Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-28 / 228. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 28. KECSKEMÉTI ÉVADKEZDÉS — LENDVAY FERENC SZERINT KÖZÖNSÉGPÁRTI SZÍNHÁZAT CSINÁLNAK MI HIÁNYZIK A MŰSORTERVBŐL? így látja a színigazgató /1 \ Szokásosan kezdődött ez H i / az interjú. Hellyel kínált irodájában a színház negyedik, utolsó kecskeméti évadját kezdő igazgatója, a titkársági gépírónő türelmesen várta az ajtóban, míg a direktor megkérdezi: kávét, üdítőt? „Köszönöm, semmit” — válaszoltam —, kipakoltam táskámból magnómat és mondtam volna az első kérdést, ha Lendvay Ferenc egy szemvil- lantással nem kér pillanatnyi türelmet. A folytatás eltért a megszokottól. Ó is bekapcsolt egy hangrögzítőt és ezután tudatta, örül az érdeklődésnek, de csak akkor ad interjút,öha szó szerint közöljük nyilatkozatát, válászait. ■ „Természetesen” — mondtam —, „mindig is erre törekedtem.” Mivel azonban látogatásom célja elsősorban az új, a most kezdődő évad bemutatása volt, mivel továbbra is fontosabbnak érzem a színpadi produkciókat a vitáknál, beszélgetésünk 1990/91-es színi évadra vonatkozó részével kezdem az interjú közlését. — Anélkül, hogy a különféle ünnepi napoknak, évfordulóknak a valóságosnál nagyobb jelentőséget tulajdonítanék, meg kell kérdeznem a magyar dráma napján, számoltak-e honi színjátszásunk közelgő bicentenáriumával?- Mindig vannak rendhagyó esetek. Nekünk azonban ez a most kezdődő nem ünnepi év lesz, hanem átadó év. Egy dolgom van: ezt a színházat, amennyire lehet, az új önkormányzatnak ugyanolyan pozitívan adjuk át, mint ahogyan azt a városi tanács januárban átvette. Semmi más dolgom mines, mint az, hogy a lehető legkevesebb embert használjam: ne terheljem az új igazgató társulatát. Ráadásul minden ember, aki itt művészi állományban van, egyéves szerződést kapott, hogy szabaddá tegyük az új igazgató számára a területet, olyan társulatot szervezhessen, amilyent ő akar. — Műsorterv? — Minden művész számára megteremti a bemutatkozás alkalmát, hogy az utódom eldönthesse: akarja vagy nem akarja. Arra is törekszünk, hogy, amennyire lehet, itt is megkaphassák a tizenharmadik havi fizetést. Segítsek, amennyire lehet, országunk nehéz gazdasági helyzetében. Az egészen nem tudok segíteni, de kétszázhúsz emberén tudok. Igyekszem azt megtenni, hogy művészi hivatásukat megőrizve tudják1 átvészelni e nehéz időket. Az átmeneti év tehát nálunk nincs összefüggésben se a kétszáz évvel, se evvel, se avval. Ha nagy humbugot rendeznénk, ha nagy mindenfajta kitalálást rendeznénk, akkor rossz igazgató lennék, akkor nem itt kellett volna elvállalnom. — Ön szerint Kecskeméten, századunk utolsó évtizedében ilyen és csak ilyen színház él meg? A hivatalos minisztériumi statisztika szerint 1989- ben a nyíregyházi társulat prózai előadásait több mint kilencvenezren, a kaposváriakat hetvennégyezren, a zalaegerszegieket hetvenezren, a debrecenieket ötvenkétezren, a győrieket hetvenhatezren látogatták. Leszámítva az átépítés vagy más okok miatt hosszabb-rövidebb ideig szünetelő együtteseket, a nagyszínházi prózai előadások látogatottságában a kecskeméti Katona József Színház csak a békéscsabai Jókait és az Egri Gárdonyi múlta felül. — Gondolnod kell arra, hogy Kecskeméten tizenkét csatorna van, amelyek a legkülönbözőbb nyugati, piff-puff vagy művészi filmeket adnak. Ezenkívül nem lehet figyelmen kivül, hogy a mi színészeink játszanak gyerekdarabokat a művelődési központban, ugyancsak a mi színészeink közül már két csoport járja a megye különböző helyeit, hogy akik nem tudnak Kecskemétre bejönni, azok is kapjanak valamifajta előadást, ha nem is olyan színvonalút, mint itt. — Halkan jegyzem meg, hogy az említett városokban is foghatók külföldi tévéállomások. Néhány együttes kivételével valamennyi hirdet gyermekelőadásokat, a kaposváriakra például csaknem harmincezer jegyet adtak el. — Figyelembe kell, hogy az Erdei Ferenc Művelődési Központ is hirdetett színházi műsort. Úgy tudom, van vagy nyolcszáz bérletese, ez több, mint nálunk egy-egy telt ház. Ennyi minden között válogathatnak a kecskeméti nézők. Ne kérjék rajtunk számon egész Kecskemét kultúráját. Ha csak ez az egy intézmény lenne, akkor ez rossz műsor lenne, de ha valaki figyelembe veszi és tudja, hogy át kell adni a színházat, ki mindenki dolgozik még, akkor ez jó műsor. Ehhez hozzátehe- ted, amit akarsz. — A már említett szempontokon kívül mivel számolt az új műsorterv összeállításánál az igazgatóság?- A legfontosabb szempont: ezekre vannak színészeink. Továbbá: olyan darabokat szeretnénk bemutatni a prózai darabokon és az operetteken keresztül, amelyek bizonyosfajta kikapcsolódást jelentenek, megpihenést engednek a nézőknek. Nagyon régen játszották itt Tamásit. — Bizony régen volt, 1962 őszén, a szerző jelenlétében adták elő új művét, a Boldog nyárfalevél-t. — Láttak itt az emberek öt' előadásban egy elrontott Brecht-előadást. Meg akarom mutatni, hogy Brecht nem olyan, amilyennek a mozgás- színház bemutatta. A harmadik a kimondottan szórakoztatásnak szánt krimi, A vád tanúja. Az operettek pedig önmagukért beszélnek. Lehár az egyik legnagyobb zeneszerzőnk, A mosoly országa áll a legközelebb az opera műfajhoz, ezért is gondoltunk erre. A másik egy szép zenéjű játék, a Leányvásár, a Maya pedig revüoperett. Azt, hogy az emberek szeretik-e, akarják-e, azt csak a látogatottság dönti el. Az, hogy már most 7500 bérlője van a színháznak, azt bizonyítja, hogy mellettünk van a közönség. Túl leszünk a tízezren, pedig minden hangulatot megtettünk (szó szerinti idézet, szerk.) hogy ne kelljen színházba járni. — A beszélgetés elején ismertetett adatok szerint másutt a jó prózának is meg az érzelmileg, gondolatilag korunkhoz jobban közeh'tő műveknek is van közönsége. Nem gondoltak új magyar mű bemutatására? — Nem írtak ilyet. Legalábbis az én tudtommal nem írtak ilyet. Van három új, majdnem kész mű a fiókomban. Az egyik házi szerzőnk, Gulyás Zoltán munkája, a másik az Erdélyből áttelepült Huszár Sándoré, a harmadikat pedig a rutinos Gyárfás Miklós írta. De ez sem a máról szól. (A társulat összetételéről, a színházi korszerűség kecskeméti értelmezéséről, a Fi- desz-levél fogadtatásáról, a színház anyagi helyzetéről az interjú második, befejező részéből, hétfői lapszámunkban tájékozódhatnak olvasóink.) Heltai Nándor Sikerdarab volt az elmúlt évben a Doktor úr, Lendvay Ferenc igazgató rendezésében. (Fotó: Ilovszky Béla) MIÉRT MÉNT TÖNKRE A TETŐSZIGETELÉS? Cserepezik a kiskunfélegyházi iskolát Augusztus hatodikán vonultak fel a kivitelező vállalkozók Kiskunfélegyházán, a Dózsa György Utcai Általános Iskolához, és megkezdték az épület lapos tetőzetének lebontását. Kiss László ács, Tamasi János kőműves és munkatársai másfél hónap alatt nemcsak a bontást végezték el, hanem elkészítették az ácsolt tetőszerkezetet, s az épület déli felén a cserepet is felrakták. A ház északi felére rövidesen szintén felkerül a fedél, az iskola végérvényesen megmenekülhet az egy évtizede tartó folyamatos beázástól. Szinte az iskolaépület átadása óta — a tetőszigetelésen a garanciális időszak lejárta előtt több helyen keletkezett repedés miatt — számos helyiségben beázott a mennyezet. Leázott és leomlással fenyegetett a könnyűszerkezetes épület gipszfala. Az iskolai könyvtárba becsurgott esőviz ötszáz könyv sorsát pecsételte meg. Elérte az eső az elektromos világítótesteket is, életveszélyes helyzetet idézve elő egyik-másik helyiségben. 1989-re már teljesen szétmállott a lapos tető szigetelő- lemeze, melyen a többszöri javítgatás sem segített. Két lehetőség adódott: teljesen új szigetelést készíteni az egész épületre, vagy cseréptetővel befedni. Ez utóbbi volt az ésszerűbb. Az iskolaépítés sohasem olcsó, az 1970-es évek elején az állami tervek azért ajánlották a lapos tetőzetet és hozzá az új szigetelési módszert, anyagot, mert kétségkívül olcsóbbnak ígérkezett hagyományos tetőszerkezetnél. Egy-két évtizeddel mindezek után lehet azon tanakpdni, hogy ezt az iskolát és a többit építők annak idején nem ismerték eléggé a technológiát. Szakszerűtlenül, hanyagul végezték a tetőszigetelést? A gyártó országbelinél a nálunk jóval hosszabb, netán erősebb nyári napsugárzás és az előirt fényvédő festékes kezelés eleimaradása okozta együttes hatásként a tetőszigetelés teljes tönkremenetelét? Annyi máris bizonyos, hogy a rendszeres beázás által okozott belső és külső épületkárok, berendezések helyreállítási költségét is hozzászámítva, az ácsolt tetőszerkezetnél és cserépfedélnél aligha olcsóbb a lapos tető. A tanulságot mindenesetre az új építőanyagokat ajánló cégeknek, egyéb illetékeseknek már le kellene vonniuk. íme, a Dózsa György utcai iskola déli fele, amely a cseréptetővel az épületet esztétikusabbá is tette. (Fotó:.Némedi László) Jutalomüdülés Svájcban Mátyás király halálának 500. évfordulója alkalmából középiskolai versenyt rendeztek. Visegrá- don, az egyéni döntőben a II. helyezést értem el. Vajdasági kirándulás mellett, az első helyezettel együtt megkaptam a Zürichi Magyar Történelmi Társaság különdíját. így jutottam el Svájcba, ahol dr. Csihák György (és felesége), a társaság elnöke látott vendégül. Ennek a társaságnak érdekessége, hogy a magyar őstörténettel és kutatásainak mai helyzetével foglalkozik. Számos külföldi és magyar tagja van. A VI. magyar őstörténeti találkozót Szt. Gallen- ben rendezik meg 1991. április 28-án. Itt mi is jártunk, megtekintettük az apátságot és a csodálatos értékeket rejtő könyvtárat. Nekünk, magyaroknak különösen kedves emlékünk található meg itt: IV. Ekkehard XI. századbeli krónikája, amely egyedülálló forrás a pogány magyarok szokásairól, magatartásáról. "Vendéglátóim megismertettek az ország nevezetességeivel és természeti szépségeivel. Vitorláztunk a Zürichi-tavon, kirándultunk az Alpokba, a gleccserpatakokhoz, és a nyár közepén hógolyóztunk. Genfben megcsodáltuk az ENSZ-palotát; a református parkot és az UNESCO épületét. Útközben, Vevey-ben vendégül látott Vajay Szabolcs professzor. Nagyon kedves, közvetlen, nagy tudású ember. Háza ablakából csodálatos panoráma nyílt a Genfi-tóra, amelynek túlpartjáról már franciaországi hegyek integettek felénk, Természetesen a fővárosba, Bembe is elvitt utunk, ahol legérdekesebb látvány nekem a kantonok zászlóival feldíszített utcák voltak. Szerencsénk volt, hogy az ország nemzeti ünnepe alkalmából rendezett tűzijátékokon is részt vehettünk. Örülök, hogy indultam a versenyen, sok élménnyel lettem gazdagabb. Szívből kívánok mindenkinek hasonlókat. Vékony Judit, a bajai III. Béla Gimnázium III. osztályos tanulója ÚJ KÖNYVEK | Szentiványi Ágnes: Á nyelvvizsga. (Közgazda- sági és Jogi K., 198 Ft) - Franz Wagner: Reflexzóna- masszázs mindenkinek. 2. kiad. (Medicina, 95 Ft) p Renate Zauner: A hátfájdalmak természetes gyógymódja. (Medicina, 80 Ft) — Arany László: A kismalac és a farkasok. (Polygon, 75 Ft) — Alex Comfort: A szex öröme. (Kelta, 197 Ft) — lan Fleming: James Bond csak kétszer élsz. (IPC, 89 Ft) — Stephen King: Tűzgyújtó. (Maecenas, 159 Ft) — Shuan Hudson: Árnyak a belső pokolból. (Rege, 139 Ft)
