Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 5. HONNÉT VESZIK ÉS MENNYIBE KERÜL? — „HOGY’ SIKERÜLT A PIAC, MARIKA NÉNI?” KARIKATÚRAKIÁLLÍTÁS • Utcán át. A 105-ös ABC árudájának augusztusi forgalma 170 ezer forint. Gyümölcs- és zöldségfélék a falvakban és az országúton 9 Boglárka, vevőre várva. — Lehetne jobb is — feleli. — Nem olyan édes. Apadt. Három forint a huszonegy kilogramm görögdinnyén. Tizenegyért veszi és 14- ért adja tovább az Univer ÁÍ'ÉSZ üzleté­nek vezetője, Oberfrank László. . — Lékeljem? — szól az eladó. — Igen. — Milyen? — kérdezzük most már mi Helenkár Istvánná vevőtől a kerek­egyházi 105-ös ABC utcai árudájánál. úr igyekszik a maga tapasztalatai sze­rint kialakítani. — Nagy forgalom, kis haszon — mondja. —- Nekünk így is megéri. Au­gusztusban, itt, az utcán 170 ezer forin­tért adtunk el zöldség- és gyümölcsfélé­ket. Nem nagy pénz, de az ABC 4 és fél millió forintos bevétele mellett mégis­csak valami. Hozzánk sok nyugdíjas és kispénzű ember jár. Van úgy, hogy. ho­zok nekik 3 mázsa sertéskörmöt. Tizenöt forint egy kilogramm. Tudja, hogy milyen finom pörköltet lehet ab­ból készíteni?... 9 Milyen a dinnye? — Lehetne jobb is. (Helenkár Istvánná.) Tóth Sándor felvétele 9 Ifjú Gáspár Jánosné családjának sem filléres dolog a termesztés. Amott a szőlő 30, itt 40 forintba kerül. Horváthné 40-ért ad 1 kilogramm pap­rikát, míg a zöldértes széthúzza az ára­it, akár a halász a hálóját. A. zöld he­gyes paprika és a II. osztályú tompa 30, az alma- meg a cseresznyepaprika 35 —43 és az I. osztályú (a legnagyobb) 50 forint. Kelemen Jánosné elmondja: volt olcsó lecsópaprikája is, 13 forin­tért. Délre, mire odaértünk, a 60 kilo­gramm az utolsó darabig elfogyott. Több olcsó árura és erősebb piaci ver- senyhelyzetr'e lenne szükség a falusi ke­reskedelemben is, ám egyáltalán nem biztos, hogy ehhez a forgalmazók hosz- szú során át vezet az út. Az árak lassú elmozdulását tapasztalják a szalkszent- mártoni fogyasztók abból is, hogy nyár utolján a vöröshagyma kilója 24 forint, és májd csak a következő szállítmányt adják olcsóbban, 20-ért a Zöldért-bolt- ban, mint a vezető ígéri. A piacról (az élelmiszer-gazda­ságból) élünk. Egyre keményebb feltételek között kezdjük megta­nulni. Vándor, aki útón vagy, ma­gad is láthatod ... Baja—Budapest között, a duna- vecsei út mentén, Németh M. Bog­lárka kisegítő eladóhoz is elláto­gattunk. A fiatal lány diák. Kecs­keméten dísznövénytermesztést ta­nul. Az iskolakezdésig keresztapja húgának segít áz. áruértékesítés­ben. Örömmel újságolja: ma már 4 zsák burgonyát, hagymát és papri­kát is eladott. Az áruk javarészt a vállalkozó sáját terméséből valók, de megéri elmenni a Bosnyák téri piacra is. Az árak között akad szelídebb, de akad szédítő is, ha az ember rápillant az ólomfüstös levegőben senyvedő zöldség- és gyümölcsfé­lékre. A dinnye 20, a körte 40, a szőlő és az őszibarack egységesen 50, a kis szemű ringló és az alma 40 —45 forintba, míg a tojás 4,50-be kerül. Üdítőt is lehet kapni, litere­set, citrommal ízesítve, 60 forin­tért. Az úton lévő, elcsigázott ember — ha van neki — kalapot levéve tiszteleg a fogyasztók ellátásáért ebben a melegben is kiálló, út men­ti kereskedők előtt. Másrészt vi­szont magú elé képzeli a Balatont, partjával, ahová sokan már el sem mernek menni üdülni. Amikor a Dunán innen ilyen szépen (!) göm- bölyödnek az árak, milyenek lehet­nek a magyar tenger mentén ma! A piaci szakemberek és a kör­nyezetvédők pedig majd kiderítik, hogy az utak mellett forgalmazott zöldség- és gyümölcsféléken me­lyik a nagyobb: a közvetítői haszon vagy a közlekedési szennyezés? Kohl Antal Hazafelé a szabadszállási piacról. 9 Kelemenné, a zöldértes, délig eladta az összes lecsópapri­kát. Nemzetközi és cenzúramentes fi karikatúra nem ismer határo­kat. Mármint a szellemes, kifejező karikatúra, mert azt szavak nélkül éppúgy megértik keleten, mint nyugaton. Bizonyára ez a meggon­dolás vezette a budapesti szervező­ket — a szerényen hattérbe húzódó Coopinter Kft.-t — amikor éppen egy évvel ezelőtt meghirdettek az első kelet-európai cenzúramentes karikatúrakiálhtást. A kezdemé­nyezésnek volt némi kockázata, hi­szen akkor még korántseqv volt százszázalékos garanciája a cenzú­ramentességnek. Az ötlet sikerét dicséri, hogy több mint háromezer mű árasztot­ta el a budapesti kiállítási irodát. Volt is gondja a nemzetközi zsűri­nek, amíg kiválogatta azt a nyolc­száz alkotást, afnelyet a Magyar Nemzeti Galériában mutatnak be Nemzetközi karikatúrakiállítás címmel.. A kiírás semmilyen megkötött­séget nem tartalmazott: részt vehe­tett bárki, hivatásos művész és amatőr, személyenként három — bármilyen műfajú -— alkotással. S éltek is a lehetőséggel a pályá­zók, jelentkeztek ismert és soha nem hallott alkotók, profi karika- turisták és most először próbálko­zók. Vannak közöttük grafikusok, festők, szobrászok, iparművészek. Küldtek ceruzarajzot és nyomatot, fekete-fehér és színezett grafikát, olajfestményt és terrakotta plaszti­kát, biofestményt, fémobjektet, komputergrafikát, mozgó, forgat­ható mobilokat. Hetven ország karikaturistái, grafikusai, képző- és iparművészei vannak jelen a kiállításdn. S ter­mészetesen népes és rangos a hazai mezőny. Egész sor hagyományos és, formabontó mű illusztrálja a magyar „szellemet”. Jelen van az egész magyar karikaturistagárda, jobbnál jobb produkciókkal. Poli­tikai témájú a legtöbb mű. És az sem lehet véletlen, hogy ezek nagy része a Szovjetunióból, Romániá­ból, Jugoszláviából, Bulgáriából meg a többi, nemrég még szocialis­tának nevezett országból érkezett. De alig maradnak el a politikai témák mellett azok a rajzok, ké­pek, szobrok, amelyek az emberi jellemekben és tulajdonságokban, külsőségekben vagy mélységekben lelik meg a humor forrását. Más­kor a férfi-nő viszonyból, az embe­ri esendőségből „csinálnak viccet”. Láthatunk karikatúraportrékat és önportrékat, pikánsan humoros és humorosan pikáns műveket. És a katalógusban olvashatjuk a művé­szek humoros önéletrajzát is. ! A kiállításhoz, amely október 23-áig látható, számos szakmai és egyéb program kapcsolódik. (kádár) 9 Bulaton Aly (Szovjetunió). Kerekegyháza: jó üzletpolitika- Harminc forint a szőlő meg a zöldbab — említ pár árut a napi kíná­latból —| 25 a szilva, 35 a karfiol és a fehérpaprika, 40 a paradicsom és 45 a cseresznyepaprika.' Helybeliektől,; a Zöldérttől, s a kecskeméti nagybani pi­acon szoktunk vásárolni. Az idei nyári kánikulai (!) árakat ismerve, a kerekegyháziaké sem alacso­nyak, de azokat legalább a tisztességes kereskedői haszon alapján számították ki. A forgalmazói és a fogyasztói érdek nem különül el élesen egymástól. S ha lehet üzletpolitikából beszélni a mai, zűrzavaros helyzetben, azt Oberfrank Gáspárék Balázspusztán védekeznek! A piacról élünk. Balázspusztán is ér­vényes ez a szólásmondás. A szabad- szállásiról hazatérőben — a nagyköz­ségben minden csütörtökön van hetipi­ac —, a buszról leszállva ott ballag Kocsis Sándorné is. Pár lépésre a Kun- szentmiklós és Vidéke ÁFÉSZ 5. számú vegyesboltja, oda készül. — Hogy sikerült a piac; Marika né­ni? — kérdi tőle az üzletben Csörgő> István üzletvezető. Fagyasztott barom­fihússal szolgálja ki. — Tizenöt forintért adtam el az édes almát, 20-ért a szilvát, harminc meg 15 forint volt a paprika, melyik milyen. A krumpli 16 forintért kel el — sorolja a fekete fejkendős asszony. Ifjú Gáspár Jánosné a bolt előtt vára­kozik. A kerékpáron kislánya, Erika. A fiatalasszony és családja úgy próbál­ja magát függetleníteni —t már ameny- nyire bírják — a magas piaci áraktól, hogy otthon paradicsomot, paprikát, uborkát, őszibarackot, szilvát, szőlőt és körtét termesztenek. Persze, ez sem filléres dolog. Fóliasátrat készítettek. Hogy a nagy szárazságban tudjanak öntözni, 25 méter mély kutat fúrattak, arra 2500 forintért szivattyút vásárol­tak. Munkával és pénzbeli befektetéssel a mezőgazdasági területeken élő csalá­dok lefaraghatnak valamennyit a zöld­ség- és gyümölcsfogyasztással járó kia­dásokból. Akiknek viszont nincs erre tehetőségük, vagy átutazóban, a felfor­rósodott kocsiból kiszállva, szeretnék a szomjukat oltani, egy kis gyümölccsel az országutakon, hamar a piac kiszol­gáltatottjaivá válnak. Mi a különbség Szalkszentmárton- ban Horváth Lajosné magánkereskedő és a Zöldért Kelemen Jánosné által ve­zeteti zöldségüzletének árai között? 9 Sajini Ugo (Olaszország) rajjla. Vándor, ha megállsz .

Next

/
Thumbnails
Contents