Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-27 / 227. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1990. szeptember 27. Egy hét múlva megszületik a nagy Németország Egy hét múlva, október 3-án egyesül a két német állam, megszűnik a német- országi németek több mint negyven éve tartó megosztottsága, Európa közepén új, csaknem 80 millió főt számláló nemzetállam jön létre. A pillanat, a Német Demokratikus Köztársaság megszűnése, beolvadása a szövetségi köztársaságba október 3-ára virradóra következik be, amikor is Berlinben, a Köztársaság téren, a Reichstag épülete előtt a szabadságharang felerősített zúgása mellett és több százezer ember jelenlétében egy oszlopra felhúzzák a fekete-piros-arany színű zászlót. E pillanatban tűzijáték is megvilágítja majd Berlin egét, amélyben a rendezők ígérete szerint az uralkodó szín szintén a fekete, a piros és az arany lesz. A Brandenburgi Kapu két oldalán népünnepélyre számítanak. A zászlófelvonást megelőző órákban a berlini Schauspielhaus épületében ünnepi koncertet rendeznek a megszűnő két német állam előkelőségeinek részvételével, Beethoven IX. szimfóniáját játsszák majd Kurt Masur vezényletével. Nem tudni még, hogy a külföld végül is kikkel képviselteti magát a berlini rendezvényeken, de egy héttel az újraegyesülés előtt biztos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok — s ennek nyomán minden bizonnyal Nagy-Britannia és Franciaország 1§ nem küldi el csúcsszintű reprezentánsait. Október 3-án, délelőtt, a berlini Maria-templomban ökumenikus istentisztelet lesz, majd a filharmónia épületében állami rendezvényre kerül sor, többek között Richard von Weizsäcker köztársasági elnök beszédével. A tényleges politikai élet egy nappal később kezdődik Berlinben: a Reichstag épületében megtartja első ülését az összné- met parlament, amely 144 keletnémet képviselővel kibővülve 663 tagú lesz. Helmut Kohl kapcellár, az egyesített Németország első kancellárja kormánynyilatkozatot tesz, és felesketik azokat a minisztereket is, akik Kelet- Németországból kerülnek be az össz- német kormányba. Berlin október 3- ától hivatalosan Németország fővárosa, de a politikai élet továbbra is Bonnban zajlik majd: a kormány és a parlament székhelyéről a december 2-ai választások után az új összetételű német parlament dönt majd. A hősi erőmű egyetlen jó tulajdonsága az, hogy egyelőre nem működik — hangzott el kedden a pozsonyi főépítészi hivatal ökológiai tervezőosztályának dolgozói által tartott sajtótájékoztatón. . A hivatal munkatársai aggodalommal szóltak a szlovák főváros egyre szennyezettebb levegőjéről és a minőségi normáknak már régen nem megfelelő ivóvizéről. Elmondták: a város vízigénye az ezredfordulóig várhatólag meg fog duplázódni. E vízigény döntő része a csallóközi tartalékokra épül. A szakértők felhívták a figyelmet arra: ba beigazolódnak a hősi erőművel kapcsolatos aggályok, akkor kiderülhet, hogy a megfelelő víztisztaság elérése érdekében olyan hatalmas összegeket kellene szánni a különböző járulékos beruházásokra, ami már kérdésessé teszi az erőmű értelmét Faludy György kitüntetése A Magyar Köztársaság elnöke Faludy György költőnek kiemelkedő munkássága elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Göncz Árpád szerdán a Parlament Nándorfehérvári Termében nyújtotta át. Az eseményen jelen volt Fekete György, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkár-helyettese és Koczkás Sándor, az írószövetség főtitkára. Részt vett még az ünnepségen Derek Fraser, Kanada budapesti nagykövete és felesége. (MTI) ANTALL JÓZSEF ÚJSÁGÍRÓKKAL TALÁLKOZOTT Gesztusértékű találkozóra került sor szerdán a miniszjerelnök és az újságírók között. A Magyar UjságírókOrszagos Szövetsége sajtóklubjának vendégeként Antall József a MUOSZ elnökségének tagjaival, a napi- és hetilapok főszerkesztőivel, a rádiós, a televíziós és a hírügynökségi kamara, valamint a Nyilvánosság Klub képviselőivel kötetlen beszélgetést folytatott. Bencsik Gábor főtitkár megnyitójában utalt arra, hogy sok indulat feszül a sajtó és a nép által megválasztott hatalom, a kormány között. Erre is reagálva Antall József kijelentette: véleménye szerint politikai nézetek, érdekellentétek állnak egymással szemben. Nem ellenfélként jött azonban a találkozóra, s még kevésbé ellenségként, bármennyire is feszült a légkör közte és a sajtó munkatársai között. Tapasztalatait ösz- szegezve rámutatott: a magyar újságírótársadalom egy része úgy érzi, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártokban nem a legmegfelelőbb partnert találta meg. A kormány azonban nem kívánt és nem is kíván a sajtószabadsággal szemben bármit tenni. Állásfoglalása szerint ugyanis a kialakult helyzet egyik oka a korszerű sajtótörvény hiánya, valamint a sajtóprivatizáció körül kiéleződött vita. A kormánynak, a parlamentnek minél előbb meg kell teremtenie a sajtó működésének jogi feltételeit — hangsúlyozta a miniszterelnök. (MTI) BUSH ÁLLÁSPONTJA VÁLTOZATLAN (Folytatás az 1. oldatról) ló kivonulásra bírja Irakot. Szaddám Húszéin iraki elnök legújabb megnyilvánulása mindenesetre nem mutat arra, hogy Bagdad hamarosan meghátrálna: kedden Szaddám az amerikaiakhoz küldött tévéüzenetében „neonácizmussal”, további, Izraelnek való behódolással vádolta Bush amerikai elnököt, s azt mondta: Iraknak történelmi joga van Kuvaithoz, amelyet 1913-ban a brit gyarmatosítók hasítotttak ki az országból. Húszéin 73 perces tévébeszédben válaszolt Bush 10 perces tévéüzenetére, amelyet múlt héten közvetített az iraki tévé. Kedden az amerikai tévéhálózatok csak röviden ismertették a bagdadi üzenet tartalmát, mondván, hogy Szaddám Húszéin és kormányának tagjai „kezdettől bő lehetőséget kaptak” nézeteik kifejtésére az amerikai tájékoztatásban. A CBS-hálózat első, kedd esti kommentárja szerint az iraki üzenet, párhuzamosan mindkét fél folyamatos csapaterősítéséivel, arra utal, hogy végül is belecsúszhatnak egy háborúba, amelyet valójában egyik fél sem kíván. * — Amerika feltételei nem változtak: Iraknak maradéktalanul ki kell vonulnia Kuvait- ból, helyre kell állítani a korábbi rendszert, és nem lehet összekapcsolni Kuvait ügyét a Közel-Kelet más válságaival, ez Irak számára csak ürügy a megszállás elhúzására — jelentette ki George Bush. Az amerikai elnök hétfőn az Egyesült Államok arab származású polgárai előtt beszélt, közvetetten reagálva Szaddám Húszéin iraki elnök kijelentéseire. Arab-amerikaiak kérdéseire válaszolva Bush elutasította, hogy közvetlenül tárgyaljon az iraki elnökkel: Szaddámnak, mielőtt bármilyen tárgyalásra lehetne gondolni, végre kell hajtania az ENSZ határozataiig® mondotta. Washington az Öböl-válság rendezése után kész tárgyalni az Izrael és a palesztinok közötti viszályról, ugyancsak ENSZ-döntések alapján: Izrael területet ad vissza a béke fejében, biztosítják a palesztinok törvényes politikai jogait, elismerik Izrael államot — mondotta az amerikai elnök. Két argentínai hadihajó indult el kedden az Öbölbe, hogy bekapcsolódjon az Irak elleni kereskedelmi embargó betartásának ellenőrzésébe. A romboló és a korvett nagy viták közepette indult a térségbe, a latinamerikai országban ugyanis sokan megkérdőjelezik Carlos Saul Menem elnök döntésének jogosságát. Az Egyesült Államok szenátusa kedden további kétmilliárd dollárt szavazott meg az öbölbeli amerikai katonai jelenlét finanszírozására. Olyan javaslat is elhangzott, hogy az elnök kapjon felhatalmazást a tartalékosok egy évig terjedő időtartamra való behívására. Új szálló a Rovkiban Ünnepélyes állománygyűlés keretében adták át tegnap a Magyar Honvédség Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetének korszerűsített hajózószállását. A Kecskeméten kezelt, illetve vizsgált repülőtisztek „szállodájának” felújítása 6,5 millió forintba került, de ennek hatvan százalékát az intézet és a repülőalakulatok dolgozóinak társadalmi munkája fedezte. Dr. Remes Péter orvos ezredes igazgató hangsúlyozta, hogy ezzel kulturált körülmények között vehetnek részt a repülők a rendszeres orvosi vizsgálatokon. Képünkön Hideg János orvos vezérőrnagy, a Magyar Honvédség egészség- ügyi szolgálatfőnöke (balról a második) tekinti meg az új szállás egyik szobáját. (Tóth Sándor felvétele) A kormány ellen, a felsőoktatás megbecsüléséért tüntettek a főiskolások vAki magyar, velünk fogy", „Ön dönt! Eszik, vagy tanul", „Pénz beszél, kérnénk még" — ilyen és ehhez hasonló feliratú transzparensek tűntek fel a kecskeméti demonstráción. Utalva arra a helyzetre, amelybe —1 a diákok szerint — az utóbbi hetekben jutott a felső- oktatás. A hallgatói juttatásokat összegző számítások azonban eltérőek: míg a szegedi József Attila Tudományegyetemen az eddigi 3401 forintnak 3150-re történő csökkentéséről beszélnek, addig Bakos István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási főosztályának vezetője a tegnapi Magyar Hírlapban az ösztöndíjak 40 százalékos növelését említette. Figyelemre méltó, hogy az SZDSZ ifjúsági szervezete nyílt levéllel fordult Andrásfalvy Bertalan miniszterhez, ebben emlékeztették a Magyarországon .megállapított 5600 forintos minimálbérre, s szóvá tették, hogy a jelenlegi juttatások nem fedezik egy diák mindennapi költségeit: a jegyzeteket, a szállást, az étkezést, a ruházkodást sem. Az e gondolatok jegyében demonstráló kecskeméti fiatalok a tanítóképző kollégiuma elől vonultak az Erdei Ferenc Művelődési Központba. Útközben — mintegy alternatív megoldásként — egy építkezésről azt kiáltották feléjük, hogy szombaton, illetve vasárnap szívesen alkalmazzák a magasabb zsebpénzre vágyókat. A felszólítást azonban kevesen hallották, így a tömeg folytatta útját, és a dán felsőoktatást illusztráló kiállítást tekintették meg. A fegyelmezett tüntetés „fénypontja” az volt, amikor a Kossuth téri élelmiszerboltban egy-egy kiflit, szélet kenyeret vásároltak a főiskolások. Ahol egyébként az őket kiszolgáló fiatal eladónők mint megtudtuk — két műszakban 5500 forintnál havonként alig keresnek többet. A GAMF és a tanítóképző főiskola diákjaihoz a főtéren délben csatlakoztak a Kertészeti Egyetem Főiskolai Karának hallgatói. Itt hangzott el az a proklamáció, amelyet a polgároknak cimeztek a fiatalok. Ebben egyebek között kifejtik: a kormány által sokat hangoztatott felzárkózás Európához a korszerű felsőoktatás nélkül lehetetlen, a válságos gazdasági helyzetből az egyetlen kiút az oktatás fokozott támogatása. A kiáltvány szerint éppen ez az, amit nem ismer fel a jelenlegi kormány. * * * Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán tegnap délelőtt 10-től egy óráig szünetelt a tanítás. Ezalatt a díszteremben a hallgatói tanács adott tájékoztatást a kialakult helyzetről a leendő pedagógusoknak, majd az oktatási intézmények önkormányzatáról tartott előadást a főiskola három tanára. A nagygyűlést zártláncú televízión keresztül a tantermekben is közvetítették. A tegnapi országos hallgatói demonstrációhoz viszont csak délután öt órakor csatlakoztak a Pollack Mihály Műszaki Főiskola Vízgazdálkodási Intézetében. Nem azért, mert nem értettek egyet annak céljával, hanem azért —■ mondta Abonyi István oktatási igazgatóhelyettes —, mivel itt már a múlt hét csütörtökén volt egy megmozdulás hasonló ókból. A szociális juttatások megnyirbálása elleni tüntetéseket pedig nem feltétlenül tolerálja a tan terv, így a diákok most úgy döntöttek, hogy — mint egyébként mindennap — szerdán is tanulással múlatják az időt az iskolában. — noszlopy — Lesz-e munkanélküliség Szabadszálláson? (Folytatás az 1. oldalról) ottani polgári alkalmazotti állásától kellett megválnia. Helyesebben, ahelyett, hogy ezt megvárta volna, váltott. Mert a honvédség a hivatásos katonák sorsát még csak- csak elrendezte. De a polgáriakét már alig. Hogy lesz-e újra munkanélküliség Szabadszálláson? Lehet, de nem törvényszerű. Akkor sem, ha a helyi munkáltatók íg- áfész, téesz stb. — éppen a racionálisabb, hatékonyabb gazdálkodás érdekében megválnak a feleslegesnek ítélt emberektől. S akiknek gondjaikra, úgy tűnik, még egy mezőgazdasági jellegű településen sem a némelyek által favorizált földjuttatás jelentene megoldást. Nem véletlen az — jegyezte meg az édesipari üzem vezetője, Szőke Péter —, hogy két hét se kellene neki egy másik gyár dolgozói létszámának kiállításához. Akadt oyan jelentkező, aki azít mondta: eladja á fiz tehénét, ha fölveszik őt az édesipari üzembe. A bővítés nem is elképzelhetetlen, hiszen a tervezgetés nem most kezdődne. Ha a szeptember 30-ai választások után megalakuló ön- kormányzat is támogatja, akkor egy csomagolóüzem létesülhetne, s annak későbbi fejlesztésével 100 újabb munkahely lenne a nagyközségben. A jelenlegi üzemben is bővíthető a termelés, ami további 30- 40 embernek jelenthet munkát. Ha a sütőüzembe is sikerül egy piacképes termék gyártását telepíteni, akkor ott is megélhetést talál a jelenlegi 47 mellett újabb 20 helybéli. A lehetőség, ahogy Bugyi András üzemvezető sorolja, adott. Egy új sütési technológiát indítanak be, s ehhez új üzemrész is épül. Már ássák az alapgödröt, s mire elkészül az egység, addigra végez az, a hat helybéli fiataljaid mo$t Kalocsán tanulja a sütőipari szakmát. Akkorra megtalálhatják az illetékesek, mi is az a termék, amelyet gazdaságosan tudnak előállítani a régi sütödében és a csoma- golóban felszabaduló helyen. Lesz-e munkanélküliség Szabadszálláson? Most senki nem tudja biztosan állítani sem ezt, sem az ellenkezőjét. Valószínűleg lesz. De ha csak az itt leírtak megvalósulnak, az akkor is 150-nél több új munkahelyet jelent. S ha ezek mellé még számításba vesszük a magánvállalkozást, az egyéni gazdálkodást is, akkor annyi bátran kijelenthető: a nagyközségben nem lesz rosszabb a munkát vállalni akarók helyzete, mint más településen. S ma talán ez is eredmény. Váczi Tamás LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT ________________ • Üjabb tűzeset Romániában Szerdán újabb tűzeset történt Romániában. Ezúttal a Tirgovijtében lévő vegyipari vállalat nitrocellulóz-raktárá- ban csaptak fel a lángok, amelyek átterjedtek az esszenciákat előállító részlegre is. A tűzoltók gyors beavatkozással elfojtották a tűz továbbterjedését. Az üzemi balesetnek halálos áldozata és sérültje nem volt, az anyagi kár becslés szerint több mint 100 ezer lej. Ügyészségi vizsgálat indult a tűz okának kiderítésére. Nemrégiben Nagyváradon, Fogara- son és Dicsőszentmártonban történtek üzemi robbanások. Szerdai közlés szerint a dicsőszentmártoni vegyipari kombinát karbidüzemében az elektromos kemence robbanását valószínűleg elektromos zárlat idézte elő. Vasile Cerghizan üzemi főmérnök sajtónak adott nyilatkozatában kizárta a szabotázs lehetőségét. A román kormány „gyorstörvényt” kíván elfogadtatni a parlamenttel a munkahelyi rendbontások és a törvénytelenségek megfékezésére. Aszály után szökő-ár (Folytatás az 1. oldalról) Ezt még tetézte az időjárás a július elején főleg az ültetvényekben pusztító viharral, jéggel. Az azonnal észlelhető, felmérhető károknak erőteljes hatása lesz a továbbiakra. A terméskiesések, a minőség- romlás egyértelműen befolyásolja az exportot, a takarmányárakon keresztül az állattartást ugyanúgy, mint a szövetkezetek, az ágazat jövedelmezőségét. Az utóbbihoz járulnak azok az intézkedések, melyeket a költség- vetési egyensúly javítása érdekében tett a kormány. A tanácskozás résztvevői igen élesen vetettek fel kérdéseket. Például azt, hogy mekkora gond van ott, ahol nagy az állatállomány. Arról ugyan már vannak hírek, hogy takarmányt importálunk, arról azonban még nem esett szó, hogy ennek ára vajon mennyi lesz, ki, mekkora hasznot szakíthat az akció során. (Lásd Hajón az importgabona c. cikkünket,) Ugyanakkor a mai takarmányárak elérték, meghaladták azt a határt, amely fölött mondjuk sertést tartani veszteséges vállalkozás. Ennek jele, hogy a vágóhida- kon elterjedt a szólás: „fialnak” a feldolgozásra leadott disznók. Lévén köztük nem egy vemhes koca. Szemfüles olvasónak tűnt fel az is, hogy az ágazat aszálykár mérséklésére tett javaslatai közt szereplő 10 milliárd forintnyi hitelkeret megegyezik azzal az összeggel, melyet a költségvetés Budapest közlekedésének támogatására fordít! Igaz, hogy a kormány még nem mondta ki a végső szót a károk mérséklése ügyében, viszont igaz az is, hogy az eddig jelzett javaslatok mértékével az érintettek nem értenek egyet. A mihamarabbi intézkedést sürgeti a termelők likviditási helyzete, amit'csak ront az, hogy a felvásárló vállalatok egy része nem fizet azonnal. A növényolajipar példáját hozták fel, ugyanis jelenleg a napraforgót, jó esetben, 180 napos váltóval képes fizetni. Az elszegényedés tendenciája tetten érhető akkor is, amikor a jövő esztendő termelésének megalapozásáról van szó. Hiszen az őszi munkálatok elvégzéséhez — nem egy helyen-^;már nincs pénz. A további tárgyalásokon valami remény mutatkozik arra, hogy a pontos számadatokkal alátámasztott érveléssel lehet javítani az ágazat jelenlegi helyzetén. Biztat erre az, hogy — úgy tűnik — a szakminisztérium és az érdekképviselet szakemberei végre „beszélő viszonyba” kerültek egymással. 1 G. E. VÁLASZOL AZ AGRÁRSZÖVETSÉG Nem a pontosságon múlik Örömmel vettük, hogy az FKgP sajtófelelőse, dr. Henkey Gyula olvasta cikkünket a Petőfi Népe szeptember 14-ei számában. Az már kevésbé okozptt megelégedettséget, hogy pártja képviseletében (a lap szeptember 25-ei számában) saját sejtéseiről adott számot, már csak azért sem, mert ha ilyen halvány ismeretekkel rendelkezik pártja legfontosabb témakörében, vajon mire alapul a tájékoztatása?! Az agrárszektornak a szövetkezeti területen pontos felmérései vannak a tsz-tagok földtulajdonáról. Jelenthetjük, hogy az aktív—munkaképes - tagok 14 százalékának, míg a nyugdíjasok 70 százalékának van valamekkora —általában nem jelentős — földje. Magyarán: azoknak, akik ténylegesen dolgoznak a földdel, 86 százaléka nem rendelkezik földtulajdonnal. Ők azok, akik hozzájuthatnak ahhoz a bizonyos másfél hektárhoz, amelyet nagy kegyesen a „fantom” földtörvénytervezet (hiszen már a tizedik változaton túlvagyunk, de még egyik sem hiteles) nem kevés pénzért vásárolni enged. De a lényeg az Agrárszövetség álláspontjában nem ez. Amennyiben a földkiosztásra sor kerül az azt igénylők között, a tsz-ek működő- képessége ellehetetlenül, de a kis- parcellákon tevékenykedő kisgazdák is. Képtelenek volnának - más jövedelem híján — ebből megélni. A jelenlegi tsz-eket már régóta nem a kényszer tartja együtt, hanem az, hogy munkát és megélhetést tudtak biztosítani tagjaiknak. A tagok nem a tsz-elnöknek, hanem a tsz-ekre vonatkozó szabályozásoknak vannak kiszolgáltatva, s olykor-olykor egyesek saját munkakedvüknek és képességeiknek. Előjogaink pedig — a jelenlegi viszonyokat tekintve —, ha valakinek vannak, azok hem a tsz-elnö- kök. (Bár nem tudjuk, hogy a cikk írója milyen előjogokra gondolt, hitelesebb lett volna véleményéi ha netán ezeket felsorolja). A tsz-veze- tők 5 évenként kemény próbatételnek vannak kitéve, titkos szavazással történő választásuk révén, ez valóban „előjoguk” volt, amit eddig a társadalomban nem nagyon irigyeltek mások. Az egyik görög bölcselő, Platón mondta: „Szókratészt nagyon szeretem, de az igazságot még jobban.” Agrárszövetség Miért jó a hősi erőmű?
