Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-27 / 227. szám

Aszály után szökő-ár . 10 milliárd a pesti közlekedőknek, ugyanennyire ígéret a mezőgazdaságnak A kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek székházában tegnap a térség szövet­kezeteinek vezetői az aszály okozta katasztrofális helyzettel foglalkoztak. Most, a betakarítás idején is felmérhető már, hogy az aszály minden eddiginél nagyobb kárt okozott a szántóföldi növényeknél, de a szőlőben, gyümölcsösökben, erdők­ben, réteken, legelőkön is. (Folytatás a 2. oldalon) PÉNZ BESZEL, KÉRI VI Ff Azt nem lehet mondani, hogy feszült volt a han­gulat, sőt az sem igaz, hogy érdekeikben porig sújtott diákok tüntettek tegnap, de mégis csak demonstráció színhelyévé vált Kecskemét főtere a déli órákban. Mintegy félezer főiskolás gyűlt össze a megmozduláson a felsőoktatás-támogatási rend­szert módosító kormányintézkedések elleni tilta­kozásul, majd néhányan közülük Budapestre utaz­tak, ahol részt vettek a délutáni országos tünteté­sen. (Folytatás a 2. oldalon) Bush álláspontja változatlan Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden úgy döntött, hogy a tengeri szállítási tilalom után légi embar­gót is életbe léptet Irak ellen, an­nak Kuvait elleni agressziója mi­att. A döntés azt jelenti, hogy a gyógyszer- és élelmiszer-szállítmá­nyok kivételével tilos a légi teher­forgalom Irakba, illetve onnan. A határozat felhívja az ENSZ tag­államait: ne adjanak az embargót megsértő gépeknek leszállási enge­délyt, ne engedjék meg azoknak területük átrepülését. A döntés nem engedi meg az embargót meg­sértő gépek lelövését, de azt igen, hogy azokat földre kényszerítsék és átvizsgálják. A közép-európai idő szerint ké­ső esti határozatot rendhagyó mó­don külügyminiszteri szintű ülésen hozták a BT tagjai, jelen volt Edu­ard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszter is. A testület 14 tagja szavazott a ha­tározat mellett, az egyetlen ellen- szavazatot Kuba adta le. Az intézkedés célja, hogy az ellá­tás megbénításával Kuvaitból va- (Folytatás a 2. oldalon) „ELADOM A TÍZ TEHENET, HA FELVESZNEK AZ ÉDESIPARHOZ” Lesz-e munkanélküliség Szabadszálláson ? Nyugodtan állíthatjuk, hogy Szabadszállás megelőzte a korát. Néhány esztendeje ugyanis — ak­kor, amikor a piacgazdaság itthoni bevezetésre nemcsak hogy gyakor­lati lépéseket nem tettek a döntési helyzetben lévők, de beszélni is csak kevesen beszéltek róla — a nagyközségben már megjelent a munkanélküliség, a piacgazdaság­gal azonosított részen. Annak nyomán ugyanis, hogy a szomszéd város, Kunszentmiklós Temaforg-üzemében racionalizál­tak. S ezzel együtt fölmondták jó néhány dolgozónak. Volt köztük helybéli is, de főként az ingázó sza­badszállásiakat érintette a kedve­zőtlen döntés. Na meg az a gond is a nagyközségbeliekre maradt, hogy megpróbáljanak munkahelyet sze­rezni, létesíteni a váratlanul kény­szerhelyzetbe került embereknek. Hiszen akkor munkanélküli-segély itthon még hírből sem létezett. Főtt is a feje a helyi vezetőknek, elsősorban az akkori országgyűlési képviselő és egyben szabadszállási tanácselnök dr. Bak Istvánnak. Partnert kellett keresni, olyat, amelyik foglalkoztatni tudja a má­sutt felszabadult munkáslétszá­mot, s főként pedig ipart hoz a nagyközségbe. Lévén hogy — az akkori hivatalos terminológiát használva — iparhiányos térség a megyében. Rábukkantak a budapesti Cse­mege Édesipari Vállalatra, ame­lyik hajlandónak mutatkozott egy üzem létesítésére Szabadszálláson, ha talál itt olyan területet, amelyi­ken minden közmű — víz, gáz, villany, csatorna, út — adott. Ta­lált, s megkezdődtek a tárgyalások a beruházásról. Közben pedig a Temaforgtól elbocsátott emberek — majd egy toborzót követően még továbbiak — Pestre jártak dolgozni az édesiparhoz. Naponta I ingáztak — oda-vissza 160 kilomé­tert — egy autóbusszal. Szűcs Juli­anna, egykori temaforgos, ma a helyi üzem dolgozója, hajnali 3/4 háromkor kelt, és délután fél öt volt, mire hazaért. Nem csoda, hogy várta, nagyon várta az új gyár elkészültét. Idén nyár közepétől aztán dol­gozik az üzem. Igaz, egy ma sem tisztázott építési mulasztás miatt egy évet késett az átadás, de a rá­gógumigyártás most 85 embernek biztos megélhetést jelent. Mert nemcsak a már említett munkásnő állítja, hogy kényelmesebb élet mellett is megvan annyi pénze, mint az ingázáskor volt. Hanem például Lehoczki László tmk- csoportvezető is, akinek—a válto­zatosság kedvéért — nem a Tema­forgtól, hanem a helyi katonai ala­kulat tavalyi felszámolása miatt az (Folytatás a 2. oldalon) Vajon miért? Felmentették állásából a kormányőrség parancsnokát A belügyminiszter javaslatára a köztársaság elnöke — érdemei elismerése mellett, nyugállo­mányba vonulása alkalmából — szeptember 30-ai hatállyal felmentette beosztásából Récsey Róbert rendőr vezérőrnagyot, a kormányőrség parancsnokát. (Az 52 éves tábornokot egyéb­ként másfél éve nevezték ki erre a posztra.) Az MTI érdeklődésére Tar Gyula, a belügyminiszter titkár­ságának vezetője elmondta, hogy a felmentés hátteréről pén­teken ad tájékoztatást a tárca. A tudósítónak arra a kérdésére' is később lesz csak válasz, hogy az intézkedés összefüggésben van-e a Tőkés Lászlót ért autó­balesettel, az Antall József mi­niszterelnököt szállító gépkocsi karamboljával, valamint az itta­san lövöldöző kormányör eseté­vel. (MTI) §§p Kedden nyilvánosságra hoz­ták a kormány hároméves programját. „A nemzeti megúj­hodás programja — A köztár­saság első három éve” című do­kumentum több mint 200 olda­lon foglalja össze az elkövetke­ző három év feladatait, a gaz­daságpolitika, a környezetvé­delem, az oktatás és kutatás, a népjólét, a művelődéspolitika, a közigazgatás, a nemzetbiz­tonság és honvédelem, vala­mint a külpolitika területén előttünk álló tennivalókat. Szól a program a múlt rendszer örökségéről, a gazdaságpoliti­ka eszközrendszerérői, az első száz nap törekvéseiről, a jogál­lam kiépítésének legfontosabb állomásairól, az egyházak sze­repéről is. Az elmúlt évtizedekben felhal­mozódott gazdasági problémák hatására az új kormány üres kamrákat, fedezetlen csekkeket kapott. Romlottak a külső felté­telek is, s így hazánk Európa leg­lassabban fejlődő, fokozatosan lemaradó országai közé került. Ugyanakkor a piacgazdaság ki- | építését a magyar gazdaság több vonatkozásban helyzeti előnnyel kezdi meg a többi kelet-európai országhoz képest. Előrehaladt az import, az árak, a bérek szabá­lyozásának liberalizálása, mind­inkább irányadó a nemzetközi piac értékítélete, a gazdálkodók már képesek reagálni a külső fel­tételek változására. A magyar fa­luban a háztáji, az iparban a má­sodik gazdasag bizonyította élet- képességét, vonzotta az innova­tív, vállalkozásra képes embere­ket, 1982-től számottevően nőtt a magánvállalkozói szektor. Jelentős tőkeállomány hal­mozódott fel, mindinkább érvé­nyesülni kezdtek a gazdálkodás piaci elemei. Az új gazdaságpolitika kö­zéppontjában a kínálati piac I megteremtése áll. Ez a rendszer a vállalkozás szabadságára épül, aminek kulcspontja a tu­lajdon szabadsága, a vegyes tu­lajdonon belül az állami tulaj­don túlsúlyának fokozatos I csökkentése. A tulajdonre- formmal összekötött pnvatizá- I ció gyors, de megfontolt folya­mat lesz, s ezt kíséri majd a I vállalkozási reform, amelynek alapelve, hogy minden tulajdon I piaci, vállalkozói értékek sze- I rint működik, tehát minden olyan vagyont el kell adni, ami többet ígér, mint a tőkésített bérleti díj. A rendszer másik sa­rokköve a fogyasztók szabad­sága. Az igények mind tökélete­sebb kielégítése, az inflációtól függetlenül, javulást idéz elő a fogyasztásban. Ez2el párhuza­mosan — a vállalkozásfejleszté­si reform részeként—különbö­ző ösztönzőket vezetnek be, amelyek segítik a lakossági megtakarítások, illetve a kép­ződött tőkejövedelmek vállal­kozási célú befektetését. A kormány határozott szán­déka az áru-, tőke- és munka­erő-piaci verseny kibontakoz­tatása, erősítése és tisztaságá­nak fokozása. Az ehhez szüksé­gesjogszabályok elkészültek, il­letőleg jelenleg készülnek, új szervezetek jönnek létre, s a verseny élénkítését segíti, töb­bek között, a privatizáció, vala­mint az import további liberali­zálása is. E célokat szolgálja majd a hitel- és pénzforrások eddiginél nagyobb arányú át­csoportosítása. A piacgazdaságra jellemző formákat és arányokat nem egy­szeri tulajdonreformmal, hanem 3-5 évre kiterjedő, tulajdonváltá­si és privatizációs folyamattal kí­vánjuk megteremteni. Mivel az állami szektor még hosszabb ideig jelentős marad, megteremtik a közvagyon fele­lős és ésszerű működtetésének feltételeit. A vállalatok várha­tóan egyre nagyobb számban alakulnak át részvénytársaság­gá, még akkor is, ha nem kerül­nek azonnal privát tulajdonba. Ez segíteni fogja a visszaélések elkerülését, megkönnyíti a ha­zai és külföldi befektetők vá­lasztását. A kormány a korábbi tulajdo­nok természetbeni visszaadását általában nem támogatja. A ter­mőföld esetében — a dokumen­tum szerint—az alkotmányjogi vizsgálódások alapján lehet dönteni az eredeti („1947-es”) tulajdoni állapotokat is figye­lembe vevő tulajdonjogi rende­zésről. Cél a polgárok földma­gántulajdonára épülő gazdálko­dás és a szabad szövetkezésen alapuló agrárgazdaság megte­remtése. A földreform során mindenekelőtt a mezőgazdasági tevékenységgel és a földmu­(Folytatás az 3. oldalon) Hajón az importgabona BHBHHIHHHSHBipB . A kormány gabonaimportra ki­írt pályázatának jelentős részét az egyébként is ezzel foglalkozó szak­külkereskedelmi vállalat, az Ag- rimpex nyerte el; Vermes András vezérigazgató az MTI-nek elmon­dotta, hogy a gabonát már meg is vásárolták, és a kukorica az Egye­sült Államokból érkezik majd ha­zánkba. A hajóra rakodás, illetve a vízi szállítás már megkezdődött, és arra számítanak, hogy november vége felé beérkeznek a szállítmá­nyok, legalábbis azok döntő része. Az importkukorica áráról jelen­leg találgatások folynak. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató kije­lentette: az Agrimpex minimális árrést alkalmaz — hozzávetőleg 1- 2 százalékot — és ez azt jelenti, hogy tonnánként 10 ezer forint alatt lesz ennek a fontos takar­mánynövénynek az ára. Ez már jelenleg is viszonylag kedvező érté­ket jelent, hiszen a szabadpiacon sokfelé ennél többet adnak és ígér­nek a kukoricáért. Az Agrimpex 139-141 dollárt adott ki a kukori­cáért tonnánként — úgynevezett magyarhatár-áron — és ez jelzi, hogy a vállalat valóban nem töre­kedett nagyobb haszonra akkor, amikor 10 ezer forint alatti árról beszél. A vezérigazgató egyébként ezt azzal magyarázza, hogy az Ag­rimpex forgalmának hozzávetőleg háromnegyed részét külföldi tőzs­deügyietek teszik ki, és így a válla­lat abban a helyzetben van, hogy ezúttal el tud tekinteni a nagyobb árrés alkalmazásától az idei aszá­lyos év gabonaimportjának eseté­ben. Összesen 350 ezer tonna ga­bonát vásároltak meg, ennek fele a kukorica, a tétel másik felét az Európában megvásárolt árpa teszi ki, ezt szintén jó hatásfokkal hasz­nálhatják fel a takarmányozásra. Az árpa ára egyébként tonnánként 80 dollár alatt volt, ez is viszonylag jó vételnek számít az európai pia­con. (Az árpát főleg osztrák, né­2 met és lengyel vállalatoktól vették meg.) Vermes András elmondotta még, hogy az Agrimpexnek nagy szüksége lenne pontos adatokra az idei aszály várható következmé­nyeiről, arról, hogy végül is meny­nyi kukorica hiányzik a gabona­mérleg egyensúlyának biztosításá­hoz. A termés végső mennyiségé­nek ismeretében kell ugyanis eset­leg újabb importról intézkedniük, és a vezérigazgató szerint minél előbb tudják meg a tényleges szük­ségletet, annál kevésbé kell majd a jelenleginél magasabb áron vásá­rolniuk a külpiacon, lévén hogy az árak napról napra emelkednek. SZADDÄM HÚSZÉIN 75 PERCIG MAGYARÁZTA AZ AGRESSZIÓT fi i BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf., 227. szám Ára: 4,30 Ft 1990. szeptember 27-, csütörtök _____________A kormány ellen,_____________ a felsőoktatás megbecsüléséért tüntettek a főiskolások FlI/acrrnU n l/nrmnmr LlKcs/Ull d KUriUdllY ll Q fATtlAVAC IIFAÍT^Q TU 1Q Ildi Ulllc V vs UI Ugl aI1IJ a _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents