Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-12 / 214. szám
S3 Miért kevés a méz? (4. oldal) Hogyan lehet a legvalódibb hamis pénzt csinálni? (4. oldal) FEJEZETEK A PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÖRTÉNETÉBŐL Nevelőképzés Bács-Kiskun megyében (5. oldal) RÖVID BAJAI HELYZETÉRTÉKELÉS Visszakerül az egyházi vagyon, visszajönnek a szerzetesrendek Idestova egy esztendeje, hogy a bajai városi tanács és a kalocsai érsekség, illetve a helyi egyházi vezetők megállapodtak az államosított egyházi vagyonok további hasznosításáról, továbbá a régi bajai szerzetesrendek visszatelepítéséről. Amint a tárgyalásokról hírt adtunk, a felek a legnagyobb jóakaratról és megegyezéskészségről tettek tanúbizonyságot. — Hogyan halad a volt egyházi ingatlanok visszaadása? Barna György tanácselnök-helyettestől kértem választ, miután megtudtam, hogy a napokban részletes helyzetértékelést juttatott el az egyházak vezetőihez. — A városi tanács az érvényes jogszabályok tiszteletben tartásával járhat el. Ez azt jelenti, hogy a helyiségeket csak határozott időre utalhatja ki, de eltekinthet az igénybevételi díj megállapításától. Az ingatlan kezelőjével szerződést kell kötni, mégpedig úgy, hogy a bérleti díj fedezze a fenntartási és üzemeltetési költségeket. A tanácstestület úgy foglalt állást, hogy — már a tulajdonreformra vonatkozó törvények megjelenése előtt — előmozdítja az egyházak helyiséggondjainak megoldását. A közvélemény óhajának megfelelve segítjük a szerzetesrendek visszatelepítését. Sajnos, ehhez a helyiségekkel kapcsolatban nyújtott kedvezményen felül mást, így anyagi támogatást nem tudunk adni. ' —jj Mely épületekről van szó, és mi történt eddig? — A volt ferences rendház egy részében a katolikus egyház működik. A folyamatosan megüresedő lakásokat átadjuk a plébániáA KATASZTRÓFÁKAT NEM BEFOLYÁSOLJA A RENDSZERVÁLTÁS Sajtótájékoztató a „káderbunkerban” Rendhagyó sajtótájékoztatóra invitálta kedden délelőtt a polgári védelem megyei parancsnoksága az országos és a megyei lapok tudósítóit az Ágasegyházán lévő vezetési pontra. Ennek a „titok” fátylának fellebbentése volt a célja, ugyanis sokan — mivel nem ismerték a polgári védelem feladatait, tevékenységét — valamiféle káderbunkernak gondolták, aposztrofálták ezt a fontos, s a katasztrófaelhárításhoz szükséges vezetési pontot. A felszínen, az oktatóteremben ott volt Sztanek Endre ezredes, a polgári védelem országos törzsparancsnoka, dr. Gaborják József, a megyei tanács elnöke, Gál Jenő alezredes, a polgári védelem megyei parancsnoka és dr. Bukovics István tűzoltó alezredes, a tűzoltóság megyei parancsnoka, valamint több polgári védelmi szakember. Gaborják József megnyitóját követően Gál Jenő tájékoztatta az újságírókat a megyei polgári védelem szervezetének helyzetéről, várható fejlesztésének irányáról és a katasztrófavédelemről. A kérdésekre válaszolva a megyei tanács elnöke mint a polgári védelem megyei parancsnoka elmondta, hogy minden állampolgárnak joga van arra, hogy katasztrófahelyzetben védelemben részesítsék, a polgári védelmi szervezeteknek kötelességük e védelmet megszervezni, s az állampolgároknak joguk e felkészültséget ellenőrizni. Helyi szinten ezért most a (Folytatás a 2. oldalon) nak, s közben a földszinten a helyiségeket átépítettük öregek napközi otthonává. A tanács és a rend között előkészületben levő megállapodás szerint az otthon működtetésében a visszatelepülő rend szeretetszolgálati feladatokat vállal. A Tóth Kálmán tér 5. szám alatti ciszter-rendházban üzletek és irodák vannak. Eddig 8 helyiség szabadult fel, melyek a rend zirci apátságának kezelésébe kerültek. A megüresedő részekkel hasonlóképpen járunk el. A Tóth Kálmán Gimnázium területén fekszik a Kalocsai Iskolanővérek épületegyüttesének egy része, mely most az intézmény szabadidőközpontja. Egy korábbi megállapodás szerint az épület bármikor az iskolanővérek rendjének használatába kerülhet. , — Ha jól tudom, még további épületeket is igényeltek az egyházak. — Igen. A Jelky András u. 6. sz. alatti ingatlan (volt V. körzeti pártház) egyházi célra való kiutalása folyamatban van. A márton- szállási, megüresedett iskolában jelenleg orvosi rendelő és imaterem található. Sürgős felújítás lenne esedékes, melyet a lakossággal, az egyházzal és esetleg a cserkészmozgalommal karöltve kellene elvégezni. A Teles Ede u. 12. szám alatti, az izraelita egyház tulajdonában levő házat szeretnénk megvásárolni a könyvtár vagy a mellette levő öregek napközijének bő- vitéséhez. A tárgyalások eddig nem vezettek eredményre a Magyar Izraeliták Országos Központja és a városi tanács között. Gál Zoltán Befejeződik a jelöltállítás OVB-állásfoglalások Szerdán befejeződik a jelöltállítás a szeptember 30Lai önkormányzati választásokra. Ez alkalomból az Országos Választási Bizottság számos kérdésben állásfoglalást tett közzé. E szerint a jelöltet és a listát szeptember 13- án 24 óráig kell az illetékes választási szervnél bejelenteni. A jelöltállítás során több esetben is előfordult: az ajánlóív megnyitásakor a jelölt azt nyilatkozta, hogy ő X párt színeiben indul, ám pártja nem tekintette támogatottjának. Ilyen esetben a nyilatkozatot tevő párt álláspontja a mérvadó. Arra is van példa, egy pártnak két vagy több, önmagát legitimnek tekintő helyi szervezete működik. Ezekben az esetekben az alakilag megfelelő bejelentéseket elfogadják a választási bizottságok, feltéve, hogy a jelöltek személye eltérő. A választási törvény előírásai szerint a jelölt az ajánlások összegyűjtése után nem módosíthatja az ajánlóív adatait. Ennek megfelelően ha egy meghatározott párt, társadalmi szervezet jelöltjeként indult, akkor nem lehet párt által támogatott független jelölt, hacsak nem nyit új ajánlóívet. Ez esetben a jelölt dönthet úgy, hogy az utóbbi jelölést fogadja el. A szavazólapokon egyébként a pártok, társadalmi szervezetek nevét hivatalos alapító okiratuk szerint kell feltüntetni. A „független jelölt” megnevezést a pártok neveinek írásánál használt betűtípussal, kisbetűvel kell megjelölni. A választási törvény értelmében a nemzeti és etnikai kisebbség nevét a szavazólapon a kisebbség anyanyelvén is fel kell tüntetni. Az OVB állásfoglalása szerint a fogva tartottak csak abban az esetben élhetnek szavazati jogukkal, ha a fogva tartásuk helye az állandó lakóhelyük szerinti szavazókor területén van. Ebben az esetben kérhetik a szavazat- számláló bizottságot a mozgóumás szavazás biztosítására. (MTI) MIT REJT A VÁROSFÖLDI HATÁR? SEMMIT! A feltárásnál minden érintett megjelent - kivéve a szemtanút Nincsenek elásott hordók Városföld határában. Legalábbis ott, ahová Tóth József, a szemtanú — aki, mint megírtuk, másfél-két esztendeje géppel ásó gyanús alakokat látott — és Sebők László, a bejelentést tevő küldte a vizsgálóbizottságot. Azon a helyen tegnap (Straszer András felvétele) öt darab, mintegy tíz méter hosszú, két méter mély kutatóárkot ástak a Városföldi Állami Gazdaság gépei — eredménytelenül. Mert a gödrök szélén hiába meregette szemét a gazdaság néhány szakembere, az Alsó-Tisza-videki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ATI-KÖVI- ZIG) képviselője, valamint a Petőfi Népe munkatársa is, hordóból egy hitvány darabot sem leltek. Még egy rossz, füles fazekat sem... így járt volna a szemtanú, Tóth József is, feltéve, ha kijön tegnap. De nem jött el. Hiába kereste a gazdaság szolgálati gépkocsija a lakásán, a hobbiján, Városföld utcáin. Tóth Józsefet mintha a föld nyelte volna el. Mint az állítólagos hordókat. Pedig Tóth úrra feltétlenül szükség volt, lévén, hogy egyedül neki lehetett pontos in- |Folytatás a 2. oldalon) Az átalakulási törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztés végső törvényhozási stádiumába érkezett: kedden már csak a miniszteri válasz meghallgatása és a törvényjavaslat elfogadása várt a képviselőkre. Ezzel is kezdte ülésének érdemi részét a plénum. Balsai István igazságügy-miniszter felszólalásából kitűnt: a törvényjavaslat egészét, illetve egyes részeit kifogásoló ellenzéki véleményekre lényegében hétfőn válaszoltak a kormánypártok képviselői, illetve a kormány már eddig számos alkalommal kifejtette a módosítást alátámasztó érveit. A miniszter újfent leszögezte: nem valamiféle etatista centralizációs törekvésről van szó, amelyet oly szívesen hangoztat az ellenzék, kiragadott részletekkel bizonyítva állítását. A törvényjavaslat lényege, hogy kiküszöbölje azt a veszélyt, amely az állami vállalatok esetében a valódi tulajdonos hiánya miatt az állami vagyon valótlan értékeléséből, az értékek nem megfelelő hasznosításából, s mindezek következtében az állami bevételek mérséklődéséből adódik. Délelőtt a parlament több változtatással elfogadta az átalakulási törvény módosítására benyújtott előterjesztést. Mindössze két percet vett igénybe az államtitkári előterjesztés a polgármesterek jogállásáról szóló törvény módosításával összefüggésben. Ismeretes, hogy az Ország- gyűlés éppen egy hete fogadta el a törvényt, ám alapvető hibával: két eltérő koncepciójú, egymást jogüag kizáró passzust szavaztak meg elsősorban a kormánykoalíció képviselői. Ezért volt most szükség arra, hogy a kormány sürgősséggel be- teijessze módosító törvényjavaslatát. (Folytatás a 2. oldalon) Kis híján félbeszakadt az Országgyűlés plenáris ülése Az ellenzék lemondásra szólította fel Jeszenszky Gézát A délutáni órákban kis híján félbeszakadt az Országgyűlés plenáris ülése. Az interpellációk sora a szokásos mederben „folydogált”: az ellenzéki képviselők felvetéseire adott válaszokat a kormánypárti képviselők rendre jóváhagyták, így biztosítva a többségi szavazást. E „békés menet” mindaddig tartott, amíg Bossányi Katalin (MSZP) el nem mondta interpellációját, amelyet a Magyar Nemzet 1990. augusztus 27-ei számában megjelent nyűt levél tárgyában annak szerzőjéhez, Jeszenszky Géza külügyminiszterhez intézett. Jeszenszky Géza azzal kezdte mondandóját, hogy a levelet nem külügyminiszteri minőségében, hanem magánemberként írta. Válaszát ezután ideológiai síkra terelte, amely az ellenzéket csaknem egységes fellépésre késztette: az SZDSZ és a Fidesz parlamenti csoportjának valamennyi tag a, illetve több MSZP-képviselő is elhagyta az üléstermet. Mint utóbb kiderült, fő kifogásuk az volt, hogy a külügyminiszter a legfontosabb nemzeti értékeket saját pártjának tulajdonította, különbséget kívánt tenni magyar és magyar között, beszéde lényegében totális támadás volt az ellenzék minden pártjával szemben. Mivel az ellenzéki képviselők távozásával a plénum határozatképtelenné vált, s úgy tűnt, hogy az ellenzéki oldalon lévők egyáltalán nem kívánnak visszatérni az ülésterembe, Kónya Imre (MDF) azt javasolta: napolják el az ülést. Szabad György, az Országgyűlés elnöke ezt az álláspontot finomította, mint mondta: nem szabad megengedni, hogy a politikai vita idáig fajuljon, s egy ilyen felelősségteljes időszakban, mint a mostani, alkotóképtelenné váljék a parlament. Szünetet javasolt, amelyet az elnöklő Vörös Vince azonmód el is rendelt. A szünetben az ellenzéki pártok képviselői — Tölgyessy Péter (SZDSZ), Vitányi Iván (MSZP), Orbán Viktor (Fidesz) sajtótájékoztatóra hívták meg az újságírókat. Ideológiai fenntartásaikat hangoztatva, kifogásolva a külügyminiszter elhangzott beszédét, lemondásra szólították fel Jeszenszky Gézát, mert véleményük szerint az az ember, aki ilyen diszkriminatív nézeteket vall, nem lehet a Magyar Köztársaság külügyminisztere, nem képviselheti az ország érdekeit. (MTI) PARLAMENTI FOLYOSÓ Az exkormányfő hallgat. Németh Miklós talán ma is a legnépszerűbb magyar politikus, a rendszerváltás érdekében nyújtott, embert próbáló teljesítfnényét elismerő szavakkal nyugtázta az új kormányfő is. így aztán, a száz nap leteltével több riporter igyekezett interjút kérni Németh Miklóstól. Az csak természetes, hogy a Petőfi Népe is jelentkezett. A válasz azonban — barátságos, ám határozott nem volt. Az exkormányfő hallgatást parancsolt magára; nem akar kavarodást okozni, amíg nem lát mindent tisztán. Lehet, hogy neki van igaza? Király a fegyverbegyűjtésről. Interpellációra készül Király Zoltán. Dr. Horváth Balázs belügyminiszternek kell majd válaszolnia az önvédelmi fegyverek begyűjtésére kiadott utasítás körülményeit firtató kérdésekre. Király szerint a miniszteri utasítás törvénysértő, a végrehajtása során kézbesített indoklás pontatlan, nem személyre szabott. „A jogállamban jogszerűen kell eljárni” — tette hozzá a képviselő, indokolva: miért is nyúl az interpelláció eszközéhez. — Az ön fegyverét is elvitték a rendőrök? — kérdeztük. — Nekem soha nem volt és nem is lesz fegyverem — hangzott a válasz. A kisgazdák helyesbítetlek. Azzal, hogy Zsíros Géza elkészített egy saját földtörvénytervezetet és be is nyújtotta, tulajdonképpen kierőszakolta, hogy végre a kormány is beterjessze a saját törvényelképzelését — írtuk tegnapi lapunkban, s magát ezt az eljárást „cselnek” neveztük. Nos, a kisgazdák helyesbítő nyilatkozatot hoztak szerkesztőségünkbe, megjegyezve, hogy cikkünk tartalma nagyrészt megfelel a valóságnak. Tagadják azonban, hogy Zsíros akciója választási csel lett volna, csel — mint írják — az SZDSZ és a Fidesz részéről történt, éspedig azáltal, hogy az ellenzékiek három pontban törvénysértőnek találták a kormány törvényjavaslatát, ami miatt Alkotmánybírósággal fenyegetőztek. Mindezzel pedig az lett volna a céljuk — mármint az SZDSZ-nek és a Fidesznek —, hogy megakadályozzák a földtörvény megtárgyalását a helyhatósági választások előtt, ily módon csökkentve a kisgazdák esélyeit. Ezzel kapcsolatban szabadjon emlékeztetni Nagy Ferenc József — kisgazdapárti — miniszter nyilatkozatára a hétfő esti Híradóban: eszerint maga a kormány terjesztette a saját javaslatát, előzetes véleményt kérve, az Alkotmánybírósághoz (nem pedig az SZDSZ vagy a Fidesz). Zsíros Géza dr. önálló javaslata — ha csel volt, amint azt sokan vélik, ha nem volt, amint azt a kisgazdák állítják — mégiscsak jó volt arra, hogy meggyorsítsa a kérdés megoldását. Sajtóvizsgáló bizottság: vége? A sajtó privatizációját vizsgáló bizottság egyike azon testületeknek, ahol a pártok nem egyenlően (paritásos alapon) képviseltetik magukat. Ebből számos vita volt már, készült „többségi” és „kisebbségi” vélemény (a kisebbségit is három párt írta alá, külön érdekesség, hogy a kormánykoalícióban lévő kisgazdák is). A jelek szerint megeshet, hogy a héten talán teljesen megszűnik a bizottság, netán az MDF bizottságaként működik tovább. Nyílt titokként terjed, ki (kik) jelentik be kilépésüket az ad hoc bizottságból, amely egyébként inkább vitát kavart, mint egyöntetű elismerést aratott. B. J. ; : k* mi ma »mim-” - :g:~_' \ .~ ; ~ BÁCS-K1SKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 214. szám Ára: 4,30 Ft 1990. szeptember 12., szerda
