Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-13 / 241. szám

MA: OLVASÓINKHOZ I Többért — többet o.oidao ■ . ........ ' ;';'v ■ .V‘/-Tv Alkotmánybírósági döntés a tulajdonról (4. oldal) I Péntek délelőtt Hollandiába érkezett Antall József minisz­terelnök. A magyar kormányfőt, aki a brit konzervatív párt konferenciájáról különgépen repült Rotterdamba, katonai tiszteletadással köszöntötték. A miniszterelnököt a repülőté­ren Hans van den Broek külügyminiszter, Hendrik jan van Oordt Hollandia budápesti nagykövete és Csejtei István, Magyarország hágai nagykövete üdvözölte. Antall József kíséretében tárgyal partnereivel Hágában Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi, illetve Surján László népjóléti minisz­ter. A magyar kormányfő és kísérete Rotterdamból a 26 kilo­méterre fekvő Hágába, az ország adminisztratív fővárosába hajtatott. Itt a Catshuis miniszterelnöki palota szolgál szállá­sul és a tárgyalások színhelyéül. 11.45-kor Beatrix holland királynő fogadta Antall Józse­fet a királyi palotában. A jelen és jövő témáit érintő tárgyalások délben Andries- sen gazdasági miniszternek Antall József és kísérete tisztele­tére rendezett munkaebédjével kezdődtek. Délután Antall József előbb a parlamentbe látogatott, majd Ruud Lubbers miniszterelnökkel tárgyalt, azután nemzetközi sajtóértekez­letet tartott, és találkozott a Hollandiában élő magyarság képviselőivel a nagyköveti rezidencián. Ezt követően Lub­Bush elnök Berlinbe látogat George Bush amerikai elnök novem­berben ellátogat Berlinbe, de tervezett prágai útjára Sí terminusnehézségek miátt — valószínűleg nem kerül sor. Az MTI tudósítójának mértékadó forrás­ból kapott értesülései szerint az ameri­kai elnök november közepén, a párizsi, össz-európai csúcstalálkozó előtt vagy után tesz berlini látogatást, ahová ere­detileg a német egyesülés napjára hív­ták meg. Ezen az úton tervezték rövid prágai látogatását is. Bush egyébként azt tervezi, hogy a párizsi csúcs után, november 22-ét, a hálaadás amerikai ünnepét az Öböl tér­ségében állomásozó amerikai csapa­tokkal tölti. A hír arra utal, hogy Wa­shington addig aligha számol katonai akciókkal az Öbölben. • A Szabadszállási Lenin Tsz-ben tárcsázással la- zítják a talajt. ANTALL JÓZSEF HOLLANDIÁBAN 9 A Foktői Bé­ke Tsz-ben, az 51-es út melletti táblán, 180 hek­tár búza vetését kezdték meg. • Kedvez az időjárás az őszi mezőgazdasági munkáknak. Megyeszerte megkezdték a talaj-előkészí­tést és egyúttal a vetést. bers miniszterelnök — tiszteletére rendezett — díszvacsorá­ján vett részt. Ma a hollandiai látogatás második napján Antall József és kísérete Lubbers miniszterelnök pártjának nemzetközi szimpóziumán vesz részt, amelynek témája a keresztényde­mokrácia jövője Európában. (Tóth Sándor felvételei) A MEGYE ÉSZAKI RÉSZÉN 55 SZÖVETKEZET Hivatalos felmérés az aszályról Az aszálykárról eddig napvilágot látott információk becslésen alapulnak, a kárrendezés alapja viszont csak a pontos felmérés lehet. E felmérésre a Földművelésügyi Minisztérium — a szövetke­zeti szektort illetően — az MOSZ-t és a területi szövetségeket kérte fel. Helyreállni látszik tehát a kapcsolat az érdekképviselet és a mezőgazdasági tárca irányítói között — az új minisztérium felállása óta ez ugyanis úgyszólván szünetelt —s és ebben a mező- gazdaságot ért természeti katasztrófának is szerepe van. _ Az aszályfeimérés a megye északi rész&en, afiof a csapadékhi­ány és a légköri szárazság a legnagyobb károkat okozta, elkészült. A 71 kiskunsági tsz és szakszövetkezet közül 55 aszálykárosnak minősül. Azaz, ezekben a gazdaságokban a terméskiesés az előző három év átlagához képest — változatlan áron számítva — megha­ladja a 15 százalékot. Itt számíthatnak a kilátásba helyezett ked­vezményes hitelre és remélhetően másfajta segítségre is. Az 55 hivatalosan is aszálykárosultnak minősülő szövetkezetben a terméskiesés 32 százalékos, ami 765 millió forintot tesz ki. Eredetileg a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetségnél 1 milliárd körülire becsülték az aszálykárt A különbség nem a becslés pon­tatlanságából ered, hanem abból, hogy a — hivatalos verzió szerint — 765 millió forint csak a 15 százalékot meghaladó kiesést tartal­mazza, ráadásul nincs benne a körzetben jelentős szőlő- és gyü­mölcstermesztés kiesése, amire a központi intézkedések nem vonat­koznak. Ez utóbbit a termelők kifogásolják, de felvetésükre választ még nem kaptak. Kalászos gabonából 11, napraforgóból 30, borsó­ból 37, kukoricából 58 százalékkal termett kevesebb, mint az utóbbi három év. átlaga. Fgyéb'növényekDél -— köztük »szántóföld» zöldség és néhány kisebb területen termeit ipari növénynél és takar­mánynál -— 72 százalékos a kiesés. Az 55 aszálykáros szövetkezet közül 25 veszteségre számíthat év végén. Figyelemre méltó, hogy míg e körben az aszálykár 255 millió forint, ennél jóval kevesebb, 129 milliós veszteséggel számol­nak. A két szám különbsége azt jelzi, hogy a több lábon állás révén valamit sikerült kompenzálni, másrészt — és sajnos, ez a nagyobb tétel#- kiadásaikat drasztikusan visszafogták a szövetkezetek, lényegesen csökkentették például a vásárlásaikat. B. N. É. Várhatóan növekednek a magyar államadósság kamatterhei A kormány múlt heti ülésén megbízta a pénz­ügyminisztert és a nemzeti bank elnökét, hogy a jövő évi költségvetéssel együtt készítsenek törvényjavasla­tot az államháztartás és a jegybank kapcsolatának teljes körű rendezésére. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban el­mondották, hogy Magyarországon az államadósság 1300 milliárd forintra tehető. Ennek jelentős részét a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott, hosszú lejáratú hitelekből finanszírozzák, amelyeknek a kamata jelen­leg 7 százalék. Azért van szükség a bank és az állam- háztartás kapcsolatának rendezésére, hogy itt is érvé­nyesülhessenek a pénzügyi követelmények, az állam­háztartás kivételezettsége csökkenjen. Ha ugyanis túl könnyen jut a költségvetés hitelhez, ez nem ösztönöz kellőképpen a pénzügyi egyensúly helyreállítására. Jelenleg az 1300 milliárd forintos államadósság elenyésző része, mintegy 60 milliárd forint után fizet a költségvetés piaci kamatot, mintegy 500-600 milli­árd forint után viszont semmilyen kamatot nem fizet. Ez az adósság azonban úgy keletkezett, hogy a forin­tot Magyarország leértékelte a nyugati valutákhoz képest, és így az ország külső tartozása, forintban számolva, jelentősen megnövekedett. Az elképzelés szerint az államadósság kamatozása mindenképpen növekedni fog. A már meglévő adós­ság esetében kisebb mértékű kamatemelkedéssel szá­molnak a szakemberek, mivel a költségvetés már így is nehezen fizeti ki az ilyen jellegű költségeket. Úgy tervezik, hogy a meglévő adósság után a költségvetés a jegybanki alapkamat 40 százalékát, minimálisan 9 százalékot fog fizetni. Az 1991-től keletkező, új ál­lamadósság kamatozása viszont már igazodik a pénz­piaci kamatokhoz, és mértéke megfelel majd a jegy­banki alapkamatnak. Ez a változás is számottevően növelni fogja a költségvetés terheit, hiszen már jelen­leg is évente mintegy 60 milliárd forint kamat terheli az államháztartást. Jövőre várhatóan a kamatokra mint­egy 100 milliárd forintot kell majd kifizetni. (MTI) HALLÓKÉSZÜLÉKÉT A LEGFŐBB ÜGYÉSZNEK? A vizsgálat megállapítása: „hordót a szónoknak!” A szlovák nacionalisták lapja irredentizmussal vádolja Göncz Árpádot „Hordót a szónoknak!” — ez a közbekiál­tás hangzott el, a legfőbb ügyész megállapítá­sa szerint, szeptember 18-án, a parlament ple­náris ülésén, Tölgyessy Péter SZDSZ-frak- cióvezető interpellációja közben. A legfőbb ügyész egyben azt is hozzáfűzi tájékoztatójá­hoz: „a megállapításaim alapjául szolgáló adatok egyike a ,tisztított’ hanganyag. Szak­értői megítélés szerint azonban ez a hang­anyag nem olyan tökéletes, hogy bármilyen akusztikai körülmények között egyértelműen az általam megállapított kijelentés lenne ab­ból hallható. Erre figyelemmel nem tartanám indokoltnak azt, hogy ezt bemutatva, a nyilvá­nosság számára felhasználásra kerüljön.” A vizsgálat eredményéről dr. Györgyi Kálmán pénteken írásban tájékoztatta Szabad György házelnököt, aki még aznap a sajtó képviselői előtt ismertette a számára személyesen át­adott vizsgálati dokumentumok tartalmát. A legfőbb ügyész levelében részletesen tájé­koztatta az Országgyűlés elnökét arról, hogy a Magyar Televízió eredeti kép- és hangfelvé­telét, a Magyar Rádió hangfelvételét, az Or­szággyűlés gyorsírói és végleges, hitelesített jegyzőkönyvét, illetve ez utóbbi tervezetét, va­lamint a Kurír című napilap kép- és hangfelvé­telét is megvizsgálta. A közbekiabálás valódi tartalmának megállapításához azonban kü­lönleges szakértelemre volt szükség, a vizsgá­latra legalkalmasabbnak pedig a rádió hang- felvétele minősült. A szakértői vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetének Fonetikai Laboratóriuma, továbbá a Közlekedési Dokumentációs Válla­lat Közlekedési Filmstúdiója végezte, egymás­tól függetlenül. Szabad György a vizsgálati eredményhez nem kívánt kommentárt fűzni. (MTI) * Roppant érdekes ez a hordó-ügy. Mert mi­nimum létezik egy olyan kép- és hangfelvétel, amely aszerint tartalmazza a „Hordót a zsi- dó(k)nak!" közbekiabálást, hogy kik hallgat­ják. Egyszer már — erről az október 4-ei lapok tudósítottak — az Országgyűlés elnöke által felállított vizsgálóbizottság jegyző­könyvben rögzítette, hogy elhangzott a legszé­lesebb közvélemény által okkal kifogásolt or­denáré megnyilvánulás. Borsos Csaba, az Or­szággyűlés Hivatalának főosztályvezetője számolt be vizsgálódásaikrólj amelyek szerin­te a lehető legalaposabbak voltak. Csak an­nak kiderítése maradt hátra, kinek a száját hagyták el a sértő szavak. S íme, mint a fenti sorokból kiderül, az ő füleik rosszak, pedig legalább tízszer meghall­gatták a bizottság tagjai a televízió eredeti felvételét... Meglehet, hogy a hordó-ügy a legjobb ügyész megállapításával nem zárul le? Lehet, hogy lesznek olyanok, akik azt kiáltják: Hal­lókészüléket a legfőbb ügyésznek! A szerk. A Slovensky Dennik, a szlovák kereszténydemokrata mozgalom lapja Göncz Árpád magyar köztár­sasági elnököt, a Prak című pozso­nyi szakszervezeti lap pedig Marian Calfa csehszlovák szövetségi kor­mányfőt támadta pénteki számá­ban. Pavol Kral, a Slovensky Dennik vezércikkírója Göncznek azt a — hónapokkal ezelőtt, Pozsonyban elhangzott — indítványát utasítot­ta most el kemény hangon, amely­ben a magyar államfő föjvetette: a Felső-Tiszavidék vízrajzi egysége egyfajta geopolitikai egységet is al­kot, ezért jo lehetőség kínálkozik Kelet-Szlovákia, Kárpátalja és Északkelet-Magyarorszag gazdasá­gi együttműködésének fejlesztésére. A cikkíró szerint a Tiszához kap­csolódó regionális egység fogalma mögött olyan, „taktikus módon fölmelegített magyar ambíciók” húzódnak meg, amelyek a Magyar- ország határain kívül élő magyar etnikumok újbóli egységbe Jcová- csolását célozzák. Göncz Árpád egy több évszázados magyar esz­ményről igyekszik lefújni a port, miközben mindezt segítő gesztus­ként próbálja beállítani — irta a Slovensky Dennik. Pavol Kral sze­rint e törekvések hátterében a törté­nelmi Magyarország újjászervezé­sének a szándéka áll. A Praca az Új Szó múlt szombati számában megjelent interjú miatt támadta, Calfa miniszterelnököt. Az írás szerzője -—Jergus Ferko 1 szemrehányást tett Calfának azért, mert a szövetségi kormányfő kétségbe vonta a szlovák nyelv ki­zárólagossá tételét célzó törvény in­dokoltságát. A miniszterelnök óvta a szlovák parlamentet a nemzeti ki­sebbségek számára sérelmes, Mati- ca Slovenska-féle nyelvtörvényja­vaslat elfogadásától es kiállt amel­lett, hogy a nemzeti kisebbségek ügyében csehszlovák—magyar kor­mányközi egyetértésre kell töreked­ni. Á Praca kommentátora mind­ezért elmarasztalta Calfát. Azt is rossz néven vette az egyébként szlo­vák születésű politikustól, hogy az nem volt hajlandó elmagyarosrtott szlovákoknak minősíteni a dél­szlovákiai magyarokat. Jergus Fer­ko szerint az érintetteknek pótolni­uk kell bizonyos hiányzó történelmi ismereteket. RJAZANY HELYETT MOSZKVA MELLÉ A pilótaőrnagy kérdőjelei Független parlamenti vizsgálatot követelt pénteken, a Komszo- molszkaja Pravda hasábjain, a szovjet légierő egyik pilótája, aki szintén részese volt a szeptemberi, Moszkva környéki hadmozdula­toknak. A lap címoldalán közölt levél egyértelműen megkérdőjelezi a védelmi miniszter által a katonai mozgásokra adott hivatalos parla­menti magyarázatot. A levélíró pilóta egy katonai szál­lítóalakulatnál szolgál, és arról szá­molt be, hogy szeptember kilence­dikén riadóztatták egységüket, majd deszantos alakulatokat vettek a gépekre — teljes .fegyverzetben. Felszállás előtt két órával az erede­tileg kijelölt úti célt megváltoztat­ták, és Rjazany helyett egy Moszk­va melletti katonai repülőtérre in­dultak. A pilóta utalt arra is, hogy a szokásos gyakorlattal szemben a deszantosokat ezúttal éles tölté­nyekkel látták el indulás előtt. A pilótaörnagy szerint az átdo­básban részt vevő egységek közvet­len parancsnoksága sem tudott az akció céljairól. A katonák egy héttel később, a tévé és a sajtó híradásaiból értesül­tek arról, hogy valójában milyen akcióban vettek részt. A sajtóban közölt hivatalos ma­gyarázatokat érintve, a pilóta kifej­tette: — Meglehetősen furcsa vol­na, ha egy olyan tapasztalt egység­gel, amely megjárta Afganisztánt, Karabahot, Jerevánt és Ost, olyan egyszerű feladatokat gyakoroltat­nának, mint a ki- és berakodás, az álcázott repülés, a repülőgépben való éjszakázás. Határozottan közölte, hogy a manőverben részt vevő katonák közül senki sem vett részt a Moszk­va környéki betakarítási munkák­ban, így ez a magyarázat sem állja meg a helyét. MEGERŐSÍTETT KILÉPÉSI SZÁNDÉK Für Lajos fogadta a YSZ főparancsnokát Keleti György ezredes, a Honvé­delmi Minisztérium sajtószóvivője az alábbiakat közölte az MTI-vel: „Für Lajos honvédelmi miniszter pénteken délelőtt hivatalában fo­gadta Pjotr Lusev hadseregtábor­nokot, a Varsói Szerződés tagálla­mai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát. A találkozóra a főparancsnok kérésére került sor. A megbeszélésen a magyar fél megerősítette a korábban kinyilvá­nítóit és az eddigi tárgyalásokon fenntartott álláspontját, amely sze­rint a Magyar Köztársaság a jövő év végéig kilép a Varsói Szerződés katonai szervezetéből, amennyi­ben a 'katonai szövetség addig nem szűnik meg. Für Lajos hangsú­lyozta, hogy Magyarország ugyan­akkor valamennyi szomszédos ál­lammal — közöttük a Szovjet­unióval is — jószomszédi viszony kialakítására törekszik, és a kétol­dalú, azon belül a katonai kapcso­latok új alapokon történő fejlesz­tését szorgalmazza. A találkozón részt vett Annus Antal altábornagy, a HM közigaz­gatási államtitkára, Lőrincz Kál­mán altábornagy, a Magyar Hon­védség parancsnoka, illetve Vla­gyimir Lobov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők törzsé­nek főnöke. Pjotr Lusev hadseregtábomok és kísérete — akik kétnapos mun­kalátogatásuk nagyobb részét a szovjet Déü Hadseregcsoport pa­rancsnokságán töltötték — tegnap délután elutazott Budapestről.” Fogadás Beatrix királynőnél WM 7IT ^riTj 1 ——————-—-———————————————— ja BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 241. szám Ára: 5,30 Ft 1990. október 13., szombat ■> ■-. ... ....V;V: - . ■■• ....■■•..... ■ -^- ■ ->■■ ............................................................................0----i...... ...................-■-■■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents