs ügyek elbírálásával. A jogosultak kérelmüket levélben juttathatják el a következő címre: Honvédelmi Minisztérium, Rehabilitációs Bizottság, 1885 Budapest, Pf. 25. A Legfőbb Ügyészség lezártnak tekinti a fegyverbeszolgáltatási ügyet Elkészült az állampolgári jogok érvényesítését szabályozó törvény tervezete, amely hamarosan a kormány és az Országgyűlés elé kerül. Erre való tekintettel nem tesznek lépéseket a Belügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség közötti — az önvédelmi fegyverek begyűjtésével kapcsolatos — véleményeltérés ügyében — mondotta dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész az MTI munkatársának érdeklődésére. Mint ismeretes, az önvédelmi lőfegyverekkel kapcsolatos belügyminiszteri intézkedés jogi megítélésében eltérő álláspontok alakultak ki. A legfőbb ügyész a belügyminiszternek már korábban megküldött levélben megállapította, hogy a belügyminiszteri intézkedés nincs összhangban két törvénnyel: egy- fészt a jogalkotásról, másrészt az államigazgatási eljárásról szóló törvény előírásaival. Ennek egyik oka a ma még hatályos jogszabályi rendelkezések fogyatékosságaiban keresendő. Ezeket megszünteti majd az állampolgári jogok érvényesüléséről szóló, remélhetően hamarosan hatályba lépő törvény. Ezért a Legfőbb Ügyészség az ügyben további eljárás kezdeményezését nem tartja indokoltnak, s az ügyet lezártnak tekinti — jelentette ki a legfőbb ügyész. Tizenegy évi börtönre ítélték a „kukás gyilkost” Tizenegy évi börtönbüntetésre ítélte a Somogy Megyei Bíróság a „kukás gyilkosságként” ismert bűneset elsőrendű vádlottját, Hollósi László húszéves, foglalkozásnélküli kaposvári la- kpst. A bűnpártolásért perbe fogott fiatalkorú H. Andrea — másodrendű vádlottként — hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Hollósi László ez év május 22-én, szüleinek kaposvári lakásán egy nadrágszíjjal megfojtotta Gőzsi. Erzsébet. 18 éves középiskolai tanulót. A holttestet az esti órákban kiskorú húga segítségével megpróbálta eltüntetni. E célra egy üres szemétgyűjtő'edényt kerítettek, belegyömöszölték az összekötözött hullát és kerékpáron az egyik külterületi erdőbe akarták szállítani. Mielőtt céljukhoz értek volna, egy rendőrjárőr felfigyelt a furcsa menetre. Hollósi elmenekült, de miután a húgát őrizetbe vették, az ő letartóztatására , sem kellett sokat várni. Hollósi első vallomásában öngyilkosságnak igyekezett feltüntetni az esetet, majd a közös öngyilkosság és a játékos fojtogatás verziójával állt elő. Végül ismét az első változathoz tért vissza, s kitartott amellett, hogy a lányt felakasztva, holtan találta. Ezt a halálokot azonban az orvosszakértői vizsgálat egyértelműen kizárta. A bizonyítékok alapján a bíróság szándékos emberölésnek minősítette Hollósi László cselekedetét. Az ítélet ellen az ügyész mindkét vádlott esetében súlyosbításért, a védők, felmentésért jelentettek be fellebbezést. (MTI)
