Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-05 / 208. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 5.

Elfogadták

a polgármestertörvényt| de máris módosításra szorul

A MINISZTERELNÖKI SAJTÓIRODA KÖZLEMÉNYE

Magyar—szovjet tárgyalások a hó közepén

(Folytatás az 1. oldalról)

csoíatos összeférhetetlenségi kérdések mentén rajzolódtak ki a legmarkánsabban. A vitát az önkormányzati bizottság előadója, Böröcz István vezette be. A testület legalaposabban kifejtett álláspontja szerint: a polgármester ne lehessen tagja, részvényese annak a gazdasági társaságnak, amelyben az önkormányzat, illetve az általa alapított költségvetési vagy gazdálkodó szervezet tagként, részvényesként vesz részt. Az SZDSZ frakcióvezetője, Töl- gyessy Péter fenntartotta korábbi véleményét: a polgármesterek jogállásának pontos szabályozása elengedhetetlen, enélkül ugyanis a leghitelesebb, legsikeresebb emberek nem láthatnak garanciát arra, hogy gond nélkül elvállalhassák e hivatást, majd visszatérhessenek korábbi foglalkozásukhoz mandátumuk lejárta után. Szerinte az összeférhetetlenséget a képviselők státusának megfelelően kell szabályozni. A polgármesterek pártosságának elvetését teljességgel elfogadhatatlannak nevezte, mert mind mondta: nem várható el, hogy a győztes megtagadja azt a pártot, politikai csoportosulást, amely őt támogatta.

A kormánypárti képviselők a tervezet védelmében szóltak arról, hogy a képviselő-testületre kell bízni annak eldöntését: a polgármester megtarthat- ja-e korábbi munkaviszonyát, vagy milyen mellékállást vállalhat.

A vitát az ebédszünet szakította félbe, szünet után interpellációkkal folytatódott az ülés.

Vargáné Piros Ildikó (független) azért interpellált a földművelésügyi miniszterhez, mert a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági üzemek támogatásának megvonása véleménye szerint katasztrófahelyzetet idéz elő, ellehetetleníti az egyébként eredményesen gazdálkodó szervezeteket es kistermelőket egyaránt. A képviselőnőt az érdekelte: mi lesz a legtöbb terhet viselő, mégis kiszolgáltatott, mostoha körülmények között élő emberekkel?

Hogyan prognosztizálják a jövő évi élelmiszer- árak alakulását? Hogyan képzelik el ezekben a térségekben és ebben a közigazgatási környezetben a kisgazdaságok, farmergazdaságok kialakulását és fejlődését?

Sárossy László államtitkár mondandójának lényege abban foglalható össze, hogy ebben a szektorban is a megteremtődő piacgazdaság feltételeit szükséges kialakítani, legyen szó az élelmiszerárakról vagy a kisgazdaságok, farmergazdaságok kialakulásáról.

• A választ a képviselőnő nem fogadta el, mondván: az annyit ér, mint „halottnak a csók”. Ám ahogy az már lenni szokott, a kormánypárti többség elfogadta Sárossy László válaszát,

Füzessy Tibor az iskolai hitoktatás tárgyában interpellált a művelődési és közoktatási miniszterhez. A képviselő annak magyarázatára kérte a tárca vezetőjét/hogy az egyházakkal kötött júniusi megállapodást követően miért született azzal szinte teljesen ellentétes útmutató az oktatási intézmények számára.

Andrásfalvy Bertalan lúűvelődési és közoktatási miniszter elöljáróban leszögezte: aminisztérium álláspontjának alakulását nem az a vita, az a közhangulat változtatta meg, amely a hitoktatás bevezetését övezte. Elmondta: a fakultatív hitoktatásra lényegében évtizedek óta lehetőség volt, más kérdés, hogy ezt az iskolák nem gyakorolhatták. A tárca vezetője a hitoktatók tantestületi tagsága kapcsán szólt arról, hogy azt általános érvénnyel nem lehet kimondani. Fontosnak tartotta ugyanakkor, hogy a hitoktatót az iskola tekintse pedagógiai partnernek. A miniszter szerint a továbbtanulás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a hitoktatás tényét rögzíti-e a bizonyítvány, avagy sem. A helyzetet a minisztérium a tapasztalatok alapján rendezi majd véglegesen jogilag. A hitoktatók bérezését—az egyházak számára, illetve azok közreműködésével — a központi költségvetésnek kell biztosítania. Az erre vonatkozó igények felmérése szeptember végéig készül el. A miniszter végezetül kijelentette: a hittanoktatás bevezetése -£ elsősorban vidéken — a demokrácia nagy erőpróbája lesz. Az útmutató — a közvetlenül érintettek egyeztetése után — nem csorbítja senkinek sem az érdekeit. Elsődleges célja a hitoktatás eljuttatása az iskolában azokhoz, akik azt igénylik.

A képviselő és a plénum is elfogadta a miniszter válaszát.

írásban is és szóban is válaszolt Roszik Gábor (MDF) korábban elhangzott interpellációjára Sárossy László. Ez az interpelláció a gödöllői Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont (ÁTK) kezelésében lévő gödöllő—ísaszegi tórendszerrel és a tóparti telkekkel kapcsolatos visszaélésekkel foglalkozott. Az ÁTK fiktív vételárért eladta az állam kizárólagos tulajdonában lévő egyik, több mint hathektárnyi területű tavat a hozza tartozó mezőgazdasági rendeltetésű, több mint háromhektáros földterülettel együtt. Emellett nevetséges áron — négyzetméterenként 50 forintért — adott el 1987 decemberében 2740 négyzetméternyi területet Grósz Károlynak. Ez az adásvétel jogszerű volt, legfeljebb a vételár miatt lett volna megtámadható a szerződés, erre azonban a határidő letelte miatt már nincs lehetőség.

Roszik Gábor további adalékokkal egészítette ki a visszaélések sorát. A'minisztériumi választ mind az interpelláló képviselő, mind az Országgyűlés elfogadta.

Az interpellációk és a kérdések elhangzása után — mivel a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat részletes vitájához ér- . demben több képviselő már nem szólt hozzá —, megkezdődött a szavazás a törvénytervezethez kapcsolódó módosító javaslatokról. Á szavazási procedúra csaknem másfél órán át tartott, ám mint utóbb kiderült, alapvető hiba csúszott a szavazásba: a polgár- mesterek munkaviszonyával összefüggésben ellentétes passzusok kerültek a törvénybe. A képviselők ugyanis megszavazták, hogy megválasztástik napján szűnjön meg a polgármesterek fennálló munkaviszonya, ám döntöttek arról is, hogy a polgármestert megbízatásának idejére vagy annak egy részére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni. Az ellentmondás lényege: olyan személyt, akinek megszűnt a munkaviszonya, nem lehet fizetés nélküli szabadságban részesíteni. A plénum végül azzal a kitétellel fogadta el a törvényjavaslat egészét, hogy a kormány még ezen a héten benyújtja — immár törvény- módosításnak számító - jogszabály-módosító indítványát, s az a parlamenti bizottságok véleményezése után az Országgyűlés jövő heti plenáris ülése élé kerülhet sürgősséggel. A képviselők a törvényjavaslatot, a már megszavazott módosító indítványokkal együtt 149 igen, 93 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvény 1990. szeptember 30-án lép hatályba. A módosítások nyomán elfogadott jogszabály szerint a tanács elnökének munkaviszonya a polgár- mester megválasztásáig tart. A polgármesternek hivatalba lépésekor, illetőleg megbízatása lejárta után 30 napon belül vagyonnyilatkozatot kell tennie. Amennyiben munkaviszonya a képviselőtestület megbízatásának lejártát követően szűnik meg, hat havi alapbérének megfelelő összeg illeti. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban a törvény kimondja: a polgármester nem lehet országgyűlési képviselő, s pártban tisztséget nem viselhet. Á ren-, delkezés ugyanakkor nem zárja ki, hogy a polgár- mester a párt nevében vagy érdekében nyilvános közszereplést vállaljon. A képviselőtestület, illetve a megyei közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy a polgármester egyéb kereső tevékenységet folytathasson. Fontos eleme a törvénynek, hogy a hatszáznál nagyobb lélekszámú településen háromtagú bizottság tegyen javaslatot az összeférhetetlenség kimondására. A polgánnesteri fizetések kapcsán a törvény úgy rendelkezik, hogy Budapest főpolgármestere munkabérének felső határa a miniszteri fizetés száz százaléka legyen.

Az Országgyűlés rendes ülésszakának keddi munkanapja e törvény meghozatalával befejeződött.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda kedden az alábbi közleményt jutatta el az MTI-hez:

A magyar és a szovjet kormány megállapodott, hogy szeptember közepén Budapesten tárgyalásokat tártnak a szovjet csapatkivonással összefüggő pénzügyi és tulajdonjogi kérdések tisztázására. Antall József miniszterelnök kedden fogadta Ivan Aboimov szovjet nagykövetet, aki Nyikolaj Rizskov miniszterelnöknek e tárgyban a magyar kormányfőhöz intézett levőiével kapcsolatban elmondta, hogy a szovjet kormány határozatot hozott a tárgyalások megindításról:

A két kormányküldöttség a külgazdasági miniszterek — Kádár Béla, illetve Konsztantyin Katusev — vezetésével ül össze a magyar fővárosban. A tárgyalások előtt néhány nappal szovjet munkabizottság érkezik Budapestre, a megbeszélések előkészítésére. A magyar—szovjet tárgyalásokon részt vesznek a két kormány érdekelt szaktárcáinak mágas rangú képviselői, így magyar részről a Honvédelmi, Külügyi, Pénzügyi, Igazságügyi és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárai, illetve helyettes államtitkárai:

Antall József hangsúlyozta a szovjet nagykövetnek, hogy a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít a tárgyalások eredményességének. Ha néhány nap alatt nem is lehet mindén részletkérdést megoldani, legalább a rendezés irányait és alapjait ki kell jelölni.

A magyar kormányfő és a szovjet nagykövet találkozóján véleménycsere folyt a Varsói Szerződés felülvizsgálatáról folyó tárgyalásokról és a Politikai Tanácskozó Testület ezzel

kapcsolatos, novemberben .esedékes, budapesti üléséről. Szóba kerültek, ezenkívül mindazok a külpolitikai és; belpolitikai kérdések, amelyek az el-: múlt időszakban foglalkoztatták aí két felet.

Antall József hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kíván kivonulni aj szovjet piacról, hanem hosszú távú; gazdasági érdekének tekinti a vele fo-' lyó kereskedelmet, amely feltehetőleg’ egyre inkább a köztársaságokkal való: közvetlen kapcsolat jellegét, vállalat-: közi együttműködés jellegét ölti. Szóba kerültek a szovjet kőolajszállítások; csökkenésével járó gondok, amelyek; különösen most, a kuvaiti válság tükrében erősödnek fel. Mindketten reményüket fejezték ki, hogy a gazdasági, kapcsolatokat nehezítő mai problémákat sikerül fokozatosan kiküszöbölni.' (MTI)

A SZŐLŐ ÉS BOR NAPJA AZ OMÉKON

Sikert aratnak a megyei borok

Az ONJÉK-on valamennyi termelő, feldolgozó gazdaság kínálja borait az egymás melletti standokon, amihez hasonló akcióra eleddig nem volt példa a mezőgazdásági vásárok történetében. Mint ahogyan arra sem, hogy megrendezzék a szőlő és bor napját — amire tegnap került sor — s amely ritkán látható ceremóniával kezdődött. Az éppen másfél évtizede megalakított borrendek képviselői díszes reverendás ruhában, kolompot rázva vonultak föl, körbejárták a B pavilont, bemutatkozásra, tájékoztatásra invitálva a látogatókat. Az ország 13 borvidékét 5-6 borrendtag képviselte s csinált reklámot a boroknak.

Dr. Herpay Balázs, a Magyar Borkereskedők Egyesülésének ügyvezető igazgatója köszöntötte a vásárlátogatókat, majd néhány biztató mondatot mondott a borfogyasztás \ érdekében, s a borrendek tagjai is bemutatkoztak. Ezután a tanácskozóteremben megtartott sajtótájékoztatón komoly és részletes elemzéseket hallhattunk az ügyvezető igazgatótól a szőlő-bor ágazat pillanatnyi és cseppet sem reményt keltő várható helyzetéről.

Az idei terméskilátásokat az aszály ellenére is jónak mondotta dr. Herpay Balázs, az ország 140 ezer hektár szőlőterületéről 5,5-6,5 millió mázsa termés leszüretelésére van kilátás az elkövetkezendő hetekben. Megtelnek tehát a most már csaknem teljesen kiürült pincék, mégpedig-az eddigi vélemények szerint jó minőségű borral. A gond viszont igen nagy:

. ki veszi meg, milyen áron értékesíthető a bor? A piaci helyzet aggasztja napjainkban a termelőket, feldolgozókat, kereskedőket egyaránt. Ugyanis a hazai fogyasztás erőteljesen lecsökkent, sajnos az égetett szeszes italokból és sörből két- háromszoros a vásárlás, mint akár tíz, tizenöt évvel ezelőtt vqlt-Az, arányeltolódás egészségre is káros hatású, amit a’ bor rangjának és 'értékének Visszaállításával lehet ellensúlyozni. A kulturált borfogyasztás érdekében ezért dr. Herpay Balázs sürgette a bor reklámtilalmának feloldását.

Nagy gondot okoz a botpiac összeomlása a szocialista; országokban, főként a megszűnő NDK-piacon, valamint a fizetési gondokkal küzdő szovjet piacon. Nyugat-Európa; szinte telített és a magas vámok versenyképtelenné teszik ezt a magyar terméket is az EGK-országokban. Sok az új terme-! lő a világ különböző részén, a fogyasztás azonban nenrbővül ilyen dinamikusan. Mindez erősen sújtja a magyar szőlő- és borágazatot. A kiút ma még nem látszik, viszont mindenképp pen szükség van arra, hogy a hazai kiskereskedelmi árakat, magasra-taszító forgalmi es fogyasztási adót eltöröljék, az idei termés felvásárlásához intervenciós alapot hozzanak: létre, a Közös Piac pedig adjon kedvezményt, illetve törölje el a magyar borokkal szemben is alkalmazott diszkriminatív' vám- és lefölözési rendszerét. Ezekben a kérdésekben kor-, mányszintű tárgyalások folynak, a földművelésügyi tárca pedig a napokban hozza nyilvánosságra ezzel összefüggő csomagtervet.

A szőlő és bor napja alkalmából hirdették ki a nemrég Kecskeméten megrendezett XII. Országos Borverseny eredményét. A 67 díjazott gazdaság és magántermelő között! tizenhárom megyei található, közülük a legtöbb arany-,I ezüst- és bronzérmet sorrendben a Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet, a Helvéciái és az Izsáki Állami Gazdaság, a Kecskemétvin Borgazdasági Kombinát, a Kiskőrösi és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság nyerte el. Még OMÉK-díjat is kapott a Kecskemétvin, a Kiskőrösi Magánszőlő és Bortermelők Egyesü-' lete, valamint a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, kiváló palackozott italainak elismeréséként.

Ys. i. j

MSZP-lapeladás

Az MSZP nem megszabadulni akar megyei lapjaitól, hanem reális áron értékesítem szeretné őket — mondta kedden Máté László, a párt kincstárnoka, ő vezette azt a nyilvános bizottsági ülést, amely a lapok megvételére benyújtott pályázatokat értékelte.

A pályázatok elbírálásával megbízott grémium korábbi — zárt — ülésén már kialakította véleményét, ezért a sajtó jelen lévő képviselői nem az ő vitájukat, hanem az üzletben érdekelt tőkés csoportok és szerkesztőségek informálását, a kérdésekre adott válaszokat jegyezhetik le.

Augusztus végén járt le a 11 lap és lapkiadó vállalat eladására kiírt pályázat. A javaslatokat az érintett szerkesztősegek is megtárgyalták, „szűrték”, így a párt politikusaiból és független szakértőkből álló zsűri már csak 11 ajánlattal foglalkozott. Három esetben szeptember 12-éig meghosszabbították a versenyt. A kincstárnok véleménye szerint a pályázók jelentősen alulértékelték a monopolhelyzetben levő megyei orgánumokat. A Kisalföld esetében például a kínált vételár az újság tavalyi nyereségénél is kevesebb. Az ártárgyalásokra ugyan még csak ezután kerül sor, ám Máté László leszögezte: „bagóért nem adunk lapot”.

A még hátralevő kérdések tisztázása után a zsűri — 8 lap esetében — szeptember 10-én hirdeti ki a végeredményt, ám ez csak a vételárak nagyságában okozhat meglepetést, hiszen laponként már csak egy kérő van versenyben.

Lista garanciával, * avagy ...

Toporgó tervek a gazdaképzésről Halason

(Folytatás az 1. oldalról)

Mindeddig úgy tűnt, az ágazatok között kivétel a mezőgazdaság, htogy ez az a területe a gazdaságnak, amelynek a szakmaigénye állandó, legalábbis jelentősen nem változik. Ä gazdaság szerkezetének átalakulása, a vállalkozások élénkülése, nem beszélve a tulajdonformákban várható változásokról — mindezek a mezőgazdaságban is földrengésszerű változásokat okozhatnak.

Nagy tapasztalatú halasi intézményt, a II. Rákóczi Ferenc Mező- gazdasági Szakközépiskolát kerestem meg, érzik-e az oktatás felelősségét, a társadalom kihívását ebben a helyzetben? Lukács László igazgatóval beszélgettem.

— Jogszabályi és finanszírozási kötöttségek szorítanak bennünket, ezért a várható változásokra igazán hatékonyan nem vagyunk képesek időben reagálni. Bár egy éve végzünk felméréseket, előkészületeket egy gazdaképző és vállalkozói képzés beindítására, egyelőre mindez a tervezés szintjén marad.

— A már ismert, tárcák közti

lassú egyezkedésen túl egyéb akadályokkal is szembekerültek?

. '—Mintmondtam, pénzügyivon- zata is van egy ilyen egy-két éves rá- képző szak beindításának. De a jelenlegi körülményekkel akkor sem vállalkozhatnánk rá, ha az anyagi fedezet és a személyi feltételek adottak lennének.

— Mik ezek a körülmények ?

— Most lehet, hogy elképesztem, pedig létező probléma, hogy a tanítványaink lényegében csak elméleti oktatásban részesülnek, a gyakorlattól az évek folyamán olyan távol kerültünk, hogy — kis túlzással — .ezek a gyerekek akkor látnak közelről tehenet, amikor már kikerülnek a munkaterületükre. Hogy a gépészeink csak elavult technikával találkoznak, és így tovább.

—Említette, hogy végeztek felméréseket, előkészületeket.

— Igen! A tanács végrehajtó bizottsága kérte, hogy vizsgáljuk meg ennek az említett ráj^épzésnek a lehetőségeit. A felmérések azt mutatják, hogy lenne rá igény. A végzős tanulóink több mint ötven százaléka részt venne ilyen vállalkozói gazdaképzésben, úgyszintén a. környező

gimnáziumok tovább nem tanuló végzőseinek 30-35 százaléka. Szakmai munkaközösségünk — vállalkozók és vállalkoztatok konkrét tapasztalatait is felhasználva—összeállított egy gazdaképző tantervet. Kidolgozott tervünk van égy 35 milliós beruházásra. A legkülönfélébb fórumokhoz fordultunk, valójában nincs olyan szerv, felsőbb hatóság, amely jelenleg felvállalná ennek a megvalósítását. De sok mindent meg lehetne itt helyben, önkormányzati szinten oldani, amihez aztán könnyebben kapnánk esetleg felülről is támogatást.-i— Mik az elképzeléseik?

Halason 1961-ig önálló tangazdaság működött, amely kiszolgálta a tanulóink gyakorlati képzését. Aztán egy tollvonással az állami gazdasághoz csatolták. Tartozott hozzá egy iskolaépület, amely most megüresedett. Itt a közművekre való rácsatlakozás lehetősége és a gazdálkodáshoz szükséges szántóterület is adott lenne. Persze egyéb gazdasági épületekre is szükség lenne. Megjegyzem, ahhoz a tangazdasághoz a 30 hektár mellett tartozott négy istálló is, ahol 10-20 tehenet, ugyan-,

ennyi anyakocát igazi mintafarm jelleggel lehetne neveltetni a gyerekekkel. Mindezt, ha nem is teljes önállósággal, mint annak idején, hanem az állami gazdaság keretein belül, de megkaphatnánk, és elképzeléseink szerint működtethetnénk, kettős haszna lenne. A már meglevő szakjainkat is tanüzemként kiszolgálhatná. Vásároltunk két traktort a hozzájuk tartozó 14 munkagéppel, azokon a munkavégzést is begyakorolhatnák a végzős tanulóink. Állítom, hogy gazdaságösan üzemelnénk.

— Tárgyaltak erről az állami gazdasággal?

— Áz akkor még MÉM Szakoktatási Főosztálya képviselőjével helyszíni szemlét és megbeszélést tartottunk, de a gazdaság csak az is-, kolaépületet és bizonyos földterületet tudna biztosítani. így aztán a pályázatunkat elvetették.

Leendő önkormányzat, figyelem! A környék adottságai meghatározzák, az iskolából kikerülő, munka nélkül csellengő fiatalok sorsa pedig' egyre inkább sürgeti, hogy az ötletre valamilyen megoldást találjanak!

Hajós Teréz

Várjuk a döntést. Nevezetesen az SZDSZ által kezdeményezett törvényjavaslat sorsáról, amelyik a Belügyminisztérium volt III/III-as ügyosztályának szigorúan titkos állományába tartozó tisztekről, ille- . tőleg a nyilvántartásban szereplő hálózati személyekről készült (készítendő) listáról rendelkezik.

Az első kérdés, hogy van-e ilyen lista? Egyesek szerint van, de az nem hivatalos, jóllehet szóbeszéd tárgya, hogy az bizonyos'körökben kézről kézre jár, s nemcsak idehaza, hanem külföldön is.

Másik kérdés: pontos-e a névsor? Szinte mindenki egyöntetűen állítja, hogy nem is lehet az, miután’ szisztematikus, átfogó vizsgálat nélkül készülhetett el. így tehát bizonnyal nem teljes és nem is lehet korrekt. Nem. zárható ki, hogy szerepelnek rajta olyan személyek, akik nem voltak kapcsolatban a belső elhárítással. Nevük megszel- lőztetése ilyen ügyben hasonló lenne az ismert kabátlopási históriához, de annál sokszorta kínosabb következményekkel járna.

Kinek van félnivalója az érintettek közül? Úgy gondolom, elsősorban azoknak, akik — bár részesei voltak- az- említett csoportoknak mostanság is közéleti, politikai tisztséget vállaltak, olyat, amelyik betöltéséhez eskütételre kötelezik \őket. Az SZDSZ javaslata éppen azt célozza, hogy az ügyben érintett .személyek — egyes adatok szerint számuk 16 500 is lehet — ne kapjanak szerepet a közéletben. Ha ezt megteszik, illetőleg lemondanak nemrég elnyert új tisztségükről, akkor nevüket nem hozzák nyilvánosságra.

■ Persze nem volna nehéz kitalálni, ráhibázni, ha valaki — mondjuk országgyűlési képviselő, vagy ez-| után megválasztandó helyj képviselő-testületi tag — hirtelen, szinte- elfogadható magyarázat nélkül visszaadná megbízatását, újkeletű mandátumát, hogy mindezt miért is teszi. De meglehet: ezt is vállalnia kell!

Azt nem tudni, hogy az ország házában a pártok prominens személyiségei vagy szürke eminenciásai között hányán vannak ilyenek, sőt vannak-e egyáltalán. Ami biztos: az NDK-ban voltak! S az információ kiszivárogtatása után, bár először tagadták, be kellett ismerniük az egyértelmű bizonyítékokkal alátámasztott tényt, le kellett mondaniuk. Ha nem maguktól, akkor pártjuk szinte kényszerítette erre őket.

Fölvetődik azonban két újabb, mondhatnrgaranciális kérdés. Vajon sikerülhet-e a feltételezett személyekről cáfolhatatlan bizonyítékokat szerezni? A korábbi miniszterhelyettes, Pallagi Ferenc, aki a területet felügyelte, a parlamenti meghallgatáskor azt állította, hogy az ilyen jéllegű iratok megsemmisültek, bizonyítani tehát az állításokat, a névsor valódiságát nem lehetséges. A nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletét most ellátó tárca nélküli miniszter tegnap a rádióban j szintén csak erre a kijelentésre tudott hagyatkozni, mondván: még ő sém járt abban a lezárt helyiségben, ahol a titkos iratokat őrzik. A törvényjavaslat előterjesztői szerint viszont elkészíthető a pontos lista.

A másik garanciális feltétel a titkosság. Ezt elő lehet írni, meg lehet követelni, de kérdéses, hogy sikerül-e betartani.

Egyrészt mert a nemhivatalos lista is széles körben ismertté válhat — egyebek, között a sajtó hasábjain. Másrészt Magyarországon a titkok — beleértve a szolgálati titkokat is — eddig sem mindig maradtak titokban.

Tehát várjuk a döntést. Nem feltétlenül a listát, vagy annak nyilvánosságra kerülését. Mert talán így is elérhető, hogy az új magyar demokrácia kiépítésében, a közéletben jószándékú, felkészült, tiszta emberek vegyenek részt — boszorkányüldözés nélkül is. Emiatt ugyanis a feltételezett 16 500-nál jóval többep aggódnak.

Váczi Tamás