Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-28 / 228. szám

1990. szeptember 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Ha a falusi ember elmegy a boltba! SZENTKIRÁLY, KAPÁSFALU ÉS NYÁRLŐRINC Privát a szentkirályi tüzelő- és építőanyag-telep. Mi változott itt azóta, hogy Tóth Rozália magán- kereskedő lett a forgalmazó? Ke­ressük a változás nyomát, ám megértjük, hogy még nem talál­hatjuk meg ilyen rövid idő eltelté­vel. Új a munkakör — ezzel együtt az ellátást meghatározó je­lenlegi gazdasági helyzet is — a fi­atal tulajdonosnak, aki súlyos közlekedési balesetből, felépülve döntött úgy, hogy vállalkozó lesz. Tűzifa ? Nincs. •7—;A kezdet? — Mit mondjak? Áremelés a tüzelőféléknél: sziszegnek (bosz- szankodnak) a vevők ezért most is. A tatai brikett például má­zsánként 191,50 helyett 230,70, míg a dorogi 223,10 forintba ke­rül. Azonban ezekből is olyan kevés van, hogy a múlt héten csaknem összeverekedtek a szé­nen a vásárlók. Összekapni van hely, bőven. Mert azonkívül, hogy a sógora hátul meszet olt, az egyik kamrá­ban eladatlan farostlemezeket lá­tunk a falnak támasztva, s van még néhány mázsa dorogi brikett az udvaron, a telep kihalt és sivár. —Nyárra nem rendeltünk tüze­lőt —^ mondja Tóth Rozália. — Ami volt, elfogyott. Jászkarajenő- re vitték el az utolsó szállítmányt. — S a pótlás? — Lassan jön. A múlt heti 520 mázsa tatai brikettből nincs egy szem sem. A szeptemberre ígért tüzelőféléket még nem kaptam meg teljesen (ma: IX. 26.). — Tűzifa? — Az sincs. Az erdőgazdaság­ból várok kétszer 25 tonnát — Kecskemétről küldik majd ide —, de eddig ez sem érkezett meg. Furcsa világ ez a mai Persze, nemcsak fűteni, hanem enni is kell az embernek. A ka­pásfalui vegyesboltból jövet, er­ről és általában a mai megélhe­tésről beszél három asszony, vili Nincs étolaj — szól az egyik, a fekete pulóveres, Virág Gáborné. Bent, az üzletben figyeltem a vásárlását. Egy citromléért, egy liter tejért, egy kilogramm Bács­kai kenyérért, négy doboz zsírért és kevés párizsiért 235,60 forintot fizetett. —- Furcsa világ ez a mai — igazítja meg szatyrában az áru­kat a középen álló Nagy Jánosné. Négy gyermeke van. A legna­gyobb 17 éves, a legkisebb egy hónapos. — Azelőtt tudtuk, ki a szegény és ki a gazdag. Csak egy pártot kellett eltartani. Ma meg az isten tudja, hányat. Ne mond­ja nekem senki, hogy ennek a sokféle politikai szervezetnek a kiadásait nem mi fizetjük meg, itt, a boltban! Van élelmiszer, de a táp csapnivaló! A 216-os számú, nyárlőrinci élelmiszerboltban és környékén • Mit visz­nek a szatyor­ban, és meny­nyiért? A há­rom kapásfa- lui asszony. • Miklós György, a rossz tápok miatt, még nem érzi, hogy itt volna a pi­acgazdaság. Ami az egyéb, alapvető élelmi­szereket illeti, szeptember végén nem távoznak üres kézzel a fo­gyasztók a nyárlőrinci élelmi­szer-üzletből. Ecetből bőséges a kínálat.' Tegnap érkezett hiásfél tonna liszt, még ki sém csoma­golták. Négyszáz kilogramm rizs is eladásra vár. A múlt és az e heti 50 zsák kristálycukor azt mutat­ja, hogy nem kell a kávét vagy a teát keserűen inni októberben sem. Más, sokkal súlyosabb gond foglalkoztatja ma a nyárlőrincie­ket. Míg a 79 éves Szentpéteri Ferencné, szorgalmas falusi asz- szonyhoz illően, az idén szeptem­berben is karbantartja (lefesti) házuk elejét, Miklós György kis­termelőnek már jóval nehezebb dolga van állatainak a takarmá­nyozásával. — Az égyik, 7P kilogrammos sertésem nem bí^ja fölemelni a hátulját, annyira legyengült — panaszolja. — És tudja, miért? Mert azoktól a tápoktól, amelye­ket veszünk, maholnap felfordul­nak az állataink. A vegyes dará­ból készített moslékról a vizet sem isszák le a malacok, olyan rossz ez a táplálék. Ha adnék be­lőle a lovamnak, megdöglene! A ma még csak szavakban hangoztatott piacgazdasággal — ha lenne 11 a falusi ember is jól járna. De így? Kiszolgáltatott. Kohl Antal • Szorgalmas falusi asszonyhoz illően. (Szentpéteri Ferencné) (Tóth Sándor felvételei is meg-megállnak az emberek pár szóra, hogy hogylétükről szót válthassunk velük. Liszt, cukor, só, paprika, ecet és étolaj: ezek azok az élelmisze­rek, amelyekből akadozik az ellá­tás. Legalábbis ez tűnik ki az első megkérdezett asszony szavaiból. Sáros Istvánná boltvezető-helyet­tes helyesbít: — Az igaz, hogy hétfőn elfo­gyott az étolaj, s hogy csak a jövő hét közepén kapunk újabbat, de vegye figyelembe; volt olyan vá­sárló, aki 20 üveg olajat vett egy­szerre. Érzékenyek vagyunk Amióta világ a világ, szinte törvény- szerű, hogy az önhibájukon kívül elesett, sanyarú sorsú emberek érzékenyebbek' az átlagosnál. Ők azok, akik nem is olyan régen úgy tartották, ne szólj szám, nem fáj fejem. E bölcsességgel azonban sorra feladnak, mondván: rosszabb már úgysem lehet. Es kapaszkodnak a tönk szélén lévők úgy is, hogy kimondva „irigylik” a jobb sorsú embertársaikat. Szidják a volt és a mostani rendszert, azt, ami őket sújtja, másokat felemel, vagy felemelt — általuk ítélten igazság­talanul. Szóval, egyre érzékenyebbek va­gyunk. Ám bővül a kör azokkal is, akik megbántva érzik magukat — sorstól függetlenül vagy éppen a .jómód" szár­mazásának megkérdőjelezése miatt. így „csapódott" a sértődöttek táborába a kiskunhalasi Palkovics Péter, akinek felháborodását felháborodás szülte. Történetesen az, hogy egy halasi, több- gyermekes, kisfizetésű anya az Egy ápo­lási díj kálváriája című cikkhez való hozzászólásában kifejtette: ö azt taná­csolna az illetékeseknek, hogy „ne segé­lyezzünk olyanokat, akik nyugati kocsit tudnak venni, azok rovására, akiknek kenyér sem jut...“ Igaz, az asszony ezzel a véleményével nem azt állította, hogy Palkovics úrnak van nyugati ko­csija. Levele fentebbi részében annyit irt: „a Halasi Tükör közölte a kedvez­ményes tanácsi hitelt kapottak névso­rát ... a kedvezményezettek egyike 2­300 000 forint erejéig (az összegre nem emlékszem pontosan) a halasi Barnevál értékesítési osztályának vezetője. Ez már nem az első lakása, és évi jövedelme százezrekben mérhető..." Erre Palkovics Péter, helyreigazítást kérve — a többi között — ezt irta: „A levélrészlet név szerint említ, olyan színben feltüntetve, mintha egy egész tanácstestülettel összejátszva, tisztes­ségtelen csaló módon, jogtalanul jutot­tam volna lakásépítési hitelhez. Mivel a lakásépítési hitel odaítélésének első feltétele volt az első lakáshoz jutás, természetesen lakással nem rendelke­zem .. Igaz, hogy Palkovics Péter tisztessé­gét senki nem kérdőjelezte meg, de ha a levélrészletből ezt és netán többet is ma­gára nézve sértőnek talált — hát elné­zést a levélíró és magam nevében is —, igy, hatvanezer példányban. Nem firtat­tam és a későbbiekben sincs szándékom­HARMINCADIKÁN ERRŐL IS DÖNTÜNK A polgármester személye A polgármesteri tisztség bevezetésévéi régi magyar közjogi hagyomány éledt újjá; a polgármester a magyar közjogtörténetben a tanácsrendszer bevezetéséig a tör­vényhatósági jogú és a rendezett tanácsú városok első tisztségviselője volt. Az 1985-ös választásokat követően megnőtt az igény arra, hogy a település első embere a helyi társadalomé legyen, ot a közösség közvetlenül válassza meg. Ezt a társadalmi igényt az a négy évtizedes gyakorlat váltotta ki, amely politikai és jogi értélemben egyaránt centrali­zálta a tanácselnöki tisztséget. Ennek az igénynek tesz eleget az önkormányzati vá­lasztási törvény, amikor kimondja, hogy a 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú település választópolgárai a pol­gármestert közvetlenül választják. Az adott település egy választókerületet alkot, a jelöléshez a választópolgárok 3 százalékának ajánlása kell, s a 40 százalékos állampol­gári részvétel után az lesz a polgármester, aki a legtöbb szavazatot kapta, feltéve, ha elérte az érvényes szavaza­tok több mint egynegyedét. A tízezernél több lakosú településeken a polgármestert a képviselő-testület választja alakuló ülésén, titkos szava­zással. A jelöltséghez a helyi képviselők egyharmadának nyílt szavazata szükséges. A polgármester a helyi képviselő-testület tagja és elnöke, aki összehívja és vezeti az önkormányzati üléseket. A bi­zottságok irányában erős jogköre van: indítványára a bi­zottságot össze kell hívni. A bizottság döntéseinek végre­hajtását felfüggesztheti, ha az ellentétes a képviselő-testü­let határozatival, vagy sérti az önkormányzati érdekeket. A polgármester választott tisztségviselő, következés­képpen nem „hivatalnok”, hanem politikus. Munkaviszo­nya a megválasztással jön létre, a munkáltatói jogokat s a fegyelmi jogkört a kepviselő-testület gyakorolja. Mun­kabérét — amelynek alsó határa a miniszteri fizetés 30 százaléka, felső határa 80 százaléka — ugyancsak a kép­viselő-testület állapítja meg. A polgármester politikus mivoltát emeli ki, hogy meg­bízatásának ideje alatf -nr az összeférhetetlenségi eseteket kivéve más munkaviszonyban, valamint munkavi­szonyra irányuló egyéb jogviszonyban is állhat, illetőleg kereső foglalkozást folytathat. Mindehhez a képviselő­testület hozzájárulása szükséges. A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről szóló törvény a hatalommegosztás jegyében az összefér­hetetlenségi okok széles skáláját vonultatja fel, ismeri a közhivatali, a gazdasági és .a politikai összeférhetetlensé­get. (A polgármester pl. nem lehet bíró. gazdasági társa­ság vezető tisztségviselője, pártvezető.) A polgármester nemcsak önkormányzati politikus, ha­nem a helyi végrehajtó hatalom feje is egyben. A polgár­mester a jegyző útján irányítja a képviselő-testület egysé­ges hivatalát, amelynek elnevezése: „polgármesteri hiva­tal”. A polgármester javaslatot tesz a hivatal belső tago­zódására, munkarendjére, az ügyfélfogadás rendjére, ki­nevezi a hivatal dolgozóit.. , Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kor­mányrendelet kivételesen államigazgatási hatósági hatás­körrel ruházhatja fel a polgármestert A polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörét a hivatal közremű­ködésével, látja el, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja. Államigazgatási tevékenységéért a közszol­gálati szabályok szerint felelős. A polgármesteri tisztségben településtípusonként kü­lönbségek vannak. Ezt fejezi ki a megválasztás eltérő rendje :s az is, hogy az ötezernél kevesebb lakosú közsé­gekben a polgármesteri tisztség a képviselő-testület dön­tésé alapján társadalmi megbízatásban is betölthető. A képviselő-testület 4A főleg nagyobb, településeken él­nek ezzel — a polgármester helyettesítésére alpolgármes­tert választhat, akire a polgármesterre vonatkozó szabá­lyok irányadóak. Kukorelli István OLVASÓNK ÍRJA Vért — egészségért (Olvasónk a keddi számunkban megjelent Vért a rászorulóknak című cikkünkre reagál.) Tény: régi módszereinkkel szervez­ve — csupán az emberek önzetlen segítökészségére számítva — nincs elegendő vér. Ezen segíteni nem a régi módszer , variálásával, hanem, a ,vér­adás "szervezésének új elvi alapokra helyezésével lehet. Az emberek, ha adnak, kapni is szeretnének valamit. Mit tudunk mi adni, ami kell nekik? Szűrést! Aki vállalkozik véradásra, az a szokásos: rutin vizelet, vérnyomás, szív- és tü­dőhangok vizsgálatán kívül részesül­jön EKG, vérzsír, daganatszűrő vizs­gálat, rizikófaktorok feltárásában és kapjon azonnal egészségi állapotáról helyzetképet, illetve tanácsokat. • Jól jár á vérellátó, mert több lesz a vér, jól jár az állampolgár, mert egészségi állapotáról évente komplex és korrekt műszeres vizsgálat alapján tájékozódik, és kétszeresen jól jár a nemzet, -mert- nein lesz vérhiány és- hosszabb táyon egészségesek lesznek polgárai'! 1 Vidéken ugyanez összekapcsolha­tó lenne a tüdőszűrő vizsgálattal, amin úgyis kötelezően meg kell jelen­nie az állampolgárnak, amikor is idő­kiesés nélkül egy komplexebb szűrés­ben is részesülne 3-4 dl vére ellenérté­keként. Mindezek elhangzottak a Magyar Egészségpárt I. konferenciáján, a Bács-Kiskun megyei szervezet javas­lataként. Jelenleg részletes kidolgo­zás alatt áll, hamarosan modellezésre is kerül. A Magyar Egészségpárt Kecskeméti Szervezete nevében: dr. Oláh Lajos _ Vezetőséget választott a vállalkozók félegyházi ipartestülete Kiskunfélegy­házán a Kiosz és VJ a Kisosz helyi szervezetének ' megszüntetéséről még június 11-én döntöttek az ér­dekeltek. Ugyan­akkor megalakí­tották a vállalko­zók kiskunfélegy­házi ipartestüle­tét,, melynek ipa­rosok, kereske­dők, mezőgazdá­sági kistermelők, szellemi foglalko­zású vállalkozók egyaránt tagjai lehelnek. Ez teljesen önkéntes, senkire sem kötelező. A napokban vezetöségválasztó kül­döttgyűlésen Dénes László leköszönő elnök számolt be a pár hónapos testület tevékenységéről, melynek jogállását a cégbíróság is szentesítette. Szó volt az iparosok országos szövetségéhez csatla­kozás lehetőségéről, melyet, vita után, a küldöttek többsége megszavazott. Hu­szonöt esztendős kisiparosi munkássá­gáért, a lakpsság számára végzett szol­gáltatásaiért Sz/ávik./á>io.sné és Tóth Bé­láim kiskunfélegyházi női szabó, Bibók Béla bugaci lakatos kapott elismerést. Térjék Gyula országos küldött tájé­koztatta a résztvevőket arról, hogy a gépek, az eszközök beszerzésében mi­lyen szerepet vállalhat az ipartestület, amely Félegyházán a legnagyobb tag­ságú. A tájékoztatót követő szavazá­son tizenegy tagú elnökséget, háromta­gú felügyelőbizottságot, országos kül­döttnek pedig egy személyt választot­tak. Az ipartestület elnöke Kiss László, elnökhelyettese Nagy Mihály és Seres Jenő vállalkozó lett. Képünkön a kül­döttgyűlés résztvevői. N. L. ban, hogy mennyi pénzt, mikor és milyen jogcímen vett fel a halasi tanácstól, mert a szeptember 6-án megjelent írásom alapgondolata ettől nagyon távol állt. De az tény és vitathatatlan, hogy az egyszerű emberek szemével nézve, sőt, látva is, baj volt és még van az elosztás­sal. S különösen tragédia ez az olyan és. hasonló sorsúaknak, mint a hétgyerme­kes szalkszentmártoni Tóth családnak. Az pedig, hogy Palkovics,Péter és még sokan mások a kedvezményezettek lis­tájára kerültek, és a kevésbé jó szociális helyzetűek ezt úgy látják, igazságtalan, az még nem egyenlő a „befeketitéssel". A különféle jövedelmek, juttatások igazságos és jogszerű összevetésével egyébként hosszasan lehetne a sorokat folytatni, akár a halasi Barnevál értéke­sítési osztálya vezetőjének jövedelmét alapul véve, vagy éppen a miniszterelnö­két. Ugyanis ő is „listára" került: egy nagygyűlésen hangosan kimondva is so­4 kallták Antall József fizetését is: „ve­gyék el a miniszterelnök fizetését", ami­re az érintett a helyszínen udvariasan­tudott válaszolni. Es nemcsak ' ezt so­kallják az emberek. Felháborodást kel­tett a Szabad Föld közölte adat, misze­rint súlyos milliárdokba kerül az Or­szággyűlés „üzemelése". Am jószerivel vannak olfanok is, akik nem azért kény­telenek tollal ragadni, mert igaz, hogy kapott kedvezményes hitelt és jövedelme is annyi, amennyi, de megsértettek, ha­nem, mert: „Azt írják meg, hagy hol lehet 1,70 forintért kiflit, zsemlét kap­ni... ezek a ... még jobban emelik az árakat, mint a kommunisták. Igaz, ne­kik a 100 000forintból telik ...” — és sorolhatnám, ki miért, mire érzékeny —, ápi a különbség óriási. Érzékenyek vagyunk — j még sokáig azok is marad­hatunk. Pulai Sára Folyamatos a húsexport . A TerimpeX szerződései alapján zavartalanul szállítják, külföldit a . magyar húsárut, az exportnál nincs semmifele korlátozás az aszály mi­att — erről tájékoztatta az MTI-t Avar Attila, a külkereskedelmi vál­lalat vezérigazgató-helyettese, meg­erősítve a Földművelésügyi Minisz- tériunp hasonló értelmű keddi beje-' lentését. A Terimpexnek egyedül az okoz . gondot^ hogy a békéscsabai állatbe­tegség következtében valóban szük­ség vök a kivitelnél átcsoportosítás­ra, tekintettel arra, hogy az impor­tőrök egy része ^-’.a fertőzés beje­lentése után,— óvó rendszabályom. kát léptettek életbe. Ez szinte orszá­gonként különböző mértékű, ám abban egységes volt az álláspont: a Békés megyei térségből, illetve a Gyulai-, Húskombinátból érkező árut egyáltalán nem fogadják, vagy •csak megfelelő ipari előkészítés után hajlandóak átvenni. Ezek sze-'' rint Jugoszláviába például a megyé­ből nem indíthatnak útnak sertés­húst, a ^leszerződött mennyiséget az ország más vidékeiről biztosítják, a szerződésnek megfelelő mennyiség­ben. A skandináv országok kötel­meket léptettek életbe, az állat­egészségügyi hatóságok döntése nyomán. Dánia kivételével a többi skandináv ország jelenleg sem fo­gad sertéshúst, a dán importőrök főzött sertéshúsárul továbbra is vá­sárolnak és átvesznek a Terimpex- től. A külkereskedelmi vállalat érte­sülése szerint a jövő héten lejár az a türelmi idő, amelyet a fertőzés miatt hoztak külföldön. Az impor­táló országok szakhatóságai rövi­desen felülvizsgálják a korábbi döntéseket, és amennyiben nem lát­ják akadályát az áru újbóli fogadá­sának. úgy várhatóan rövid időn belül feloldják a magyar exportot sújtó, átmeneti jellegű intézkedése­ket, amelyekről különben egyértel­mű a magyar szakértők véleménye: igen korrekt módon kezelték a ma­gyarországi helyi fertőzés ügyét. Avar Attila elmondotta még, hogy a Terimpexnek érvényes szál­lítási szerződése nincs az iraki kül­kereskedelemmel, igy hát nem volt szükség semmiféle korlátozó intéz­kedésre az ENSZ-hatgrozat kap­csán. (MTI) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents