Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-29 / 229. szám

4 • PETŐFI NEPE 9 1990. szeptember 29. AHOL MÁR BEFEJEZŐDÖTT A PRIVATIZÁCIÓ Rövidesen részvénytársasággá alakul a Bács-Zöldért További drágulásra számíthatunk 5--------------­N éhány hónappal ezelőtt szinte egyszerre kezdődött meg „fent és lent” a privatizáció a magyaror­szági zöldség-gyümölcs felvásárló nagykereskedelemnél. Annak ide­jén — pontosan negyven esztende­je — a Szövosz alapította meg ezt az országos vállalatot, minden me­gyében azonos profillal és típussal. A Szövosz ez év májusi kongresz- szusán kimondta megszűnéséi, így a Bács-Zöldért tagja lett az Első Magyar Szövetkezeti Vagyonkeze­lő Részvénytársaságnak, amely üz­leti alapon jött létre, ezért profitér­dekelt a 12 milliárdos vagyonban.' Ebben az időben a Bács-Zöldért — érezve c mamutszervezet elne- hczülését - négy korlátolt felelős­ségű társaságot alapított, résztu­lajdonosként. A Bács-Fruct Kft. Kecskemé­ten, Kiskunfélegyházán, Tisza- kécskén tevékenykedik. A Zöldért Diskont Kft. hasonló feladatot vé­gez Kecskeméten, a Kertész Kft. Izsákon, míg a Bácsker Kft. Buda­pesten, a Mázsa téri piacon ugyan­csak felvásárlással és értékesítéssel foglalkozik. Ezek az új gazdasági szervezetek természetesen teljesén önállóak, a gyümölcs- és zöldség- áruskála felvásárlásában és értéke­sítésében bel- és külföldön egy­aránt érdekeltek, rendelkeznek megfelelő hűtő- és szárazraktárak­kal, iparvágányokkal, s mind­emellett harminc szakbolttal. A kft.-k megalakulása nem jelen­tette azt, hogy a Bács-Zöldért amolyan vállalati központtá zsu­gorodjék, ugyanis megmaradtak a jánoshalmi, a dunavecsei, a kiskő­rösi, a bajai, a budapesti export­import kirendeltségei, illetve a ka­locsai, a hercegszántói, a solti tele­pei, illetve 22 üzlete, és a jánoshal­mi szárítóüzeme. Mindezt „dióhéjban” azért mondta el dr. Szakolczai Pál, a Bács-Zöldért megbízott vezérigaz­gatója, mert a privatizáció végre­hajtása — mint kitűnt — nem túl egyszerű feladat. Mindenesetre most már a termelők — állami gazdaságok, termelőszövetkeze­tek, egyéni gazdák — több csator­nán. értékesíthetik termékeiket, s mi fogyasztók is választhatunk: melyik üzletben találunk kedvünk­re való és pénztárcánkhoz illő zöldséget, gyümölcsöt. A Bács- Zöldért éves forgalma egyébként 2,5 milliárd forint, hiszen a kft.- ken kívül nemcsak a fogyasztókat, de a konzerv- és hűtőipart és saját exportot is bonyolítanak le. A Bács-Zöldért hagyomá­nyos szövetkezeti vállalat mondta a megbízott vezérigazgató —, de rövidesen részvénytársaság­gá alakul.'A kft-.-k? A részvénytár­saságnak fizetik tovább a bérleti díjat és természetesen az osztalé­kot. Annak ellenére, hogy viszony­lag jelentős forgalmat bonyolítot­tunk le — az ez évi export elérte a 35 millió forintöt —, finanszírozási gondjaink is adódnak. Ennek okai a magas — 32-35 százalékos - bankkamat, a korábbi sikertelen üzletkötések jelentős mennyi­ségű, jo minőségű falicsempe és burkolólap van raktárainkban, de akad jócskán kötöttáru is —, ame­lyek adósságot halmoztak fel. En­nek kigazdálkodására program készült. Sajnos, az aszály veszé­lyezteti a jánoshalmi szárítóüze­münk munkáját, ahol hagymát és pritaminpaprikát dolgozunk fel, s amelynek igen jó exportára lenne. Az adósságállomány feltehetően hosszú évek alatt halmozódott fel és ezeknek a cikkeknek értékesíté­se — ebben a pénztelen világban - nem egyszerű feladat. A már említett vállalati, program végre­hajtását már megkezdték, ennek tudható be, hogy fizetőképességük folyamatos. — Az, hogy nekünk is tartoznak 150-200 millióval, természetes álla­pot, de mi semmiképpen sem vásá­rolhatjuk hitelre az árut a terme­lőktől. A lakosságnak, a magán- termelőknek ezért készpénzzel egyenlítjük ki a megvásárolt ter­méket, ám a nagyobb szállítóknak mi is tartozunk. A piacokon nézelődő, ott vásá­roló emberek tudják, a Zöldért boltjaiban a legmérsékeltebbek az árak. Korábban a Bács-Zöldért azzal hívta fel országszerte magára a figyelmet, hogy különböző ak­ciókat szervezett főleg Budapes­ten, s jelentősen olcsóbban árusí­totta a burgonyát, almát, hagy­mát, s ezzel letörte az árakat.- Ilyen akciókat nem tudunk vállalni, hiszen az aszály okozta forgalomkiesés mintegy 300 milli­óra tehető. Kevés az áru, s nekünk is magasabb áron kell megvásárol­ni a gyümölcsöt, zöldséget. Ez hoz­závetőleg 18-20 millióval csökken­ti nyereségünket. Azt azonban megoldjuk, hogy üzemek, vállala­tok dolgozói részére nagykereske­delmi áron, korlátozott mennyi­ségben burgonyát, almát, hagymát szállítunk. I Itt az ősz, közeleg a tél, s a váro­si ember aligha tudja „bespejzelni” a téli hónapokra a szükséges mennyiségű zöldséget. A Bács- Zöldért, amelynek a feladatai közé tartozott korábban a betárolás, most felkészült-e erre, a nem kis gondot okozó feladatra?- A téli tárolás köztudottan raktárakban történik. Az állami támogatás nagyon csekély, bár er­re kedvezményes, 20 százalékos kamatot kapunk. Emiatt csökken­tett mértékben tárolunk, ugyanis üzleti alapon nincs vállalkozó a raktározásra. Ennek ellenére úgy érzem, lesz elegendő burgonya, al­ma,.hagyma, gyökérzöldség. Az is köztudomású, hogy a tárolás alatt elég jelentős — 30-40 százalékos — a romlás, ezért tavasszal a jelen­leginél sokkal magasabb árakra számíthatnak a vásárlók. Feltehe­tően — a kedvezőtlen termés miatt- burgonyából importra szoru­lunk. Nem túlságosan megnyugtatóak a vezérigazgató szavai, de ez van, a tényeken — mármint a dráguló gyümölcs- és zöldségárákon 4|— aligha lehet, tudunk jelenleg vál­toztatni. Gémes Gábor Kit véd a védjegy? Az olcsó munkaerő a legdrágább A piacgazdaságokban igen fontos szerepe van a terméke­ket, termékcsoportokat óvó védjegyeknek, hiszen azok egy­fajta minőségi garanciát is je­lentenek a vásárlók szemében. A védjegyek hazai szerepéről kérdeztük dr. Szentpcteri Ádá- mot, a Nemzetközi Szabadalmi Iroda helyettes vezetőjét.- Mibe kerül ma védjegyol­talmat kérni valamely termékre Magyarországon ? Ha valaki az általa előállí­tott termékre, szolgáltatásra védjegyoltalmat kér a találmá­nyi hivatalban, s az lajstromba veszi’a védjegyet, akkor az ab­ban meghatározott termékkör­re kizárólagos jogot szerez a védjegy tulajdonosa. Vagyis, ha hasonló terméket, emblémát használ valaki más, az ellen jo­gilag is felléphet. Az alapilleték 3 ezer forint. Az oltalmazható termékeket 34 osztályba sorol­ják, és van még ezenkívül 8 szolgáltatási osztály is. Ha egy vállalkozó, mondjuk, nyolc osztályban kér védjegyoltal­mat, akkor az 10 ezer forintjá­ba kerül. Az alapilletékkel egy oltalmi osztályra szerez kizáró­lagos jogot, s ezenfelül minden további osztály illetéke ezer fo­rint.- Mi a haszna még a védje­gyednek a gyártó számára?- A névtelen cégeket általá­ban nem szeretik sem a fogyasz­tók, sem az üzleti partnerek. Ha pedig védjeggyel rendelkezik egy cég, akkor elemi érdeke a jó minőségű termék előállítása, hiszen, ha a fogyasztó bizal­matlanná válik a rossz minősé­get takaró védjegy miatt, annak végzetes következményei lehet­nek a vállalkozás számára. Mostanában egyébként a ma­gyar vállalatok és vállalkozók által benyújtott védjegykérel­mek száma egyre jobban nö­vekszik.- Nemzetközi oltalmat ho­gyan szerezhet egy vállalkozó, gyártó a termékeire ?- Ez külön eljárást kíván. Az úgynevezett Madridi Unió keretében a genfi nemzetközi irodához nyújtható be a ma­gyar lajstromozás alapján a ké­relem, és az irodán keresztül a tagországok azt megkapják. Ha a kérelem az egyes országpk előírásainak megfelel, akkor egyetlen bejelentés alapján a termék oltalmat szerez több or­szágban is. - Az uniónak nem tagjai azonban: az USA, Kana­da, Anglia, Japán, Svédország, Finnország és Dánia, itt külön- külön bejelentést kell tenni.- Milyen jogi eszközökkel lehet fellépni a védjegy bitorlók, a lermékhamisít()k ellen?- Sajnos, a mai magyar joggyakorlat az ilyen eseteket nagyon enyhén bünteti. Ezen sürgősen változtatni kellene, ugyanis a nemzetközi tőke azt is figyeli, hogy egy ország mi­képpen lép fel a védjegybitpr- lók, -hamisítók ellen. Ez is sze­repet játszik abban, hogy egy ország megtarthatja-e a műkö­dőtőke-hitelét, -bizalmat. A nagy multinacionális vállala­tok igen kényesek a jó hírükre, így a védjegyükkel kapcsolatos hírnévrontásra isi A Coca-Cola cégnek például olyan ellenőrei is vannak, akik azt figyelik, ■ hogy egy adott étteremben a megfelelő hőfokra hűtve árul­ják-e az italt, mert ha nem, megvonják tőle a forgalmazás jogát. — tM ilyen magyar vonatko­zásút védjegyekkel kapcsolatos ügyet tudna megemlíteni? Részben a védjeggyel, részben a tisztességtelen ver­sennyel függ össze a sok hamis 501-es Levi Strauss farmer for­galmazása az országban. Győr­ben több ezer hamis, Casucci védjeggyel ellátott terméket ta­láltak. Még egyszer hangsúlyo­zom: ha ilyen esetekben nem büntet keményen a magyar jog, a külföldiek bizalmát elveszít­jük. Alakulhat ma kifejezetten védjegykészítésre, oltalom szer­zésére szakosodó szolgáltató vállalkozás? — Jó lenne, ha minél több ilyen alakulna. A magyar gya­korlat korábban az volt, hogy a vállalat vezetője azt mondta: kell egy védjegy, s le is írta, mi legyen a védjegyben. Holott jobb, ha csak a profilt adja meg, s mondjuk kiír egy pályázatot védjegy kitalálására. Arra azonban figyelniük kell, hogy ellenőrizzék: az általuk kitalált védjegy vagy ahhoz hasonló nem szerepel-e már a védjegy- lajstromban. B. I. AZ ÚGYNEVEZETT szocialista modell azon alapult, hogy a gazdaság fejlesztését a fogyasztás rovására lehet megvalósítani. A 20. századi sztálinista modell tehát a 19. századi tőkés iparo­sítási elvekre épült. Akkor a kor terme­lőerőiből fakadóan valóban az volt az iparosítás útja, hogy olcsó munkaerő­vel és a szabad világversenytől elszige­telve, mesterségesen védve kell az ipari bázist létrehozni. Ennek az iparosítási útnak volt is sikere, többek között a németek felzárkózása ezen az úton tör­tént. Ezt az ulaUazonban csak addig lehe­tettjárni, amíg a kor technikai eszközei megelégedtek egy nagyon kis számú technikai értelmiséggel, a munkaerő óriási többségéi az alacsony képzettsé­gű és az éhezéssel fegyelemre kényszerí­tőn prolctárság tette ki. A 20. század derekára azonban nagyol változott a világ. Olyan technikai felszerelések és olyan termelési követelmények léptek fel, amelyek már az értelmiség tömegeit kívánták meg és képzett, igényes mun­kásokat igényeltek. Amíg a múlt szá­zadban igénytelen és olcsó munkaerő volt az előny, napjainkra az ilyen mun­kaerő már ingyen is drága, az igényes és képzett pedig akkor is olcsó, ha sok­ba kerül. MA NINCS olyan gazdaságilag fej­lett ország, amelyikben nem volna szűk keresztmetszet az igényes, a magasan kvalifikált munkaerő, ugyanakkor nem jelentenének foglalkoztatási gondot a képzetlenek. Mindezt meggyőzően bi­zonyítja az a tény, hogy amig száz éve a tőke oda áramlott, ahol'olcsóbb volt a munkaerő, ma oda áramlik, ahol jó. Történik ez annak ellenére, hogy a jó munkaerő viszonylag sokkal drágább lelt. Amíg a század elején az angol és a kínai bérszint úgy^aránylott egymás­hoz, mint 5:1, ma a svájci és a kínai aránya 50:1. A tőke mégis sokkal in­kább megy oda, ahol drága a munka­erő, mint oda, ahol képzetlen, rosszul motivált. Mindez megfogalmazható vállalko­zói szinten is. Korábban a bérekkel kellett takarékoskodnia annak, aki a világpiacon versenyképes akart marad­ni, ma a létszámmal. Ma éppen ott termelnek a legolcsóbban, ahol,a leg­magasabb a bérszint, de a legalacso­nyabb az igénybe vett létszám. Ezen az alapon is belátható, hogy mennyire a múlt század szellemét képviselte ebben a tekintetben a sztálinizmus, amely megtűrte az elképesztő mértékű, kapun belüli munkanélküliséget, de elképesz­tően alacsonyan tartotta a bérszínvo­nalat. Ennél azonban semmi sem drá­gítja meg jobban a termelést. , Mindennek a szem előtt tartása azért roppant fontos,‘mért gazdasági refor­munkat teljesen hamis irányba terelhe­ti, ha szociálpolitikai meggondolások­ból nem leszünk erélyes lépéseket a ka­pun belüli munkanélküliség felszámo­lására, ha nem*arra ösztönzi a gazdasá­gi mechanizmus a vállalatokat és intéz­ményeket, hogy maximálisan takaré­koskodjanak a létszámmal, ugyanak­kor bánjanak nagyvonalúbban a bér- színvonallal. Ez a veszély azért fenye­get, mert szinte betegessé vált a munka­nélküliségtől való Jelelem. Ez is múlt századi félelem. Akkor igaz volt egy­részt, hogy a munkanélkülit az éhezés, a megalázottság jellemezte, másrészt, hogy a felesleges munkaerő foglalkoz­tatása nem bosszulta meg magát na­gyon a hatékonyságban. Korunkban csak- ott alacsony a munkanélküliek száma, és csak ott magasak a munka­nélküli-segélyek, ahol a vállalkozók nem tűrik meg a kapujukon belüli munkanélküliséget. Ezzel a ténnyel szemben nem találunk egyetlen ellen­példát sem, Viszont a kapun belüli munkanélküliség állami támogatása mindenütt gazdasági válságot és általá­nos elszegényedést hozott.. AZ ELBOCSÁTÁSOKAT ellenzők azzal érvelnek, hogy az átállás griási munkanélküliséget okozna, tehát fé­kezni kell a belső munkanélküliség le­építésének az ütemét. Ez a logika a gyakorlatban sehol nem igazolódott. A sok új munkaalkalom csak ott jön létre, ahol olcsóbb lett a termelés. Ol­csón termelni azonban csak jól megfi­zetett, de kis létszámú munkássággal lehet. Ezt- ma -már a hazai példák is igazolják. Az új vállalkozások minde­nütt létszámlakarékossággal és bér­emeléssel javították meg a hatékonysá­got. Azt'minden kisvállalkozó tudja, hogy neki nem a magas bér, hanem a nem megfelelő munkaerő a drága. Ma azok a vállalkozók gazdagodnak, akik a náluk sokkal jobban felszerelt állami vállalatoknál sokkal magasabb bért fi­zetnek, de elküldik azt, aki nem felel meg a munkahelyi igényeknek. VÉGÜL AZT IS látni kell, hogy munkafegyelem csak ott alakulhat ki, ahol jól élni csak jól végzett munkával lehet. Márpedig nálunk ma a termelés elsősorban azért drága, mert nem meg­felelő a munkafegyelem. Ezt természe­tesen nem a 19. századi eszközökkel lehet elérni, hanem azzal, ha irigylésre-, méltóan csak az élhet, aki képességei legjavát nyújtja. Ebben az esetben a vállalkozónak akkor is olcsó az ilyen értékes munkaerő, ha drágán kell meg­fizetni. Kopátsy Sándor TELJES AUTOS PROFIL— EGYÜTTMŰKÖDÉS A BIZTOSÍTÓVAL Tormásiék ötödikbe kapcsoltak • Tormási Attila és Kovács Tamás fékhatás diagramját értékelik. (Tóth Sándor felvétele) Ladakat mar garanciában A fék helyett a gázba tapostak — írtuk tavaly szeptemberben Tormási Attila és László kecskeméti autószerelő-mesterekről, arra célozva, hogy az alkatrészellátás gyatrasága miatt már-már ellehetetlenülő gépjárműjavítás­ban első fecske szerepre vállalkoztak: korlátolt felelősségű társaságot hoz­tak létre, nyugatnémet barátjukkal, Heinz-Werner Schollennel. (A kft.- alapító partner szintén a szakmában dolgozik, a különleges igények kielégí­tésére szakosodott; a! többi között kívánság szerint átalakítja a gyárból kibocsátott modelleket.) Most, egy esztendő elteltével — az eredeti hason­latnál maradva — azt mondhatjuk: Torraásiék ötödikbe kapcsoltak. A HWS—Tormási Kft. az induláskor a Schollen által behozott és a Szigma által értékesített nyugati kocsik műszaki átadására (a vevőknek) és ezek garanciális javítására szorítkozott. Azóta nagyot gondoltak. — Kicsi és nagy szervizek egy­aránt panaszkodnak: nincs alkat­rész, kevés a munka, gazdaságtalan a tevékenység. Tormásiék mégis „előre menekülnek” a gondok elől? A profil bővítése mellett dön­töttünk mondja Tormási Attila ügyvezető. Nem titok: jövőnket ja­varészt a nyugati kocsik tömeges magyarországi megjelenésére ala­pozzuk,«Az Audi, az Opel és a* Pcu- geut kocsik mellett azért három ke­leti is szerepel a szakosodási elkép­zeléseinkben: a Lada család, a 126- os Polski és a Volga. Ez utóbbiak­nak a‘ gyári garanciális javítását is vállaljuk szeptember eleje óta: Ugyanez a tervünk az említett nyu­gati autókra vonatkozóan, pár hét múlva meglesznek a szükséges tech­nikai feltételek. — A régi műhelyüket kinőtték. — Igen, ezért béreltük ki, pályá­zat alapján, a megyei tanácstól ezt a Jász utcai garázst, de a Csáktor­nyái utcai műhelyt sem adtuk el, ott most karosszériát javítunk, s a Hungária Biztosítóval kötött szer­ződés szerint kárfelvétellel is foglal­kozunk. Természetesen, őz a ná­lunk javított autókra vonatkozik. Ha az ügyfél megbíz bennünket a teljes kárrendezéssel, a biztosítót akár fel sem kell keresnie. Szélvédő- cseréket is végzünk az ottani mű­helyben. Kiváló szakembereket, Bajla Gergely.mestert és társait si­került a Csáktornyái utcába csábí­tanunk. — Nyugati mércével mérve, mi­lyen most ennek a Jász utcai mű­helynek a felszereltsége? — Június elsejétől béreljük, azóta fékhatásmérő padot, csápos emelő­ket, futómű-beállító padot, Centrí- rozót, gumiszerelő és egyéb eszkö­zöket helyeztünk itt üzembe. A je­lenlegi felszereltséggel sem kell szé­gyenkeznünk, de majd a tesztelő Bosch műszerek beérkezése után még inkább elmondhatjuk ezt. Ezek benzin- és dízelüzemű jármű­vek teljes körű bevizsgálására al­kalmasak lesznek, amit ugyanolyan, rendszerben csinálunk majd, mint ahogyan a nyugati gyárakban is lát­tuk. Az embereinket a Bosch cég tanítja be, részben kinn, nála, rész­ben pedig itt, nálunk. A napokban írjuk alá erről a megállapodást! — Alkatrészük is lesz elegendő?- A szükséges alkatrészbázis megteremtése német partnerünkre hárul, mármint ennek a finanszíro­zása, s a beszerzés. Ugyanígy ő hoz­za a festőkabint, a német Slandox cég,, festékeivel, . technológiájával dolgozunk majd, egyes berendezé­sek már itt vannak nálunk. Yagyis a profilunkat festéssel, fényezéssel is bővítjük. — És még mivel?-- A jövő évben bevezetjük az említett nyugati kocsik műszaki vizsgáztatását, egészen pontosan: nem csupán a Szigma által eladot­tak esetében vállaljuk ezt. Folya­matban vannak az ez irányú tár­gyalásaink. Tulajdonképpen azt mondhatom, hogy mindennemű autójavító, -karbantartó, -felújító munkát vállalunk, ez a célunk. Sőt, jövőre már kölcsönzünk is autókat. — Mindehhez jelentős beruházá­sokra van szükség, nem kockázatos ez? — A versenyben csakis az lehet a nyertes, aki kockáztatni mer.. Mi elsők akarunk lenni például a mű­szerezettség tekintetében, hiszen a nyugati korszerű autók tele vannak elektromos berendezésekkel, kom­puterekkel. Ezek hibáit csakis a leg­modernebb eszközökkel lehet föl­deríteni. A német barátunk, üzlet­társunk a felkészülésnek ezt a részét magára vállalta. Mi, magyarok kézi munkában, ez meggyőződésem, mindent meg tudunk úgy csinálni, mint I nyugati szaktársaink, s ha az eszközeink sem lesznek elavultab- bak, ott lehetünk az ő színvonalo- kun. A célszerszámok nagy része már megvan, mint említettem, a Bosch műszercsoportot várjuk még. Fontos még a kft.-ben dolgo­zó szakemberek képzése, tovább' képzése, szakirodalommal való el­látása — ezt szintén a német part­nertől várjuk. Mint megtudom, Schollen úr a kft. Jász utcai bérleményében ke­reskedelmi képviseletet nyitott (ahol mellesleg autósbolt is lesz). A vegyes vállalat sikeres működése esetén neki jutó nyereséget nem vi­szi ki, újabb befektetésekre szánja, esetleg árut vásárol. A HWS—Tormási TKft. magyar részről még inkább családi vállal­kozássá vált: alkét mester fiai, Atti­la és Zoltán is tagja lett a társaság­nak. Egyébként a létszám jelenleg tizenöt fő, átvették a megyei tanács volt alkalmazottait is. Tormásiéi? abban bíznak, hogy gazdaságos lesz a kiszélesedő profil. Nyugaton 100—180 márka a műhelyekben a rezsióradíj — ők ennél olcsóbbak tudnak lenni. Vagyis nem lesz érde­mes kivinni javíttatni az onnan származó kocsikat. A. Tóth Sándor BT fi X

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents