Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-12 / 214. szám
2 9 PETŐFI NÉPE 9 1990. szeptember 12. Módosították az átalakulási törvényt interpellációk sokasága NAGYMAROSI KÖVETELÉSEK Tételes elszámolást kérünk az osztrák féltől Magyarország a megegyezésre törekedett eddig is, de nem engedheti meg magának a nagymarosi beruházással kapcsolatban, hogy ellenőrizhetetlen követeléseket teljesítsen — ezt Sámsodi-Kiss György, a dunai vízlépcső kormánybiztosa mondotta az MTI érdeklődésére, miután a Donaukraftwerke képviselője az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában bejelentette: a zürichi döntőbírósághoz fordulnak követeléseik érvényesítése érdekében. Az, hogy tételes elszámolást kérünk, nem bizalmatlanság részünkről — hangsúlyozta a kormánybiztos, Egy ilyen nagyságrendű összeg kellő mérlegelés nélküli, azonnali kifizetése esetén azok a hazai bírálóink is a kormányt támadták volna, akik most időhúzásnak nevezik magatartásunkat. Igaz, hogy azonnali teljesítés esetén az osztrákok több mint 0,8 milliárd schilling engedményre vállaltak kötelezettséget, de Magyarországon sokan megkérdezik: milyen elszámolás az, ahol ilyen nagyságrendű engedmény adható? Többek között ezért is ragaszkodnunk kell a részletesebb, a követelést pontosabban tisztázó számlákhoz. Amikor a'0,952 milliárd schilling után elismertünk egy további, 0,9 milliárd schillinges Összeget (jogfenntartással),' még ez is igen nagy felháborodást váltott ki Magyar- országon egyes körökben. Ezt az>l,852 milliárd schil- linget is túlfizetésnek értelmezték, és azzal vádolták a. kormányt, hogy nem a jó gazda módjára bánik az' ország pénzével. (Az osztrák fővállalkozó az 1‘852, milliárd Schillingen túl most már 1,996 milliárd schil- • linget és 195 millió schilling késedelmi kamatot köve-. tel a bíróságon.) Az osztrák fővállalkozó a szerződés alapján valóban nem köteles elszámolást adni, bár egy januári munkamegbeszélésen hajlandónak mutatkozott erre. Mi csak annyit kértünk eddig is — hangsúlyozta a kormánybiztos hogy egy részletesebb elszámolás • alapján adhassuk meg a választ a követelt összegre' vonatkozóan. Ha egy ilyen kimutatást kapunk, igen gyorsan befejezhetnénk ezt az ügyet, megegyezve a' mindkét fél számára elfogadható összegben. Ameny- nyiben az osztrák fővállalkozó mégis bírósághoz for-. dúl, még akkor is lehetőség van a peren kívüli megái- : lapodásra. Minden indoklás nélkül ~ (Folytatás az 1. oldalról) Az említett passzusok a polgármesterek korábbi munkaviszonyával kapcsolatban rendelkeznek. A kormány a két ellentmondó változat közül módosító törvényjavaslatával azt támogatta, hogy a polgármesterek megbízatásuk idején-— az összeférhetetlenseg törvényben felsorolt eseteit kivéve — munkaviszonyban állhatnak, kereső foglalkozást folytathatnak. Ha korábbi munka- viszonyukat megszüntetik, polgáimes- . téri megbízatásukat áthelyezéssel létesített munkaviszonynak kell tekinteni. Szünet után a testület állásfoglalásának megfelelően a plénum meghallgatta az egyetlen SZDSZ-képviseló felszólalását, majd az általános vitát lezárta. Ezt követően a képviselők a korábban beterjesztett interpellációkkal foglalkoztak. Danis György (SZDSZ) a kormány mezőgazdasági politikája tárgyában interpellált a földművelésügyi miniszterhez, érdeklődve a kormány földprogramja felől. A képviselő megítélése szerint a mezőgazdaságot nem is az aszály, hanem a kormánypártok közötti viszály sújtja. Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszter válaszában elmondta: a kormány hároméves programja részeként első olvasatban elfogadta a minisztérium új agrárpolitikai koncepcióját. A tárca arra törekszik, hogy a kiegyensúlyozott, választékában bővülő ellátás, az agrártermékek exportképessége megmaradjon. A miniszter szerint a társadalmi közmegegyezéshez az élelmiszer- gazdaság stabilizáló szerepe nélkülözhetetlen. A kormány megkülönböztetett szerepet szán a földtulajdonreform végrehajtásának, a tulajdonrendezést célzó javaslatát azonban csak alapos gazdasági, pénzügyi és jogi előkészítés után kívánja benyújtani. A legfontosabb elv: azok tulajdonába kerüljön a termőföld, akik azt az adott feltételek között, a leghatékonyabban tudják megművelni, s akik hosszú távon érdekeltek termőképességének megtartásában, javításában. A miniszter válaszával a képviselő nem értett egyet, a képviselők többsége a választ elfogadta. Az interpellációk sora a szokásos mederben „folydogált”. Szelényi Zsuzsa (Fidesz) a külföldi állampolgárságú magyar fiatalok magyarországi egyetemi felvétele tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. Az ellenzéki képviselő felvetéseire adott választ a kormánypárti képviselők jóváhagyták, így biztosítva a többségi szavazást. A plénum egy rendhagyó esetnek is ■ tanúja lehetett: a kereszténydemokrata Tóth Sándor és a szocialista párti Vitányi Iván közös interpellációt nyújtott be á művelődési és közoktatási miniszterhez a művelődési otthonok hálózata ügyében. E „békés menet” mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem tanácsok, későbbiekben az önkormányzatok lesznek a felelősek, ugyanis e szervezet a korábbi háborús felkészülés helyett a katasztrófavédelemre helyezi a fő hangsúlyt. „Nem célunk riasztgatni a lakosságot, az embereket, de azt mindenkinek tudomására kell hoznunk, hogy igenis leselkedik ránk természeti, ipari katasztrófa, ha a szabályokat egyes helyeken nem tartják be, vagy azt felrúgják.” Sztanek Endre ezredes, a polgári védelem országos parancsnoka arról szólt, hogy ebben az évben leállította az oktatást, ám fel kell készíteni a következőkben is az embereket. Ezt erősítette meg Gál Jenő alezmondta interpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990. augusztus 27-ei számában megjelent nyílt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett, kifogásolva az írás politikai minősítéseit. (A következményeket az I. oldalon olvashatják.) A szünetet követpen az ellenzéki képviselők is visszatértek a padsorokba, s Jeszenszky Géza válaszát végül is a parlament elfogadta. A szavazás után—megszakítva az interpellációk sorát — folytatni kívánták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Ám Kónya Imre felszólalásából kiderült: a módosító javaslatokat a szünetben az önkormányzati és az alkotmányügyi bizottság együttes ülésén nem tárgyalta meg, mivel csak a kormányzó pártok képviselői jelentek meg a tanácskozás helyszínén. Wekler Ferenc (SZDSZ), az önkormányzati bizottság elnöke viszont arról számolt be, hogy ez a bizottság igenis ülésezett a szünetben, és támogatta Hankó Faragó Miklós indítványát. Ezt követően ismét felizzott a vita az MDF és az SZDSZ képviselői között, hogy ki miatt nem tudott érdemi munkát végezni a szünetben a két bizottság. Az elnöklő Dombach Alajos újabb szünetet rendelt el, s ezj ótékony hatással volt a képviselőkre. Néhány perc múltán — immár az alkotmányügyi, valamint az önkormányzati bizottság, illetve a kormány támogatásával — szavazhattak a javaslatról. A plénum a beterjesztett módosításokkal elfogadta a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők ezután ismét interpellációkkal foglalkoztak. Király Zoltán független képviselő az önvédelmi fegyverek begyűjtése tárgyában interpellált a belügyminiszterhez. Király Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy egy működő demokráciában nincs szükség önvédelmi fegyverre, ám ma nem ez a helyzet hazánkban. A belügyminiszter utasítását törvénysértőnek ítélte, amely megsérti a jogalkotásról, illetve az államigazgatási eljárásról szóló szabályozást. Horváth Balázs válaszában cáfolta, hogy intézkedése sértené a jogalkotásról szóló 1987-es törvényt, mert a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlenül irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhat ki. Horváth Balázs úgy-érvelt, hogy ö az országos rendőrfőkapitányt, és nem az állampolgárokat utasította. Lígyanfikkor, megjegyezte: ebben az esetben a tulajdonjog továbbra is fennmarad, mert a lőfegyverek sorsáról a hamarosan beteijesztendő, lőfegyverekről, lőszerekről szóló törvény rendelkezik majd. E döntés előkészítésére tartotta fonredes, aki kijelentette, a katasztrófák nem várják meg a rendszerváltást, s ezért a szükséges kiképzést folytatják azok számára, akik polgári védelmi szervezetekbe kaptak beosztást. A Petőfi Népe kérdésére az országos parancsnok elmondta, hogy Kalocsán és környékén alaposan felkészültek az esetleges atomérőművi balesetre, ugyanis ellátták a lakosságot védőöltözettel, sőt, minden községben műszerek jelzik a sugárzás szintjét. Kalocsán rövidesen egy olyan számítógépet szereznek be, amely regisztrálja valamennyi község sugárzási szintjét. Itt, ezen a vidéken nagyobb gondot fordítanak a kiképzésre. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a paksi tosnak a fegyverek gyors begyűjtését, rendőrségi letétbe helyezését, elkerülve azok nagyszámú „elvesztését”. A képviselő a miniszter válaszát nem fogadta el, a plénum azonban egyetértett azzal. Eörsi Mátyás (SZDSZ) is a belügyminiszterhez interpellált az önkormányzatok zökkenőmentes működésének feltételei megteremtése tárgyában. Rövid interpellációjában azt fejtegette, hogy késik több, az önkormányzatok működéséhez szorosan kapcsolódó törvény megalkotása, és arra kért választ, hogy mikor terjeszti ezeket a kormány a parlament ele. A rövid kérdésre hosszú választ adott Horváth Balázs, sorolva a készülőben lévő, egyeztetés alatt álló törvényjavaslatok sokaságát. Az impresszív választ az interpelláló képviselő nem fogadta el, s ő is hosszas fejtegetésbe fogott annak indokolásául, hogy miért lenne elengedhetetlenül szükséges például az állam- igazgatási eljárásról szóló törvény mihamarabbi megalkotása. Horváth Balázs válaszát elfogadta a parlament. Szűrös Mátyás (MSZP) interpellációjában azt firtatta: mit kiván tenni a magyar—szovjet kapcsolatok új alapokra helyezéséért a kormány, mit tesz konkrétan az átmeneti időszakban a két ország viszonyában keletkezett zavarok, félreértések megszüntetéséért? Készül-e erre vonatkozóan egy átfogó koncepció, cselekvési program, és ha igen, mi ennek a lényege? Mindezekre válaszul Jeszenszky Géza külügyminiszter felsorolta azokat a közelmúltban lezajlott és a közeljövőben megtartandó magas szintű találkozókat, amelyek célja eppen a magyar— szovjet kapcsolatok, az együttműködés új alapokra helyezése — hosszú távon. Ennek konkrét formája egy új kétoldalú szerződés, amely előkészítés alatt áll. A miniszteri választ az interpelláló képviselő megjegyzések hozzáfűzésével elfogadta, s a miniszter válaszával a plénum is egyetértett. Nagy András (SZDSZ) a trianoni emlékmű miatt kívánt interpellálni, ám ettől visszalépett. Végezetül Palotás János (MDF) az általános forgalmi adóról szóló törvénynyel összefüggésben a magánvállalkozók nyugtaadási kötelezettségének enyhítése, netán megszüntetése érdekében interpellált a pénzügyminiszterhez, aki —miként Botos Katalin államtitkár elmondta — 30 napon belül Írásban vála-: szol a képviselőnek, élve a Házszabály adta jogával. J óllehet még 10 interpelláció és kérdés várt volna válaszra, az elnöklő Dombach Alajos az ülést 18.45 perckor elna- olta. Tamás Gáspár Mifelö£(SZDSZ) ejelentette, hogy ma el nem hangozhatott kérdését a Justitia-tervvel összefüggésben a továbbiakban nem kivánja feltenni, tehát töröljék a napirendből. Az Országgyűlés szeptember 17-én, hétfőn 10.30 orakor folytatja munkáját. (MTI) atomerőmű biztonságos, nem kell atomerőművi balesettől tartani. A megjelent újságíróknak ezután bemutatták a vezetési pontot. Ez a föld alatt lévő, betonból készült óvóhely több helyiséget foglal magában, ahol elhelyeztek sugármentesítő öltözőt és fürdőt, telefonközpontot, önellátó áramfejlesztő rendszert, elsősegélynyújtó helyet, gázálarc- és védőruharaktárt, pihenőszobát, valamint étkezdét, illetőleg egy kisebb szobányi munkatermet. Erről a helyről ipari és természeti katasztrófa esetén akár hónapokon át az egész megyére kiterjedően tudnak intézkedni az ezzel megbízott polgári védelmi vezetők. Gémes Gábor Elmarad a doni emlékűt. Az az emiékút, melyre nem kevesen készülődtek második éve, hogy lassan fél évszázad után a túlélők vagy utódok kegyelettel, megbékéléssel á szivükben végigpillanthassanak azon a síkságon, ahol annyi magyar pusztult el értelmetlenül. S hogy a látogatók kopjafát állíthassanak emléküknek. Hogy miért nem fogadták őket a Szovjetunióban — erre nincs indok. Miért vonták visz- sza ezt a gesztust, hisz májusban zöld lámpát kapott a csoport? Miért változtak meg a szovjetek? Ezúttal, lehet, nemcsak a „russz- kikban” kellene keresni a hibát. Ha annak idején megadták az engedélyt, akkor a visszavonásnak oka lehet, sőt, jelzés értéke is. De vajon mi nem tetszhetett a szovjeteknek? Tatán Kéri Kálmán tábornok július végi parlamenti felszólalásának azon része, mely szerint 1941 nyarán a magyar hadsereg igazságos háborút indított a Szovjetunió ellen. Mely hadjárat azért volt jogos, mert antikommunista volt. Vagyis e logika szerint a Szovjetuniónak azért kellett bűnös módon védekeznie, mivel ott éppen olyan rendszer J volt, amilyep, § ez alapján az ottho- ■ ni érapk^n gáládul megbúyó par- I tizánökTeliétték az agresszorok mivel védték szülőföldjüket :— a harckocsikkal és bombázókkal éppen arra járó fasiszta csapatokkal szemben. Lehet, hogy az egykori katonának —- a valamikori hadügyminisztert szárnysegédnek — mint magánembernek ez a véleménye, de mint parlamenti képviselőnek ez elfogadhatatlan. Ha esetleg utólag nem úgy gondolta, mint ahogy mondta (168 óra, augusztus 7.), akkor idős éveit tisztelve csak az tanácsolható, hogy fontolja meg szavait. Márcsak azért, mért honatya. Sőt! Képviselő, akinek, még ha nehéz is, de tudomásul kell vennie azt a tényt, hogy ugyanaz a kommunista párt van ma is hatalmon Moszk-. vában, amely ellen harcolt ő mint egykori katonatiszt, S haa történelmet át is fogják írni, Hitler és Szövetségesei nem lesznek angyalok. Legföljebb akkor, ha eljön az ő világuk. Nem javított a szovjet—magyar kapcsolatokon Antalt József auTorgyán József a „beígért” sajtóperekről A Független Kisgazdapárt egyik aielnö- ke a minap kijelentette: pártja sajtópereket fog indítani. Kik ellen és miért?—kérdezte az MTI munkatársa Torgyán Józsefet, a párt egyik vezető tisztségviselőjét és egyben parlamenti frakcióvezetőjét, a plénum tanácskozásának szünetében. Torgyán József annak a véleményének adott hangot, hogy perekkel semmit nem lehet elintézni. De a párt teljes vezetése és tagsága is egyre inkább követeli sajtóperek indítását. Egy — a Magyar Hírlap munkatársa, Szép Zsuzsa ellen — már meg is kezdődött, és továbbiak is várhatók. A kisgazdapárt politikusa leszögezte: nem' híve a sajtópereknek. Szerinte először a pártnak rendeznie kellene viszonyát a sajtóval, ennek formája a többszöri megbeszélés, háttérbeszélgetés lehet. Hangsúlyozta azt is: a párttagság követelése végül is érthető, hiszen a sajtó elfogadhatatlan valótlanságokat állít pártjáról és személy szerint róla is. Személyes szerepléseiről a legelképesztőbb rágalmak tömkelegét terjeszti, legutóbb például azt, hogy antiszemita. Ha tehát a sajtó tárgyilagosan írna, a valóságnak megfelelő tényeket közölne, akkor nem alakult volna ki ilyen feszültség a sajtó és a Független Kisgazdapárt között. * * * Torgyán József alig egy hete egy csepeli gyűlésen éppen a sajtóval kapcsolatban jelentette ki: ha a sajtó nem változik, a „legkeményebb eszközökhöz fognak nyúlni”. A frakcióvezetőtől azonban nem sikerült választ kapni arra: pontosan mit értett ezen, mint ahogy arra sem: milyen további sajtóperek várhatóak? (MTI) gusztus 20-ai, Kötésén tartott beszédesem. Moszkvában Gremitszki szóvivő — igaz, 1990-ben először negatív hangvétellel reagált a beszédre. Kint úgy értelmezték a miniszterelnök gondolatát, mintha az államfő az oszmán birodalomhoz hasonlította volna a Szovjetuniót. Ki hogyan gondolta, s azt ki hogyan értelmezte, egy dolog. Mindenesetre akkor Moszkvában így csapódott le. Néhány napja az irredenta emlékművet éppen most, s éppen azt egy szovjet, obeliszk helyére kívánták felállítani. (Az obeliszk helyén állt korábban az emlékmű.) Vajon mit szolgált volna a szoborcsoport? Hadd hivatkozzam a kommunista- ság, illetve a magyarellenesség gyanújával egyáltalán nem vádolható Szabad Európa Rádióra, illetve annak egyik munkatársa, Pécsi Vilmos kommentárjára: „Aki ma Kelet- Európa kaotikussá váló viszonyai közt irredenta szobrokat emel a „hagyományőrzés” átlátszó ürügyén, az a magyar népnek árt.” Ma Kárpátalja az a hely a Kárpát- medenccben, ahol a magyarságot a ruszinok vagy azoroszok-nem piszkálják magyarságuk miatt. Ezek az etnikumok jói megfértek egymás mellett, az évszádok során sóim nem ellenségeskedtek. Miért ártsunkegy meggondolatlanság következtében annak a kétszázezernek? Azoknak, akik hozzánk tartozónak érzi magát, de odakint kell élnie. S nemcsak ma, de holnapis. Moszkva liberálissá vált az utóbbi két évben a határok kérdésében, Lehet, hogy ez még mindig kevés, de ahhoz képest, hogy Sztglin „vagonkérdésre” kívánta redukálni a magyar kérdést, előrelépés. Nem is kicsi. Elképzelhető, hogy a szovjet nagykövetség odafigyelt az említett három eseményre, ami az utóbbi hat hét során történt. S lehet, hogy ezek miatt kapcsolt zöldről vörösre a „kegyelet vonata” előtt a politikai szemafor? Barta Zsolt (A szerk. megjegyzése: hasonló kérdéseket vetett föl Szűrös Mátyás képviselő, tegnapi parlamenti interpellációjában is.) (Folytatás az 1. oldalról) formációja az évekkel ezelőtti ásás helyszínéről. így végül jobb híján a gazdaságiak és az újságíró esküjére hagyatkozhatott csak a környezetvédelmi szakember: isten bizony ezt a helyet jelölte meg bejelentésében Tóth József. Amíg a markoló a földdel kínlódott, több kérdés is megfogalmazódott a tudósítóban. Ezek egy részére a helyszínen azonnal választ nyert, így most alkalma nyílik megosztani információit az olvasókkal. Talán hihetetlen, de igaz: kis hazánkban ma még bárki, bárhol a lába elé bökhet, mondván, itt van a kutya elásva, Itt aztán igen komoly környezetszennyezés történt. „Tömény anyag” — került a földbe, ahogy Sebők úr mondaná. És mivel a környezetvédelem közügy, uccu, vizsgálatra van szükség. A terület gazdája, persze, ellentmond: ő bizony nem ásott ide semAntall József fogadta a GATT vezérigazgatóját Antall József miniszterelnök kedden hivatalában fogadta Arthur Dunkelt, a GATT vezérigazgatóját. A megbeszélésen áttekintették Magyarországnak a GÁTT- hoz fűződó kapcsolatait, különös tekintettel hazánknak a világgazdasági és ezen belül az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódására. Megállapították, hogy a kelet-európai változások nyomán történelmi esély adódott az alapítók által a GATT elé kitűzött célok teljesülésére, a globális szabadkereskedelem kialakulására. Arthur Dunkel kifejezte meggyőződését, hogy a magyar gazdaságpolitika helyes úton jár, s figyelembe véve a kedvezőtlen világgazdasági előrejelzéseket, célszerűnek mondta'az elhatározott intézkedések mielőbbi megvalósítását. (MTI) Jókai Anna a Magyar ^ írószövetség elnöke A Magyar írószövetség kedden tartott választmányi ülésén egyhangúlag Jókai Annát választották meg a szövetség. elnökének. Göncz Árpád államfő megbízatása miatt mondott le eddig viselt írószövetségi tisztéről, de hozzájárult, hogy a választmány tiszteletbeli elnökének tekintse. Egyidejűleg a Magyar írószövetség elnökségi tagjainak választották meg Csoóri Sándort es Mészöly Miklóst. Az elnökség teljes névsora: Annus József, Cseres Tibor, Csíki László, Csoóri Sándor, Fodor András, Lengyel Balázs, Mezey Katalin, Mészöly Miklós, Nagy Gáspár, Sándor Iván, Takács Zsuzsa, Tornai József. (MTI) mit. Több sem kell, ázonnal gyanús lesz. Magyarázkodik ... Nincs törvény, ami a bejelentőt legalábbis arra figyelmeztetné: sokba kerül egy felesleges vizsgálat, valakinek bizony állnia kell a számlát. No, de ki mondja meg előre, hogy melyik vizsgálat a felesleges? Es ki fizeti a számlát? Esetünkben Sebők úr nem, Tóth úr nem — az állami gazdaság viszont önként felajánlotta a gépeit. Ha nem teszi, akkor talán még mindig gyötör minket a kérdés: mit ástak el a városföldi határban? A választ meg csak egyedül a meggyanúsított tudja. Semmit. Sebők László szintén e sorokból értesül erről, hisz ő sem járt tegnap a vizsgálat helyén. Bár valaki látta reggel arrafelé, a határban. Egy hosszú szúrórúddal vizsgálta a talajt, talán hordókat keresett. Vagy azt a helyet, ahová a következő vizsgálatot kéri. Noszlopy A Fidesz lakásgazdálkodási programja Kecskeméten A jelenlegi kecskeméti lakásgazdálkodási rendszer helyett ajánlott programját ismertette tegnap a Fidesz városi szervezete az újságírókkal. Véleményük szerint az új önkormányzat e koncepciót alkalmazva, a helyi szinten rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával már rövid időn belül oldhatná a mostani feszültségeket, javulna az elosztás, és csökkennének a visszaélések. A részleteket is érintő program egyebek között emelné a bérlakásoknál fizetendő „belépőt”, lelépés- kor viszont csupán ennek a kamatokkal növelt összegét javasolja a lakóknak megtéríteni. A lakásbéreket három kategóriába sorolnák. Az első kettőt a városközponti és a magas használati értékű, téglából épült, illetve udvaros lakások képeznék, míg a legolcsóbbak közé tartoznának például a panellakások. A városközponti luxuslakások négyzetméterenkénti bérlete — az elképzelés szerint -lg elérné a 140-150 forintot, amit a rászorulók lakbérkedvezményére, valamint a felújításokra lehetne forditani. A lakáshoz jutás helyi támogatásának jelenlegi bürokratikus kötöttségeit elveti a Fidesz. A kérelmek elbírálásánál a legnagyobb nyilvánosságot javasolják, a támogatási rendszert pedig össze kívánják hangolni a Fiatal Házasok Otthona működtetésével. Elhangzott még, hogy az IKTV szűnjön meg, a lakások fenntartását ugyanakkor vállalkozókra bíznák, a távfűtést pedig egy önálló szervezet végezze. A sajtótájékoztató második felében arról az elmaradt kecskeméti vb-ülésről volt szó, amelynek meghiúsításával a közvélemény egy része a fiatal demokratákat okolja. Nevezetesen azért, mert megelőzően a testület valamennyi tagjának levelet küldtek és az egyik tervezett napirend miatti felháborodásukat közölték ebben. A szeptember 6-ai ülés végül határozatképtelen lett, így elnapolták. A Fidesz városi vezetői úgy fogalmaztak tegnap, hogy ezt nem a levél keltette nyomásnak tulajdonítják, hiszen több napirend is jóval fontosabb volt az általuk kifogásoknál. Mint az egyébként ismert: a lakásgazdálkodási osztály a hétfőre összehívott, ismételt ülésre visszavonta az előterjesztését. N. N. M. A KATASZTRÓFÁKAT NEM BEFOLYÁSOLJA A RENDSZERVÁLTÁS Sajtótájékoztató a „káderbunkerban” (Folytatás az 1. oldalról) MIT REJT A VÁROSFÖLDI HATÁR? nr« (> iiti A feltárásnál minden érintett megjelent - kivéve a szemtanút
