Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-11 / 213. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 11.

NYILATKOZIK: A MEGYEI TANÁCS ILLETÉKESE

Változások a társadalomban változások az oktatásban

Szülők, pedagógusok, gyerekek várakozással tekintenek az elkövetkező tanév, tanévek elé. Egyesek pesszimistán, mások reményekkel telve várják az oktatásban beálló változásokat. Milyen újdonságokra, „reformokra” számíthatunk szeptembertől? Erről a kérdésről beszélgettünk Csekei Sándorral, a Bács-Kiskun Megyéi Tanács művelődési osztályának vezetőjével.

Az átalakulás

csak fokozatosan mehet végbe

• — Elsődleges érdekünk, hogy a társadalmi változásokból következő átmenetiség lehetőleg ne zavarja a gyerekek iskolai tanulmányait — mondta az ösztályvezető. — Óvnunk kell intézményeinket a politikai behatásoktól éppúgy, mint az ötletszerű intézkedésektől. Az átalakulás csak fokozatosan, jogszabályi keretek között mehet végbe. Á kialakuló önkormányzat az iskolák, a pedagógusok szakmai önállóságát nem csorbíthatja. A majdani'új közoktatási törvény megszületéséig az önkormányzati testületek a meglévő törvény szerint látják majd el az oktatási-nevelési rendszer irányításával összefüggő .feladatokat... Az iskolák autonómiáját erősíti az az intézkedés, mely lehetővé teszi, hogy az intézetek a feladatkörükbe nem tartozó oktatási tevékenység gekei — megállapodás alapján --- ellenszolgáltatás fejében, vállalkozás keretében lássák el. A vállalkozó iskoláknak igy lehetőségük nyílik arra, hogy a gyerekek és a szülők külön igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtsanak, s ezáltal saját bevételhez jussanak .... Megszűntek azok akkoriatokis, amelyek a kötelező órák felhasználásában megkötötték az iskolaigazgatók kezét. Az új rendelkezések értelmében az iskolák maguk dönthetnek, arról, milyen tevékenység tartozik a pedagógusok munkakörébe, mi számít bele akötelező óraszámba, milyen munka fejében jár külön díjazás a tanároknak, tanítóknak. Újszerű továbbá, hogy ezentúl az isko- ■ Ián kívüli nyelvtanulást az általános és középiskola elismerheti — megfelelő teljesítmény .esetén. Tehát az á diák, aki közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát tett, mentesül, az adott idegen nyelv tanulása, illetőleg az érettségi vizsga ezen része alól. Az iskolák a továbbiakban maguk dönthetnek, a nyelv- oktatás helyi megoldásának kérdésében.

— KclI-e pót-igazgatóválasztásokat rendezni? .

— Mind az idén, mind a korábban választott iskolaigazgatók személye — mandátumuk • lejártáig »— törvényes. A- minisztérium nem tervez semmiféle kampányszerű intézkedést. Törvényes keretek között azonban lehetőség nyílik

, az alkalmatlannak vélt vezetők visszahívására, s ezt helyileg, a munka törvénykönyve előírásainak megfelelően kell végrehajtani. j v • "

Alkalmazkodunk a demográfiai helyzethez

— Nagy bonyodalmakat és feszültséget okozott néhány hónappal ezelőtt, hogy idén a középiskolákba jelentkezők száma jóval nagyobb a tavalyinál.

— Fontosnak tartjuk a demográfiai helyzethez igazodó alapfeltételek megteremtését ,óly módon, hogy a nevelés és

■oktatás színvonala ne romolják. Eredetileg 112 tanterem megépítését terveztük, de ezenfelül még 21-et átadtunk. Szeptember elsejéig 101 -gyei- növeltük a. tanulócsoportok számát, idegen nyelvből, matematikából, szakismeretből csoportbontási rendszert építettünk ki. A fejlesztésekkel elér- tük„hogy a jó tanulmányi eredménnyel végző nyolcadikosok részére biztosítani tudtuk a továbbtanulás lehetőségét. Éz 'természetesen feszültségekkel járt, mivel'a gyerekek egy részének le kellett mondania eredeti elképzeléséről. Sajnos, az új tanévben magas létszámú — helyenként negyvenfös — osztályok indulnak, az általános iskolások száma azonban idén is kevesebb, mint a tavalyi évben. Remélhetőleg 3-4. év múlva lassú növekedés indul meg az iskolába kerülő kicsik ;számát illetően.

— Hogyan áll a helyzet a megye pcdagógnsellátottságával?

— - Bár a tanári, tanítói állások feltöltődtek, az összetételen változtatni kellene. A kelleténél kevesebb a matematika, a fizika, a kémia, az ének és a rajz szakos,, fontosságát tekintve

legégetőbb hiány azonban a nyugati nyelvet tanító pedagógusokból mutatkozik, Különösen nehéz a helyzet a kistelepülések kis iskoláiban, hiszen ide jutnak el legkevésbé az angol-, a német- vagy a franciatanárok.

— Indulnak-e az idén új tanfolyamok az átképzésre jelentkezett orosztanárok számára?

— Most kaptuk a jó hírt: igen. Néhány napja még arról értesültünk, hogy a központi támogatás csak ä tavaly indult csoportok költségeire‘lesz elég. Nos, a helyzet szerencsére megváltozott: új, 70 fős tanfolyamot indítunk. Azt azonban fontosnak tartom megemlíteni, hogy a múlt évben-jndult csoportba járók felének már sikerült letennie az alap- vagy középfokú vizsgát. Ez igen szép teljesítmény.

Történelemkönyvek nélkül

'.Gondot okoz a gyerekek és a tanárok számára a történelemkönyvek hiánya?-»• Az alap- és kö?épfokú oktatási intézményekben a miniszter hatályon kívül helyezte a történelémtanterveket, valamint ,a gimnáziumokban a Bevezetés a filozófiába és a Társadalomismeret című tantárgyakat, a közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskolákban a politikai gazdaságtant. Helyettük most dolgozzák ki azokat,a tematikákat, melyek a ma aktuálisnak Vélt tananyagot tartalmazzák. Ezeket egy röyid útmutatóval egybekötve szeptember közepén juttatják el az iskolákba. Az. általános iskolák nyolcadik osztálya számára már elkészült egy ideiglenes tankönyv, níely a ’45 utáni eseményeket is feldolgozza. A középfokú oktatási intézményekben a gimnáziumi negyedikes történelemtan-' könyv használható, ez a második félévre kiegészül majd egy kiadvánnyal, mely segítséget nyújt az utóbbi évtizedek eseményeinek feldolgozásához. Tisztában vagyunk természetesen azzal, hogy az elmondottak nem ■tekinthetők végleges megoldásnak. Bízunk azqnbmi a pedagógusokban, akik saját meggyőződésük, belátásuk szerint szabadon, felelősséggel döntenek majd a megtanulandó ismereteket illetően.

— Mikor vezetik be az új nemzeti alaptantervet?

—f Jelenleg a vizsgarendszer és a ^vizsgakövetelmények kidolgozása folyik. A M.űy^ööísi^^Rzp.ktaj^sj.Minisztéri- .um legújabb tájékoztatás^ szerintT99ywjius4i?an m$r megismerhetjük a teljes, minden részletében kidolgozott, új álap- tantervet.1

Nem kötelező a hittan

• — A kérdés, amely ma sokakat foglalkoztat: lesz-e, s milyen lesz a hitoktatás az iskolákban?

— A vallásoktatás fakultatív módon történő bevezetése az alkotmányos rendelkezések, az iskolái munkarend, a törvények megtartásával kell hogy történjen, a társadalmi megbékélés és a kölcsönös türelem légkörében. Andrásfalvi miniszter nyilatkozatában a következőket mondja: ha az egyházi jogi személy a vallásoktatást az iskolában kívánja megtartani, a szervezési -kérdésekben (hely, időpont, beiratkozás, csoportok kialakítása), a helyi lehetőségek és igények ismeretében az iskola, az egyház és,az iskolafenntartó állapodjon meg. A jelentkezett tanulókat felekézetónként, „létszám- normátívák” alapján célszerű csoportosítani. Az iskola köteles biztosítani a vallásoktatáshoz szükséges“ tantermet és csoportonként legfeljebb heti két óra „védett” (kötelező iskolai foglalkozások által nem zavart) időt,’valamint a hi tok-, tató munkafeltételeit, Ahol a heti-óraszám lehetővé teszi, a hitoktatás ideje csatlakozzon a napi órarendhez, illetve úgy illeszkedjen az iskolai munkarendbe, hogy az időpont ne zavarja a vallásoktatás eredményességét. A jelentkezés megszervezése, a vallásoktatás tartalmának meghatározása, a hiloktatók alkalmazása, díjázása és tevékenységének ellenőrzése az egyház feladata. A szülők igényüket az egyház által

megjelölt helyen és, időben jelenthetik be. A beiratkozás színhelye az iskola is lehet. A hitoktatót az iskola tekintse pedagógiai partnernek, célszerű véleményét kikérni a tanulókkal kapcsolatos nevelési kérdésekben. Meghívható a nevelőtestületi értekezletekre, iskolai rendezvényekre. A nevelőtestület tagja is kaphat hitoktatói megbízatást. A vallásoktatáson váló: részvételről az egyház adhat okiratot, ugyanis az az iskolai bizonyítványba, naplóba nem kerül be. Az iskolaigazgató és a hitoktató közötti vitás kérdésekben az egyház, az iskola helyi irányítását ellátó tanácsi (önkormányzati) szervhez, az iskola pedig az illetékes egyházi főhatóságokhoz fordulhat. Ezek mellett még fontos elmondani, hogy nem terveztünk a hitoktatással párhuzamban szabadon választható, külön erkölcstanórát. Az iskolák az osztályfőnöki és a többi óra keretében vitatják meg az alapvető emberi értékek, magatartási normák kérdését. Konkrét igény esetén, persze, lehetőség nyílik ilyen jellegű foglalkozásokra, fakultáció vagy. szakkör formájában.

— Az érettségi vizsgák rendszere változik-e?

— A 90/31 -es; évre nem tervezett változást a minisztérium, de a közoktatási főosztály még idén eljuttatja az iskolákba á középiskolai vizsgaszabályzatokat, a megjelenésük óta bekövetkezett módosításokkal egybeszerkesztve.

Szaktanácsadás, iskolaszék

— Mi lesz a pedagógiai intézet sorsa?

— Más munkastílussal, új típusú kapcsolatrendszert kiépítve képes csak a megújulásra. Az iskoláknak mindig szükségük lehet az oktatásfejlesztő szakmai, szakértői szolgáltatásokra, a szaktanácsadásra. Mivel minden önkormányzatnak joga lesz, hogy ilyen intézményt létrehozzon, fenntartson, Kecskemét mint megyei jogú város — felállíthat és működtethet egy pedagógiai intézetet.

— Az iskolaszékek már megalakulhatnak?

— Az egyesülési törvény alapján minden településen bármelyik pillanatban létrehozható az iskolaszék, de annak jogosítványai — a jelenlegi jogszabályi keretek között — lényegében semmiben sem különböznek az iskolatanácsokétól. Uj módozatok kipróbálására lehetőséget adhat a központi kormányzat, ehhez azonban feltétlenül szükséges a minisztérium engedélye.

— Hogyan nézhetünk elébe az elkövetkező esztendőknek? Bízhatunk az oktatás megújulásában?

— Az átmeneti időszak sok türelmet, megértést igényel a

pedagógusoktól, az oktatás irányítóitól és a szülőktől. Jelen-' leg, úgy tűnik, sok a kapkodás, a türelmetlenség. Valameny- nyi érintettnek meg kell azonban értenie, hogy a jövőben az iskolai önállóság nagy feladatokat ró rá. A magunk részéről mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a tanév minél kevesebb zökkenővel indulhasson. Fejes Mária

HONVÉD HAGYOMÁNYŐRZŐ EGVESÜIET ALAKULT

rr

Őszinte megbékélés, bajtársi szellem

Az utóbbi hónapokban sok-sok változást élt át a magyar honvédség. Nyíltan lehet beszélni azokról a történelmi sorsfordulókról, melyekről korábban életveszélyes volt említést tenni. A tiltások ellenére, szervezési nehézségek közepette indult el például a doni emlék- túra vagy új értékelést kapott az egykori Ludovika. Éppen Kecskeméten kezdeményezték a hősök napja ismételt megünneplését. Nemrégen pedig a budapesti Hadtörténeti Intézetben alakult meg á Honvéd Hagyományőrző Egyesület. Milyen céllal, elképzelésekkel? — ezt kérdeztük a kecskeméti Bártfai Szabó László elnökségi tagtól.

— A Honvéd Hagyományőrző Egyesület politikamentés, független, pártokon kívüli, bajtársi-társadalmi jellegű szervezet — hangzik a válasz. — Célja a nemzeti, elsősorban a katonai hagyományok felelevenítése, ápolása, ismertetése és megőrzése. E nemes cél élérése érdekében az egyesület igen sokrétű feladatot vállal, hogy működésével betöltse majd azt a fájdalmas,-szinte kétségbeejtő űrt, ami a katonai hagyományok iránti, tudatosan „kítenyésztett” közöny, tájékozatlanság, torzítás, szinte ellenséges szemlélet következtében az elmúlt négy évtized alatt előállt. Fontosnak tartjuk a kutatómunkát, a hazai és külföldi katonai emlékanyag gyűjtését a Hadtörténeti Intézet számára. Gondol az egyesület a rokkant bajtársak, hadiözvegyek, hadiárvák szociális támogatásának az elősegítésére is.

— Milyen feladatokat rögzítettek az alapszabály-tervezetben?

— Szeretnénk összejöveteleket tartani, amikor is hadtörténeti és szakmai előadások hangzanának el. Szívesen látunk majd bárkit vitaestjeinken. Keressük a kapcsolatokat a hasonló célú hazai és külföldi szervezetekkel, például a Világ Frontharcos Szövetség hadifoglyokat és eltűnteket nyilvántartó intézményeivel. Gondot fordítunk a hősi emlékművek, katonai temetők karbantartására, kezdeményezzük majd a háborúk katonai és polgári áldozatai részére emlékművek, emlékhelyek létrehozását. Az egyházak segítségével kegyele- tes megemlékezéseket kívánunk tartani. Törekszünk az egykori elleiifelekkel az őszinte megbékélés és a bajtársi szellem kifejlesztésére.

— Kik lehetnek tagjai az egyesületnek?

— Elnökünk Kéri Kálmán nyugalmazott tábornok, országgyűlési képviselő. Az egész országra kiterjedő feladatok szervezését, irányítását, adminisztrációját az elnökségi tagok végzik. Egyesületünk rendes, támogató és tiszteletbeli tagokból áll. Rendfokozatra való tekintet nélkül várjuk sorainkba a volt magyar királyi honvédség tisztjeit, katonáit, munka- szolgálatosait, tisztviselőit. Számítunk azokra a volt katonákra is, akik a háború utáni hadseregben teljesítettek szolgálatot és az egyesület alapszabályában foglaltakkal egyetértenek. Tagdíjunk évente száz forint. Természetesen bármilyen felajánlást, adományt örömmel veszünk.

•, — Bács-Kiskun megyében vagy Kecskeméten szervez-e „ki- rendeltséget”?- Hasonló,célú kecskeméti kezdeményezésről tudok, ezért a Honvéd Hagyományőrző Egyésület első elnökségi ülésén szóba került egy. kecskeméti (Bács-Kiskun megyei) „titkárság” létrehozása. Sőt, engem kértek fel ennek megszervezésére. Ezt azzal a feltétellel vállaltam el, hogy megfelelő számú jelentkezés esetén a megalakuló összejövetelen a tagság döntsön arról, elfogadják-e a megbízatásomát. A vidéki szervezésekkel kapcsolatban a szeptember 27-ei elnökségi ülésen kapunk részletesebb tájékoztatást.

— Ha jól emlékszem, a Petőfi Népében és a Kecskeméti Lapokban már olvashattunk egy megyei bajtársi szövetségről...

— igen, a tervezett megalakulásra vonatkozó közlemény látott napvilágot. A „toborzás” átmeneti adminisztrációját a Kereszténydemokrata Néppárt kecskeméti szervezete vállalta, a Katona József téri irodahelyiségében. Többen jelentkeztek már a megyéből, de még ezután is várják az érdeklődőket, akikkel október elején találkozunk majd az alakuló összejövetelen.

1— Segítőkre, támogatókra számítanak-e?

— Tekintettel a Hófivéd Hagyományőrző Egyesület igen fontos, össztársadalmi jellegű tevékenységére, már most tisztelettel kérem az összes megyei párt- és egyéb, szervezetet, közületet és'nem utqlsosorban a honvédség megyei alakulatainak parancsnokságát, hogy segítsék elő az egyesület tervezett kecskeméti (megyei) megalakulását.

KÖNYVESPOLC

Egy tizjenöt éves leányka a kufsteini menekülttáborbán szomorú élményeit vetette papírra; gyermekként irodalmi remeket produkált a Tizenöt éves vagyok és nem akarok meghalni címmel írt regényével. Személyes emlékeit őrzi a kötet: Budapest ostromát, a 'világháborút, a menekülésüket. A regény 1954-ben Jelelit meg először, Franciaországban,'.azóta két tucat nyelvre fordították le, több millió példányban kelt el, si,kert sikerre halmozott, Nyligat-Európa •iskoláiban kötelező olvasmány lett.

Az író, Christine Arnothy 1934-ben, Budapestén' született, Széridrői-Kováps Krisztinaként. 1948-ban értelmiségi szüleivel elhagyta' az országoty Ausztriába menekültek; majd Franciaországban leltek új hazát. A gyermekként elismert íróvá lett Christine máj.családjával Svájcban él,, kikerköriyvéi egymást követve jelennek meg, irodalmi díjak sorát nyerve (Grand, Prix Verité, Fran- őia Akadémiai Novella Nagydíj, stb.). Az angol és a francia nagylexikon, illetve aíz irodalmi monográfiák tételei között megtaláljuk 'Christine Arnothy nevét, a magyar- kiadású Világirodalmi lexikon, a Magyar irodalmi lexikon, a Kortárs magyar írók kislexikona említést sem teta róla-, írásaiból itthon eddig alig olvashattunk. Az írónő 1990 tavaszán tért haza először és kötött

szerződést a Szabad Tér Kiadóval, fájuk bízva az Arnothy-sorozat megjelentetését: Az életműsorozat első kötete az Utak a boldogsághoz című regény; a könyv fordítója a Kecskeméten élő Sarkadi Ilona, Szuggesztív írás az Utak a boldogsághoz;, spkszór elkalandozik, csapong a gondolat a könyv olvasása közben, vissza-visszatér emlékeihez, keres-kutat a régi képek között,, keresi a békét, az igazságot, az elégtételt. A könyv főszereplője, Thomás König.sike- res vegyészmérnök, aki a Szabadidő Társaság társasutazásán vesz részt, ám útipogy- gyászábaii kilenc kiló robbanószert magával visz,azért, hogy felrobbantsa az Asszuá- ni-gátat. j ■ , • • ■ , , , ,

Negyvennyolc éves korában miért lázad Telia pénz hatalma ellen König? Miért akar öngyilkos lenni ä gát felrobbantásával? El-' lentpiondá[sos világunkban miért nincs meg az emberek többségének lelki békéje, miért kell régi emlékek elől,menekülni, miért kísért bennünket a rémület, a félelem, a múlt? König sikerei és jóléte ellenére miért nem találja helyét a világban? Kegyetlen emlékek sora nyomj^ a főhős léikét: kisgyermekként, gyermeki csínyként osztálytgrsasárga 'csillagos kabátját vette magám otthon, Magyarofszágón, 1944-ben. A kabát miatt

üldözötté lett, Auschwitzba került, s meg kellett élnie mindazt a borzaimat, amit az elborult emberi elme a zsidók kiirtására kiagyalt. A meggyalázott gyermek túlélte a koncentrációs tábort; múltját nem tudja, nem akarja azóta sem feledni. Befizetett az egyiptomi társasutazásra; útitársai élvezik a napfényt, a Kelet varázsát, a szabadság színes napjait, szerelmek gyúlnak, barátságok köttetnek körötte ... König a robbantásra, az öngyilkosságra készül.

Christine Arnothy merengésre késztető regénye fordulatokban gazdag; hol izgalmas, hol lírai, hői humorós, hol drámai fejezetek követik egymást, idézve az írónő gyermekkori emlékeit, szülőhazáját. A regény főszereplője igazi nevét itthagyta miúdörökre szülőföldjén,' az írónő most induló életműsorozatavál tért haza Magyar- országra. A könyveinek hazai kiadásáért járó honoráriumáról lemondott, gyermekek számára Arnothy-díjat alapított. Középiskolás fiataloknak lesz így lehetőségük megismerkedni a francia irodalommal és nyelvvel a jövő évtől. Könyvei gyors egymásutánban fognak a hazai könyvpiacon most megjelenni, több évtizedes lemaradást pótolva. Az írónő a jövő év tavaszán szemé-, lyesen is szeretne bemutatkozni magyar olvasóinak Budapesten. k. m.

B. T.